Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

0 Vüág. proletártól egyesült etek? Ä. MAGYAR SZOCIALISTA MU N KAS PAKT BORSOD MliGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA O XXI. évfolyam, 1. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1965. január 1. q Az ötödik év sikeréért )oooooooooooooooo(ooooooooooooooooooooooooooooQOOooooooooooooooooooo< Az új esztendő küszöbén A Pravda vezércikke Magyar államférfiak üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Péter János külügyminiszter a Kubai Köztársaság nagy ün­nepe. a kubai forradalom 6. évfordulója alkalmából né­pünk nevében legforróbb üd­vözletüket és jókívánságaikat küldik a kubai népnek, dr. Osvaldo Dorticos Torradönak. a Kubai Köztársaság elnöké­nek. dr. Fidel Castro Ruznak, a Kubai Köztársaság forra­dalmi kormánya elnökének, dr. Raul Roa kubai külügymi­niszternek. Választások Nigériába o Nigériában szerdán feszült légkörben bonyolították le a parlamenti választásokat. A választások eredményei n\ég nem ismeretesek. Jelentés az ENSZ közgyűléséről Äz Egyesült Nemzetek közgyűlésének 19. ülésszaka szerdán a késő esti órákban úgy döntött, hogy ülésezését 1965. január 18-ig elnapolja. A plenáris záróülésen a közgyűlés egyhangúlag jóvá­hagyta azt a határozati ja­vaslatot. amelynek értelmé­ben a közgyűlés szervének nyilvánítja az ENSZ kereske­delmi és fejlesztési kérdések­kel foglalkozó értekezletét. A közgyűlés felhatalmazta U Thant főtitkárt, hogy a világ­szervezet rendes költségveté­sének a jövő évben történő elfogadásáig az ENSZ kiadá­sait január 1-től kezdve az 1964. évi költségvetés szintjén tartsa. Ezzel kapcsolatban Fedo­renko. a Szovjetunió képvise­lője kijelentette, hogy a Szov­jetunió 1965-ben sem járul hozzá anyagilag az ENSZ kö­zép-keleti és kongói művele­teinek fedezéséhez. Fedoren­ko hangoztatta, hogy a szov­jet: küldöttség nem ellenzi a?. U Thant főtitkárnak ideigle­nes intézkedésként adandó felhatalmazást, amelynek ér­telmében a világszervezet Ki­adásait 1961. évi szinten tart­ják. oidog új évet — rnond­B juk és írjuk ezekben a napokban hozzátar­tozóinknak. baráta­inknak, kívánjuk is- icreUen honfitársainknak és ninden népnek egyaránt. Bol- óg új évet — milyen régi és égóta ismétlődő szavak, de nennyire változó tartalom­nál! Az idősebb és középkorú íomzedék emlékszik: mit ér­ettünk boldog új év alatt ke- ■ek húsz esztendővel ezelőtt, Imikor a szovjet hadsereg az ítolsó csapásokat mérte a Magyarországot bitorló német is magyar fasiszta hordákra. Aztán a következő években, amikor megindult az újjáéle­dés a romokból és kibontako­zott társadalmunk átalakulása a szocializmus útján. Hosszú lenne felsorolni e köszöntés tartalmának változását. Ma nemzetünk szabad, nem nyom bennünket a társadalmi osztályok heves érdekellentéte, törvényes rendben élünk, az egyes ember megbecsülésének alapja többé nem a régi privi­légium, a családfa, a szárma­zás, hanem az odaadóan vég­zett munka és magatartás. A boldogabb életben a ma­gjai- munkásnak nem kell megütköznie a tőkéssel, a dol­gozó paraszt sem tart kiszipo- lyozóitól. Magunk formáljuk életünket; országunk gazdag­ságát gyarapítjuk, a társadalmi haladást támogatjuk az egész világon és harcolunk a béké­ért. Az elmúlt évek tapasztala­tai azt mutatják, hogy a ki­tűzött gazdasági feladatok he­lyesek, a gazdasági fejlődés számottevő, ami életünk úgy­szólván minden területén érez­hető. Ezi bizonyítja gazdasági fejlődésünk egésze. Az ipán termelés mennyisége négy év alatt 40 százalékkal emelke­dett. A mezőgazdasági terme­lés — egyes évek kedvezőtlen időjárása ellenére — négy év alatt kb 10 százalékkál emel­kedett. Erősödtek termelőszö­vetkezeteink. Jelentősen emelkedett a la­kosság életszínvonala, amely megközelíti az ötéves tervidő­szak végére előirányzott mér­téket. Feltűnő a bérek és kü­lönösen a béren felüli juttatá­sok gyors növekedése. A ki­fizetett nyugdíjak összege pél­dául 1960-ban 4,5 milliárd fo­rint volt, 1964-ben 7 milliárd. A parasztság jövedelme meg­közelíti az ötéves terv végére tervezett színvonalat, bár a mezőgazdasági termelés a ter­vezettnél lassabban emelke­dett. Ebben az időszakban va­lósult meg a parasztság állami egészségügyi ellátása, új szo­cialista eleme a paraszti élet­formának. a nyugdíjellátás is. R endszeresen bővül a lakosság kulturális ellátása. emelkedik műveltsége. Szocia­lista rendszerünk ma- gasubbrendűsége nyilvánul meg abban is, hogy nálunk a munkaképes korú fiatalok na­gyobb hányada tanul közép­iskolákban. szakiskolákban és egyetemeken, mint a fejlet­tebb iparral és mezőgazdaság­gal rendelkező kapitalista or­szágokban. 1964-ben 60 száza­lékkal többen érettségiztek, mint .négy évvel ezelőtt. Az egyetemi és főiskolai hallga­tók száma majdnem megkét­szereződött. A televízió elő­fizetők száma 1960-ban 103 ezer volt. Most több mint 600 ezer. A megtermelt javak elosz­tása pártunk politikájának megfelelően úgy történt, hogy rendszeresen emelkedjék • az életszínvonal és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a terme­lés bővítéséhez szükséges be­ruházásokról sem. Az elmúl! négy évben sok létesítménnyel gazdagodtunk. Sokmilliárd fo­rint 'értékű berendezés és gép üzembeállítása tette könnyeb­bé, eredménvesebbbé a mun­kál. Az iparban az egy mun­kásra jutó gépek értéke négy év alatt átlagosan 26 százalék- i Icai növekedett. Gazdasági eredményeink'te- . hát számottevőek, és a jövőt : tekintve is biztonságérzet tölt- : hét el bennünket. Gyáraink, szövetkezeteink, közigazgátási irányító szerveink tevékeny­sége azonban nem mentes fo­gyatékosságoktól. hibáktól sem. Melyek ezek?. — A munka termelékeny­sége nem emelkedik tervsze­rűen. sok helyen nem kielégí­tő a termelés szervezettsége és a munkafegyelem. — A termékek önköltségé­nek csökkentése lassúbb a ter­vezettnél. ■— A takarékosság elve a gyakorlatban megcsorbul, sok a pazarló építkezés és az egyéb költekezés. — A műszaki haladás elma­rad a követelményektől, sok termékünk minősége kifogá­solható. Az új esztendő egyben öt­éves tervünk utolsó éve. Az ötéves terv időszakában nép­gazdaságunk töretlenül és je­lentősen fejlődött. 1965-ben, mint eddig pártunk gyakorlat­ban kipróbált, és bevált poli­tikáját folytatjuk a gazdasági munkában is. Folytatjuk az öt­éves tervben kitűzött felada­tok végrehajtását. Emeljük az anyagi javak termelését, de nagyobb gondot fordítunk a termékek korszerűségére, mi­nőségére, a munka termelé­kenységének emelésére és a termékek önköltségének csök­kentésére, a takarékosság et­jeinek betartására. Egyszóval, ahogy mondani szokás, javít­juk a gazdasági tevékenység hatásfokát. Tehát: — Megszilárdítjuk és kis­mértékben tovább emeljük a lakosság eddig elért életszín­vonalát, még több erőfeszítést teszünk a megfelelő áruellátás biztosítására. — Gondolunk a jövőre is, ennek megfelelően tovább építjük az országot. Bővülnek a meglévő termelőüzemek, az építők és szerelők szorgos munkája révén új gyárak kez­dik meg a termelést. Üj lakó­telepek, középületek. utak könnyítik és szépítik az életet. —• Fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szo­cialista országokkal. És válto­zatlanul törekszünk gazdasági kapcsolataink szélesítésére a nem szocialista országokkal. A z ipari termelés meny- nyiségét a terv sze­rint 4,5 százalékkal kell emelnünk. Az el­múlt évnél kisebb mértékben, noha általában a termelés növelésének ennél gyorsabb ütemére törekszünk. Most mégis az „inkább keve­sebbet. de jobbat” elvét kell elsősorban hangsúlyozn unk. Vagyis a kitűzött mennyiségi feladat mellett, kedvezőbb fel­tételek teremthetők a termé­kek minőségének javítására, a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésre. Mindezt figyelembe véve ipari dolgozóink feladata 1965- ben nem lazább, hanem fesze­sebb. Egyes inarágakban, üze­mekben pedig a termelés mennyiségét is jelentősen, 8—10 százalékkal, vagy na­gyobb mértékben kell emelni, különösen az export-termé­kekben. Az ipari termelés növelését úgy kell megvalósítanunk, hogy a dolgozók létszáma az elmúlt évekhez mérten lassab­ban emelkedjék s a termelé­kenység fokozásából származ­zon a termelés növekedésének nagyobb része, mintegy 70 százaléka. Ez a cél kemény munkát igényel, ilyen ered­ményt az ipar még egyetlen, évben sem ért el. A munka termelékenység növelését, „frontálisan” kell előmozdíta­nunk: kulturáltabbá (enni a termelés szervezettségét, előre­lépni a műszaki haladás útján, fokozni 9. muukaíeljesit­I ményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanazért a keresetért nyújtott munkatel­jesítmények nagyon különbö­zők. Itt az ideje a teljesít­mény normák felülvizsgálatá­nak és megszigorításának ott, ahol azt az elmúlt években elhanyagolták. Egyes munka- területen a munkaidő kihasz­nálása, a munka intenzitása, a teljesítménybérben dolgozok munkája kielégítő, de a gyár eredményét mégis lerontja a szükségtelenül nagy segéd­üzemi és adminisztratív lét­szám. Ezek felülvizsgálatát a vállalatoknak ebben az évben el kell végezniük. Á felesleges létszámot olyan helyre kell átcsoportosítani, ahol erre a népgazdaságnak szüksége van. Naponta láthatjuk ezt a fo­nákságot, hogy amíg az egyik üzemben létszámhiány miatt akadozik a termelés, másutt „szociális” okokra hivatkozva pazarolják a munkát. A ter­melékenység emelése, a fegye­lem javítása megkövetel né­hány munkajogi intézkedést. Például a munkahelyeket in­dokolatlanul gyakran változta­tóktól meg kell vonni bizo­nyos kedvezményeket és egy időre megtiltani, hogy az új munkahelyen magasabb bért kaphassanak. Hatásosabb in­tézkedések bevezetése is in­dokolt: a fegyelmezetlenek, a hanyagul dolgozók, a selejt- gyárlók alacsonyabb munka­körbe helyezése, esetlege? el­bocsátása a közösség érdeke. Ezek a rendszabályok — -a munkáját lelkiismeretesen végző nagy többség igazság­érzete és akarata alapján — a fegyelmezetlen és hanyag emberek nevelésére és bünte­tésére szolgálnak. Ugyanakkor anyagilag és erkölcsileg lob­ban becsüljük meg a jól és hosszú időn át egy helyben dolgozókat. Az önköltség csökkentése, a termékek minőségének javí­tása a vezető beosztásban és a munkapad írjellelt dolgozók közös erőfeszítésével valósít­ható meg. Ma már az önkölt­ségcsökkentés terén nem az egész százalékokért, hanem a tizedszázalékokért folyik a kemény fizikai és szellemi munka. Egytizedszázalék költ­ségmegtakarítás az iparban ma már meghaladja a kétszáz millió forintot, 1965-ben az ipar önköltségcsökkentési fel­adata 0.6 százalék, ami több mint egy milliárd forintos megtakarításnak felel meg. A lakosság jövedelmé­nek színvonala 1965 végén kissé • megha­ladja az ötéves terv végére kitűzött szín­vonalát. Ugyanakkor az ön­költségcsökkentés feladatát, a munka termelékenység emelé­sét, a mezőgazdaság termelési feladatát hiánytalanul még nem teljesítettük. Jelenleg ez­ért nem tűzhető ki a jövedel­mek további jelentős növe­lése. hanem azok megszilárdí­tása és kismértékű emelése reális. N,em erőltetjük a beru­házások növelését sem. itt is az elért színvonalat stabilizál­juk. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt években a lakosság fogyasztá­sának biztosítása, a beruházá­sok megvalósítása céljából igénvbevettünk bizonyos nép- gazdasási tartalékokat, ami csak átmenetileg engedhető meg. Fő feladatunk tehát a ter­melés mennyiségének olyan növelése, amely egyiittiár a Gazdasá gosság javul ásáva1. Enélkül az anyagi in vak fel- használása — az elért élet­színvonal megszilárdítása 'és emelése, a beruházási felada­tok megvalósítása — nem le­het: megalapozott. Bálint József, az MSZMP KB államgazdasági osztályának helyettes vezetője A csütörtöki Pravda vezéi'r cikket szentelt azoknak az újabb eredményeknek, ame­lyeket a Szovjetunió. 1964-ben ért el. A vezércikk megálla­pítja: az SZKP októberi és novemberi. plénumhatározatai lehetővé teszik a szovjet em­bereknek, hogy kezdeménye- zőleg és tevőlegesen résztve- gvenek az állami ügyek inté­zésében. a gazdasági- és a kul­turális építésben. Az SZKP pártosan, bátran és határozot­tan. a fogyatékosságokkal szemben könyörtelenséggel küzd a pórtélét és a pártve­zetés lenini normáinak tiszta­ságáért. A szovjet nép bízik a jövő­ben — folytatódik a vezér­cikk —, mert. tudatában van erejének, ügye igazságának és 1 egyőzhet ellenségének. Erős és hatalmas a szocialista ál­lam. védelmi ereje megbízha­tó. A Szovjetunió erejét nem­csak az adja meg, amit maga alkotott és vívott ki. Erejét gyarapítják a szocialista vi­lágrendszer népei is. Az ame­rikai kontinens első szocialis­ta országa: a Kubai Köztársa­ság. A Szovjetunió ei-ejét az egész dolgozó emberiség ro­kon szenve és támogatása nö­veli. A békéért, a demokrá­ciáért. a nemzeti független­ségért és a szocializmusért, a boldogabb jövőért a Szovjet­unióval vállvetve küzd öt vi­lágrész sok millió embere. Előttünk világos cél vilá­git — a kommunizmus. Utun­kon e. cél felé a lenini irány­vonal vezet, amely az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresz- szusain, pártunk programjá­ban lett meghatározva. Nincs olyan erő, amely letérílhet minket erről az irányvonal­ról, nincs olyan erő, amely letérítheti a Szovjetuniót, a lenini útról. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A külügy­miniszter beszámolt az ENSZ 19. ülésszakának eddigi ese­ményeiről és a magyar kül­döttség tevékenységéről. A kormány a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A művelődésügyi minisz­ter tájékoztatta a kormányt a Moszkvában aláírt magyar— szovjet kulturális munkaterv­ről és kulturális kapcsola­taink 1965. évi fejlődéséről. A Minisztertanács a tájékozta­tót tudomásul vette. A kormány — az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezető­iének előterjesztésére — ki­nevezte a vízügyi törvény alapján működő tárcaközi Országos Vízgazdálkodási Bi­zottság tagjait, majd napi ügyeket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom