Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
6 ESZAKMAGYARORSZÄG SI09 Vasárnap, 1964. december & Kevesen ismerik t Miért van szükség plasztikai sebészetre? Egy ember munka közben megsérült. Elvesztette a hüvelykujját. — Hogyan fogom meg ezután a szerszámokat? — a kérdés a fizikai fájdalomérzetnél is nagyobb elkeseredést és — A plasztikai sebészet ki embereknél, hogy ez már az helyreállító sebészet — mon- ideggyógyászat határát súrolja. dotta dr. Zoltán János. — Ez Ezeknek az embereknek egy- azt jelenti, hogy elsősorban egy plasztikai műtéttel vissza- visszaadja a munkaképességet adjuk lelkiegyensúlyukat, clet- olyan embereknek, akiknél sé- és munkakedvüket. Sokszor rülések, balesetek, vagy külön- éveken át ismétlődő, sorozatA miskolci városi kórházban: dr. Ditrói Sándor főorvos irányításával arcplasztika! műtétet végeznek; arci roncsolást tüntetnek cl egy emberről. szomorúságot váltott ki a munkásból. És ekkor dr. Zoltán János professzor Budapesten talán éppen így szólt hozzá: — Nyugodjon meg. Lesz hüvelykujja és újra fog majd dolgozni. A műtét sikerült. A fogáshoz nélkülözhetetlen hüvelykujj helyére plasztikai műtéttel átoperálták a munkás egyik kisujját. Egy eset a sok közül. A munkásságával és szakkönyveivel külföldön is nagy megbecsülést szerzett kiváló plasztikai sebész, dr. Zoltán János professzor ugyanis számos hasonló történetet mondhatna el. A történetek, így, leírva rövidek, pedig gyakran órákon át tartó, teljes idegkoricentrá- lást igénylő műtétek, s heteken, hónapokon át húzódó gondos kezelések eredményei. Megyénkben aránylag kevesen ismerik e műtétek jelentőségét. Ezért, amikor a közelmúltban dr. Zoltán János professzor Miskolcon, a városi kórházban járt, megkértük, adjon választ néhány közérdeklődésre számot tartó kérdésünkre. — Miben látja professzor úr a plasztikai sebészet legnagyobb jelentőségét? féle betegségek következtében bizonyos torzulások, csonkulá- sok keletkeztek. Ezenkívül plasztikai sebészettel korrigálható sok fejlődési rendellenesség is. Sokszor például egy normálisnál nagyobb orr, fül olyan lelki depressziókat vált Forradás, varrás nyoma nincs az arcon. A fiatalembernek erős orr-ferdülése volt. Már többször operálták, de a műtét csak most, a miskolci városi kórházban sikerült. Nem adják fel a reményt... — Szilágyi András szerencsés esete Emberek, akik nem adták fel a reményt; szülök, rokonok, jóbarátok ezrei fordulnak a Magyar Vöröskereszt kereső szolgálatához, hogy legyen segítségükre idegenbe került hozzátartozóik, ismerőseik felkutatásában. Az egyik legérdekesebb, szerencsés kimenetelű ügy, Szilágyi András esete volt. A fiatalember 1956-ban, 14 éves korában szökött el a határ közelében levő sopronbánfalvai szülői háztól, Sokáig nem adóit életjelt magáról és a szülök kérésére a Vöröskereszt évekig kereste —. hiába. 1960-ban azután a szülők a következő levelet kapták: „Értesítjük, hogy fiuk az észak-amerikai Araphoe-lndián-lázadás leverésekor hősi halált halt. Nyugodjék békében." A levélben fényképet is találtak. amely indián törzsfőnököt ábrázolt, teljes harci díss- . ben. A kétségbeesett szülök hittek a levélnek, amelyet írója valószínűleg „jó tréfának” , szánt, és elvitték a Vöröskereszthez. S a levél nyomra vezetett. Sikerült kinyomozni a fiú hollétét, és Szilágyi András hazatért a szülői házhoz! műtétekre van szükség.'. Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy hol tart ma a magyar plasztikai sebészet, Zoltán professzor kijelentette: — A magyar plasztikai sebészet szervezetileg még kezdetleges. Csehszlovákiában három egyetemi klinika foglalkozik plasztikus sebészettel és mintegy 30 éve ilyen egyetemi tanszék is működik, hazánkban csupán három ilyen kórházi jellegű osztályunk van Budapesten. Ezenkívül néhány orvos, aki nálam tanult, szép sikerrel végez plasztikai sebészeti műtéteket vidéken is; például Debrecenben, Szegeden, Pécsett és. dr. Ditrói Sándor főorvos Miskolcon. Az Egészségügyi Minisztérium azonban már törődik a plasztikai sebészet fejlesztésével... Zoltán professzor személyes tapasztalata szerint világszerte jól vélekednek a magyar szakemberek munkájáról. S ami még nem minden országban megszokott: nálunk az SZTK- tagoknak a plasztikai műtétek nagy része ingyenes. Dr. Ditrói Sándor főorvostól hallottuk azonban, hogy sajnos, ezt megyénkben még nem sokan, veszik igénybe. Pedig Borsod nagy iparvidék, s itt aránylag több az üzemi sérülés, mint máshol. Sokan nem tudják az ilyen sérültek közül, hogy a diósgyőri kórház várja őket, hogy egy-egy plasztikai műtéttel visszaadhassa munkaképességüket, életkedvüket. Ruttkay Anna Foto: Szabados György Tudományos ülést tartottak a gyógyszerészek Miskolc felszabadulásának. 20. évfordulója alkalmából tu-' dományos ülést rendezett a. Borsod megyei Gyógyszerész1 Szakcsoport. Dr. Nagy Ervin-, nek, a szakcsoport elnökének: megnyitója után Lázár Jenő,', az Egészségügyi Minisztériumi főosztályvezetője emlékezett^ meg a gyógyszerészet, a gyógy-i szerellátás 20 éves fejlődésé-^ ről, és ismertette ennek to-* vábbi perspektíváit. Ezután? Nadler Viktor, megyei főgyógy-* ’szerész foglalkozott Miskolc? gyógyszerellátásának próblé-i máival, és ismertette a mis-^ kolci gyógyszertár-hálózat fej-* lesztési feladatait. % , Dr. Vegh Antal, a budapesti* Orvostudományi Egyetem^ gyógyszerész karának dékánja? és Szabó Barna tanársegéd? szakelőadását Vitsek János* igazgató-főg5rógyszerész zár-* szava követte.. * Az ülésen a borsodiakon kí-£ vül részt vett az Országos* Gyógyszerészeti Intézet, a prá-£ gai Gyógyszerészeti Intézet és* számos megye gyógyszertári^ központjának küldötte. — A SZÓFIAI Központi Statisztikai Hivatal jelentette,' hogy Bulgária napfényes' egészséges éghajlata igen elő-! nyösen befolyásolja a lakosság] életkorát. Az országban jelen-; leg 1384 százéves és annál idősebb ember él; köztük 928 nő.! AZ ÖTÖDIK... j közelmúltban egy interjú jelent meg lapunkban Kovács Kálmánnéval, a Borsod •megyei Nötanác.s titkárával, a nőtanácsok munkájáról, a nők helyzetéről. Többek között arról is nyilatkozott, sajnos „még mindig messze vagyunk attól, hogy amilyen arányban az asszonyok részt vesznek és megállják helyüket a munkában, olyan arányban látnánk őket a vezetésben is. Ez különösen a termelőszövetkezetekben, de még a párt- szervezetekben is szembetűnő.’’ A napokban beszélgettem Kovács Kálmánnéval, s egyebek között ismét szóba került a nők fent említett panasza. Igen érdekes kis históriát mondott el. Segít megkeresni az okot, az indokot: miért oly kevés a női tszvezető, miért olyan alacsony a nők száma a. pártszervezetekben? Vüyvitány községben vezetőségválasztásra gyűltek ösz- szc a párttagok. Öttagú vezetőséget kellett választaniuk. Az ötből négy jelölés percek alatt megszületett. Az ötödik helyre azonban „nem találtaid’ minden szempontból megfelelő férfit. Tanakodtak: mit tegyenek? Válasszanak egy olyan embert, akiről már az első pillanatban tudják, nem érdemes erre a tisztségre? Mindenki tanácsolt valamit, de dűlőre csak nem jutottak. Éppen akkor járt Vilyvitányban Kovács Kálmánná. Betért a taggyűlésre is, ahol meghallotta, milyen nagy gondba vannak a választók, s megkérdezte: — Egyetlen női párttagjuk sincs? * — Dehogy nincs. Hogyne lenne — hangzott a kissé 2 méltatlan válasz. — Olyan asszonyaink vannak, akiket ; példaként állíthatunk bárki elé. Ügy dolgoznak, mint 2 akármelyik férfi! í Ez olyan nagy dicséret volt, amit férfi szájából rit- 2 kán hallani, utána már nyíltan fel merte tenni a kér- * dést Kovács elvtársnő: J — Ha jól dolgoznak és elégedettek az asszonyokkal, * akkor miért, nem jelölnek egyet közülük a vezetőségbe? 4 Biztos nem egy vilyvitányi asszony van, akit bátran be- 2 választhatnak a pártvezetőségi tagok sorába. , 4 — Erre nem is gondoltunk — csodálkoztak el a vily- 2 vitányiak, s minden összebeszélés nélkül egyszerre több * szájból hangzott máris a név; Bállá József né. S egyhan- j gúlag öt írták be ötödik jelöltnek. Azóta már megtör- % lent a választás, s Bállá József ne megkapta az elismerést ♦ és nagy bizalmat jelentő funkciói: pártvezetőségi tag lett. ^ F ilyvitány biztos nem az egyetlen község, ahol a * pártalapszervezelek vezétőségválasztó taggyűlésein ? asszonyokat is beválasztottak az új vezetőségbe. * S mi reméljük és bízunk benne, hogy ezek a kommunista ? asszonyok éppolyan becsülettel megállják majd ezen a * poszton is helyüket, mint az élet sok más területén. ♦ Juhász Judit * ’ ♦♦♦♦*♦♦♦«♦♦***♦«♦♦***♦**❖*«*«*****♦******♦<♦ Öregek napja Fonyban (Levelezőnktől.) Kedves ünnepélyt rendezett a közelmúltban a főnyi Vörös- kereszt szervezet. Műsoros estre hívta meg a község idős embereit. Az ünnepségen Givl- már Géza pedagógus köszöntötte a megjelenteket. Tolmácsolta azt a megbecsülést, tiszteletet és szeretetet, amely az öregek iránt megnyilvánul Fonyban. Az általános iskola tanulói szavalatokkal, énekszámokkal szereztek kellemes perceket a falu idős embereinek. Utána a Március 15. Tsz vendégelte meg az öregeket. Csulya László, Fony ■A tacia hanglemezek nagvtiíja A francia hanglemezek nagydíját, az Academie du Disque Francais Grand Prix-jét az idén Herbert Karajan kapta Brahms műveinek dirigálásáért, továbbá a milánói Scala „Rigoletto” felvételét jutalmazták vele Rafael Kubelik vezényletével és Dietrich Fischer-Dieskau, Renuta Scotto és Bergonzi közreműködésével. Új könyvek a miskolci könyvesboltokban SZÉPIRODALOM, irodalom- történet, tudományos könyv, egyaránt található volt az elmúlt héten, a könyvkirakatainkban megjelent új, vagy újra kiadott alkotások között. A szépirodalom kedvelőinek figyelmét két műre hívjuk fel. Mindkettő újdonság, minit kiadás, noha tartalmuk nem az. Itália virágoskertje a címe az egyiknek. A XIII—XVI. század olasz irodalmának, tehát a korái és kifejlett renaissance írott alkotásainak jó gyűjteményével találkozik az olvasó. A válogatás és a fordítás, egyaránt Rónai Mihály Andrást dicséri. Az ismert nagyok mellett, a ma már elfeledett kiváló szerzők művei éppenúgy megtalálhatóak a válogatásban, mint nagy alkotók kevésbé ismert írásai. A nemrég meghalt kiváló angol író, Aldous Huxley két kisebb regényét és néhány novelláját találjuk a másik kötetben. A lángész és az istennő címet viseli a könyv, a címadó kisregény most látott napvilágot magyarul először. Megjelent az új, hatkötetes magyar irodalomtörténet első kötete. Szóvátcsszük azonban, hogy könyvkiadásunk sajnos még mindig adós az előző, háromkötetes mű utolsó, 1905- től napjainkig terjedő köteHOEKEK A miskolci Köztisztasági Vállalatnál már köszön állnak á hóekék a téli munkákra. Foto: Agotha Tibor * tével. Az irodalomtörténettel egyidőben látott napvilágot Hegedűs Géza és Kónya Judit miivé, A magyar dráma útja. Ez a népszerű feldolgozás a legrégibb magyar drámai alkotásoktól, egészen 3 ma is élő alkotókig tárgyalja drámairodalmun kát. Örömmel üdvözölhetjük, hogy Szalatnay Rezső két kötete, A cseh irodalom története és A szlovák irodalom története ugyancsak megjelent, és hasznosan csatlakozik saját irodalomtörténetünkhöz az egyik környező népi demokrácia irodalmának történetével. A KÉPZŐMŰVÉSZET kedvelői nyilván örömmel találkoznak Lyka Károly ,,Kis könyv a művészetről’’ című művének immár ötödik kiadásával, a zene barátai viszont Puccini két kötetben megjelent leveleit forgatják fnajd érdeklődéssel. A színház szerelmesei is megtalálják ezen a héten azt, ami kielégítheti érdeklődésüket. Bálint Lajosnak, a század első évei jelentős színházi kísérletezőjének, a Thália társulat egyik alapítójának, visszaemlékezései A müvészbejárö címmel jelentek meg, és sok érdekességet mutatnak meg a régi színházi világ kulisszatitkaiból. Nagy Adorjánnak, a színpadművészet tanárának; Színpad és beszéd című műve viszont hasznos szakmai ismereteket nyújt a 'színjátszáshoz. Végezetül a filozófia is helyet kap ezen a héten a könyvkirakatokban. Márkus György és Torday Zádor közös műve az Irányzatok a mai polgári filozófiában bőven és érdekesen tárgyalja a nyugati filozófiái irányzatokat és azok fő képviselőit, Sartre-; tói, Bertrand Russel-ig. Máté ívifit
