Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
4 ESZAKOTAGYARORSZÄG Csütörtök, 1994. november 12. SZÍNHÁZ! KRÓNIKA Jurka László fiatal rendező egészében mozgalmas játékot állított színpadra, bőven élt a darab humoros szituációi kínálta lehetőségekkel, s bár az első felvonás vóntatottságán segíteni keveset tudott, a második és a harmadik felvonásban jól pergő előadást teremtett. E bemutató egyben három színészi bemutatkozás is volt. Mai gyerekek WE ' — Pisti, nem lenne jobb, ha gyűjtés helyett inkább hizlalást szerződést kötnénk a malackára? (Zsoldos Sándor rajza) Látványos, nagy tömegeket mozgató, hatásos előadást produkált, s ebben igen jól segítették Ütő Endre díszletei, Mészáros Margit jelmezei. A táncbetéteket Somos Zsuzsa m. v. koreografálta. Huszka melódiáit a Kalmár Péter vezényelte zenekar általában szépen szólaltatta meg, bár az első előadásokon helyenként még érződött kisebb hangzásbeli nyerseség. Az operett rangos szerep- osztásban kerül a miskolci közönség elé. Külön érdekessége, hogy a címszerepet két, egymástól eltérő adottságú színésznő játssza felváltva. Az egyik alakító a sok prózai szerepből ismert Balogh Emese, sok színnel, jellemformáló te- , kétségének e számára szokatlan szerepkörben történt meg- csillantásával állítja elénk Leb- stück Mária alakját. A másik Mária ' főhadnagy é számos énekes szerepben megszeretett Szabó Rózsa, aki a bemutató előadáson játszott, a szerep énekes lehetőségeinek maximális kihasználásával, szép énekszámaival, kedves játékával nyújtott emlékezetes élményt. Mindkettőjük partnere Makay Sándor, aki nagyszerűen alkalmazkodva a két Mária kétféle szerepfelfogásához, énekszámaiban és játékában egyaránt igen szines, értékes módon formálta meg Jancsó Bálintot, a katonává lett jurátust. Nagy örömmel hallgattuk Komlóssy Teri énekszá-® .mait, aki Antónia szerepében® szép szopránjának csillogta-,, tásával emelte az előadás ér-® tékét. Szili János jó partner-£ nek bizonyult. A humorról a Komáromy Éva (Panni szoba-“ A nagymama Jóembereknél merőben más- lány), és Varga Gyula (Zwick-o ícépp élt, mint másutt: szerényen, csendesen, li Tóbiás) kettőse igen sok® mosogatások, takarítások és gyereksereg kö- dallal, tánccal, tréfával, Fe- © zepelte. De nagymama, úgy látszik, elégedett hér Tibor (Biccentő strázsa-0 volt ezzel az élettel, hiszen amint Jóember mester) a vaskosabb katona- © mondta, „a nagymamáknak már nincsenek humor buffó megszólaltatá-» igényeik”, éppen ezért sohasem szólt vissza, sával gondoskodott. Somlói ha Jóember felesége rákiabált: ® . ■— A nagymama már megint nem vasalt ki Ferenc szoborszeru Kossuth-«mjn(jen ruhát, a nagymama már megint nem ját, Csiszár András rideg, lé- 0 acfoít uzsonnát a kanárinak, a nagymama is- lektelen vérteskapitányát, Bá-°mét átengedte Rossz Szomszédékhoz a Tün- nó Pál intrikus katonaorvo.odikét a nagymama már megint főtanácsokat & jiclzCTTí! . sát, Szabados Ambrus igen a Szóval nagymamához olyan hangon beszél- emberi honvédőrnagyát, to-0m/c, ahogyan másutt, ugye, sehol? És Jóem- vábbá Gyarmathy Ferenc,^ber, kedves feleségével együtt, fizetésnapoMárffi Vera Papp Ella, Bő-°,con olyan számításokat készített, amilyenek- ’ , ’,,. ,,®re eddig a világmindenség történetében sosze Peter szerepformálasát®^ senki gondolni se mert: ennyi, meg enykell még kiemelni a népes«uyj <j nagymama havi ennivalójának ára, szereplőgárdából. % ruhára nem, kell, cipőre nem kell, szórako, , , ... „„ ázásra nem kell, de mi lenne, ha még ezt a Két nappal később, novem-a kellene... bér 1-én Erdőbényén tartott® Néha azonban a nagymamák is szeretnek újabb bemutatót a színház. í-t* kirúgni a hámból. Jóemberék nagymamija is indult el megye.iaró utjiara az o£fOTUj0jt egyet, és elhatározta: csinál valami új „taj-darab”, Tóth Miklós «olyasmit, amit talán mások is megcsinálnak. jr _ ~ ® Egyik nap a piacon, amikor a szokásos csaMrift oiádi rendelés szerint vagy fél mázsa árut «Z melíényasehbeii %vásárolt, sikerült lealkudnia egy és más áru- J o ból összesen 2 forint 80 fillért. Aztán a vilcímő háromfelvonásos vlg-®iamosmegállónál felszedett a földről egy 50 játéka Jurka László rendezé-e filléres jegyet, betette elszámolásai közé és sében és Lévai Sándor célsze-®— gyalog ment haza a város túlsó végébe. rű díszleteivel. o Nagymamának lett 3 forint 30 fillér zsebE vígjáték nem nagy igé-o pénze és egy jó adag lelkiismeretfurdalása. — VÁRKONYI Zoltán rendező vezetésével július 14-én Ónodon vették fel a Jókai Mór ismert regényéből, „A kőszívű ember fiai’’-ból készülő kétrészes, szines, szélesvásznú film első jeleneteit. Néhány téli felvétel azonban még hátra van. A színészek már a téli felvételre készülnek. wmm Bolgár—magyar barátsági est lesz Miskolcon Hétfőn, november 16-án bolgár szakszervezeti kulturális küldöttség érkezik Miskolcra. A magas beosztású szakszervezeti vezetőkből álló bolgár delegáció tagjai a magyar szakszervezetek kulturális életével ismerkednek miskolci tartózkodásuk alatt, s részt vesznek a tiszteletükre rendezendő bolgár—magyar barátsági esten. Äz SZMT Művelődési Háza rendezésében, november 17-én sorra- kerülő ünnepi est művészi műsorában fellép Dobos Ildikó, Telessy Györgyi, Polgár Géza, Szabó Rózsa, valamint az SZMT kamarakórusa és az Avas táncegyüttes. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vendégeként itt tartózkodó bolgár küldöttek három napot töltenek körünkben. •r> BORSODI GYULA: Az Elba partján Távoli dómok tornya komiul, páncélos lovagként áll fölöttem Albrecht és Auguszt ősi vára, Egy nap csupán, s mily messze jöttem! Szomorúfűzfa leng a szélben, levelet hullat az Elbára. Vörös szíriek és zöld mezők közt siklik a víz el kis hajókkal s a hídon át a német élet dübörg szünetlen, s víg ha jót hall. Ilallatszik-e e halk beszéd itt s eljut-e hozzád kicsi áldott szülőföld, melyről most is őrzök egy összepréselt szál virágot? Tudod-e Te Is, hol vagyok most s hányszor szólítlak gondolatban míg gránitlábon áll a vár fönt és elvillan a víz alattam? Oh nézd csak, milyen egy az ember szokása, vágya, gondolatja, Hát miért folyt a könny s a vér úgy, ahogy suhan az Elba habja? Sétálok néha itt e fák közt e színes őszi, nagy mesében. S a szász homokra halk levélként pereg s nyomot hagy benne léptem.!. Meissen, 1964. XI, 3. A Csikajda költője Nyolcvan esztendeje született Madarász Emil Mintha tegnap láttuk'vol- _________na az utcán kocogni (vöröskatonaként rokkant meg 1919 nyarán, a tiszai csatában), mintha éppen most fejezte volna be meghatott szavait, amelyekkel megköszönte 75-ik születésnapja ünneplését. De Madarász Emil több mint két esztendeje halott, és éppen nyolcvan éves lenne most, ha élne a szocialista diákok század elején megalakult szövetségének egyik vezetője, a forradalmár tanító és újságíró, a hosszú emigrációban mindig magyar hősökről daloló költő. M adarász Emil költészete nemcsak forradalmas és őszinte volt és'fiíaradt is az, hanem a művészi értéket sem lehet elvitatni tőle. Itt vannak- elsősorban elbeszélő költeményei, s azok • között is a Csihajda, az 1919-es magyar proletárforradalomnak ez a több mint verses krónikája. Egy zordon tanár jelenik meg a matróz-laktanyában, hogy „a marxi lecke-front”-ra vezesse a rettenthetetlen, de nem éppen képzett matrózgyerekeket. Csihajda Pál századpa- rancsnok azonban lemarad, mert különböző ellenforradalmi felkelések leverésére vezénylik. Társaival együtt keményen verekszik, de az „áruérték” és az „árucsere” továbbra is rejtély marad előtte... S e pompás ötlet és a derűsen egyszerű, a régi krónikák intonációját továbbfejlesztő hangvétel közegében arról beszél a költő, miképpen válik hőssé az egyszerű ember, Csihajda Pál. S a minősítő humor megóvja a Csihajdát, de Madarász Emil többi hősi eposzát, a dohányszínruhást, az Árulást, a Hűséget is attól, hogy fellengzőssé váljanak. A Csihajda kiemelkedő színvonalát a többi elbeszélő költemény nem éri el, de egyiktől sem lehet elvitatni az ábrázolás sokszínűségét, az áthatott- ságot. Madarász Emil már Moszkvában (ahol máj-1 két évtizedig élt) írt néhány szép novellát. Első regényét azonban, túl a hetvenedik esztendőn, Budapesten kezdte meg. Trilógiát tervezett, tele önéletrajzi elemekkel, ám csak az első kötet, A kék ház láthatott napvilágot. Bár élete utolsó éveiben nagyon beteg volt, mondhatni, halála percéig dolgozott a folytatáson, a századele ji diák-mozgalmak rajzán. Kötelességének érezte, hogy az új nemzedékek számára érzékletesen mutassa meg a forradalmi előzményeket. Tudta és hirdette: az új körülmények között új feladatok várnak a tömegekre és bennük a „ko- vászlelkűek”-re, de azt is tudta, hogy a forradalmi hagyományok elhallgatása milyen eszmei és erkölcsi károkat okozhat. „A dohányszínruhás”-ban szerepel egy borzas ezredír- nok, aki a katonai nyomtatványok hátlapjára verseket ír. Ezt a figurát önmagáról mintázta Madarász Emil, aki Kiss József költői tradícióit töltötte meg a korabeli társadalom igazságtalanságai, s főleg „a nagy vágóhíd”, az imperialista világháború hatására a proletárforradalom tartalmával. Az 1956-os ellenforradalom, s régi elvtársának, Sziklai Sándornak bestiális legyilko- lása ihlette őt Sziklai ezredes című versére. Abban írja: — Nem jártam arra, de ha arra járnék, Sapkám levenném tisztes-csendesen, A sírod előtt magamban mcgállnék, öreges-görbén, fél-egyenesen ... Madarász levesszük sapkánkat. Emil, a harcos költő sírja előtt tisztes-csendesen” Kora ifjúságától kezdve, de még „öreges, görbén” is értünk küzdött, azért, hogy egyenes gerinccel éljünk. A. G. WB ^HäEEiifflaaasESH®' g? ®j®í iMOZIÜZEMI VÁLLALAT , \\ MŰSOR BEKE Ó, nagymami • November 12—14: Nehéz embe- •rek. Magyar. 15—18: A világ vécéig. Francia. Előadás: hn. 4, 6, J8. Matiné 15. de. f. 10, f. 12: Neig vessünk. KOSSUTH délelőtti műsora 12—13: Nehéz emberek. Magyar. Előbbi eltűnt, amikor bement egy útjába esőL lottózóba, és kifelé jövet már csak az utóbbi ® filmszínház maradt meg. Nagymama lottózott és — nyert. 3l412é7:16: Ha egyszer hüsz év múl- 50 ezer forintot és meg annyit fizettek ki ne-*va. Magyar. 17—18: a világ végéig. ki, amennyiből vásárolhatott egy lemez ját- J Francia. Előadások: de. f. 11. szót azzal a lemezzel, hogy: „Nagymami, ó * kossutb drága nagymami, de jő, hogy köztünk élszr\ J délutáni műsora Jóemberék semmit sem tudtak a dologról. « 12—is: Ha egyszer húsz év múi- Fel sem tűnt nekik, amikor nagymama szó- 8* * Matin (f* ís*.* de° f. "‘(v’f/’ia: kásos bevásárlási útjáról hazatérve lerakta QÁllami Aruház. csomagjait és így szólt: • ADY TAPOlca — Jaj, de megkönnyebbültem, kedvese- Z t 4 . Imt í, 12—13: Mese a 12 találatról. 14— YtV , — . . «# • 1 - * .. . ... Í15: Nápoly négy napja. Mb. olasz. Akkor kezdtek felfigyelni rá, amikor tovább lEiőadás* csütörtök,, vasárnap f. 5, folytatta: ahn- 7- Péntek, szombat hn. 7. — Most már bevallhatom nektek, hogy két ® P«^KÍ'.YA n M 1 ’ héttel ezelőtt elkövettem ellenetek egy nagy aA^k meghódítják az ^éget. Mb! bűnt... «sr.qvjct. “ Jóember meghökkenve meredt mára, felesége pedig 1 elcsattant: — De nagymama! Miféle bűnt? Nagymama elmosolyodott és mondta: jj — Becsaptalak benneteket. 3 forint 30 fii- a lérrel. Nagyon bántott a dolog, de most úgy • örülök, hogy jóvátehetem... — és kicsoma- © nőit a a lemezjátszót, kirakta a bankjegyköte- «Nap _______ q eket. — A tiétek, kedveseim. Hogy megbo- % csássatok. o«- csütörtök — Óriásit — hüledezett a Jóember. —1 A J13** Péntek nagymama lottózott? szombat — Jó, jó — vágta rá a felesig —. de akko^* , most már megadhatja a 3 forint 30 fivért, is! © a° ap A nagymama , Jóemberék.nM azóta, is me- + rőben másképp él. mint másutt: szerényen. ön.t kedd csendesen, mosogatások, takarítások és gye.- cis., szerda 16: 17—18: Revü parádé. Színes A törvény balkeze: ^ 5? Angol. Előadási hétköznap n. 6, ihn. 8. vasárnap hn. 4-kor is. Martiné 15. de. f. 10, f. 12: Aranyvonat. csendesen MrSKOT.C TÁNCSICS 12: 5 és este f. 9: Keresztesek I—II. Színes lengyel. 33: Katonazene. Színes magyar. 14—15: 8 és fél. Olasz. 16—17; A sorsdöntő fénykép. Jugoszláv. Előadás: 5 és f. 8. Matiné 15. de. f. 10 és f. 12: Pinocchio. . SAGVAKI 12—13: Nincs többé válás. Mb. lengyel. 14: csak 5 órakor: Keresztesek. I—II. Színes lengyel. 15— 17: Blood kapitány fia. Színes olasz. Előadások: hétköznap f. 5 és 7, vasárnap f. 3-kor is. MlSKOt <. S7IKRA 12—13: A trubadúr. Olasz. 14—15: A 66. szélességi foktól északra. Színes szovjet. 16—17: Tékozló szív. Mb. francia. Előadás: hn. 5, és n. 8 óra. Matiné 15. de. 10: Mamlock professzor. MISKOI.C PETŐFI 12—13: Tékozló szív. Mb. francia. 14—15: Mese a 12 találatról. Magyar. 16—17: Keresztesek. I—TI. Színes lengyel. Előadások: csütörtök, vasárnap, hétfő f. 5, 7, péntek, szombat, kedd csak 7 óra. Matiné 15. de. f. 11: Napfény és árnyék. OI AH At 14—15: A döntés joga. Lengyel. 17: du. n. 5: KubaJ történetek. 17 —18: í. 7; A szerelem másik arca. Olasz. Előadás: kedd. vasárnap n. 5, f. 7, szerda, szombat f. 7. Matiné 1.5. de. f. 11: Napfény és árnyék. BÜKK 14—15: A nagy riport. Amerikai. 17—38: A bűnös visszatér. NDK. Előadás: 7, vasárnap f. 5-kor Is. Matiné 15. de. 11: Liliomfi. Miöholci Nemzőit Sxínhá® Bérlet Előadás Óra reksereg közepette ... (Ttuttkay) 19.» csütörtök Pethes Bérletszünet Petőfi Madách Ady Bérletszünet Shakespeare Jászai Bérletszünet Erkel Mária főhadnagy Mária főhadnagy Mária főhadnagy Mária főhadnagy Háború és béke Mária főhadnagy Mária főhadnagy Mária főhadnagy Háború és béka Mária főhadnagy 1 7 3 fél 8 de. 10 3 fél 8 7 7 7 Pontosan négy hét telt el 7 azóta, hogy a Miskolci Nemze- c ti Színházban megkezdődtek í az idei évad előadásai, ami- > kor ismét bemutatót hirdetett c a plakát. Az évadot nyitó t nagyszerű, a kezdésnek ran- í got adó Háború és béke elő- c adás után október 30-án, az rc érzelmekre ható játékok ked- 5 velőinek kielégítésére, bemu- j tatták a * 1 Mária főhadnagy í című, háromfelvonásos ro- E mantikus operettet. Az 1848- ? as szabadságharc hős résztve- i vője volt Le’ostüch Mária, j aki férfi módra harcolt, és hő- j si magatartásáért több kitün- t tetést, végül főhadnagyi ran- E got kapott. Az ő alakja és sza- j badságharcbeli szereplése kö- c rül fonódik az operett mese- ; fonala, Szilágyi László libret- ( tója, amelyre Huszka Jenő 1 1942-ben komponálta melódia- i it. Huszka áradó dallamai is- 1 merősök, az operett egyik-má- 1 sik dalbetétje annak idején j sláger lett, aztán elfelejtettük, e Most a Miskolci Nemzeti e Színház színpadán újra fel- % csendülnek az ismerős dalia- ] mok. c A Mária főhadnagy bémuta- j tása hálás színpadi vállalko- i zás, hiszen meséje erősen hat t az érzelmekre, az előadás rit- 1 kán téveszt célt, mindig eléri c a tervezett hatást. Sallós Gá- r bor rendező élt is az érzelmi c hatásokkal, és elsősorban erre f önítp.tí-p npósr knncencióiát. c nyű mű. Meseszövésében, fordulataiban nem egészen mentes a régi, kisigényű polgári vígjátékok hatásától, de az alapkonfliktust igen jól plántálja mai életünk talajába, s így egészében mainak érezzük és fogadjuk el. Az „ingázók”, a lakóhelyüktől távol dolgozók élete szolgál keretül a játékhoz. Az idősödő, már- már a naivitásig rendes családapa, Csőri Antal nem jut albérleti lakáshoz a fővárosr ban, holott munkája odaköti, amíg egy sokat tapasztalt ingázó kollégája tanácsára mcl- lényzsebébe nem süllyeszti jegygyűrűjét, s agglegényként keres és kap megfelelő szobát egy csinos, fiatal elvált asz- szonynál. Ebből persze a vígjátékok örök törvényei szerint sok .bonyodalom származik, amit az is fokoz, hogy míg a tisztes családfő Pesten albér- leteskedik, családja Pásztón albérlőt fogad, s a fiatal albérlő és a bájos Csőri Kató között szerelem szövődik. Végül is, a vígjáték törvényei szerint, minden elrendeződik, s a néző egy derűs est emlékével tér haza. E darab nem vállalkozik nagy horderejű társa-. dalmi kérdések megoldására, pusztán mai életünk egy részecskéjére villantja a reflektorfényt, és nevettetni akar. Ennek a feladatának jól tesz eleget. Még akkor is, ha a darab szerkezeti felépítésében . aránytalanság adódik. Az első felvonásban példáu1 alig mozdul előre a cselekmény. Most debütált Zéman Vilma, aki Csóri Kató alakját töltötte meg bájjal, kedvességgel és Igen szimpatikusán formálta meg a tizennyolc éves, szere- tetre érdemes fruskát. Zoltán Sára Csóri pesti háziasszonyának szerepében, a vígjátéki szituáció ellenére, igen szerencsésen, nem a csábító, hanem a szeretetre vágyó nő jellemzőit domborította ki. Csőid kisfiát Halász Katalin m. v. Játszotta, s a kis szerep lehetőségén belül jól érzékeltette az íróilag igen vázlatos alakot. A színház már ismert művészei közül Máthé Éva Csóriné alakjának sok-sok humorral átszőtt, találó, apró motívumokkal gazdagított megformálásában igén emlékezetes. Cyuricza Ottó Csór! figurájában szinte minden percben derűt fakaszt, alakját naiv jóhiszeműség, sok szórakozottság, s főleg nagy vígjátéki gyakorlat motiyálja. Pá- kozdy János szinte lubickolt a sokat tapasztalt „ingázó” alakjában: fölényes, nagyvonalú, apró játékai mindig derűt keltenek. A szerelmes fiatal viszonylag egysíkú alakját Dobránszlcy Zoltán formálta igen emberivé, hihetően élővé, a mindig elkéső barátot pedig Gonda György keltette 'detre sajátos humorral, derűt Eakasztóan. Benedek Miklós
