Észak-Magyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 271. szám

4 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1964. november 19. Estére belázasodott a gye­rek. A szülők növekvő aggo­dalommal állták körül a kis­ágyat. „Mit tegyünk?” — kér­dezte tekintetük. Fiatal szü­lök, gyakorlatlanok az effaj­ta esetekben. Napközben jár­tak a szakrendelésen. Ott Eyógyszert, lázcsillapítót írt fel a doktornő. A gyógyszert kiváltották, de ideges félel­mükben azt sem tudják, ho­gyan kell beadni? ... As orvos nyolc perc alatt olt volt Az apa ekkor telefonhoz lé­pett. A készülék a Kazinczy utcai éjszakai ügyeletén csen­gett. Jegyezték az adatokat: nevét, címet, tüneteket. A ház előtt álló gépkocsi motorja felbúgott, és nyolc perc múl­va kopogtak a Bajcsy-Zsi- linszky utcai lakás ajtaján: „Ide várják az orvost?” Vizsgálat, a gyógyszerek egyeztetése, lázmérés, lázcsil­lapító, az aggódó szülők meg­nyugtatására, tanácsadás. Mindez újabb nyolc—tíz perc­ig tartott, és a gépkocsi az ügyeletes orvossal már szá­guldott is újabb címre: az Ady Endre utcán szívbeteg­hez várták. Ez alkalommal az orvos mellett az újságíró is ott ült a gépkocsiban, aki arra vál­lalkozott, hogy feljegyezze az éjszakai orvosi ügyeletek ese­ményeit. Amíg a kocsi újabb cím felé közeledik, vagy az ügyeletén várakozunk, mód adódik a beszélgetésre is. írásunk célja az ügyeletet adó orvosok tapasztalatainak összegyűjtése. A hetes mindig a legrosssabhat mondja Az első benyomás, amit na- gyon-nagyon szeretnék hang­súlyozni: az éjszakai ügyele­tes orvosok -fáradságos, fele­lősségteljes munkát végeznek. A város három körzetéhez: a Kazinczy utcai, az SZTK ren­delőintézeti. valamint a Diós­győrben működő éjjeli ügye­letekhez nagy területek, tá­vol eső utcák, nehezen megkö­zelíthető telernilések tartoz­nak. Annak ellenére, hogy az orvosok, munkájának meg­könnyítése végett, szolgálatos gépkocsikkal rendelkeznek, gyakran megtörténik, hogy a megadott címet félórákig kell nyakigérő sárban, zuhogó esőben, hamis kutyákkal hada­kozva keresgélni. S amikor az orvos a házhoz ér, ahonnan a nagybeteget jelentették, ki­derül, hogy csak a kifogyóban lévő gyógyszert kell felírni __ I gaz, ez szélsőséges eset, s hoz­zá is kell gyorsan tennünk: nem az ellen emelünk szót, hogy az indokolt, vagy jóhi­szeműen annak vélt esetekben is az éjjeli ügyeletet hívják ki. De éppen a betegek és az orvosok védelmében el kell mondanunk, hosv a tanaszta- latok szerint még mindig so­kan vannak olyanok, akik nem értékelik az orvos fele­lősségteljes, fáradságos mun­káját, nem gondolnak rá, hogy a gyógyszer feliratása miatt más, valóban rászoruló bete­geket fosztanak meg az azon­nali orvosi beavatkozástól. Amikor az orvos a meg­adott címre indul, meglehető­sen tájékozatlan, hiszen a te­lefonbejelentésnél legtöbbször maga a beteg sem tudja ba­ját meghatározni. A legrosz- szabbat mondja, hogy az or­vos mielőbb felkeresse. ..Meg kell adnunk a betegnek azt a jogát, hogy betegségét min­dennél elöbbrevalónak tartsa” — figyelmeztetett dr. Máté Edgár, a Kazinezv-rendelő ügyeletese. — Az indokolatlan hívások nagy része jóhiszemű­ségből származik: a beteg gvakorlatlan, táiékozatlan. Ré- mültsége a hirtelen fellépő görcsök, fájdalmak következ­tében fokozódik. Ez a téma tehát bonyolult, és a tudatos, vagy a jóhiszemű Indokolat­lan kihívást el kell egymástól határolni. A vélemény egyol­dalú lehet, mert a beteg min­dig úgv érzi. már reggelig sem halasztható, hogy az orvos fel­keresse. Hogy ez tényleg in­dokolt volt-e. azt a vizsgálat nlapiáo ez orvos dönti el. Mindenáron injekciót... De előfordul olyan eset is, nevezetesen amikor valaki nem akar esti műszakra men­Munliáshumor „Üzemi tolvajok66 Az egyik gyár rendészeti osztályát valaki értesítette, hogy a délutáni műszakváltás időszakában az 1. számú kapu­nál öt kilogramm rezet visz­nek ki; legyenek éberek! Természetesen a „bizalmas” bejelentésre megerősítették a kapuőrséget, és általános mo­tozást rendeltek el. De a mo­tozás során a jelzett résnek •még a töredékét sem sikerült a rendészet derék őreinek meg­találniuk. , A rendészet egyikének sem tűnt fel, hogy a műszakvál­tás után néhány perccel a gyár fűvószenekara díszegyen­ruhában. hangszerekkel pnvütt kivonult a kapun. Alkal­masint valamilyen fellépésre siettek a „trombitások”. A „bizalmas” bejelentő a Zenekar kivonulása után tíz perccel újból felhívta a ren­dészet parancsnokát, és közöl­te vele. hogy az öt kilogram rezet a kapuőrség szemeldf- tára kivi.t.ték. A parancsnok ugyancsak elámult.. bosszanko- dását azonnal szétosztotta be­osztottjai között fj n áldfittn- éberlelevséa miatt. Csak más­nap csiWavodtak le a kedé­lyek. amikor a ..bizalmas” be­jelentő közölte a parancsnok­Barolík zenei est Mis!ío!con A miskolci zene! gimnáziumi ta­gozat kiszesei november 21-én, szombaton este barokk zenei hang­versenyt rendeznek a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakiskola hang­versenytermében. A koncerten Bach, Händel, Tartini, Scarlatti, ítajeniann műveit szóla't'itják meg a Koncertező fiatalok, maid a Ze­neművészeti Szakiskola ének- és ’tokárának előadásában Albert 1 -.-y műve zárja az est műsorát. kai, hogy a jelzett öt kilog­ram réz nem volt más, mint a fúvószenekar hangszerkészle­te ... NJ ni, hogy tudatosan hívják ki az éjjeli ügyeletet, az igazolás végett. Máskor a heves csalá­di vitákat akarják ilymódon elsimítani. Orvosaink példatá­rában bőven találhatók olyan adatok, amikor a beteg nem elégszik meg a gyógymóddal: akár szükséges, akár nem, in­jekciót kér, mert csak abban bízik, s ha nem kapja meg, szemrehányást tesz az orvos­nak. Ilyenkor jogos az egész­ségügy dolgozóinak méltatlan­kodása, akik felelősségteljes éjjeli szolgálatuk közben fél­órákat töltenek el nem veszé­lyes esetekkel, miközben más­hol nagyon várják őket. Álljon itt erre is egy pél­da. Az SZTK rendelőintézeti éjjeli ügyeletről egyszerre négy címre indultunk ki. Va­lamennyien súlyos betegséget jelentettek. A hozzátartozók úgy jelezték, hogy a beteg görcsökben fetreng, sürgősen jöjjön az orvos. A négy cím közül most melyikhez előbb, melyikhez később? Jó volna ilyenkor távolba látni. A vá­rosban ide-oda száguldozott a gépkocsi. Az eredmény: két esetben úgy találta az orvos, hogy a beteg személyesen is felkereshette volna a rendelőt, két esetben pedig azonnal mentőket kellett hívni. A sors szeszélye, ho»v ehhez a két beteghez értünk legkésőbb... Mi tehát a tanulság? Az em­berek többsége tisztában van az éjjeli ügyeletek jelentősé­gével, rendeltetésével, s nem élnek vissza azzal a lehető­séggel, hogy telefonhívásukra akármelyik órában lakásukra megy az orvos. Valóban csak sürgős, indokolt esetben hív­ják ki, mert tudják, hogy a városban nem egyedül vannak a telefon másik végén. De az a kisebbség, amely kis hő­emelkedés esetén is, vagy csak azért, mert nem akaród- zik éjjel műszakra bemenni, szinte „természetesnek” tart­ja, hogy más, jobban rászo­rulóktól elvonva a gyógyító kezet, ellátásban részesüljön, kárt okoz a többségnek, em­bertársainak. Ezen a kár-okozáson, amely emberek egészségi állapotá­ban, súlyos görcsök esetén talán emberek életében jár­hat végzetes következmények­kel, el kell gondolkozni. Onodvári Miklós Bokros Birman Dezső 75 éves Uj kiállítással | Uijn75. születésnapját haladó szob­rászművészetünk egyik legte­hetségesebb alakja, Bokros Birman Dezső. Nehéz feladat röviden ösz- szefoglalni ezt a munkában és küzdelmekben eltelt három­negyed évszázadot. Egy sok­gyerekes, újpesti szegénycsa­ládban született 1889-ben. Oldalakat lehetne teleírni a nehéz gyerekévekről és a még nehezebb ifjú korról, arról a kanyargós útról, amely a ta- noncságon és a félbemaradt iskolákon át az igazi művé­szetig vezette. Párizsban a Louvre műkincsei feledtették el az éhséget, s közben mű­vésszé ért. A francia főváros­ból hazatérve, 1914-ben már egyenesen Ruskicára, a már- vánvbánvába megy, ahol egy fölöslegesnek ítélt, kegyelem­ből kapott tömbbe belefarag­ja első igazi szobrát. Nem so­káig örülhet azonban tehetsé­gének, őt is katonának viszik, s ott. a világháborúban kezdi először megismerni a társa­dalmi pokol lényegét. A Ta­nácsköztársaság őt is. mint annyi más tehetséget, föleme­li. Az ellenforradalom mé­lyebbre taszítja. Már 1919-ben sem bírja az itthoni légkört, Berlinbe megy, majd sokszor próbálja újra meg újra megvetni lábát a Horthy-Magyarországon — eredménytelenül. Rövid hazai évek után. Európa legreakció- sabb állama nem tűri a bal­oldali művészetet, mindig kül­földre kényszerül, Párizsban, később, amíg lehet, Berlinben keres alkotó légkört, s végül a liberálisabb polgári Cseh­szlovákia ad otthont néhány évre haladó emberségének és művészetének. De akármennyit is van távol az otthontól, gon­dolata, felelősségtudata nem hagyja elszakadni az ország­tól, s ezt tartalmas szobrai mutatják leginkább. Az 1924-ben alkotott, a for­radalmár költészetet kiválóan tükröző Ady portréja már mu­tatja irányát. Ekkor még a Berlinben megcsodált régi egyiptomi szobrászat súlyossá­gára. erőteljes hangjára rímel művészeti szava, de ahogy éle­sedik mondanivalója, úgy vá­lik • idegesebb-kifejező stí­lusává. exnresszfvebbé, mű­vészi formája is. S a monda­nivaló a két világháború között egyre bátrabb. Az Ady-szobor után megtervezi Achim And­rásnak, a legendás parasztfor­radalmárnak emlékművét, ha­talmas erővel és együttérzés­sel mintázza meg a Kubikost* szatírával, élesen a Kapitalis­tát, s csodálatos emléket állít az 1937-es pécsi bányász­sztrájk harcosainak a Napba- néző bányásszal. Később már a szocialista művészcsoport kiállításának egyik főszereplő­je. 1942-ben a Történelmi Em­lékbizottságot erősíti művészi plakettiével. s a háborús évek­ben alkotott Rokkant katona című szobra az egyik legkér­lelhetetlenebb művészi vád­irat a fasiszta háború ellen. A fe’szabadu'ással megjavul művészete és élete. Megbecsülés és szeretet övezi, Kossuth-díj jutalmazza Bok­ros Birman Dezsőt, aki most,' a nyolcadik évtized derekán is alkot, kiállít és ír. Az élet­műnek még nincs vége, s az a nagyszerű ebben az évfor­dulóban. hogv egy művészet- történeti értékű pálya felidé­zését azzal fejezhetjük bei gratulálunk és hosszú életet kívánunk az alkotónak. R. Gyi BÜKB November 19—25: Kallódó embe­rek. Mb. amerikai. Előadás: hn. 4, 6, 8. Matiné 22. de. f. 10, f. 12: Jánosi k II. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 19—21: Kallódó emberek. Mb. amerikai. 23: Hajnali találkozás. Szovjet. 24—25; Félelem. Mb. cseh. Előadás; de. f. 11. kosstttfi filmszínház délutáni mflf*or» 19—21: Hajnali találkozás. Szov­jet. 22—23: Skorne. Jugoszláv. 24 —25: Félelem. Mb. csehszlovák. Előadások: n. 4. f. 6. hn. 8. Ma­tiné 22. de. f. 10, f. 12: Jégmezők lovagja. Színes szovjet. ADY TAPOLCA 19—20: Gábor diák. Színes ma­A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) A megye életéből. Hol tartanak a tervteljesitéssel? Főmérnök a mikrofon előtt. Dankó-nóták. Telefonbeszélgetés után. Látogatás egy különös szanató­riumban. Zenélő kaleidoszkóp.------O-----­— AZ EGYIK amerikai egyetem ideggyógyászai meg­állapították az egyes szakmák „nyugtalansági” sorrendjét; 1. a nyugtalanság rekordere az újságíró, 2. a békaember, 3. a gyakorlatozó repülő. B. DZSURICSICS: Magnetofon ás szerelem Ratko megnyomta a mag­netofon kapcsolóját, s így szólt: — Tudod, Olgicám, ez vala­hogy kellemetlen. Olyan, mint­ha hallgatóznánk. — Ez engem egyáltalán nem izgat! Talán nincs jo­gom tudni, miről beszélget a lányom a barátjával, akivel állandóan együtt tanul? — Ugyan már. Szeptember­ben is együtt készültek a vizs­gára, és levizsgáztak. — Akkor tanultak. De most nem. Látom, amit látok ... Csak ülnek, és bámul iák egy­mást. mint a macskák. No, gyerünk apja. kaoesold be. A korongok forogni kezd­tek, s a magnetofonból suso- gás hallatszott. — Mi ez a zizegés?! — kér­dezte türelmetlenül az anya. — Biztosan könyvet lapoz­nak ... — Hiszem is én, hogy az könyv! — Akkor füzetek, jewzetek. Kellemes bariton hallat­szott hirtelen a készülékből: „Mi lesz velünk tovább, Szvetlána?” — Ezt ő mondja? — kérdez­te az anya. — Aha. „Én magam sem tudom” — mondta Szvetlána elhalóan. — Megtudod, kislányom. Nem ismersz még te engem! — sziporkázott az anya, és kö­zelebb hajolt a magnetofon­hoz. „Beszélj előbb apáddal” — folytatta a bársonyos bariton, — „hiszen ha ő beleegyezik, anyádat is rábírja, és nyert ügyünk van. Én tudom, hogy a papád megért minket. Mai ember, intelligens”. — Nna. csak hallgasd meg! Ha már intelligens, ez azt is jelenti, hogv adia Imzz.ád 19 éves lányát? Ez így nem mew ... „Én már beszéltem a papá­val” — mondta Szvetlána. — Uuugv? És te hallgatsz?! — sziszegte felháborodva a mama. „Egyszer 6 határozottan el­lene volt — elvből —, ugyanis apám azt tartja, hogv addig ne is gondoljak a férihezme- nésre. amíg be nem fejezem az iskolát” — tette még hozzá a lány. Az anya rákiáltott a magne­tofonra: — Mindez még semmi! De jönnek a gyerekek, s nekünk nemcsak titeket kell eltarta­ni, hanem dajkálni kell az unokákat is. Tudjuk mi ezt jól... A bariton újból kezdemé­nyezett: ,,Es ha a mamáddal beszél­nénk? Nekem a te mamádról egészen jó véleményem van.” — Izgat is engem a te vé­leményed, — kiáltotta hara­gosan Olga-mama. „Az arca nemeslelkűségről árulkodik...” — Ratko. hallod, hogyan ér­tékel engem ez a fiatalember? i,... ez az asszony nemes érzelmek megtestesítője, van benne valami Shakespeare-i hitelesség.. — Aranyos fiú ... — suttog­ta Olga-mama. „Tehát beszélni kell a ma­máddal. Ha nem engedi meg. mindketten beszélünk vele...” A korong tovább forgott, de nem hallatszott semmi. — Ennvi az egész? — kér­dezte a mama. s szemmel lát­hatólag sajnálta, hogy befeje­ződött. — Ennyi — mondta férje, és kikapcsolta a készüléket. — Én ... én nem tudom mi most a vélemánved. de én ... hát... szóval én bele­egyezem. Végeredményben mi is ilyen korban házasodtunk össze. ugve. Ratko? Tehát te beleegyeztél — gondolta Ratko, — de mi lett volna, ha én nem ajánlom Vladonnak és Szvetlánánpb hogv vegvék fel ezt a beszélge tést szalagra?...” Oroszból fordította: Baratő Rozália ' C 'EfS JÄAÖflvVZEAAl VÁLLALAT] rasűscR/ift gyár. 21—22: ,A pásztorkirály. Szí­nes bolgár. Előadás: csütörtök, vasárnap f. 5, hn. 7, péntek, szom­bat hn. 7. FAKLYA 19—20: A sorsdöntő fénykép. Mb. jugoszláv. 21—22: A matador. Olasz. 23—25: A hazudós Billy. Angol. Előadások; hétköznap n. 6, f. 8, vasárnap f. 4, hn. 6, 8 óra. MISKOT C TÁNCSICS 15?—20: Babette háborúba megy. Színes francia. 21—22: Küszöböd előtt. Mb. szovjet. 23—24; A betörő. Színes angol. Előadás: 5 és f. 8. Matiné 22. de. f. 10, L 12: Tanár úr kérem. SAG VAKU 19—20: A kapitány. Színes mb. bolgár. 21—22: Babette háborúba megy. Színes francia. 23—24: Gá­bor diák. Színes magyar. Előadás: hétköznap í. 5, 7, vasárnap f. 3- kor is. MISKOTC SZIKRA 19—20: Gitár és szerelem, Mb. csehszlovák. 21—22: Élők és holtak I—H. Mb. szovjet. Előadás: csak hn. 5-kor. 23—24: Cartouche. Szí­nes francia. Előadások; hétköznap hn. 5. n. 8. Matiné 22. de. 10: A megbilincseltek. MISKOIC PFTön 19—20: Sikoly. Csehszlovák. 21 — 22: Egetnivaló ember. Olasz. 23— 24: A tengeri macska. Komán. Elő­adások: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5 és 7, kedd, péntek, szombat csak 7 óra. Matiné 22. de. 10: A nagy mérkőzés. DIÁD AE­21—22: A nap vége. Svéd. 24—2$: özvegy menyasszonyok. Magyar. Előadások: kedd, vasárnap n. 5, f. 7, szerda, szombat f. 7. Mati­né 22. de. í. 11: A barlang titka. BÜKK 21—22: Szerencse a szerelemben. Mb. francia. 24—25: 3 plusz 2. Színes szovjet. Előadás: hétköznap 7, vasárnap f. 5-kor is. Matiné 22. de. 11: Diadalmas olimpia. Minholci Nemzeti Színház Nap Bérlet Előadás Óra 19., csütörtök Erkel Mária főhadnagy * 20., péntek Blaha Mária főhadnagy 7 21., szombat Bérletszünet Háború és béke 3 Gorkij Mária főhadnagy fél 8 22., vasárnap Ady Mária főhadnagy de. 10 Bérletszünet Háború és béke du. 3 Katona Mária főhadnagy fél 8 23., hétfő Filharmónia hangversenye fél 8 24., kedd Bérletszünet Háború és béke 7 25., szerda Bérletszünet Mária főhadnagy 7 2G., csütörtök Bérletszünet Mária főhadnagy 7 Tájékoztató Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskola (Budapest, IX. Mester u. 56-58. szú m 1965—66. tanévre hallgatókat vesz fel a pénzügyi, szám­viteli (ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági) szakok Miskolcra kihelyezett esti és levelező tagozataira (Pénz­ügyi Közlöny 18/1962. sz. és Művelődésügyi Közlöny l 1/1963. sz.), A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek matematikából és történelemből. Részükre 1964. december hő 1-én önköltséges előkészítő tanfolyam indul Miskolcon (10 főn felüli jelentkezésnél lárásl székhelyen Is). A jelentkezés határideje: 1964. november 25, ehhez szükséges jelentkezési lapot és felvilágosítást a B.-A.-Z. megyei Tanács pénzügyi osztályán Mang Béla tagozatvezető és Márkus Ferenc főea. ad. (Telefon: 15-624, 15-051.) „Doktor ár, jöjjön azonnal!...“ Látogatás us éjjeli orvosi ügyel eteken

Next

/
Oldalképek
Tartalom