Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

4

ESZ AKM AGT ARORSZ AG

Szerda, 1964. november 1.

A KISZ munkálkodása

a diákifjúság körében

I. Szervezettség

Borsod megyében a KISZ- tagok foglalkozás szerinti megoszlását vizsgálva azonnal kiviláglik: számszerűen a

diákifjúság foglalja el az első helyet.. A legújabb tagösszeírási adatok szerint 24.000 diákíia- tal tagja van medvénkben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Ez kötelezően írja elő e réteggel való körültekintő foglalkozást. Bár közismert dolog: a szervezettség foka. középiskoláinkban magasabb, mint például termelő- szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban, vagy akár üzemeinkben. De nem lehet pusztán beérni annak felismerésével, hogy e rétegnél szervezettség tekintetében kitünően mennek a dolgok.

1961. szeptemberétől 1963. decemberéig 5800-ról 14.100-ra emelkedett középiskoláinkban a KISZ-tagok száma. Ez az emelkedés is azt bizonyítja, hogy okos, hozzáértő nevelő munkával megbízható bázisokat teremthetünk ifjúságunk- nák a KISZ-en belül.

A középiskolások „tömörebb” sorai meg éppenséggel alkalmasak arra, hogy mind hatékonyabb nevelő munkát fejtsünk ki.

II. Tanulási morál

A KISZ első kongresszusa a középiskolai KISZ-szervezetek legfőbb feladatát, a tanulásban jelölte meg. A diákif júság körében egyre kevesebb azok száma, akik rosszul tanulnak. A KISZ-szervezetek eredményesen működnek közre, hogy minél ritkábban forduljon elő puskázás, súgás és lógás. Az iskolák zömében háttérbe szorult az öncélú és látványos verseny.

Sajnos, a gyakorlati oktatásban, már jóval kevesebb segítséget nyújtották KÍSZ-szerve- zeteink. Az okok nagyon is világosak; a gyakorlati munkák mikéntjeit illetően a KISZ nem rendelkezik kellő gyakorlattal. Nagyon jól tudjuk; a gyakorlati oktatás iskolareformunk sarkalatos kérdése. Ezért kellene nagyobb segítse-, get felmutatniok KlSZ-szerve- zeteinknek a gyakorlati oktatásban.

III. Erkölcsi- politikai arculat

A tanulmányi eredményeket vizsgálgatva semmiképp sem juthatunk elmarasztaló következtetésekre. Viszont az

népek szokásaival, irodalmával, művészetével, gazdasági és politikai helyzetével ismerkedhetnek meg a hallgatók. Hasonlóan ötleteseknek mondhatók a miskolci Kossuth Gimnázium KlSZ-szervezeté- nek immár hagyományos rendezvényei, amelyek esztendő- ről-esztendőre aktuális politikai kérdéseket visznek ötletes formában az ifjú hallgatók elé.

Egyes esetekben káros nézetek is feltűnnek középiskolásaink között. A hazaszeretet és a nacionalista nézetek sajnálatos keveredésének okát elsősorban a szülők egy részének véleménynyilvánításaiban, továbbá KISZ-vezetőink felkészületlenségében kell keresni.

Megállapíthatjuk, hogy a középiskolai ifjúság többsége marxista szemléletű, még abban az esetben is. ha nincs is tudatosan birtokában a marxista tudományos világnézet igazságainak.

ÍV. 1 ennivalók

a kamgtressaus., küszöbén

A középiskolákban elért jeles szervezettségi szintet feltétlenül meg kell tartani. Ha lehetséges: tartalmas KISZ- munkával növelni kell a belépők számát. A középiskolás fiatalok erkölcsi-politikai nevelésében nagyobb szerepet kell biztosítani az érzelmi ráhatásoknak, a romantikának, a játékos formák tanulásának. Továbbra is erősíteni kell a

KlSZ-szervezetekben a közösségi életet. A KISZ-vezetők teremtsenek megfelelő légkört a segítő bírálat kibontakozásához. Ehhez kérjék a tantestület kommunistáinak, nevelőinek segítségét. Szorosabbra kell fűzni a KISZ-szervezetek és a tanácsadó tanárok . kapcsolatait.

Az ifjúság eszményképeket keres. „Történelme” még nincs, tehát ha mi a múlt kommunista harcosainak képét hamisan csengő keretek között, frázisokkal tarkítva rajzoljuk meg, a fiatal maga választ magának . „eszményképet”. Mondanunk sem kell: milyen nagy különbség van eszménykép és eszménykép között. Helyes sugalmazással diák-fiataljaink elé olyan példaképeket lehet 'állítani, amelyek nagyratörővé. akaraterös- sé és cselekvőképessé teszik őket. Nagy szerep vár a KISZ- estekre, klub-délutánokra, ahol a közösségek kultúra, politika, napi gondolatok tárgya, ban sok hasznos dologhoz hozzáférkőzhetnék.

Borsod megyében a KISZ munkálkodása diákifjúságunk körében ez idáig hatásos. Minden biztosíték megvan arra, hogy az elkövetkezendő esztendőkben a KISZ népszerűsége növekszik, és egvre több eredmény írható maid ifjúsági szövetségünk számlájára, a középiskolai diákok tanulmányi, erkölcsi, politikai magatartásának megváltoztatásában — s kongresszusi jelentésnek ez nem is rossz.

P. L.

Generáiozíák“ Lenin autóját

Leningrad ban e napokban sok minden emlékeztet a 47 év előtti őszre. A Néva partján, a Téli Palotánál, a főpostánál fegyveres vörösgárdistákkal és matrózokkal találkozik az ember. Folynak „Az Aurora tüze” című film felvételei.

Elhagyta állandó horgonyzási helyét a' film főszereplője, a legendáshírű cirkáló is, amelyet három vontatóhajó vitt az egykori Miklós-hídhoz. November 7-én az Aurora nyitja meg a Balti-flotta egysegeinek díszszemléjét, utána periig hajóágyú.ia leadja történelmi lövését. Ez a jelenet íilmszalagra kerül.

Még egy szokatlan kép fogadta a napokban a leningrá- diakat. Ismeretlen márkájú, sötétzöld ponyvatetős autó haladt el a Volgák és Moszkvicsok között. Kevesen tudták, hogy a 46—47 rendszámú kocsin valamikor Szlyepan Gil sofőr fuvarozta Lenint, s hogy a történelmi relikvia Gorki- ból került a leningrádi 1. számú Autójavító Vállalathoz. Ott kicserélték a motort, átfestették a kocsit, s egykori fényképek alapján kiegészítették á hiányzó alkatrészekkel. Az autó a „Lenfiím” stúdióba került, ahol majd Lenin-fil- mek forgatásánál használják fel.

Lenin ma is élő sofőrje, a nyugdíjas Sztyepan Gil felhív-, ta telefonon a leningrádialcat: „Elképzelhetik, mennyire szeretném látni a felújított kocsit. Életem legszebb évei fűződnek hozzá.”

Novemberi rövidfilmek

A mozik novemberben négy magyar rövidfilmet tűznek műsorra. A közelmúltban kiállításon mutatták be az 1934 —44 között működő Szocialista képzőművészeti csoport tagjainak alkotásait. A KIÁLTÓ című színes magyar film erről a kiállításról számol be.

Az Érkezéstől indulásig című magyar riportfilm az egyre fejlődő légi kikötő, a Ferihegyi repülőtér életét, egy repülőgép útját, a szerelő személyzet munkáját mutatja be.

A TÜKÖRKÉPÉK című színes, magyar rajzfilm a képzőművészet szerepét hangsúlyozza az embereknek önmaguk mélyebb felismerésére irányuló törekvéseiben. Az

aranymetszés és a kompozíció a festészetben című népszerű tudományos filmek után Takács Gábor a színek szerepével ismerteti meg a nézőt a SZÍNEK 'A FESTÉSZETBEN című új filmjében. Az ÜDVÖZÖLLEK ALTÁJ című színes, szélesvásznú szovjet tájfilm bemutatja Altáj természeti szépségekben gazdag vidékét. A színes, szélesvásznú JÓ ÚTON című. ugyancsak szovjet útirajzfilm a mai Tádzsikisztán éle*éről számol be.

Két NDK-filmet' mutatnak be ebben a hónapban. A KÉMEN CEÉPITÖK című dnku- mentumfilm a kohóépítők, a kemenceművesek és szerelők hősies munkájáról szól: vidám, zenés rövidfilm a HALLÓ“!

A Napjaink novemberi számáról

UNDINE.

A jugoszláv MINDENNEK MEGVAN A MAGA IDEJE ötletes dokumentumfilm arról, hogy a háború után a. nép milyen leleményesen használja békés célokra az elhagyott katonai létesítményeket.

A mocsarak, tavak élővilágának titkaiba pillant be az érdekes feldolgozású PÁN című. holland természetfilm. A SZABADSÁG című színes lengyel rajzfilm. Szatirikus hangvételű. és felnőtteknek szól. Szélesvásznú, színes, csehszlovák lilm a PRÁGAI MOTÍVUMOK. Elvezeti a nézőt a műemlékekben gazdag városba.

Ebben a hónapban láthatjuk még a 7.2. és a 23. számú világhírűdét is.

Könyv a mozi előtt

A cím nem is egészen pontos, mert a. könyv a mozi előcsarnokában volt. Közepes nagyságú asztalon kínálta. magát az előadás kezdésére várakozóknak. Nem tudjuk, hogy a. mozielőcsarnokban történő könyvárusítás a könyvterjesztő vállalat, vagy az élelmes mozgóárus, bizományos ötlete, volt-e. Az is lehet., hogy csak az időjárás viszontagságai elől „húzódott’’ a fedett és zárt előtérbe, de hasznos cs üdvözlendő jelenség a művelődés kétféle lehetőségének ilyetén közelítése egymáshoz. Érdemes lenne az ötletet továbbfejleszteni, és a könyvek kínálatát főleg a moziműsorhoz szabni. Például regények, novellák filmváltozatainál az alapot szolgáltató müvet árusítani, más alkalommal a film szerzőjének egyéb alkotásait, vagy a szerzőt bemutató műveket, a filmben ábrázolt kort, cselekményeket jobban megvilágító szépirodalmi és tudományos munkákat a. mozilátogató elé tárni.. Egyben az elkövetkező műsorok hirdetésénél a moziban arra is fel lehetne hívni a figyelmet, hogy a filmre vonatkozóan ilyen és ilyen könyvek kaphatók az előcsarnokban. Ez az együttműködés a filmnek és a könyvnek egyaránt hasznúin':, de az első számú nyertes a néző- és olvasóközönség lenne.

Egyhangú együttérzés

Villogó lámpával közele. dett a mentőautó a bérház kapujához. A kapualjban ismeretlen férfi aludt a hideg kövezeten, alatta bor-tócsa. Két borospalack is volt zsebeiben összetörtén. Az ember magatehetetlen részeg.

A környéken senki sem ismerte. A házfelügyelő, aki zárni alcarta a kaput, a mentőket hívta. A mentők sem tudták magához téríteni. Valamilyen oldattal átitatott vattát szorítottak orrára-szá- jára. Még most sem tért magához, de a mentők már meg

t.udtá.k mozdítani és a kocsi közelébe cipelni. A kései órák ellenére mintegy harminc-harmincöt néző verő. dött össze a látványra. Félhangosan és harsányan elítélő megjegyzések röpködtek: „Drága lesz a taxizás a komának”, így egy ho.ng, „Legalább nem lesz gyomor- rontása, ha. kimossák a. bérelő jé t”, kcdélyeskedétt egy

másik, s hasonló megjegyzések élénkítették a rövid küzdelmet, amig a mentők nagy nehezen becsomagolták a. részeget az autóba. (Nem volt könnyű dolog!) Egyedül egyetlen hangból csendült ki együttérzés: „Miért kell bántani a szegény embert, ha elkeseredésében egy kicsit iszik?!” Nem kutatta senki, vajon mi oka lehetett az „elkeseredésre”, főleg olyan nagyra, amire ilyen sokat kell inni. De az egyetlen „együttérzővel” szembenálló sokféle elmarasztalásból a társadalom ítéletét lehetett már kihallani.

Kocsi az úton

Már ugyancsak befejezéséhez közeledik a miskolci Széchenyi utca átépítése. Jóllehet, még nem adták át hivatalosan a forgalomnak, máris közlekednek rajta. A legtöbb úthasználó nem is okoz különösebb gondot, amíg az építési munkát, nem zavarja, de láttunk már olyan jármüveket is, amelyek ellen szót kell emelni: vasráfos kerekű lovaskocsik fuvarozták a szenet néhány házhoz az utóbbi napokban a friss aszfalton. Ilyen jármüvek igen rövid, idő alatt tönkretehetik a drága pénzen épült úttestet. Sürgős szüksége mutatkozik az átépített utca forgalma újabb szabályozásának, és azon belül annak, hogy egyes járműveket végleg tiltsanak ki onnan. Aligha kívánja bárki Miskolcon, hogy hamarosan javítsák az új úttestet. Márpedig ha vasráfos szekerek súlyos teherrel közlekednek rajta, az lehet a. sorsa.

(bm)

iekirk-kiek'kirkirk'kick'k-k-kick-irk'kkkkjckkkkkkkkkkkkkkkk A

Szerkesztői üzenetek

a másik cikk. A szociográfus «* zavakkö GézAné, Miskolc: precizitásával, a jó riporter * Levelét örömmel közöltük lapunlc- érzékletességévei, az egészsé- % T'

ges lokálpatriotizmussal, s^val, s hamarosan elvégezhetik a nem utolsósorban a megírása-n/r, ban sok műgonddal jeleskedő <?holC; írását köszönjük, s ennek cikk értékes, alapos munka, ?kapcsán munkatársunk cikket írt Miskolc új lakótelepének éles ö iaguiAcban.

f-i." ic á, ERDJLLYI GÁSPÁR, Rudolftelep:

LuivoiKepe. J panasza jogos. Levélben megkeMindezeket olvastuk. de $ restük t a GÉL KA szerviz edelényi

mpn kprpsh'ink unlnmif 0vezetőjét, és kértük sürgős intézmeo Keres tűnte vaiamu. Aztan^kedését> Az creúményj:6i értesítmegtaláltuk a nevet egy apro-^jük, aüdlß is kérjük szives lü- betűs alcímben. Húsz esz ten-$ reimét.

df*ip vé2P7tpk n fasiszta évii— küVÁCS ISTVÁN, Putnoki Le- cieje vegezieic a iasiszta gyű ^velét klvlzsRáUsra megküldtük: a*

kosok Radnóti Miklóssal. Ha-éilletikes vállalatnak. Kérjük, liláiénak évfordulójáról az egész Y.ia meg pontos elmét, hogy az

ország megemlékezik. (Kár, áer,rCi!T!,'i»T«01 ,AI2S!ííhe25íi?' < i . i i X KUCSMA JANOS, Miskolc: Lebogy Miskolcon eddig c^ak'Veiét megkaptuk. Megértjük elke- egy szakszervezeti művelődési Ir.eredősél. Közvetlen, segítséget, háznak jutott eszébe, és pél-„> sajnos, nem adhatunk, azonban i- , levelét. munkatársunk felhasználdaul az erre hivatott kuni/ö«.ar^la s ]apunk október 30-i számámegfeledkezett róla!) Vártuk,óban meg is jelent, hogy Borsod megye és > boros gyulán??. Miskolc: Eszak-Magyarország irodalmi .’Bo«i*0»dcát megértjük, s tclefo- és kulturális lapjának éppen^ »Ä az évfordulón megjelenő $zá~ * vagy személyesen, vagy írásban ma nemcsak úgy adózik a»m!e,öbb vegye lel velük a kap- halhatatlanná v^lt költő cm-gc"s};(íoN József, Karos; a 3. sz. lekének, hogy a Híd című so-^akov illetékes osztályának ve- rozatában „Radnóti világira-«™ tőjétől Ígéretet kaptunk, hogy rlnhni táiékozódá•tárói" ic fl- őhamarosan intézkednek. Az ered- dalmi laienozoaasaroi is“.Jményről levélben értesítjük. Belez, ha akarom: megemléke-oszámolóit a községben történő zés ha akarom: nem, de in-^eseményekről mielőbb várjuk.

kábh nem) hanem ahol helvTóbiás ierenc, Selycb: aji- KaDD nem), nanem anoi hoz. hogy vadőr, helyesebben va.1 ütött a lentiekben említettász lehessen, elsősorban 2 éves írásoknak Cyóni Gézáról, Mi~erdőgazdasági gyakorlat szüksé- guel de Unamuno-ról, Mocsárig- A ™un’t®|ieIy .lt«as«távai 3e'

,, , ■ lontkrznie kell a szegedi, vacy a

Gáborról, Benjáminról (a me-esoproni Erdészeti Technikumi-* Ivek nem voltak időponthoziÚjabban szükséges egy ide&e , ... „ , T nyelv ismerete is. Ha mrnSí

kötve), ott helj'et szorítanak eYmegvan, jelentkezhet.

nevezetes évfordulón egy ér- <s> magyar karoly. Miskolci ,, , , , , . «Levelét, örömmel vettük, s la‘

tekelo megemlékezésnek is. ipúnkban leközöltük. Várjuk xi

Végezetül még valamit: ide-;♦“sípos''ISTVÁN, Miskolc: írását je lenne mar. hogy í roaaitmf megkaptuk. s leközöltük. Kérjük, és kulturális lapunk végre ke-Jha ideje engedi, ívjon máskor Is. vesebb bosszantó és értelem-f Tóth .ianosne, Miskolc: t,eravnrn <tn ifnhihnvrtl kpriiliönfve,ét megkaptuk, elbocsátásának ,0.1:0ro sajtonwavai keiuijon^okát illőiocn azonban ön elfogult.

BZ olvasó kezébe. $a Vállalat kivizsgálta panaszát, nz

,, . , , $ eredményről levélben tájékoztat(beucdck) Ójuk.

rubb lett volna mintegy négy hónappal korábban, amikor a híres műkincs visszatért Párizsba.

Gyóni Gézáról Syposs Zoltán, Miguel de Unamuno-ról Kiss Ernő tollából olvashatunk lei-íéikolumnás tanulmányt, Mocsár Gábor elbeszeles-kote- terói, annyi más értékelés után, csaknem három hasábon értekezik Székelyhídi Ágoston, a túlméretezett könyvrecenziók szerzője. Hosszabb értékelést olvasnatunk Salamon Pál A tábornok lánya című, vitatható értékű regényéről.

Érdeklődéssel olvastuk E. Kovács Kálmánnak Ladányi Mihály legújabb verseiről írt értekezését, s annak több megállapítását a költő ■ áltál megszívlelendő jótanácsnak keli elfogadnunk. Oltyán Béla Benjámin Lászlóról írt vitacikke, Baráth Lajosnak az Író—olvasó találkozókról írt néhány gondolata (amelyek között érdemes felfigyelni a „betervezett” találkozók formális voltára!), mellett Balázs Béla drámarészlctét olvashatjuk a lap oldalain.

Fel kell figyelnünk két nagyobb terjedelmű írásra. Gulyás Mihály írta az egyiket: a Nagyútnak nevezett falurész megváltozásával érzékelteti szülőfalujának, a régi faluszél lakóinak éleiében végbement nagymérvű változásokat, okos érvelése, gördülékeny előadásmódja leköt, ugyanakkor sajnálkozunk is, mert nem lépett túl az e témakörben már több alkalommal olvasott írásain. Zircz Péter Kiliáni monológja

fonák a lap élén, de az írások jellege sem első oldalas közlést kíván.

Érdekes Varga Imrének, az immár szinte házi szerzőként üdvözölhető fővárosi publicistának a képzőművészetek népszerűségéről írott, sajátos szerkesztésű cikke. Bár sok ismert gondolatot említ, akad felvetéseiben nem egy olyan ötlet is, amit érdemes figyelembe venni a műértöbb közönség nevelésében. A lap további oldalain találjuk Szekrényesi Lajos válasziratát B. Nagy Ernő korábbi írására, amelyben a filmművészeti közönségnevelés kérdésével foglalkozott. Szekrényesi hozzászólása éles, talán nem is mentes kisebbfajta indulatoskodástól, s bár végkövetkeztetésével egyet kell értenünk, a közönség ízlésbeli fejlődésének gyorsabb ütemét, és erre a különféle módok keresését, alkalmazását szükségesnek tartjuk éppúgy, mint a Varga Imre által említett képzőművészeti nevelést.

Több jegyzetet olvashatunk a lapszámban. Kár, hogy kettőből kiérződik a sértettség: az egyik (bár joggal!) zokon veszi, hogy az Élet és Tudományban megjelent, Miskolcot bemutató cikk nem szólt többek között a Napjainkról, a másik, a Szüzbika cimű pedig helytelen, vagdalkózó reagálás egy, a lap köréhez tartozó írót ért bírálatra. A Szabad Európa Rádió Gallicusával való nyelvészeti vita alighanem mellőzhető lett volna, a Milói Vénusz japáoi útjáról szóló írás pedig talán idősze-:

£ Forgatjuk a Napjaink novemberi számának lapjait. Érdeklődéssel olvassuk a közölt ^szépirodalmi műveket, tanulmányokat, egyéb írásokat. Tizenhárom költő tizenhat verse >(köztük Dürrenmatt egyik költeményének fordítása), néhány ^'szépprózai írás, egy1 meghökkentő tördelésű, de értékes |színházi kritika a Háború és ibéke miskolci bemutatójáról, >hat önálló grafikai mű, egy

> novella-illusztráció, valamint >egy fejszobor fényképe mellett felsősorban azokat az írásokat »kerestük, amelyekből közvetlenebb módon sugárzik a lap ■, politikai hitvallása, amelyek napjaink kérdéseit érin- 'tik, általában az írott szó »fegyverével, logikus érveléssel közelmúltunk és jelenünk jobb megértését segítik, s mind többet villantanak fiel a jövőből.

I A novemberi lapszám nem »szűkölködik ilyen természetű [Írásokban. Hosszabb-rövidebb ^tanulmányok, vitacikkek, jegyietek, glosszák, értékelő írások olvashatók benne. A te- fmatika igen széles skálán mo- >zog.

, Erről-arról címmel, az első * oldalon Sárközi Andor írását »olvashatjuk. Három egymásból független kispublicisztikát ftartalmaz ez az összeállítás, »amelynek minden egyes darab- f ja önállóan is értékes alkotás: »különösen gondolatébresztő a *Hol hever a téma? című rész. fMinden értéke ellenére sem

► volt túlzottan szerencsés do- flog ezzel indítani a lapot. ►Nemcsak' a cím (Erről-arról)

Kotcsi-pontiKai arculatot tekintve már nem egységes a kép. i

Középiskolásaink erkölcsi,; politikai arculatára alapvetően! hat az a körülmény, hogy a felszabadulás, vagy az azt kő-! vető években születtek, élettapasztalataikat. a szocializmus; építése közben szerezték. A. szocializmus építése közben1 mutatkozó nehézségek ifjúsá-! gunk egy részében cinizmust■ váltottak ki. Ezek alapján az] eddig elért eredményeket nem' minden esetben értékelik he-; l.vesen. Társadalmi és gazda-, sági életünk fejlődésével szem-; ben sokszor türelmetlenek,! ugyanakkor nem értik kellően,; hogy ebben nekik mi a teen-! dőjük. A baj itt többnyire az,' hogy ifjúsági szervezeteink^ legtöbbször sablonosán, lélek-' lelenül „adják vissza”, rosszul; tudatosítják azt a nagyszerű« építő munkát, amely diákfia-' táljaink körül történik. !

Az ifjúság politikai arcula-J tának formálása nem azonos« a szemináriumok és a külön-; böző politikai tanfolyamok! megrendezésével. Az eszmék' világába tapintattal «is nagy! ügyszeretettel ‘ kell bevezetni; középiskolás ifjúságunkat. A< tapintatos és ügyszereteten el-; fősorban a különböző, színes, ismeretterjesztési formát ért-' jük. Az internacionalizmus' eszméjének elmélyítése sem' lehet azonos néhány külpoliti-! kai előadással. Színes keretek* szükségesek hozzá, hogy a fia-! talokban mind eredményeseb-' Ben gyökeret eresszen az in-; temacionalizmus. Itt feltétle-, nül követésre méltó példaként; kell megemlítenünk a miskolci] Tirinyi Ilona Gimnázium ren-' dezvényeit, amelyeken a kubai.]

Irinái n tanán afrikai'