Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-17 / 269. szám
Kedd, 1964. november 17, ES2AKMAGYARORSZAQ 3 Bolgár szakszervezeti küldöttség Miskolcon Ma este foolgáa*—magyar barátsági est ' X Szakszervezetek Országos Tanácsának vendégeként Magyarországon tartózkodó bolgár szakszervezeti küldöttség hétfőn, a kora délelőtti órákban Miskolcra érkezett. A küldöttség, amely a magyar szak- szervezetek munkájának, azon belül elsősorban a kulturális tevékenységnek tanulmányozására jött hazánkba, a vidéki városok közül csak Miskolcot keresi fel tájékozódás végett. A küldöttség vezetője Roza Koritarova, a bolgár szaktanács titkára, tagjai: Kiril Nikolov, a bolgár szaktanács kulturális osztályának vezetője, Nikoláj Todorov> a szófiai Trud, a bolgár szaktanács központi lapja kulturális rovatának vezetője, valamint Dimitr Trojanov, a bolgár szaktanács tudományos munkatársa. A küldöttség Miskolcon a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vendégszeretetét élvezi. Érkezésük után a Szakszervezetek Megyei Művelődési Házában Jakó András, az SZMT vezető titkára, valamint az SZMT több más vezetője fogadta a Balogh Istimn- nak, a SZOT kulturális osztálya munkatársának kíséretében érkező vendégeket. RöMiníegy 15 holdas férőidén síraacl és üdülőkomhinát építését tervezik Sárospatakon Sárospatak határában öt évvel ezelőtt 46 fokos melegvizet találtak, amelynek hozama percenként meghaladja a 800 litert. Hasznosítására, a helyi erőforrások igénybe vételével strandmedencét és öltözőket építettek. A melegvizű fürdő azóta is nagy látogatottságnak örvend. A környező falvak lakóin kívül, elsősorban a hétvégi pihenőnapokon, Csehszlovákiából is egyre többen keresik fel. Ezért úgy határoztak, hogy az elkövetkező 15 esztendőben ezen a területen alakítják ki É'szak-Ma- gyarország egyik legszebb fürdő- es üdülőkombinátját. A megyei tanács megbízásából a Városépítési Tervező Vállalat már elkészítette a mintegy 15 holdas üdülőtelep rendezési tervét. Eszerint a strand területén újabb három medencét, közöttük egy versenyzésre is alkalmas uszodát, korszerű, 3000 férőhelyes öltöző kabinsort és a reumatikus bántal- makban szenvedő dolgozók részére fedett gyógyfürdőt építenek. A strand emeletes, központi épülettel is\ gazdagszik, amelyben orvosi rendeHz élül kohászok az épfiiipar megsegítéséért Az Özdi Kohászati Üzemek dolgozói az év elején vállalták, hogy az építőipar rendeléseit, a különböző méretű és minőségű hengerelt acél igényét, kiemelt kötelezettségként kezelik, és az első hengerlésekből ütemesen kielégítik. A kohászok, felajánlásuknak megfelelően, az esedékesség szerint, eddig mintegy 45 ezer tonna beton-, rúd- és idomacélt, illetve lemezt bocsátottak az építőipar rendelkezésére. Az igényeknek .megfelelően fokozatosan rátértek a különböző, részben könnyített, illetve az új szabványokban előírt hengereltáruk gyártására is. Ennek megvalósítására egyebek között szikraforgácsoló célgépet állítottak üzembe, hogy a bordás felületű betonacélok hengereit megmunkálhassák. Az anyagkeveredés megszüntetésére, s ezzel a minőség javítására is több intézkedést vezettek be. A hengerlésre kerülő bugákat például, minőségük szerint, illetve rendeltetésüknek megfelelően, színjelzésekkel látják el. A kétes minőségű szelvényeket szikragéppel, illetve szakítópróbával vizsgálják meg, a különböző minőségű gyártmányokat külön-külön tárolják. Az építőipar anyagellátásával kapcsolatos tudnivalók elsajátítására céltanfolyamokat tartanak; A Dunai Cement- és Mészműnek, továbbá a Hejőcsabai Cementes Mészműnek, valamint más, építőipari vállalatnak, felajánlásukat jóval túlhaladva, már eddig több mint 60 ezer tonna félszáraz, alacsony víztartalmú granulált salakot szállítottak, s csaknem ugyanennyi kohósalakkövet bocsátottak az útépítő vállalatok rendelkezésére is. löt, irodákat, raktárakat, konyhát, éttermet és büfét rendeznek be. A strandfürdő mellett vikendtelepet, campinget, autóparkolót, és különböző üzleteket, hús-, tej- és gyümölcsboltot, bisztrót és fodrászatot, az üdülők szórakozásának biztosítására pedig egy 600 személyes szabadtéri színpadot és egy 200 méter hosszú csónakázó tavat létesítenek. Az építési munkákhoz az elkövetkező években fognak, de a Sárospatak, valamint a leendő üdülőtelep vízellátásához szükséges csővezetékek lefektetését, a lakosság segítségével már jövőre megkezdik. vid üdvözlő beszédében Jakó András méltatta a szakszervezeti küldöttségek látogatá sainak jelentőségét, majd részletes tájékoztatást adott a megye szakszervezeti mozgalmának életéről, különösen kiemelve a kulturális tevékenységet. A jól felépített és igen részletes beszámolót a bolgár vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták, és több pontjával kapcsolatban érdekes kérdéseket tellek fel. A baráti beszélgetésben hosszasan elidőztek a szocialista brigádok eredményeinek értelmezésénél, a szakszervezeti és állami kulturális irányítás problémakörénél, valamint a magyar szak- szervezetek irányító szerveinek szervezeti felépítésénél. A délutáni órákban, rövid városnéző séta után megtekintették a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Művelődési Házát, valamint a szakmaközi bizottság megyei könyvtárát dr. Kiss Károly művelődési ház igazgató, illetve Magyar András könyvtárvezető kalauzolása mellett, este pedig a diósgyőri vasas képzőművészeti szakkört keresték fel. A vendégek' ma a Lenin Kohászati Művekbe látogatnak, este pedig részt vésznek az SZMT Művelődési Ház bolgár—magyar barátsági estjén, amelyen Sztojan Rádev, a budapesti Bolgár Kultúra igazgatója tart előadást, és a Miskolci Nemzeti Színház művészei, valamint az SZMT művészeti csoportjai lépnek fel. A szakemberek megbecsülése és a termelőszövetkezeti vezetés ügy gondolom, nem szükséges szavak özönével bizonygatni, hogy ott, ahol hozzáértő, hivatásukat szerető szakemberek tartják kezükben a termelés, a munkaszervezés irányítását, nincs és nem is lehet baj a 1 termelőszövetkezet fejlődésével, a termeléssel és gazdálkodással. Ezt ugyanis megyénk területén számos közös gazdaság: Sátoraljaújhely, Mezőkeresztes, Hét, Taktahar- kány példája immár évek óta beszédesen bizonyítja. A tapasztalat, a hozzáértés, a tervezés, üzemszervezés ugyanis mind-mind olyan feltételek a nagyüzemi gazdálkodás megteremtéséhez, amelyek nélkül nem is beszélhetünk ésszerű, valójában nagyüzemi termelésről. Ezt viszont azért nem árt, — habár sokszor szó esik róla — ismételgetni, mert termelőszövetkezeteink megala' kulása időszakában és ezt követően sok helyen és sokan nem ezt, hanem a bizonyos anyagi alapok megteremtését, a gépesítést tekintették az első és legfontosabb, sőt: egyetlen feltételnek. S ez így nem volt helytálló. Természetes dolog, hogy a szükséges gazdasági épületek, gépek, törzs-állomány, műtrágya nélkül — úgymond a semmivel — nem lehet belterjesen, nagyüzemi módszerekkel gazdálkodni. Azonban nem lehet hozzáértő szakemberek nélkül sem. Sőt, sajnos, nem egy példát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy az anyagi befektetések éppen megfelelő vezetés, hozzáértés hiányában semmivel sem lendítették előbbre a gazdaságos termelést, vagy mondjuk úgy: a termelékenységet. Arra viszont szintén több pozitív példa akad, hogy egy-egy jó szakember, jó termelőszövetkezeti vezetéssel munkálkodó közösTiszakeszi három büszkesége Áz új ház három szép, nagy ablakkal a fő utcára néz. A tetőre már felszerelték az antennát. Az ajtó hófehér, villognak az ablakszemek. A három szoba összkomfortos, modern lakásba csak néhány héttel ezelőtt költözött be dr. Ko- zaroczky Gyula állatorvos és családja; Hat éve él- és dolgozik már a községben. Az idén a tiszakesziek házat építettek A másik ennek nyomán létesült. A volt állatorvosi lakást átalakították, bevezették a vizet, lakályossá varázsolták az épületet. Harminchárom gyerek kapott itt kollégiumi elhelyezést, akik a Tisza túlsó partján fekvő tanyákon laknak. Gondoskodtak rendszeres felügyeletükről, jó ellátásukról. Távoli lakóhelyükre ezután csak kéthetenként járúgy intézkedett, hogy a külső munkákat a fagy beállta előtt elvégzik, a belső szereléseket pedig télen is csinálhatják majd. Ha megkésve is adják át, az új óvoda mégis büszkesége a falunak. Teljesen községfejlesztési alapból fedezik a költségeket, amelyek összesen 850 ezer forintot tesznek ki. A szép vonalú, új épületben korA befejezés előtt álló óvoda részére. Negyedmillióba került nak haza. A kollégiumot időaz épület, saját erőből „hozták össze” a kesziek. Nem volt könnyű feladat. Nagy volt az anyaghiány, mindig futkosni kellett valami után. — Egyszer Hajdúba mentünk át, hetven mázsa cementért, Mezőkövesdről szereztünk parkettát, a kőpor, a bitumen meg Nyékről való — sorolja Balog János vb-elnök. De azért csak megkerült minden időre, nem volt sosem fennakadás. Azokon a napokon, amikor társadalmi munkásokra volt szükség, a földmunkákhoz, anyagszállításhoz mindig szép számmal akadt munkáskéz; így készült el a tiszakesziek első büszkesége.« vei tovább akarják majd fejleszteni, ahogy az igények, s a szükség megköveteli. A harmadik büszkeség még nincsen készen. Az eredeti határidő november 27-e lett volna, később ezt módosították, december 15-re. De a vb-elnök szerint a jövő év elejénél aligha adják át hamarább a modern, ötven férőhelyes óvodát. Hogy miért? Az elnök és a kivitelező, a Borsod megyei Építő Vállalat illetékesei szorgalmas és precíz levelezéséből kitűnik: hol ez, hol az késlelteti a gyors befejezést, egyszer ilyen, máskor olyan anyag nem kapható. Mindenesetre a vállalat szerű foglalkoztató termek lesznek, s a konyhát száz személyesre tervezték. Innen látják majd el azután a kollégium lakóit is. Tiszakeszin a nyári vasárnapok majd mindegyike társadalmi munkával telt el. Egy- egy alkalommal hatvan-het- ven ember sürgött az építkezésnél. Velük egy sorban ott forgatták az ásót, a lapátot a falu vezetői: a tanácselnök, a helyettese, s a párttitkár is. Az összes társadalmi munka értéke megközelíti a 180 ezer forintot. Ennyivel tehát kevesebbe került a tiszakesziek három büszkesége... (Gyárfás) ség — bizonyos fejlettebb termelési eszközök hiányában is — előbbre tudott lépni. — Természetesen a lehetőségekhez mérten. Jla nem megfelelő a vezetés A korábbi évek ilyen példái, de termelőszövetkezeteink jelenlegi helyzetének mérlegelése, elemzése is egyaránt azt bizonygatják, hogy a további fejlődés egyik, napjainkban már igazán alapvető feltétele: jó szakemberek, hozzáértő tsz- elnökök álljanak a közös gazdaságok élén. A nagyüzemi gazdálkodás anyagi megalapozása, a gépesítés területén ugyanis határozottan lépegetünk előre, s ha ma még nem is, de két-három év múlva elérjük a kívánt színvonalat. Ehhez mind a termelőszövetkezetek, mind az állam évről évre jelentős összegekkel járulnak hozzá. Azonban korántsem ilyen határozott a fejlődés a termelőszövetkezeti vezetés színvonalában, s különösen nem, ha egy-egy tsz munkáját, helyzetét külön elemezzük. Ez elsősorban a gazdálkodás egy helyben topogá- sában, hullámzásában, a termelés és ebből következően a jövedelem stagnálásában mérhető ott, ahol nem volt rátermett, megfelelő a vezetés, a munka irányítása, szervezése. Példa erre többek között a sátoraljaújhelyi járásban Bod- roghalom, Semjén, Pácin, a szerencsi járásban Abaújszán- tó, Ujcsanálos, az ózdi járásban Kiskinizs termelőszövetkezeti községek esete. Éveken át váltogatták egymást a vezetők, szakemberek. Hol a tagság nem tudott alkalmazkodni a vezetőhöz, hol a vezető a tagsághoz, hol a termelési szerkezet egyensúlya borult fel éppen a hozzánemértés következtében, és így nem növekedett, hanem inkább csökkent a termelés is, a jövedelem is. Napjainkban már, — úgy tetszik — stabilizálódik a helyzet. Ez azonban elsősorban azzal magyarázható, hogy egyrészt a járási szervek komolyabb, határozottabb segítséget nyújtottak a közös gazdaságoknak, másrészt — tálán ez a legfontosabb — az állam egvre komolyabb gondot fordít arra, hogy szilárdabb, hozzáértő legyen a termelőszövetkezeti vezetés. És ezt az állam jelentős anyagi hozzájárulással támogatja. Ne egyoldalú legyen az elismerés ! A megyei tanácsnál nincs olyan végrehajtó bizottsági ülés, ahol ne döntenének néhány kihelyezett termelőszövetkezeti elnök, mezőgazdász, könyvelő megerősítéséről, a kihelyezés meghosszabbításáról, illetve új kihelyezésekről Olyan szakemberekről van szó, akik munkájukkal, irányításukkal képesek fejleszteni, erősíteni a közös gazdaságokat, megszüntetni a hozzá- nemértésből eredő gazdasági visszásságokat. Ezek a szakemberek korábbi fizetésük 80 százalékát kapják továbbra is, — „természetesen” az államtól. S a termelőszövetkezettől! Sok esetben alig-alig valamit, olykor felét sem annak, amil az állam biztosít. Ez a még ma is dívó gyakorlat feltétlenül gátlója a vezetés megszilárdulásának, az egyre jobb tsz-ve- zetésnek. Néhány nappal ezelőtt Her- nádszurdok kihelyezett mezőgazdászának ügye szerepelt a végrehajtó bizottság előtt. Szurdokon szükség van hozzáértő szakemberre. A tsz örömmel fogadta, azonban míg az államtól 1300 forintot kap havonta a mezőgazdász, a tsz csak 600 forinttal kívánja honorálni a számára nélkülözhetetlen szakembert. A szakáldl Alkotmány Termelőszövetkezetnél míg az állam 1200, addig a tsz csak 900 forintot kíván fizetésként adni az elnöknek. A monaii Kossuth Termelőszövetkezetben jó könyvelőre van szükség. Akadt vállalkozó. Azonban a közösség csak 550 forinttal kíván hozzájárulni havonta ahhoz, hogy rendben legyen a tsz könyvelése, pénzügye. Majdnem minden esetben ilyen feltűnő az aránytalanság. Ezen nem csak el lehet, hanem el is kell gondolkodni. A jó gazdálkodás elsősorban a termelőszövetkezeti tagság érdeke. Ez viszont megvalósíthatatlan hozzáértő vezetés nélkül. Ennek elismerésével nincs is különösebb baj. A tsz-ek keresik a jó szakembereket. Azonban mihelyt arról van szó, hogy megbecsüljék anyagilag is, valahogy bezárulnak a szívek, meg a tsz- pénztárak fiókjai. Rendben van-e ez így? Nincs! Feltétlenül változtatásra van szükség. A kihelyezési időszak itt is, ott is letelik. A termelőszövetkezet a hozzáértő, áldozatokat vállaló, kihelyezett elnök, mezőgazdász, könyvelő fáradhatatlan munkája eredményeként előbbrelépett. Azonban előfordul, hogy inkább lemondanak a jó szakemberekről, de nem vállalják, hogy ők fizessék tovább úgy, ahogy munkája alapján megérdemlik. Ilyen gyakorlattal soha nem lehet valóban szilárd vezetést kialakítani, amely évek hosz- szú során át áll a közösség élén, irányítja, szervezi a munkát, vezeti a közösség erősödését, fejlődését. Arra van itt szükség, hogy boldogulásuk, fejlődésük érdekében áldozzanak többet a termelő- szövetkezetek is! Barcsa Sándor Ünnepségek a hatszáz éves Dámócon A Bodrogköz csücskének egyik kis községe, az alig ezer lakosú Dámóc vasárnap emlékezetes ünnepségek színhelye volt. A tanács és a Hazafias Népfront rendezésében vasárnap ünnepelték a kis község megalakulásának hatszázadik évfordulóját. Levéltári kutatások során, egy több száz éves ajándékozási levélből derült ki, hogy 1364-ben Dámóc helye már lakott település volt. A dámóciak ünnepén nemcsak a község lakossága vett részt. Eljöttek a község köszöntésére a járási pártbizottság és a tanács, a Hazafias Népfront, valamint a különböző tömegszervezetek képviselői. A jubileumi ünnepség során két érdekes, a község és Bodrogköz történelmével, néprajzi és településtörténeti érdekességeivel foglalkozó előadás hangzott el. A község fiatalsága ünnepi kultúrműsorral köszöntötte az évfordulót Az emlékezetes napot emléktáblával is megörökítették a dámóciak. A községi művelődési otthon falán elhelyezett emléktáblát Vavrek István, a járási -tanács elnökhelyettese avatta fel. A mérték A miskolci könyvesboltok kirakataiban többek között ott pompázik a Csontváry-kol- lelcció is. Ára: 120 forint. Az antikvárium kirakatában ugyancsak megtalálható a szép könyvt szintén 120 forintokért. íme, fényes példája annak, hogy a művészetet mindenütt egyforma mértékkel mérikl (lit)