Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

Vasárnap, 1954, november í. ESZAKMAGYARÖRSZAÖ 5 Ismét a tsz-beruházásokról Néhány héttel ezelőtt fog­lalkoztunk lapunk hasábjain a termelőszövetkezeti beruhá­zások helyzetével, az év első felében- végzett munka alap­ján, olyan következtetéseket kellett levonnunk a tapaszta­latok, elsősorban a megye ve­zető szakembereinek tapaszta­lataiból, hogy a beruházó vállalatok, építő-brigádok te­vékenysége nem volt kielégí­tő. Számos gazdasági épület, agronómuslakás „nem talált” megfelelő kivitelezőre, illetve az építés különböző, részben megalapozott, részben erőlte­tett kifogások következtében félbeszakadt. Szóltunk róla, hogy a legnagyobb gondot még két egész hónap, s végered­ményben téli hónap! áll az építők rendelkezésére. S a munka mérlege: eddig mind­tesek az úgynevezett „kó­borlástól”. Néhány tsz-építő- brigód (Bőcs, Sajóhídvég, Per­kupa) szintén az egyéni épít­össze 57 százalékát végezték kezések vállalására speciali­el a feladatoknak. Ismét csak hangsúlyozni kell: még min­dig hatnak a bonyolult terve­zés, szervezés marasztaló labi­rintusai, hiszen ezek késlel­tették a munkálatok megkez­dését, rögzítését. Azonban, sajnos, nemcsak ezek befo­lyásolják károsan a tsz-épít- kezéseket. Ilyen akadályozó tényező például az is, hogy több építő vállalat nem tart­ja szívügyének a termelőszö­vetkezeti építkezéseket, nem társadalmi és gazdasági fon­napjainkban is a tervezés, az tosságának megfelelően kezeli előkészítés, a kijelölések, jó­váhagyások bonyolultsága okozza, s mind a kapacitás- hiány, mind az akadozó anyagbiztosítás lassítja az építkezések ütepiét. Közrejátszottak azonban olyan tényezők is, amelyek szubjektív jellegűek, s az épí­tő vállalatok tevékenységének negatívumait tükrözik. A hi­bák megszüntetése, a gyor­sabb munka céljából a félévi értékelés után, számos elhatá­rozás született, számos intéz­kedés történt. Nem hiányozhat a társadalmi felelősségérzet A gyei Beruházási Iroda, a me- tanács vezető szakembe­rei gondoskodtak róla, hogy anyaghiány lehetőleg ne aka­dályozza az építkezéseket. Téglában, mészben, faanya­gokban, s vasszerkezeti anya­gokban már szinte ismeretlen a korábbi „nincs”. Az ilyen és hasonló intézkedések nyo­mán, hozzászámolva még a termelőszövetkezetek nem ter­vezett, de szükséges közre­működését a szállítási felada­toknál, s a munkaerő biztosí­tása kérdésében. — lényeges javulásra lehetett számítani. S bár javulás feltétlenül tapasz­talható, a harmadik negyed­évi mérések, ellenőrzések mégis azt mutatják: még mindig igen sok a tennivaló. Az év végéig már csupán a kapott megbízatásokat. Hadd említsük meg elsőnek, hogy az építőipari, vegyes­ipari ktsz-ek például a har­madik negyedév végéig, ok­tóber elejéig csupán 47 száza­lékban tettek eleget kötelessé­güknek. S a lemaradás okai nemcsak a korábbi anyag­hiánnyal magyarázhatók. Elgondolkoztató dolog pél­dául, hogy egyes ktsz-ek, a kijelölés ellenére sem vállal­ták például az agronómus- lakások építését. Ügy gondol­juk, e lakások megépítésének fontosságát a mezőgazdaság és a termelőszövetkezetek fej­lődése szempontjából nem kell magyarázni, hangsúlyozni. S ha vállalták is, olyan kiköté­sekkel: szerezze be az anya­got a termelőszövetkezet (hol­ott a ktsz ezt olcsóbban kap­ja) azután adjon munkaerőt. S e gyakorlat indítóoka ta­gadhatatlanul abban keresen­dő, hogy a ktsz, mint vállalat, jobban jár, ha a lakosság ré­szére dolgozik. Kérdés: le­het-e ebben az esetben be­szélni olyan dolgokról, mint a felelősségérzet, a fontossá­gi sorrend? Ügy hisszük, a válasz: nem! Határozottabb ellenőrzést! A termelőszövetkezeti közös vállalkozások, a saját építő brigádok dolgozlak ez évben legeredményesebben. Azon­ban e vállalkozások sem men­Meggyorsul a mezőgazdasági szakirodalmi tájékoztatás Á napokban Prágában ülé­sezett a ICGST-államok Nem­zetközi Mező- és Erdőgazda­sági Tájékoztatási Központjá­nak Tudományos Tanácsa. Dr. Mikó András, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ fő­igazgatója, a magyar delegá­ció vezetője hazatérve elmon­dotta: a nemzetközi központ 1964. elején kezdte meg mű­ködését azzal a céllal, hogy a, KGST-országok minél hatéko­nyabban tájékoztathassák egy­mást a mezőgazdasági szak- irodalomban közölt kutatási és termelési eredményekről, módszerekről. A nemzetközi központ mun­kája eddig is eredményes volt. Erről adott számot a mostani tanácsülés, amelynek napirendjén szervezési kérdé­sek és konkrét munkameg­osztási feladatok szerepeltek. A részvevők megállapodtak például a témafeldolgozások módszerének egységesítésében, ami lehetővé teszi, hogy kö­zösen állítsanak össze egyes témadokumentációkat. Ennek jegyében a magyar és cseh­szlovák tájékoztatási intézet a következő évben együtt dol­gozza fel a mezőgazdasági szö­vetkezetek közös vállalkozá­sainak nemzetközi szakirodai­mát. A munkamegosztás elve és módszereként elfogadta a ta­nácsülés azt a magyar kezde­ményezést, hogy az egyes or­szágokban feldolgozott téma- dokumentációkat a többi ál­lam részére is hozzáférhetővé teszik. Ennek megvalósítását a magyar dokumentációs köz­pont néhány hónappal ezelőtt már meg is kezdte, amikor as öntözéses gazdálkodással fog­lalkozó két témagyűjteményét orosz nyelven, megfelelő pél- dányszémban a KGST-orszá­gok rendelkezésére bocsátotta. A mezőgazdasági és rokon mosan nő, s a növekvő szak- irodalmi áradatban mind ne­hezebb az eligazodás. A ta­nácsülésen ezért központi fel­adatként jelölték meg a szak- irodalom, illetve a tájékozta­tási anyagok gépesített visz- szakeresésének technikai ki­dolgozását és központi meg­szervezését. A tanácskozás segítséget ad ahhoz, hogy a magyar mező­gazdasági szakemberek ezután még gyorsabban megismerhes­sék, hasznosíthassák a szocia­lista országok mezőgazdasági kutatásának és termelésének eredményeit. zálták magukat, holott terme­lőszövetkezeteinkben számos gazdasági épület, dohánypaj­ta, agronómuslakás építésé­nek befejezése forog veszély­ben. S a következő évre „át­húzódó” forintban számolt milliók párhuzamos mérték­ben csökkentik a következő évi beruházási keretet. Ezen­kívül csak igen keveset hasz­náltak fel eddig megyénk ter­melőszövetkezetei a szerfás épületek téliesítésére kapott összegből, holott számos, kö­zös gazdaságban az elmúl* télen is nagy károk keletkez­tek a t.éliesítetlen épületek miatt. Az állatok megbete­gedtek, elpusztultak. E tények fontos feladatok elé állítja az építő vállalatok, de elsősorban a ktsz-ek és tsz- építő-brigádok vezetőit, szak­embereit, ezzel párhuzamosan a járási tanácsok építési, be­ruházási előadóit, szakembe­reit is. S korántsem úgy summázva, hogy „mindent, el kell követni az építkezések érdekében..hiszen az ilyen ,.mindent”-be sok min­den belefér, de sok minden ki is maradhat, sokszor ki is ma­radt már. A részfeladatok adottak. A tennivalók Tény, hogv az építőanvag- ellátás javult, s ha szükség van valamire, a megye veze­tői. vezető szakemberei, gyor­san intézkednek, segítenek. Ez azt jelenti, hogy a követ­kező hetekben, a következő tettekkel lehet gyorsítani a beruházásokat, s ha probléma van, azonnal kérni kell az ille­tékesek segítségét. — Ha vala­hol nem látszik biztosítottnak a téliesítésre tervezett összeg felhasználása, gondoskodni róla, hogv más helyen, más termelőszövetkezetben fel­használják. — A termelőszö­vetkezet segítsen, ha anyag­szállításról, vagy segédmun­kásokban munkaerő-hiányról van szó. A termelőszövetkeze­tek különben a legújabb in­tézkedés szerint, közvetlenül a központi elosztó telepekről is szállíthatnak anyagot... S ami igen fontos, igen lénye­ges dolog: a ktsz-ek és más vállalatok tartsák ' elsőrendű feladatuknak a kijelölt, vál­lalt feladatok befejezését. Ilyen, jól szervezett tevékeny­ség és ellenőrzés nélkül va­lóban elkerülhetetlen a még hátralevő munka nagy részé­nek befejezése. A lemaradás pedig sok kárt és bosszúsá­got okozna, okozhatna terme­lőszövetkezeteinknek. Nem beszélve róla, hogy az ilyen kór az egész népgazdaság ká­ra! Barcsa Sándor Barátságunk szálai egyre erősödnek Interjú Bonta Lajosáéval, az A1SZBT Borsod megyei titkárával Felszabadult életünk igen sok gazdasági, politikai, kul­turális, megnyilvánulása kap­csolódik a szovjet nép segít­ségéhez, a szovjet néppel való barátságunkhoz. A történelmi tanulságtétel szerint is sok évtizedes kapcsolat természe­tesen csak a felszabadulás után bontakozhatott ki széle­sebb körökben, s azóta alig- alig akad életünknek olyan megnyilvánulása, amelynek kapcsán a magyar és szovjet nép barátságának valamilyen jelentkezési formáját ne ta­pasztalnánk. E kapcsolatok ápolása, e barátság erősítése ■jelenti a Magyar-Szovjet Ba­ráti. Társaság fő feladatát, és e társaság munkájáról, felada­tairól kérünk tájékoztatást Bonta Lajosnétól, az MSZBT Borsod megyei titkárától. — Napjainkban vi­szonylag keveset hallat magáról a mozgalom. Tudjuk, hogy az MSZBT működik, dolgozik, ered­ményei erről tanúskod­nak, s a viszonylag csendben munkálkodás nem a munka szünete­lését jelenti. Mi áll most az MSZBT tevékenysé­gének homlokterében? — Valóban, a megyei moz­galom mostanában keveseb­bet hallat magáról. Legalább is, ami a rádió- és a sajtó­nyilvánosságot jelenti. De te­vékenykedünk, és szép ered­ményekre tekinthetünk vissza. Barátságunk a szovjet néppel mindinkább erős lesz, utind eredményesebbé, gyümölcsö­zőbbé válik az iparban, a_ me­zőgazdaságban, a művelődés- ügyben, s egész társadalmi életünkben. Munkánk homlok­terében a tartalmilag is mé­lyebbé vált barátság megis­mertetése áll. Figyelembe vesszük megyénkben a fejlő­dés rendkívül meggyorsult, szinte napról napra erősödő ütemét, a minden iránti tájé­kozódás lehetőségét és az en­nek nyomén támadt nagyará­nyú érdeklődést. Mozgalmunk célja tiszta, nemes és világos: a hangzatosságok mellőzésé­vel mindenki számára hozzá­férhetően, reálisan kell megis­mertetnünk a szovjet nép éle­tét. Az élet változásainak ered­ményeként szükségessé vált, hogy más szervezeti keretek között, az élet által kialakított új követelményekhez inkább alkalmazkodva dolgozzunk. Nem. a szervezeti felépítésnek megfelelő mechanizmussal, ha­nem differenciáltabb, az élet követelményeit jobban kielé­gítő módszerekkel. Ez a szin­te „láthatatlanul” élő mozga­lom elevenségét, és főleg tar­talmi mélységet vitt társasá­gunk életébe. A szervezeti jel­leg megszűnt, mozgalommá vált, s így tevékenységünk ar­ra irányul, hogy az adott le­hetőségek legjobb kihasználá­sával segítsük a szovjet nép iránti érdeklődés legjobb ki­elégítését. Természetesen nem monopóliumszerűén, hanem Kétmillió tonna olaj Á népek barátsága, mert nemes célok szül­ték, történelmi kötőanyag az emberi hala­dás építményében. Az ilyen barátságok ki­állják az idők próbáit. Nem árthat nekik semmiféle történelmi fordulat. Mind kemé­nyebbé és egyre tartósabbá válnak a múló idő sodrában. Sokan gondoltak erre a szov­jet, csehszlovák és magyar nép fiai és lányai közül megint, amikor a Barátság Kőolajve­zeték új „jubileumának” hírét meghallották. E nagyszerű baráti és testvéri mű első ju­bileumát akkor ünnepeltük, amikor a Kuj- bisev környékéről öblös csövön elindított szovjet olajból az első egymilliomodik tonna t megérkezett hozzánk. Az 5000 kilométeres vezeték pompásan működik. A szovjet, cseh­szlovák és magyar kezelők testvéri egyetér­tésben kooperálva dolgoznak — mindhárom nép hasznára, a népek testvériségét és a vi­lágbékét egyaránt szolgálva. Most pedig beköszöntött a második jubile­um is. Megérkezett szép hazánkba a két­milliomodik tonna szovjet olaj. Ez azt jelen- fa, faogy az első félév szállítási tervét alapo­san túlteljesítették, ömlik hozzánk az olaj szakadatlanul, s ez a fekete arany az élet szövetségese nálunk. Energiává válik gyára­inkban, a földeken dübörgő traktorokban, s aligha lehet felsorolni,----- --------------, mi minden készül t udományok szakirodalma az belőle népgazdaságunk hasznára, egész világon évről évre roha-1 A Barátság Kőolajvezeték ötezer kilométe­res útszakaszon a puszta létével olyasmit bizonyít, ami sehol másutt nem létezik és nem is létezhet, A világ más részeiben is vannak olajvezetékek. De azokban a csövek­ben nemcsak olaj folyik, hanem egy-egv ki­zsákmányolt, kiuzsorázotf, becsapott nép könnye és verejtéke is. A tőkés, monopolista nagy olajcápák, amikor elvezetik az arab országok, vagy Venezuela, avagy más terü­letek olajkincseit, voltaképpen rabolnak. Némi koncot odavetnek a saját népüket el­nyomó cinkosaiknak, de ez a komisz tényen mit sem változtat. Nem lehet ott szabadság, ahol kizsákmányolás van, egyenlőtlenség a szerződő felek között. Ahol a tőke és a mun­ka egymással szembeszegülő erők •— ott a népek sorsa keserű. Az is marad mindaddig, amíg az ilyen végzetes ellentmondást az em­berek akarata fel nem oldja. Kétmillió tonna olaj a Barátság Kőolajve­zetéken! Ha a krónikás fellengzős akarna lenni, azt mondaná: Ilyen egyszerű tények dúsítják a szocialista néoek barátságát. Csak a politikai vakság tagadhatja ezt. A tények azonban olyan beszédesek, hogy nincs szük­ségük lelkendező dicsérgetésekre. A tény megmarad ténynek, s beszél önmagáért. Á Barátság Kőolajvezeték kétmilliomodik ton­na olaja magyar földön — „mérföldkő”. Jel­más társadalmi és tömegszer­vezetekkel, mozgalmakkal együttműködve. — Miben lehetne rö­viden összefoglalni az MSZBT Borsod megyei feladatait? — Fő célkitűzésünket maga a társulat neve határozza meg. Természetesen, ez igen tág fo­galom, amelyen belül öt fő munkaterület köré csoporto­sítva sorakoztathatjuk fel te­endőinket. Ezek: a tömegpro­paganda és kulturális nevelés, az iskolán kívüli felnőtt nyelv­oktatás szorgalmazása, szemé­lyes kapcsolatok ápolása a szovjet nép fiaival, az ifjúsági nevelő munka hatékonyabb segítése, valamint mindeme feladatok jobb megvalósítása céljából együttműködéssel más társadalmi és tömegszerveze­tekkel, mozgalmakkal. Az el­múlt, mintegy éves időszakban munkánkat a felszabadulás 20. évfordulójára való felkészülés jellemezte. Többet foglalkoz­tunk a gazdasági együttműkö­désből adódó eredményekkel, a hazánkba látogató szovjet szakemberek előadásainak szervezésével, de úgy érezzük, hogy ezt a propagandamun­kát fokoznunk kell, főleg a művelődés területén. Az iro­dalmi és művészeti életben adódó nagy jelentőségű évfor­dulók megünneplésén túl töb­bet kell tennünk a mai szovjet alkotóművészek munkájának megismertetésére, amely iránt élénk, de igen sokszor kielé­gítetlenül hagyott érdeklődés mutatkozik. Meg kell mutat­nunk azt is, hogy művészeti alkotások milyen irodalmi és egyéb viták, eszmei harc köze­pette bontakoznak ki. Szélesí­tenünk az internacionalizmus eszmeiségének tudaíosításáért folyó tevékenységünket. A húszéves felszabadulási évfor­dulóval kapcsolatos rendezvé­nyek sorában nemcsak évfor­dulós megemlékezések, hanem barátsági estek, összejövetelek lesznek, amelyekre a Szovjet­unió budapesti nagykövetségé­nek képviselőit is meghívjuk. A szakmai jellegű tanácsko­zásokon kívül megrendezzük az aranykoszorús jelvénnyel kitüntetett aktivisták találko­zóját is. Több dokumentációs jellegű kiállítást rendezünk a megyeszékhelyen és a me­gye igen sok helységében. Sze­retnénk több olyan szovjet elv­társat meghívni megyénkbe, akik részt vettek a megye fel­szabadításában, és tőlük visszaemlékezéseket, a felsza­badításra vonatkozó dokumen­tumokat kérni. Tovább kíván­juk segíteni az ifjúsági levele­zési mozgalmat. Mindezt ter­mészetesen nem egyedül, ha­nem más szervezetekkel együtt, illetve részben más in­tézmények ilyen irányú prog­ramjába bekapcsolódva. — A felszabadulás óta már fenőtté érett egy generáció. Fordít-e a ív .tv 'v—iet Baráti Társaság külön gondot arra, hogy a már felsza­badult hazában született ifjúsággal külön ismer­tesse felszabadítónkat? — Élénk figyelemmel kí­sérjük és lehetőségeinken be­lül segítjük az ifjúság neve­lésére hivatott szervek mun­káját, s azon belül természe­tesen azt, hogy mennyire je­lentkezik e társadalomformáló munkában a szovjet nóp irán­ti barátság elmélyítése. A fia­talok munkánk hálás támoga­tói, vetélkedőink, rejtvénye­ink, fej törősorozataink lelkes részvevői. Az elmúlt évek gya. zi a haladást a ‘szocialista testvériség útján | korlata igazolta, hogy Mlás — az élet közös szépségeinek mind örömte- dolog is az ifjúsággal való fog­14KK 1 7-77 _____. _ ’ 77,_______________...7.'i..7. ­l ibb tájai felé.. lalkozás. Az Utazz velünk a SzovjeUinióba című rejtvény megfejtésében, a szovjet film­napokra meghirdetett fejtö­rőkben és egyéb alkalmakkor nemcsak nagytömegű érdeklő­désről adtak tanúbizonyságot) hanem válaszaik azt is bizo­nyították, hogy igen sokat tud­nak a Szovjetunió, a szovjet nép életéről, és még mindig többre kiváncsiak. Feladatunk) hogy tovább segítsük az isko­lai munkában az internacio­nalista szellemű nevelést, se­gítsük az ehhez kapcsolódó szemléltető anyagok biztosítá­sában, az orosz nyelvű szak­körök munkájában. Az elmúlt tanévben az iskolai orosz nyelvi versenyek igen szép eredményeket produkáltak, és hisszük, hogy a felszabadulási orosz nyelvi versenyek újra nagy érdeklődést váltanak ki, tovább segítik az ifjúság köré­ben a szovjet nép iránti barát­ság erősítését, a Szovjetunió iránti érdeklődés további fel­keltését. Szeretnénk, ha az is­kolából kikerülő fiatalok to­vább tanulnák az orosz nyel­vet. mert a tapasztalat szerint az iskola elhagyásával igen sok fiatalnak véget is ér nyelvtanulása. Kár pedig, mert sok munka fekszik ben­ne, és aligha kell külön ma­gyarázni, milyen nagy jelentő­ségű a nyelvtudás. A KISZ- szel együtt meg kell találnunk a módot arra, hogy nyelvtan­folyamainkon mind több fia­tal vegyen részt, — *Ügy tudjuk, a kö­zelmúltban a Szovjet­unióban járt. Milyen l;v pusztaiatokról adhat számot a magyar & szovjet nép barátságá­nak a Szovjetunióbar fellelhető megnyilvánul lásait illetően? — A Magyar—Szoyjet Baráti Társaság központjának segít­ségével jártam a közelmúltban a Szovjetunióban. Nem elő­ször láttam Kievet, Moszkvát. Leningrádot, és igen nehéz úgy összeszűkítenem mondani­valóimat, hogy ne beszéljek g városok szépségeiről, érdekes­ségeiről, melyek minden láto­gatót megfognak. Elsősorban népeink barátságáról, illetve az ezzel kapcsolatos tapaszta­lataimról szeretnék röviden szólni. Részt vettem például a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság által rendezett moszkvai találkozón, amelyen a moszk­vai milicia tagjai és a magyar munkásőrök találkoztak, A szovjet elvtársak őszinte han­gú tájékoztatásban ismertették életüket, a milicisták munká­ját, s azt, hogy mit jelent egy hétmilliós világvárosban a társadalmi erőkből összeállí­tott milicia tevékenysége. Ez a találkozó is az MSZBT és az SZMBT együttműködésének eredménye volt, és népeink barátságának egyik apró lánc­szeme. Többrendbeli találko­zásainkon a Szovjet—Magyar Baráti Társaság képviselői megismertettek munkájukkal, azzal, miként foglalkoznak ot­tani elvtársaink Magyarország eredményeinek népszerűsíté­sével, a magyar nép iránti ba­rátság elmélyítésével. Éppen ott-tartózkodásunkkor rendez­ték meg a Madách emlékűti- nepségeket, magyar heteket tartottak Bjelorussziában, és akkor jelent meg 700 000 pél­dányban Petőfi összes költe­ményeinek ötödik kiadása. A két baráti társaság munkája a teljes kölcsönösségen alap­szik. Csaknem egy évig ' tartó ünnepségsorozatban emlékez­tek meg például szovjet bará­taink az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság 45. évforduló­járól, igen nagy számban lát­hatók a könyvesboltokban ma­gyar kiadványok, és a köz- művelődési könyvtárakban magyar nyelvű. részlegek. Mindez természetesen csak ki­ragadott példa annak illuszt­rálására, hogv ml itthon erő­sítsük a barátság szálait, szov­jet barátaink ugyanezt teszik a Szovjetunióban. Népeink ba­rátsága, a történelem tanul­sága szerint, mindenkor kiáll­ta a próbát, Barátságunk szá­lai egűre erősödnek, és ezt az erősödést szolgálja, segíti a maga sajátos tevékenységével a Magyar—Szovjet Barát' Tár­saság hazánkban és a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság a Szovjetunióban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom