Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1964. december 16. wm Csőmbe Bonnban Münchenben bűsbombákat dobtak kocsijára Csőmbe kongói miniszterel­nök kedden délután Mün­chenből Bonnba érkezett. Lá­togatásával — amelyet Bonr,-i hivatalos körökben „magán­jellegűnek” minősítettek — Csombének az a célja, hogy újabb kölcsönt szerezzen, na- gyobbarán.vú tőkebefekteté­sekre ösztönözze a nyugatné­met pénzügyi és ipari köröket, s így még érdekeltebbé tegye őket népellenes politikájának támogatásában. Münchenben egyébként he­ves tüntetésre került sor Csőmbe ellen. Miközben Csőmbe a Bayerischer Hofbsn sajtóértekezletet tartott, a szálloda előtt a tüntetők tilta­koztak Csőmbe látogatása el­len és ütemesen kiáltották: „Csőmbe — gyilkos, nincs semmi keresnivalója nálunk.” Amikor Csőmbe a sajtóérte­kezlet végeztével autóba szállt, hogy látogatást tegyen Döpf­ner müncheni érseknél, né­hány fiatal tüntető bűzbom­bákat dobott kocsijára. Kiutasították a Szovjetunióból a kémkedő diplomatákat A szovjet Külügyminiszté­rium „Persona non grata”-nak nyilvánította Aubrey ezredest, az Eayesült Államok katonai attaséját, Liewer alezredest A Fia! kéMiéroni bélre bazárja IM üzemét Á Fiat, a legnagyobb olasz A monopóliumok inlézkedé- monopólium, Európa egyik seiket állítólag konjunkturá- legnagyobb vállalata, igen sú- lis nehézségekkel indokolják, lyos horderejű intézkedést A Fiat már egy éve mun- jelentett be: 15;—20 napra le- káselbocsátásokkal, munkaidő állítja több üzemében a tér- csökkentéssel zsarolja a dói­méiért. A kényszerű munka- gozókat és a kormányt, leg- beszüntetések december 16-án újabban pedig csaknem az kezdődnek és január 6-ig tar- egész termelés beszüntető'ével tának. fenyegetőzik, hogy szabad ke­A Fiat példáját követve, zet biztosítson magának az több más torinói nagyüzem is olasz gazdaság irányításában, közölte, hogy 15—28 napra más monopóliumokkal közö- bezárja egyes részlegeit. sen. Bonni elkép7e1és az TVJT-F­Aubrey helyettesét és Smith őrnagyot, az Egyesült Álla­mok helyettes légügyi attasé­ját, valamint Laville korvett- kapitányt, Nagy-Britannia helyettes tengerészeti attasé­ját. . . A szovjet Külügyminiszté­rium jegyzékében — amelyet hétfőn küldtek meg az ameri­kai nagykövetségnek —, meg­erősítette október 6-i tiltako­zását az ellen a diplomáciai státusszal összeegyeztethetet­len, megengedhetetlen tevé­kenység ellen, amelyet az amerikai diplomaták folytat­tak. Hétfőn azonos tartalmú jegyzéket küldtek Nacy-Brt- tannia nagykövetségének Is. Aubrey-t, Lievver-t, Smith-et és Laville-t leleplezték, ami­kor Moszkvából Habarovszk­ba utaztak. A vonat ablakából 900 fényképfelvételt készítet­tek. Minden három-öt percben, minden három-négy kilomé­ternél hírszerzői bejegyzéseket írtak a noteszukba. Szikszói kérdőjelek Nem tilt iák be a Kommunista Párt működését Indiában Lapjelentések szerint az in­diai államok főminiszterei kétnapos értekezletet tartottak Delhiben, s ennek során el- í utasították a reakció képvise­lőinek azt a javaslatát, hogy tiltsák be az országban a kom­munista párt tevékenységét. Tanácstagi fogadóórák és beszámolók Miskolci városi tanácstagok: December 16: Mezei Alajos, Pe­tőfi kollégium, Selyemrét, 17 óra­kor; Nádler Viktomé, Széchenyi u. 9.4., 17 órakor; Piukovics József, Dózsa Gy. u. 30., MIK V. kultúr­terme, 17 órakor. December 16. Beszámoló: Bánvöl- gyi Ferenc, Nyírjes, .pártszervezet, 16.30 órakor; dr. Terplán Zénó, Egyetemváros, tanári szoba, 1G órakor. December 17: Kormos György, Major u. 4., tsz-iroda, 16 órakor; Winkler Józsefné, pereces. Ere- nyő, orvosi rendelő. 16 órakor. December 17. Beszámoló; Pásti Bajos, II., Alsószinva u., Vízmű kultúrterme, 17 órakor. . Még két további; összefüggő kérdés vár válaszra: Van-c kiút a jelenlegi kátyúból, w és mi a teendő? Aa utóbbit a tsz új, agilis párttit­kára tette fel, egy kicsit még konkrétabb, ígéretesebb íor­********************************************************** ************************************** **************má ban: „Mivel kezdjük a je­juuuaii. „xviivci i\CAUj u.a lenlegi helyzet megváltoztatá­sát.?” Kiút van, s okvetlenül meg is kell keresni. A pártszerve­zet jelenlegi vezetőségének és a tsz becsületes tagságának tettrekész nyugtalansága telje­sen indokolt. Ugyanakkor aa is világos, hogy a helyi szer­vek erőfeszítése a helyzet nor­malizálására önmagában véve ma már nem elégséges. Szük­ség van a járási és a megyei szervek segítségére is! Két dolog különösen sürgős: 1. a j szakmai vezetés megerősítése j és 2. a tsz-tagság felelősségé- I nek, aktivitásának, munkaié-* ! gyeimének' fokozása. Az előbbiben nagy segítség! j lenne, ha a megyei tanács le- í vonná a szükséges következte- | tést korábbi, helytelennek bi- j zonyult álláspontjából. Egy jő ! felkészültségű, rátermett fő- agronómus, a fiatal sz&kembc- j rekkel és a megerősített párt- szervezettel addig is sokat ) tudna tenni a helyzet, megvál- . toztatásáért. amíg az elnök a A | iskoláról visszaérkezik. Az el- j nők hazaérkezése valószínűleg j újabb erősítés lesz a szakmai vezetés számára, illetőleg vég­leges és megnyugtató megöl, dósára. A tsz pártszervezete most a kommunisták példamutatásá­nak fokozásával, a párttagság és az egész tsz-tagság felelős­ségének felébresztésével te­hetne a legtöbbet, és talán ép­pen ezzel kellene kezdenie a munkát. Aktívabban sesűi- hetne a. KXSZ-szeivezet iísi Mert a tennivaló rengeteg. Remélhetőleg a szikszói elv­társa!- nem maradnak segít- ség nélkül nagy és felelősség- i tettes feladatuk megoldásában, : •* Béke Tsz régebbi jó hírének i visszaszerzésében! G'ücpáuyi Lajos > Ezt várja a nép is! Itt a falu-» ban tán nem ezt várják azj emberek? Mondja meg, néma ezt várják? Csak ennek a Bi-* rinek a csavaros esze jár min­denféle marhaságon, mert j megint nagyra vágyik. De úgyj éljek, kitekerem a nyakát, ■> ha elkapom! * így mondta, és két hatalmas kezét úgy csapta össze,- hogy- Kicsi Birinek porclkája sem maradt volna épen, ha a keze közé kaparinthatja. ’ ? A nyomdász ijedten nézett a haragos emberre. Ilyennek még sohasem látta. Akkor még nem lakott a faluban, amikor Mihályi' megkergette a : mesterét. í Most azt várta, hogy Biri he­lyett az ő nyakát szorongatja meg. De a kovács nem törő­dött vele, Birit átkozta to-’, vábbra is, kegyetlenül, x így aztán Strom, kihasznál-^ va a következő saroknál adó- 5 dó alkalmat, befarolt eay má->: sik mellékutcába és igyöke-y zett. ahogy a lába bírta. Nemj mert visszatekinteni, csak mi-* után már jól elhaladt, magá-í ban sóhajtott egy nagyot; ’ — Isten iraalmazzon annak,-; aki most a Mihályi útjába ke-; rül. ’ ’ A kovács pedig bosszú-; san megy tovább a! hosszú utcán. Bakan-j csa nvomán. amit Ki-; esi Biri csinált megj még a tavasszal olyan jó erős-í re, szétfröccsent a fagyos sár,* és pici esapódásokkal hull alá; a tankoktól szétlaposott jár-; dadarnbokra. J Biriék előtt nagyot szusz-x szánt, megállt, * Mindjárt megtudja itt, nii-x töl hibbant meg Kicsi Birijj egyszeriben. Félrenyomja az * elzárót, és harciasai! benyit a * nyikorgó kiskapun. Jj (Folytatjuk.) * Különben sem kellett elszá­molni minden dekával. Akkor, két héttel ezelőtt, Kicsi Biri­nek, azaz a keresztkoniának, még minden kereke a helyén volt. Azóta hibbanhatott meg, egyebet nem tudott Mihályi kisütni, bármennyire gondol­kozott is. Gondolkozni pedig lett ide­je, mert az elnök hamarosan hazaparancsolta mindnyáju­kat. Utólag még erősen lel­kűkre kötötte, hogy egy héten bélül elkészüljenek a munká­val. Szétszéledtek hát csendben, szitkozódva. 2. Mihályi is bosszúsan balla­gott lefelé a kiskút-lcözre. A kövesúton ment, kerülgette a határból hazafelé tartó, kóró­val. megrakott szekereket, és csak úgy félfüllel hallotta, hogy a nyomdász, a pénzügy- miniszter duruzsol a háta. mö­gött. — Legyen esze, Mihályi úr! Szerintem is abszurdum, de nem lehet ellene szegülni. Ezek a rendőrfélék mellé áll­tak, náluk van a fegyver, övéké a hatalom. Majd elren­deződik valahogy a világ sor­ja, addig is tegyük, amit ten­ni lehet. Szerintem egyszerűen a szovjethez csatolnak ben­nünket, és slussz. Vége lesz Kicsi Biri pünkösdi királysá­gának. Mihályi egy darabig hall­gatta a sovány, kopasz nyom­dász fecsegését, aztán hirtelen megállt. — Ez is marhaság; pénzügy­miniszter úr, akárcsak a Bi- rié. Mert Debrecenben már működik a kormány, meg a pártok. Azok pedig egyáltalán nem így nyilatkoztak. Demok ratikus Magyarországot akar- 1 nak és földet adni a paraszt,- • nak. E's munkát mindenkinekj Megvolt ennek a hallgatás­nak a maga nyomós oka. És­pedig semmi egyéb, mint az Imrédi-, meg a nyilas párt, amelynek itthoni felhajtója Strom úr volt. A Krausz-féle papírkereskedésre fájt ugyan­is a foga, s úgy hitte, ha oda- dörgölődik, hamarább meg­kapja kis nyomdája mellé a papírkeréskédést. Meg is kap­ta. Csakhogy most már bán­ja, mint a kutya, amelyik ki­lencet kölykezett.;. Vagyis felelősségre vonhat-' ják még őt is, ezért jobb, ha meghúzódik, amíg elvonul a viharfelleg. De lám, akárhogy is szeret­ne észrevétlen maradni, most nincs szerencséje. Biri ünne­pélyesen kinevezi pénzügymi­niszternek. Még kezet is ráz vele, s mond valami Szeren­csek fvánat-félét. Addig pedig, amíg Biri megtette Stromot pénzügymi­niszternek, meg a fegyveres erők vezetőjét is kinevezte saját személyében. Mihályi Sándor gépészkovács azon töprengett, hogy álmodik-e, és mindjárt felébred, vagy ke- résztkomájn. Kicsi Biri, való­ban előtte áll. K ét hete találkozott ve­le, akkor még semmi baja nem volt. Ott beszélgettek Biri suszterműhelye előtt, s azon tanakodtak, hogy most már heljTre állt a rend, el le­hetne kezdeni a munkát, vagyis ki lehetne nyitni a mű­helyeket. Mind a ketten nyolc hétig dolgoztak az-orosz kato­náknak, mind a kettőiiiknél maradt anyag. Birinél bőr, ná­la meg ráfnak, patkónak való vas. Méghozzá jócskán, mert a . katonák azzal fizettek. De meg ügyeskedtek . is, félretet­ték az anyagból úgy. hogy a katonák nem vették észre. vrerő János: Eicu kisregény ír. • A kkor azonban Mihályi Sándor gépészkovács, a Nemzeti Bizottság elnöke felemelkedett székéről, és odaszólt az asztal felé. — A Nemzeti Bizottság nevében tiltakozom! Én ilyesmiben nem veszek részt. Ez marhaság, Biri! E kijelentéssel a többiek is egyetérthettek nagyjából, mert nevetni kezdtek. Egyik bátrabban, teleszájjal, a má­sik csak magában, rázkódva a visszafojtott indulattól, lefelé nézve a padló hasadékalrá. Még hogy Biharberettyó önálló köztársaság! Hát ezen valóban csak mulatni lehet. Mihályi azonban nem neve­lett, hanem komoly képpel in­dult kifelé a szobából. Igen ám, de a két, mindenre el­szánt, vad tekintetű strázsa ott állt az ajtónál az irgalmat­lan nagy forgópisztollyal. Fe­lükkel intettek: vissza! Egyéb­ként nem szóltak semmit. Mihályi nem akart vereke­dést. Inkább megadta magát az erőszaknak. A többiek is mind az ajtónállókat nézték, és hamarosan rájöttek, Mihá­lyi mitől hátrált meg. Most már bezzeg nem nevettek. Kicsi Biri nedig erélyesen a kovácsra szólt: — Egy köztársasági elnök­kel még a legdemokratikusabb köztársaságban sem lehet. így beszélni, Ezért, polgártársam, megfenyítelek. Majd, ha vég­rehajtottad parancsomat, és kiverted a rád kiszabott ezer pénzt, egyheti elzárásban ré­szesülsz. — Az ángyod térde! Ezt megint Mihályi mondta, és intett is kezével, hogy nem érdekli a fenyegetőzés, meg az egész gyűlés. — Ezért még egy héttel megtoldom a büntetésedet! — csattant. Biri hangja. Az egyik ajtónálló pedig. Kérész Miska, hajdani susztersegéd, Biri egy­kori inasa, Mihályi mellé hú­zódott. Nagy revolverét az okvetetlenkedö felé irányítot­ta, így hát több ellenvetés nem is hangzott el. M indezek után Kicsi Bi­ri magyarázta to­vább, milyen Jegyen az egykoronás, kéí- koronás, felfelé egész sorjában a százasig. A száz­koronást különösen szép sza­vakkal festette le, és a nyom­dász lelkére kötötte, hogy sa­ját pontos képmása legyen rajta, azzal a felirattal: Biri Tibor, a Biharberettyói Köz­társaság örökös elnöke. Strom, a nyomdász, bár tud­ta, hogy pénzt az ő nyomdájá­ban sohasem állíthatnak elő, mert az a felszerelés csak ar­ra jó, hogy egyszerű plakáto­kat, vagy meghívót nyomtas­sanak vele, mégsem mert köz­beszólni. Szívta cigarettáját, és bölcsen hallgatott. tsz vezetősége szerint megfen lelő szakemberek is szívesen vállaltak volna már állást a szikszói Béke Tsz-ben.) A járási pártbizottság ismeri a szikszói gondokat. Fancsal- szki Ferenc és G. Nagy Ferenc elvtárs, a pb munkatársai, úgy nyilatkoztak a szikszói gon­dokról: lettünk egyet s mást a tsz-ben a politikai vezetés színvonalának: emeléséért, pél­dául párliskolára küldtük a volt párttitkárt., a 2 újjává­lasztó taggyűlésen pedig meg­erősítettük a tsz pártszerveze­tét. Sajnos, a szakmai vezetés problémáinak megoldásában meg van kötve a kezünk... Van Szikszón, a Béke Tsz-ben más* Jjp^ fajta probléma is. Ez @ pedig a tagság egy ré- • • szenek gondolkodás­módjával, magatartásával kap­csolatos. Azokéval, akik csu­pán névleges tagjai a tsz-neki akik legfeljebb a háztáji föld- j re és a földjúradékra tartanak igényt. Elgondolkodtató, hogy a tsz 512 tagja közül 1963-ban csupán 350 tag .szerzett több- kevesebb munkaegységet, és j mindössze 150—180 tag dolgo­zik rendszeresen. A föagronó- I liiüs — kérdésemre, hogy meg- j ítélése szerint miben látja á ! jelenlegi bajok okát —, ezt mondta: nincsen, kérem, em­ber... kevés a munkára jelent­kező... (ö ebbéli látja annak okát is. hogy elhúzódott a be- j takarítás, hogy a silógödrök mellett a sárban hever a répa­szelet, hogy mintegy 300 hol­don elmaradt a tervezeti, őszi mélyszántás, s hogy a major képe siralmasan néz ki ...) Van persze ebben valami, bár megítélésünk szerint többről > van itt szó. általában a gyenge ; szakmai vezetésről, s az embe- j rek között végzett felvilágo­sító munka gyengeségéről is. j Az viszont erősen elgon­dolkodtató, amit erről a kér­désről Kokovecz István elv­társ. a szikszói partszerveze- r tek csúcs titkára mondott: „a munkából távolmaradók, saj- i nos. igv vélekednek: adjatok nagyobb fizetést s akkor dol­goztaik ...” Szerintünk a sorrendet min* • denképpen meg kell fordítani: előbb dolgozni kell. s aztán lesz miből nagyobb fizetést : adni! . .«mg. . Még két továbbij összefüggő kérdés vár válaszra: Van-c kiút a jelenlegi kátyúból, és mi a teendő? Aa utóbbit a tsz új, agilis párttit- kára tette fel, egy kicsit még konkrétabb. ígéretesebb íor­desek feltevése ilyen össze­függésekben is jogos! Nézzük sorjában. A tsz-ben a szakszerű, hoz­záértő, és felelősségteljes ve­zetés évek óta megoldatlan. A régebbi szakemberek, külön­böző nézeteltérések miatt, el­mentek a tsz-böl. A helyükbe lépő fiatal szakemberek, bár­mennyire jószándékúak és be­csületesek is, még nem ren­delkeznek elég alapos szakis­merettel és tapasztalattal ilyen szerteágazó, nagy gazdaság irányításához. A tsz jelenlegi elnöke, Báhyai László, egy éves elnökképző iskolán van. Helyettese, Czikora János ío- gatos brigádvezetö lelkiisme­retes, jó gazda ugygn, de szak­mai felkészültsége legfeljebb a korábbi 15—20 • holdas gaz­daság irányításához mérete­zett. A tsz főagronómusa, Sándor Imre pedig, akit ez év március 1-én helyezett Szik­szóra a megyei tanács (melles­leg a tsz-vezetőség • határoza­tával ellentétben és a járási szervek tudta nélkül, személyi összeköttetései révén, „mint jó szakembert”), egybehang­zó vélemények szerint legfel­jebb önmaga boldogulásává! törődik, a közös érdekeivel, a szakszerű gazdálkodással, a munkaszervezéssel, az ösz­tönző jövedelemelosztással ke­vésbé. Pedig a tsz Sándor Im­rének minden anyagi igényéi kielégítette! Vezetési stílusa, és általában kényelmeskedő magatartása miatt sem tartják alkalmasnak a tsz-ben e fon­tos kulcspozíció betöltésére, erről nemrég a pártszervezet vezetőségválaszíó taggyűlésén is sok szó esett. A főkönyvelő értékesítési nehézségek miatt és azért mérgelődik, hogy növényter­melésből az ez' évre -tervezett 4 millió 345 ezer forint helyett mindössze körülbelül 2 millió, az állattenyésztésből tervezett 3 millió -770 ezer forint helyett legfeljebb 3 és fél millió fo­rint bevétele lesz a tsz-nek ... Ennek következményed .nyil­vánvalóak. Igen, hacsak nem . történik közben valami, ami megoldja a jelenlegi gondokat. Remél­jük, történik! Sajnos, a tsz ellenőrző bi­zottsága és fegyelmi bizott­sága sem él jogkörével, pedig a helyzet megváltoztatásához olykor erre is szükség lett volna és szükség lenne! Mint ahogyan a szakszerű vezetés személyi feltételeinek megte­remtésében szakítani kellene a félmegoldásokkal és a szub­jektivizmussal is... (Mert a jmf* ■ Az első kérdés, egy “JB egész kérdéskomp- Wr lexum, amely főleg a 00 szikszói Béke Tsz tag­ságát, de a járási és a megyei szerveket, s a külső szemlélőt is nyugtalanítja, így summázható: miként lehetsé­ges, hogy a korábbi jó hírű közös gazdaságban az utóbbi két-három év alatt visszaeső tendenciát mutat a gazdálko­dás eredményessége, ezzel összefüggésben a munkaegy­ség értéke, következésképpen- a tagság jövedelme, munka­kedve. sőt a munkafegyelem is7 Miként lehetséges, hogy eb­ben a gazdaságban, amelyben 3—4 évvel ezelőtt még tapasz­talatcsere céljából is megfor­dultak más tsz-ek vezetői és tagjai, ma a major képe siral­mas külsőt mutat, s az udvar­ba lépő idegen legszívesebben visszafordulna? Miért „úsz­nak” feneketlen sárban az ér­tékes traktorok: miért hever­nek szerte-széjjel, sárba süly- lyedve, ápolatlanul és hóval beborítva a géppark ' tartozé­kai? Miért van felháborító rendetlenség a silógödrök kör­nyékén, amelyek némelyikében máris romlik a téli táp? Miért roskadozik az istálló teteje, düledezik a major kerítése, és . még sorolhatjuk, sajnos, a nyugtalanító kérdéseket. Pél­dául miért lopkodják büntet­lenül és „észrevétlenül” a kö­zös vagyont? Miért van az, hogy a tagság egy része csak immel-ámmal veszi ki részét a közös feladatok megoldásá­ból, s a jó érzésű, becsületes többség körében is fásultság ás közömbösség tünetei jelent­keznek? Egy szó, mint száz: miért iűrik a közvetlenül érdekeltek ás az illetékesek a közös va­gyon pusztulását, a gazdálko- , iás ily szembetűnő visszaesé­sét? : A további kérdőjelek bizo- : lyos vonatkozásban választ is ; szeretnének adni az első, a eglényegesebb kérdéskomp- ] fixumra. Mit csinál itt a tsz­vezetőség? Mit szól J BSr mindezekhez a párt- ; q, szervezet, .a tsz-köz-. - gyűlés, a tagság? Mi t véleményük és mit tesznek ; ízért, hogy visszanyerjék ré- : ;ebbi jó hírüket, kereseti le- i letőségeiket? Mit tesznek i ízért, hogy visszanyerjék te- ■ üntélyüket, s a jövőbe vetett ; nzodalmukat? Ismerik-e a já- : •ási szervek a szikszói problé- j nákat, és hogyan vélekednek ; •óla? — Ügy gondoljuk, a kér- ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom