Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

ft IS^Sgl»3Sii»yiTW!8 B3TCTÍCTWW ESZ A KM AGYA R ORSZÁG Vasárnap, 1964. október 25. t I JTOiO BALASSI BÁLINT 410 evvel ezelőtt,1 1554. ok- Dezertőr. 32. Közlekedési te- tóber 20-án született Balassi rület. 33. Szibériai folyó. 35. Bálint, akinek lírájában elő- Régi fegyver. 37. Becézett Ilo- ször emelkedik európai ma- na. 38. Pénzügyminisztérium. nek van- gaslatra a magyar • költészet. 39. HU. 40. SRI. 42. Mint a 32. Egyik szerelmes versének vízsz. 44. Német igen. 45. Óri- kezdő sorait idézzük a vízsz. ás madár. 46. Sík idomok jel­it. és a függ. 27. sorokban. . lemzője. 47. A költő szülővá- ' Vízszintes: 13. Göngyöleg- rosa. 48. Minőségellenőrző súly- 14. A legnehezebb falusi szerv. 49. Európai nép. 51. SL. munkát könnyítik e gépek. 15. 52. Becézett női név. 53. ED. Szoba — angolul. 16. Létező. 54, A rádium vegyjele. 55. Az 18. A kohász teszi. 20. A bi- 1848-as szabadságharc lengyel zonyitás eszköze. 21. A galli- tábornoka. 57. Puha fém. 59. um vegyjele. 22. Ezerjó borá- Saját kezűleg. 60. Útépítő ról ismert közSég. 24. A he- anyag. 01. A fázisváltós vil- gedű része. 26. Fonetikus be- lanymozdony magyar f eltalá­ld. 28. Röviden adakozik! 29. lója. 63. Kötőszó. 64. ME. 66. Függőleges: 1. Csónak kikö­tő. 2. Dunántúli megye. 3. Van ilyen leves is. 4. Egyiptomi napisten. 5. Zenei hang. 6. Vissza: norvég pénz. 7. Csont­héjas gyümölcs. 8. Helyhatá­rozó. 9. Ételízesítő. 10. Foneti­kus betű. 11. Az özönvíz hajó­sa. 12. Észak — németül. 17. Olász folyó. 19. Bánat. 22. Ró­mai 1501. 23. Félig rám! 24. Téli csapadék. 25. Égetett sze­szes ital. 30. Sírdogál. 31. Ró­mai 51. 34. Fajta, nem — an­golul. 36. A költő így nevezi verseiben Annát, régi szerel­mét. 38. Építőállvány-anyag. 39. Nem valódi. 41. Tejtermék. ' 43. Üttórkolat (—’)• 44. Jöven­dőmondó. "45. Több ház egy­más mellett. 50. E faluból épült fel Dunaújváros (—■’)• 54. Vöröses szinű. 55. A bári­um vegyjele. 56. MD. 58. Vissza: a sarkvidék szarvasa. 61. KA. .62. Véd, oltalmaz. 65. Férfinév. 67. Igekötő. 69. Nap­tári időegység. 70. Tiltakozik. 72. AOR. 73. A gépjármű fon­tos része. 74. Édes, mint a ... 75. Az ételnek van. 77. GN. 78. Fonetikus betű. 79. Taga­dószó. 80. ST. Beküldendő: a vízszintes 1., a függőleges 27. október 30-ig. A hibátlanul megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. A rejtvényben az o, ó, illetve az ö, ő között nem teszünk kü­lönbséget. Az elmúlt heti rejtvény megfejtése: „ . .. el­pusztíthatatlan az olimpiai győzteseknek híre”, „ ... az én dalomat...” \ , Könyvjutalmat nyertek: 68 , Az élet nedve. Járt sik - idegen szóVal 73 Kői f?"« Wisk°lc: Fel.sz|badí* hászati termék. 75. A cselek- ^k u; 2t>T' ?z‘ D2*,r.osl B vést fejezi ki. 76. Ford.: ütős Mlskolc’ T- ker- Balassa u- 22' hangszer. 78. A ruha tartozj- szam­ka. 80. A fej része. 81. A kés- A könyveket postán küldjük el. Újból megjelenik A Panoráma Idegenforgal­mi Könyvkiadó második, át­dolgozott kiadásban újból megjelenteti megyénk két je­lentős tájegységét ismertető útikalauzt. A Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal (Mis­kolc, Széchényi u. 40. Telefon: 14—876) felkéri a természet­járókat és mindazokat, akik a területeket jól ismerik, hogy az útikönyvvel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat 1964. november 5-ig szóban vagy írásban közöljék a hiva­tallal, hogy az útikönyvek má­sodik kiadásánál mindezeket figyelembe vehessék. A Nap kelte 6.17, nyugta 16.39 órakor. A Hold kelte 19.49, nyugta 11.20 órakor. Névnap: Blanka. 1964. október 26, hétfő A Nap kelte 6.19, nyugta 16.37 órakor. A Hold kelte 20.51, nyugta 12.26 órakor. Névnap: Dömötör. kecsesség uralkodott, nyer> őszinteséggel tört a festészet be kora társadalmi rendjét élesen bíráló szatirikus politi­kai ciklusaival és nagy hatá sú erkölcsrajz-sorozalaivai amelyek metszetreprodukció)■ révén széles körben elterjed­tek és nevét világszerte is­mertté tették. Néhány képből álló sorozattal egész regényt fejezett ki. Hogarth számol művészetelméleti fejtegetést tett közzé. Közülük „A szép­ség elemzése” című lett a leg- maradandóbb. 200 éve, 1764. október 25-én halt meg William Hogarth angol festő és rézmetsző, az ábrázolás realizmusának úttö­rője Angliában. Iskolamester apja 15 éves korában ezüst­műve s-ianulónak adta. Orna- mentumok és címerek vésése hozta közel a rajzoláshoz_ és a rézkarckészttés technikájának mesteri elsajátításához. Jó ideig rézmetszet könyvilluszt­rációkkal és kitűnő képmások festésével tartotta el magát. A történelmi festészettel siker­telenül kísérletezett, de abban a korban, amikor a művészet­ben a pompa, a finomkodás, a 20 ÉVE 1944. október 25-én felszaba­dult /Sonkád, Botpalád, Csa­holó, Jánkmajtís, Gyügye* Csongor, Porosalma. Tyúkod, Fábiánháza, VáJlaj (ma Márk- vállaj). 1944. október 26-án, a kár­pátaljai ejtőernyős Rákőczi- parlizánegység (Úszta—Pris­csepa-csoport) egyesült a YTö- rös Hadsereggel. Miaholei Nemzeti Ssínhás GYERMEKEKNEK A három kérdés Arab mese ŐSZI BŰCSŰZÁS Nap Bérlet Előadás öra 25., vasárnap Bérletszünet Anna-bál fél 3 Shakespeare Háború és béke 8 26., hétfő 27., kedd Jászai Nincs előadás Háború és béke 7 28., szerda Odry Háború és béke 7 29., csütörtök Goldoni Háború és béke 7 30., péntek Bemutató Mária főhadnagy 7 31., szombat József A. Háború és béke 3 Bérletszünet Mária főhadnagy fél 8 1., vasárnap Bérletszünet Mária főhadnagy 3 Déryné Maria főhadnagy fél 8 — ÖNKÉNTES véradó na­Ét egyszer jegy híres,­_____nagy szultán, aki g yakran járt álruhában népe között, hogy megtudja baju- kat-bánaíukat. Egyszer, mikor ígyj teljesen ismeretlenül vetődött egy kis városkába,- meghallotta: _ an­nak polgármestere fűnek-fának dicsekszik, hogy hét határban ő a. legokosabb ember. Felhá­borodott a szultán ekkora fel- fuvalkodottságon, és elhatároz­ta: próbára teszi a polgármes­ter agyondicsért tudományát. Magához hívatta hát és felfed­te előtte személyét. — Hallom, hogy hét határ­ban a legokosabb embernek tartod magad, igaz ez? — . Igaz, kegyelmes szultán. — Szeretnék erről én is meg­bizonyosodni. Ezért feladok neked három kérdést, nyolc nap múlva visszatérek a vá­laszért. Ha jó lesz megjutal­mazlak, de ha nem, elcsaplak állásodból. Jól figyelj, követ­keznek a kérdések: — Milyen mély a tenger ott,, ahol a leg­mélyebb? Hány csillag van az egész nagy égbolton? Mi- l3^n távol áll egymástól a sze­rencse és a szerencsétlenség?. És most távozz polgármester békével, gondolkozz a felele­ten! Teltek-múltak a napok, de bárhogyan is törte fejét a ma­gát magasztaló polgármester, nem találta meg a megfelelő válaszokat a szultán három kérdésére. Magához szólította tanácsadóit, választ adni azon­ban egyik sem tudott. elérkezett az utolsó nap, s a hogyan járt a szultánnal; elő-' adta a három kérdést, és azt is: sehogyan sem tudja kita­lálni a megfelelő válaszokat. Az ifjú pásztor néhány pilla­natig gondolkozott, azután így szólt: — Tudnék a bajodra orvos­ságot, de ahhoz az kell, hogy én menjek helyetted a szultán­hoz. Neked pedig addig itt kell maradnod, és őrizned nyája­mat, nehogy szétszéledjen. Nem bánt már semmit a polgármester, mindent meg­tett. Ruhát cserélt a pásztor­ral, aki humuszát mélyen sze­mébe húzva visszatért a vá­rosba, és pontosan délben megjelent a szultán előtt. — Nos, mi újság, polgár- mester, tudsz felelni kérdése­imre? — Ügy gondolom, hogy igen, kegyelmes szultán — fe­lelt a pásztor. — Nos, milyen mély a ten­ger ott, ahol a legmélyebb? — Pontosan olyan mély, mint amilyen mélyre a beléve- tett ködarab merül. — Ez helyes válasz volt, de gyerünk csak tovább: — Hány csillag vari az egész nagy ég­bolton? — Pontosan ánnyi, mint amennyi falevelet találsz a fá­kon egész birodalmadban, uram. — Nem kétséges, polgár- mester, hogy éles eszed van —, de hátra van még a harma­dik kérdés: — Milyen távol áll egymástól a szerencse és a szerencsétlenség? — Éppen egy órányi távol­ságra, uram. És ezt semmi sem bizonyltja jobban, mint a sa­ját sorsom. Egy órával ezelőtt még koldússzegény pásztor voltam, most pedig én va­gyok ennek a városnak a pol- gármestere. te Int a pitypang bóbita, s más vidékre száll. Liba nézi, s bámulva fél lábára áll. uHova. hova, bóbita?” „Itt van már az ősz. El kell mennem, elkerget e goromba csősz. Isten veled, kis patak! Beteg sárga rét! Libák, lepkék, bogarak, száraz margarét!” „Isten veled, bóbita!” Szól a lúd sután, s bánatosan pislog a bóbita utáii: A négy kívánság Szóvaf, valóban pásztor vol­tál? — nevette el magát a szultán. — Es pillanatnyilag ennek a városnak a polgármes­tere vagy? — Nos, hát maradj meg továbbra is polgármester­nek, bölcsességed és ügyessé­ged méltóvá tesz erre a hiva­talra. Előző munkádat pedig végleg átadod a sokat dicsek­vő polgármesternek. (Fordította: Pfeifer Vera) Végül kétségbeesett polgármester sé­tára indult. Abban reményke­dett, hogy a szabad levegőn valami mentő ötlet mégis eszébe jut. Annyira elmerült gondolataiban, hogy észre sem vette az út szélén álló pász­tort, aki megszólította őt: — Mi a baj, uram, miért vagy olyan bánatos? A polgármester, elmondta. Áz öreg nagyapó és a Ins unoka A Grimm-testvérek meséje Volt egyszer egy vénséges­vén öregember, alig látott, sü­ket volt az istenadta, és a tér­de is reszketett. Ebédnél alig tudta a kanalat kézben tarta­ni, kiloccsantotta a levest az abroszra. A fia és a menye fintorogva fordultak el tőle, és végül is a jó öreg odaszo- r'ult a kemence sarkéba, ott eddegélt, agyagtálacskáját az ölébe nyugtatva. És mert elég szűkösen mérték eledelét, időnként az asztal felé pillan­tott, . és. szemét elfutotta a könny. Egyszer reszkető keze még a tálacskát se tudta tar­tani, a földre pottyant és darabokra tört. Szidta is a -fia­tal menyecske, ö azonban szót sem szólt, csak sóhajtozott. A menyecske akkor fatálat vásá­rolt neki néhány garaséit, hogy egyék abból, jó az neki. S hogy így üldögélnek ebéd­nél, látják, amint a négyéves kisunoka a földön deszkácská- ból eszkábál valamit. — Kísvályú — válaszolta a gyermek — ebből esznek anyu­ka és apuka, ha én majd nagy leszek. Az asszony és az ember egy­másra néztek, lassan megeredt a könnyük, újra áz asztal mellé ültették nagyapát, és attól kezdve mindig velük együtt evett, nem szóltak egy szót sem, ha kiloccsantotta a levest. Usinszkij meséje Miska nagyokat szánkózott a behavazott hegyoldalon, na­gyokat korcsolyázott a befa­gyott folyón, és amikor kipi- ruitan hazaérkezett, vidáman szólt édesapjához: — Milyen pompás ilyenkor, télen! Bárcsak mindig tél ma­radna! Sohase múlna ell — Ezt a kívánságodat írd be a zsebkönyvembe, hogy ne fe­lejtsük el — mondotta az apja. Miska be is írta. Kitavaszodott. Miska ott fut- kározott nagy örvendezve a tarka pillangók után a zöl­dellő réten, virágot szedett, odafutott édesapjához és így szólt: — Hiszen ez a tavasz csupa gyönyörűség! Bárcsak mindig tavasz lenne! Édesapja újra odaadta zseb­könyvét, hogy Miska irja be ezt a kívánságát is. Eljött a nyár. Miska az apjá­val elment a kaszálóra. Egész álló nap ugrándozott, mulatott a kisfiú: halat fogott, gyümöl­csöt szedett, hempergett az illatos szénában, és este így szólt apjához: — Ma aztán kedvemre ki­játszottam magam! Bárcsak sohase volna vége a nyárnak! Ezt a kívánságát is beírta Miska apja zsebkönyvébe. Elkövetkezett az ősz. Ilyen­kor van a gyümölcsszüret,1 szedik az aranysárga körtét, a piros almát. Miska lelcendezve mondta apjának: — Hiába, az ősznek nincs párja! Erre az édesapja elővette jegyzőkönyvecskéjét, és oda mutatta a kisfiúnak, hogy sza­kasztott így gondolkozott a tavaszról, a télről, valamint a nyárról is. Tudod-e... ... hogy az üveg fényáteresz­tő és lény törő képessége össze­tétel szerint változik. A ve­gyileg tiszta üveg tökéletesen átbocsátja a fényt, tehát tel­jesen átlátszó. Ha az üveg vasat tartalmaz, kiszűri az ibo­lyántúli sugarakat. Az ilyen üveg rövid idő alatt sárgás színűvé változik. ... a fonó-szövő gépek töké­letesítésével nem kisebb tudós, mint Leonardo da Vinci is foglalkozott. Megmaradt váz­latai között olyan rajzok is vannak, amelyeken a fonást és az orsózást egyesítő lábhajtá­sos rokka megvalósításának lehetőségét kutatta. Foglalko­zott a selyemsodrás korszerű­sítésével, és bolyhozőgépeket is tervezett. pót szervezett az Ómiskolci irályaíenntartási Főnökség Vö­röskereszt alapszervezele a szakszervezeti bizottsággal és a szakszolgálat vezetőivel karöltve. A főnökség fizikai es adminisztratív dolgozói közül hatvanan jelentkeztek vér­adásra. — ISKOLAI szemléltető eszközök pótlására. 500 000 fo­rint hitelt biztosított az Ózdi városi Tanács. — MEGKEZDŐDÖTT a termelőszövetkezeti tagok üdültetése a Pénzügyminiszté­rium miskolc-lapolcai üdülő­ben. — A MEDICINA Könyvki­adó gondozásában december közepén jelenik meg a Tizen­nyolcadik Nyári Olimpiai Já­tékok képes riportkönyve „Ez történt Tokióban” címmel. A könyvesboltokban és az újság­árusoknál Icaphatá majd kö­rülbelül 10 forintos áron. — SZABÁLYSÉRTÉSI el­járás indult Lökös István boldvai lakos ellen, mert autóbuszával gondatlan veze­tés következtében nekihaj­tott egy előtte haladó másik autóbusznak. — AZ ÉPÍTŐIPARI Tudo­mányos Egyesület miskolci csoportja október 28-án, szer­dán 16 óra 30-kor előadást rendez a MTESZ klubban (Miskolc, Széchenyi u. 105.). Kelecsényi Zoltán Könnyű- szerkezetű mobilépületek, Se­regei György pedig Aluminium teherhordó szerkezetek cím­mel tart előadást. Ügyeletes állatorvos szombaton déltől hétfőn reggelig: dr. Fehér Miklós, Miskolc, Tót u. 35. Tele­fon: 15-989. Betegjelentés 8—9-ig. és 13—14 óYáig. »j ,V0/ * fdoTűPáSd Várható időjárás ma estig: borult idő, országos esőkkel. Élénkülő, helyenként erős »északi, északkeleti szél. A nappali felmelegedés nyuga­ton kissé, keleten erősen csök­ken. A hőmérséklet nyugaton 5—8, keleten 9—13 fok között lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom