Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

4 ESZAKMAGTAROKSZAQ Csütörtök, 1864, október S. ‘4 jó népművelési íerws A folyamatos munka záloga A cigÓBHgsoroM z Encsi járás Tanácsa tavaly tár­Á gyalt a járás cigány lakosságának helyzetéről. A végrehajtó bizottság az említett tanácsülésen hozott ha­tározat végrehajtásáról számolt be a járási tanács legutóbbi ülésén. A vita során elhangzott olyan vélemény is, hogy a cigányok javíthatatlanok, munlcake- rülők, szertelenek, nem tartják meg törvé­nyeinket, kár velük törődni, ezzel a véle­ménnyel szemben majd minden hozzászóló arról beszélt, hogy türelmes, kitartó, meg­győző jóindulattal milyen eredményeket ér­tek el községükben. Ehhez a véleményhez csatlakozott Tímár Árpád, megyei tanácstag, a forrói tsz mezőgazdásza is-, aki a forrói ci­gányok rendszeres életére, tevékenységére hivatkozott. Az elmúlt vasárnap Túróczí János elvtárs­sal, a járási pártbizottság első titkárával meglátogattuk a forrói cigány lakosságot. Az 1800 lakosú községben 386 cigány él. A családok száma 81. Állandó foglalkozású férfi: 87. alkalmi munkás: 120. A községi ta­nács által juttatott 100—150 négyszögöles telkeken 28 vályogból épült cseréptetős lakó­ház épült. Ez már nem „Sötét folt a falu szé­lén”, mint Csala László írja Bogácsról az Északmagyarország szeptember 23-i számá­ban. Miért van az, hogy a .forrói cigány la­kossággal nincsen probléma, hogy rendes családi életet élő, szorgalmas emberek, akik egymás után igyekeznek kijutni a „cigány­telepről” — pedig a forrói cigánysor már nagy lépés előre a putrikhoz képest. Legtöbbjük miskolci üzemben, vállalatnál dolgozik. Gulyás István például tizenegy éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen. Többü- ket Kiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki. Tizenkét alapító tsz-tag van közöttük, öt pe­dig tsz-nyugdíjas. Az asszonyok többsége a sok gyermek miatt csak alkalmi, munkát vál­lal, de szívesen jár dolgozni a tsz-be is. Ez évben 50 holdas kukorica táblát vállaltak a tsz-től megművelésre. A községi könyvtár­nak 24 állandó olvasója van közülük. A dol­gozók iskolájába 34-en járnak. A gyermekek szorgalmasan tanulnak. Csak az a baj, hogy nincs villany a telepen, s a téli ‘estéken petróleum lámpa mellett kell vakoskodniuk. Ivóvízellátásuk sem biztosí­tott. Egy 15 méter mély kútjuk van, amely­ben olyan kevés a víz, hogy reggelenként sorba állva várják, amíg egy vödörre való összegyűlik a kút fenekén. Három család már házat épített a község fő utcáján. Horváth Zoltán, a December 4 Drótmúvek kiváló dolgozója ötvenezer fo­rint OTP-kölcsönnei, 2 szoba összkomfortos (fürdőszobás) házat, mellette Horváth Géza és fia (mindketten a Miskolci Vízművek dol­gozói) kétszobás családi házat épített sa­ját erőből. Még kutat is csináltattak 7 ezer forint költséggel az udvarukon. Vancsók Ká­roly, a miskolci Ingatlankezelő Vállalat dol­gozója OTP-kölcsönnel építi 2 szoba ossz- komfortos családi házát, amely november elsejére készül el. E z a helyzet, nagy vonásokban, a for­rói cigánysoron. Az apróbb hibák­tól eltekintve jó ez nekünk is, a ci­gány lakosságnak is. Követendő példa ez a cigány lakosság számá­ra. Aki becsületes munkával keresi meg a maga és családja megélhetéséhez szüksége? anyagiakat, megbecsült tagja társadalmunk­nak. Kövessék tehát más községek cigány lakosai is a forrói példát. Németh Imre országgyűlési képviselő Jelentős tudományos munkák az Akadémiai Kiadó negyedik negyedévi tervében n. A sátoraljaújhelyi városi művelődési ház kisugárzó ha­tása évek óta ismert. Az idén öt, községet fogadtak pártfo­gásukba: Tolcsvai. Tiszaka­-ádot, Ricsél, Fálházát és -iodrogh almot, a napokban jelen voltunk azon a megbe- , zélésen, amelyen Pál József, a toicsvai művelődési otthon ; gazgatója és Fülöp László, i városi művelődési ház ve­zetője tárgyalt a következő :épművelési évad tennivalói­ról. A városi művelődési ház vezetőinek intenciója alapján szőlősgazdák klubját létesíte­nek Tolcsván. A szakmai elő­adássorozatból álló klubfog­ai kozások kitérnek mind­azokra a tennivalókra, ame­lyek időszerűek a modern szőlőgazdálkodásban. A gya­korlati foglalkozások a szőlő- és gyümölcstermelő szakszö­vetkezet területein határjárás formájában zajlanak le. Ugyan­csak a városi művelődési ház ötlete nyomán megalakult Tolcsván a művészetbarátok köre is. A hat előadássorozat napirendjén irodalmi, zenei, művészettörténeti témakörök szerepelnek. A tolcsvaiak tervében szerepel egy magas­tátrai kirándulás is. A két- három napos külföldi úton együtt lesznek azok a klub­tagok, akik a művelődési ott­honban eredményes munkát fejtettek ki. A tolcsvaiak no­vember 10-re egy megyei an- kétot szeretnének létrehozni, amelynek előadója, több mint valószínű Bíró Vera, a Mű­velődésügyi Minisztérium osz­tályvezetője lesz. A téma ter­mészetesen : a népművelés .időszerű feladatai. Mintafoglalkosásoh A városi művelődési ház úgy tervezi, hogy a követke­ző népművelési évadban öt községben tart minta-klub- íoglalkozá^t. Ezek a foglalko­zások leszfiek hivatva bemu­tatni a falu művelődni vágyói előtt: milyen lehetőségeket rejt magában a klubszerű fog­lalkozás, főleg tartalmi vonat­kozásban. Tolcsván is elkészült a he­lyi művelődési otthon és a könyvtár együttműködési ter­ve. A két intézmény szoros kapcsolata közös rendezvénye­ket. együttesen megszervezett klubfoglalkozásokat igér. A bá besöpört szintén szak­mai segítséget kap az idősebb testvértől, a sátoraljaújhelyi városi művelődési ház eszten­dők óta jól működő bábegyüt­tesétől. A mezőgazdasági könyvhét megszervezésében segítettek a nagyobb gyakor­lattal rendelkező városi nép­művelői. 'i.o.lcsva régi kivim- sagnas. tesz eleget, amikor az iro—oivasó taiancozok jól öevált gyakorlatát tovább iej- ieszti azáltal is, hogy szak­irodalmi ankétet renuez. El­érkezett tehát az idő: a me­zőgazdasági könyvhét alkal­mával szakíró—olvasó találko­zót rendeznek Tolcsván. A toicsvai gazdák, híven a köz­ség fő gazdálkodási ágához, a szőlőkultúra témakörét válasz­tották ki, és erre budapesti előadót hív talc meg. Az együttműködés számos jelével találkoztunk, amikor közös íróasztalnál láttuk Fü­löp Lászlót és Pál Józsefet, a két kulturális intézmény veze­tőjét. Fülöp László, amikor átnézte a toicsvai művelődési otthon tervét, azonnal észre­vette, hogy az iskolatelevízic nem kapott benne helyei. Ép­pen ezért azt javasolta, hogy pótlólag iktassák be az iskola­televízió programját is, külö­nös tekintettel a kömyezetis- m ere ti és orosz órákra. Pót­lólag került be a népművelési tervbe az Utazás a végtelen­ben című csillagászati előadás, és az Évszakok költészete cí­mű irodalmi program. A szó­ban forgó beszélgetés alkal­mával Fülöp László azt is megígérte, hogy az úihelvi képzőművészkor idei kiállítá­sának anyagát átadja majd Tolcsvának is. Előzetes felmérések után A két intézmény baráti kapcsolata nem mechanikusan jött létre. A jó tanácsok sem egyszerűen „puskázás” révén születtek meg, nem a városi művelődési húz népművelési tervét klisézte le a toicsvai művelődési otthon, hanem, amint hallottuk, szociográfiai felméréseket végezlek egy hó­nappal ezelőtt azokban a köz­ségekben, amelyeket a sátor­aljaújhelyiek segíteni szándé­koztak. A helyi adatok fel­dolgozása után kerülhetett sor a falusi művelődési otthonok vezetőinek és a város népmű­velési szakembereinek tanács­kozására, valamint +mD-adá- sára. Együttműködés egy évig Sátoraljaújhely és az öt köz­ség együttműködése nemcsak a tervkészítés időszakában nyilvánvaló. A városi műve­lődési ház gondja többek kö­zött az is, hogy az említett községek előadókat, szellemi vetélkedő-vezetőket kapjanak. Az együttműködés tehát egy esztendőre, az esztendő szinte minden napjára vonatkozik. És természetesen az ellenőr­zésre is. Az ellenőrzést nem úgy kell érteni, hogy a „pat­ronáló” művelődési ház szá- monkéri a bei gért, de elmu­lasztott programokat. A szá­monkérés azt jelenti, hogy a művelődési házak vezetői me­net közben is megbeszélik a végzett munka részleteit, ta­nulságait, s mindazokat a fel­adatokat, amelyek az évad folyamán még megvalósításra várnak. Párkány László Az Akadémiai Kiadó az év utolsó negyedében több jelen­tős. tudományos munka első köteteit teszi le az olvasók asztalára. Ilyen a Magyar iro­dalom története című, hat kö­tetre tervezett, nagyszabású tudományos mű, amelyet Sű- tér István főszerkesztő vezeté­sével ismert irodalomtörténé­szek munkaközössége készít. Régi hiányt pótol az ugyan­csak hat kötetes Természettu­dományi lexikon, amelynek főszerkesztője Erdei-Grúz Ti­bor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A Tudo­mány és emberiség című nép­szerű-tudományos évkönyv ta­valyi első kötetét idén újabb követi, amelyben 30 neves tu­dós számol be a tudomány legfontosabb új vívmányairól, többek között a norvég T. Heyerdahl, az olasz Pontecor- vo, az amerikai Seaborg, a francia Coufíignalt és a szov­jet Paton. A tanulmányok az atomkutatástól és a mesterséges elemektől kezdve, a kiberne­tikán át, korunk legizgalma­sabb tudományos problémái­val cs a tudománynak az elet, tási gépeket. Ez esetekben ők adi1; tovább a bérlőknek. Ez­zel is á háziasszonyok gondját akarja enyhíteni a vállalat, de a teljes megoldás mégiscsak az lenne, ha lehetőleg minden kerületben nyithatnánk egy- egy fiókot, ahol a Széchenyi utcaihoz hasonlóan, minden cikkféleség bérelhető lenne. Elmondták a vállalatnál, hogy naponta mintegy 50 bér­lő és ugyanannyi érdeklődő keresi fel az üzletet. Ez is mu­tatja a lakosság érdeklődését. Az ügyfelek száma tovább nö­vekedne. ha nagyobb lenne a választék. Nyáron például so­kan kerestek bográcsot, mások filmfelvevőt, villamossági cik­keket, diavetítőt vittek volna, de ezek még nem szerepelnek a kölcsönözhető tárgyak kö­zött. A kéréseket azonban to­vábbítják a központnak, és en­nek nyomán színházi látcső, hajszárító máris kölcsönözhe­tő. Bizonyára hamarosan meg­küldik a többi keresett dolgot is. A kölcsönzési rendszer be­vált, bebizonyította létjogo­sultságát. A bolt növekvő for­galma az emberek érdeklődé­sét bizonyítja és egyben in­dokolja: szükség lenne Mis­kolcon és a megye nagyobb városaiban hasonló boltok, vagy újabb fiókok létesítésére. Boróczki Edit a termelés átalakulására gya­korolt hatásával foglalkoznak. Jókai Mór összes műveinek kiadása a Névtelen várral folytatódik, mind kritikai, mind népszerű változatban. A Mikszáth-sorozatban az elbe­szélések III. kötete lát napvi­lágot. A Vörösmarty-sorozat- ban a költő levelezésének min­den eddiginél teljesebb gyűj­teménye jelenik meg. A két kötetet Brisits Frigyes rendez­te sajtó alá. A Bibliotheca Hungarica Antiqua fakszimi­le-sorozat új tagja a magyar reformáció nagy írójának. Bornemissza Péternek énekes­könyve. A néprajztudományt Dömö­tör Tekla: Naptári ünnepek — népi színjátszás és Sólymos BEEJS Október 8—14; Don Carlos. Mb. osztrák. Előadások: hn. 4, r, és 8. Matiné 11. de. í. lo, í. 12; Jáno- slk I. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 8—9: Don Carlos. Mb. osztrák. 10: Halló, Japán. Mb. színes NSZK. 12: Amíg az ember ét. Mb. szovjet. 13: Az aranyember. Szí­nes magyar. 14: A púpos. Színes francia. Előadások: de. í. 11. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora 8—10: Halló, Japán. Mb. színes NSZK. 11—12: Amíg az ember él. Mb. szovjet. 13: Az aranyembér. Színes magyar. 14: A púpos. Színes francia. Előadások: n. 4, f. 0, hn. 8. Matiné 11. de; f. 10.. f. 12: Honfoglalás. ADY (Tapolca) 8—9: Nincs többé válás. Mb. len­gyel. 10— 1!Tengeri macska. Ko­mán. Előadások: csütörtök, vasár­nap f. 5, hn. 7, péntek, szombat hn. -7, FARLYA 8—9: Nevessünk. Amerikai. 10— 11: Veszélyes vállalkozás. Román. 12: Feltámadás. NSZK. 13—14; Öz­vegy menyasszonyok. Magyar. Előadások: f. 8 és 8, vasárnap í. 4-kor is. Matiné 11. de. f. 10. í. 12: Kék öböl rejtélye. MISKOLC TÁNCSICS 8—9: Az Ifjúság édes madara. Színes amerikai. 10—11: Előadás csak 5 órakor: Élők és holtak. Mb. szovjet. 12—13: Trubadúr. Olasz. Előadások: 5 és f. 8. Ma­tiné H. de. f. 10, í. 12: Igazság a hazugságról. SAGVAE1 8—9; Négy lány egy udvarban. Magyar. 10—11: Gól büntetésből. Színes szovjet. 12—13: Minden megtörténhet. Színes angol. Elő­adások: f. 5 és 7, vasárnap f. 3- kor is. MISKOLC SZIKBA 8—9: Bakfis. Mb. lengyel. 10— I 11: Fogadalom. Brazil. 12—13: I Bomcő a szomszédom. Mb. szov- ■ Ede Dunai halászat című munkái képviselik. Gazdag a történettudományi termés is. Elsőként Sik Endre Fekete-Afrika története című nagyszabású művét említhet­jük. Az eredetileg francia nyelven közzétett munka első kél kötete magyarul is napvi­lágot lát az év végéig. A dip­lomáciai iratok Magyarorszá? külpolitikájából 1936—1945 cí mű sorozat második köteté­ben a müncheni egyezmény létrejöttére és Magyarország 1936—1938 közötti külpolitiká­jára vonatkozó anyag kerül nyilvánosságra. Az orvostudo­mányt Balogh Károly, Huszár György, Sugár László, a fog­ós szájbetegségek megelőzésé­ről írt széleskörű összefoglaló­ja képviseli. jel. Előadások: hn. 5, n. 8. Ms- tiné 11. de. 10 óra: Fel a fejjel. MISKOLC PETŐFI 8—0: Minden megtörténhet. S/j- nes angol. 10—11: Különös ismer­tetője!. Magyar. 12—13: Nincs többé válás. Mb. lengyel. "Előadá­sok: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5, 7, kedd, péntek, szombat 7. Matiné 11. de. 10 óra: Szegény gazdagok. DIADAL 10—11: Vigyázat, feltaláló. Ame­rikai. 12—13: Férjhez menni ti­los. Magyar. Előadások: kedd. va­sárnap negyed 5, fél 7, szer­da, szombat. 7. Matiné 11. de. í. 11: Kulcs a szerelemhez. BÜKÉ 10—11: Hazudós Billy. Angol. 13—14: Nyáron egyszerű. Magya*-. Előadások: 7 óra, vasárnap f. 5- kor is. Matiné 11. de. 11: Szurko* lók lesen. SZÍNHÁZ Október R: Háború és béke <7). BérletszüneL Október 9: Háború és béke <vj. Bérletszünet Október 10: Háború és béke (3). Petőfi tfj. bérlet. Október 10* Háború és békédéi B). Gorkii-bérlet. Október 11: Marie« grófnő t3>. Bérletszünet. Október 11: Háború és béke (fél 8). Bérletszünet. Október 12: A Filharmónia hang­versenye (fél 8 órakor). Október 13: Anna-bál (7). Béf­letszünet. Október 14: Anna-bál (7), Bér­letszünet. Október 15: Háború és béke (7). Pethes-bérlrt. Október 16: Háború és béke (7). Schiller-bérlet. Október 17: Marica grófnő (3). Bérletszünet. Október 17: Háború «8 búke (fél 8). Bérletszünet. Október 18: Anna-bál (3). Bér* letszünet. Október 18: Háború és béke (fél 8). Katona-bérlet. Felnőttek iskolája — Nem szabad haragudni, mama, csak a holnapi lec­két vettük át. Nőttön ni az Igény a kölcsönző hálózat iránt A Belkereskedelmi Kölcsön­ző Vállalat boltjai minden vá­rosban nagy forgalmat bonyo­lítanak le. Ez a kölcsönzési forma rövid idő alatt népsze­rűvé vált Miskolcon is, hi­szen a Széchenyi utcai kis boltban csaknem valamennyi iparcikk megtalálható és hosz- szabb, rövidebb időre kiköl­csönözhető. Népszerűségét az is mutatja, hogy tervteljesíté­sük állandóan emelkedik: 400 ezer forint eddig a bolt idei forgalma. Nyáron a ventillátor volt a sláger Amikor megkérdeztük, hogy melyek a legkeresettebb cik­kek, Kandra Alfrédné boltve­zető csak nehezen tudott vá­laszolni. Mindent keresnek az emberek, amire a háztartás­ban, munka közben, vagy ki­rándulásnál szükség van. Té­lén például a kvarclámpa, a hőkandalló a legkeresettebb cikk. Gyakran kell rá vára­kozni, szinte állandóan a hi­ányzó tárgyak listáján szere­pel, mert a bolt nem rendel­kezik elegendő mennyiséggel. Disznótorok idején szívesen viszik a sertésperzselőt, a hur- ' a töltet, sok edényt kölcsönöz­nek rendezvények, esküvők alkalmával. A fiatalok is fel­keresik a boltot: délutáni ösz- szejöveteleikre magnetofont, lemezjátszót visznek. Általá­ban tavasszal kezdődik a laká­sok festése. Ilyenkor az ügyfe­lek falhengert, korongecsetet keresnek. Az első meleg na­pok beköszöntővel pedig meg­jelennek a kirándulók. Táska­rádiót, sátort, gumimatracot, pilleágyat, hátizsákot, fényké­pezőgépet kölcsönöznek. Az elmúlt nyáron a ventillátor volt a sláger. Sajnos, az igé­nyeket nem tudjuk minden esetben kielégíteni. A nyáron a sátor ugyan elegendő volt, de például ventillátorból ■ min­den mennyiség kevés lett vol­na. Mindössze 28 darab van a boltban, s ez kevés egy ilyen nagy városban. Ugyancsak hiánycikk a csecsemőmérleg, bár 170 darab van belőle, a legtöbbször mégis üres kézzel távoznak a bérlők, olyan nagy iránta az érdeklődés, és a bol­tokban sem lehet kapni. A hiánycikk-listán szerepel töb­bek között a gyermekkocsi. Ebből is több elkelne. Szíve­sen bérlik a kisgyermekes családok, mert mutatósak, szé­pek; a használt kocsikat időn­ként kicseréli a bolt, újakat vásárol. Ugyanez a helyzet a háztartási gépekkel is. Csak megbízható, üzembiztos gépet adnak ki. Bővíteni kellene a hálózatot Többször is elhangzott már a kérés: Miskolcon új boltok nyitására, a kölcsönzési háló­zat bővítésére volna szükség. Sajnos, megfelelő üzlethelyi­ség hiányában ez egyelőre csak terv. Nincs tudomásunk róla, hogy a tanács foglalkoz­na kérésükkel, pedig Budapes­ten és más nagyvárosokban csaknem minden kerületben működnek már kölcsönző boltok. Miskolcon a peremkerüle­tekben lakók el vannak zárva a kölcsönzési lehetőségtől, hi­szen messzire nehezebben, vagy egyáltalán nem tudják elvinni a mosógép- és egyéb háztartási gépet.. Ha például valaki Diósgyőrbe, vagy Hejő- csabára akarna mosógépet vinni, többe kerülne a szállí­tási költség, mint a gép egy napi bérleti díja... Ezen a gondon jelenleg úgy próbál­nak segíteni, hogy a távolabbi kerületekbe a házfelügyelők­nek adtak ki meghatározott havi bérért különféle háztar­A miskolci mozik műsora

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom