Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-04 / 2. szám

a fiSZAKMAGYARORSZÄG Hétfő, 1965. január 4. w Az Egyesült Államok hajlandó csapatait kivonul Dél-Víetnamhól Rusk televíziós nyilatkozata Rusk amerikai külügymi­niszter vasárnap este nyilat­kozatot adott az NBG amerikai televíziós és rádiótársaság szá­mára. A külügyminiszter nyi­latkozata nagy vonalakban megismételte az amerikai kül­politika irányítóinak korábbi kijelentéseit. Uj elemként csu­pán Rusknak az a megállapí­tása tekinthető, amelyben el­ső ízben mondotta ki nyíltan, hogy az Egyesült Államok „bi­zonyos feltételek mellett” eset­leg hajlandó kivonni csapata­it Dél-Vietnamból, a vietnami probléma politikai úton való rendezésére. Filial Sasira beszéde Havannába*! Január másodikén ünnepel­te Kuba népe a forradalom győzelmének évfordulóját. Ün­nepi díszszemlét tartottak. A katonai parádé után Fidel Castro, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt orszá­gos vezetőségének első titká­ra, a kubai forradalmi kor­mány elnöke mondott beszé­det. A kubai miniszterelnök két és félórás beszéde főleg az or­szág belső helyzetével foglal­kozott. A nemzetközi helyzettel foglalkozva a miniszterelnök ironikus hangon jegyezte meg: az imperialisták hiába reménykednek abban, hogy Kuba az Egyesült Államokkal való kapcsolatainak javítása érdekében eltávolodhat a szo­cialista tábortól. Fidel Castro visszatérve a gazdasági problémákra, felhí­vott arra, hogy minden erőt mozgósítani kell a bő termés betakarítására és az 1965-ös évet nyilvánítsák a mezőgaz­daság évévé. Az európai helyzetre rátér­ve Rusk hangoztatta, hogy Nyugat-Németországból csak abban az esetben vonnák visz- sza a jelenleg ott állomásozó hat amerikai hadosztályt, ha sikerülne a német problémát és a berlini kérdést rendezni. Az amerikai—szovjet kap­csolatok kérdéséről szólva Rusk „óvatos optimizmusának” adott kifejezést. Véleménye szerint a Szovjetunió új veze­tői őszintén akarják a békés együttélés politikáját. A. nukleáris fegyverek el ti! fásáért A szovjet kormány kijelen­tette: teljes mértékben egyet­ért a Kínai Népköztársaság kormányának azzal a javas­latával, hogy a világ kormány­főinek értekezletén vitassák meg a nukleáris fegyverek el­tiltásának és megsemmisíté­sének kérdését. A szovjet kor­mány hajlandó részt venni egy ilyeti nemzetközi kor­mányfői értekezleten, s a töb­bi szocialista és más békesze­rető országokkal egyetemben hajlandó mindent megtenni egy ilyen értekezlet megtar­tásáért és. eredményességéért. húsz év Dobi István újévi köszöntője Malaysia BT-íagsága rasáttfí índonéaia kilép as A brit kormány intézkedései Az új év beköszöntével Hollandia, Jordánia, Uruguay és Malaysia tagjává vált az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Sukarno indonéz elnök’ de­cember 31-én beszédet mon­dott és kijelentette: „Mi, indonézek, nem akarjuk Malaysia tagsá­gát, mert nem ismerjük el Malaysiát, számunkra Ma­laysia nem létezik.” Az elnök bírálta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hangoz­tatta, hogy a világszervezetet át kellene alakítani, mert ve­zetésében nem a jelenlegi, ha­flz Országos IrMvafaS fíöileifiénye Változás egyes cikkek árában és a telefon díjszabásban Az Országos Árhivatal köz­li: Kivonják a forgalomból a 85-ös oktánszámú szuperben­zint, amelynek ára literen­ként 3,70 forint volt, s helyet­te jobb minőségű, 92 oktán­számú szuperbenzint árusíta­nak, literenként 4,70 forintos áron. Az égetett szeszes italok, valamint a likőrök árát átla­gosan 12 százalékkal emelik. Megváltoznak a távbeszélő díjtételek, Budapesten a kü- lönvonalú állomások alapdíja 40 forint, az ikerállomásoké pedig 30 forint tesz, de ezek a beszélgetések díját nem foglalják magukban; arányos mértékben módosulnak a vi­déki távbeszélő alapdíjak is. A beszélgetések díja mind az előfizetéses, mind a nyilvános telefonállomásokon az eddigi 60 fillér helyett 1 forint. Az interurbán beszélgetések díja is megváltozik, és az eddigi 5 helyett, 3 övezeti díjtételt ve­zetnek be. Az árváltozások január 3-án léptek életbe. A MÁV felhívása A MÁV Vezérigazgatósága ismételten felhívja az utazó- közönség figyelmét, hogy a té­li időszakban egyes személy- szállító vonatok forgalmát a hivatalos menetrendkönyvben feltüntetett adatok szerint 1965. január 4-től március 28- ig szünetelteti. Ezért kéri az utazóközönséget, hogy elutazá­sa előtt a vonatok menetrend­jéről a pályaudvarokon érdek­lődjék. nem a 20 év előtti állapotok tükröződnek. „Malaysiának a Biztonsági Tanácsba történt felvétele arra kényszeríti In­donéziát — mondotta Sukarno —, hogy kiváljék a világszer­vezetből. Hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy a brit kormány Sukarno bejelentésének hírére további intézkedéseket tett a távol-keleti angol csapatok megerősítésére. Malaysia felé tart az Eagle repülőgépanya- hajó. Az angol sajtó már harma­dik napja szenzációs főcímek alatt, vezető helyen számol be a Malaysia térségében állo­másozó brit haditengerészeti, szárazföldi és légierők folya­matban levő megerősítéséről. A konzervatív lapok ücl- vözlik a munkáspárti kor­mány „határozott fellépé­séi.” és Indonézia állítóla­gos „támadó szándékaira” hivatkozva igyekeznek iga­zolni „a távol-keleti brit flotta legnagyobb arányú összpontosítását a koreai háború befejezése óta”. A munkáspárti . balszárny szócsöve, a Tribune január el­sejei számában figyelmezteti a ■Wilson-kormányt: - veszélyes utakra téved, ha „a Szueztől keletre keres katonai szeredet Nagy-Britanniának. Kissé megkésett dolog manapság ar­ra vállalkozni .— írja a mun­káspárti betilan —, hogy kí­sérletet tegyünk Nagy-Britan- nia világrendőri szerepének felújítására. Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke január elsején a következő új­évi köszöntőt mondotta a rá­dióban és a televízióban. — Az ünnepi gondolatok, amelyekkel az új esztendő ér­kezését fogadni szoktuk — mi­kor éjfélkor felcsendül a Him­nusz, a legönfeledtebb szóra­kozás is félbeszakad pár perc­re, valami formában mérlegre tesszük a múltat, és a jövőt, Ítélkezünk magunk és dolga­ink felett — az idén összefonódnak a felszabadulás huszadik év­fordulójára való emléke­zéssel. Boldogok vagyunk azért, ami van, és okulunk abból, ami húsz éve és az­óta történt. — 1945-ben alapjaiban meg­változott az élet, ezen a sok vihart, szenvedést, nyomorúsá­got megért, történelmi napsü­tést ezer év alatt keveset látott magyar földön. A felszabadu­lás óta sokat dolgoztunk. Hol jól, hol rosszul, hol több, hol kevesebb szerencsével, de jó szándékkal, és valamire jutot­tunk, amiben örömünk van, amire néha büszkék is szok­tunk tenni. Nyugodtan elmond­hatjuk, hogy történelmünknek soha sem volt még hasonló, sike­rekben gazdag húsz eszten­deje. A nép elnyerte sza­badságát, és végre meghó­dította a földet, amelyen él, ura lett saját sorsa in­tézésének. — A felszabadulás évfordu­lójára való emlékezés tanítást és ösztönzést ad további erő­feszítésekre, még jobb munká­ra a nép, a haza javára, báto­rítást, hogy legyünk merészek terveinkben, sohase rettenjünk még bizonytalan reménykedé­sek emlékét-is, tehát közvetlen élmények alapján tudják ösz- szehasonlítani a. múltat és a jelent, lemérni önmaguk éa egész nemzedékük cselekede­teinek értékét. És látjuk a.fia­talok erős nemzedékét.. A fia­talság egyik fele beleszületett, a másik belenőtt a szocializ­mus szinte korlátlaji lehetősé­geibe. Hasznos, ha ők is ala­posan elmélyednek a húsz év történetébe és okulnak belőle. A jövőért való felelősséget most már velük együtt hor­dozzuk, de a munkából és a felelősségből mind többet kell átvállalnia az ifjúságnak, ez az élet természetes rendje. — Nézzük a húsz évet és benne külön az 1964-es esz­tendőt. Törekszünk tanulni belőle, a sikerekből és kudar­cokból egyaránt. így indulunk neki az új esztendőnek, örül­jünk a sikereknek, de ismer­jük be tévedéseinket és mu­lasztásainkat is.-— Eredményeinket a kom­munisták, a Magyar Szocialista Munkáspárt elvbű, megfontolt, bölcs vezetésével, népünk te­hetségével és szorgalmával, s annak a nemzeti egységnek a segítségével értük el, ami a párt és a munkásosztály körül kialakul. Sikereink, előrehaladásunk nagy mértékben összefügg a testvéri szövetséggel, amely felszabadítónkkal, a Szovjetunióval és népei­vel összefűz bennünket, és a szocialista országok min­den értelmében szépen fej­lődő, elmélyülő együttmű­ködésével. — Vannak dolgaink, ame­lyek jobban mehetnének. Gon­dolok a munkafegyelemre, a vissza az utunkba vetődő ne- takarékosságra, a termelé­hézségektől. Ilyenek mindig' lesznek, de le tudjuk győzni őket. 1— 1964-ről, mint eredmé­nyekben gazdag esztendőről beszélhetünk. Ha körülnézünk az országban — tegyük ezt mi­nél sűrűbben és minél figyel­mesebben — láthatjuk az erő­södés, a gyarapodás, a nagyobb jólét állandóan szaporodó je­leit és; bizonyítékait. Látjuk a szebb és gazdagabb vá­rost és falut, a terjeszkedő, fejlődő, éjjel-nappal ter­melő ipart, szocialista me­zőgazdaságunk mindin­kább korszerű nagyüze­meit. A nép javára szolgáló intéz­ményeink fejlődését, erősödé­sét. .— Látjuk a munkát, ered­ményeit, és , mögöttük az em­bert. Az idősebbeket, akik még magukban hordozzák a húsz év, előtti félelmet, s akkor kenységre, a szorgalomra, an­nak a tudatnak az erősítésére; hogy ez ország valóban a" mi­énk, a dolgozó népé, annak ér­dekei, javai felett — legyenek azok kicsinyek, vagy nagyok —, ennek megfelelően kell őr­ködnünk; Ha hibáinkon, akár csak fokozatosan is tudunk’ .ja­vítani, máris kevesebb pa­naszkodni valónk lesz a ki­használatlan lehetőségek miatt, és még erőteljesebb, lendületesebb lehet a fej­lődés. — A múlt év tapasztalatai­val, a jövő biztató reménységé­vel, a szocializmusba vetett hittel induljunk új feladatok megoldása felé, az új eszten­dőben. Szeretettel köszöntőm minden magyar testvérünket, hazánk minden hű fiát, itthon s idegenben is mindazokat, akik létekben, gondolkozásban velünk vannak, egyetértenek a szocialista haza boldogulására <r***yr************Ä******^**********************************V************************************y **************cés a nemzetközi politikában a 34-béke védelmére, a néoek bé­3eiő János: Szatirikus kisregény HU&i Biti l XV. C sípősen fúj a téli szél, dudál a fák között. A havas esőt hordja, keveri, szembecsap­kodja a vacogó fo­gakkal baktató közbiztonsági­akat. Négyen vannak járőrben. Az elnök parancsára a határ­karókat vizsgálják végig a megnagyobbított ország hatá­rán. Az a helyzet ugyanis, hogy hiába vezényeltek ki a minap harminc embert határ- cölöoöket leásni, a békésházi­ak felhuzigálták a nehéz verí­tékkel odacsákányozott jelző­karókat. Még a földet is el­egyengették. a lyukak helyén, és beszórták hóval. Ezzel til­takoztak a Liesthein-urada- lom erőszakos bekebelezése ellen. A közbiztonságiak éppen azt vették számba, hogy hány helyen kell pótolni a jelzése­ket. Sainos. majdnem min­denütt. Vagyis újabb harminc embert kivezényelhetnek köz­munkára. Ez pedig nem megy könnyen mostanában. Hétfőn is, amikor a békésházi határ felé elindították azt a bizo­nyos harmincat csákánnyal, ásóval, valaki elhíresztelte. hogy Szibériába mennek, oda­hajtják Biriék az emberek szí- ne-javát. Még azt is tudták, hogy fejenként tíz liter bort kaptak az első transzportért. Lett is belőle nagy feljajdu- lás, az asszonyokat alig lehe­tett tecsendesíteni. Csak ké­sőn este hallgattak el, amikor az emberek a cövekásásből hazatértek. A hír kapóra jött a parasztoknak, erre hivat­kozva nem jönnek közmunká­ra a szentnek se. Hiába do­bolnak nap-náp után, s hiába megy értük a kisbíró. Ha a közbiztonságiaknak mégis si­kerül néhányat összeszedni utat javítani, árkot tisztítani, nincs abban semmi köszönet. Csak lötyögnek az emberek egy-két óra hosszat, mímelik a munkát, és az első adódó alkalommal eltűnnek. No, mindegy. A holnapi har­minc embert előteremtik azok, akik szolgálatban lesznek. Nekik épnen elég ez a határ- iárás. átfázik itt a lélek is. Sajnos, menni kell. mert az elnök nem ismeri a tréfát. Hogy mennyire komoly ál­lamérdek ez. amit most csi­nálnak. mi sem mutatja job­ban. mint az, hogy Molnár Anti, a „százados” vezeti az őrjáratot. egnagyobb boldogsá­gukra már közeled­nek a köves úthoz. Az utolsó száz mé­tereket bukdácsolják a havas tarlón. Szántáson jön­nek keresztül, aminek egyál­talán nem örülnek, mert a hó belepte a gödröket, sima a föld, mint a nyújtódeszka, s így nem tudja az ember, mi­kor esik hasra egy gödörben, vagy vakbarázdában. Az utol­só métereket különösen sza- porázzák, s megkönnyebbülten érnek ki a köves úthoz. Itt nincsen semmi baj. Helyén van a tepsiforma, újonnan fel­állított helységjelző tábla. Topognak, dörzsölgetik el­gémberedett kezüket,, és ki­gombolt kabát mögött cigaret­tára- gyújtanak. Alig. .szusz- szannak azonban egy kicsi­két. máris készültséget kiált Molnár Anti. mert fekete autó közeledik feléjük az úton. Orosz tisztek szoktak ilyen kocsin utazni. Most is azok lesznek, úgy gondolják, ezért félreállnak az útból. A kocsi, ahogy közeledik, lassít. A helységielző táblánál fékez, s megáll. Két civilruhns száll ki az autóból, odamen­nek a táblához, csodálkoznak. A magasabb, feketokéoű em­ber megszólal, méghozzá ma­gyarul: — Hát ez mi? —- Köztársaság, valódi, össz­komfortos köztársaság — mondja az alacsonyabb, és ne­vet. Elolvassák' a feliratot há­romszor Is, és ' egyre jobban nevetnek. Ismétlik a szöveget, egymással szembefordulva. „Itt kezdődik a Biharberettyói Köztársaság területe.” Molnár Anti szigorú tekin­tettel nézi őket. Amikor tisz-- tán érti, hogy magyarul be­szélgetnek, int a többieknek. — Kéznél legyen a puska, s nem megijedni! ­A figyelmeztetés éppen jó­kor történik. A civilek elin­dulnak feléjük g túlsó oldal­ról. Mielőtt megszólalhatná­nak. Molnár Anti előlép, és rájuk szegezi a géppisztolyt. — Sztoj! Hová tartanak! A két idegen nem lepődik meg. Barátságosan mosolyog­nak. A fekete képű a tábla fe­lé int. s mondja; — Engedelmével Debrecen­be. De most már megnézzük ezt a köztársaságot közelebb­ről. Molnár - Antira hiába mo­solyognak.- nem lehet kedves­séggel levenni1 a, lábáról. Dup ván kérdezi; —Van dökument? — Igazolványt gondol? — kérdezi a kisebbik civil, és előhúzza iratait. A magasab­bik, a feketeképű úgyszintén. Az mutatja először papírjait a „századosinak. — Én vagyok az ideiglenes kormány belügyminisztere — mondja csendesen, és szúró­san nézi Molnárt. Olyannyiba, hogy a „százados”-nak borsó­zik a háta ettől a nézéstől. Még jó, hogy nála van a gép­pisztoly, és az emberek a háta mögött állnak. így még marad égy kicsi bátorsága. Megnézi az igazolványokat. Rendben van mindegyik: a feketeképű csakugyan belügyminiszter, a kisebbik meg képviselő.. Most mit tegyen? Most len­rvány is jár. Cl XICJ i I ntHVcUJa.Il a. (.béke védelmére, a néoek bé- ikés egymás mellett élésre, an- fnak szolgálatára irányuló erő­i-feszítéseinkkel. (- — Ezekkel a gondolátokkal tkívánok eredményes mánké­iban. sikerekben gazdag, békés, »boldog új esztendőt minden fkedves hallgatómnak. 1 ------ : ' K ét t „futalomsorsolág, »kétezer nyeremény $ februárban r t A Sportfogadási és Lottó tlgazgatóság újévi meglepeté­se, hogy 'a januári lottószelvé- »nyék két jutalom sorsolásod is frászt vesznek. A szokásos, ha' fvi, januári tárgynyeremény ^húzást február 1-én, á rend-* fkívüli jutalom sorsolást pe- fdig február 8-án rendezik, s a •(•kettőn összesen 2000 nyerem ^mény jut a szerencsés lottó» Szóknak. f A rendes havi jutalomsor- tsolás ezer nyereménye közül »a „hagyományos” öröklaká­sok és személygépkocsik je­lentik a főnyereményeket. X A rendkívüli jutalom sorso­láson egész főnyeremény-escé thull majd a szerencsésekre. Ä (•„fő-főnyeremény” : a hetedik Uottóház .egyik kétszobás,, tel­jesen berendezett öröklakása: f Főnyeremény az az 5 gárdonyi Hetek, amelyekhez egyenként (•60 ezer forintos építési uUU­ic í-'i­'A ne jó okosnak lenni. Az utasí-* tás úgy szól, hogy el kell fogni * minden idegent a falu terüle-* tén. De ez még nem az, s at feketeképű mégiscsak minisz-^J tér. Egy eleven, valódi minisz-* tér, amilyet ő még sohasem* látott. Az autója is bizonyítja,* hogy az. Miniszterrel. kikezde-1 ni pedig sosem volt jó dolog. 3 Hej, Kicsi Bi ri, erre nem adtál * utasítást, Mi most a teendő?* * * Mentő gondolata támad: t-— Van belépési engedélyük!!? a köztársaság .területére az el-* nökünktől? — kérdi a minisz-3 tért:, noha turlia. hogy nincs,3 hiszen még most jár itt elő-’* szőr. 3 Á miniszter még min-* dig mosolyog, de?j most már nem olyant barátságosan, mint* először. Molnárt pró-* bálja meggyőzni. Jj — Nézze, barátom! Mivel az* ideiglenes , kormány megbízó-* sából én vagyok Magyaror-* szag belügyminisztere, az egészít ország területén járhatok. Ma-^j ga nem így gondolja? * A „századosinak azonban^ magyarázhat. Az már látja,* hogy csak úgy szabadulhat* meg ezektől a nemkívánatos* vendégektől, ha nem engedi* he őket a köztársaság terülő-* téré. Mert. ha netán elfogná* ezeket a debrecenieket, könv-^ nyen baja lehet belőle. Hí-* szén igazi miniszterről van 3 szó. Ha .viszont beengedi a* fainba az autót, akkor meg nzj elnök. Kicsi Biri okvetetten-* kedik. ^ Újra a belépési engedélyt* követeli. * (Folytatjuk.) ^ Emma ünnepén A Burmái Unió népe ma függetlenségének napját kö­szönti. Tizenhét eszí emlővel ezelőtt, 1918 január 4-cn ra­tifikálta a független; Dunna azt az egyezményt, amely­nek alapján az ország kilé­pett a brit nemzetközösség­ből. Azóta eszfcndőrpl-esz- tendőre ezen a napon végez­nek számvetést az évszáza­dos angol gyarmati uralom utáni szabad evekről. Burma a legutóbbi évti­zedben egyre következete­sebben küzdötte le a gyar­mati múlt maradványait. Először az amerikaiak ál­tel felajánlott katonai szer­ződést utasította el, majd megtagadta a SEATO délke­let-ázsiai agresszív tömbhöz való csatlakozást, s a nem­zetközi fórumokon az anti­imperialista országokkal együtt a békés egymás mel­lett élés politikáját hirdette. Az igazán mélyreható válto­zások -azonban a legutóbbi két és fél esztendőben követ­keztek be, miután Ne Yln tábornak „Forradalmi Ta­nácsa” vette át a hatalmat 19"2-ben. Ne Vin kormányá­nak programja: Burma szo­cialista állammá alakítása, s ennek érdekében a bur­zsoázia uralmának, a külföl­di monopóliumok befolyásá­nak felszámolása. Népünk és népköztársa­ságunk kormánya rokon- szenvvcl kíséri a hősi múltú, ?A milliós barmai nép küz­delmét, s támogatja a füg­getlenségi program megvaló­sítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom