Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-04 / 284. szám
2 ESZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1961. december 4. Ülés fartőt! a lüRíszfertaaáes A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a népgazdasági tervnek az első három negyedévben történt és az év végéig várható teljesítéséről, a munkaügyi miniszter a bér- és munkaügyi gazdálkodásról tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a jelentéseket megvitatta és elfogadta. A földművelésügyi miniszter beszámolt az őszi mezőgazdasági munkák menetéről és bejelentette, hogy a kenyér- gabonát, a hosszabb időn át tartó esőzés ellenére is lényegében a. tervezett területen sikerült elvetni. A kormány a beszámolót tudomásul vette. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője az idegenforgalom idei tapasztalatairól és jövő évi feladatairól számolt be. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és elfogadta. A kormány meghallgatta és tudomásul vette az igazságügyminiszter beszámolóját a vezetésével a Szovjetunióban járt küldöttség tapasztalatairól, majd napi ügyeket tárgyalt. Munkában as ENSZ-kösegyülés Az elnök a közgyűlést délután három órára (magyar idő szerint este kilencre) hívta össze, hogy megkezdjék az általános politikai vitát. A közgyűlés pénteken folytatja a vitát. Gromikó szovjet külügyminiszter ma mondja el felszólalásában nagy érdeklődéssel várt beszédét. Szovfet—csehszlovák barátsági nagygyűlés Moszkváiban Csütörtök délután a Kremlben a csehszlovák párt- és álS<anSeyvi!Se-besi a zsoldosod megkezdték a „ine«bízhafaí'an eleinek” felkutatását A nyugati hírügynökségek legfrissebb kongói jelentésükben arról adnak hírt, hogy Stanleyville városában a zsoldosok megkezdték a „megbízhatatlan elemek” felkutatását. Szerdán 170 személyt őrizetbe vettek és tízezernél több kon- •góit tereltek össze a város sportstadionjában kihallgatásra. Az utcákat katonai őrjáratok fésülik át, minden házat átkutatnak, s foglyokat szednek. A város egyes pontjain időközben folytatódnak a harcok és — mint a Reuter hozzáfűzi — a zsoldosoknak mindmáig sem sikerült átiutniok a Kongó folyó bal partjára. A zsoldosok garázdálkodásán túlmenően Stanleyville városát más veszély is fenyegeti. Az utcákon megszámlálhatatlan holttest hever és a kongói hatóságok attól tartanak, hogy tífusz, vagy egyéb járvány tör ki. lami küldöttség moszkvai látogatása alkalma bői, valamint a szovjet—cseheszlovák barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés 21. évfordulója tiszteletére hatezer ember részvételével szovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlést rendeztek. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, majd Antonin Novotny, a csehszlovák párt- és állami küldöttség vezetője mondott beszédet. Fock Jenő Tísz&szetterkémylbe láfogafoff Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja december 2- án Tiszaszederkénybe látogatott. Útjára elkísérte dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese. A venRendelkezés a decemberi és a januári bérfizetésekről A karácsonyi és újévi munkaszüneti napokra való tekintettel a pénzügyminiszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben szabályozta a decemberi és januári bérfizetések időpontját. A rendelkezésnek megfelelően a december 21-én, 22-én és 23-án esedékes bérekéi december 21- re, a december 24-én és 25-én járó béreket december 22-re, a december 26-1 és 27-i bérfizetési napokat december 23-ra hozták előre. A december 29én és 30-án esedékes béreket december 29-én fizetik, a december 31-i, a január 1-i, 2-i és 3-i bérfizetési napokat pedig december 30-ra hozták előre. A többi bérfizetési nap változatlan, azokat előrehozni, vagy a bérre előleget folyósítani nem szabad. A bérfizetés szabályozása egyébként nem érinti az állami és szövetkezeti építőipar december 23-i részfizetési napját, amely változatlan. dégek fogadásánál a Tiszai Vegyikombinátban jelen volt Bárczi Béla, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Gór Nagy Sándor, a Vegyipari Tröszt vezérigazgatója, dr. Keresztes Mátyás vezér- igazgató helyettes, Kovács Sándor, a városi-üzemi párt- bizottság titkára, dr. Fodor György, a Tiszai Vegyikombinát igazgatója és Huszár Andor, a Tiszai Vegyikombinát igazgató helyettese. A vendégeket Kovács Sándor, a párt- bizottság titkára és dr. Fodor György igazgató tájékoztatta a Tiszai- Vpgyikombinátban folyó beruházási munkáról, majd ismertették a nitrogén műtrágyagyár próbaüzemeié-; sének helyzetét és a gyár előtt álló további feladatokat. A vendégek ezután üzemlátogatáson vettek részt. Ezt követően megtekintették Tiszaszede’-kenv-Uivárost, majd a vegyikombinát vezetői ebédet adtak a vendégek tiszteletére. n Vük Országos Képzőm Kiállítás d( December 3-án, csütörtökön déli 12 órakor, Miskolc város felszabadulásának 20. évfordulóján benépesült a városi tanács díszterme. Nem a tanácstagok jöttek most össze, hogy megvitassák a város terveit, gondjait, hanem a képzőművészetek rajongói, a képzőművészetek iránt érdeklődő közönség, hogy tanúi és részesei legyenek a minden őszön megrendezendő, és immár nemes hagyománnyá lett, ez alkalommal a VIIJ. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás megnyitásának. Kiállítás — két helyen Akik figyelemmel kísérik Miskolc képzőművészeti életét, aggódtak, hogy vajon meglesz-e egyáltalán a kiállítás, hiszen a múzeum beépítése folytán megszűnt az egyetlen kiállító helyiség, s veszélyben forgott az országos jellegű képzőművészeti kiállítások: megrendezése. A művészek, a művészetek pártolói, és nem utolsósorban a helyi tanácsi szervek, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának összefogása segített. A kiállítást két helyen rendezik meg: részben a városi tanács három termében, ahol a festményeket és a szobrokat, részben pedig a Szakszervezetek Megyei Tanácsának klubjában, ahol a grafikai munkákat, és a szobrokat tekinthetik meg az érdeklődők. Korábban már beszámoltunk a kiállításra beküldött művek zsűrizéséről, amikor a Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész vezetésével működő bíráló bizottság meghozta döntését. A beküldött mintegy 800 alkotásból körülbelül másfélszáz került most a közönség elé. Számszerűen valamivel kevesebb a részvevők között a miskolci, illetve borsodi művész, de mind a Miskolcról, mind pedig az ország legkülönbözőbb részeiből érkezett műveknél minőségi változás tapasztalható: a zsűri magasra emelt, szigorú mércéje a kiállítás színvonalának emelkedését jelenti. A megnyitó iintíepség Nagy érdeklődés előzte meg a tárlatot és a nagy érdeklődést bizonyítja az is, hogy a megnyitáskor több százan jöttek össze az ünnepségre, illetve a kiállított alkotások megtekintésére. Már a hivatalos megnyitás előtt igen sokan nézegették a városi tanács három helyiségében kiállított festményeket és szobrokat, és meglehetősen hamar jó közönségvélemény alakult ki. Eljöttek a megnyitásra a Miniszter- tanács, a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei és a városi párt-, tanácsi és tömegszervezetek vezetői, képviselői, részt vettek a szomszédos megyék küldöttei. Gribovszky Lászlóné vb-el- nökhelyettes köszöntötte a megjelenteket, majd rövid bevezetőiében Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Kénzömű veszeti Szövetség alelnöke méltatta Miskolc város és a miskolci képzőművészek szerepét a művészetek megszerettetésében, és példamutató, kezdeményező készségét a kiállítások sorozatos megrendezésében. Ezt követően Fekete László, a városi tanács vb-elnöke nyitotta meg a kiállítást. Örömmel vállaljuk a kiállítás megrendezését Fekete László felszabadulásunk 20. évfordulójára emlékeztetett, majd elmondotta, hogy „az újjáépítés időszaka után igényesebbek lettünk, mert népünk kezébe vette saját sorsának irányítását, a termelés elosztása, az igazgatás élére a munkásosztály legjobbjait állította”. Elmondotta, hogy a kultúra közkinccsé tétele a legkisebb községtől a városokig éreztette hatását, majd így folytatta: — Mind jobban láthatjuk valamennyien, hogy a művészet felbecsülhetetlen érték az emberiség számára. A tudatra ébredés bizonyítását jelenti* a tudásét, melynek birtokában az ember már képessé válik a valóság újrateremtésére, sót olyan örömök és fájdalmak át- éltetésére is, amelyeket a valóságban talán sohasem élhetne át az egyén. A, bennünket körülvevő világ külső és belső tulajdonságainak felismertetésével feltárja annak lényegét, s így rádöbbent mindany- nyiunkat a törvényre, az igazságra: a szépségre. — Szocialista társadalmunk- • ban különösen fontossá válik ;£< művészet legáltalánosabb .es legalapvetőbb mondanivalója: „Változtasd meg élted!”, -1- azaz „Élj másképp, mint eddig: teljesebben, szebben, emberibben!” — mondotta a további- j akban, majd így folytatta: — Ennek a mondanivalónak J egyértelmű kifejezése a művészetnek az a nagy ajándéka* amelynek birtokában az eddi- i ginéi is tudatosabban, mé- j lyebben és így igazabban tuck- I juk élni életünket. Ma mar a művészet nem menekülés az emberektől, sokkál inkább örömteli üzenetváltás arról, hogy szép a világ, hogy élni jó. Elmondta a továbbiakban* j hogy ma a művészet a társa-1 dalom egészéért van, mind-| azokért, akik hajlandók arra| a nagy erőfeszítésre, amely i képessé teszi az embert egy*j az övénél még gazdagabb világ befogadására. A Miskolci j városi Tanács ezért örömmel; vállalja az immár hagyományosan visszatérő lehetőséget* j az Országos Kénzőművészetii Kiállítás megrendezését, mert; ezzel ennek a gazdag világnak befogadását bizonyítja. —1 Kötelez erre mindannyiunka ,f a város kulturálódni vágyé "’*5 szellemi értékeket szerető és nagyra, becsülő munkásosztálya, nagylétszámú lakossága, népgazdasági helyzete és sze- reDe, de nem utolsósorban kötelez itt élő művészeink soksok hazai és külföldi sikere is. örülünk, hogy Miskolc neve napjainkban immár összeforrt a képzőművészettel. Hogy mind természetesebbé és ezál-j tál egyre tartalmasabb élménnyé is válik városunk laCSORBA BARIVÁs A MIM Izgalmas éjszaka A Corso mozi közelében, egy homályos sarokba húzódva magányos fegyveres áll. Karján fehér szalag, s. a szalagon egy nyilaskereszt virít. Egyre nyugtalanabb. Ügy látszik a fiúk valami miatt nem jönnek, vagy nem jöhetnek. Milyen csendes most a mozi. Már nincs kedvük gyönyörködni a filmekben a náciknak. Pedig hogy tudtak zajongni. A szájukat nyalták a gyönyörtől. Jól ismeri őket. Mozigépész, rollnizó. Maga sem tudja, hogyan ismerkedett össze Barbai Ferenccel. Barbai egyszer azt javasolta neki: — Ne engedd őket gyönyörködni. Ahol teheted, szabotáld a vetítést. Antal a legizgalmasabb náci filmekből hatalmas darabokat nyesett ki. Egyszer baj lett belőle. A „Keleti csata” vetítésekor egy kicsit jobban „bepör- gött”, s rövidzárlatot csinált. Nem tudtak tovább vetíteni. A Gestapo valamit megsejtett, mert elcipelte. Három napig faggatták- Sokra nem mentek vele, de az ütéseket nem bírta elfelejteni.. Azóta a bosszú ég benne, hogyan üthetne vissza. Egyik barátjával meg mit eszeltek ki. Varró Antallal aft- ’ütt szobát vettek ki a Gestapo közelében. Ücy tervezték, a pincében alagutat ásnak és felrobbantják a félelmetes központot. -A. lakók, hamar észrevették. ők azzal magyarázták, ruhájuknak csinálnak, helyet. De azért jobbimtJátták odébbállni. fejet törtettek a emberforMég mindig nem jönnek. Pedig az ő segítségükkel köriy- nyebben menne. Pompás fiúk. Hogy mit ki nem eszeltek! Juhász, Varró és Áfra beöltöztek tűzoltó egyenruhába. Ö mesélte nekik, hogyan van aláaknázva a vasúti híd. Nem szakember. Dehogy. Ott lebzselt a németek körül, nácibarátnak tüntetve fel .magát és faggatta őket a hídrobbantás technikájáról. Azok mindent elárultak neki. ö meg Áfráéknak. Azok nagy komolyan megjelentek a martintelepi vasúti híd alatt egy hordággyal. Telerakták robbanóanyaggal, letakarták pokróccal, sisakból máltak, bakancsot másik végére. így mája lett. — Kaput! — mondták a németnek. Az mintha sajnálkozott volna. A második fordulónál már kezdett gyanakodni, honnan a csudából szedik ezeket a sebesültekét? Messze- jártak. de fürkésző pillantását még akkor is érezték a hátuk közepén. Harmadszor már nem mertek menni. — Fiuk — mondta nekik —, ma éjjel kell cselekedni. Holnap talán már késő. Azt mondták, jönnek. Nem várhat tovább. A németek nagyon készülnek elhagyni a várost. Hát ez mi? Valami nagyot villant, s tűzszikra lobbant a magasba. Tompa, mély robbanás. Ez valamelyik Szinva-híd lehet! A z akarat előrelöki. A hídnál jár. Szerencsére a hídon nincs most őr. Talán boldogul. Ujjai fürgén tapogatóznak. Megvan. Hallgatózik egy csöppet. Az ágyúk, aknavetők köröskörül dörögnek, robbanás robbanás után. A közelben nem jár senki. Szinte megrémül. És mi lesz, ha becsapták? Hátha robbanózsinór? Elmetszi és ... ügy érzi, a szíve a torkában dobog. Figyelmeztetően csobog a Szin- va mocskos vize. — Vigyázz, vigyázz! Ugyan Képzelődik. Miért lenne éppen robbanózsinór? Az ujja mégis reszket. Ej, hát csak nem lesz gyáva?! Valami csobban. A gyújtózsinór. Érdekes. Olyan hirtelen metszette el. hogy jóformán észre sem vette. No. most kotorászhat a mocskos vízben. Mert így nem jó. Ha ránéznek, meghúzzák, rögtön észreveszik. Hogy micsoda hideg ez a víz! Különben bánja a fene! Szigetelő szalagot húz elő a zsebéből, tekeri, tekeri a zsinórra. Aztán egy bergman- muffal erősíti meg. Gyorsan odébb áll. már látszik a vasúti híd hatalmas íve. Ez nehezebb lesz. És kockázatosabb. A hídon egy légvédelmi ágyú meredezik az ég felé. Alakok mozognak körülötte. Persze, németek. Csitt! Valami csörrent! Óvatosabban. A vagonok mellé húzódva halad. Már egészen közel jár. Már ott van a pillérnél. Hideg ,és nyirkos a vas. Óvatosan mászik felfelé. Még... még ... Csendesebben. Észreveszik.. Megint mocorggs fenn. A szíve mintha a torkába ugrana. A hídon valami csattan. Vége?! Itt mégis robbanó vezetékhez ért és... Pillanatra behunyja a szemét, s görcsösen tapad a fémhez. Megint egy csattanás. A híd remeg. Ezek lőnek! Repülőgépek zúgnak a magasban, reflektorok tapogatják, keresik. És a légvédelmi ágyú köhög, dübörög, hörren. Csak még egy kicsit kitartson! Csak -még egy kicsit lekösse őket! E gy zsinór megvan. Ez kész. De hol a többi? Mit ér, ha egyet elvág? Ahá! Megvan. Itt van a gyújtózsinór központja. Ez sem fog működni! Csak gyújtsátok meg! Végig ég a zsinór. A tűzfröccs a puszta, nyirkos decemberi levegőt éri. Már megint a kocsik között jár.; Mi a fene ez a kezében? Persze. Robbanózsinőr. Méteres darabokat metszett ki belőle. De miért hozta magával? A zsinór a Szinvába" poty- tyan, a nyilas-szalaggal együtt." Hát csak nem cipeli magával egész éjszaka? Még csak ez hiányzik! Csakhogy túl van rajta. Ha valaki azt mondaná, menjen oda vissza mégegyszer. Nemigen merne. Vagy mégis? De miért ilyen nyugtalan? Persze, mégiscsak egyedül van. És nem gyerekjáték. — Állj! Két táboricsendőr lép elő a homályból. No, ebbe szépen belefutott. Mehetett volna másfelé is. Pont a Zsolcai-ka- puban kellett neki jönni. — Gyere csak. cimbora! Rád várunk — röhög az egyik. Magyarázkodni próbál, hogy így, hogy úgy. A családban valaki beteg, sürgősen orvosra van szükség. Az egyik engedékenyebb. — Hagyd futni! Mindjárt itt az orosz... — A fene a csibész háború- kerülőt! Menjen a többihez! A közelben éles csattanás. Tűzcsóva villan. Aknák robbannak. A táboricsendőr az ej 0600(8OO90OtlC66O(!l09@®O| egyik kapu alá ugrik. Ö menekül. © Egy árva gyertya sápadt, sárga fénye lobog a kicsiny avasi pincében. A fénye Vajda Gábor arcába hull. Átszelle- mülten írja az első vezércikket. A „szabadság” szónál a ceruza megáll a papíron. Hogy mit jelent valójában e sző, hogy mennyire nagy érték, s milyen édes a szabadság, azt csak az tudja igazán, aki érezte az elnyomók kemény öklét. — Oltsd el a gyertyát — szólnak rá. — Kiszűrődhet a fény. Vigyázni kell. Az utóbbi napokban másfélezer embert szedtek össze a németek, a tábori csendőrök. Olcsó az emberi élet. Vajda a sötétben gondolatban írja tovább a cikket. Kinn a város utcáin, a házak fölött, házak között dübörög a háború. A németek a legválogatottabb csapatokat vetették a harcba, a lövész síkokat villanyárammal, aknamezőkkel vették körül. Harckocsikkal rohanták az állásokat. A szovjetek titokban ágyúkat szállítottak az állásokba, bevárták a harci gépeket. s egész közelről semmisítették meg.. Egy géppuskás egv század németet, kaszál le, s futamít meg. Egv német kapitány a tüzérségi tűztől félőrülten adja meg macát. Pár nap alatt ötszáz emberéből Pgvedü! marad. Német Polyó- szórésok a házakba húzódnak, s génágyú lövése hallgattatja el őket. A z éjszaka véget ér. Haj- nalodik. Szovjet harckocsik dübörögnek be Miskolc utcáira. A dátum: 1944. december 3., hainali 5 óra. És másnap: szabad a város. (Vége.) . kosságában a művészettel valm * ismerkedés, — mondotta a to-| ; vábbiakban. •— örülünk, bogj^ : pártunk kongresszusi irányel-J -veinek megvalósításához^ gamely szerint meg kell taníta-j : ni társadalmunk egészét szo-j Jcialista módon élni, dolgozn} jés gondolkozni, ilyen jelentős ■segítséget tudunk nyújtani! Iotthont adhatunk országosan i^ a képzőművészet legjobb tol- anácsolóinak. — Végezetül a ;kiállítás anyagáról szólt, majd Ja VTII. Miskolci Országod a Képzőművészeti Kiállítást hi- svatalosan megnyitottnak nyilvánította. » Kiosztották a díjakat * A hivatalos megnyitást kö ávetően Gribovszky Lászlóm ’ismertette a díjzsüri döntéséi sa kiállítás díjainak odaitélé sséről. Az új mecénás, a dolgo ^zók társadalma és a szociális sta nagyüzemek alapította di ’jak szétosztására a követkéz 3 határozatot hozták: Miskol ’város 8000 forintos nagydíjí ÍFerenczy Béninek Ítélték Fi című bronzszobráért, a Borso | megyei Tanács 6000 forintc s díját Feledy Gyulának era fik: ’munkáiért, a Lenin Kohásza |Müvek 5000 forintos díját K »Nagy Andrásnak Asszonyt | című bronzszobráért, a Dió »győri Géogyár 5000 forintos d ’iát Dombrovszky Szaniszlóm »Fekete falak című festm »nyéért, végül a Borsodi Szé »bányászati Tröszt 5000 forint »díját Tóth Imrének grafikai j festményanyagáért. Valamen »nyi díjazott művész megkar Ja miskolci kiállítás már 1: »gyományos, „A miskolci ip: »vidék a képzőművészeiért” f Jiratú bronzplakettiét is. A i Makat Fekete László adta ái »művészeknek, majd a látó; utók százai keresték fel mir [két kiállítási helyen a VI | Miskolci Országos Képző" »vészeti Kiállítást. I » Benedek Mill 1
