Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

/Világ proletárjai egyesüljetek! r .......™........ .^ E lőtérbe kerül a minőség A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI- évfolyam, 17, szám Ara* 50 fillér Csütörtök, 1965. január 21. A mozik helyzete megyénkben A dél-vietnami helyzetkép Igen — de hogyan ? V. .j M ég csak az év elején já­runk, de máris biztosra vehető, hogy 1965. a Sobb gazdálkodás, a takaré- kossug esztendeje lesz. Erre ®nged következtetni a Köz­ponti Bizottság decemberi ha- prozata, a kormány néhány ntézkedése és számos, más körülmény. Újságcikkek, rá- és tv-kommentárok, kü- onböző értekezletek előadói fZolnak az ésszerűbb gazdál- kodás, s a takarékosság szük- cgességéröl, fontosságáról, je- ontőségéről, s mintha az em- °erek egy kicsit máris „ma­sukba szálltak” volna. Mind- z érthető és természetes. Má­jaik ötéves tervünk utolsó sztendejében járunk, s ah- ?z, hogy az öt évvel ezelőtti el°k maradéktalanul megva­duljanak (az emberek anya- és kulturális szükségleteit . tervezett mértékben álla- . unk ki tudja elégíteni), eh- e.2 az utolsó esztendőben * lnden rendelkezésre álló le- ctaséget, igénybe kell venni, w »játék” tehát erre megy. 0 lét. Ennek megvalósítá­shoz, egyebek között eszköz takarékosság is. , A legfelsőbb vezetés látja: »van. társadalmi életünkben l°V olyan jelenség, amelynek karos hatása mind nagyobb ^nékben érződik. A. takaré- jOsság hiányáról van szó. ''Oyes emberek, az állam va- ?F°)n<u, legyen az anyag, ter- "■ek, termelési eszköz, vagy íenz> esákiszalmája módjá- Pazarlóan használják fel. wusmiket engednek meg ma- tluknak, aminek vu;g a gondo- ‘«w elhessegetnék, ha saját sebükből kellene a, kiadáso- y fedezniük. Sok helyütt a «etófc nemtörődömsége, „jó- lvusége”, gyakran azonban llVasága lehetővé teszi a nép va0Vonának elherdálását. kai neh takarékosság elvének al­mazása a. szocialista épités­ogyik alapvető követelmé- Mindenkinek, akinek a . P bizalmából valamilyen vtelt felett rendelkezési joga dek’- kötelessége azt a nép ér- . te ben a leggazdaságosabban Venyesíteni. Aki e joggal lon>Za'!^’ nem méltó a. biza- ~ . ra, és mind anyagilag, erkölcsileg méltán von- fetelősségre — olvasom a j> Pazabadság újévi számában, Jenő elvtársnak, a Poli- be'1' ®iz°Mság tagjának cikké­iaita ■lárva a megyét, azt lapasz­Piefc ani; a borsodi gyárak, iize­^}VesWt felsö munkásai messzemenően hogy pártunk leg­sö vezetése a közérdeklődés okuszába állította a pazarlás, nemtörődömség, a hanyag­,ak’>„ a fegyelmezetlenség kár- ovő tendenciájának megza­varását — ha kell, a szemé­Val konzekvenciák levonásá­ul (Az elvi útmutatás erre enged következtetni.) Falun is f££ tapasztaltam néhány al- ^aliui beszélgetés során. Gyá- niunkások és tsz-parasztok, tel if k isemberek, s az ér- hVu^pf® r®sze is örömmel 1965 ív ö’ hogy a kormány az jn).; ovi terv elfogadásakor ktváf j déseket tett a takaré- oc*ás elvénele fokozottabb nJ^ftésére, a pazarlás c„..^zóntetésére; hogv például SZere,ntet.te a költségvetési tás' í - ^adásait, az igazga- s?n!.- .őrségeket (megítélésünk sor-'"1 •ez,; még a továbbiak során is érdemes lenne felül- vizsgá;,^ a reprezentációs költségeket (ezt még minimá­hsabbra lehetne csökkenteni, es - ’ ­cs a legindokoltabb esetekre. Pena is beosztásokra lehetne a kiküldetési . H,.o. Talán még alaposabban szét lehetne néz­Pi, hplt mivel takarékoskod­toik. ^■látoznü), ' "f költségeket stb. Tudjuk, hogy a központi intézkedések csak egy részét teszik ki a szükséges és lehet­séges megtakarításoknak, s a kormány joggal várja, hogy a költségvetési szervek, üzemek, intézmények, hivatalok saját hatáskörükben is további in­tézkedéseket tesznek a taka­rékosság elvének minél széle­sebb körű érvényesítésére. Megyei, járási, üzemi, városi pártbizottságaink, pártszer­vezeteink is erre ösztökélik a gazdasági és állami vezető­ket, s helyileg történtek is már bizonyos intézkedések. Megítélésünk szerint (a fen­tiek is erre engednek követ­keztetni) jelenleg kedvező a helyzet olyan közszellem ki­alakítására, amely nem tűri meg a pazarlást, a népva- gyon herdálását. Ha állami vezető és ellenőrző szerveink az eddigieknél éberebb tekin­tettel figyelik a becsületes emberek jelzéseit és határo­zottabban lépnek fel minden fölösleges kiadással szemben, az eredmény nem marad el. Két dologra viszont ügyel­nünk kell. Mi sokféle nemzet voltunk már: lovas, sport, ol­vasó-tanuló, stb. Nekem úgy tűnik, hogy egy kicsit „kam­pányszerű nemzet” is va­gyunk... Nem lenne nehéz példákkal is illusztrálni. Arra mindenképpen ügyel­nünk kell, hogy , az , ésszerű takarékoskodás, mint rend­szerünk, a szocializmus épí­tésének egyik alapvető elve és követelménye, ezúttal ve váljék csupán divatos, alkal­mi jelszóvá! Gondoskodni kell (elsősorban pártszervezeteink­nek) róla, hogy a januári nagy nekibuzdulásból no­vemberre és decemberre, sőt az ezt követő évekre is ma­radjon valami... Aztán az is hiba lenne, ha most néhol félreértenék, mi­ről van szó, s a takarékosko­dás ürügyén ésszerűtlenül csonkítanák a ténylegesen szükséges, a reális előre ha­ladásunkat, a szocializmus teljes felépítését segítő költ­ségeket és kiadásokat, s meg­nyirbálnák az emberek ter­mészetes, jogos, reális igé­nyeit. Vagyis ha a végső öröm, a magabiztos előreha­ladás helyett mindennapi ap­ró bosszúságokat okoznának az embereknek. Mert; ilyesmi­vel máris találkozunk. Mis­kolcon például a nagy for­galmú fodrász üzletekben, ahol néha félórákat is várni kell. azelőtt a fontosabb napi­lapok és folyóiratok a várako­zók rendelkezésére állták. Öt­hat féle, sőt több is. Január elsejétől a Fodrász Ktsz le­mondta még a helyi lapokat is. Azóta legfeljebb egy friss Népszabadságot és rongyos, piszkos, múlt évi folyóirato­kat talál a váró vendég ... — De például a szabók sem tudnak ezután három méter helyett másfélből felnőtt öl­tönyt varrni, s a gombokat se spórolhatják meg ... T akarékoskodjunk hát ésszerűen, okosan, ki­ki a maga hatásköré­ben és környezetében, és le­hetőleg ne csak januárban---­A z az ember, aki spórolt pén­zét takarékba rakja, s később házat, autót, televíziót vásá­rol belőle, vagy külföldi útra megy, közvetlenül és konkré­tan is látja, érzi a takarékos­kodás értelmét. Sok, egyre több ilyen ember van nálunk Próbáljuk meg végre a közös­ség „spórolt pénzéi” is egy nagy, képzeletbeli takarék- könyvbe rakni! Cscpányi Lajos Wég@t ért a wesrséi értekezlet A sáróüíésen közös közleményt írtak alá (Ma kezdődik Moszkvában az SZVSZ elnökségének Szerdán megtartotta záró­ülését a Varsói Szerződés tag­államainak politikai tanács­kozó testületé. Az értekezle­ten részt vett Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége. Az ülésszak munkájában részt vett Grecsko marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka is. A záróülésen a megvitatott kérdésekről közös közleményt írtak alá, amelyet később hoznak nyilvánosságra. A politikai tanácskozó tes­tület munkája a testvéri ba­rátság légkörében folyt és valamennyi megvitatott kér­désben a nézetek teljes azo­nossága mutatkozott meg. A tanácskozáson magyar részről a következők vettek részt: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Pé­ter János külügyminiszter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Erdélyi Károly kül­ügyminiszterhelyettes, Mar­tin Ferenc varsói magyar nagykövet. Szovjet részről jelen volt a tanácskozáson L. 1. Brezs- nyev, az S2KP Központi Bi­zottságának első titkára, A. N. Koszigin, a Miniszterta­nács elnöke, I. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, A. A. Gromiko külügyminiszter, R. J. Mali- novszkij honvédelmi minisz­ter, B. Arisztov varsói szovjet nagykövet. Fogadás a varsói tanácshozás részvevőinek tiszteletére Edward Ochab, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke kedden este foga­dást adott a Varsói Szerződés Az újabb havazás még nem okozott nagyobb gondokat megyénkben Szerdára virradóra megyénk egész területére friss hótakaró hullott. A Bükkben volt a leg­erősebb a havazás, amelyet 20 —25 centiméteres friss fehér takaró borít. Az országúti közlekedésben egyelőre nem okozott nagyobb gondokat, -je­lentősebb forgalmi akadályo­kat a havazás. Szerdán a haj­nali órákban csupán az encsi járás néhány községéből jelen­tettek kisebb hófúvásokat. Csak néhány rövidebb szaka­szon keletkeztek 30—40 centi­méter magas, tíz-húsz méter szélességű hótorlaszok, de eze­ket a hóekékkel hamarosan eltávolították. A szerda reggeli és a dél­előtti órákban a megye jelen­tős részében ólmos cső hullott, és ez tömörítetté az amúgy is nedves havat. A szél esetleges feltámadásával csak Dél-Bor­sodban és a Bodrogköz egyes részein kell hófúvásoktól tar­tani, ahol friss porhó fedi a tájat. A megye országútjainak téli közlekedését biztosító nagy hó­turbinákat és hómarókat egye­lőre még nem kellett munkába állítani, de a gépek minden percben indulásra készen áll­nak. szervezete politikai tanács­kozó testületének ülésén rész­vevő külföldi küldöttségek tiszteletére. A fogadáson jelen voltak: Todor Zsivkov, Anto­nin Novotny és Jozef Lenárt, Kádár János, Walter Ulbricht és Willy Stoph, Gheorghe Gheorghiu-Dej és Ion Ghe­orghe Maurer, Leonyid Brezs- nyev és Alekszej Koszigin és az általuk vezetett küldöttsé­gek tagjai. Lengyel részről ott volt Wladyslaw Gomulka és Jozef Cyrankiewicz. Január 21—23-án Moszkvá­ban tartja ülését a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöksége. Az ülésre a szovjet fővárosba érkezett Renato Bitossi, az SZVSZ elnöke, Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára, valamint a nemzetközi szakszervezeti élet számos ismert személyisé­ge. A csütörtökön kezdődő ülés megvitatja a VI. Szakszerve­zeti Világkongresszus előkészí­tését. Ä VI. Szakszervezeti Világkongresszust 1965. októ­berében Varsóban hívják ösz- sze. Saszíri nyilatkozata Lai Balladur Sasztri szerdán sajtóértekezletet tartott. A töb­bi között elmondta, hogy India véleménye szerint meg kel) akadályozni az atomfegyve­rek további terjedését, el keli érni a moszkvai részleges atomcsend egyezmény kiter­jesztését a földalatti atom- fegyverkísérletekre, hogy ily- módon fokozatosan tovább le­hessen haladni az atomfegyve­rek teljes betiltása felé. Mir© készülnek esz idén Miskolc ÜL kerületében ? — Az új évben sok építési feladatot kell megvalósítanunk. A tanácsi munkának erre a ré­szére fordítjuk • majd a leg­több gondot, hiszen ez érinti a legtöbb embert — mondta Du­nai Béla, Miskolc III. kerüle­ti Tanácsának elnökhelyettese. Valóban, mindenkit egyaránt érdekel, milyen új létesítmé­nyekkel gazdagszik lakóhelye, a környezet, amelyben él. Mi­lyen tervekkel kezdik az 1965- ös évet Diósgyőrben? Új utak, vízvezeték, járdák Az állam által juttatott ösz- szegből nagyrészt utakat épi­Nyár a télben A téli szezonban is sok (jyógytilni kívánó keresi fel a húsz holdnvi területen lekvfi 38 C-foltos hOmórséklctu hévízi tavat és az ottani létesítményeket. Ké/Onkön: a hévízi bányász gyógy- ház fedett gyógymedencéje. •m-foto; Birgés Árpád tenek majd. A Kilián-lakóte- lepen vannak utak, innen a Táncsics térig általában ugyan­csak rendezett negyedek van­nak. Az idén ezért a Madách, a Nyár, a Költő, a Kemény, valamint a Muhi utca kap új burkolatot. Ugyancsak szüksé­gessé vált a 22-es számú mű- út mellett, a perecesi őrháztól a Táncsics térig tartó szaka­szon a gyalogjáró megépítése is,­— A községfejlesztési alap­ból általában „vizes” munká­kat tervezünk. Vízvezetéket kap 1965-ben a Kemény utca, valamint Hámor egyik utcája. A diósgyőri Karinthy Frigyes utcában szennyvízcsatorna ké­szül — hallottuk a felvilágosí­tást Kiss Zoltántól, az építési csoport vezetőjétől. A vásárcsarnokra megvan a pénz Ä diósgyőri asszonyok régi sérelme, hogy nincs a kerület­ben vásárcsarnok. A tanács­nak kerek egymillió forint áll erre a célra rendelkezésére, Dósa Károly építészmérnök, tanácstag, társadalmi munká­ban elkészítette a szükséges terveket. Az építés csak akkoc kezdődhet meg, ha a városi ta­nács illetékes osztálya megad­ja rá az engedélyt. A Dósa-íéle terv megvalósí­tása egyébként is célszerű len­ne. A nemrégen elkészült ál­talános városrendezési terv szerint ugyanis azon a helyen, ahová a csarnokot építenék, ABC-áruház létesül. A csar­nok pedig úgy épülne, hogy később csekély költséggel áru­házzá alakítható át. Mit valósítanak meg társadalmi munkával? — Minden évben versenyez­nek a város kerületei, hogy melyikben végeznek a legtöbb társadalmi munkát. A Ilii ke­rület már volt első. Van egy titkos vágyunk: az idén ismét erre a helyre pályázunk .. i — mondta az elnökhelyettes. 1965-ben mintegy tízezer négyzetméter utat, irat kilomé­ter járdát és 500 méter csator­nát. valamint 13 ezer négyzet- méter parkot szeretnének meg­építeni a lakók társadalmi segítségével. Tavaly több mint kétmillió forint értékű munkát teljesített a lakosság. Erre ala­pozzák a III. kerületben a „tit­kos” vágyat... (Gyárfás) Tizenöt százalékkal lötib alkatrész a mezőgazdasági erőgépekhez A miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál az idén mintegy 180 millió forint érté­kű alkatrész készül a külön­böző tipusú mezőgazdasági erőgépekhez, vagyis tizenöt százalékkal több, mint az el­múlt évben. A jelentősen meg- növekedett feladatok több mű­szaki intézkedési tervet köve­telnek meg. Az anyagmozgatás gyorsítására emelővillás tar­goncákat helyeznek üzembe, egyes műhelyrészekben görgő­sorokat építenek, s tovább fej­lesztik, szélesítik a zárt cik­lusú gyártási módszert. Ebből a célból a különböző gépeket a technológiai folyamatoknak megfelelően helyezik el. A ta­valy létesített üzemrészben megkezdik az ólom-bronz csapágyak sorozatgyártását. Ebből ebben az évben 44 ezer darabot adnak a diesel-moto­rokhoz, amivel több millió forint értékű importtól men­tesítik a népgazdaságot. Ugyancsak fejlesztik, növelik a különböző öntvények gyár­tását is. Szürke- és tempera­öntvényekből az idén mintegy 500 tonnával, 35—40 százalék­kal készítenek többet, mint ta­valy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom