Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-18 / 270. szám

4 ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1964. Movemfcer IS, Gíkft m íioe ihl terveink -ha aég,rek számíthatnak tartós ered­ményre,, ha a „barátság” egész esztendőn át megmarad. Saj­nos, a patronálást illetően nin­csenek egyértelmű tapasztala­taink. A patronálok ritkán mu­tatják. magukat a végrehajtá­si időszakban, ak'kor, amikor a legnagyobb szükség van a gyakorlati segítségre, a jó ta­nácsokra. A patronáló mozga­lom (a kevés, tiszteletreméltó kivételtől eltekintve) sok esetben nem jutott túl az évadeleji tanácsok „letudá- sán”. Az év elején jónak, szükség- szerűnek látszó előadáscímek, tématervek érdeklődés és egyéb okok miatt menetköz­ben is változhatnak. De ne­hézség mutatkozhat az elő­adók és előadások megszerve­zésében is. Rugalmasság szükséges tehát a népművelési tervek átcso­portosításához. Arra azonban mindenkor figyelni kell, hogy ha valamilyen programpont elmarad, nem minden áron, de állítsunk be helyette másikat. Objektív okokra hivatkozva, nem szabad nyugodt lelkiis­merettel „kipipálni” azokat a programpontokat, amelyeket meg sem valósítottunk. A népművelési évad máso­dik hónapja általában a „lemorzsol -idősök” kora. A szakkör' tagok többnyire a negyedik-ötödik foglalkozás után fordítanak hátat vállalt kötelezettségüknek. Alaposan utána kell nézni: milyen okok miatt maradoznak el a szak­köri tagok. Kétoldalúan kell megvizsgálni a jelenséget, va­jon a szakköri tagok, vagy a szakkörvezető miatt zsugoro- dik-e a létszám. Lehetséges, hogy érdektelen a program. Ez esetben át kell dolgozni a szakkör tervét, lehetőleg olyan ismeretek beágyazásával, ame­lyek jobban vonzzák a szak­köri tagságot. A menetközbeni ellenőrzés és segítségnyújtás fontos fel­adata mindazoknak a felügye­leti szerveknek, amelyeknek közük van a népművelés ügyeihez. A népművelési ter­vek teljesítésében községeink­ben nagy feladat vár a közsé­gi tanácsok vezetőire, a ta­nácselnökre és a tanácstitkár­ra. De a végrehajtó bizottsági tagoknak éppúgy fel kell fi­gyelniük a népművelésben mutatkozó nehézségekre, mint a község más, fontos dolgára. A társadalmi úton szervezett bizottságok ne csak évadeleji üléseiken vitázzanak arról, miként lehetne hatékonyabbá tenni a népművelést, hanem menetközben is nyújtsanak tá­mogatást. Végezetül: a járási tanácsok művelődésügyi osztályaira be­kért népművelési tervek sor­sa felől az illetékesek mind többen érdeklődjenek. Sajnos, megyénkben majd minden energiát a tervek elfogadása körüli vitára pazarolnak. Oly­annyira, hogy a végrehajtás során már alig jut erő a se­gítségnyújtásra. Pedig azok a másodpéldányok, amelyek a járási tanácsok művelődés- ügyi osztályain fiókokba zár­va várják a népművelési esz­tendő végét, jobb sorsra ér­demesek. Naponta kell azokat forgatni ahhoz, hogy a falvak népművelői hathatos segítsé­get kapjanak. A jó tervek (amelyekről mi is meggyőződtünk a tervké­szítések időszakában) még nem predesztinálják egyértelműen a jó népművelési munkát. Az állhatatosság és a következe­tesség, a népművelési tervek programpontjainak szigorú végrehajtása vezethet ben­nünket biztos eredményhez. Jó. ha erre időközben több­ször figyelmeztetjük egymást, már csak azért is, mert a nép­művelők feje sem „kalendá­rium”. Párkány László A népművelők Klubja ismét megkezdi tevékenységét Némi kényszerszünet után a Népművelők Klubja ismét megkezdi tevékenységét. A város és a megye népművelői­nek továbbképzésére szánt fó­rum az elmúlt évad végén a szokásosnál hamarabb beszün­tette munkálkodását, jóllehet, a népművelők várták a szín­vonalas előadásokat. Most a Miskolci városi Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak gondozásában mozgásba lendült a Népművelők Klubjá­nak sok erőt és energiát fel­használó gépezete. November 18-án, szerdán délután 3 óra­kor az SZMT Művelődési Ház klubjában A kultúrszociográ- fia szerepe a népművelésben címmel hangzik el előadás. Ezt követően minden hónap­ban egy-egy érdekes előadás vár népművelőinkre. Ezek so­rában megemlítjük A tv sze­repe a népművelésben és A filmművészet és közönségsiker címűt. Mindkettő a reklám­pszichológiáról, a népművelési propaganda anyagokról szól. Levél „Társadalmi munka' ügyben Csabai Kálmán kiállítása November 20-án délután 13 órakor városunk ismert festő­művésze, Csabai Kálmán je­lentkezik gyűjteményes kiállí­tással, a Szőnyi István terem­ben. A kiállítást a Képcsar­nok Vállalat miskolci bemuta­tó termében Fekete László, Miskolc város Tanácsának el­nöke nyitja meg. fi 20. évferda!é tiszteletére (Tudósítónktól.) Az elmúlt napokban Miskolcon, a MÉ­SZÖV tanácstermében meg­beszélést tartottak a földmű­vesszövetkezetek járási köz­pontjainak igazgatósági elnö­kei. valamint 16 földművesszö­vetkezet vezetői. A hazánk fel- szabadulásának 20. évforduló­jára tett felajánlások teljesíté­sének jelenlegi állásáról ta­nácskoztak. Tóth Bálintnak, a MÉSZÖV elnökhelyettesének ismertető­je után az igazgatósági elnö­kök beszámoltak róla, mi az oka az időszakhoz viszonyított lemaradásnak. Mint mondot­ták: nem kielégltőek az ered­mények a tagszervezésben, a részjegyteljesítésben és a fel­ajánlott társadalmi munka realizálásában. A tanácskozás megállapította: a lemaradás döntően azzal magyarázható, hogy a körzeti földművesszö­vetkezetek az alkalmazottak körére zsugorították össze a szervezési munkát, nem von­ták be a választott vezetősé­get és a tagságot. Sok helyen nem kérték ki a községi szer­vek, így a pártszervezetek, a tanácsok, a Hazafias Népfront és a nőtanácsok segítségét. A tanácskozás részvevői el­mondották, hogy okulva a hi­bákból, jobb szervezéssel a hátralevő hónapokban mara­déktalanul teljesíteni fogják azokat a jelentős felajánláso­kat, amelyekkel megyénk földművesszövetkezetei járul­nak hozzá április 4 méltó meg­Gondos kiszolgálás Tisztelt igazgató elvtárs! A z ön által igazgatott vállalat dolgozóitól ér­tesültünk róla, hogy a taka­rékosság jelszavával társa­dalmi munkát kezdeményez­tek a dolgozók körében. A társadalmi munka a mi éle­tünkben igen jelentős ténye­ző és igen szép motívum, hiszen nem más ez, mint a társadalmat alkotó emberek nagy-nagy bizalma jelenünk és holnapunk iránt. Csakis ez a tudat ösztönöz kit-kit arra, hogy mindennapi köte­lességein túl, saját, maga és mindannyiunk boldogulásá­ra ne sajnáljon néhány órát feláldozni szabad idejéből, s olyan, tudásával, szak­képzettségével, tehetségével egyező plusz munkát vállal­jon, amely végső soron az ö egyéni felemelkedését is szolgálja. S nálunk a. társa­dalmi munkának immár igen mély gyökerei és anya­giakban kifejezve nagyon szép eredményei vannak. Biztos vagyok benne, hogy akár önt, akár engem, akár más, millió és millió embert felkérnek rá, hogy társadal­mi munkában ezt és ezt vé­gezze el, vonakodás nélkül megteszi, ha az nem ütkö­zik törvényekbe, ha az va­lóban társadalmi munka, s ha nem arra invitál, hogy kénzettségével ellentétes te­vékenységet fejtsen ki. Nos, az önök vállalatánál a napokban szervezett tár­sadalmi munka, meglátásom szerint, sajnos, ilyen visszás, nem éppen „tiszta” társadal­mi munka. S ez késztet rá, hogy az önök ilyetén visszás felfogásával vitába szálljak! A vállalatnál ugyanis, ahol a dolgozók könyveléssel, pénzügyi dolgokkal, terve­zéssel, statisztikák készítésé­vel foglalkoznak, arra kér­ték a vállalat, túlnyomó többségében -ő dolgozóit, hogy egy fogadott kőműves mellett kiszolgáló- és segéd­munkásként napi négy órát tevékenykedjenek. Kever­jék, hordják a maltert, a téglát... és így tovább .. ! és így tovább. S mindezt „természetesen” munkaidő» belül. Érthetően volt olyan dolgozó, aki másnap jelen- lette: — A férjem nem engedi* hogy ilyen munkát, ilyen társadalmi munkát végezzek! — Erre önök megjegyezteki — Érdekes, hiszen az ön férje kommunista, tudnia kell, hogy a társadalmi műm ka mit jelent! Nekem egyénileg az et véleményem, hogy az illető férjnek volt igaza. S ennek bizonyítására, hadd. kérdez­zek néhány idevágó dolgot: 1. önök szerint társadalmi munkának nevezhető-e az a feladat, amelyet munkaidőn belül végzünk el?! (Vélemé­nyem szerint nem!) 2. Helyes-e, ha a dolgozó­kat olyan társadalmi mun­kára kérjük fel, amely nem egyeztethető össze képzettsé­gükkel, tudásukkal, fiziku­mukkal?! (Véleményem sze^. rint nem helyes!) 3. Kimeríti-e a bérügyekJ kel való visszaélés tényét, ha olyan munkát végezte­tünk a dolgozókkal, amely más fizetési kategóriába so­rolandó, és, mert munkaidő alatt dolgoznak másutt, az eredeti munkaszerződés alap­ján fizetjük őket?! (Szerin-, tem kimeríti!) 4. Általában véve helye­sen ítélték-e meg az önök vállalatánál a társadalmi munkát, annak jelentőségét, tartalmát, ha ilyen „társa­dalmi munkára” kérik fel a dolgozókat?! (Szerintem nem ítélték meg helyesen!) Tp enti kérdésekre véle- menyem szerint rövi­den megadtam a választ! Gondolom, ezt kibővítve önök is megteszik majd. Ad­dig is szabad legyen megje­gyeznem még, hogy ha társa­dalmi munkáról van szó, an­nak idejét, tartamát egy-egy kollektívára megszabni nem szokás, nem lehet, nem sza­bad, mert ilyen tartalommal e tevékenység már nem tár­sadalmi munka, s tiem nép­szerűsíti a társadalmi mun­ka fogalmát. Sőt! < Üdvözletteli 1 Barcsa Sándor eép. Öregek napja Tardon Nemrégiben kedves ünnep­séget rendeztek Tardon: az öregeket köszöntötték, a 100 idős embert, akik ünneplőbe öltözve vonultak a tanácste­rembe, a megterített asztalok­hoz. A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (138 méteres traHSmhosszoo IS—1B éráig) Megyei körkép. Télen is építenek. Munkában a kavlcsosztályozó. Zenekari muzsika. A nők életéből. — Foglalkozása és hivatása: édesanya. Az egészségügyi kultúra kérdé­sei. Mindenkit érhet baleseti Könnyű dalok. Sporthíradó. Misholci Nemxeti Sxínháat Nap Bérlet Előadás Óra IS.* szerda Bérletszünet Háború és béke 7 19., csütörtök Erkel Mária főhadnagy 7 20., péntek Blaha Mária főhadnagy 7 21., szombat Bérletszünet Gorkij Háború és béke Mária főhadnagy 3 íél 8 22.: vasárnap Ady Bérletszünet Katona Mária főhadnagy Háború és béke Mária főhadnagy de. 10 du. 3 fél 8 23., hétfő Filharmónia hangversenye íél 8 24., kedd Bérletszünet Háború és béke 7 25., szerda Bérletszünet Mária főhadnagy 7 A falu közös ügye volt ez aí ünnepség. A pártszervezet, a tanács, a KISZ-fiatalok, a nőé tanács, az úttörők mind azon fáradoztak, hogy minél kedve-; sebbé, emlékezetesebbé tegyék ezt a napot, az öregek napját! Az úttörők versekkel, virág­gal, a falu vezetői meleg sza­vakkal köszöntötték őket. Kér­ték az idős embereket: életük gazdag tapasztalataival, taná­csaikkal segítsék a fiatalokat! A közös ebéd után magyar nóták, csárdások vidámították a hangulatot, majd a rende­zők a késő délutáni órákban jő egészséget, kellemes pihe­nést kívánva, búcsúztak idős emberektől. az ünnepléséhez. A tanácskozás OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Csege Gézának, a MESZÖVO elnökének zárszavával ért vé-ö get. (Kovács) o Szerencse-sorsjeggyel — szerencséje lesz Vegyen szerencse-sorsjegyet FŐBB NYEREMÉNYEK: 2 szobás családi ház garázzsal, gépkocsival Párizsi és Fekete-tengeri utazás Hétvégi ház, telekkel Személygépkocsik Motorkerékpárok Lakásberendezési és háztartás-gépesítési utalvány Camping felszerelés EZENKÍVÜL: számos televízió, zsebrádió, hűtőszekrény, karóra, magnetofon, fényképezőgép, táskarádió, kerékpár. SZERENCSE-SORSJEGY KAPHATÓ; A LEVÉLKÉZBESITÖK NÉL, az újságárusoknál, A HÁZFELÜGYELŐKNÉL, ÉS AZ ÜZEMI KÖZÖNSÉGSZERVEZŐKNÉL: ARA: 4. FORINT. Áldott, aki hinni tud! Bizony áldott. Hát még az, aki a várakozásban türel­met is kapott! Legyünk hát szerények, s ne ingasson meg bennünket a földi élet megannyi csúfsága, rossza, folyto­nos Szodomája. ... Azután rendeltek egy halászlevet, rendeset, amilyent minden halandó rendel, ha ezzel a szándékkal lép be a halászcsárdába. Egy kövér, joviális úriember, férfi­társa alig soványabb, s egy szikkadt nőszemély ült le, már nem is tudom mennyi ideje a közeli asztalhoz. — ... És jönnek atomárvizek és atomtűzesők, és elpusztul minden, min­den — mondta a középtermetű. — ő — sóhajtott fel a nő, aki na­gyon vékonyka pénzű volt, s egyálta­lán nem álma a férfiaknak. — Ó, csak meg ne érjem! — Nálunk is. egyszer, valahol az Al­földön, kigyulladt a gáz... Az, ame­lyik a földből szivárog kifelé. Alig tud­ták eloltani... — A Fülöp-szigeteknél is történt ilyesmi. De az nagyobb volt. A m.iénk ahhoz képest... — itt sokáig gondol­kozott a középtermetű, miközben le nem vette tekintetét az előbb felszóla­ló kövérről, s láttam, rajta, hoqv azt akarja mondani, hogy a. „miénk ahhoz képest smafu”, de ilyent nem mondhat egy bibliamagyarázó. Mert az méltat­lan lenne hozzá. — Elenyészően kicsi a miénk __— igazodott el végre sze­g ényes szókincsében. — És akkor új Noé is lesz? — kér­dezte az asszony, az a soványas. Qíűé arw kái ■— Ezt mire fel mondja? — kérdezte a kövér, láthatóan ő még mindig a földgázömlésre gondolt. — Az atomvizre. — Megoldják azt is. Ketté vágják a. földet — mondta a közepes, s mert megfordult, hát láttam, hogy enyhén kopaszodik. — Mi az unokái vagyunk. Nem pusztulhatunk el. — Hogy maga milyen okos —■ bókolt a nő. — A Bibliából tudom ezeket — mond­ta szerényen a középtermetű. — Ó, igen. a Biblia. Azt is nagyon okos ember írhatta. — Dehogy — mondta, a kövér. — Ál- lítőlan maga az Isten írta. A középtermetű nem érthetett egyet, a kövérrel, de azért, nem szólt. Nyelt egvet, s nézte a pincért. No. igen! — jutott hallét rendelteti. eszembe. Hiszen — Az apámnak volt egy Bibliája —1 kezdett mesélni a kövér. — De az nem egyszerű biblia volt. Még a. betűk sem olyanok voltak, mint ebben a. vékony­ban —, s mutatta ujjaival, hogy meny­nyit hisz ö vékonynak. — Igen. hát voltak Bibliák. Nagyon érdekesek — mondta a középtermetű — Én azt mondom, hogy maga ne ilyet vegyen — javasolta a sovány nőnek. Jött a pincér, hozta a hallevet. A kö­zéptermetű és a kövér nagy igyekezet­tel hozzálátott az evéshez, talán nem is jutott eszébe az ige, hogy „nemcsak kenyérrel él az ember”. Vagy az W lehet, hogy éppen ez az ige biztattd őket. a hallé-fogyasztásra? Szerintem nem. szabad így értelmezni a bibliát Áldott türelmem van. Lám. kivártam a pincért, s fizethettem az ebédem. S a szerkesztőm még csak azt sem vetheti szememre, hogy ma vem dol­gozom meg fizetésemért. Találtam én témát, méghozzá érdekest. Noé unokái­val ebédeltem. Remélem, ez már vtfífT mi! — Jóétvágyat, uraim! — hogy öriil majd a nemes olvasóm, ha meg írom, hony találkoztam önökkel .. Horni meg­leshettem. amikor Noé unokái hallevet esznek éppen ... Csak ne szürcsölne at a kövér olyan illetlenül. (barátik) M índen terv, legyen az bár­* • milyen díszes köntös­ben, csak annyit ér, amennyi a megvalósulás útjára kerül belőle. Jó jelszó ez a népmű­velési évad első hónapjaiban. Alkalmas fogódzó ahhoz, hogy már az indulás után kö­rülnézzünk portáinkon, és megállapítsuk, hol is tartunk tulajdonképpen. Persze, ez a körülpillantás nem egyszerű dolog, mert sok helyen más és rnás időpontban kezdődött meg a népművelési évad. Tu­dunk olyan községről is, ahol még egyáltalán nem tartanak sehol. (Jó tanulság ez a jövő­re nézve. Nem mechanikusan, de hozzávetőleg azért meg kellene állapítani a népműve­lési évad kezdetét, természete­sen ott, ahol ez lehetséges.) Értelemszerűen a vizsgáló­dás, annak megállapítása, hogy miként vagyunk „szink­ronban” a tervvel, csak ott el­képzelhető, ahol már hetek óta népesek a művelődési ottho­nok helyiségei. Érdemes a „szinkronitás” megállapítása, mert csak így alakulhat ki rend a portánkon. Azzal vaj­mi keveset lendítünk a kultú­ra ügyén, ha szépen hangzó, sokat Ígérő, és még többet sej­tető programpontokat appli­kálunk a népművelési tervek­be. Sajnos, még mindig gyakori a „csak munkaterv-lendület”. Itt azokra a szép, formás, nagylélegzetű népművelési tervekre gondolunk, amelyek már az első héten „leszakad­nak” a valóságtól. A magára hagyott, sutba dobott népmű­velési tervek mit sem érnek, ha azoknak ütemezés szerinti programpontjait időben, min­den nehézséget vállalva meg nem valósítják. Mindazok a szervek, ame­lyek kisebb vagy nagyobb mértékben felelősek a népmű­velési munka előmozdításáért, sokat tehetnek menetközben. A nagyobb művelődési intéz­mények, amelyek felajánlották' segítségüket a kisebb műve­lődési házaknak, rendszeres segítségnyújtással hozzájárul­hatnak a terv és a valóság „szinkronitásához”. A munka- terv elkészítésének időszaká­ban szépen együttműködő népművelési vezetők csak úgy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom