Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

ESZAKMAGYAROKSZAO Kedd, 1964. december 3t, Nyugdíjasok találkozója, Szerencsein, Meghitt, kedves összejöve­telt rendezeti a napokban Szerencsen a szakmaközi bi­zottság, amely a cukorgyári, művelődési házban háromszáz nyugdíjast látott vendégül. A tájékoztató után a . meghívot­tak számos észrevételt tettek a község egészségügyi, keres­kedelmi■ és kulturális helyze­tének megjavításával kapcso­latban. Igen sok értékes, hasz­nosítható javaslat hangzott el. A tanácskozás után megven­dégelték a meghívottakat, majd filmet vetítettek. A sze­Filmjegyzet helyett Yissíakérheíjük as iskokpéuzt, ■ avagy Mit csilláit Mátyás király 3-tóí 5-ig? rencsi jólesett ség. nyugdíjasoknak igen a kedves figyelmes­Bobkó Ferenc egészségügy] ismered részié A Borsod megyei Közegészség­ügyi-Jórványiigyi Állomás rende­zésében az új esztendő első nap­jaiban kezdi meg működését To­kajban ,,Az ember egészségéért” ismeretterjesztő mozi, amely ti­zenharmadik ijyen lesz n megyé­ben. Első előadását a művelődési klubiján január 12-én, kedden tartja meg, amikor délután 5 Ura­kor az ifjúságnak, este 6 érakor a felnőtteknek a Születésnapi ajándék, a Jó étvágyat!, A hely­telen táplálkozás- árízUnai. és a Nem fontos című fihrét mutatja be. A mozi az egészségügyi kultú­ra. az egészségügyi művelődés ér­dekében díjtalanul tartja előadá­sait. Műsorában egészségügyi és egészségügy! vonatkozást!, munka- védelmi kisfilmek szerepelnek. Az előadások iránt máris nagy az érdeklődés. Tokaj és környéke la­kosságát. valamint az ifiúságot az ismeretterjesztő mozi minden elő­adására szeretettel várja a Borsod-Ab."ú j-.'Zern pl én megyei Küzcgészséeügyi- Járványügyi Állomás A Maevar Rádió és 'Televízió miskolci stúdió,iának műsora (188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Megyénk életéből. Evvégi számvetés. 1 Tudósítóink jelentik. Cláytrn: Táncoló húrok. Korunk ötletei, praktikus- újítá­sok. A Hazafias Népfront a békés mindennapokért .. . Zenekari muzsika. i inden további nélkül elzarándokolhatunk hajdani iskoláinkhoz, és visszakérhetjük az isko­lapénzt., Ugyanis rosszul ta­nítottak valamennyiünket annak idején. Mindnyájan úgy tanultuk meg, és így tudták apáink, nagyapáink, ükapáink, hogy Mátyás ki­rály igen haladó szellemű, mérhetetlenül igazságos ural­kodó volt, uralkodásának ideje a magyar történelem legfényesebb lapjaira kerül, Beatrix nápolyi hercegnővel kötött második házassága pe­dig elsősorban a humanista műveltség hazai meghonosí­tása szempontjából jelentős nemzetünk életében. Tudtuk róla, mert a hagyomány megőrizte, hogy gyakran jár­ta álruhában az országot, s többek között így is igaz­ságot szolgáltatott a népnek. Évszázadokon át élt a szó- lásmondás: Meghall Mátyás király, oda az igazság. Nos, hát valamennyien tévedtünk, akik így ismertük Mátyást. Ezért kérhetjük vissza az iskolapénzt. Legalábbis erre kell gon­dolnunk, ha megnézzük a moziban a legújabb magyar filmet, amelynek címe: Mit csinált felséged. 3-tól 5-ig? és amely Mátyás király ka­landjairól szói. Ugyanis azt akarja elhitetni a forgató- könyvet (állítólag Mikszáth Kálmán Szelistyei asszonyok című kisregénye alánján) író Hubay Miklós és a filmet rendező Makk Károly, hogy Darvas Iván, aki le nem megy a vászonról egy perc­re' sem — Mátyás király, és ennek okából országjárásra küldik, amin ez esetben az egész országot átfogó pajzán kalandok hűséges filmrevé- telezése értendő. Ez n derék fiatalember nemcsak a mozi­vászonról nem kopik le so­ha, de a szépasszonyok és lányok lepedővásznáról sem. és ebből sokféle bonyoda­lom adódik. Igen, sokféle, de ahhoz még kevés, hogy egy teljes filmre elég le­gyen, hiszen ha csak pikáns esetek ponyva-ízű monoton- sággal ismétlődnek, az még nem művészi alkotás. Van pedig ebben a rokonszenves tenyész-férfiúban egy kicsi minden kalandfilm hőséből, van a filmben is sokféle filmből egy-egy vonás, s a karácsonyi megbocsátó han­gulatú és minden áron szó­rakozni vágyó néző nagyokat derül egyes fordulatokon, elégedetten szemléli a pikan­téria kínálta látnivalókat, és csak másnap gondol rá: miért kellett ezt a históriát pont Mátyás király szemé­lyéhez kötni, mivel, „érde­melte” ki Mátyás, hogy ne népi hőssé (mint, például hajdan Fanfan i’Tulipe), ha­nem egyszerű szoknyáva- dásszá, helyenként pedig láncravert bohóccá fokoz­zák. Végül pedig az is eszé­be jut, hogy mi köze ehhez Mikszáth Kálmánnak, őt mi­ért kellett belekeverni, ha már a Szelistyei asszonyok­hoz a filmnek semmi köze? , eatrix királyné, azaz Psota Irén nem tud­ja meg a film során, amit mi igen hamar meg­tudunk, nevezetesen azt, hogy mit csinál a lovag 3-tól 5-ig, s most már azt is tud­juk, hogy a nagy hűhóval hónapok óta reklámozott film stábja mit csinált hosz- szú hónapokig. És mert mindez ellentmond régebbi ismereteinknek, vagy mi kérjük vissza az iskolapénzt, vagy a film alkotói, vagy az állam a film alkotóitól. Igaz, ez utóbbira nincs szükség, mert a film költsége busá­san megtérül a mozijegyek árából, hiszen a film „men­ni" fog. (bm) Elérkezett , az év vége, Szil­veszter napja, amikor a ha­gyományoknak megfelelően, tíz- és százezrek búcsúznak derűsen, szórakozva a távozó esztendőtől, köszöntik az újat. Vendéglátóipari helyeken, üzemi klubokban, művelődési otthonokban, és természetc­Andcrkó Sándor é programunkat. ralcoztató-zcnészek iránt Mis­kolcon és Borsod megyében? — Az. elm.últ évekhez ké­pest csökkent az érdeklődés — tájékoztat Pászti Tibor, a ki- rendeltség vezetője. — Ennek oka a következőkben keresen­dő: a magénházaknál tartan­dó összejöveteleken általában gépzenét, lemezjátszót., mag­nót használnak, a vendégláló- , ipari helyeken. legalábbis ■azok nagy többségében jól fel­készült zenekarok, ismert »együttesek játszanak, és nagy ’közönségtömegeket vonnak el »a kluboktól, az alkalmi szóra­kozóhelyektől, ahová kiren­deltségünkön keresztül lehet »közvetíteni zenészeket. Nem 'utolsósorban csökkenti az al­► kai m i szóra kozta tó-zenészek [szerződtetését, éppen a zené­szek magatartása. Ugyanis az ► alkalmi, vagy gyengébb képe- »sílésű, ezért szerződés nélküli [egyéb zenészek közül igen so­nkán túlzott anyagi igényekkel, ► egvéb követelésekkel lépnek »fel a szilveszteri összejövefe- I leket rendező szervekkel szem­ében. !> ■» » — Mennyit lehet fize-lni 'ez >alkalommal a szórakoztató- [ zené széknek? I — Az ide vonatkozó rendel­kezések szerint a maximális [díj személyenként 300 forint. »Ennyi járhat legfeljebb a ze­nekar tagjainak, ha az egész »rendezvényt végig muzsikál­ják, tehát nem pendliznek. A [rendelet egyébként szigorú »büntető szankciókat helyez ki­látásba annak is, aki maga­sabb díjat követel, és annak [is, aki azt megadja. [ 1— Milyen módon lehel zené­őszeket biztosítani a rendezvó- |[nyékhez? [ — Mint említettem, kizáró­► lag az Országos Kzórakoztatő- [ zenei Központ megyei kiren- »deltségének közvetítésével. [Ugyancsak a ^kirendeltség fel- [ adata a szerződtetések és a dí­► .iazások ellenőrzése, s ez egy­ében meg is szabja szilveszteri • n mrrrr-i iri 11 n k";i K . Szilveszter beszélgetés n% Országos Szorakoztatózenei Központ Borsod megyei kirendeltségén sen otthon, magánháztartások­ban egyaránt készülnek az év utolsó estjére. A kellemes est- • hez hozzátartozik a zene is. Az Országos Szórakoztatózenei Központ Borsod megyei ki- rendeltségén tájékozódtunk: — Milyen az érdeklődés, az igény Szilveszter estjére a szó­TOKAJ VARÁZSA Az utóbbi időben a tarcali- ak annyit beszéltek, értekez­tek, tudósítottak a vízről, az ivóvízről, hogy a víz se mossa le róluk: Bort isznak .és vizet prédi­kálnak. ‘ . Azonban merőben ellenke­ző a helyzet, ök ugyanis jó vi­zet szeretnének inni és bort prédikálni. Sokat regélni, be­szélni a tokaji borról, amely Tarcalon terem (borsoviniz­mus). Különbén a bor és a víz, a víz és a bor szoros kapcsolata nem mai keletű. írott kútfor- rások tanúsága szerint az ókorban a görögök és a ró­maiak keverték, hígították a tüzes borokat. Erről vall Bor­dal című versében az öreg Anakreón: Gyere gycrmcF, odú a korsót, hátid iszoiú ki egyhslzomban; bele tíz pohár vizet lölts, bele öt pohárnyi bort önts,‘ hogy az illemet ne sértsem, csak örömmel iddogáljak! (Könyve 12. oldalán, Devecseri G. ford.) Hogy azóta miképp és hol keverték borral a vizet, vízzel a bort, arról jobb nem beszél­ni. A borhamisításnak egész, irodalma van, jogszabályok védik a bort, különösen a hegyaljai borok tisztaságát. Mégis, ajaj, de sok hegyaljai bort készítenek manapság is szőlő nélkül. De ne legyünk rosszmájú- ak, inkább elemezgessük n legújabb idők bor és víz prob- ’••máit. Ahol sok a víz, ott. a 'czr>nviazzák. ahol nektár az ital, ott a jó vízért fára­doznak az emberek. így van ez Tarcalon is, ahol úgy meg­óhajtották a jó vizet, hogy nem sajnállottak érte semmi­nemű áldozatot sem. Jellemző a tarcaliak ízlésére a nagyfo­kú igényesség. Ha italról van szó. legyen az ivóvíz, vagy szódavíz (nem szoldavíz), ke­rüljön bármennyibe, csakis a „tokaji” jöhet számításba. így jutottak arra az elhatározásra, hogy nem Tarcalon f’-rott ku­takból veszik a vizet, hanem tokaji forrásokból származtat­ják azt és hosszú csővezeté­; ken nyomatják át. Tarcalra (a távvezeték manapság nagyon divatos). Ilyen körülmények közt jött létre a Tarcali Tör­pevízmű Társulat ötmillió fo­rint alapító tőkével, amely összeg nem is olyan törpe. De törpébb lesz mindjárt, ha a körülbelül 50 százalékos ál’n- mi támogatást levonjuk belő­le. Biztatásul legyen mondva: egészségünk nem ennyit, tíz­szer ennyit is megér. A többség a „tokaji” vizet óhajtotta, de a kisebbséggel, a különféle ital-pártiakkal se­hogyan sem tudtak zöldágra vergődni. Végül is a dalkölté­szet teremtett remek összhan­got. A most következő lírai riport dalai közvetítettek a bort, a pálinkát, a lőrét és a „tokaji” vizet szomjazok kö­zött. Azt is elárulhatom, hogy még a tűz és a víz is egymás­ra talált a dal szárnyán — a ■ tarcaliak nagy örömére. Ahogy tegnap este (idáig ■ env ériéi sem tudtam aludni a vízügy miatt) felnéztem a Pincék utcájába, a Könyves Kálmán útra, meglepődve ta­pasztaltam, hogy egyfajta nó­tát dalolgattak végig a hosz- szú utcán, s ez a bormagasz­taló dal szűrődött ki a pincék mélyéből is; Bor, hor, bor, de jó a tarcali bor. Bor, bor, bor, édes raesfervölgyi bor. Egyszer ittam csak belőle, Szerelembe estem tőle, Bor, bor, bor, de jó a tarcali bor. A borpártiak éneke öröm­mel töltött cl, tudva, bogy a vízügyet ők Is magukévá tet­ték. Örömömben hozzám sze­gődött egy lelkes tanácstag, aki szintén nagy néprajzos, falukutató, azonkívül elsőren­dű községpolitikus. Nagy egyetértésben folytattuk falu­kutató utunkat a havas, hideg, holdvilágos utcákon. A Köny­ves Kálmán útról nemsokára lejöttünk a Fő utcára. Sze­rencs felé haladva, újabb nó- tázást hallottunk. A földmű­vesszövetkezeti szeszfőzdéből nagy demizsonokkal felszerel­ve tántorogtak a főzetők ha­zafelé. Utánuk szegődtünk, távolról követtük őket. Az új szesz hatására ugyancsak rá­zendítettek kedvenc nótájuk­ra, amelyben jó kapcsolatot tartanak a többi italokkal: Szesz, szesz, szesz, pálinkafőzői , szesz. Szesz, szesz, szesz, a törkölyből Is szesz lesz. Jó a pálinka, bor, lőre, Árokba kerülök tőle. Bor, víz, szesz, külön-külöo jó biz ez. A tanácsházáig kísértük őket hallásrtávolból,- -itt a kc­resztútnél elváltak egymás­tól. A nóta egy ideig kánon­ban döcögött tovább, majd el­halt a frissen esett hóban. Egy kis időre megálltunk, és öröm­mel nyugtáztuk a szeszesek magatartását is. Másnapos ál­lapotban ők is vízivók lesz­nek, jöhet hát az . ivóvíz. De ne gondoljuk, hogy a vízügy ’ ezzel lezáródott, ko­rántsem. Most jött a nagy­ágyú, a döntő fordulat. Jobb­ról, az Árpád utca felől víg női danázást hallottunk. Kö­zelebb mentünk a Liga-kú!.- hoz, s félig szomorú, félig víg jelenetnek lehettünk tanúi. A kimerült kút újabb csörgede- zését várva, fázós lábukkal az ütemet verték, topogták köz­ségünk derék lányai, asszo­nyai, és huncut vidámsággal dalolták; Víz, víz, víz, nincs Tarcalon folyóvíz. Víz, víz, víz, lesz Tarcalon ivóvíz. Tokaj küldi vezetéken, Gesz Italunk nyáron, télen. Víz, víz, víz, lesz Tarcalon ivóvíz. — Ez aztán szép nóta! — Dicsérjük meg őket. És mi­lyen imponáló az az optimiz­mus, amellyel a tokaji vizet várják, örömtől sugárzó ar­cuk fényesebben ragyogott a telihold hóezüst neonsugarai­nál. Bájuk mosolyogtunk, az­tán integetve távoztunk, hogy e szép estén álomra hajtsuk fejünket. Elkísértük egymást ismét a tanácsházáig. Itt meg­álltunk egy percre, hogy „ki­értékeljük” a látottakat, hal­lottakat. Nem sok szót vált­hattunk egymással, mert a tűzoltószertár felől újabb dal­<3 foszlányok csiklandozták ese-v meny-szomjas fülünket. Köze-'í lebb mentünk, ezt a dalt hal-! lőttük: ■) i Tűz, tűz, tűz, víz nélkül kárt % tesz a tűz. i Tűz, tűz. tűz, hű szerelmem j hozzád űz. y Bort iszom én télen, nyáron, a A szerelem könnyű járom. Tűz, víz, szesz, szüret után < laczi lesz. A dal után benyitottunk a< jól fűtött szertárba, ahol Ko-J vács János tűzoltó parancsnok! vezetésével tovább tanulmá-á nyoztók a nagyméretű, üveg-jj gél védett alaprajzot az épí-< tendő vízvezetékről. Ragyog gott az arcuk a tűzcsapok gaz-<j daesága láttán. Elismerésün-J két fejeztük ki a lelkes, önzet-! len tűzoltói munkáért, és a 3 szép, indulószerű tüzoltó-dal-í ért, amely egyenesen vizet-kf-4 vant, nem íakó ígéreteket. A4 foglalkozás végei ért. hazaEe-^ lé indultunk. Útközben be-| szélgettünk derék önkéntes^ tűzoltóinkkal. Felmerült áí kérdés, hogy tűz eseten ho-r gyan vezetik át, a nyomótöm-3 löket a-széles Fő utcán? 5 — Ezek csak részietproblé-! mák — nyugtatott meg bon-! nünket tanácstag kísérőm — amelyekét később is meg le-3 hot oldani. i Végezetül meleg kézszorítá-í sok közepette búcsút, rnond-4 tunk egymásnak. -Ezzel, a meg-! pecsételő aktussal véget ért az? elképzelt lírai ■ riport. 2 1064. december 3-án a vízi megindult, ezzel a vízügy le-« zárult. Jj Andcrkó Sándor 4 A képernyő előíí Karácsonyi jegyzetek' Csaknem negyven órán ke resztül villogott a képerny az elmúlt négy napon. A Ma gyár Televízió alaposan telke szült már a kettős ünnepe megelőző csütörtökre is, máj í z ünnepet követő vasárna is bőven volt, néznivaló, tg, , j’,.árult ki a négy napig tart ". elevizió-műsor. Az első, ami t: gazdag választékú műsor sorozatról elmondhatunk az nemes törekvés, hogy a tele vízió e négy nap alatt jó szó rakozást kívánt nyújtani ragyonis heterogén összeté íelű közönségnek, és olya: számokat iktatott be, amelye összességükben megközelítő en kielégítik az igényeket. Eb ben az időszakban mellőzték közvetlen hatású oktatófilmé két, és a szórakoztatásra, a ünnepi hangulat jó kiegészi lésére helyezték a fő súlyt. Nem vállalkozhatunk a nég; i api műsor részletes méltató : óra, néhány adásra azonbai vissza kell emlékeznünk. A gyermekek örömére Gondolt a televízió a legif iiibb nézőkre is. A négy 11a] : kitt hat alkalommal sugár . ott műsort .a gyermekeknek ,.i kell emelnünk elsőként ; .\iora Ferenc novellájába készült, igen kedves televízió iimet, A kis bice-bócá-t, ame •lyet Szemes Marianne átírásé »am Kathies Ilona rendezeti és amelynek sikerült vissza tükröznie a Móra-i növeli: megejtő báját, örömmel lát tűk a gyermek-műsorban Pro i.ofjcv Péter és a farkas cí mii mesebalettjét. .Bizonyár: : ’.ívesen nézték a gyermekei ; Uókirálynő című vitathat: színvonalú előadást is, d< > ajnálatos, hogy a hosszi adáshiba megzavarta az élve vetet. A Vadászat felvevőgép '■:l sorozat három adását és ; i.'oxi Maxi kalandokat kel még megemlítenünk. Az előestén Csütörtökön, az ünnen elő estjén, a Hercndröl szóló rí portműsor és MiháJ.yfi Emi ünnepi jegyzetér után Pobb Casalsról, illetve egy próbá ' járói láttunk'- filmet, maji Beethoven IX. szimfóniájá hallhattuk. E halhatatlan ze nei remekmű kitűnően fes tette alá a bizonyára mindéi otthont betöltő ünnepi hangú latot. Az est végén az Irodai mi képeskönyv sorozatba: Dickens Karácsonyi éneké nej lelevízió-változatát láthattuk Ä csütörtök esti sugárzás - lighanem a Dickens-i mű cí me és tartalma indokolja, de szerintünk nem volt a legsze­rencsésebb azt a vizuális ha­tásokkal élő müvet akkor su­gározni, amikor a nézők nagy többsége ünnepi vacsorán vesz részt, társaságban van, s in­kább olyan műsorszámot kí­ván, amit kevesebb figyelem­mel lehet nyomon követni. „Non stop1' adás tíz órán át Az ünnepi adások legérde­kesebb „tömbje” a péntek dél­után két órától csaknem éj­félig sugárzott. Tessék válasz­tani! című összeállítás volt. A tíz óra alatt hat régi mű­sorszámot ismételtek meg és hét újat sugároztak. Az ismét­lések nemcsak az új nézők­nek nyújtottak érdekes él­ményt, hanem örömmel néz­ték azok zömét a régebbi né­zők is. Az új műsorok között igen tetszett a téli versössze­állítás, a Tokióra emlékező sportműsor, amelyben a meg­hívott sportolók töltötték be a kommentátor szerepét, a szép kubai film/ valamint a végre fordulatos Angyal de- tektív-film. Kiemelkedő ér­tékű száma volt e koszorú­nál: a Kamélián hölgy, vala­mint a Travíata összevetése, és külön szót érdemel a Nagy­mama. című új televízió-já- ték. Bár ezzel a címmel már Csik'y Gergely írt színművet, Pincsik Imre is ezt a címet \7álasztotta. A Keleti Márton rendezte játék érdekes alap­ötletre épül, kidolgozásában, rendezésében azonban . nem túl igényes. Ennek ellenére a narrátoros megoldású játék ötven percnyi szórakozást nyújt. — Az összeállítás ré­gebbi darabjai közül legszí­vesebben a Krúdy-művekből készült televízió-játékot, lát­tuk újra. — A Tessék válasz• tani! „non stop” műsor a leg­különbözőbb .közönségigénye­ket szolgálta egyes darabjai­val, s ha minden szám színvo­nala nem is volt azonos, az összeállítás egésze jól szolgál­ta a szerkesztők célkitűzéseit. Szombaton A szombat délelőtti és dél­utáni ifjúsági műsorok után az Erzsábet-hid fotópályázat ered­ményhirdetésével kezdődött az adás. Az estet két kiemelkedő műsorszám töltötte ki. Az egyik a Magyarország című hetilap és a televízió külpoli­tikai rovatának fejtörője volt. A különböző előzetes versen­gések 2673 részvevője közül a nyolc legjobb a kamerák előtt adott számot felkészült­ségéről. őszintén szólva csa­lódtunk. A nagyszabású elő­készületek után színvonala­sabb versenyt vártunk. Volt igen jól felkészült versenyző is, és láttunk olyat, akinél csodálkoztunk, miként került a döntőbe. Pálfy József impo­náló hozzáértéssel vezette a játékot. — A másik műsor­szám címe: Az én kortársaim. Mikszáth Kálmán több írását televízióra alkalmazta Fehér Ferenc, rendezte Kazá.n Ist­ván. A kétrészes játék első felében az országgyűlést, a közigazgatást, az arisztokrá­ciát kedélyesen csipkedő Mik- száthot idézték a képek, míg a második részben négy kis Mikszáth-történet elevenedett meg. Ez utóbbiaknál, sajnos, igen kevés átköltéssel talál­koztunk, helyette lefényképe­zett, illetve lefilmezett novel­lákat láttunk. Az első részben több volt a televízióra-alkal- mazás, bár egyik-másik tör­ténet elég kuszán úszott át a másikba, elnyúlt, a legutób­binál bevezetőben látott keret- játék pedig elveszett, nem fe­jeződött be. Nemes törekvés volt Mikszáth televízió-film­re átültetésének kísérlete, részleteiben adott, is élvezetes képeket, de egészében még csak kísérlet. Vasárnap este A pót-ünnepet jelentő va­sárnap is szórakoztató műso­rokat kínált a televízió nézői­nek. Derűs, kétszer öt percet adott Karinthy és Alfonzó villámtréfája, érdeklődéssel néztük a Képek a könyvben című új sorozat első adását, amelyben - többek között há­rom miskolci képzőművész — L ukovszky László, Feledy Gyula és Tóth Imre — Ma­dách illusztrációit, láttuk. Az est nagyobb részét Berkest András Villa Bécs mellett cí­mű kémdrámájának közvetí­tése töltötte ki. A budapesti József Attila Színház sok ol­csó fogással élő darabjának előadása az izgalmas bűnügyi játékok kedvelőit szórakoztat­ta. * Nehéz összefoglalni negyven órányi televízió-műsort, akár címszavakban is, Alig néhány számot érintettünk annak ér­zékeltetésére, hogy a televízió karácsonyi műsora sokrétű, sokféle igény kielégítésére tör rekvő volt. (Még a következő hetek moziprogramjából is adott részletes ismertetőt.) Ka a színvonal hullámzó is volt, egészében jól segített a televí­zió az ünnepnapok kellemes eltöltésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom