Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

▼»ídrnap, 1964. november 1. ESZAKnTAGTAwntíCírACÍ 9 Uj családiház-tervgyűjíemény készül Nincs az országnak olyan tája, ahol a városok, vagy a falvak szélén ne sorakoznának új családi házak. Többnyire ízlésesek, bár itt-ott még kissé hivalkodó, tornyos-cirádás épületekkel is találkozunk. Ezeknek belsejéről ugyancsak hamar kiderül: nem praktikus, rossz elosztású, nem szolgál­hatja eléggé lakója kényelmét. Korábban forgalomban volt egy családiház-tervgyűjte- mény, ez azonban sok vonatkozásban elavult. A tapasztalatok felhasználásával készült jelenlegi tervek a korábbiaknál gazdaságosabb, jobban megfelelő családi házakat ajánlanak az építtetőknek. A falusi házak kialakításánál goncjoltak arra is. hogy a későbbi közművesítéssel járó előnyöket nagyobb átalakítás nélkül kihasználhassák majd. Ezért például nagy mosdó­helyiséget terveztek, amelyből később közművesített fürdő­szoba lehet. Nem feledkeztek meg a régi hagyományokról sem, így például gondoskodtak a kedvelt, nagy tornácról, a tágas konyháról és éléskamráról, valamint a termény táro­lására alkalmas padlásról. A kisvárosi épületekbe viszont már teljesen felszerelt fürdőszobát terveztek. A tornác sem hiányzik, de jellege más, mint a falusi épületeké, hiszen itt inkább csak pihenésül szolgál. A konyha és a kamra kisebb, de az egyik szobából fekhely nélküli nappalit lehet kialakí­tani, a padlás pedig főleg ruhaszárításra, esetleg gyümölcs­tárolásra szolgálhat. Természetesen a városi telkekre java­solják a komfortosabb épületeket, s újabb tervekkel gazda­gítják a sor- és társasházak tervgyűjteményét is. A tervek tehát készen állnak. Most a szakembereken a sor, hogy valóban a legkorszerűbbeket, a leggazdaságosab­bakat javasolják kivitelezésre. Bizonyos, hogy a jövőre meg­jelenő új tervgyűjtemény hasznos segítséget ad a családi házak építtetőinek ahhoz, hogy lakásuk ne csak egészséges, hanem ízléses és praktikus is legyen. Horgolt ruhák „Válltáska” a divat Kéz­és körömápolás Csak az ápolt, tiszta kéz szép. Ezért napjában legalább kétszer meleg vízzel, szappan­nal és körömkefével mossunk fövi deréknál érjük belső szűkítő el. Másszínü Az Idén igen divatos a horgolt máját a ruha és a blúz. Készítése szóra- varrással koztató, viseletben jobban meg- anyagból készítsük a vállrészt, a tartja formáját, mint a kötött, bővülő ujjakkal egybehorgolva. A Rajzunkon ilyen ruhákat muta- csuklóban pánt fogja össze, s a tunk be. vállon három gomb a dísz. Hor­A ruhához körülbelül 70—75 dleg golása: a kezdő láncszcmsorral teflríonal szükséges, kártolt gyap- kéthajtásos pálcasort horgolunk, s Júból 10—15 dekával több. Három következő sorokban hasonlóan szálú zellrfonallal, hármas hor- dolgozunk, oda-vissza. Puha, golótűvel dolgozzunk. A szoknyák egyenletes anyagot kapunk. Az egyenesek, a horgolást tehát alul, anyagvastagság attól függ. hogy a cslpőbőség felének megfelelő egy. két, vagy három fonalszálat láncszemsorral kezdjük. A meg- használunk-e a horgoláshoz. adott horgolást a szabásminta sze- _______________________________________ r int oldalt fogyasztva, szaporítva kezdjük. Miután egyes részeket elkészítünk, nedves ruhán ál ki­vasalva dolgozzuk össze. tngruha (1). Derék felé enyhén fogyasztva horgoljuk. A minta le­írása. 1 sor: egy-egy láncszembe rövid, majd hosszú ráhajtásos pál­cát öltünk a sor végéig. A követ­kező és a többi sor munkamenete ugyanez, de úgy, hogy az előző sor kispályájában a következő sor hosszú pálcája kerüljön. A nyak­pántot külön ' horgoljuk, s u he­gyes kivágást szegjük vele. A plasztron lehet másszlnű kötött betét, de a ruha ezzel a kivágás­sal is viselhető. Pelerines ruha (2). Két színből készítjük. A japán szabású váll­rész a rádolgozott plkő által (külön szalagnak horgoljuk) pelerhi ha­tást kelt. Ha a ruhát oda-vissza kezet. Ha foglalkozásunk miatt a köröm alá sok pi­szok kerül, kézmosás előtt markoljunk a nedves szap­panba, hogy a köfömkefével való kefélés közben a szap­pan kihozza a kellemetlen és csúnya piszkot. Ez a módszer jó az otthoni takarítás meg­kezdése előtt is, mert a szap­pannal telített köröm alján nem ül meg a piszok. Előfordul, hogy minden igyekezet ellenére kivörösödik a kézfej. Durva, és fájdalmas lesz. Első teendő, hogy min­den kézmosás után gondosan töröljük szárazra és kenjük be tejkrémmcl. A kezet finomítja és fehéríti a különféle savanyú növényi lé. A legjobb mód­szer: kicsavart citromba három-négy csepp glicerint csepegtetünk, s ezzel dörzsöl­jük jól át a kézfejet. A köröm kozmetikája: a körmök rendbentartása. Ha a köröm törékeny, vékony, és lassan nő, ez a szervezet A és D vitaminhiányára vall. Ilyen esetben fogyasszunk több te­jes ételt és halat. A körmöt, lehetőleg ne tisztítsuk fémből készüli tárggyal. Ez durván felkaparja a körömlemez alját, s fehér, tiszta szín helyett szürkés színű. lesz. Legjobb a műanyagból készült, köröm- tisztító. Pályázati felhívás! A Magyar Nők Országos Tanácsa pályázatot hirdet a nők háztartási munkájának megkönnyítésére, és a magyar konyhakultúra továbbfejlesztésére. A PALYAZAT TÁRGYA: A család heti étrendjének összeállítása. A PÁLYÁZAT KÖVETELMÉNYE: 1. Az étrend legyen korszerű, gyorsan készíthető, magyar ételekből összeállított. 2. A pályázók tüntessék fel az ételek élelmiszer-mennyiségét és költséget. haladó kispálca sorokkal horgol­juk, vastag, tömör anyagot ka­punk. Jtanglán-ruha (3). Hónaljig telje­sen egyenesen dolgozunk, s innen a ragián szabásminta szerint fo­gyasztunk. Az ujj csuklóig hasít­va borul a kézfejre. Horgolást mintája a következő. 1 sor: egy láncszembe két kétnihajtásos pál­cát öltünk, 1 láncszem, majd is­mét két pálca következik. A kö­vetkező sorbán a két pálca az előző sor egylánszemcs ivébe ke­rül, és tgy fo’ytatédva érdeket mintát ad. A ruhát keskeny bőröv szorítja a derékhoz. A nyakklvá- Rást és a mandzsettát színes pikő díszíti.' Prlncesz ruha (4). A ruha teil- sészlg két egyenes lapból áll. For­3. Az étrendet az évszakok figyelembe vételével készítsek el. A pályázat kiegészíthető ügyes munkafogások cs a gyer­mekek háztartási segítségének ismertetésével is. A legjobb pályamunkákat a rádióban és a sajtóban ismertetik. ELSŐ DÍJ: mosógép, centrifugával. MÁSODIK DÍJ: porszívógép. Ezenkívül több háztartási kisgépet és korszerű edényt osztanak ki. A pályázat a következő címre küldendő: Magyar Nők Országos Tanácsa, Budapest, VI., Népköztársaság útja 124. A beküldési batáridő: 1964. december L Miér! nem viszik el a kijavító!! lábbeliket? — Gépesített elgijjavitás — Mi iesz a szakmunkás utánpótlássá!? Szemelvények a miskolci Cipész Ktsz életéből Ä miskolci Cipész Ktsz 1947- ben alakult, és napjainkban 26 javító részlegében 226 fizi­kai, műszaki, adminisztratív :zak- és betanított munkás dolgozik, hogy kielégítse a lakosság lábbeli javítási igé­nyeit. Méretes osztályuk is van, ahol divatlap szerint, határidőre, a megrendelő kí­vánságának megfelelően ele­gáns, csinos, tetszetős, új láb­beliket készítenek. De nem feledkeznek meg az orthopéd szakszolgálatról sem. : — Dédesi Károllyal, a szö­I vetkezet elnökével és Szegedi Gvulánéval, a főkönyvelővel beszélgettünk a napokban a ' miskolci Cipész Ktsz munká­járól. Panasszal kezdődött ez a beszélgetés. Közölték, hogy a lakosság az elkészült lábbeliket nem váltja ki. Pedig tudott dolog, hogy a cipőjavítások 8—10 nap alatt elkészülnek az 5-ös részlegben Miskolcon, a Nagyváthy utca 38. szám alatt négy éven át raktáron ■ tartottak egy fél pár gyermek­cipőt, amelynek javítási költ­sége mindössze 7 forint volt. A gyermekcipőket gyakran azért nem viszik el, mert mire a szülőknek eszébe jut, a gye­rekek kinövik. A huszonhat fiókban je­lenleg tárolt és el nem vitt, kijavított lábbelik ér­teke 300 000 forintot tesz ki. Ezúton hívják fel a la­kosság figycltnéf, hogy’ hat hónap utón cipőt a szövet­kezet nem tárol, és azokat a határidő letekével át­adják a Bizományi Áru­háznak. Ilyenkor mindkét fél rosszul jár. A cipőtulajdonos elveszíti lábbelijét, a szövetkezet az áron aluli értékesítés miatt nem jut az őt megillető jöve­delemhez. Ha jól számolunk, a jelenleg raktáron levő, meg­javított 300 000 forint értékű lábbelik eladása eseten a kint­iévé összegnek még a fele sem folyik be a szövetkezet kasszá­jába. Pedig tegyük hozzá: hat hónappal ezelőtt ezért már munkabért fizetett, anyagot, használt fel, pénze állt benne. Különösen sok cl nem vitt cipő található a szövetke­zet 2-es fiókjában — Üj- diősgyőr környékén. Az itt lakók 50 000 forint értékű lábbelit hagytak a szövet­kezet nyakán. Nem különb a helyzet a 12/A. részlegben, az I. kerület­ben, a 9-es fiókban, a Selyem­réten, a 13-as fiókban, ugyan­csak az I. kerületben, továbbá a Dózsa György utca környé­kén sem. A 18-as fiók környé­két lakó második kerületiek közül is sokan feledékenyek. De sorolhatnánk mind a 26 fiókot, valamennyiben t.öbb- ezér forint értékű kijavított lábbeli áll a polcokon. * Jelenleg szépen fejlődik a hozom-viszem szolgálat is Ti­zenhét borsodi községben egy hét alatt minden lakos meg­kapja kijavított lábbelijét. A falvak lakosai időben elviszik a cipőket, nem úgy, mint a városiak közül jónéhányan. A miskolci Cipész Ktsz a közelmúltban jelentős mű­A bíróság ítélkezés közben meccset hallgatott Az amerikai New Jersey gyeimet szenteltek a mérkő- város fellebviteli bírósága zésre, mint a bírósági tárgya- úgy döntött, hogy Dominico. Russo orvos ügyét, amelyet lásra. első fokon elvesztett, újból A makacs ember kell tárgyalni. A határozat azon alapul, hogy az alsóbi- róság esküdtjei ítélethozatal közben a rádiót hallgatták, mégpedig egy kézilabda mér­kőzés lefolyását. Az indokolás még megállapítja, hogy az es­küdtek egy része a két ve­télkedő csapat egyikének vagy másikának győzelmére nagy összegű fogadásokat kö­tött és így sokkal nagyobb fi­Az angliai Coventry város­ban élő 95 éves Arthur Arch 42 év óta 20 perces késéssel él. 1932-ben ugyanis elren­delték, hogy minden órát 20 perccel igazítsanak előre. Ő nem hajolt meg a rendelkezés előtt, mondván, „nem tűrhe­tem, hogy bárki húsz percet elraboljon az életemből.” Ma­kacssága sok kellemetlenséget szerzett neki. Negyvenkét év alatt több állásából is elbocsá­tották, mert mindig 20 perccel később ért a munkahelyére. szaki fejlesztést és gépesí­tést valósított meg. A 2-es részlegüket nagyüzem­mé alakították át és bevezet­ték a gépesített szalagszer# termelést. Egy 8 órás műszak alatt sok száz pár cipőt javít­hatnak meg. Sűrűn akad lá­togatója ennek a moderrr üzemnek, a Marx Károly utcs 25. szám alatt. Különösen ki­váncsiak az iskolások, .mert ar ö szemükben (a szülők elmon­dása alapján) suszterinasnak lenni büntetés. Hol van már ez az idő? A munka ebben s részlegben éppen olyan, mini bármely nagyüzemben. A mun­kadarabot befogják a gépbe és megmunkálják. A munka­darab itt a cipő, amit kü­lönböző gépek segítségével javítanak. Azok a fiatalok tehát, akik kedvet éreznek ehhez a szakmához, bizalommal forduljanak a szövetkezet vezetőségéhez, (Miskolc, Rákóczi u. 18—20.) Olyan üzem várja a fiatalokat, mint bármely más gyárban és az élet semmiben sem külön­bözik más üzemekétől. Még a keresetben sem maradnak el, hiszen a szövetkezet dolgozói­nak átlagkeresete 1800 forint körül van. A miskolci Cipész Ktsz ren­tábilis vállalat. S még in­kább az lenne, ha a lakosság is segítené azzal, hogy kiváltja időben elkészült lábbelijét. A dolgozók szorgos mun­kások, teljesítik a terve­ket, pedig jelenleg Is lét­számhiánnyal küzdenek, 172 termelő dolgozó helyett 156-an dolgoznak. Ez évi nyereségük jól alakul, a köny­velés kimutatása szerint eddig 341 000 forint a nyereség. A megalakulás óta óriási fejlődésen ment át a szövetke­zet. A vezetők azonban ko­rántsem állítják, hogy náluk nincsenek hibák, de ismerik azokat és küzdenek kijavítár sukért.. Mind a huszonhat fiókban lelkesen dolgoznak, tevékeny­ségük elismerésre méltó, s azt a műszaki fejlesztést, amelyet az elmúlt esztendőben meg­kezdték, az idén és jövőre még nagyobb ütemben folytatják. Mindent egybevetve, a mis­kolci Cipész Ktsz-ben jól dol­goznak, eredményük a kollek­tív munka gyümölcse és bízni lehet benne, hogy javító-szol­gáltató tevékenységükkel ki­vívják a lakosság további megelégedését. íaO Elmondja egy boltvezető — Nekem igazán elhiheti, kedves kartársam, hogy nem öröm manapság boltvezetőnek lenni. Mert nem abból áll az egész, kérem szépen, hogy reggel kinyitom a boltot, fel­öltőm a köpenyt, és végzem a dolgom. Az volna az igazi! Beállni a pult mögé, figyelni, mit kér a vevő, miként szol­gálja ki az a kétbalkezes Csu- cserkáné, aki született antita- lentum a kereskedelemben, de a központból igen melegen ajánlották, énrám meg a hi­deglelés jön, ahányszor kiszol­gálni látom. Ilyenkor odame­gyek, átveszem a munkát, vagy valami módon beleavat­kozom a dolgok menetébe. Aztán sorra megnézem a pia­cokat, van-e elég áru kirakva mindenből, elintézem az ad­minisztrációt, árut rendelek, átveszek, statisztikát vezetek, köszöngetek, meg egyéb ilyes­miket csinálok. Ez lenne a vágyam ... De a valóság ... ! Reggel még csak a rolót hú­zom felfelé, már hallom, hogy cseng a telefon. Felveszem, mondom, hogy itt én beszélek a Felhőgomolyító és Fényesítő Vállalat Külső-lótáp utcai mintaboltjából, mire a köz­pontból azt mondja nekem Wasserkopf kartárs az árufor­galmi osztályról, hogy jól figyeljen Bruhák kartárs, fél­óra múlva odamegy magához Hosszúkarú kartárs, a főhi­vatali alosztály adócsoportjá­tól, és maga ad neki négy kiló strümbejsznit, első osztá­lyút. Mondom én erre. hogy egy gramm sincs belőle, és már hetek óta hiába rendelek, nem küld a nagyker. Csak semmi nyugalom — mondja erre ő —, mert már a központ intézkedett, és egy nagyobb té­tel strümbejszni útban van a Külsö-Lótáp utca felé, elvégre nem lehet, hogy e súlyponti környék lakói már hetek óta strümbejszni nélkül legyenek. Legyek körültekintő, mondta még, nehogy a lakosság köré­ben hiánycikké váljék a strüm­bejszni. És klatty, leteszi a kagylót Meg is érkezik a strümbejszni, meg szinte vele együtt Hosszúkarú kartárs, ki­szolgálom becsülettel. Alig csomagolom be neki az árut, már telefonál a központ főcso­porti alosztályától Bumbur- nyák kartárs, miszerint mind­járt jön a társhivatali főosz­tálytól Főfejes kartárs neje, s már mint ö, Bumburnyák kartárs. tudja, hogy én kap­tam strümbejsznit, arra kér, adjak tíz kilót Főfejesné asz- szonytársnak. Aztán telefonál Prüntyóke, az igazgató titkár­nője, aki magának és a diri feleségének 10—10 kilót kér, majd később Lüpőkné a mun­kaügyről, Durrbele kartárs a bolthálózati főcsoporttól, Stropákné a bérelszámolóból és így tovább. Mit mondjak, kérem, a strümbejszni két óra alatt elfogyott, se nekem, se a bolt dolgozóinak nem jutott egy deka sem, pedig, ha min­den dolgozónak jár a szüksé­ges mennyiségű strümbejszni, úgy nekem is kell, meg a bolt minden dolgozójának, még a már emlegetett Csucserkáné- nak is, aki minden kétbalke- zessége ellenére a bolt dolgo­zója. És, ha ezzel véget érne az ajánlgatás... A központ azt hiszi, hogy az a kis strüm­bejszni, amit küldtek, örökké tart. Wasserkopf karlárs már meg is fenyegetett, hogy ő nem törődik vele, honnan ve-' szem, de adjak még kilenc ki-- lót valami Csicsedlinénekj hármat meg Csovelós kar­társnak, mert ó már megígér­te nekik, ő pedig tudja, hogy én kaptam, és vegyem tudomá­sul, azt ő intézte el nelcemj hogy kapjak, és nem az én két szép szememért fáradozott, ha-' nem azért, hogy a Külső-' Lótáp utcai bolt kielégíthes­se a dolgozók strümbejszni igényét, hát csak ne dugdos- sam én a pult alatt, amit 8 ide diszponált, mert megütöm a bokámat... Hát így! Így megy napok óta!... Már a vá­ros összes boltjait összetelefo-' náltam, és így új gazdához juttattam hét mázsa strüm­bejsznit anélkül, hogy egyálta­lán nyílt forgalomba került volna... Apropó! Mondja^ kedves kartársam, nem tudna nekem keríteni tíz kiló valódi kukutyini hegyezett zabot? K Ménkő utcai boltban öt kiló strümbejsznit ígértek érte cse-' rébe... (benedeit)

Next

/
Oldalképek
Tartalom