Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

KCÄ8< 1964. december í. ESZAKMäGTAKOKSZÄG 3 A türelem érme A Putnoki Bányaüzem pártalap- szervezet újjáválasztó taggyű­lésére is jellemző volt az őszinteség. Ezért, ha utólag is, visszakapták párttagságukat, és azoknak is, akik a türelmet gyakorolják, tudatában keil lenniük: ma nagyobb felelős­ség párttagnak lenni, mint tíz- néhány gondolat kifejtését tizenöt évvel ezelőtt. Nagyobb megengedhetik az ottani elv­társak. Két párttagról különösen sok szó esett a vezetőséget új­jáválasztó taggyűlésen; Cs. Elemér és Sz. József vájárok­ról, akiket az alapszervezet egyszer már törölt tagjai sorá­ból, de a felsőbb pártszervek (a tröszti vb, a járási pártbi­zottság javaslata alapján) úgy döntöttek, hogy az említett vájárok méltók a párttagság­ra. A taggyűlésen elhangzott felszólalásokból az tűnik ki — az Iáiszik —, hogy az alap­szervezet helyesen döntött, amikor Cs. Elemért és Sz. Jó­zsefet nem tartotta méltónak a párttagságra. Sőt, nemcsak helyesen döntött, hanem a szervezeti szabályzatnak szer­zett érvényt, mely „o párt al­kotmánya, minden párttag és pártszervezet törvénye.’’ A szervezeti szabályzat II. részé­nek 2-es bekezdése kimondja: „A párt tagja az lehet, aki el­fogadja a párt céljait, politikai irányvonalát... vállalja a, pártfegyelmet, végrehajtja a párt határozatait, s rendsze­resen fizeti a tagsági dijat.” Cs. Elemér és Sz. József tizen­két hónapon' át nem fizetett tagsági díjat. Például Sz. Jó­zsef vájárnak visszamenőleg 800 forintot kellett fizetnie, de erre hosszú időn át nem volt hajlandó. Az újjáválasztó tag­gyűlésen kijelentette: „A tröszti pártbizottság kötelez a tagságra, pedig én magam ké­rem a kilépésem.” Az ok: nem bírja kifizetni a 800 forint tar­tozását. Valóban, sok az a 800 forint. De ebből következtetni lehet rá, hogy Sz. Józsefnek nem kevés a havi jövedelme Cs. Elemérnek egyéni sérelmei voltak. Ezekről konkrétan nem esett szó a taggyűlésen és nem csoda, hogy Holló József •és Serfőző László magyaráza­tot kért erre vonatkozóan a járási pártbizottságot képvise­lő kiküldöttől. felelősség, és nem előny! A tü­relemmel visszaélni tehát leg­alább annyira felelőtlenség és hiba (ha úgy tetszik, pártsze- rűtlenség), mint a tagsági dí­jat, az arra meghatározott ösz- szeget nem fizetni. Mert, nem a pénzről van itt szó elsősor­ban. Azoknak a sértődött elvtár­saknak, akik kisebb, vagy na­gyobb állást veszítettek el az utóbbi években, mert sem •v- litikailag, sem szakmailag nem képezték magukat, el kell gondolkozniuk, meddig szá­míthatnak a türelemre? Az utóbbi években mind nagyobb tömegek aktivizálják magukat társadalmunk és köz­életünk építésében, formálásá­ban. Mind több pártonkívült hajlandó munkát vállalni köz­életünkben, túl az állampolgá­ri kötelességén. Magánéletük­kel, képzettségükkel, emberi jellemükkel a párttagok, a kommunisták személy szerint valahányan a közérdeklődés reflektorába kerülnek, akarva, akaratlanul. Nem a rosszindu­latú figyelmeztetésről van szó, de igenis arról: ma már meg­nézik a pórt tagjait, mert pél­dát keresnek a kommunisták viselkedésében, munkálkodá­sában. S nekünk nem közöm­bös, hogy egy-egy párttagról hogyan vélekednek a becsüle­tes pártonkívüliek, példaké­pük lehet-e, vagy éppen ellen­kezőleg. Milyen példát mutat az a párttag, aki még a tagdíját sem fizeti ki, mert neki egyéni sérelme van, vagy mert ti­zenkét hónapon át „elfelejtet­te” megvenni a bélyeget? Mindezekből csak a felsőbb pártszervek felelőssége és tü­relme derül ki, hiszen az alap­szervezet kizárta soraiból Cs. Elemért és Sz. Józsefet. Az alapszervezet tehát megtette kötelességét. És kötelességét teljesítette a járási és a trösz­ti pártbizottság is, amikor nagy türelemmel viseltetett több hasonló elvtárssal szem­ben. Pedig az alapszervezet fele­lőssége sem kisebb, még az említett két elvtárs esetében sem. Elsősorban azért felelő­sek, mert a Putnoki Bánya­üzem alapszervezetben bajok vannak a pártfegyelemmel. A vezetőség beszámolójából a következőket tudtuk meg; so­kan elfelejtenek (!) három­négy hónapon át tagdíjat fi­zetni. Aztán, ha rendezik is adósságukat, később újra „visszaesnek”, újra elfelejtik megvásárolni a bélyeget. Hogy milyen munkát végeznek en­nél az alapszervezetnél a párt- csoportok és a pártcsoport- bizalmiak, arra a leírtakból mindenki következtethet. újjává­A vezetőséget lasztó taggyűlésen a putnoki bányász kommunisták szép termelési sikerekről számoltak be. Ah­hoz, hogy a termelésben sike­reket értek el, lehet és kell is gratulálni. De ezen a pártszer­vezeteknek túlnő a feladatuk. Sokrétűbb, bonyolultabb mun­kára van szükség egy üzemen, vagy aknán belül ahhoz, hogy a pártalapszervezet eleget te­gyen küldetésének, kötelessé­gének. Reméljük, hogy az őszinte, kritikában és önkritikában nem szűkölködő taggyűlés ha­tárkő lesz az alapszervezet életében. A hibákat hagyják vissza a múltnak és csak oly­kor, figyelmeztetőnek emlé­kezzenek rá! Baráth Lajos Köszöníse zászlódísz j Miskolc • felszabadulásának • évfordulóját Megnyílt a miskolci bélyegkiállítás • Idősebb férfiak, iskolás gye- •rekek, elegáns nők, fiatal em- Miskolc város Tanácsának »berek gyűltek össze vasárnap, végrehajtó bizottsága kéri a, »november 29-én délelőtt Mis­lakosságot, az üzemek, válla- J lcolcon, az SZMT színházter- latok, intézmények dolgozóit, •mének előcsarnokában. hogy Miskolc felszabadulása- * A Miskolci Bélyeggyűjtő nak 20. évfordulója alkalma- aKör a város felszabadulásá­ból lobogózzák fel lakóházai- ® nak 20. évfordulója tiszteleté- kat, a hivatalokat és az üze- n meket. A zászlódísz december * 2-án estétől köszöntse az ün- “ népet. * a kiállítás ad igen szemléletes képet. Ezután a gyűjtők as SZMT egyik helyiségébe vonultak, ahol dr. Steiner Lászlónak, a MABEOSZ főtitkárának veze­tésével tájértekezletet tartot­tak. Szaploncai Gyula, a Magyar i A politechnikai oktatás j színvonalának emelésére; központi műhelyeket 2 létesítenek 2 megyénk járásaiban S Az elmúlt évben társadalmi ° összefogással és a tanácsok se- n gítségével négy járás hat köz- « ségében, valamint két városa- J ban, így többek között Kazinc- « barcikán, Sátoraljaújhelyen, ® Mezőkövesden, Sajószentpéte- o ren és Putnokon, kísérletkép- * pen központi műhelyeket lé- £ tesítettek. A jól berendezett és ® felszerelt műhelyekben előre 2 meghatározott tematika alap- • ján azoknak a pedagógusok- • nak elméleti és gyakorlati to- * vábbképzését segítik, akik az » iskolákban a politechnikai J órákat vezetik. o A kísérleti továbbképzés igen J jól bevált, és a központi mű- *• helyekkel ellátott községek- 5 ben jelentősen növekedett a; gyakorlati oktatás színvonala. • Ezért januártól a lakosság • társadalmi segítségével és a 2 megyei tanács anyagi hozzá- J járulásával Borsod valameny-* nyi járásában és városában a szerveznek ilyen műhelyeket. 2 A magyarázat­. j ; V ' \ H ,V * ■ír • * v ' 1 m v; ' X & £ % — Csak ezt nem■ bírom a többi nőben! Amint megjele­nik egy új holmi a kirakat­ban, máris megveszik. Hogy gondolkodnának egy kicsit, ki­kérnék barátnőjük vélemé­nyét, várnának egy-két hétig, nem! Rögtön mennek érte, fi­zetnek és már húzzák is ma­gukra. Maguknak, férfiaknak persze ez nem tűnik, fel, mert elsősorban nem ezt. figyelik, de engem, halálosan idegesít, ha legalább tíz nőt látok ugyanabban az új holmiban. Legalább elkerülnék egymást! Ne járna mindegyikük bemu­tatót tartani ide, a fő utcára! Pedig nyilván mindenki sze­retne egyénien öltözködni, szeretne olyan cipőt, olyan ka­lapot, olyan kabátot magára venni, ami másnak nincs. De nem lehet, mert a nők rögtön n. Az éltető víz ügyében a a Bodrogköz, mint me­zőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas, ösz­egyszerű volt: tü­relmesnek kell lennünk. Az elmúlt években sok probléma adódott az ózdi járás terüle­tén a pártépítésben. És hogy az utóbbi hónapokban jelentős eredményekről beszélhetünk, azt éppen a türelemnek kö­szönhetjük. Az alapszerveze­tek döntése után a járási és a tröszti pártbizottság vezetői®, személyesen meghallgatták a azokat, akiket az alapszerve-* zet törölt a pártból. S amint 2 kiderült, nem egy elvtárs sú-* lyos gondokkal küzdött, ésj kevés jóindulatú segítséggel • képesek voltaic rendezni párt- J tagságukat. A türelem tehát® célravezető volt. • De meddig terjedhet a tűre-2 lem? Mi a biztosíték, hogy a « türelem láttán nem lazul meg 2 a fegyelem az említett alap-a szervezeteknél? Azoknak azjszefüggő terület holnapjáról «lvtársaknak, akik a járási®esik szó, mind a termelőszö- '< rtbizottság türelme révén ® vetkezeti tagság, mind a járás 0 »vezetői, a szakemberek egyön­tetű véleményt vallanak: bár Ja talaj szinte minden növény- •féleség gazdaságos termelésére 2 alkalmas, a hagyományok, s a »népgazdaság érdekel, no meg 2 a tsz-tagság hozzáértése ogy­• aránt az állattenyésztést, még­* hozzá a sertéstenyésztést és A közfelfogással ellentétben »hizlalást, illetve, ezen üzemág nemcsak a fémeket, hanem a "fejlesztését indokoljak. Talaj házakat, a betont és az egyéb»®® éghajlat egyaránt szereti a építőanyagokat is védeni kell "Pillangóst és az abraktakar- korrózió ellen. A víz, a föld és«mányh a kukoricát, az árpát, a levegő egyes vegyi elemei *Az állattenyésztés, különösen marják, roncsolják az épület-®3 sei'téshizlalás gazdasagossá­szerkezeteket. A leggyakoribb «Sa már több év távlatában is veszélyt jelenti a szulfátos ta- 2mérhető. A tiszakaradi és a lajvíz, amely a betont idővel • sátoraljaújhelyi termeloszo- teíiesen szétporlasztja. • vétkezőtekben a szarvasmar­Az Országos Műszaki Fej- 2 «»tenyésztés, neveles és hizla- lesztési Bizottság javaslatára • Karosán, Ricsén de nap- az Építésügyi Minisztérium el-2'lamkban már Cigándon is a rendelte az építőipar első ha- • sertestenyésztés és hizlalás ad- zai korrózióvédelmi szolgála- a kozós gazdaság jövedel- fának felállítását. A Földmérőimének jelentős részét. Ha az és Talajvizsgáló Vállalat ve-2??koltseg alakulásai tekint- gyészeti osztályának dolgozói »■!," 3 Bodrogköz igen előkelő most megalakították az újfajta ® helyet foglal el, tanácsadó-szolgálatot. Az a® A ricsei termelőszövetkezet­cél, hogy az új intézkedésiben például ma már nagyüze- eredményeként egységesebben n mi mennyiségben, méretek­és átfogóbban védekezhessen o ben. a takarmánykeverék és az építőipar a korrózió ellen.® takarmány pép alkalmazásával kiállítás megnyitásának napján. Foto: Szabados György Filatélia Vállalat igazgatója i> megjelent és felszólalt a táj- értekezleten. Megelégedését nyilvánította a kiállítást ille­tően és Ígéretet tett, hogy mindent elkövet a jobb bé­lyegellátás érdekében a bé­lyeggyűjtők örömére. Közben a tablók körül mind több ember gyűlt össze. Az 1871-től napjainkig terjedő idő bélyegalkotásainak szép példányai hosszas nézelődésre, gyönyörködtetésro adnak al­kalmat. A kiállítás értékét az üzemi és az ifjúsági körök gyűjteményei is növelik. A csarnokban igen szép forgal­mat bonyolított le a posta is, mely ez alkalommal külön bé­lyegzővel látta el az itt fela­dott leveleket. Bodrogköz — közelről négy kilogramm takarmány- vetkezet bodrogközi területé­Alrgalalinlt az épílőipapi íiorrózióvéde! mi szolgálat bél állítanak elő egy kilo­gramm sertéshúst. S ez nagy­szerű eredmény. De az állat­tenyésztésen kívül feltétlenül érdemes kenyérgabonát, s nem utolsósorban zöldségfélesége­ket is termelni. Néhány ter­melőszövetkezet (Sárospatak, Cigánd. Karosa) napjainkban is szép jövedelemre tesz szert — és jó önköltséggel — a kü­lönböző zöldségféleségek ter­meléséből. Zalkod, Viss, Ke­nézlő az átlagosnál erősebben homokos talaján viszont igen gazdaságos a burgonya terme­lése. Mindezek végeredmény­ben már meg is határozzák, melyik az a néhány növényíá- leség, melyik az az üzemág, amely a közös gazdaságok hol­napját meghatározza. Egy do­log azonban, immár több éves tapasztalatok alapján, nem maradhat figyelmen kívül, s ez az öntözés, az öntözött terü­letek növelése. bben az évben különö­sen károsan befolyásol­ta a terméshozamok alakulását az aszály. Illetve a több éve tartó aszály. A bod­rogközi talajok nedvességtar­talma minimális volt, a talaj és a növényzet a nyári hóna­pokban szinte egyáltalán nem kapott csapadékot. S hogy ez az egyetlen oka az idei ala­csony átlagtermésnek, azt ér­dekesen bizonyítja a sátoral­jaújhelyi Uj Erő Termelőszö­E‘ nek példája. A termelőszövet­kezetnek volt olyan Bezosztá- ja búzatáblája, amelynek egyik részén 15—16, a másik részén 1,5—3 mázsa termett holdanként. A talaj minősége és a munka között nem volt különbség. Azonban ott, ahol a talaj alacsonyabb fekvésű, a Bodrog tavaszi áradása ide­jén a búza néhány napig víz alatt állt. Sokan azt vallották: itt már nem lesz termés! Nos. ott, ahol a víz állt, 15—16 má­zsa termett. Ahol nem, ott 1,5 —3 ... Két héten át ugyan­csak víz alatt állt az a néhány száz holdas tábla is, ahová ké­sőbb kukorica került. A sá­toraljaújhelyi Uj Erő Terme­lőszövetkezet ez évben mint­egy 16 ezer mázsa kukoricát takarított be. Keserű tréfával úgy mondják a járásban: majdnem annyit, mint a többi termelőszövetkezet együtte­sen”. S az ok: az éltető víz ... Az éltető víz, a nagyobb ará­nyú öntözés csökkentette más­fél-kétmillió forinttal a sár >- pataki Kossuth Termelőszö­vetkezet aszály miatti jelentős „terméskiesését” is. S ahogy a patakiak mondják: — Ha még tíz öntözőberen­dezésünk van, újabb másfél­kétmillió forinttal több lehe­tett volna a jövedelmünk. — Ezek a tények mindenként fi­gyelni ezletőelc Bodrogköz hol­napját, fejlődéséti a biztonsá­gos termelést illetően. S arra figyelmeztetnek: jelentősen növelni kell az öntözőberen­dezések számát, az öntözhető területet. Annál inkább, mert ehhez, hiszen a Bodrogközt két folyó karolja át, meg vannak a lehetőségek. Természetesen a fokozatosság elve alapján, hiszen a népgazdaság anyagi lehetőségei végesek, sok a ten­nivaló, sok az építeni való. Azonban bizonyos, hogy az erősebb közös gazdaságok mind a vízvezető csatornák létesítéséhez, mind az öntöző- berendezések beszerzéséhez jelentős anyagi támogatással és munkával járulnának hoz­zá. S hogy ez kerül-e többe, avagy a kár, amelyet az aszály okoz, nem nehéz kiszámítani! mert az elmúlt őszön és tava­szon úgy hangzott, a válasz; ez évben már hozzákezdenek. Pénz is van, több millió. S ezt a községek, a termelőszövet­kezetek még megtoldanák sa­ját pénzükkel, meg a község­fejlesztési összegek egy részé­vel. Azonban ez évben sem történt különösebb dolog. rröl beszélgettünk Ha­E' A‘ z éltető víz azonban nem csupán a termelés te­kintetében „hiánycikk”. Ha csapadékosabb az esztendő Bodrogköz községeiben, ter­melőszövetkezeteiben, jó, bő termés a becsületes, hozzáértő munka gyümölcse. Azonban akár csapadékos az esztendő, akár aszályos, hiányzik a meg­felelő, egészséges ivóvíz azok­nak, akik Bodrogköz szépsé­gét teremtik, hírnevét növelik: az alkotó embernek. Bodrog­köz egész területén nincs ket- tőnél-háromnál több olyan kút. amelynek vizére azt lehet mondani: ez már valamennyi­re egészséges. Ezért is van az, hogy Cigándon, Ricsén, Zal- kodon, Karcsán nem fordulhat úgy meg a járás, a megye kép­viseletében bárki, hogy meg ne kérdezné: „no és mi lesz a jó ivóvízzel?” S mostanság még gyakrabban kérdezik) lász István elvtárssal, a járási tanács titkárá­val. — A sürgetést illetően igazuk van az embereknek. Ez évre már volt pénzünk, azonban, sajnos, egy valami hiányzott: megfelelő geoló­gus-csoport, amely felkutatja, hol található jó ivóvíz. Enél- kül fölöslegesen ölnénk a munkába a pénzt. — Kiderült a beszélgetésből, hogy csak a jövő évben, 1965-ben jönnek szakemberek, akik majd négy­öt helyen fúrnak egy időben. S a községek félre tett, az él­tető ivóvíz biztosítására szánt pénzét kár lenne külön-külön, a legteljesebb rizikóval helyi­leg felhasználni. Az elgondo­lás ugyanis az, hogy ha megta­lálják a feltételezett bővizű forrásokat, egy-egy helyen vízműveket létesítenének, s innen látnák el a környező községeket. Cigándon, Ricsén, s gondoljuk, minden község­ben egyetértenek ezzel a he­lyes gondolattal. Azonban va­lóban mindent el kell követni, hogy 1965-ben már történjék valami. Annál inkább, mert a munka, a keresés nem a pénz hiányán múlik ... Barcsa Sándr- IFoly tatjuk^ neki, hogy ez nem az ő lábára való! Az a cipő szebb lábra kell! Istenként, miért büntetsz engem? Hány nővel fogok még találkozni, aki ugyanezt a ci­pőt- nyúzza? Tegnap tették a kirakatba! Nyújtott fazonú,; nem magas sarkú, apró, kis, pánt.ocslcás... ' Elkeseredetten dől a panasz * belőle. Okvetlenül meg kell ] állnunk egy kicsit, legalább i néhány vigasztaló mondat ere- ] jéig, hiszen az egész világ, összeesküdött ellene. Talán1 egy kávét? Gyorsan elfogadja. \ Kényelmesen elnyújtózik a < széken, majd óvatosan lehúzza j cipőjét. Nyilván szorítja a Iá-1 bál. A cipő ott lapul az asztal | alatt. Nyújtott fazonú, nem, magas sarkú, apró, kis pán-1 tocskájú.[ <pt) « re rendezte meg ez évi repre­zentatív kiállítását. A kiállí­táson elsőként Varró Gyula, a Miskolci Bélyeggyűjtő Kör elnöke üdvözölte a közönsé­get, majd röviden ismertette a kiállítás célját. Ezután Kos­sá István, a Magyar Bélyeg­gyűjtők Országos Szövetségé­nek elnöke mondta el nyitó beszédét. Bevezetőjében szólt a bélyeggyüjtés jelentőségé­ről, rendkívüli, népszerűségé­nek okairól. Hasznosan alakít­ja az emberek szépérzékét, és különösen a gyerekeknél, sokat segít a földrajztudás bővítésében is. A MABEOSZ elnöke elmondotta, hogy igen nagy figyelemmel kisérik a miskolci kör munkáját, tevé­kenységét, melyről éppen ez magvásárolják az új árut. Ott van például az a cipő. Való­ban nagyon szép, nyújtott fa­zonú, nem magas sarokkal, ap­ró, kis pontocskával. De miért veszik meg rögtön? Nem ér­--------------------------------------Ü CÁ tlő­—-----------------------------­t em, hogy miért nem várnak vele legalább egy pár hetet? Legalább egy pár napot? Teg­nap tették a kirakatba. Miért kell rögtön megvenni? Nézze csak meg! Annak a. nőnek is ott lötyög a lábán, aki előt­tünk megy. Meg annak is, aki ott jön velünk szemben! És senki sincs, aki megmondaná

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom