Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

Szomfcafe 1964. szeptember 12. BSKEAKMAGYARORSJ5AO 3 Miskolci háztetők A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság júliusban széleskörű ellenőrzés során felmérte, hogy a bérbeadó megbízottai (a ház­felügyelők), valamint a lakók megkímélik-e a gondjaikra bí_ zott bérházakat. A bizottság összegezte a tapasztalatokat, s észrevételeit elküldte a Mis­kolci városi Tanács elnökének és a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnak. A tanács és a MIK egyaránt intézkedésekkel reagált az észrevételezésre. A MIK a jogos panaszok, úgy­szintén a kivitelezhető javas­latok megoldását szeptember 30-i határidőre Ígérte, s egy­ben azt is, hogy — mivel la­punk tájékoztatta olvasóit a NEB vizsgálatáról — többek között a szerkesztőséggel is tu_ datja majd, milyen eredmé­nyekre jutott a felmérés után. Az ősz küszöbén Ezúttal is „ház-ügyben” ke­restük fel Hrabóczki Sándor főmérnököt és Horváth András házkezelési vezetőt. Most azon­ban nemcsak azt „firtattuk”, vajon a házfelügyelők és a la­kók hogyan óvják meg az álla­mi vagyont. Tekintettel arra, hogy küszöbön az ősz, ilykép- pen kérdeztünk: — Szinte állandósult a mis­kolci rossz háztetők miatta pa­nasz. A házak karbantartása egy sereg más kérdéssel függ össze. 1959-től évenként vizs­gálják különböző bizottságok a MIK gondozásában lévő lakó­házak állagmegóvásának prob­lémáját. Legutóbb januárban volt ilyen vizsgálat, s ennek megállapításaira hivatkozunk. Ösz-tél közelségben van-e okuk félelemre a miskolciak­nait? — Ha az aggodalom elhárí­tása rajtunk múlik csupán, ak­kor nincs, — mondotta a MIK főmérnöke. — Panaszok és pa- naszkodók lesznek ezentúl is, de az kétségtelen, hogy sok po­zitív változás történt nálunk. Hogy szavaimat igazoljam, hadd mondjam el: a mai na­pon kezdjük meg vállalatunk munkaerőinek átcsoportosítá­sát. Kevés a tetőfedő, nem győzik a munkát. Most ácsokat és kőműveseket adunk segítsé­gükre, bár így sem lesz ele­gendő munkaerő az őszi hó­napokra, a szezonális időszak­ra. A lehetőségekhez képest azonban ezen is próbálunk se­gíteni. Munkamódszernek dol­goztuk ki, és akként alkalmaz­zuk, hogy a beérkezett pana­szokat az egyes szakmák kapa­citásának megfelelően ütemez, zülc be. Másrészt a panaszok elintézésének sorrendiségét is kategóriák szerint állapítottuk meg. vagyis: életveszélyesség, sürgősség és ütemezhető fel­adatok elbírálása határozza meg a sorrendet. Mindez előnyt jelent a vállalati rész­legek dolgozóinak és a bérlők­nek egyaránt. Az órabér meg­szűnt, ezzel szemben megszab­juk, melyik munkát mennyi idő alatt kell elvégeznie a dol­gozónak. Prémiummal serkent­jük nagyobb igyekezetre. A la. koknak pedig megmondhatjuk, hogy mikorra tudjuk elvégez­ni a javítást, — tehát nem kell bizonytalankodnia. — Elnézést, panaszos levelet kaptunk, amelyben olvasónk elmondja, hogy a MIK meg­ígérte, de nem teljesítette... — Sajnos, egyelőre ilyesmi előfordulhat. Az új munka- módszert július elsejétől al­kalmazzuk. Amíg az átállás precíz módszerré alakul, időbe kerül. Türelmet kérünk. Külö­nösen most, ősz idején, amikor tömegével érkeznek majd a pa­naszok beázások, s egyéb hi­bák miatt. Ismétlem: türelmet és megértést kérünk. Kidobott százezrek — Ä mi igyekezetünk nem minden — sóhajtott Horváth András. — A miskolci házak háromnegyed részét tervszerű­en fel kellene újítani. A terv­szerű tatarozást és a panaszok- kérte javítást a lehetőség sze­rint szinkronba hozzuk. Csak­hogy ... A januári vizsgálat Például megállapította, hogy a tatarozások és javítások las­san haladnak, az anyagszállítás nehézkes. De ki tud arról, mi­lyen szűk telephelyre kénysze­rülnek részlegeink? Még az anyagok raktározására is kicsi. Ha egy teherautó behajt az Udvarra, hogy felrakodjon, a többi az utcán várakozik, ak­kor, amikor a munkahelyen dolgozni kellene, de nincs mi­vel..; Ami pedig a tervszerű tatarozást illeti, hát az megint csak kényes dolog. Merészen, határozottan, bátran nem mer­jük vállalni a munkát. Nem mehetünk „biztosra”, mert nem tudjuk, hasznos lesz-e a befektetés. Stabil, intézkedési tervvel ellátott városrendezési terv kellene, amely pontosan beütemezné az építkezések idő­pontját. Tudomásunk szerint ilyen még nincs. S ezért for­dulnak elő lehetetlenségek. Két évvel ezelőtt a Felszaba­dítók útja 8. számú házat több mint kétszázezer forintért ta­taroztuk. Ez ősszel történt. Ta. vasszal a iiázat. lebontották, hogy újat építsenek a helyén. Minek kellett erre kétszázezer forintot kidobni!? A karban­tartásokkal is hasonló a hely­zet. Nem mosakodni akarunk, de ez a bizonytalanság feltétle­nül hatással van ránk. Termé­szetesen nem mentesít bennün­ket a felelősség alói, s nem in­dok arra, hogy beázzanak a miskolci házak és elodázzuk a belső javításokat. Arra viszont magyarázat, hogy mi is gon­dokkal küzdünk. Azt kérem: ne a rosszindulat táplálja a la­kók véleményét. Türelmet ós megértést! Ennek a régi vá­rosnak, házainak karbantartá­sa éppúgy időt kíván, mint új arculatának kialakítása... „Bűnös“ tv-anteimák De maradjunk a háztetők­nél. Egyre gyakrabban ma­guk a meggondolatlan lakók idézik elő saját bajukat. Az­tán a MIK-et szidják, örü­lünk a háztetőkön lévő anten­naerdőknek. Annak viszont kevésbé, hogy a felerősítésük­kor összetörik a cserepeket, jobb esetben nem teszik visz- sza a helyükre. A padlás be­ázik. majd ugyanígy a felső emeleti lakás. Folyik a víz padlástól pincéig. És özönlik a panasz a MIK-hez. Talán helyénvaló lenne kor­szerű megoldáshoz folyamod­ni, mindenekelőtt az új bérhá- zafcra vonatkozóan. A városi tanács már javasolta az Épí­tésügyi Minisztériumnak, hogy az új házak megépítése­kor állítsanak fel központi tv-antennát. A minisztérium a javaslatot azzal utasította el, hogy többletköltséget je­lent. Ez igaz. De nem nyu- lunk-e jobban bele az állam zsebébe így, ha egymást érik az ezer és ezer forintos ká­rok!? Jóllehet, felelősségre vonhatjuk a „tetteseket”, do az nem olyan egyszerű. Hu­zavonával jár. S hiába köte­lezzük rá a házfelügyelőt, hogy jól zárja be a padlást, ne mehessen oda senki az ő engedélye nélkül. Milyen a tv-tulajdonos? Megvan a ké­szülék, de most már adjuram- islen, legyen fent a tetőn az antenna is, mert estére nézni akarom a képernyőt. Arra nincs türelme, hogy megvár­ja a szakembert, aki felten­né. meg arra gondol, ilyen semmiségért minek fizessen? Szóval, amit szerzünk a vám­on, elveszítjük a réven. Meg azután a kor előbb-utóbb úgy­is magával hozza a modeim megoldásokat, miért akarjuk késleltetni? ... és bűnös lakók Szóval sem vitatjuk a pa­naszok jogosságát. Ami a MIK mulasztása — az a MIK mulasztása. Ha nehéz is a helyzete, vannak azért szub- jektíve orvosolható hibái is. Közismertek. Hanem az érem másik odalán a lakók vannak. S közöttük is akadnak „bű­nös lelkek”. Bizony nem rit­ka dolog, hogy azok panasz­kodnak legtöbbet, akik leg­kevésbé vigyáznak az állam vagyonára. A MIK évente 18 ezer lakás karban tárásáról, kezeléséről. áll aigmegóvá sá ról gondoskodik. Negyven millió forintot költminderre. Ésalak- bérbevétel csak 14 millió Ft:. Hol az arány? Miskolcnak még sok évig sokszor negyven — és még több — millióra lesz szüksége. De. ha ennek jelentős százalékát mindig rongálások okozta javításokra kell költenünk, akkor ne cso­dálkozzunk, hogy ősszel a la­kásunkban látogat meg ben­nünket az eső; ne csodálkoz­zunk, ha idő előtt tönkre megy a parkett; ha újabb és újabb bajok keletkeznek otthonunk­ban. Ma még nap süti a háztető­ket. Milyen kellemetlen meg­lepetéseket tartogat a holnap? A gond a MIK-é. De azért ne „sózzunk” mindent a MIK-ce! (csala) Tejfeldolgozó épül Krasznolivajdán Krasznokvajdán korszerű tejfeldolgozó üzemet építenek. A munkálatok befejezéshez kő. zelednek, a csarnok épülete el­készült, s most folyik a mo­dern gépek beszerelése. A tej­feldolgozónak igen nagy jelen­tősége van, mert a csereháti tehenészetekből és juhászatok- ból eddig nagy távolságra kel­lett elszállítani a feldolgozásra váró tejet. A komplex műszaki néhány borsodi A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság aktivistái megvizs- igálták és mélyrehatóan elemezték a bányák munkahelyi mű- tszaki korszerűsítésének színvonalát, jelenlegi állapotát a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt igazgatóságán, valamint a miskol­ci, az ormosi és a bükkaljai bányaüzemekben. Ez a vizsgálati amely négy esztendő tapasztalatait ölelte fel, annál is inkább különös jelentőségű, mert nem csak a munkahelyi műszaki korszerűsítést térképezte fel, s vont le következtetéseket, ha­nem feltárta az előrelépést gátló tényezőket is. Nem vették figyelembe az adottságokat A vizsgálat valamennyi megállapításánál abból indultak ki, hogy a magyar szénbányászat általános problémája a bor­sodi medencére is vonatkozik: a termelést a jelenlegi mun­káslétszám mellett kell fokozni. Ezt pedig megnehezíti az a körülmény, hogy medencénkben korszerűtlen, kis kapacitású külszínnel rendelkező aknaüzemek maradtak a kapitalizmus örökségeként, amelyek felszámolása, korszerűsítése csak egy hosszabb folyamat eredménye lehet. A modem bányászat alap­ját jelentő nagyüzemek előreláthatóan csak tíz év múlva jut­nak számszerű túlsúlyba, amikor a termelés növelése mellett az aknák száma csökkenhet. Most a jelenlegi munkahelyek műszaki színvonalának emelésén kell dolgoznunk, de ezt is még külön megnehezítik a medence geológiai, tektonikai és hidrológiai viszonyai, amelyek kedvezőtlenebbek az országos átlagnál is. Az adott körülmények között legjobban megfelelő gépek nem mindenkor álltak és ma sem állnak maradéktalanul ren­delkezésre; azokat legtöbbször „keresgélni” kell, de a szóban- forgó munkahelyek komplex műszaki fejlesztését emellett a devizahiány is gátolta. Másutt a gépesítés, s általában a mű­szaki fejlesztés a munkafolyamatnak csak egy-egy fázisára terjed ki, így hol az egyik, hol a másik munkafázis „szűk ke­resztmetszetet” képezett. Mindezeket együttvéve a legnagyobb hiba eddig az volt, hogy a fejlesztés (amelynek inkább csak kísérleti jellege volt), a minisztériumtól kapott, a központi keretből jutó biztosító elemekkel és gépekkel történt. Ezek. mint említettük, nem minden esetben feleltek meg a helyi adottságoknak, de mert azt a minisztérium javasolta, elfo­gadták, alkalmazták, attól függetlenül, hogy milyen eredmé­nyeket hozott. Természetesen ez nem kis anyagi áldozattal járt, »melyet a borsodi speciális viszonyok mellett még az is Ä TOtfeséffités Ili ssáizeléke kész Tanácskosás Mesz®kövesdem Értekezletre, de úgy is mondhatnám. bogy fontos „haditanácsra” ültek össze csütörtökön a mezőkövesdi járás községeinek és termelő- szövekezeteinek vezetői: a tsz-elnökök, agronómusok, párttitkárok és községi vb- elnökök. A tanácskozást a já­rási pártbizottság és járási tanács közös szervezésben hívta össze. Nagy aktívának nevezték, de jobban illik rá a „haditanács” elnevezés, mert egy igazán nagyjelentő­ségű feladat, az őszi betaka­rítási—szántási—vetési csata feltételeit, követelményeit és lebonyolításának módszereit beszélték meg az egybegyűl­tek. A nagy-hozamú búzafajtáké a jövő! Az értekezlet még meg sem kezdődött, de már sejteni le­hetett. miről lesz szó, milyen témák kerülnek napirendre, hiszen a járási tanács és pártbizottság vezetői gondos­kodtak jelszavakról is, ame­lyeket mindenki elolvasott, midőn a terembe lépett. „Te­gyük általánossá járásunk­ban az intenzív búza termesz­tését!” — „Időben és jó mi­nőségben fejezzük be az őszi kenyérgabona vetését az 1964. évivel azonos területein!” — A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai, szakmai ismereteik gyarapítására, egyre több külföldi tudományos in­tézettel építik ki kapcsolatu­kat. Ezeknek megküldik a Bor­sod megyei ásatások, történeti kutatások és néprajzi gyűjtések eredményeit összefoglaló mú­zeumi évkönyvüket, füzeteiket és közleményeiket. Cserébe ha­sonló tudományos műveket kapnak. Így állandóan tájéko­zódnak a különböző ásatások legfrissebb eseményeiről, a. külföldi régészek munka-mód­szereiről és tudományos ku­tatásaik állásáról. Jelenleg 34 ország mintegy 200 múzeumával és tudomá­nyos intézetével leveleznek. Ezek között van az angol Bri­tish Múzeum, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia kiéin régé­szeti intézete, a. krakkói egye­tem. a ivashingtoni kongresz- szusi könyvtár, az osztrák le­véltár, valamint a stuttgarti „Nagyhozamú búzafajtáké a jövő!” — „Készítsünk reális termelési terveket a termelő­szövetkezetekben!” — „Idő­ben végezzük el az őszi beta­karítási munkákat!” E jelszavak tömören ma­gukban foglalták mindazt, amiről dr. Bucskó Mihály elv- társ. a mezőkövesdi járási tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke beszélt. Persze, nem a jelszavak stílusában, hanem részletesen és konkré­tan, a problémák és lehetősé­gek teljes ismeretével. Min­denekelőtt az elmúlt tavasz és nyár tapasztalatait foglal­ta össze. Örömmel tolmácsol­ta a községi vezetőknek, hogy ebben az évben igen sokat ja­vult a termelőszövetkezeti ta­gok munkakedve és munka- fegyelme. — Már csak ott vannak hi­bák és problémák, ahol rossz a termelőszövetkezeti vezetők, a tanács, a pártszervezet és a tömegszervezetek együttmű­ködése. Röviden: azokban a termelőszövetkezetekben van­nak a legnagyobb bajok,, ahol általában rossz a vezetés. Ezzel mindenki egyetértett, hiszen ma már világos: a jó munka alapvető feltétele a jó vezetés, a községek különböző megbízatású vezetőinek együttműködése. Bucskó elvtárs ismertette Landes Múzeum. A tudomá­nyos művek kölcsönös kicseré­lésén kívül egyes külföldi in­tézetektől gyakorlati segítséget is kapnak. A Borsod megyei ásatások során előkerült bronzkori lele­tek leírására például felfigyelt a stuttgarti Landes Múzeum két munkatársa: Eckehart Schubert és Franz Schubert. A tudományos kutatók Miskolcra utaztak, és a talált bronzkori leletekből hajszálvékony fú­rókkal mintákat vettek. A né­metországi metallográfiái vizs­gálatok eredményéről, most ér­tesítették a Herman Ottó Mú­zeumot. A levélben megírták, hogy a Borsodban talált, ősré- gészeti szempontból is fontos bronzkori tárgyak igen fejlett öntési technológiát árultak el. A bronzkori eszközök fényké­peihez csatolt vizsgálati ada­tok jelentősen segítik majd a magifar régészek további ku­tató munkáját. a mezőkövesdi járás gabona- termesztési eredményeit. A járásban 12.2 mázsa búzater­mést terveztek, de a rossz időjárás miatt két: mázsával kevesebb az eredmény. Rozs­ból, árpából, zabból a beter­vezettnek fele sem termett meg. Ennek elsőszámú oka az aszály. Ám ebbe sem szabad belenyugodni, mert vannak a járásban olyan termelőszövet­kezetek is. Borsodgesztem és Mezőnyáródon. ahol a gabona­termesztési terveket a rossz időjárás ellenére is túltelje­sítették. A mezőnyárádi Uj Élet Tsz például 350 hold át­lagában 15 mázsa búzát taka­rított be. Természetesen: Be- zosztája 1-est termelt. És van­nak még más termel őszövet­kezetek is. amelyek teljesítet­ték a járási szintű terveket. Október 2G-ig befejezik a vetést Bucskó elvtárs foglalkozott a munkák során bekövetke­zett nagy hibákkal, problé­mákkal is. Elsősorban a gépi munkát bírálta. A kombájno­lás rossz volt. A gépállomá­sok és gépjavító üzemek nem gondoskodtak a megfelelő mi­nőségű javításról és a huza­mos üzemeltetésről. Hangsú­lyozta, hogy ilyesminek az őszi munkák során nem sza­bad előfordulni, mert minden kis hiba, minden felületesen végzett munka hátráltatja a betakarítás és a vetés mene­tét. A mezőkövesdi járás őszi feladatai ugyanolyanok, mint az elmúlt évben voltak. A ga­bona vetésterületét nem emel­ték. Az idén is 16 200 holdon kell elvetni az őszieket. E munka során fel kell használ­ni a tavalyi jó tapasztalato­kat. Különösebb probléma nincs. A járás egész területén jól halad a talajművelési munka. Az összes vet ősziül tás 80 százaléka kész. Ez lehetővé teszi, hogs’- a vetőszántásokat szeptember 30-ig, a veiért pedig legkésőbb október 20- ig minden termelőszövetke­zetben befejezzék. A továb­biakban pedig november el­sejéig be kell fejezni mindé-’ őszi munkát, beleértve a ku­koricaszár betakarítását és az őszi mélyszántás elvégzését is. Mindezekkel egyidőben « já rás term el őszövetkezeteinek el kell készíteniük az előzetes termelési tervet, mégpedig, az eddigi módszertől eltérően, nem esv évre. hanem két év­re előre, perspektivikusan. Ugyancsak elő kell készíteni a zárszámadásokat és nem utolsósorban gondoskodni kell az állattenyésztésben meghatározott tervek hiány­talan teljesítéséről. A gabona felvásárló sí tervet teljesitették A tervezéssel kapcsolatban Bucskó elvtárs ismertette a jövő évi termelésd feladato­kat. 1965-ben a mezőkövesdi járás 25 termelőszövetkezeté­től mintegy tízmillió forint értékben több árut kér a nép­gazdaság, mint amennyit az idén adtak. Ez azt jelenti, hogy jövőre 130 vagonnal több búzát. 1500 darabbal több hízottsea-tést, 750 mázsá­val több vágott baromfit, 7000 hektoliterrel több tejet és ket­tő millió darabba] több to­jást kell adnia a járás mező- gazdaságának, mint amennyit az idén adott. Itt jegyezte meg Bucskó elvtárs azt is, hogy a mezőkövesdi járás termelőszövetkezetei az idén, a rossz időjárás ellenére is 1010 vagon búzát adtak él az államnak, s ezzel a járás, az átszervezés óta először, telje­sítette búzaeladási tervét. A beszámolót sok-sok hoz­zászólás követte. A termelő­szövetkezeti elnökök, agro- nómusok, párttitkárok és köz­ségi vb-elnökök mindenben egyetértettek a járási tanács és pártbizottság elképzelé­seivel. Vállalták a feladatokat és minden felszólaló Ígéretet tett. hogy nem október 20-ra, hanem öt-tíz nappal koráb­ban befejezik az őszi vetést. Szelídre! József fejlesztés helyzeté bányaüzemben fokozott, hogy a felügyeletként foglalkoztatott műszaki dol­gozók szakképzettsége hiányos volt és a kísérletezés idősza­kában a kiszolgáló szakmák fizikai dolgozóinál, de a műsza­kiaknál is keresetcsökkenés állott be. A tröszt műszaki vezetői mái- a vizsgálat lefolytatása előtt rámutattak erre, s a helyi adottságoknak jobban meg­felelő, fokozottabb műszaki fejlesztésre törekednek. Ez két úton látható biztosítottnak: a gépesítést és a gépek jobb mun. kahelyi kihasználását meghatározó fejtésbiztosítás kiszélesí­tése, valamint az elővájások és fejtések előhaladási sebességé­nek növelése a jobb technológiai és munkaszervezési intézke­désekkel. Cél: a gazdaságosság fokozása A korszerű bányabizlosítás és a komplex műszaki fejlesz­tés valamennyi bázisán keresztül a gazdaságosság fokozása a fő cél. A széntermelési igény nagymérvű emelkedése ezt pa- rancsolólag követeli meg. Ezért a műszaki fejlesztésnek mun­kaerő vonatkozásban is nagy jelentősége van. Jövőre ugyan­is az idei tervhez képest mintegy száz vagonnal, 1970-ben pe­dig csaknem 300 vagonnal kell többet termelni naponta. Ez a termelési feladat a munkáslétszám növelését kívánja meg. Elmondhatjuk: valamennyi üzemben nehéz feladat ez, éppen ezért intézkedéseket kell tenni a nők arányszámának növelé­sére, a vájártanuló intézetek beiskolázási tervének megvaló­sítására. A tröszt bányaüzemeiben a munkahelyek korszerűsítésé­ben, elsősorban a korszerű biztosításban jelentős eredménye­ket értek el. Általában az olyan biztosító szerkezetek alkalma­zását szélesítették ki. amelyek a teherbíróképesség és az ön­költség szempontjából a legkedvezőbb tulajdonságokkal ren­delkeznek. De azt is megállapították a vizsgálat során, hogy bár a TH-gyűrűs biztosítás újrafelhasználásában komoly ön­költségcsökkentési lehetőség rejlik, ezt nem használják ki kellőképpen. Más esetekben — például a széngyalunál és a még' üzemelő F—5 vágathajtó gépeknél — alkatrészhiány mu­tatkozik, amelyet nem tudnak megszüntetni. A vizsgálat, amely a bányaüzemek valamennyi területére kiterjedt, számos olyan javaslatot tartalmaz, amelyek megva­lósításával már a legközelebbi időben is jelentős gazdasági eredmények érhetők el. Onodvári Miklós Hasznos segítség a régészek további munkájához

Next

/
Oldalképek
Tartalom