Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-02 / 231. szám

gS3g~-HH»cg Eszakmagyarorszäg Péntek, 1964. október 2. Noyotny efyfárs látogatása Szolnok mci gyében A hazánkban tartózkodó csehszlovák púid- és kormány- küldöttség csütörtökön Anto­nin Novotny vezetésével Szol­nok megyébe látogatott. A küldöttséggel tartott Bozena Novotna, az elnök felesége is. Részt vett a látogatáson Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke és felesége, dr. Ajlai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Szurdi István, az MSZMP KB titkára, Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter, Erdélyi Károly külügyminiszterhe- lyectes és Cscby Lajos, ha­zánk prágai nagykövébe. Üss nepélyes fogadta tán a ssutZemki wauaáüáMmtüá&osi A vendégek különvonata délelőtt fél tízkor gördült be magyar, csehszlovák és vö­rös zászlókkal, üdvözlő fel­iratokkal díszített szolnoki vasútállomásra, ahol fogadta­tásukra nagy tömeg gyűlt ösz- sze. A vonatról lelépő vendé­geket az egybegyűltek lelkes éljenzése közben Csáki István, a Szolnok megyei Pártbizott­ság első titkára, Oláh György, a megyei tanács vb-elnöke, Váczi Sándor és Zagyi János, a megyei pártbizottság titká­rai. Sipos Károly, a városi pártbizottság titkára, Kapás Rezső, a városi tanács vb-el­nöke, valamint a mecye és a város több más vezető szemé­lyisége fogadta. Úttörők vi­rágcsokrokat nyújtottak át. A megye és a város dolgozói ne­vében Csáki István üdvözöl­te a vendégeket. Az üdvöz­lésre Drahomir Kolder, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, a KB titkára vá­laszolt. A beszédeket követően An­tonin Novotny Dobi Istvánnal együtt elhaladt a pályaudva­ron összegyűlt dolgozók sorai előtt. A szolnokiak meleg ün­neplésben részesítették a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság államfőjét. A vendégek szívélyesen el­beszélgettek a fogadásukra megjelentekkel, majd rövid szolnoki tartózkodás után folytatták útjukat Mezőtúrra, ahová a megyei vezetők is el­kísérték őket. A mez őhéhi Táncsics Termelőszövetkezetben A különvonat fél 11-kor ér- . kezelt meg Mezőtúrra. A fel- díszí'ett vasúti állomáson Be­rn La. jós. a városi pártbizott- wíg titkára, Lévai Zsigmond, a tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke fogadta az ér­kezőket. A vendégek Mező­túrról gépkocsin folytatták útjukat a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet zász- lódíszbe öltözött központi épü­lete előtt Nádas József, a szol­noki járási pártbizottság első •titkára, Bereczki László járási vb tanácselnök, Csótó István, a mezőhéki Táncsics Tsz el­nöke, Rojkó István párttitkár és Kiss István községi tanács­elnök fogadta a látogatókat, akiknek népviseletbe öltözött KISZ-fiatalok virágcsokrokkal kedveskedtek. A Táncsics Tsz művelődési házának nagytermében Csótó István elnök ismertette a me­gye egyik legrégibb és legna­gyobb term e 1 őszövetkeze lének történetét, helyzetét és ter­veit. Ezután Rajkó) István part- titkár adott tájékoztatót a pártszervezetek és a tömeg­szervezetek munkájáról. A beszámolók után Csótó István, a tsz elnöke átnyúj tóttá a vendégeknek a közös; gazdaság ajándékait, a mesz- szeföldön híres termelvények magjaiból összeállított gyűj­teményeket. Antonin Novotny elismeréssel szemlélte az aján­dékot és megjegyezte, hogy jó volna a magyar vetőmag­vakból többet meghonosítani a csehszlovák termelőszövetke­zetekben. Azt ajánlotta, hogy a tsz lépjen kapcsolatba vala melyik csehszlovák termelő- szövetkezettel, mert a tapasz tálatok kicserélése, a vetőmag- csere bizonyára mondkét fél számára haszonnal járna. A továbbiakban a közös gazda­ságban kialakult munkafor­mákról és bérezési rendszerek­ről érdeklődött Antonin No­votny. A kérdésekre Csótó István tsz-elnök válaszolt, majd Lőrivcz Gyula, Cseh Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a delegáció nevében köszön­tötte a termelőszövetkezet tae- ságát és méltatta a névadó Táncsics Mihálv emlékét. Ezi köve'ően a küldöttség nevében ajándékokat nyújtott át. Szovjet üdvözletek a Kínai Népköztársaság ünnepén A vendégek ezután megte­kintették a termelőszövetke­zet központi üzemegységét. A látogatás délben fejező­dött be. Szívélyes búcsúzás, utón a vendégek gépkocsikon Szolnokra hajtatlak. A Tiszámén Sí Vegyiművekben A Tiszamenti Vegyiművek zászlódíszben várta a kedves vendégeket. Az üzemi étte­rem bejárata előtt Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Bán László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója, Kruzslicz József, az üzem pártbizottságának tit­kára fogadta a látogatókat, akiknek a fiatalok egy cso­portja virágcsokrokkal ked­veskedett. A vendégek ezután baráti összejövetelen találkoztak a vegyiművek vezetőivel, kiváló dolgozóival, a szocialista bri­gádok tagjaival. Bán László rövid tájékoztatóban adott képet az 1950-ben alapított kombinát munkájáról, eredmé­nyeiről. Kruzslicz József, az üzem pártbizottságának titkára á pártszervezetek és a tömeg- szervezetek életéről számolt be a vendégeknek. Ezután rö­vid sétát tettek a vegyimű­vekben. A Tiszamenti Vegyiművek­ben tett séta az üzemi erőmű előtt ért véget. A látogatók szívélyes búcsút vettek a há­zigazdáktól, majd gépkocsi­val a Szolnoki Járműjavítóba hajtattak. A járműjavító ma­gyar és vörös zászlókkal fel­lobogózott hatalmas csarnoká­ban gyűlésen találkoztak a szolnoki gyárak, termelőszö vetkezetek, hivatalok és intéz menyek dolgozóival. Hosszan zúgó taps köszöntötte a vendé­geket, majd Sipos Károlynak. a pártbizottság titkárának, megnyitója után dr. Ajtai Mik­lós és Oldrich Centik, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke mondott beszédet. A gyűlés után a csehszlovák vendégek és a társaságukban lévő magyar vezetők a szolno­ki vasútállomásra hajtattak, és különvonatukkal vissza­utaztak Budapestre. A Kínai Népköztársaság megalakításának 15. évfordu­lóján az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksége, továbbá a szovjet kormány „a nemzeti ünnep alkalmából a legszivélyesebb üdvözletét, kül­di a testvéri kínai népnek”. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához, a Kí­nai Népköztársaság elnöké­hez, a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságához és az Államtanács elnökéhez intézett távirat hangsúlyozza, hogy „a szovjet nép, a Szov­jetunió Kommunista Pártja a Kínai Népköztársaság harcá­nak és szocialista építésének minden szakaszában a kínai nép és a Kínai Kommunista Párt őszinte, önzetlen és igaz barátja volt és marad.” „A Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész szovjet nép, amelynek számára a világ dol­gozóinak forradalmi ügye, a kommunizmus érdekei minde­nek előtt valók, a jövőben is határozottan védelmezni fog­ja a Szovjetunió, Kína és a többi szocialista ország népei­nek összefogását és megbont­hatatlan egységét — mutat rá a távirat. — Meg vagyunk győződve arról, hogy semmi­féle erő nem lesz képes meg­bontani a szovjet és a kfnai nép testvéri barátságának kö­telékét.” A jelentős évforduló alkal­mából Gromiko szovjet kül­ügyminiszter is szívélyes han­gú táviratot küldött Csen Ji kínai külügyminiszternek. Ma délutáni; Magyar—csehszlovák baráísági nagygyű; a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Buda­pesti Bizottsága október 2-án, pénteken délután négy órákor magyar—csehszlovák barát­sági nagygyűlést rendez a Sportcsarnokban. A nagygyű­lésen beszédet mond Kádár- János, a Magyar Szocialista JHi úfiáq A ^jsianaatfiSbBcssscoESiaEJt A KONGÓI felkelők szer­dán támadást indítottak Bu- kavu, Kivu tartomány fővá­rosa ellen. A Reuter jelentése szerint a támadásban mintegy 2800 harcos vett részt. Az elő­renyomuló alakulatok 17 ki­lométernyire közelítették meg a várost. WILLI Stoph, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke szer­dán Moszkvába érkezett. Az NDK kormányfője Moszkvá­ban egyebek között részt vesz a Szokolnyiki-parkban, az NDK fennállásának 15. évfor­dulója alkalmából rendezen­dő kiállítás megnyitásán. IAN SMITH Dél-Rhodesia miniszterelnöke szeptember első napjaiban Lisszabonban titkos politikai és katonai együttműködési egyezményt írt alá Portugália képviselői­vel. DE GAULLE csütörtökön reggel Valparaiso chilei kikö­tőbe érkezett. A Colbert cir­kálón töltött kétnapos pihenő után a francia köztársasági elnök megkezdte dél-amerikai útjának második részét. A NYUGATNÉMET—HOL­LAND tárgyalások csütörtö­kön este befejeződtek. A tár­gyalásról kiadott közlemény­ből kitűnik, hogy a megbeszé­lések nem hoztak konkrét eredményt. CSÜTÖRTÖKÖN délelőtt 10 órakor megkezdődött az NDK kormánya és a nyugat­berlini szenátus között meg­kötött berlini szerződés vég­rehajtása az utazási engedé­lyeket illetően. MANLIO Brosio, a NATO főtitkára három- napot töltött az Egyesült Államokban. Wa­shingtonban találkozott és tárgyalt .Johnson elnökkel, McNamara hadügyminiszter­rel, Rusk külügyminiszterrel és más amerikai államférfiak­kal, valamint a Pentagonban a NATO katonai bizottságá­nak tagjaival. KÉT HÉTTEL a döntés napja, október 15-e előtt, az angol választási hadjárat kritikus szakaszába lépett. Szerdán este a munkáspárti ellenzék össztüzet nyitott, hogy rommá lője a konzerva­tív kormánypárt legfőbb kor­testémáját, a „folyamatos gaz­dasági virágzás” legendáját. A FRANCIA parasztok tej­sztrájkja tizenegyedik napja tart. Egyelőre semmi kilátás arra, hogy a kormány és a termelők között megegyezés jöhessen létre. RADHAKRISNAN indiai el­nök bejelentette, hogy októ­berben hivatalos látogatást tesz Etiópiában, Jugoszláviá­ban és Csehszlovákiában. Munkáspárt. Központi Bízott ságának első titkára, a Mr- gyár Népköztársaság kormá­nyának elnöke és Antonin Novotny, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke. A Magyar Televízió és e Kossuth-ráöió helyszíni köz­vetítést ad a Sportcsarnokból a magyar—csehszlovák barAl- sági nagygyűlésről. II szűvIsí népgazdass ísfteszíésérlS Az SZKP Központi Bizotl- ságának elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa ülést tartott és megvitatták a szov­jet népgazdaság fejlesztésére vonatkozó új terv elkészítésé­nek feladatait. Hruscsov be­szédet mondott, amelyben a népgazdasági eredményekkel és a tennivalókkal foglalko­zott. Hatvanezer amerikai kikötőmunkü sztrájkja Csütörtökön, helyi idő sze rint nulla órakor az Egyesüli Államok egész Atlanti-óceáni partvidékén, Maine államtó) le Texasig, sztrájkba lépef hatvanezer kikötőmunkás. Az alkalmazottak nagyobb szociális biztonságot követel­nek és sérelmeznek néhány, a termelés automatizálásának címén nemrég bevezetet l munkás-ellenes rendelkező'' 13 Miskofci Építőipari Vállalat műn fiájával foglalkozott a városi tanácr végrehajtó bizottsága A Miskolci, városi Tanács végrehajtó bizottsága október I elsején, csütörtökön Rózsa Kálmán vb-elnöktielyetites el­nökletével ülést tartott Meg­tárgyalta a. Miskolci Építőipari Vállalat munkáját és határoza­ttól hozott e munka további ; fejlesztéséről. A vb megálla- : pítotla, hogy a vállalat jelen- ; fős eredményeket ért el, mu- i lasztásaiban pedig nagy sze- ;repe van a mostoha körülmé- > nyéknek. A vállalat azonban, ; még ilyen körülmények közöli I is többre képes. Lehetetlen ; helyzet, hogy, mint a vállalat ; jelentése hangoztatja, nincs jmémöki. képesítésű dolgozója, '■főmérnököt mind ez ideig nem ■ találtak, és a főkönyvelői ál- '■ löst is csak most. októberben !tudják végre betölteni. Váló- 5 színűleg ezzel függ össze a : munka meglehetős szervezet- llensége. amit meg kell végre ; szüntetni. Meg kell szilárdíta- < ni a munkafegyelmet, mert ; egyelőre nem tudják megaka- cdályozni az állandó munka- \erövándorlást. Ez pedig nagy- ; ban gátolja a fegyelmezett és ; pontos munkát. A vb szüksé­* gesnek tartja a vállalat kapa­• citásának fejlesztését, hogy I eleget tehessen a harmadik öt- : éves tervben jelentkező reália !igényeknek. A munkásszálló ; korszerűbbé tétele céljából fel : kell mérni a reális beruházási \ igényt, és el kell járni a szál- : lltó eszközök, számának. vala- ; mint a géppark növelésének ’■ ügyében. Ezután a vb a piacok és a vásárcsarnokok nyitvatarlá- sara vonatkozó szabályremae- let módosítását tárgyalta meg. =i házi méltóságot vállalt, Iro-i dalmi és filozófiai művei a: klasszikus német humaniz-; mus jeles képviselőjeként ál­lítják Európa elé. Határozot­tan elítélte a despolizmust, azl önkényuralmat és a francia* forradalom hatása alatt fen-! nen hirdette a szabadság, azí egyenlőség jelszavait. A herceg nevelője í A hercegnő körében; Christoph Martin Wiéfand • volt a legidősebb: 1772 óta az* ifjú Carl Auguszt herceg ne-; velője volt Weimarban. Kői-* tői és publicisztikai tevékeny ­ségének számos alkotása közül • a Német Merkur címen lei-; adott műve vonta legjobban, magára a kortársak figyelmét.* Elismeréssel szólod, a francia* forradalomról, amely más né-* peknek is lelkesítő példát; adott az abszolutizmus meg-? születésére. Befolyása igen; nagy volt. Amikor Szászor-j szagban a parasztok felkeltek =i elnyomóik ellen, Wieland el-, len is elfogató parancsot ad-? tak ki, mert a parasztok az ő; folyóiratából merítettek lel-? kesítést a személyes szabad- * ság kivívásáért folytatott; harchoz. * Hozzá, a herceg nevelője- jj hez csatlakozott 1775-ben a-| legnagyobb wéimari humanls-Jj ta, Johann Wolfgang v. Goe-ij the. *í A következő welmari,levél: | Goethe és Schiller *t tevékenységének színhelyén, jj (Fordította: Milassin Béla) r óhajtok lenni, 7 vízzel vegyí­tett bort szeretek inni.” A ncmesszivu özvegy Mivel én még fröccsöl sem ittam, városnézésre bátran in­dulhattam. Legelőször azt a nagyszerű épületet néztem meg, amelyben annak idején ' Anna Amália hercegnő élt. A ' fogadó nagy, kerek mahagóni asztala körül ült a hercegi öz­vegy szűk baráti köre, amely korának szellemi és kulturális 1 irányzatait képviselte. Az iro­dalomról, a művészétről és a i tudományról folyt a vita, ' amelynek középpontjában I Wieland, Goethe és Herder : állt, és akikhez később Schil- ; ler is társult. : A kék szalonban, ahol Goe­the a nevezetes halotti beszé­det mondta elhunyt barátja, : Wieland fölött, ma koncerte­ket és előadóesteket rendez­nek. A vörös szalonban egy : mellszobor Karl Ludwig v. Knebelre emlékeztet, aki a fi- i atal Goethét a Maina'menti 1 Frankfurtból a kis, elmaradott 1 feudális állam székhelyére I hozta. I A palota közelében a XIII. I században emelt temolom áll. : Színes, művészi oltárkéDei • alatt nyugszik Anna Amália hercegnő. Közelében a Her- 1 der-szarkofág látható a csalá- 1 dl címerrel és a választási 1 jelszóval: „Fény, szeretet, l élet”. Johann Gottfried Herder, a weimari nagyságok egyike, Goethe tanácsára magas egy­Carlheinz v. Brück WEIIUARI LEVELEK lő közvetlenül a Goethe-háv mellett áll. Itt, ahol a nagj költő sok Ismert kortársi megfordult, ahol egy falbi hatolt ágyúgolyó a napoleon: harcok idejére emlékeztet, mi a fiatalok szórakoznak vidá­man. Az ökörszem ablakról címer és érdekes figurák te­kintenek rájuk. Metszetek ét rajzok díszítik a paraszt-szo­bának berendezett termet, ahol vázák és cin-korsók áll­nak az asztalon, a falakon pe­dig egykorú étlapok láthatók, Az anekdota szerint annak idején Goethe, a titkos taná­csos, jókedvűen ült egy üveg mellett, s a bort vízzel kever­te. A szomszédos asztalnál ülő fiatalemberek szerfölött mulatságosnak tartották ezt a műveletet. Amikor aztán a költő-fejedelem megelégelte a csípős megjegyzéseket, így ki­áltott fel: „A víz önmagában nem kell... / Megnémul tőle az ember. / A vízben élő sze­gény halak / néma szájjal er­ről szólnak. / A tiszta bor vi­szont' / józan értelmet ront, / aki hát azt issza, / ostobává süllyed vissza. / Uraim, ha nem is akarják, / élceikkel épp ezt bizonyítják. / S mivel én se néma, se ostoba nem üzem termel, többek között a kombájn-üzem és a finom- mechanikai gyár. Az utóbbi­nak termékeit 34 országba ex­portálják. Az itt készített „Weimar 3” típusú keskeny- film vetítőt és a „Werra lux” elnevezésű fénymérőt Magyar- országon is jól ismerik. A klasszicista és modern stílusú épületekben elhelyezett, 1200 hallgatót befogadó építészeti főiskola, a tanítókéoző, a me­zőgazdasági, az egészséeügvi ( és a pedagógiai szakiskola mutatják azt a nagyaránvú változást, amely az utóbbi 200 1 évben átviharzott a városon. Goethe és a „Fehér hattyú“ Az okmányok legelőször 975-ben említik Weimar ne- ; vét. Akkor II. Ottó császár j uralta. Évezredünk első felé­ben, a hatalomért versenyző ' dinasztiák vetélkedésének ide- ■ jén, a város fejlődése megre- ; kedt. Később az itt tevékeny- ! kedő tekintélyes humanista j személyiségek mégis naggyá ] tették Weimart. , Egyik alkalommal a „Fehér i hattyú”-hoz címzett vendég- i lobén ebédeltem.- Ez a vendég-- i I. Ahol hajdan Weimar nagyjai éltek Weimar, a német klassziku- :ok tevékenységének hírneves színhelye. Erdők és parkok széles gyűrűje foglalja zöld- színű keretbe. A sokszínű parkgyűrű északi felén dús- iombú fák között a 65 ezer 'akosú város. Ettersberg éli életét. A „zöld város” szélén az egykori buchenwaldi kon­centrációs tábor méltóságtel- 5es, kőbe vésett emlékműve látható. Mindössze nyolc kilo­méter választja el attól a helytől, ahol egykor Goethe, Schiller. Wieland, Herder és Liszt élt, dolgozott. Nagybecsű humanista hagyatékukat nap­jainkban a klasszikus német irodalom nemzeti oltalom alatt álló emlékhelyein őrzik. A város utcáit járva, lép- ten-nyomon meggyőződhetünk róla, hogy itt a múlt és a je­len gyakran találkozik, sőt, egybefonódik. Főiskolák és szakiskolák találhatók a tör­ténelmi épületekben. A klasz- szikus épületek tőszomszéd­ságában pedig 22 modern

Next

/
Oldalképek
Tartalom