Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

fflSZARMAerAKöSSZAO Vasárnap^ 1964. december 13,. Luca napja néphagyományainkban télen már be­llyenhor íejezödlek a gazdasági munkák és a falu fiatalságának bőven maradt ideje szórakozásra, tréfás szo­kásokra. Nem véletlen tehát, hogy népszokásaink közül a téli hónapok jeles napjaihoz fűződők a leggazdagabbak. December 13., Luca napja a Gergely-féle naptárreform előtt az esztendő legrövidebb napja volt. Érthető tehát, hogy ez a nap a primitív szpmléle- tűeknél igen jelentős esemény. A téli hapfordulat egyúttal az új esztendő kezdete is, tehát ártalmas, vagy hasznos is le­het. S hogy a jövendő évet né­mileg befolyásolják, sok — ma már megmosolyogtató — különös praktikát követtek el. A Dunántúlon elterjedt szo­bás volt a lucazás, vagy palá- zolás. Fiúgyermekek jártak házról házra. Szalmát hintet­tek a földre, ráültek, majd el­mondták szerencsekívánatai- kat: Cin legyen táijok, vas legyen fazékjok, Ólom legyen kanáljak, húzóit legyen a lövök, Borjas legyen a tehenek, hátas legyen a disznójuk! A gazdának bort, búzát; gazdasszonynak tyúkot, ludat, A jánnak szép mátkát, a legénynek azon szerént! Így heverjenek a kentek tyúkjai! A jókívánságok után a gye­rekek rendszerint pénzt, vagy ennivalót kaptak. Bár ezt a szokást Borsodból nem ismer­jük, Luca napja nálunk is bő­velkedett eseményekben. A lányok ezen a napon is olyan kíváncsiak, mint András nap­kor, s szeretnék tudni, férj­hez mennek-e a jövő esztendő­ben. Tardon a múlt század végén, amikor a fonóházba mentek, egy marék kendert vetettek az ablakra s bekiabál­ták: „A mi tyúkunk mindig tojjék, a maguké kotkodál- jék!” Erre a bentiek azt mond­ták: „Na, • csak tik is megülje­tek, menjetek férjhez az esz­tendőben!” Ennek a válasznak a lányok aztán nagyon örül­tek, '1 luna Iliim népszoká­st tuca napi sokból na_ gyón keveset jegyeztek fel gyűjtőink. 1962-ben a Néprajzi Múzeum kérdőívére azonban Borsod megyéből is sok érté­kes feljegyzés érkezett, s az abaűjvári általános iskola honismereti szakkörének tag­jai egész kis tanulmányra va­lót állítottak e jeles nappal összefüggő szokás és hiedelem­anyagból össze: A lány ba­rátnői társaságában kimegy'a disznódhoz, megzörgeti az ól­ajtót és figyeli, mikor röffén a disznó. Ahányszor zörgetni kell a röffenésig, annyi év múlva megy férjhez a kislány. Hogy milyen lesz a jövendő­beli azt is meg lehet tudni. A lányok kimentek a kerítéshez és elkezdtek számolni: Se nem egy, se nem kettő... egészen kilencig. Ha a kilencedik karó nagy volt, akkor magas ter­metű lesz a jövendőbeli, ha kicsi, akkor a férj alacsony lesz. Hogy boldog lesz-e a há­zasság, azt is meg lehetett tudni. Erre szolgált a szerhaj- verés. A lányok este megver­ték a szalmatetejű ház tetejét, s közben kitartották a köté­nyüket. Akinek a kötényébe gabonaszem esett, annak bol­dog lett a házassága, akiébe pondró, azé boldogtalan, — így hitték. Különféle. kenységet is lehetett biztosí­tani. Azt tartották, hogyha a kaszát leütik a nyeléről, a tyúkok jobban fognak tojni. Az is lényeges volt, hogy a kotlós gondosan ügyeljen a to­jásokra, jól kavarja maga alatt. Ezt leginkább úgy lehe­tett biztosítani, hogy a házi­asszony Luca napján a tyúkok ülője előtt elkezdett toporzé- kolni. Másütt azt tartják, ezen a napon semmit, sem szabad ki­adni a házból, mert ha a bű­bájosok kezébe jut; megront­hatják az egész családot. Sok­helyütt azt mondják, Luca napján nem szabad varrni, mert akkor nem tudnak a tyúkok tojni. Ha valaki kíván­csi a jövő esztendei időjárásra,, ilyenkor azt is meg lehet tud­ni. Egy hagymát 12 felé keii vágni, bele sót tenni. Kará­csonyig 12 nap telik e). Mind­egyik napnak meg kell figyel­ni, az időjárását, olyan lesz a következő esztendőben. . Persze másfajta kíváncsiság is akad. Mindenki ismeri a szólást: „Ügy készül, mint a Luca széke!” Hát bizony, a lusta ember éppen olyan las­san készül el valamilyen mun­kával. Ilyenkor kell elkezdeni a lucaszéket készíteni s ezt karácsonyig 13 féle fából kell csinálni úgy, hogy mindennap csinálnak rajta valamit. Kará­csonykor ezzel kell elmenni az éjféli misére s a templom­ajtóban ráülve meglátni a bo­szorkányokat. Ugyancsak meg­látni a boszorkányokat, ha va­laki keresztútra ül ki kará­csonykor,; csak vigyázni kell, mert széttépi a boszorkány. Óvatosságból a kíváncsiskodó körülkrétázza magát, ezen a boszorkány nem tud átmenni, vagy mákot kell elszórni, amit a boszorkány szemenként szed fel. Persze Luca napja a fiatal­ságnak nemcsak szerelmi va­rázsló, hanem jó szórakozási alkalom is volt. Abaújváron a brackiban a 14—16 éves fia­talok szórakoztak. Közösen enni-innivalót hoztak s regge­lig táncoltak, daloltak. A legé­nyek már vaskosabb tréfákat csináltak, Valamelyik lányos ház kapuját leszerelték és ki­cserélték az ötödik ház kapu­jával, vagy az is előfordult, hogy szétszedtek egy szekeret, darabonként felvitték a ház­tetőre és ott ismét összerak­ták. Közkedvelt formája volt a Luca napi szórakozásnak Abaújváron, Telkibányán és másütt az ijesztgetés is. Leg­inkább különféle állatoknak: kecskének, medvének, kutyá­nak vagy báránynak öltöztek, de előfordult, hogy fiú lány­nak öltözött,' vagy fordítva, s így mentek a fonóházakban levőket ijesztgetni. A Luca napi szokások és hiedelmek nagy része már ki­veszett, s az idősebb, 70—80 éves emberek is csak gyerek­korukban gyakorolták. Ezek a szokások, hiedelmek azonban évszázadokon keresztül szer­ves részei voltak népéletünk­nek s ezek összegyűjtése, tudo­mányos rendszerező vizsgálata igen fontos feladat. A szokások Sf*­talság szórakozási alkalma — egyes helyeken még néhány évtizeddel ezelőtt ismert volt, a mai nemzedék azonban már csak többnyire az idősebbek elbeszéléséből ismeri. Bodgál' Ferenc Felavatták az áj egri sziliázat ÜNNEP VOLT pénteken, de­cember 11-én Egerben. A vá­ros hosszú éveken át nélkü­lözte nagy múltú ‘színházát. A kereken 60 esztendővel ezelőtt alapított színházépület, ame­lyet eredetileg csak nyári ját­szásra építettek, teljesen kor­szerűtlenné, sőt veszélyessé vált, ezért néhány évvel ez­előtt meg kellett benne szün­tetni az előadásokat. Az eg­ri színháznak egy használaton kívül álló, régi templomépület nyújtott átmeneti és igen al­kalmatlan otthont. Egyidejű­leg megkezdődtek az új szín­ház felújítási, illetve épí­tési munkálatai. A nagy­arányú átépítés valóiában egy egészen új színház elkészítését, jelentette, hiszen a. színpadi fő falakon kívül semmi sem :maradt a régi épületből. így azonban mód nyílt rá. hogy a legkorszerűbb építészeti megol­dások és színházberendezési módszerek alkalmazásával, valóban modern, a mai igé­nyeknek megfelelő színházat teremtsenek Egerben. A régi épület helyén, most modern, hatalmás üvegfalú, igen tet­szetős épület vonzza á figyel­met. s homlokzatán messze hirdetik a fénylő neonbetűk: Gárdonyi Géza Színház. Az 1904-ben épített épület­Bukovszky László rajza ben egymást váltották a tár­sulatok. A felszabadulás után a Miskolci Nemzeti Színház­nak lett nyári állomáshelye* majd 1955-ben megszületett az egriek régi vágya: az önálló színház. Ekkor szervezték az önálló társulatot, amely állan­dó jelleggel Egerben műkö­dött, és elekor vette fel a szín­ház a város nagy fiának ne­vét. Kulturforradalmunk elő­rehaladása, az ennek során je­lentkező társadalmi igény tet­te szükségessé Egerben a szín­ház felújítását, valójában űj színház létesítését, és így szü­letett meg Mányoki László tervei alapján, az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vál­lalat munkája nyomán az új, minden igényt kielégítő ott­hon. Ebben az évben, mint arról már korábban hírt ad­tunk, a miskolcival közös igazgatás alatt kezdte meg működését az . egri színház. Jóllehet, tájelőadások már szeptember óta voltak, á tu­lajdonképpeni egri évad csak pénteken kezdődött, A SZÍNHÁZ ÜNNEPÉLYES megnyitására zsúfolásig meg­töltötték a hatalmas, üvegfa­lú előcsarnokot a meghívot­tak, az érdeklődők. Gyönyör­ködve nézték az igazán szép, korszerű felszerelésű, igen cél­szerű beosztású, jó műszaki felszereléssel kiszolgáló és já­rulékos helyiségekkel ellátott színházat, majd részt vettek a megnyitási ünnepségeken. A hivatalos nyitást megelő­zően az előcsarnokban fel­avatták Gárdonyi Géza szob­rát. A megnyitó ünnepségen Csuhái Ferenc, a Heves me­gyei Tanács vb., elnöke mon­dott ünnepi beszédet, majd Lendvay Ferenc igazgató vet­te át a színházat. Végezetül dr; Molnár János, a művelő­désügyi miniszter helyettese köszöntötte az ünneplő egrie­ket és kívánt a színház mun­kájához sok sikert.. Mindhá­rom beszéd alapgondolata az volt, hogy a korszerű színház­ba korszerű, tartalom, azaz kor­szerű művészi, rendezői, dra­maturgiai munka kell. AZ ÜNNEPSÉG ÜTÄN fel­gördült-a függöny és megkezd dődött az új színház első elő­adása. Ez alkalommal Gárdo­nyi Géza Egri csillagok című regényének Kárpálhy Gyula dramatizálta színpadi változa­tát múlatták be ősbemutató előadásban, Lendvay Ferenc és Sík Ferenc rendezésében. #***JM‘¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥W*Y^.*¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥ ¥¥*¥*¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥¥¥¥¥.¥,¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥ Szemléltető seg a pártoktatás hallgatóinak A megyei pártbizottság ági-, tációs- és propaganda osztálya mellett létrehozott elméleti munkaközösség úgy is segíteni akarja a pártofctatás különbö­ző tanfolyamainak hallgatóit és propagandistáit, hogy az egyes témakörök jobb megér­téséhez szemléltető segédesz­közöket bocsát az érdekeltek rendelkezésére. Első alkalommal a Gazda- ságpoíitikai tanfolyamok (ipa­ri tagozatának) hallgatói ré­szére öt darab plakát-szerű tablót készített a munkakö­zösség, Az ipari export hely­zete és feladatai című téma­kör jobb megértéséhez. Ennek kicsinyített fotókópi­áiból láthatnak itt az érdekel­lek hármat. A további kettőt technikai okok miatt, lapunk legközelebbi számában közöl­jük. MAGYARORSZÁG KIVITELINEK ÖSSZETÉTELE /SZÁZALÉKBAN/ 4938-ban Mi-be» cfnru fp ofni ornrunnrpru AZ EGYES ORS2ÁGCSOPORTOK8A IRÁNYULÓ MAGYAR KIVI* TEL SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA FŐBB ÁRUCSOPORTOK SZERINT (1963 ÉVI ADATOK ALAPJÁN SZÁMÍTVA) ssmisw ghöSásiiííS obs&oh LISTA 0SSZÁG0X (IM.ŰRSZAGOR A NÉPGAZDASÁG ÁLTAL FELHASZNÁLT NYERSANYAGOK JELENTŐS RÉSZÉT IMPORTÁLJUK. KÜLÖNÖSEN NAGY JELENTŐSÉGE VAN EZÉRT EZEN ANYAGOKKAL VALÓ TAKARÉKOSKODÁSNAK. 1962-b*n ILYEN ARÁNYBAN IMPORTÁLTUNK A FELHASZ­NÁLÁSRA KERÜLŐ NYERSANYAGOKBÓL* HMHMÍÍ5 ÍElKlSIMMÉKÉK NYERSANYAGOK ÉS FÉLKÉSZ- TERMÉKEK IPARI FOSYÄSZTÄSI mm GÉPEK ÉS GÉPI BERENDEZÉSEK KOHÓ MZ IPARI FOGYASZTÁSI CIKKEK tmmís MUM MAGYARORSZÁG EXPORTJA KEDVEZŐIN ALAKULT A FELSZABADULÁS utáni Ivekben, javítottuk Is emeltük az ipari export ará­nyát A MEZŐGAZDASÁGI EXPORTTAL SZEMBEN í AZ IPARI EXPOR­TOK BEÜL nmmmtim hmm arányai is követük. ÉLELMISZEREK ÉS ÉLELMISZER­IPARI ALAPANYAGOK KIVITELÜNK SZERKEZETE IGAZOLJA, HOGY LEGELŐNYÖSEBB A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL RHWAÍOn KÜLKERESKEDELEM, FENYOFÜRÉSZ ÁRÉ mm 0 V 4 P Ö T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom