Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-12 / 214. szám
Szomfcafe 1964. szeptember 12. BSKEAKMAGYARORSJ5AO 3 Miskolci háztetők A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság júliusban széleskörű ellenőrzés során felmérte, hogy a bérbeadó megbízottai (a házfelügyelők), valamint a lakók megkímélik-e a gondjaikra bí_ zott bérházakat. A bizottság összegezte a tapasztalatokat, s észrevételeit elküldte a Miskolci városi Tanács elnökének és a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnak. A tanács és a MIK egyaránt intézkedésekkel reagált az észrevételezésre. A MIK a jogos panaszok, úgyszintén a kivitelezhető javaslatok megoldását szeptember 30-i határidőre Ígérte, s egyben azt is, hogy — mivel lapunk tájékoztatta olvasóit a NEB vizsgálatáról — többek között a szerkesztőséggel is tu_ datja majd, milyen eredményekre jutott a felmérés után. Az ősz küszöbén Ezúttal is „ház-ügyben” kerestük fel Hrabóczki Sándor főmérnököt és Horváth András házkezelési vezetőt. Most azonban nemcsak azt „firtattuk”, vajon a házfelügyelők és a lakók hogyan óvják meg az állami vagyont. Tekintettel arra, hogy küszöbön az ősz, ilykép- pen kérdeztünk: — Szinte állandósult a miskolci rossz háztetők miatta panasz. A házak karbantartása egy sereg más kérdéssel függ össze. 1959-től évenként vizsgálják különböző bizottságok a MIK gondozásában lévő lakóházak állagmegóvásának problémáját. Legutóbb januárban volt ilyen vizsgálat, s ennek megállapításaira hivatkozunk. Ösz-tél közelségben van-e okuk félelemre a miskolciaknait? — Ha az aggodalom elhárítása rajtunk múlik csupán, akkor nincs, — mondotta a MIK főmérnöke. — Panaszok és pa- naszkodók lesznek ezentúl is, de az kétségtelen, hogy sok pozitív változás történt nálunk. Hogy szavaimat igazoljam, hadd mondjam el: a mai napon kezdjük meg vállalatunk munkaerőinek átcsoportosítását. Kevés a tetőfedő, nem győzik a munkát. Most ácsokat és kőműveseket adunk segítségükre, bár így sem lesz elegendő munkaerő az őszi hónapokra, a szezonális időszakra. A lehetőségekhez képest azonban ezen is próbálunk segíteni. Munkamódszernek dolgoztuk ki, és akként alkalmazzuk, hogy a beérkezett panaszokat az egyes szakmák kapacitásának megfelelően ütemez, zülc be. Másrészt a panaszok elintézésének sorrendiségét is kategóriák szerint állapítottuk meg. vagyis: életveszélyesség, sürgősség és ütemezhető feladatok elbírálása határozza meg a sorrendet. Mindez előnyt jelent a vállalati részlegek dolgozóinak és a bérlőknek egyaránt. Az órabér megszűnt, ezzel szemben megszabjuk, melyik munkát mennyi idő alatt kell elvégeznie a dolgozónak. Prémiummal serkentjük nagyobb igyekezetre. A la. koknak pedig megmondhatjuk, hogy mikorra tudjuk elvégezni a javítást, — tehát nem kell bizonytalankodnia. — Elnézést, panaszos levelet kaptunk, amelyben olvasónk elmondja, hogy a MIK megígérte, de nem teljesítette... — Sajnos, egyelőre ilyesmi előfordulhat. Az új munka- módszert július elsejétől alkalmazzuk. Amíg az átállás precíz módszerré alakul, időbe kerül. Türelmet kérünk. Különösen most, ősz idején, amikor tömegével érkeznek majd a panaszok beázások, s egyéb hibák miatt. Ismétlem: türelmet és megértést kérünk. Kidobott százezrek — Ä mi igyekezetünk nem minden — sóhajtott Horváth András. — A miskolci házak háromnegyed részét tervszerűen fel kellene újítani. A tervszerű tatarozást és a panaszok- kérte javítást a lehetőség szerint szinkronba hozzuk. Csakhogy ... A januári vizsgálat Például megállapította, hogy a tatarozások és javítások lassan haladnak, az anyagszállítás nehézkes. De ki tud arról, milyen szűk telephelyre kényszerülnek részlegeink? Még az anyagok raktározására is kicsi. Ha egy teherautó behajt az Udvarra, hogy felrakodjon, a többi az utcán várakozik, akkor, amikor a munkahelyen dolgozni kellene, de nincs mivel..; Ami pedig a tervszerű tatarozást illeti, hát az megint csak kényes dolog. Merészen, határozottan, bátran nem merjük vállalni a munkát. Nem mehetünk „biztosra”, mert nem tudjuk, hasznos lesz-e a befektetés. Stabil, intézkedési tervvel ellátott városrendezési terv kellene, amely pontosan beütemezné az építkezések időpontját. Tudomásunk szerint ilyen még nincs. S ezért fordulnak elő lehetetlenségek. Két évvel ezelőtt a Felszabadítók útja 8. számú házat több mint kétszázezer forintért tataroztuk. Ez ősszel történt. Ta. vasszal a iiázat. lebontották, hogy újat építsenek a helyén. Minek kellett erre kétszázezer forintot kidobni!? A karbantartásokkal is hasonló a helyzet. Nem mosakodni akarunk, de ez a bizonytalanság feltétlenül hatással van ránk. Természetesen nem mentesít bennünket a felelősség alói, s nem indok arra, hogy beázzanak a miskolci házak és elodázzuk a belső javításokat. Arra viszont magyarázat, hogy mi is gondokkal küzdünk. Azt kérem: ne a rosszindulat táplálja a lakók véleményét. Türelmet ós megértést! Ennek a régi városnak, házainak karbantartása éppúgy időt kíván, mint új arculatának kialakítása... „Bűnös“ tv-anteimák De maradjunk a háztetőknél. Egyre gyakrabban maguk a meggondolatlan lakók idézik elő saját bajukat. Aztán a MIK-et szidják, örülünk a háztetőkön lévő antennaerdőknek. Annak viszont kevésbé, hogy a felerősítésükkor összetörik a cserepeket, jobb esetben nem teszik visz- sza a helyükre. A padlás beázik. majd ugyanígy a felső emeleti lakás. Folyik a víz padlástól pincéig. És özönlik a panasz a MIK-hez. Talán helyénvaló lenne korszerű megoldáshoz folyamodni, mindenekelőtt az új bérhá- zafcra vonatkozóan. A városi tanács már javasolta az Építésügyi Minisztériumnak, hogy az új házak megépítésekor állítsanak fel központi tv-antennát. A minisztérium a javaslatot azzal utasította el, hogy többletköltséget jelent. Ez igaz. De nem nyu- lunk-e jobban bele az állam zsebébe így, ha egymást érik az ezer és ezer forintos károk!? Jóllehet, felelősségre vonhatjuk a „tetteseket”, do az nem olyan egyszerű. Huzavonával jár. S hiába kötelezzük rá a házfelügyelőt, hogy jól zárja be a padlást, ne mehessen oda senki az ő engedélye nélkül. Milyen a tv-tulajdonos? Megvan a készülék, de most már adjuram- islen, legyen fent a tetőn az antenna is, mert estére nézni akarom a képernyőt. Arra nincs türelme, hogy megvárja a szakembert, aki feltenné. meg arra gondol, ilyen semmiségért minek fizessen? Szóval, amit szerzünk a vámon, elveszítjük a réven. Meg azután a kor előbb-utóbb úgyis magával hozza a modeim megoldásokat, miért akarjuk késleltetni? ... és bűnös lakók Szóval sem vitatjuk a panaszok jogosságát. Ami a MIK mulasztása — az a MIK mulasztása. Ha nehéz is a helyzete, vannak azért szub- jektíve orvosolható hibái is. Közismertek. Hanem az érem másik odalán a lakók vannak. S közöttük is akadnak „bűnös lelkek”. Bizony nem ritka dolog, hogy azok panaszkodnak legtöbbet, akik legkevésbé vigyáznak az állam vagyonára. A MIK évente 18 ezer lakás karban tárásáról, kezeléséről. áll aigmegóvá sá ról gondoskodik. Negyven millió forintot költminderre. Ésalak- bérbevétel csak 14 millió Ft:. Hol az arány? Miskolcnak még sok évig sokszor negyven — és még több — millióra lesz szüksége. De. ha ennek jelentős százalékát mindig rongálások okozta javításokra kell költenünk, akkor ne csodálkozzunk, hogy ősszel a lakásunkban látogat meg bennünket az eső; ne csodálkozzunk, ha idő előtt tönkre megy a parkett; ha újabb és újabb bajok keletkeznek otthonunkban. Ma még nap süti a háztetőket. Milyen kellemetlen meglepetéseket tartogat a holnap? A gond a MIK-é. De azért ne „sózzunk” mindent a MIK-ce! (csala) Tejfeldolgozó épül Krasznolivajdán Krasznokvajdán korszerű tejfeldolgozó üzemet építenek. A munkálatok befejezéshez kő. zelednek, a csarnok épülete elkészült, s most folyik a modern gépek beszerelése. A tejfeldolgozónak igen nagy jelentősége van, mert a csereháti tehenészetekből és juhászatok- ból eddig nagy távolságra kellett elszállítani a feldolgozásra váró tejet. A komplex műszaki néhány borsodi A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság aktivistái megvizs- igálták és mélyrehatóan elemezték a bányák munkahelyi mű- tszaki korszerűsítésének színvonalát, jelenlegi állapotát a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatóságán, valamint a miskolci, az ormosi és a bükkaljai bányaüzemekben. Ez a vizsgálati amely négy esztendő tapasztalatait ölelte fel, annál is inkább különös jelentőségű, mert nem csak a munkahelyi műszaki korszerűsítést térképezte fel, s vont le következtetéseket, hanem feltárta az előrelépést gátló tényezőket is. Nem vették figyelembe az adottságokat A vizsgálat valamennyi megállapításánál abból indultak ki, hogy a magyar szénbányászat általános problémája a borsodi medencére is vonatkozik: a termelést a jelenlegi munkáslétszám mellett kell fokozni. Ezt pedig megnehezíti az a körülmény, hogy medencénkben korszerűtlen, kis kapacitású külszínnel rendelkező aknaüzemek maradtak a kapitalizmus örökségeként, amelyek felszámolása, korszerűsítése csak egy hosszabb folyamat eredménye lehet. A modem bányászat alapját jelentő nagyüzemek előreláthatóan csak tíz év múlva jutnak számszerű túlsúlyba, amikor a termelés növelése mellett az aknák száma csökkenhet. Most a jelenlegi munkahelyek műszaki színvonalának emelésén kell dolgoznunk, de ezt is még külön megnehezítik a medence geológiai, tektonikai és hidrológiai viszonyai, amelyek kedvezőtlenebbek az országos átlagnál is. Az adott körülmények között legjobban megfelelő gépek nem mindenkor álltak és ma sem állnak maradéktalanul rendelkezésre; azokat legtöbbször „keresgélni” kell, de a szóban- forgó munkahelyek komplex műszaki fejlesztését emellett a devizahiány is gátolta. Másutt a gépesítés, s általában a műszaki fejlesztés a munkafolyamatnak csak egy-egy fázisára terjed ki, így hol az egyik, hol a másik munkafázis „szűk keresztmetszetet” képezett. Mindezeket együttvéve a legnagyobb hiba eddig az volt, hogy a fejlesztés (amelynek inkább csak kísérleti jellege volt), a minisztériumtól kapott, a központi keretből jutó biztosító elemekkel és gépekkel történt. Ezek. mint említettük, nem minden esetben feleltek meg a helyi adottságoknak, de mert azt a minisztérium javasolta, elfogadták, alkalmazták, attól függetlenül, hogy milyen eredményeket hozott. Természetesen ez nem kis anyagi áldozattal járt, »melyet a borsodi speciális viszonyok mellett még az is Ä TOtfeséffités Ili ssáizeléke kész Tanácskosás Mesz®kövesdem Értekezletre, de úgy is mondhatnám. bogy fontos „haditanácsra” ültek össze csütörtökön a mezőkövesdi járás községeinek és termelő- szövekezeteinek vezetői: a tsz-elnökök, agronómusok, párttitkárok és községi vb- elnökök. A tanácskozást a járási pártbizottság és járási tanács közös szervezésben hívta össze. Nagy aktívának nevezték, de jobban illik rá a „haditanács” elnevezés, mert egy igazán nagyjelentőségű feladat, az őszi betakarítási—szántási—vetési csata feltételeit, követelményeit és lebonyolításának módszereit beszélték meg az egybegyűltek. A nagy-hozamú búzafajtáké a jövő! Az értekezlet még meg sem kezdődött, de már sejteni lehetett. miről lesz szó, milyen témák kerülnek napirendre, hiszen a járási tanács és pártbizottság vezetői gondoskodtak jelszavakról is, amelyeket mindenki elolvasott, midőn a terembe lépett. „Tegyük általánossá járásunkban az intenzív búza termesztését!” — „Időben és jó minőségben fejezzük be az őszi kenyérgabona vetését az 1964. évivel azonos területein!” — A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai, szakmai ismereteik gyarapítására, egyre több külföldi tudományos intézettel építik ki kapcsolatukat. Ezeknek megküldik a Borsod megyei ásatások, történeti kutatások és néprajzi gyűjtések eredményeit összefoglaló múzeumi évkönyvüket, füzeteiket és közleményeiket. Cserébe hasonló tudományos műveket kapnak. Így állandóan tájékozódnak a különböző ásatások legfrissebb eseményeiről, a. külföldi régészek munka-módszereiről és tudományos kutatásaik állásáról. Jelenleg 34 ország mintegy 200 múzeumával és tudományos intézetével leveleznek. Ezek között van az angol British Múzeum, a Szovjet Tudományos Akadémia kiéin régészeti intézete, a. krakkói egyetem. a ivashingtoni kongresz- szusi könyvtár, az osztrák levéltár, valamint a stuttgarti „Nagyhozamú búzafajtáké a jövő!” — „Készítsünk reális termelési terveket a termelőszövetkezetekben!” — „Időben végezzük el az őszi betakarítási munkákat!” E jelszavak tömören magukban foglalták mindazt, amiről dr. Bucskó Mihály elv- társ. a mezőkövesdi járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke beszélt. Persze, nem a jelszavak stílusában, hanem részletesen és konkrétan, a problémák és lehetőségek teljes ismeretével. Mindenekelőtt az elmúlt tavasz és nyár tapasztalatait foglalta össze. Örömmel tolmácsolta a községi vezetőknek, hogy ebben az évben igen sokat javult a termelőszövetkezeti tagok munkakedve és munka- fegyelme. — Már csak ott vannak hibák és problémák, ahol rossz a termelőszövetkezeti vezetők, a tanács, a pártszervezet és a tömegszervezetek együttműködése. Röviden: azokban a termelőszövetkezetekben vannak a legnagyobb bajok,, ahol általában rossz a vezetés. Ezzel mindenki egyetértett, hiszen ma már világos: a jó munka alapvető feltétele a jó vezetés, a községek különböző megbízatású vezetőinek együttműködése. Bucskó elvtárs ismertette Landes Múzeum. A tudományos művek kölcsönös kicserélésén kívül egyes külföldi intézetektől gyakorlati segítséget is kapnak. A Borsod megyei ásatások során előkerült bronzkori leletek leírására például felfigyelt a stuttgarti Landes Múzeum két munkatársa: Eckehart Schubert és Franz Schubert. A tudományos kutatók Miskolcra utaztak, és a talált bronzkori leletekből hajszálvékony fúrókkal mintákat vettek. A németországi metallográfiái vizsgálatok eredményéről, most értesítették a Herman Ottó Múzeumot. A levélben megírták, hogy a Borsodban talált, ősré- gészeti szempontból is fontos bronzkori tárgyak igen fejlett öntési technológiát árultak el. A bronzkori eszközök fényképeihez csatolt vizsgálati adatok jelentősen segítik majd a magifar régészek további kutató munkáját. a mezőkövesdi járás gabona- termesztési eredményeit. A járásban 12.2 mázsa búzatermést terveztek, de a rossz időjárás miatt két: mázsával kevesebb az eredmény. Rozsból, árpából, zabból a betervezettnek fele sem termett meg. Ennek elsőszámú oka az aszály. Ám ebbe sem szabad belenyugodni, mert vannak a járásban olyan termelőszövetkezetek is. Borsodgesztem és Mezőnyáródon. ahol a gabonatermesztési terveket a rossz időjárás ellenére is túlteljesítették. A mezőnyárádi Uj Élet Tsz például 350 hold átlagában 15 mázsa búzát takarított be. Természetesen: Be- zosztája 1-est termelt. És vannak még más termel őszövetkezetek is. amelyek teljesítették a járási szintű terveket. Október 2G-ig befejezik a vetést Bucskó elvtárs foglalkozott a munkák során bekövetkezett nagy hibákkal, problémákkal is. Elsősorban a gépi munkát bírálta. A kombájnolás rossz volt. A gépállomások és gépjavító üzemek nem gondoskodtak a megfelelő minőségű javításról és a huzamos üzemeltetésről. Hangsúlyozta, hogy ilyesminek az őszi munkák során nem szabad előfordulni, mert minden kis hiba, minden felületesen végzett munka hátráltatja a betakarítás és a vetés menetét. A mezőkövesdi járás őszi feladatai ugyanolyanok, mint az elmúlt évben voltak. A gabona vetésterületét nem emelték. Az idén is 16 200 holdon kell elvetni az őszieket. E munka során fel kell használni a tavalyi jó tapasztalatokat. Különösebb probléma nincs. A járás egész területén jól halad a talajművelési munka. Az összes vet ősziül tás 80 százaléka kész. Ez lehetővé teszi, hogs’- a vetőszántásokat szeptember 30-ig, a veiért pedig legkésőbb október 20- ig minden termelőszövetkezetben befejezzék. A továbbiakban pedig november elsejéig be kell fejezni mindé-’ őszi munkát, beleértve a kukoricaszár betakarítását és az őszi mélyszántás elvégzését is. Mindezekkel egyidőben « já rás term el őszövetkezeteinek el kell készíteniük az előzetes termelési tervet, mégpedig, az eddigi módszertől eltérően, nem esv évre. hanem két évre előre, perspektivikusan. Ugyancsak elő kell készíteni a zárszámadásokat és nem utolsósorban gondoskodni kell az állattenyésztésben meghatározott tervek hiánytalan teljesítéséről. A gabona felvásárló sí tervet teljesitették A tervezéssel kapcsolatban Bucskó elvtárs ismertette a jövő évi termelésd feladatokat. 1965-ben a mezőkövesdi járás 25 termelőszövetkezetétől mintegy tízmillió forint értékben több árut kér a népgazdaság, mint amennyit az idén adtak. Ez azt jelenti, hogy jövőre 130 vagonnal több búzát. 1500 darabbal több hízottsea-tést, 750 mázsával több vágott baromfit, 7000 hektoliterrel több tejet és kettő millió darabba] több tojást kell adnia a járás mező- gazdaságának, mint amennyit az idén adott. Itt jegyezte meg Bucskó elvtárs azt is, hogy a mezőkövesdi járás termelőszövetkezetei az idén, a rossz időjárás ellenére is 1010 vagon búzát adtak él az államnak, s ezzel a járás, az átszervezés óta először, teljesítette búzaeladási tervét. A beszámolót sok-sok hozzászólás követte. A termelőszövetkezeti elnökök, agro- nómusok, párttitkárok és községi vb-elnökök mindenben egyetértettek a járási tanács és pártbizottság elképzeléseivel. Vállalták a feladatokat és minden felszólaló Ígéretet tett. hogy nem október 20-ra, hanem öt-tíz nappal korábban befejezik az őszi vetést. Szelídre! József fejlesztés helyzeté bányaüzemben fokozott, hogy a felügyeletként foglalkoztatott műszaki dolgozók szakképzettsége hiányos volt és a kísérletezés időszakában a kiszolgáló szakmák fizikai dolgozóinál, de a műszakiaknál is keresetcsökkenés állott be. A tröszt műszaki vezetői mái- a vizsgálat lefolytatása előtt rámutattak erre, s a helyi adottságoknak jobban megfelelő, fokozottabb műszaki fejlesztésre törekednek. Ez két úton látható biztosítottnak: a gépesítést és a gépek jobb mun. kahelyi kihasználását meghatározó fejtésbiztosítás kiszélesítése, valamint az elővájások és fejtések előhaladási sebességének növelése a jobb technológiai és munkaszervezési intézkedésekkel. Cél: a gazdaságosság fokozása A korszerű bányabizlosítás és a komplex műszaki fejlesztés valamennyi bázisán keresztül a gazdaságosság fokozása a fő cél. A széntermelési igény nagymérvű emelkedése ezt pa- rancsolólag követeli meg. Ezért a műszaki fejlesztésnek munkaerő vonatkozásban is nagy jelentősége van. Jövőre ugyanis az idei tervhez képest mintegy száz vagonnal, 1970-ben pedig csaknem 300 vagonnal kell többet termelni naponta. Ez a termelési feladat a munkáslétszám növelését kívánja meg. Elmondhatjuk: valamennyi üzemben nehéz feladat ez, éppen ezért intézkedéseket kell tenni a nők arányszámának növelésére, a vájártanuló intézetek beiskolázási tervének megvalósítására. A tröszt bányaüzemeiben a munkahelyek korszerűsítésében, elsősorban a korszerű biztosításban jelentős eredményeket értek el. Általában az olyan biztosító szerkezetek alkalmazását szélesítették ki. amelyek a teherbíróképesség és az önköltség szempontjából a legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek. De azt is megállapították a vizsgálat során, hogy bár a TH-gyűrűs biztosítás újrafelhasználásában komoly önköltségcsökkentési lehetőség rejlik, ezt nem használják ki kellőképpen. Más esetekben — például a széngyalunál és a még' üzemelő F—5 vágathajtó gépeknél — alkatrészhiány mutatkozik, amelyet nem tudnak megszüntetni. A vizsgálat, amely a bányaüzemek valamennyi területére kiterjedt, számos olyan javaslatot tartalmaz, amelyek megvalósításával már a legközelebbi időben is jelentős gazdasági eredmények érhetők el. Onodvári Miklós Hasznos segítség a régészek további munkájához
