Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-15 / 268. szám
Vasárnap, 1964. november lí>. 11 ESZAKMAGYAitCfftSZAO A Miskolci Vasipari és Gyermekkocsigyártó Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező gyakorlott raktárvezetőt Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni: a Miskolci Vasipari és Gyermekkocsigyártó Vállalat, Miskolc, Baross G. u. 13-15. sz. alatti központjában. TMK lakatos, villanyszerelő, esztergályos, szerszámkészítő A mezőkövesdi Műszaki Kisipari azonnali hatályú felvétellel valamint szakmunkásokat felveszünk Jelentkezés; a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, Miskolc, Besenyői út 10. Felvételre keresünk esztergályos, marós, lakatos, hegesztő szakmunkásokat, betanított lakatosokat és segédmunkásokat, azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet az ÉM. CEMOV Cementipari Gépjavító munkaügyi osztályán, Miskolc-Hejőcsaba, Mésztelep utca; A Borsod megyei Húsipari Vállalat vállalati üzemszeivezői munkakör betöltésére pályázatot hirdet. A munkakör betöltésére pályázni lehet közgazdasági egyetemi végzettséggel, vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal és középfokú üzemszervezői tanfolyam végzettséggel. A pályázatot írásban, vagy személyesen: Miskolc, Vágóhíd u. 16. sz. alatt lehet leadni. A pályázatnak tartalmazni kell rövid önéletrajzot, szakképesítést és a szakmában eltöltött gyakorlati idő rövid leírását Értesítjük az utazóközönséget, hogy november 16-án reggel 8 órától 1964. december hó 24-én este 8 óráig Jósva- fő-Aggtelek és Hidvégardó állomások között vágányfelújítási munkák miatt a személyvonatok közlekedését szüneteltetjük. Ezen időszak alatt a személyforgalmat vonatpótló autóbuszjáratokkal bonyolítjuk le, melyek az elmaradó személyvonatok menetrendjében közlekednek. A vonatpótló autóbuszokon a MÁV-me- neljegyek érvényesek. MÁV Miskolci Igazgatóság Termelőszövetkezet a vasipar és eleklromosiparban gyakorlattal rendelkező műszaki vezetőt keres. Mérnöki, vagy technikumi végzettség szükséges. Ajánlat megküldését a mezőkövesdi Műszaki Klsz, Mezőkövesd, Tanácsköztársaság u. 101. sz. címre kérjük, vagy személyes jelentkezéssel. Elektromos háztartási készülékek (mosógép, centrifuga, porszívó, parkettkefélő, hűtőszekrény, vasalók, stb.) javítását Garanciában és garancia időn túl 4 napon Mül vállaltuk pp M érzés ivolt ma$%g&rMak lenni i ben a tetszésnyilvánítással nem fukarkodtak. — Ezért is jó érzés volt magyarnak lenni — szóltam közbe. — Igen! Az olimpiai faluban is nagy tekintélyünk volt mert hazánk csapatán kívül — mint a japánok kimutatták — további 16 ország sportolói és szakvezetői között voltak * magyarok, ök ezt így nevez• " ték: jó a „sportexportunk“. Benéről valóságos regéket kölOlimpikonjaink tíz; arany- 1 éremmel a tarsolyukban, kis < turistacsoportunk pedig kellemes, romantikus, gazdag élményekkel tért vissza Tokióból, az olimpiáról. Hogy az emlékek, a különféle reflexiók még mily élesek, mennyire elevenen élnek azokban, akik résztvehettek a csodálatos .sportparádén, s közben megismerkedhettek egy óriás varos, egy rendkívül érdekes ország népével, különös szokásaival, azt nagyon meggyőzően bizonyítja az a beszélgetés, amelyet ár. Pelró Sándorral, a Borsod megyei Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet vezető főorvosával folytattunk. Jegyzetre egyszerűen nincs is szükség. Hiszen, amint elkezdődik az „élménybeszámoló”, alig győzöm írni mindazt, ami felejthetetlenné, élmény- nyé tehet egy ilyen utat. A német azt szokta mondani, — s ez a Lipcsei Vásárnak valóságos jelszava lett: „Akt többet lát. az többet tud." A japánok ezt így fogalmazzák meg: „Utazni annyi, mint szórakozni és tanulni.” — Mind, a két mondás igaz — mondja mosolyogva dr. Petró Sándor, s az emlékezés gyorsjáratú „masináján” máris úton vagyunk Tokió felé. — Maga az út is csodálatos volt. Nemcsak a távolsága, hanem a változatossága miatt. Olyan extrém dolgokat, tartalmazott, mint a világ leghosz- szabb repülő útja. 11 ezer kilométert repültünk leszállás nélkül a Moszkva — Habarovszk útvonalon. Ez olyan teljesítménynek számít, mintha átrepülnénk az Északi Sark felett. A lépitársasáe GELKR Miskolc, Munkácsy u. 5. külön _______ jelvénynyel kedveskedik azoknak, akik „útbaejtik” ezt a rekordtúrát. A kis embléma dr. Petró Sándor kedves emléktárgyai közé került. — Vlagyivosztoktól hajóval mentünk. 100 magyar turista és 200 szovjet — többségükben sportolók. — Nagyszerű hangulatban, szívből jövő barátságok szövögetése közben siklottunk Tokió felé. Olyan hamar eltelt az út... És ez már Tokió! Gyakran szoktunk beszélni a világvárosok varázsáról, jellegzetességéről, az ott élő emberek szokásairól. Érthető, hiszen Párizs, Róma, Moszkva... mindegyiknek van valami varázsa ... Tokiónak is! — Egyetlen pillantással látja az ember a legmodernebb épületeket, a magasba törő, merész vonalú palotákat, és a régi, hagyományos keleti faházakat. Párizst az Eiffel-to- ronyból szokták nézni. Nos, Tokiónak hasonló „csúcsa” van. Most építették az olimpiára. Igaz, a kép, amely a mélyben van, az más. Nincsenek olyan rendezett sugárutak, viszont valóságos utcadzsungel tárul elénk. — És az emberek? — Azok is mások. Hangos szót szinte alig hallani. Suttogva beszélnek, mélyen meghajlanak — rendkívül udvariasak és zárkózottak. — A japán ember valahogy viszolyog a családi látogatásoktól. A barátokat, sokszor még a rokonokat is a bárokban, klubokban fogadják. vagy 80 ezer _______bér és klub van — jó forgalommal. Többségükben amerikai filmzenéhez hasonló muzsika szól. Ide asz- szonyok nélkül járnak a férfiak ... — A háziasszony szerepét a gésák látják el. Csinos, megkapó külsejű, szép frizurájú, többnyire műhajú nők, akik a szervírozás mellett nagyszerű szórakoztató partnerek is. Rendszerint japán népviseletben, a jellegzetes kimonóban dolgoznak. Diplomaták, üzletTokióban Az út és Tokió | varázsa — 80 000 bár > — Tv-p arádé \ az utcákon — \ Minden az olimpia jegyében — Jó a „sport-exportunk* emberek gyakran ilyen helyeken tárgyalnak, mert az a hangulat, amely úrrá lesz a helyiségeken, és nem utolsósorban a gésák simulékony modora, jó milliót varázsol a tárgyalásokhoz. S ezeket a nőket senki sem téveszti össze — igaz, nem is adnak rá okot — a nyugati lokálok bárlányaival. — Egyébként a japánok legkedveltebb szórakozása a mozi. S aránylag olcsó is. Talán ez a magyarázata annak, hogy vasárnaponként kilométer hosszú sorokban ácsorognak a pénztárak és mozibejáratok előtt. A repertoár meglehetősen egysíkú. Legtöbb helyen amerikai filmeket vetítenek — tökéletes hangdimenziókkal. — S akiknek több pénzük van, azok a tokiói revűszínhá- zakat látogatják. Ezekben változatos, érdekes műsorok, csodás fény, hangjáték és többnyire művészi produkció szórakoztatja a sokféle igényű és ízlésű közönséget. Látogatóinak nagyrésze külföldi üzletember, pénzes utazó, vagy unatkozó japán. — Hogyan illeszkedett ebbe a 10 milliós város nyüzsgésébe az olimpia eszméje, és az olimpia hangulata? Amíg a tokiói stadionban égett az olimpia lángja, mindent áthatott az eszme. Itthon is sokat lehetett olvasni, . hallani arról, hogy Japánban egyfajta nemzeti ügyet csináltak az olimpiából. Nem volt olyan üzletnegyed, sikátor, vagy tágas út, ahonnan elmaradtak volna az ötkarikás lobogók, a jellegzetes olimpiai jelvények. A mozikban Sportes olimpiai témájú filmeket pergettek. Az utcákon alig lehetett közlekedni. A kirakatokban valóságos televízióparádét rendeztek. Volt, ahol 50—60 tv közvetítette az olimpiát. S az ilyen helyen csúcsidőben még a forgalom is leállt. Mert az olimpia olyan volt Tokióban, mint Delhiben a szent tehén. — S ebben az olimpiai nyüzsgésben jó érzés volt magyarnak lenni... — Igen, hiszen 10 aranyérmet mondhattunk magunkénak mi, magyarok. Tízszer kúszott a legmagasabbra a mi nemzeti lobogónk — szóltam közbe. — Részben azért is, de másért is. Néhány pillanatnyi szünet, azután így folytatja a sportorvos: — A magyarokat jól ismerték a japánok. Tudták rólunk, hogy szocialista ország vagyunk, éppen úgy, mint azt, hogy Helsinkiben 16 aranyérmet szereztünk, Melbourne- ben és Londonban pedig tizet. — Veszélyes riválist láttak sportolóinkban. Es egy kicsit olyasfajta rokon-nemzetnek tartottak bennünket. Egy japán ismerősöm szinte büszkén mondta; csak a magyarok és a japánok Írják nevüket úgy, hogy a családi név áll elöl. — Irántunk érzett szimpátiájukat napjában éreztük. Már a megnyitón is. Ismert, hogy kilencvenhat nemzet vett részt a tokiói olimpián, s a magyar címeres piros-fehér- zöld lobogó a második volt. az olimpiai láng mellett. Nagyon tetszett nekik az is, hogy jó csapateredményeket értünk el. Ezt értékelték a legtöbbre. Az egyéni teljesítményeket kissé lebecsülték. Az ö értékelésük szerint a magyar csapat negyedik volt és nem a hatodik. — Nagyon érdekes volt, amit a labdarúgó mérkőzések döntőjén tapasztaltunk. Közismert, hogy esős időben került sor a találkozóra. így azután néha becsúszott egy-egy szabálytalanság. Ilyenkor a játékvezető következetesen figyelmeztette a játékosokat. A magyar csapat tagjai rögtön vigyázzba álltak és meghajoltak a bíró előtt. Ez a fegyelmezett gesztus annyira tetszett a japánoknak, hogy szinte várták már a szabálytalanságokat, s utána... S ilyen esettöttek. Szinte az olimpia fölé helyezték. a magyarokat. — Várták s várták azt, hogy sporthírnevünkhöz méltóan szerepelünk Tokióban. Nem szerénytelenség azt mondani, jól esett a távoli nép bizalma, igényessége sportolóink iránt. Egy-egy ilyen reflexió éppoly örömteli érzés volt, mint az, amikor magyal himnuszt hallottunk — és magyar zászló kúszott a magasba. — Ezért volt jó Tokióban magyarnak lenni! Paulovits Ágoston Győri MÁV DAC—Ózdi Kohász 2:0 (0:0) Özd, 6000 néző. V.: Emsber- ger. Hogyan is történt? A Katona — Romhányi, Frenkó, Hajner — Borbás 1., Ferdinánd — Borbás II., Zalai, Fükő, Széles, Szendrei összeállítású Kohász azonnal támadólag lépett fel. A csatárok egyre jobban belelendültek, helyzeteik is bőven adódtak, de a vendégek higgadt védelme és kitűnő kanuvédője mindent mentett, pedig lövés lövést követett, olykor valóságos tűzijáték alakult ki a győri kapu előtt. A több mint tíz szöglet is eredménytelen maradt, nem sikerült bevenni Takács hálóját. A félidő utolsó perceiben Borbás II. egyedül kiugrott, hatalmas helyzetben kapusba lőtt, a kipattanó labdát újra rálőtték, sőt harmadszor is, de mindig akadt egy láb, egy fej, amely menteni tudott. A játékidő első részében a vendégek tehát jóformán csak védekeztek, olykor szervezetten, máskor kétségbeesetten, annyira beszorultak. A második félidőre a Kohász játékosai, a nagyiramú első 45 perc után kissé visszaestek. A győriek labdatartásra rendezkedtek be, igyekeztek lelassítani a játékot és az ózdiak lendületét — sikerrel. Széthúzták a mezőnyt, a széleken vezettek formás támadásokat és ezzel lényegében kiegyenlítetté vált a küzdelem. A percek múltával a hazai rohamok egyre erőtlenedtek közben pedig a győriek ügye sen kombináltak, frissen szót. ték támadásaikat. így érkezett el a kritika» 84. perc. Mint olyan sokszor, ekkor i» a jobboldalon futott a támadás. Hajner nem tudta szerelni a kitűnő Glázert, aki beadott, Nagy szénen lekezelte a labdát, majd mintegy 16 méterről hatalmas gólt lőtt Katona hálójába. Jóformán fel sem ocsúdott a közönség, ismét Katona kanalában táncolt a labda. Ezúttal Tóth fejelt 3 lépósröl a hálóba. 2 perc alatt 2 gól! Ez aztán végképp megpecsételte a meddő támadások egész sorozatával előrukkoló hazai csapat sorsát. Tanulságként elmondjuk még, amit persze a játékosok úgy is tudnak: nem elég a helyzeteket kidolgozni, be is kell a labdát rúgni! Annak le- szögezésével viszont az igazságnak tartozunk: a győriek nem álltak hadilábon a szerencsével. A Kohász játékosainak igyekezete dicséretre méltó, csupán olykor a higgadtsággal, a kombinációs készséggel, a tervszerűséggel és egy-egy játékos erőnlétével voltak problémák. ismételten köszöntjük az NB I-be jutott együttest, - és jó szereplést kívánunk a legjobbak között! Becze Károly nagyszerű játék — és mégis búcsú az NB I B-'öl Borsodi Bányász— Ganz-M.íl'AG 2: O (2;0) Sajószcntpéter, 4000 néző, játékvezető: Schop. Borsodi Bányász; Veres — G. Szabó, Csetfalvi, Négyesi — Benkő, Jaskó — Tátrai, Kovács, Pál, Szőcs, Séra; Rendkívül feszült légkörben, igen nagy iramban kezdődött a játék. Az első negyedóra izgalmas pillanatokkal bővelkedett. A 4.' percben baloldali támadás végén Szőcs középre vágta a labdát, és a befutó Kovács öt méterről a kapusba lőtt. Két perccel később ugyancsak a jobbösszekötő hagyott ki nagy helyzetet. A tizenkettedik percben gyors Bányász támadás végén a kitörő Szócsőt gólhelyzetben felvágták. A .játékvezető azonnal fújt, mindenki liest várt. de nagy meglepetésre szögletet ítélt. A Borsodi Bányász továbbra is támadásban maradt. A 16. percben már az egész Ganz- MÁVAG védelem verve volt, amikor Kovács fejese után a labda a kapufáról pattant vissza. Három perc múlva a hazai csapat megszerezte a vezetést. Szabadrúgásból Szőcs a jobb felső sarokba helyezte a labdát. 1:0. A gól után is a hazaiak támadtak, és a 24. percben Tátrai beadását Kovács a kapusba lőtte, a labda Szőcs elé pattant,, aki a hálóba lőtt. 2:0. Szinte egyoldalúvá vált a játék. A Borsodi Bányász változatlanul nagy becsvággyal küzdött és meg kell mondani, hogy igen jól játszott A gólhelyzetek tömegét hozták ösz- sze, de ezúttal éppoly balszerencse kísérte a csatárokat, mint az őszi szezonban oly sokszor. A 33. percben üres kapuból fejelte ki a labdát Palásti. Majd Kovács emelt az őrizetlenül hagyott kapu fölé. A 40. percben Szőcs két lépésről a kivetődő kapusba rúgta a labdát. A félidőben rendkívül ideges volt a hangulat az öltözőkben. S ez rányomta bélyegét a második negyvenöt percre. Ekkor már esett a játék színvonala és elég sok sportszerűtlenséget lehetett látni. Az 52. percben kitörő Pált szabálytalanul szerellek a 16-oson belül, de Schop megint nem adott Il-est. Tíz perccel később Kovács 4 lépésről Szágerbe lőtte a labdát. A 78. nercben esv összejátékvezető. '’Az utolsó percek csapkodó játékkal teltek el. Szép játékkal búcsúzott az NB I B-től a Borsodi Bányász. Az első félidőben rengeteg gólhelyzetet hoztak ösz- sz.e. de nem bírták értékesíteni azokat. Korosán hatott az egész játék képére és az eredményt is nagvban befolyásolta, Schon tát ékvezető gyenge bíráskodása. Kél tizenegyest nem adott meg. és Tátrai kiállításánál sem volt .tárevilaeos. A Borsodi Bányásznak szinte' minden iát.ékosa önmagát felülmúlva küzdött és máris el kellett kö- szönniök az NB I B-töl. — paulovits —
