Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-05 / 285. szám

ESZAKMAGTARORSZAG Szombat, IS64. december Üt Az Antonin Novotny vezette csehszlovák párt- és állami küldöttség moszkvai látogatá­sáról közös közleményt adtak ki. A Szovjetunió és. Csehszlo­vákia ebben a dokumentum­ban a többi között újra hang­súlyozza, mélységesen érdekelt a kölcsönösen előnyös gazda­sági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés fej­lesztésében, mind a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának keretein belül, mind pedig kétoldali alanon. A közös köz’cmónyben a Szovjetunió és Csehszlo­vákia útra leszögezte, hogy külpolitikájának megin­gathatatlan alapja a szoci­alista országok egységé­nek és összefogásának megszilárdítását célzó tö­rekvés, a népek felszabadító forradal­mi mozgalmának támogatása a szolidaritás és az együtt­működés fejlesztése a függet­len ázsiai és latin-amerikai országokkal, a békés együtt­élés a kapitalista államokkal és az emberiséget fenyegető új világháború veszélyének °”'"rítása. A szovjet—csehszlovák közös közlemény elitéli az Egyesült Államok imperia­lista köreinek Kuba és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló mesterkedéseit. Sandoval Morl» éft társai a madridi bíróság előtt Az Humanité Madridba küldött tudósítója részletesen beszámol Jósé Sandoval Moris és társai perének tárgyalásá­ról. A tárgyalás a bírósági épü­let legkisebb termében fo­lyik. A vádlottak hozzátarto­zóin kívül csak néhány újság­írót engedtek be a terembe, a kinnrekedt többszáz főnyi tö­meg tüntetett az igazságügyi palota előtt. A vádlottak, kommunisták és antifasiszták, valamennyien „A Szovjetunió és Csehszlo­vákia kijelenti, hogy nem lesz közömbös egy testvéri szocia­lista ország (a Vietnami De­mokratikus Köztársaság) sorsa iránt és megadja neki a szük­séges segítséget”. A közle­mény hasonlóképpen élesen el­ítéli az Egyesült Államok, Bel­gium és Anglia közös kongói intervencióját. A Szovjetunió és Csehszlo­vákia ellenez minden olyan kísérletet, amellyel gyengíte­ni próbálják az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, és síkraszáll Kína törvényes ENSZ-jogai- nak helyreállításáért. A közlemény végül megálla­pítja, hogy a jelenlegi viszo­nyok között a kommunista mozgalmon belüli nehézségek leküzdésének és a kommu­nista viláemozgalom összefor- rottsá"*nak megszilárdítása útján fontos lénés a kommu­nista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásának össze­hívása. Kádár János fogadta az Afgán Királyság nagykövetét Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, pénteken bemutatkozó látogatáson fogadta Ghulam Yahya Tarzi-t, az afgán ki­rályság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Szovjet közoktatási küldöttség érkezett hazánkba Pénteken háromtagú szovjet közoktatási delegáció érkezett Budapestre. A küldöttség ve­zetője V. Konyev, a Szovjet­unió Művelődésügyi Miniszté­riumának személyzeti főosz­tályvezetője, tagjai; B. Kik- tyev, a Vlagyimiri Pedagógiai Főiskola rektora és N. Szemi- kin, az Orenburg! Megyei Ta­nács oktatási osztályának ve­zetője. A küldöttség a magyar— szovjet kulturális egyezmény 1964. évi munkaterve alapján két hetet tölt hazánkban. Miskolcon maradt a KISZ KB vándorzászlaja bátran és öntudatosan visel­kednek a bíróság előtt. Az ügyészség bizonyítékok hiányában egyszerűen azért kéri a vádlottak elítélését, mert. kommunisták. Sandoval Morisra 33 évi, Montoya, Ve­lasquez és Luis Antonio Gil Lopez vádlottakra 23 évi, Francesca Pinillárn 12, Lacal- lera (a francoista légierők mi­niszterének fia) és a többiekre nyolc évi börtönbüntetés ki­szabását javasolta a vád kép­viselője. Az ítéletet előrelát­hatólag szombaton hirdetik ki. Szovjet pártküídöttsé*» utazott j ujosziáviába A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VIII. kongresz- szusára Belgrádba utazott az SZKP küldöttsége, Pjotr Gye- micsevnek, a Központi Bizott­ság elnökségi tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttség tag­jai: Alekszej Rumjancev, a Pravda főszerkesztője és Alek- szandr Puzanov belgrádi szovjet nagykövet, mindketten az SZKP Központi Bizottsá­gának tagjai. Sasz rí saflóérfelcezlefc Londonban India álláspontja változatla­nul az, hogy minden ország­nak a nukleáris fegyverek be­tiltására keli összpontosítania erőfeszítéseit — hangoztatta Sasztri indiai miniszterelnök pénteken, a londoni Marlbo- rough-House-ban tartott sajtó- értekezletén. Az indiai miniszterelnök a továbbiakban nagy nyomaték­kai hangoztatta: India igen jó baráti viszonyban van a Szov­jetunióval. Az indiai kormány változat­lanul azon a nézeten van, hogy helyre kell állítani a Kínai Népköz' jrsaság ENSZ-jogait. törvényes A pápa Bombay-ben A pénteki nap folyamán VI. Pál pápa újságírókat fogadott. A nemzetközi sajtó képvise­lőin keresztül felhívással for­dult a világ országaihoz, hogy szüntessék be a fegyverkezési versenyt és katonai kiadásaik­nak legalább egy részét enged­jék át egy olyan nagy nemzet­közi alapnak, amelynek fel­adata segíteni a fejlődő nem­zeteket. Tegnap, december negyedi­kén ünnepre gyűltek össze a katonák Miskolcon, a fegyve rés erők klubjában. Az ünnep­ségen az MN 4105-ös alakulat KISZ-bizotísága vette át a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi ■ Bizottságának vándorzászlaját. Pontosabban: a múlt évben már megszerzett vándorzászlót' az egység, kitű­nő munkája révén, most is megtarthatja. Az ünnepségen Németh An­tal, a KISZ városi Bizottságá­nak titkára köszöntötte az egységet és adta át a Központi Bizottság nevében a zászlót. Később az ezred parancsnoka szólott a katonák munkájáról, a kiképzési sikerekről, a kul­turális életben és a sportban elért eredményekről. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a zászlót harmadszor és így véglegesen is sikerül majd elnyerni. Ezután az eredményekért legjobban munkálkodó kato­nák közül többet előléptettek, megj utalmaztak. Filmjegyzet Egy ember ára Angol fiím Csütörtökön a miskolci be­mutató mozik összesen egy új filmet mutattak be, az is csak néhány napra szerepel a prog­ramban, egyébként régebbi, közönségsikeres filmeket vetí­tenek napi váltásban. Az egyetlen új filmet, az Egy em­ber ára című angol filmalko­tást viszont érdemes megnéz­ni. Méltán sorakozik az Egy csepp méz, A hosszútávfutó magánossága, az Ez is szere­lem, a Szombat este és vasár­nap reggel mellé. Ezer font egy ember ára, azaz egy robusztus fiatal fér­fié, akit megvásárolnak rugby- játékosnak. Az egyszerű bá­nyamunkás rövid idő alatt nagy sztár lesz, autót vesz, de emberi megbecsülést hiába keres azokban a körökben, ahol minden üzlet, ahol pén­zért lehet vásárolni . emberi erőt, ügyességei, becsületet. Alaptermészetében is nyers, durva, jóllehet szereletre vá­gyó. A megváltozott anyagi körülmények, a sztároknak ki­járó talmi dicsfény önteltté teszik az elkényeztetett em­bert, s amikor a megértő tár­sat, az igazi szerelmet őszin­tén keresi, már nem tud em­ber lenni, özvegy lakásadónő­je, aki vonzódna is hozzá, lel­kileg nem tud hozzákapcso­lódni, mert az erőszakos és durva természetű embertől minduntalan visszariad. Az­tán eléri hősünket a sztárok sorsa: új csillag van feltűnő­ben, és a közönség, amely ko­rábban istenítette, most már szidalmazza, nem törődik vele. Egyedül marad. A film párhuzamos szálon fut. Álomkép és való élet ké­pei egymással váltakozva, raj­zolják elénk Frank Machin életútját, küzdelmeit, szerel­mét. Igen szép a sok-sok, el­lentmondással terhes szerelem bemutatása. A főszereplő nem ellenszenves sport-primadon­na, hanem faragatlanságában és erőszakosságában is szá­nandó, megvásárolt embert akinek sorsfordulatait a néző rokonszenve kíséri mindvégig. Jó rendezés, kitűnően megvá­lasztott szereplők teszik ma­gas művészi értékűvé a mon­danivalón túl is a filmet. Eset­leg a fürdőző, unesztétikusan hizlalt sportolók jelenetsorail; rövidítettük volna, és a ma­gyar szinkronban mellőznénk! egy-két szükségtelen triviális kifejezést. Mindezek azonban nem vonnak le semmit a film értékéből. » (bm) Házassági évforduló társadalmi ünnep Ünneplőbe öltözött bácsik és nénik, úttörők és kiszisták gyülekeztek nemrég Árion, a tanácskozó terem udvarán; Mi Carlo Zecchi és Enrico Mainardi miskolci szonáta estje Beethoven zenéje, művé­szete élő ré­sze kultúránknak. Nagyságát, gazdagságát jezősorozatok nem meríthetik ki. Szimfóniáinak monumentalitása nemcsak a zenekedvelők csodálatának tárgya. Ám a nagy formák kicsit árnyékba borítják ka­marazenéjének meghittebb szépségeit még a zenerajongók előtt is. Kamarazenéjében a cselló-szonáták száma nem nagy. A köztudatban nem fog­lalják el az őket megillető he­lyet, pedig a gondolatok mély­sége, a kidolgozás nemes vere- te folytán tágabb teret érde­melnének. Ritkán hallhatunk egy-ogy szonátát, egész szonáta-est pedig kivételes alkalom. A cselló-szonátákban nem a tech­nikai,. virtuóz elemek szerepe a feltűnő, jóllehet például az Op. 102. Dúr cselló- és zongo­raszonáta a két hangszer ki­fejezőképességének nagy ösz- szefogását tartalmazza. A szo­nátákban sokkal inkább a tartalom hűséges megszólal­tatása a nagy kívánalom. Az öt szonáta magában fogalja Beethoven egész életútját. Az ív az Op. 5-től az Op. 102-ig terjed és így már a kései mű­vek kristálytiszta légkörének lesz a tanácskozó teremben? Arány- és ez üs ti a kod alom, mondották többen is. Gondol­tam, megnézem magam is. A teremben megható ünnepé­lyesség fogadott. Az ízléses dekoráció, a szépen terített asztalok, a köszöntő jelszavak, mind-mind az ünnep jellegéi; mutatták. Este hat órára megérkeztek az ünnepeltek is. 25., illetve 50. házassági évfoi'dulóra jöt­tek, családjaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel. Id. Koós Fe­renc, a családi eseményeket rendező állandó bizottság el­nöke meleg szeretettel üdvö­zölte a megjelenteket, és mél-. talta az ünnep jelentőségéh Megható jelenet volt, amikor a kis úttörők verssel és virág­gal köszöntötték az ünnepelte-: két. A hivatalos köszöntőt Ba­latonfüredi Dezső vb-elnök tartotta, és felolvasta a foga­dalomtételt, az ünnepeltek megújították a 25—50 év előtt tett hűségnyilatkozatukat. Ezt a jubiláló házaspárok az erre a célra készített emlékkönyv­ben aláírásukkal is megpecsé­telték. A hivatalos ünnepség utáni a zenészek reggelig húzták a talp alá valót. Együtt táncolt a nagyapa az unokával, az édesapa a fiával, együtt szó­rakozott az egész ünneplő kö­zönség. Közben fényképezőgé­pek kattantak, hogy így is megörökítsék a boldog, sokáig emlékezetes évfordulót. Adler István Arló Védőeszköz, védőruha kiállítás A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkásvédelmi bizottsága a székház előcsar­nokában december 7-én nyitja meg védőeszköz-védőruha ki­állítását. A kiállítás célja, hogy ez alkalommal is felhív­ják a figyelmet e tárgyak használatának fontosságára, mert üzemeinkben, gyáraink­ban, sajnos, még mindig sole baleset, történik amiatt, hogy a dolgozók mellőzik a védőesz­közök használatát. A kiállítás december 13-if lesz nyitva, és az díjtalanul mindennap délelőtt 9 órától’ 17 óráig, 12-én, 'szombaton pedig 11 óráig lehet megtekinteni. Uj Kossuth-díjasokat kö­szöntöttek 1960. márciusában az írószövetségben. Az ünne­peltek egyike Kárpáti Aurél volt. Egész élete müvéért, el­sősorban sok évtizedes kriti­kai munkásságáért részesült a magas kitüntetésben. Eleinte lesütött szemmel hallgatta a munkáiról szóló dicsérő szava­kat, majd kiosont, s csak ak­kor tért vissza, mikor már rég nem róla beszéltek. A sok epizódból, amit emlékként őr­zök, csupán ezt említem. Ak­kor is, később is, egyik elbe­szélésének hősét juttatta eszembe, aki valósággal mene­kült, ha személyére, szemé­lyes sikereire terelődött a mél­tató szó. De mennyivel inkább öröm­mel osztotta az elismerést másoknak. A csaknem félév­százados, hallatlanul széles­körű, az irodalmat, a színmű­vészetet, és a képzőművészet egy részét átfogó kritikusi te­vékenysége bizonyítja: ritkán tévedve, avatott kézzel tapin­tott rá az értékekre, s bőven elhaimozta őket olykor serken­tésnek szánt dicsérettel. A méltatás művészeként tartot­tuk számon. Ugyanakkor azon­ban kitűnő „vívó”-ként is, aki' nagyszerűen tette célba a mű­A mélíatás művésze 80 éve született Kárpáti Aurél vészi teljesítmény gyengébb pontjait, és „találatait” sosem harsányan, hanem az igaz mesterekre jellemző atyai fi­gyelmeztetőül adta tudtunkra. A művek értékrendjének fel­állításában a shakespearei mércét tartotta szem előtt, azt, hogy az alkotás „tükröt tart­son mintegy a természetnek; hogy felmutassa az erénynek ön ábrázatát, a gúnynak önnön képét és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát”. Minden műben, amelyet vizsgált, a humánu­mot, a mélyen emberi „tükrét” kutatta és igyekezett felmutat­ni. Az 1884. december 5-én Ceg­léden született Kárpáti Aurél a tanítóképző elvégzése után festőművésznek készült- Ezzel az „álmával” azonban hamar felhagyott. Versek publikálá­sával kezdte írói pályáját. Költeményei, noha két kötete (Az én örökségem, 1909; Ka­láris, 1920) is napvilágot lá­tott, számos más versét pedig a különféle folyóiratok hasáb­jai őrzik, feledésbe merüitek. Nem így elbeszélései, novellái, különösen az első világháború előttiek (Éjszakai ballada, Bu­dai képeskönyv), valamint re­gényei, elsősorban az 1918-ban közzétett Három régi esztendő. E megejtően szép, lírai hang­vételű kisregény alapján, amelyben a századforduló fi­nom hangulatát eleveníti meg, bírálói joggá! rokonították őt Krúdy GyulávaL De azután belevetette magát a színházi életbe. Krónikása lett a magyar színműirodalom­nak, színjátszásnak, és vele egy időben a magyar irodalom­nak is. Attól a naptól, hogy az elhunyt Ambrus Zoltán kriti­kusi székét örökölte a Pesti Naplónál, úgyszólván egyet­len budapesti színházi bemu­tató sem múlott el, amelyig ne számolt volna be. Bar sff nibírálatainak zöme közvetle­nül az előadás után íródott, mégis többet jelentenek a be­számolóknál: kortörténeti hát­teret is adnak, s a nemzeti színjátszás legjobb hagyomá­nyaihoz mérve mutatják be a szóban forgó teljesítményt. Feledhetetlen színész-portrékat örökített meg: többek közt Pethes Imre Hamlet, Ödry Ár­pád Solness, Törzs Jenő III. Richard, Somlay Arthur Ham­let és Ladányi Ferenc Peer Gynt alakítását. Ilyen irányú munkáit Főpróba után (1956) és Színház (1959) című kötetei­ben gyűjtötte össze; * Á nemes művészet iránti ra-J jongó tisztelet vezette irodalmi« kritikái és írói portréi megfor- ‘ málásában is. Nagy műveltség gével és megelevenítő készsé-« gével szinte személyes ismerő- J sünkké tudta tenni a magyar« és a világirodalom több ki-« emelkedő alakját, így pl. Ma-« dáchot, Cb.olnokyt, Színi Gyű-« lát, Krudyt, Bródyt, Ka-« rinthyt, Molnárt, Kiss Józsefet,« Dosztojevszkijt, Turgenyevet,« Defoet és Jack Londont. Iro-« dalomismertető munkáit tar-« talmazza az 1961-ben kiadott« Tegnaptól máig című könyve.« Hivatásának tartotta az iro-« dalom és a művészet legjobb« értékeinek népszerűsítését.« Nemcsak ilyen jellegű Írásai- « val, hanem személyesen is« részt vett a közéletben. Veze-J tőségi tagként aktiv szerepet« játszott az írószövetség úijá-« alakításában és a Pen Club« tevékenységében, egészen 1963.« februárjában bekövetkezetté haláláig. E halkszavú . művész* élete nem volt rnegpróbáltatá-« sokkal terhes. Valahol egy-« szer úgy határozta meg az, epikus és drámai hős közti kü-< Iönbséget, hogy „az előbbi ke-« resztül megy a világon, azj utóbbin keresztül megy a vi-< lág”. Kárpáti Aurél az élőb-< biek közé tartozott — áthaladt« a világon, küzdve, harcolva az; irodalmi és művészeti közízlés« nemesítéséért. « <—u—) J hűvös fuvallatát is tartalmaz­za. Az elmúlt hétfői hangver­seny mind műsora, mind a világhírű előadók révén mél­tán keltette fel a nem min­dennapi zenei élményt szom­jazok érdeklődését. Enrico Mainardi és Carlo Zecchi mű­vészete világszerte ismert. Az Uj Magyar Lexikon szűkresza- bott adatai közöt olvashatjuk: ' „Enrico Mainardi, világhírű olasz gordonkaművész Bach szólószvitjeinek egyik legki­válóbb előadója. Kitűnő kama­ramuzsikus. Budapesten is vendégszerepeit”. Örömmel egészíthetjük ki: nagyobb vi- déki városainkban is, sőt, Mis- * kolcon is. Carlo Zecchiről ol­vashatjuk: „Kiváló karmester ► és zongoraművész. Rómában ► zongoramester iskolát vezet. £ Preklasszikus és klasszikus ► mesterek műveinek hivatott ^előadója”. Zecchi már vezette ►városunk zenekarát, karmes­teri művészetét ismerjük. (■ .........., együttes muzsi­► Kettőink kálása ^ éi_ ► mény felemelő és megtisztító garázsával ajándékozott meg ► mindannyiunkat. A végsőkig ► csiszolt: finomművű mester- £ munka, kiérlelt, letisztult, a ► részeket el nem hanyagoló, de £ mégis az egész művet láttató ► remeklés volt előadásuk. Egy ► nagy mester alkotásainak ih­letett tolmácsolás;!. A két mű- ►vész közül Mainardi-t érezzük ► a töprengőbb, tépelődőbb al­katnak, Zecchi a derűsebb, op­timistább felfogású művész. ► Mindez nem mutatott nagyobb ^felfogásbeli eltérést. I | A kamarazene | b£f'^ időén nem beszélhetünk zajos, ►feltűnő, hangos sikerről. A kö­zönség megérezte, hogy kivéte­les élmény ritka perceinek él- cvezője, olyan élménynek, ►amely emlékezetes és mara- fdandó. Az ünneplés (szinte »áhitatos és) tiszteletteljes volt. ► Noha sok körülmény meg- iokolttá teheti, mégsem alkal­► mas a színház szonáta-est ren­dezésére. A világítás bizton­ságosabbá tétele előadó és hall- Vató számára egyaránt kívána­tos. V. Zalán Irén v J @t—csehszlovák közös közlemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom