Észak-Magyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1964. december 25. Az 1965. évi népgazdasági terv A kormány Táfékostatási Hivatala hosli fontos termékek termelésében í ionban lemaradás mutatko­zik. Az iparban a minőségi mu­tálok nem javultak kellő mértékben. Nem nőtt megfe­lelően a munka szervezettsé­ge, a termelési terv túlteljesí- ' ■••.2 a tervezettnél nagyobb létszám és bér, valamint több túlóra igénybevételével tör- I ént. Nem a tervezett mérték­ben csökkent a fajlagos anyag­felhasználás és a költségszint. A mezőgazdaságban a ve­tésszerkezet a tervezettnek megfelelően alakult. A ke­nyérgabona-termelés fedezi a szükségleteket, viszont az elő­irányzottnál kevesebb takar­mány termett. 1964-ben kedvezően alakult és a tervezettet meghaladó mértékben nőtt az állatállo­mány, emelkedett az állati termékek termelése, az előző évinél körülbelül 5 százalék­kal nagyobb a tej, 11 száza­ival a tojás, 3 százalékkal u vágóbaromfi és mintegy 1,5 s zalékkal a bor termelése. Több hetes országos esőzés hátráltatta az őszi betakarí­tást és a szántás-vetést' En­nek ellenére a tervezett te­rületen elvetették a kenyér- gabonát. Lemaradás van a mélyszántásban. Az év folyamán bővült a vasút vonóereje és kocsi­parkja, javult a közlekedés szervezettsége. Ennek eredmé­nyeként a közlekedés mintegy 9 százalékkal több . árut szál­lított, . mint az . előző évben, így csökkentek az előző évek­ben tapasztalt nehézségek, minden szállítási igényt azon­ban az idén sem sikerült tel­jes mértékben kielégíteni. Ez év során : a beruházások összege 10 százalékkal ha­ladta meg az 1963. évit és kis­mértékben túlteljesül az 1964. évi beruházási terv is. Ebben az esztendőben — többek között — megkezdő­dött a termelés a Tiszavidéki Vegyikombinát műtrágya (»várában, a Debreceni Orvosi Műszergyárban, az Egri Haj­tómű- és Felvonógyárban, a Nyíregyházi Konzervgyárban, ilyen például a Hatvani Cu­korgyár bővítése, a szekszárdi gépkocsiforgalmi telep és Budapesten az Astoria Szálló építése. 1964. végéig átadásra kerül mintegy 18 000 állami kivite­lezésű lakás, s további 1000— 1500 lakás építését a jövő év első hónapjaiban fejezik be. Becslés szerint magánerőből több mint 30 ezer lakás gpült, ennek támogatására 1964-ben az állam több mint 1,4 milliárd forint kölcsönt folyósított. 1904-ben tovább fejlődött a kulturális, az egészségügyi és a szociális ellátás, megé­pítették többek között a Keszt­helyi Agrártudományi Főisko­lát. a Veszprémi Egyetem 600 diákot befogadó kollégiumát. A bölcsődei és óvodai helyek száma kereken 6800-al bővült. Átadtak rendeltetésének mint­egy 950 iskolai tantermet. A középiskolákban egyedül a nappali tagozaton tanulók száma csaknem 21 ezerrel, az egyetemek, főiskolák és felső­fokú intézetek hallgatóinak száma kereken 10 ezerrel lett magasabb. 60 új falusi művelő­dési otthon nyitotta meg ka­puit. 200 egységgel bővült a könyvtárak hálózata. A tv-elő- fizetők száma a tervet jóval meghaladó mértékben, több mint 200 ezerrel nőtt. Megépítették a Gyógyszer- ipari Kutatóintézetet, a Kalo­csai Tbc-gvógyintézetet, a gyöngyösi SZTK-rendelőt. 3570 új. gyógyintézeti, illetve < szo­ciális intézeti ágyat adtak át. 90 új orvosi körzet létesült. A nyugdíjakra kifizetett összeg 1964-ben az előző évihez ké­pest 9 százalékkal — kereken 600 millió forinttal — emelke­dett. Az 1964. évi terv a lakosság jövedelmeinek jelentős, ezen belül a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedel­mének mintegy 3 százalékos növelését irányozta elő. Az előzetes adatok szerint a jöve­delmek ennél valamivel na­gyobb mértékben növekedtek. A kiskereskedelmi áruforga­lom terve túlteljesül. Az év fo­A külkereskedelmi árufor­galom 1963-hoz képest a ter­vezettet meghaladóan mintegy 8.5 százalékkal nőtt, az import az előirányzottnál nagyobb arányban emelkedett. Bővült az áruforgalom mind a szo­cialista, mind a nem szocia­lista országokkal. Az összes tapasztalat figye­lembe vételével 1965-ben, amely a második ötéves terv utolsó esztendeje, azt kell el­érni, hogy az éves terv és jó megvalósítása a legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a következő ötéves tervhez. Evégből minden területen ja­vítani kell a gazdálkodás ha­tékonyságát, javítani kell a népgazdaság külkereskedelmi össz-teljesítményét, az élet- színvonal emelésében elért eredmények megszilárdításá­val meg kell teremteni a to­vábbi előrehaladás feltételeit. A népgazdaság 1965. évi ter­vezett fejlődését, az alábbi főbb adatok jellemzik. Nemzeti [övezeten? A terv előírja, hogy a nem­zeti jövedelem termelése az 1964. évihez képest mintegy 3 százalékkal növekedjék. A terv előirányzatai szerint az ipar termelése a korábbi évekénél mérsékeltebben, kö­rülbelül 4.5 százalékkal nő. A végrehajtásban különös figyel­met kell fordítani arra, hogy a termékek összetétele és vá­lasztéka az eddigieknél jobban alkalmazkodjék a tényleges igényekhez. Az ipari termelést meghaladó mértékben nő az export, emelkedik a belkeres­kedelem részére átadott ter­mékmennyiség is, ugyanakkor az átlagosnál kisebb arányban nő a felhalmozásra fordítandó termékek termelése. Energiahordozókban a terv a hazai források fokozott ki­használását irányozza elő. A villamosenergia fogyasztása 9 százalékkal.nő. Mintegy más- félszeresére emelkedik a föld­gáz felhasználása. A vegyipar termelése az ipar átlagát jelentősen meghaladó mértékben, 9.3 százalékkal emelkedik. Ezen belül is kü­lönösen gyorsütemű a kőolaj­feldolgozás és .a műtrágya- gyártás növekedése. A kohászat termelésének 1.6 százalékos növekedését ír­ja elő a terv. Az év második felében üzembe helyezik a Du­nai Vasmű hideghengermű­vét. Ez jelentősen javítja majd a kohászati termékek összeté­telét. A terv szerint a gépipar ter­melése körülbelül 4 százalék­kal, exportja 6—7 százalékkal haladja meg az ez évi szintet. A beruházási célokat szolgáló gépek termelése viszont ala­csonyabb lesz az ideinél. A gépipari terv végrehajtása so­rán különösen fontos a terme­lésnek az igényekkel való ösz- szebangolása, a korszerűség és a minőség jelentős javítása. A könnyűipar termelésének növelését a terv 3.4 százalék-, kai, az élelmiszeriparét és az építőanyagiparét 5—5 száza­lékkal irányozza elő. Az ipar 1965. évi tervének végrehajtása során biztosítani kell, hogy a termelés rugal­masan alkalmazkodjék a szük­ségletekhez, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a termelők és a felhasználók között. Nem szabad a terme­lési tervet túlteljesíteni olyan termékek gyártásával, amely a készleteket feleslegesen nö­velné. A.z 1965. évi terv fontos cél­kitűzése a munka hatékony­ságának fokozása. Országos átlagban az ipari termelés tervben előirányzóit növeke­désének több mint 70 százalé­ka. a termelékenység emelke­désétől kelV hógv származzék. A terv íelentős feladatok0*- ír elő a költségszint csökken­tésébe", Knrmk végrehajtását nz eddigieknél fokozottabban ken műszaki-szervezési intéz­kedésekkel. a munkafegyelem és a technológiai fegyelem ja­vításával meealanozni. Ez a feladat megköveteli a munka-, a létszám- és a bérfevveiem következetes érvényesítését. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a teljes termelési érték az előirány­zatok szerint az ideihez viszo­nyítva, körülbelül 1.5—2 szá­zalékkal növekszik, ezen be­lül a növénytermesztés növe­kedése gyorsabb, mintegy 3— 4 százalékos. Az állattenyész­tésben a takarmány gazdasá­gosabb felhasználásával és a hozamok emelkedésével szá­mol a terv. A kenyérgabona vetésterü­lete azonos a tavalyinál. Az átlagtermések előirányzata fi­gyelembe veszi a több éves ta­pasztalatokat .és a mezőgazda­ság anyagi-műszaki ellátásá­nak lehetőségeit. Kedvező ter­méseredmények eléréséhez időben és megfelelő minőség­ben elvégzett növényápolás és a rendelkezésre álló anyagi eszközök koncentrált, az ed­diginél hatékonyabb hasznosí­tása szükséges. A terv szerint bővül a mezőgazdasági gépál­lomány, 48 000 kh-al növek­szik az öntözött terület, a gép­alkatrész ellátás' mintegy 40 százalékkal javul. Továbbra is szükséges, hogy mindenütt kellő gondot fordít­sanak a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek ki­használására, termelésük jó feltételeinek biztosítására. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a terv 5—6 szá­zalékos növekedéssel irányoz­za elő. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy minden árut, amit a mezőgazdaság megtermel, a felvásárló szer­vek eljuttassanak a fogyasz­tókhoz. A mezőgazdaságban megtermelt áruk átvételénél, szállításánál és tárolásánál je­lentkező veszteségeket csök­kenteni kell. Kő?fe$e#$ A szükségletek figyelembe vételével a terv a közlekedés áruszállítási teljesítményének több mint 6 százalékos, a sze­mélyszállítás mintegy 3 száza­lékos növekedésével számol. Ä feladatok ellátásához 17 fővo­nali villamosmozdonyt és 32 fővonali Diesel-mozdonyt. 3 ezer tehervagont, 500 tartály­os kavicsszállító kocsit, vala­mint 250 személygépkocsit, 530 autóbuszt, mintegy 3000 teher­gépkocsit kap a közlekedés. Jelentősen nő a magán sze­mélygépkocsik száma is. !d3fjenlor5?aresn A terv az idegenforgalom jelentős növekedését veszi számba és anyagi eszközöket biztosít ennek lebonyolításá­hoz. Előirányozza a siófoki szállodasor befejezését, . a lágymányosi szálloda felépí­tését és Budapesten, illetve a Balaton mellett egy-egy új szálloda építésének megkez­dését. A camping-férőhelyek száma körülbelül 50 00ü-rel gyarapodik. Beruházás A beruházás; terv a koráb­binál jobban koncentrálja az anyagi eszközöket a -központi célok megvalósítására, min­denekelőtt. az 1965-ben befe­jezendő beruházásokra. A 45 milliárd forint beruházási elő­irányzat biztosítja az üzembe helyezendő beruházások be­fejezéséhez és a folyamatban lévő beruházások folytatásá­hoz szükséges anyagi és pénz­ügyi fedezetet, ugyanakkor az elmúlt évinél kevesebb beru­házás megkezdését irányozza elő. A terv szerint 1965. végére a folyamatban lévő értékhatár feletti beruházások száma kö­rülbelül egyharmaddal csök­ken. A kialakítandó jobb koncentráció segíti a beruhá­zások kivitelezésének gyorsí­tását. A terv 1965-ben többek között a következő jelentő­sebb objektumok befejezését írja elő: Almásfüzitői Tirn- íöldgyár második üzemegysé­ge, Szegedi . Gumigyár, Ma­gyar Viscosa ú.i danulonselyefti üzemegysége, Budapesti Ház­építő Kombinát, Békéscsabai Konzervgyár. Az új induló beruházások közül a jelentő­sebbek: a Gyöngyösi Hőerő­mű, a Péti Nitrogénművek bővítése, az ecsédi külfejtés, ti Székesfehérvári Aluminiüm- hengérmű. Az 1965. évi építési felada­tot lényegében, az 1964-ben el­ért színvonalon irányozza elő a terv. Ez lehetőséget ad az építőipari munkaerőhiány megszüntetésére, a munka szervezettségének, a munka- fegyelemnek és a munka ter­melékenységének javítására, a i kivitelezési; idők lényeges [ csökkentésére. KiH'iereskedeleni A külkereskedelmi , forga- ! lom a terv szerint 1965-ben körülbelül 7 százalékkal ha- ! ladja meg az ezévit. Tovább bővül a kereskedelem, mind a j szocialista, mind a nem szo­cialista országokkal. A terv szerint az export mintegy. 10 százalékkal haladja meg az 1964. évit. Ez a feladat jelen­tős erőfeszítéseket követel a termelő vállalatok részéről a minőség javítása, a korszerű­ség fokozása, általában a ver­senyképesség feltételeinek megteremtése tekintetében. Ezeken kívül biztosítani kell a szállítási határidők betartá­sát. s növelni kell a külkeres­kedelmi munka rugalmassá­gát. Életszínvonal, szociális« Kulturális ellátás 1965-ben a terv célkitűzése* hogy az életszínvonalban elért szintet stabilizáljuk. A reáljö­vedelmek így is elérik, sőt kissé meghaladják azt a színvona­lat, amelyet az ötéves terv ■eredetileg előirányzott 1965-re. A lakosság fogyasztási alap- ! ja 1965-bén az előirányzat. ísze- 1 rint mintegy 2—2,5 szazaiéit- ; kai meghaladja az 1964. évit. I A reáljövedelmek az ezévihez képest kismértékben emel­kednek. A jövedelmek alaku­lásával összhangban 1965-ben a kiskereskedelmi áruforga­lom mintegy '3—3,5 százalék­kal bővül. 1965-ben tovább javul a szo­ciális-kulturális ellátás. Csak- j nem 4300 hellyel nő a bölcső- ; dék és az óvodák befogadóké- j pessége. Növekszik a. középis- j kólái tanulók, az egyetemi és : főiskolai hallgatók száma. A ; terv 760 általános és középis- I (kólái tanterem befejezésével t szántól, ezen kívül mintegy 380 tanterem építésének meg- t kezdését irányozza elő. Több Jmint 2300 gyógyintézeti, Illet- (■ve szociális intézeti ágy léte- £ sül. i- Állami kivitelezésben mint- £ egy 18 ezer lakás építése feje- jiződik be. A terv lehetővé teszi (•továbbá, hogy mintegy 30—35 íczer lakást magánerőből, ( nagyrészt állami támogatással £ építsenek. Az állami lakóhá- £zak felújítására és tatarozása­ira 1,4 milliárd forint jut. £ A Minisztertanács megálla- (•pítóttá, hogy a jelenlegi hely- [zetben a népgazdaság minden (-területén a ^gazdasági munka {; hatékonyságának növelése az Í elsőrendű feladat. A terv sikeres végrehajtásá­énak egyik alapvető feltétele a í munkafegyelem javítása, a i. munka termelékenységének (- növelése, a szigorúan tervsze- Jrű létszám- és bérgazdálko- idűs. Ki kell dolgozni mind- gazokat a műszaki és szervezési (.intézkedéseket, amelyek bizl.o- 1 sitják a termelékenység gyor­sabb növekedését, a költség- (■ szint tervezett csökkentését, a £ termékek korszerűségének és fminőségének javítását, é A Minisztertanács felkéri a 1 társadalmi szerveket: ismerd ^tessék a dolgozókkal a terv t célkitűzéseit, hassanak oda, £hogy a szocialista munkaver- (-seny előmozdítsa a terv meg- £ valósítását. (• A Minisztertanács felhívja fa dolgozókat: pontos és fegycl- £ mezeit, odaadó és jó munká­ival segítsék elő, hogy a terv f eredményes megvalósítás« t nyomán tovább erősödjék" or-^ jószágunk gazdasága, növeked- i-jék a nép jóléte. t ácsorog két közbiztonsági. Molnár magához szólítja őket, és kiadja a parancsot: — Vigyétek a pincébe g?t az alakot! Veres úgy néz rájuk, mint r tébolyult. A minap hallotta, hogy Kicsi Biri ki akarja vé­geztetni a pincébe zártakat. Amilyen ütődött, ki is telik tőle. S most őt is odaviszilc, a kivégzendők közé. Hát mit tett ő, hogy ezt teszik vele. Megpróbál ellenkezni, de né­hányszor oldalba vágják a puskatussal, és ez lecsendesí­ti. M olnár nézi őket, amíg eltűnnek a saroknál, aztán elégedetten be­megy a Gazdakör újonnan megnyílt ivójába. Két féldecit gyorsan felhajt, majd visszaballag a terembe, ahol az elnök még mindig az emberekkel vesző­dik. A hallgatóság, meg Biri feleselnek egymásnak'. — A bebörtönzöltekről is szóljál valamit, Biri. Igaz, hogy el akarod őket tüntetni? — Ez rágalom!... ök meg­érdemelték a sorsukat, börtön­ben a helyük. Amíg észhez nem térnek, ott is maradnak. — Még te is odakerülhetsz! — ordítják hátulról. Biri meg csak nézi, kutatja, ki lehetett ez a gyalázatos alak. De már kapkodhatja a fejét másfelé, mert újabb kiáltás hangzik: — Az embereid rekvirálá- saról se feledkezzél meg. Ar­ról is szerelnénk hallani va­lamit. — Az ám, akár egy rabló-: banda! — tódítja valaki. : (Folytatjuk) i foglalkozás számít, polgártár­sak? Vagy a ruha és a lábbe­li? Az, hogy ki jár paraszto­san, ki öltözködik iparos mód­ra? Nem bizony. Polgártársak! Hát kinek jutott eszébe a Liesthein-birtok kisajátítása? Nekem. Ki akar a falunak jót? Én. Pedig én nem va­gyok paraszt. Még csak nem is csizmanadrágban járok, polgártársak, hanem pantalló­ban. Ezért azt mondom: rossz ez az elmélet. Mert nem a nadrág a lényeg, hanem ami a nadrágban van! — No, ezt nagy komolyan, jól megmondta. — A nevetés kirobbant az emberekből. Hiába hápog Biri a dobogón, s integet, hogy folytatni akarja, észre sem veszik. Tele szájjal röhögnek, ismétlik a szónokot. Még hogy az a lényeg. Hát hi­szen az is, de most főleg a föld ... Veres Jóska nem bír betelni a hahotázással. Csap­kodja két térdét, közben a szónoknak kiabál: — Ilyet mondjál még vagy kettőt, mert ez többet ér az előbbinél. Látszólag Molnár Anti is egyetért az emberekkel. Együtt nevet velük. Amikor Veres Jóskával találkozik tekintete, még jobban elvigyorogja ma­gát. és int a fiatal kubikos­nak, hogy jöjjön közelebb. Ve­res nagyon jókedvében van, így hát eleget tesz Molnár kívánságának, odamegy hozzá. Ott,' Molnár megint int a fejé­vel, és hívja kifelé a terem­ből. A legény nem sejti, mit akarhat, de azért megy utána. Kint, a Gazdakör udvarán mellbevágja ez a helyeslés. Ä fogát csikorgatja. _ it suszterezik ez? Ve- le akar kikezdem? ff| No, megállj, még szá- i-f J» mólunk — sziszegi. De egyelőre csak to­pog a színpadon, hagyja, hogy az emberek zajongjanak. Né­zi a tömeget, többször is szól, de bizony saját hangiát nem igen érti. Végül is elönti a düh. Int Molnárnak, hogy te­remtsenek rendet. Csakhogy az nem megy olyan könnyen. Molnár Anti sem lehet egye­bet, igyekszik mindenkit túl­ordítani: — Csendet, emberek! Hall­juk tovább a szónokot! — Tán felajánljuk a fődün- ket Bilinek? — ordítja valaki. A többi közbiztonsági is csititja a hallgatóságot. Ki ezzel, ki azzal. Lassan valóban kisebbedik a zaj, s a figye­lem a szónok felé fordul. * Akkor Kicsi Biri kihúzza magát, villogó szemmel néz a tömegre. Majd megmagya­rázza ő, hogy mi a lényeg, így kezdi: — Polgártársak! Az imént itt valaki foglalkozás szerint akarta . szétválasztani az em­bereket. Azt mondta: parasz­tok döntsenek a földről. Ez rendben is lenne. Csakhogy nem ez a lényeg. Bár én ma­gam már nem vagyok cipész, sokkal magasabbra emelt en­gem a közösség, mégis én do- boltattam össze a polgártár-' sakat a föld miatt. És a dolog­ban ez a lényeges, ezt kell megvizsgálni. Mert vajon a Gerő János: íUc&i Biü UicátlM-úAa kiáltja Veres Jóska a szónok felé, pedig neki csak másfél hold földje van, az se a leg­jobb, mégsem tetszik neki a földreformnak ez a fajtája. De erre nem is számított sen­ki. Micsoda földosztást akar ez? Semmilyet! Ebbe nem le­het belemenni! Eddig csak egy-egy szót kiáltottak közbe. Most már azonban zajonganak megállás nélkül. — Ilyen földreformból nem kérünk! Ezt innen, a dobogóval szemközt kiáltotta valaki, de hátul még cifrábban kezdik. — Vágjatok mán hozzá va­lamit! Még ez akar itt elnök lenni. Le vele! — A csizmákat csináld meg tisztességesen, hogy a sár ne menjen bele — okvetetlenke- dett valaki. — Parasztok döntsenek a földről, ne suszterok! —• kiált­ja megint Vex-es Jóska, a Bl- ri utcabelije. Ez mar igen tet­szik az embereknek. Mert va­lóban igaza van Jóskának; parasztok döntsenek ott, ahol földről van szó. Helyeselnek is neki mindenünnen. Kicsi Birit pedig nagyon X. A z emberek várakozva tekintenek rá, ő pe­dig lassan, megfon­toltan kezdi: — Mi csakugyan úgy döntöttünk, hogy csat­lakozunk. Nekünk az a föld sok, jut belőle a falusiaknak is. Biri elnök úrral már meg­beszéltük, melyik darab lesz a mienk. Odafordul a többiekhez, sut­tognak kicsikét, utána újra hangosan kezdi: — Engedelmíikkel, mi indu­lunk is hazafelé, mert későre jár. így is soká érünk haza. — Jól van. éljen! — kiabál­nak az emberek. — Halljuk Birit! Az elnök megvárja, amíg a pusztaiak elvonulnak. Aztán mondja tovább: — Három nagy gazdaságot akarunk alakítani Leisthein birtokán. Egyet a régi cselé­deknek, kettőt a falusiaknak. Mindenki beléphet ezekbe a gazdaságokba. Az is, akinek már régebbről van földje. r*trsze csak akkor, ha hozzá­adja földjét, meg jószágát a közös gazdasághoz. ~~ Ha, bolond lennel — A forradalmi munkás-pa-1 raszt kormány megtárgyalta! és jóváhagyta az 1965. évi j tervjavaslatot. Az 1964. évi terv teljesíté­sét. — előzetes adatok szerint — az alábbiak jellemzik. Az ipari termelés 1964-ben az előző évi ütemet megha­ladó mértékben emelkedik. Előreláthatóan jelentősen túl­teljesíti termelési tervét az élelmiszeripar és a vegyipar, néhány ágazatban és eBves. a népgazdaság szempontjából I lyamán a takarékbetét állo- I mány több mint 4 milliárd fo­rinttal nőtt. a Tatabányai Tejüzemben, a Romhányi Cserépkályhagyár- ban, a Hidasi új Brikettgyár­ban, a Győri Szeszgyár ta­karmányélesztő üzemében, egyéb más üzemek mellett to­vább bővült a Szegedi Kábel­gyár és a Békéscsabai Kon­zervgyár. Átadták a forga­lomnak az Erzsébet-hidat es a Ferenc Távbeszélő Központ új részlegét. Több fontos beruházás be­fejezése a tervtől eltérően át­húzódik a következő (ívre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom