Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

ßSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1964, október 4. Elutazott Budapestről a csehszlovák párt- és kormányküldöttség ö A Napjaink októberi számáról Szombaton délelőtt eluta­zott Budapestről a csehszlovák párt- és kormányküldöttség, amely Antonin Novotriynak, a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöké­nek vezetésével Dobi István­nak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádír Jánosnak, az MSZMP Közpon­Megíiait .^ógríidi Sándopiaé Nógrádi Sándorné, született 1' ltíegard Schwandt. a párt >'s a munkásmozgalom régi harcosa, hosszantartó, súlyos szenvedés után 59 éves koré­ban, pénteken elhunyt. Teme­tése október 6-án, kedden 15 órakor lesz a Mező Imre úti Kerepesi) temetőben. Meghalt Birhás Imre elvtárs Bírkás Imre elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztály­vezetője, a párt és a munkás- mozgalom régi harcosa, hosz- szú szenvedés után elhunyt. Temetéséről később intézked­jek. :<**4HHMHH*tt*********%**; ti Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívá­sára hivatalos baráti látoga­tást tett Magyarországon. A küldöttséggel együtt eluta­zott a csehszlovák elnök fele­sége, Bozéna Novotna. A repülőtéren A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen bú­csúztatták. A repülőteret csehszlovák, magyar cs vörös zászlók díszítették; a betonon sokezer fővárosi dolgozó gyűlt össze, hogy búcsút vég ven a csehszlovák vendégektől. A küldöttség tiszteletére díszőr­ség sorakozott fel csapatzász­lóval. A csehszlovák vendégek búcsúztatására megjelent Do­bi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás- oaraszt kormány elnöke és fe­lesége, Apró Antal, BUzku Béla, Fehér Bajos, Fock Jenő, Kállai Gyű,la, Ne­mes Dezső, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós. Szir­mai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság nőt tornai, ’a Központi Bizott­ság titkárál. Ott volt a búcsúz­tatásnál az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Ta­nácsnak, a kormánynak szá­mos tagja, a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Je­len volt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos Veze­tője és tagja. Eljöttek a kül­döttség búcsúztatására a bu­dapesti csehszlovák kolónia tagjai Is. A vendégek búcsút vettek A repülőtéren összegyűlt dolgozók szeretettel köszön­tötték Antonin Novotnyi, s a többi csehszlovák vendéget. A díszörség parancsnoka jelen­tést tett Anionin Novolnynak, majd felcsendült a magyar és a csehszlovák himnusz. Köz­ben 21 tüzérségi díszlövési adtak le a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökének tiszteletére. Antonin Novotny Dobi Ist­vánnal és Kádár Jánossal együtt ellépett a díszőrség előtt és üdvözölte az egységet. Ezután Antonin Novotny búcsúbeszédet mondott. Antonin Novotny fogadott szavai után Kádár János bú­csúzott a csehszlovák vendé­gektől. ­Kádár János tapssal fogadott beszéde után a megjelentek melegen éltették a magyar—• csehszlovák barátságot. ''A vendégek búcsúi vettek a ma­gyar közéleti vezetőktől, a dip­lomáciai testület tagjaitól, a csehszlovák kolónia képvise­lőitől, majd a főváros népé­től. Magyar és csehszlovák zászlócskák emelkedtek a ma­gasba, a repülőtéren össze­gyűlt sokezer dolgozó forró szeretettel köszöntötte a test­véri csehszlovák nép küldöt­teit. * Magyarországi látogutása után szombaton délelőtt vlsz- szaérkezett Prágába Antonín Novotny, a CSKP Központi Bizottsága első titkára, a Cseh­szlovák Szociálisul Köztársa­ság elnöke vezette párt- és kormányküldöttség. Olcsóbb lett a nylon-harisnya A belkereskedelmi minisz­ter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben elren­delte a nylon harisnya ^ fo­gyasztói árának leszállítását. Az árleszállítás hétfőn lép életbe. A 15—20-as finomságú varrásnélküll nylon harisnya 72 forintos ára 48 forintra mérséklődik. A varrásos vál­tozaté 52 forintról 38 forintra. A többi nylon harinyafélék árát is arányosan csökkentik. t A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormány­küldöttségének látogatása a 1 Magyar Népköztársaságban í és az eredményes tárgyaié- ;ok újabb fontos lépést jelen-' lenek a két, ország testvéri ■ kapcsolatainak erősítésében és 1 sokoldalú együttműködésének 1 ^mélyítésében. . : Antonin Novotny elvtárs, 1 ítsebszlovákia Kommunista ■ Pártja Központi Bizottsága- . rak első titkára, a Csehszlo- i /ák Szocialista Köztársaság j dnöke, Csehszlovákia Kom- I nunista Pártja Központi Bi- tottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor- : nánya nevébén meghívta a Magyar Népköztársaság párt- ( :s kormányküldöttségét, hogy , egyen látogatást a Csehszlo- s rák Szocialista Köztársaság- | ián. A meghívást a magyar ; 'él köszönettel elfogadta. í Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Közt.ársnsáa elnöke A két párt megállapítja, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetőinek jelenlegi te­vékenysége a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gének szétzúzására irányul. Elitélik ezt a tevékenységet és szilárdan elhatározzák, hogy továbbra is megalkuvás. nélkül harcolnak a naciona­lista tendenciák, a revizioniz- mus, a dogmatrimus és a szek- tnssáe megnyilvánulásai el­len. Ezek a jelenségek gyen­gítik a nemzetközi kommunis­ta mozgalom akcióegységét és forradalmi harcát. Kárt okoz­nak a nének imperializmus elleni barnának, a vilá'üV'ke és a haladás érdekében kifej­tett erőfeszítéseinek. A két nárt kénvis°!őinek meggyőződése, hogy szoros, elvtársi együttműködésük erősíti 'a nemzetközi lmn-mu- nista mozgalom egységét és elősegíti feladatainak megva­lósítását. któber hó 2-án. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi BizoPságánnk első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke aiiai is íguzoit, rendkívüli je­lentőségét a nemzetközi mun- ] , kásmozgalom szempontjából. ; A két párt képviselői, egyet- • órtőleg kijelentik: A kommu- ] nista- és munkáspártok sür- j gotő feladata, hogy nemzet- j közi értekezleten értékeljék az i 1960. évi utolsó tanácskozás l óta a világ fejlődésében kelet- i kezett új jelenségeket és meg- ] határozzák a forradalmi erők i békéért, demokráciáért Inda- i dúsért, a népek szabadsá- ] gáért és függetlenségéért, a j szocializmus világméretű győr I zelméért folytatott harcának 1 további módját. Ezért a marx- i ista—leninista egység meg- t erősítése érdekében üdvözlik i n kommunista- és munkáspár- 1 tok nemzetközi lanácskozósá- nak összehívását, elküldik r kép\ns“Iői!,et a munkáját 1964, c He^emipor 15-én Mo^-ky^Han c m'-’í,kezűpdő szerkesztő bízott- i ftágbn és mi jüant megtesznek < ar.'—aV si koréért. Kelt Budapesten, 1964. ol Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke (Folytatás az 1. oldalról.) III. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és Csehszlovákia Kom­munista Pártja . képviselői eszmecserét folytattak párt­jaik tevékenységéről, és meg­tárgyalták pár/'kapcsolataik kérdéseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fej­lődik a két testvérpárt elv­társi együttműködése és a rendszeres- tapasztalatcseréje a szocialista társadalom építé­séről. Behatóan foglalkoztak a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom jelenlegi helyzetével és időszerű kérdé­seivel. A két párt nézetei va­lamennyi kérdésben teljesen azonosak. A két párt tevékenységében a kommunista- és munkáspár­tok képviselőinek 1957 és 1960 évi moszkvai tanácskozásain elfogadott határozatokra tá­maszkodik. Hangsúlyozzák a ■szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. és XXtl. kongresszu­sának pártjaik tapasztalatai * in I a Napjainkat szisz­Amióta | tematikusán, a mérlegelés szándékával vizs­galatjuk,- kialakult egyfajta értékrend. Az értékrend kü­lönböző hónapok laptermései- re vonatkozik, vagyis arra. mi­ként sikerült jobban megköze­líteni az olvasó igényét mind a tartalmi gazdagság, mind pedig a. műfaj tekintetében. A szeptemberi számról szólva indokoltan beszélhettünk dí- csérőleg. különösen annak jegyzeteiről, glosszaírói, egy- egy publicisztikájáról. Az októberi szám. bár tar­talmas, de érzésünk szerint színvonal és műfaji gazdagság tekintetében nem haladja meg az előző havi Napjaink mér­céjét. Az eluralkodó, terje­delmes írások ismételten ki­szorítottak a glosszákat, kis publicisztikákat, jegyzeteket, karcolatokat és színes. Irodal­mi információs anyagokat. A Napjaink októberi szá­mában. túl az elmondottakon, van néhány nagyon értékes írás. Ezek közé tartozik Bá­róik Lajos kitűnő almoszférá- jú novellája, amely A nyár utolsó hete címet viseli. Felfi­gyeltünk Ss. , Kováts Lajos Jegyzet és intelem című jegy­zetére. amelyben a Matyóföld, legutóbbi számának munkáit elemzi. A Matyóföld mind ez ideig népi vált igazi fórumává a nagyhírű, sokat próbált Me­zőkövesd mai éleiének. Sz. Kováts Lajos is az ígért maisá- got hiányolja az időszakonként megjelenői jobb sorsra érde­mes publikációs lehetőség ha­sábjairól. .Sokat tudunk Mező­kövesdről. a mezőkövesdi szí­nes kulturális életről, de nem tudjuk „milyenek a summások fiaik és unokáik. Mire gondolnak, amikor Köves- den, Szentistvánban és Bükkzsércen beülnek a kul- túrházba? Mit visznek onnan haza?" Amikor Sz. Kováts La­jos felteszi a kérdéseket, jó­szándékú és okos tanáccsal látja el a szerkesztő bizottsá­got. mondván: „Legyen a Ma- tyóföld fórum, amelyben a lelkes és értékes gárda saját kérdéseinek, jelenének prob­lémáira keresi a választ.” Ér­zésünk szerint Mezőkövesd író és írni tudó gárdája felfigyel Sz. Kováts Lajos hasznos meg­jegyzéseire. Niklai Adám e havi ,átszú­rásai” szenvedélytől, a közélet iránti érdeklődéstől fűtöttek. Tollának hegyén azok az em­beri gyengeségek, jellembeli ferdesége/k vibrálnak, ame­lyek hátráltatják a harmo­nikus szocialista együttélés ki­bontakozását. 7 . . .. tűnődések cí­Évaclelc|1 men Sárközi Andor ír arról: milyen nagy szükség van Miskolcon, a sok­irányú művelődés további le­hetőségeinek megteremtésére. Ezek között az opera, a hang­verseny. a vers még nem rend­szeres nevelő erő. Sárközi An. dor újonnan fölveti a miskol­ci operakultusz megteremtésé­nek gondolatát, s szomorúan állapítja meg. hogy az 1964— 05-ös évadban, pódium, gazda és szervezés hiányában ismét csak alkalmi verselésre szá­míthatnak a vers barátai. Hangversenyéletün.kről szölvy arról olvashatunk a cikkben, hogy zenei nevelésünk nem eléggé tudatos. Némelyek arisztokratikusan kezelik azo­kat a zene iránt fogékony hall­gatókat, akik jelenleg még spontán gyönyörködnek a ze­ne szépségeiben. Pedig ezek­ből a „passzív zenélök”-ből alakul ki a hallgatók népes tábora. . A Madách-évfordulóhák de­rekasan áldoz a Napjaink. Kiss Gyula Az .emlékezés ürü­gyén című érdekes írásából el­sősorban a kitűnő ötletre fi­gyeltünk fel. A szerzp feltá­masztja Ádúmot, és Lucifert, újabb „történelmi körsétára” invitálja őket. Kár hogy kissé hosszú ez a „körséta”. , Radó György Az ember tragédiája és az oroszok címen méltatja a nagy mű oroszországi pálya­futását. A munkából, sajnos. :j alig tudupk meg többet, mint Waldapfel József Gorkij ég | Madách című tanulmányából. Igen érdekes és értékes gon­dolatokat fejteget Filmművé­szetünk helyzete című írásé­ban B. Nagy Ernő; A szerző e ; munkában felveti egy Miskol­con létrehozandó művész-film­színház gondolatat. Az ötlet • megvalósítása jogo.s.és1 idősze­rű. Garai Gáborról Oltyán Béla .ír hosszas tanulmányt. Az, in- ’ tellektuális munkának egyet­len szépséghibája, hogy hosz- szú. Ugyancsak ez vonatkozik { Székelyhídi Ágoston Bóka László Nandu-járói -írt több j száz soros „recenziójára” is. (A két hosszú tanulmány kap­csán B. Nagy Ernő felvetése kívánkozik ide: miért az a nagy és megkülönböztető tisz­telet az irodalmi műformák ■ iránt, s miért kisebb a film, a televízió, a hangjáték esztéti­kumának vizsgálata?) Farkas Kálmán Az építés színjátéké című szatíráját a Madách év ünnepségeinek idö- szákábáh írói ci^rtyei ellenére is „időszerűtlennek” és ízet­lennek, tartjuk. AHapiaintt-l versSSe a megszokott „formát” mutat­ja. Csanády János, Sarfőző Si­mon. Maróti Lajos, Nyerges i András, Ladányi Mihály, Borsodi Gyula. Kuzmányi Gusztáv. Juhász József és Bi­hari Sándor versel gondolat­gazdagok, de igazi clcsodálko- I zásra és lelki felszisszenésre különösebben egyik , vers sem ad okot. — párkány — •—*-oOo—~— ülést íwtolt a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfinnt me­gyei elnöksége október 3-án, szombaton Sályí István or­szággyűlési képviselő, egyete­:;mi professzor elnökletével ülést p tartott Megtárgyalta a Nép­frontnak a mezőgazdasági ter- K meléa fejlesztésével kapcsola- jjtos tennivalóit. A napirendi jjpont előadója dr. Laczkó Ist- bván, a megyed, tanács tvb el- fnökhelyettese volt. A vita so­il rán számos felszólalás hang- jízott él. Ezeknek, valamint i; Laczkó elvtárs válaszának fjalapjárt .kerül ä téma a me­ggyei népfrontbizottság követ­ig kező ülésére. N —o-------­h . . iüjtárgyafckal gazdagodott a íiejökeresztűri f tájmúzeum A hejőkeresztúri tijmú- i-zeum egyfe bővül. Nap nap t!után előkerül a, faluban egy- regy érdekes, régi' használati p tárgy, szerszámok, pénzek, ^amelyeket a lakosság a mú- tzeumnak , adományoz.' ,ltl őr­izik többek közöli a Műhibán |előkerült -néhány ' értékes le­itetet, mely a csatamezőröl ÍJ származik. I; A tájmúzeum most újabb lgyűjteménnyel bővült.. Mintegy 'f negyven különböző korból és I;országból szánnazó szúró és k lőfegyver kerüli a, múzeum I; birtokába, Eze/c között talál- íható az V. Ferdin&nd ideiéből Fvaló lelet: szolgálatvezető ór- l mester sisakja, páncélja és fegyvere. Hálószobájában csak a leg-j szükségesebb holmikat tűrte. ! Ebédlőjében az ablakok mel-| lett' sárokszékrény áll. A vitii-í nekbén a berlini művészeti; akadémia, (valamint a ; péter-: vári filharmóniai társaság ofc~- mányai. láthatók, amelyele sze-j rint Liszt Ferenc mindkét in-: téziménynek tágja volt. Az; előszobában á ' mfester fiatal-'! kori mellszobra áll, amelyet; Ba.rtolini és , Florenz 1838-ban: készített, no és a kis némái zongora., amelyet Liszt, utazá-: sai során,' ujjgyakorlatokra: használt. Berlioz, Schumann,; Wagner és Smetana elismerő! levelei megköszönik azt .a se-; gítséget. amelyet németországi! szereplésük soráft Liszt Ferenc-; töl kaptak. Liszt Ferenc támogatásával; 1872-ben Kari MüUerhaltung! megalakította az első német; zenei iskolát. Ez 1920-ban ál-: larrii zenei iskola lett, 1930-ban; pedig zenei főiskolává nyilvá-: nították. 1958. október 22-én. a! nagy szerző születésének 145.: évfordulóján, a főiskola fel-; vette Liszt Ferenc nevét. Ezzel: is hangsúlyozni kívánták az is-; kólára váró jelentős zenei fel-: adatokat. i Következő folytatásunk: ! Emlékezések Ettersbergen, j (Fordította: Milassin Béla) enged Liszt Ferenc életébe.' X két földszinti terem múzeum. Értékes tárgyai, arcképek, leve­lek, okmányok, kéziratok és egyéb emlékek, nyomban fel­keltik a látogatók érdeklődését. Arra serkentik őkét, hogy el­merüljenek a nagy zeneszerző munkásságának tanulmányozá- sában. Liszt művészi tevékeny­sége . megadta az alaphangot a modern zongorajáték fejlődésé­hez, és éppen ezért az ú;i zene­iskola Utolérhetetlen mestere­ként tartják számon. A zenei haladás nagybecsű művészének alkotásait, koncertjeit, szoná­táit, prelúdiumait, ciklusait, rapszódiáit, etűdjeit, szimfó­niáit és oratóriumait világ­szerte ismerik és játsszák. Az első emeleten a lakószo­bák vannak. A négy szobát olyan állapotban őrzik, mint amilyenek .Liszt Ferenc életé­ben voltak. Munka- és hálószo­báját nehéz, vörös-zöld színű függönnyel osztotta két részre. Itt áll a nagy zongora, amely­nek billentyűin a virtuóz haj­lékony, ujjai siklottak. A kis Ibach-zongora az ablaknál, az íróasztal a zöld malachitból ké­szített levélmappával, az A-dúr koncert kéziratai, valamint a Szent Erzsébet kórusmű, az aranykeretes tükör, a kényel­mes bútorok, mind-mind Liszt Ferenc tevékeny, gazdag életét idézik. Karlheinz v. Brück WEIMAKI LEVELEK az igényes tanítványok. Európa 11 valamennyi országából jöttek n és a mester irányításával új s művészi utakat kerestek. Liszt- s’ nek köszönhető, hogy Weimar- 71 ban 1861-ben megalakulhatott J1 az általános német zeneszö- i: vétség, amely új lendületet k adott a német muzsikának, h Alkotómunkáját Weimarban a mégis meg kellett szakítania, t- Mivel Dingelstedt főintendans- r sál ellentéte támadt, Liszt 11 1862-ben elhagyta Weimart és s Rómába utazott. Csak 1887-ben tért vissza, akkor, amikor már ^ Dingelstedt nem volt a színház 0 vezetője. Liszt akkor már 56 a éves volt. Időnként Budapest- ^ re és Rómába utazott, inkább csak a nyári hónapokat töltőt- ^ te . Weimarban. így volt ez * mindaddig, amíg 1886-ban r Bavreutban utol nem érte a ' halál. I í: Ltí^otraitín s a múseumhrtn £ A világhírű zeneszerző 1867- a tői az udvari kertészet park­jának csendes lakásában töl­tötte napjait. Ez a lakás most ® emlékmű, amely bepillantást í tus 29-én legelőször Itt mutat­ták be a Faust-ot, amelyet máig is a német irodalom leg­nagyobb alkotásaként tartanak számon. ' Ztmgoraversennyel kezdődött 1825-ben leégett a színház, de hamarosan újjáépítették. Liszt Ferenc és Dingelstedt vezetésé­vel ismét a káprázatos drámai és Zenei alkotások bemutatá­sának színhelye lett. Weimar, á kis székváros, ekkor érte má­sodik virágkorát. Ügy kezdő­dött, hogy 1841-ben az akkor 30 éves Liszt Ferenc zongoraestet adott Weimarban.' Ragyogó mű­vészetét elragadtatással fogad­ta a műértő közönség. És 1848- ban, nagy koncert-utazásá­nak befejeztével, karmester­nek hívták meg, később pe­dig operavezetőként dolgozott. Lisztnek köszönhető, hogy Richard Wagner műveit bemu­tatták a weimari színházban. A Lohengrin nagysikerű ősbemu­tatóját. is itt láthatta a közön­ség 1850-ben. Közelről és távolról egyaránt Liszt Ferenc köré seregiettek (III.) Liszt Ferenc Weimarban A színház előtti téren Goethe és Schiller fél karral ölelkező, fél karral a közönség felé for­duló bronz-szobra áll. A mö­götte emelkedő, fényesen ki­világított épületből ünneplőbe öltözött emberek lépnek ki. Közülük sokan az éppen ott várakozó autóbuszokra száll­nak, hogy nyomban termelő- . szövetkezetükbe utazzanak, ahonnan csalt a színházi elő­adás kedvéért jöttek el. Az 1779-ben épített Vígszín- > házban, amely 1791-től 1017-ig Goethe vezetése alatt állt, Schiller számos darabjának ős­bemutatóját tartották. 1799. áprilisában a Wallenstein, a Stuart Mária, a Messinai menyasszony és Az orleansi szűz, 1804. márciusában a Teli Vilmos került színre. 1801. novemberében Lessing Bölcs váthán-ja, 1802 májusában Goethe Iphigenia Tauris-ban című (alkotása egyaránt nagy sikert aratott. És 1829. augusz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom