Észak-Magyarország, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

ES2AKMAGYARORSZAG Ssombat, 1964. október 3. 'JUlUXMaíM^tBJlSSFK Novotny elvtárs beszéde Pénteken ünnepélyesen megnyitották a Múzeumi Hónapot Tudományos ülésszak a Herman öttó Múzeumban Október másodikén, pénte­ken a miskolci Herman Ottó Múzeum előadótermében ün­nepélyesen megnyitották az idei Múzeumi Hónapot. A rendkívül gazdag programú, kiállításokkal. előadásokkal, szellemi vetélkedőkkel teli hó­nap megnyitóját Remenyik Je­nő, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának munka­társa tartotta, igen szépszámú érdeklődő jelenlétében. A Mú­zeumi Hónap jelentőségének méltatása után az első nap programjaként tudományos ülésszak kezdődött, melyen összesen hat előadás hangzott el. Külön súlyt ad a Múzeumi Hónapnak, hogy arra a fel- szabadulási évforduló rendez- vénveként kerül sor. Ez érez­tette hatását a tudományos ülésszakon is. melynek első •leadását éppen Felszabadító hadműveletek Borsodban cím­mel hallgattuk dr. Borús Jó­zsef kandidátus . előadásában. A szemléletes, érdekes elő­adás ieen nagy sikert aratott. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte Kilián Istvánnak, a Legújabbkori Történeti Mú­zeumi Bizottság titkárának be­számolóját a bizottság első fél­évi munkájáról, valamint ezt követően. Hegyi Imrének, az LTMB elnökének, a bizottság célkitűzéseiről, további fel­adatairól szóló előadását. Az előadásokon hallottak­hoz többen hozzászóltak, be­számoltak saját kutatásaik eredményeiről. Délutón ugyancsak három előadás hangzott el. A tudo­mányos ülésszaknak ezt a ré­szét az UNESCO Herman Ottó Emlékév keretében rendezték. Az első előadást dr. Árokszál- lásy Zoltán tartotta A termé­szettudós Herman Ottó cím­mel. Az előadás hangsúlyoz­ta: Herman Ottó ma is köve­tendő, korszerű tudós. Emel­lett szól munkásságának ösz- szessége. íay természettudo­mányi tevékenysége is. Körül­belül kilencven évvel ezelőtt már olyan szellemben írt. dolgozott, ahogyan ma is csak a R’gholndóbiyjk írnak. Már akkor kiállt Darwin mellett, JKi inna a nagyvilágban ffii3©BI!2®!P"5S3inC:ESBE!®BSE!CS(S NYIKITA Hruscsov szovjet kormányfő, aki jelenleg a Krim-félszigeten tartózkodik, pénteken látogatást tett két szovhozban. Mindkét helyen a baromfihús-, illetve a tojás­termelés megszervezését ta­nulmányozta. INDIÁBAN pénteken or­szágszerte megemlékeztek Gandhi születésének 95. évfor­dulójáról. CIPRUS megelégedéssel fo­gadta a szovjet—ciprusi szer­ződés aláírását. — Teljes mértékben elégedett vagyok a Moszkvában megkötött cipru­si—szovjet szerződéssel — je­lentette ki újságíróknak Ma- káriosz elnök. A MUNKÁSEIXENES Taft- Hartley törvény segítségével az amerikai kormánynak egyelőre sikerült elfojtania hatvanezer amerikai kikötő­munkás 'sztrájkját. Az üzemi baleseíekrő! tárgyalt a SZOT titkára terjesztette elő az el­nökség beszámolóját a szak- szervezeteknek a dolgozók egészsége, testi épsége foko­zottabb védelmével kapcso­latos feladatokról. A beszá­molót vita követte. PÉNTEKEN, a Guinea füg­getlenség napján, Nyikita Hruscsov és Anasztasz Miko- jan üdvözlő táviratot intézett Sekou Touréhoz. AZ AMERIKAI külügymi­nisztérium szóvivője csütörtö­kön kijelentette: „Semmiféle bizonyítékot” nem találtak ar­ra, hogy az Aranzazu nevű spanyol teherhajó ellen ame­rikai területről intéztek volna támadást. Ezzel Washington ismételten tagadta felelősségét az incidensért. amikor Darwin művein szint még alig száradt meg a nyom dafesték. Figyelmet keltő ki tétele volt az előadásnak: él deines lenne feldolgozni korszerű biológia Herma Ottó munkásságában című ti mát. Dr. Ivemen czei Tibor í archeológus Hennán Oltón tartott előadást. Elmondt: hogy Herman Ottóban a ml gyár régészet a több, mir félévszázados, valóban tud*, mányos őskőkor kutatásána megindítóját tiszteli. 1893-ba Herman Ottó szenzációvf állt elő: jégkori kőeszközök* mutatott be. Az akkori tud* mányos közvélemény egy r< sze nem ismerte el a kőesí közöket jékorialcnak. Éveld tartó szenvedélyes vita kövei kezett, melynek végén He), man Ottó igaza győzött, * a magyar őskökor-kutatás e indulhatott a nagy tudós áll: kijelölt úton. Dr. Bodgál Ferenc Herma Ottó néprajzi munkásságán tartott előadást. Elmondt hogy a tudós a halászati! kapcsolatosan kezdte m< néprajzi kutatásait, össa gyűjtötte a halászati, ahogys ő nevezte: ősfoglalkozási esi közöket. Borsodban főleg Bodrog, a Sajó, a Szlnva vő gyében munkálkodott, össz* gyűjtött halászati anyai rendkívül jelentős. A pászt/ rok életének használati es- közeit is gyűjtötte. Munkássí gáxól több tudományos eil* jelent meg, előadás hangzó el. A nagy tudóst a népraj: tudomány is magáénak vali ja. Ugyancsak ezen a napon id kiállítást is megnyitottak Herman Ottó Múzeumban. A egyik Herman Ottó emlét anyagát tartalmazza, a más) pedig Borsod műemlékeit mi tatja be. rn; so er de ha m a je Fi vi te ze o-t rn m a d; te el in IX ki ni n. ó] te 7! n k Megnyílt Imreh Zsigmond kiállítása Péntek délután barátok, tisztelők és érdeklődők fi­gyelmétől kísérten megnyílt Imreh Zsigmondinak, Miskolc város köztiszteletben álló, nagy művészi múlttal rendel­kező festőművészének kiállí­tása. A Képcsarnok Vállalat miskolci Szönyi István termé­ben lezajló ünnepi aktus szó­noka és méltatója. Fekete László elvtárs, Miskolc város Tanácsának vb elnöke volt. Pakete elvtára ismertette Imreh Zsigmond küzdelmes múltját, beszélt arról a szívós munkáról, amely a művészt elvezette a palettáig, a „vilá- gotteremtő” ecsetig. Imreh Zsigmond 1926-tól él városul)! ban; 1932-ben lépett elősz* a közönség elé gyűjtemény* kiállítással. Ezt követően szi* te összenőtt ecsetjével és raj* krétájával, mert évtizedek* át tanította városunk ifjúsi gának egy részét a szép fo mák megalkotására, a szín* varázsára. Imreh Zsigmond művé# hitvallásáról Fekete elvtárs következőket mondotta: — Művészi pályája tőré mentes, a környező valósi szépségeinek megragadása, 1 felezése vezérelte minői' Munkái mély természetin^ figyelést mutatnak, de minő alkotójának emberi voltán & szűrten, a színek és foltok * tékelésén, az érzelmi gazdaí ságon átszűrtén tükrözik 1 embert körülölelő valóságot­A tárlatnyitás jókívánság' így hangzottak: Imreh Zsif mond szépítse továbbra is éj* tünket, mert az az igazán takes életpálya, amelyen Hókra költi dús élte kincsét * alkotó. Ezután a jelenlévők megt* leintették a kiállítás nagyért öt képét. A tárlat két hét1 áll az érdeklődők rendelt'* zésére. fc* (• I — Román vendégek a TVK-ban Szerdán délelőtt a Magyar Román Műszaki és Tudom nyos Együttműködési Biz*?1 ság tagjai a Tiszai Vegyikor binátba látogattak eL A v*jj dégek között volt Kovát Gyula elvtárs, a rpmán Ors*j gos Tervhivatal clnökhely*1 tese is. A vendégeket a TVK vCíC tői; dr. Fodor György igazi*! tó, Huszár Andor igazgat helyettes, Kovács Sándor, pártbizottság titkára, Szén:1' Tibor főmérnök fogadták, küldöttség tagjai és a vendé: látók baráti beszélgetést í°‘J. tattak az egymást kölcsönös* érintő problémákról, mai1 megtekintették a próbaüzem* lésre készülő nitrogénműt1 gyagyárat. >" í-*-X-tt«-**-X-****#*tt*****-*-3H beszélnek. Schiller 1787-ben, : Goethe unszolására, a weimari herceg hivatalában vállalt: munkát, 1789-ben pedig a jé­nai egyetemen a történelem: magántanáraként működött.1 1802-ben „polgári” lakásba : kői tözött, ah ol megíeszí tett; munkával megalkotta utolsó: nagy nemzeti drámáit, a „Mes-j sinai menyasszonyt” és a „Teli: Vilmost”. Schiller következő: nagy művéhez a „Dimetrius”-: hoz is hozzáfogott, de be már: nem fejezhette, mert meghalt.1 Itt. a SchiUer-házban ia őr­zik még a termek a nagy köL; tő hagyatékát. A középső eme-: létén, ahol a család lakott.; 1955-ben múzeumot rendeztek: be. A manzárd szobában, ahol1 Schiller zavartalanul dolgoz-: hatott, bútorait és azokat az apró használati eszközöket: látjuk. amelyeket Schiller munka közben igénybe vett.: Aztán a kis fogadószobába és a társalgóba lépünk, ahol a köl­tő meghitt baráti körében nemcsak komoly eszmecserét folytatott, hanem vidáman szórakozott is. Goethe és Schiller... Két nagy német költő, akiknek nemzeti drámáit a weimari színilázban is bemutatták. Ha­láluk után hervadásnak in­dult a művészet virága, de emberöltő múltán új nagyság érkezett. Liszt Ferenc tevé­kenysége során a weimari színház újabb virágkorát élte. Következő weimari levelünk:; Liszt Ferenc Weimarban. (Fordította: Milassin Béla■)■ bábán egy üvegszekrényben Goethe ruhadarabjai láthatók: egy szürkészöld kabát barna gallérral, a magas cilinder és egy rendjelekkel ékesített fel­ső kabát. Az egyik vitrin azoknak a költeményeknek első fogalmazványait tartal­mazza. . amelyet a Christiane- val történt első találkozását örökítik meg. A falon a csalá­di szőnyeg függ. Goethe szüle­it és magát a költőt őrizte meg az utókor számára. * • Ötezer könyv Néhány lépcső a lakás nyu­gati felébe vezet. Itt az előszo­bában Goethe válogatott, sok­színű kőzetgyűjteménye csil­log. Ez a gyűjtemény mintegy 18 ezer darabból áll. Mellette az acélráccsal biztosított, öt­ezer kötetes könyvtár. A dol­gozószobában hatalmas asztal, azon természettudományog eszközök és Goethe Schiller­rel váltott levelei. Az utolsó szobában fenyőfaágy, egy tám­lás szék és két asztalka. Itt. a támlás széken ülve, 1832. már­cius 22-én 11 óra 30 perckor halt meg Goethe — 83 éves korában. Mellette huszonnégy terem­ben rendezték be a Goethe múzeumot, ahol időrendi sor­rendben láthatók a költő mű­vei. A Schiller•hasban A Goethe-ház egyik tágas termében azokat az emlékíár- •gyakat állították ki. amelyek a két nagy költő barátságáról Karlheinz v. Brück WEIMARI LEVELEK s tudósok,, természetkutatók és e filozófusok, képzőművészek, r muzsikusok és színészek. Ez x volt Németország kulturális c életének központja azokban az c években, amikor Goethe mint i költő, természetkutató és szín- i igazgató a világ humanista szellemű formálásáért és az ál­talános haladásért tevékeny­kedett. í A lépcsőház fölötti „Arany- 1 termet” nagy ünnepségek ide- í jén étteremként használták. ] Díszei Goethe itáliai tartózko- 1 dására emlékeztetnek. Mögöt- í te a kisebédlőt • látom. Üveg- r szekrény csészékkel, poharak- £ kai és egyéb asztali 'kellékek- i kel. amit Goethe használt, « Mögöttük egy serleg, amelyet í a költő 50 éves jubileuma al_ s kalmából Carl Auguszt her- 1 cégtől kapott. Tőle balra egy t szekrényben az egykori házi- c úr művész-mappái láthatók. A 1 kerti szobában a költő legmeg- 1 hittebb barátaival szokott be­szélgetni. E szobának Schiller I is gyakori vendége volt. i Az épület hátsó részében, a i Krisztina-szobában Goethe fe- > lesége. Christiane Vulpius la­kott. Előszobájának vitrinjé­ben a költő, édesanyja és Christiane levele, valamint t Christiane 1815-ös előjegyzési .t naptára fekszik. A nagy szó- 1 széliében beszélt, amióta „Az ifjú Weither keservei” című regénye megjelent. 1775. no­vember 7-én Goethe, a herce­gi meghívásnak , eleget téve, szülővárosából, a Majna-menti Frankfurtból az Ilm folyó melletti kis rezidenciára érke­zett. És a rövid időre , terve­zett látogatásból állandó ott- tartózkodás lett. Az ifjú költő pályája gyor­san felfelé ívelt. Hat évig élt az Hm rétjének egyik kertész­házában. A kertészháxhan és Goethe lakóházában Ebben a kisméretű kertész­házban szerette, meg Goethe a természetet. Az udvaroncokkal vívott szüntelen küzdelem közben Goethe kétszeresen is értékesnek találta a félreeső kertészházikót. Itt ébredt fel szerelme Charlotte v. Stein iránt, aki hét évvel idősebb volt nála, sőt hét gyermeke is volt. Évente a világ minden tájá-' ról a látogatók ezrei keresik fel azt az 1709-beri épített há­zat, amelyben Goethe később — 1782-től 1789-ig és 1792-től haláláig — lakott. Megfordul­tak itt a legjelentősebb írók, II. Goethe és Schiller tevékenysége színhelyén Enyhén emelkedő, hársfák­kal övezett úton a weimari te­metőbe vezet az utam. Amint belépek kapuján. megható családi síremlékek végtelen sora tárul elém. A hárs-út végén széles, me­redek lépcső emelkedik és egy teraszhoz vezet. Közepén ma­gas síremlék áll, az egykori weimari fejedelmek családi sírboltja, amely egyben Goethének és Schillernek is örökös otthonává • lett. A feje­delmi sírbolt egykori kápolná­jából szűk kőlépcső vezet a hangsúlyozottan dísztelen osz­lopokon és pilléreken nyugvó boltozatokhoz. A kétoldalt el­helyezkedő oszlopcsarnokok­ban a fejedelmi személyek dí­szes koporsói foglalnak helyet, közéfien, a fő helyen, egyszerű tölgyfakoporsókban a két nagy humanista: Johann Wolfgang v. Goethe és Friedrich v. Schiller. Carl Ludwig v. Knebel egyik utazása alkalmával Carl Auguszt hercegnék bemutatta az ifjú költőt, akiről akkor már a korabeli művelt világ (Folytatás az 1. oldalról.) Novotny elvtárs tolmácsolta a magyar népnek Csehszlová­kia Kommunista Pártja, a kormány és Csehszlovákia dolgozó népének elvtársi üd­vözletét és köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, majd így folytatta: Nem először vagyunk az önök vendégei. Emlékszem a Magyar Népköztársaságban három évvel ezelőtt tett láto­gatásomra. Amint az történ­ni szokott, ha valahová évek múlva ismét ellátogatunk, mindjárt észrevesszük, hogy mi minden változott meg. így történt ez mostani magyaror­szági tartózkodásunk alkal­mával is. Sok új üzemmel, A csehszlovák — mc a szocialista intet nyugs Amíg a magyar ipar a múltban nem játszott döntő szerepet az ország gazdaságá­ban, addig ma mind terjedel­me, mind a termelés műszaki színvonala tekintetében na­gyon fejlett. A Magyar Nép- köztársaság mezőgazdasága szocialista alánokon fejlődik, az elmúlt évekhez képest több terméket állít elő. és termelé­kenyebben dolgozik. Ezt követően Novotny elv­társ a két ország és népe test­véri kapcsolatairól beszélt. Országaink dolgozóinak pro­letárinternacionalista szövet­sége és igaz barátsága kiállta a nagy próbatételt az 1956-os őszi események során is. Maid íay folytatta: A múlt év októberében Bra- jislavában sorra került tár- nyalások óta, a csaknem eey éves tapasztalatok alánján el­mondhatjuk, hogy a többi '■őzött a határok me'mvitása is jó eredménnyel járt. A csehszlovák és a magyar dol­gotok százéért kölcsönösen megismerhették a szomszédos testvéri ország szocialista éoí- tésénck sikereit és problémáit. A csehszlovák—magvar kap­csolatok minden területen a következetes szocialista inter­nacionalizmuson nvi’gszanak és a két ország baráti népei­nek további i'-özeledéséUez ve­hetnek, ezzel hozzáiáru’nak szocialista világrendszer egységének, erejének fokozá­sához. A csehszlovák népgazdaság eredményeinek ismertetése után Novotny elvtárs a szo­cialista országok és a kom­munista pártok barátságáról beszélt. Ezután ígv folvtatta beszé­dét Novotnw elvtárs: A pártjuk és kormányuk képviselőivel folytatott tár­gyalásainkon közösen megál­lapítottuk. hogy a szocialista országok béke­politikájának sikerei elvá­modern lakóteleppel gazdagod­tak, ipari és mezőgazdasági üzemeikben előrehaladt a műszaki fejlesztés és a terme­lés megszervezése. Alkalmunk volt beszélgetni munkásokkal, műszaki szakemberekkel, pa­rasztokkal, tudományos és kulturális dolgozókkal. . Meggyőződtünk arról, hogy joggal büszkék munkájuk eredményeire, hogy őszinte meggyőződéssel szolgálják a szocialista Magyarország to­vábbi felvirágoztatásának ügyét. Támogatják a Magyar Szocia­lista Munkáspárt politikáját és valóra váltják a VIII. pártkongresszuson kitűzött fő feladatot — a szocialista tár­sadalom teljes felépítését. agyar kapcsolatok r nacionalizmuson izanak laszthatatlanok egységünk megerősödésétől, s attól a szüntelen harctól, amelyet a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom — a marxista —leninista irányelvek és a proletár internacionalizmus alapján — folytat a világ forradalmi előrehaladásáért. Valamennyi kommunista oártnak ebből az alapelvből kell kiindulnia, mert a siker Minden alapn azonosak Pártjaink a közös megbeszé­léseken mindén alapvető kér­désben kifejtették és a közös nyilatkozatban megerősítették azonos nézeteiket, és Ítészek minden erejűket latbavetni a nemzetközi kommunista erők egységének megszilárdítására. Kedves elvtársak, barátaim! Küldöttségünk nevében még egyszer megköszönöm a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak, a forradalmi munkás­paraszt kormánynak, Kádár elvtársnak és a magyar népnek a meghívást baráti országukba, az elvtársi fo­gadtatást és az itt töltött kellemes napokat. Nagyon jól éreztük magunkat a Magyar Népköztársaságban, ahol a magvar nép hagyomá­nyos vendégszeretetével és gondoskodásával vettek körül bennünket Hisszük, hogv ha­sonló érzések töltik majd el Kádár elvtársat és a többi elv« társakat is. akik meghívásunk­ra majd Csehszlovákiába utaznak. Szívből kívánom a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a forradal­mi munkás-paraszt kormány­nak. hogy gyönyörű országuk­ban további sok sikert érjenek el a szocializmus teljes fel­építésének történelmi jelentő­ségű munkájában — mondot­a'. « ’ ja .v. -V. -V- .V. .V. „v* sí. .v. -V. ír. íz. íz, íz. íz. íz. íz. í. az összes haladó erők össze forrottságától és főként a kom munista és forradalmi mun kaspártok szilárd egységétő függ. A világ fejlődéséből adód« feladataink és céljaink szel lemében pártjaink — ugyai úgy, mint a kommunista é; munkáspártok túlnyomó több sége elítélik a Kínai Kommu­nista Párt vezetőinek politiká ját, amely megbontja az egysé get, árt a forradalmi haladc erőknek, megakadályozza i békére irányuló törekvéseke és ezzel a nemzetközi imperi alista, reakciós köröket segíti Ma már teljesen világos hogy a Kínai Kommunist:: Párt vezetőinek eljárási szemben áll a proletárinter­nacionalizmus és a marxiz­mus—leninizmus eszméivel A múltban a világ legreak ciósabb eleméi hangoztatta! ahhoz hasonló nézeteket, min amilyeneket a Kínai Kommu­nista Párt egyes vezető kép­viselői hirdetnek. Ebben i helyzetben Csehszlováké Kommunista Pártja és a Ma­gyar Szocialista Munkáspár — a kommunista és munkás pártok többségével egvütt — amellett foglal állást, honi hívják össze nemzetközi ta­nácskozásra valamennvi kom­munista testvérpárt képvise­lőit. ető kérdésben nézeteink ta Novotny elvtárs. Majd a Magyar Népköztár­saság, a dolgozó magyar nép a magyar és csehszlovák néi barátsága és együttműködése a szocialista országok és í nemzetközi kommunista moz­galom egysége és a béke él­tetésével fejezte be beszédé Novotny. Az utolsó üdvözli szavakat magyar nyelver mondotta. Antonin Novotny beszéd« után hosszan zúgott a tans. A nagygyűlés részvevői meleger ünnepelték a csehszlovák él magyar államférfiakat, a ké nép testvéri barátságát. Szépvölgyi Zoltán zárszaví után a nagygyűlés az Intema- cionálé hangjaival ért véget. • Péntek délután az Országhás Munkácsy-termében magyar- csehszlovák közös nyilatkoza­tot írtak alá. Az üzemi haleseíek] Pénteken reggel az ÉDOSZ székhazában megkezdődött a SZOT ülése. A szaktanács nevében az el­nöklő Somogyi Miklós üdvö­zölte a megjelenteket. Ezután Gál László, a SZOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom