Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

SSZAKMAGTAKCÍtSZAO Szombat, 1964, szeptember 12, Hazánkba érkezett Joszip Broz Tito (Folytatás az 1. oldalról.) gyár nép körében. Kádár János nagy tapssal löm mindnyájukat és kérem Éljen a magyar és a jugo- fogadott üdvözlő szavai után önöket, érezzék jól magukat szláv nép barátsága, a szó- Joszip Broz Tito mondott be- nálunk. a vendégszerető ma- cializmus és a béke! Taps ! ! ! szédet. Tii© elwtérs válaszbeszódo Kedves Dobi elvtárs! Kedves Kádár elvtársi Elvtársnők és elvtársak! Kedves barátaink! Nagyon hálás vagyok azért a kedves fogadtatásért, amely­ben engem, feleségemet és munkatársaimat részesítettek, valamint azokért a meleg sza­vakért, amelyeket ön, kedves Kádár elvtárs a szocialista Ju­goszláviához és népeihez inté­zett. Engedjék meg, hogy az önök fővárosába, Budapestre érkezve átadjam a baráti ma- -var népnek Jugoszlávia népei szívélyes üdvözletét és legjobb szerencsekívánatait. Örülünk annak, hogy alkal­munk nyílott az önök orszá­gába látogatni és közelebb­ről megismerkednünk azzal a fejlődéssel, amelyet Ma­gyarország az utóbbi évek­ben gazdasági és társadalmi életének számos területén elért. Munkatársaimtól, akik nemrég meglátogatták az önök szép or­szágát, már hallottam erről, örülök annak, hogy az elkö­vetkező néhány nap során al­kalmam lesz személyesen is találkozni dolgozóikkal, akik­nek alkotó munkáiét és szor­galmát naeyra értéke’em. Eddigi cgyüttműk"disiink — különösen az utóbbi időkben — mindkét országra nézve gyümölcsöző és hasznos volt. Ez az együttműködés minden területen nan mint nap egvre szélesebb és új formákat öltött, őszintén kívántuk, hoev az ilven kapcsolatok tovább fej­lődjenek, mert ez kölcsönösen megfelel szocialista országaink érdekeinek. A kapcsolatok elmélyítése terén elért jelentős sikerek mellett azonban kölcsönös együttmók-td-tsünkben mint szomszédok és barátok bizo­nyára nem merítettük ki a meglevő összes lehetőségeket. F>«»rt kö*elességünk, hogv tovább­ra is a nénemk közötti mind szélesebb, nvi’íobb tao"«z'a- tűcsere és Meggyőződésem, hogy látó­Kádár János: gatásunk és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormányának vezetőivel sorrakerülő tárgya­lásaink újabb hozzájárulást je­lentenek majd az országaink közötti baráti együttműködés további elmélyítéséhez, a bé­keszerető politika erősödésé­hez, valamint a konstruktív nemzetközi együttműködés fej­lesztéséhez. Éljen a Magyar Népköztár­saság! Éljen a jugoszláv—magyar barátság! (Nagy taps.) Ismét felcsattant a taps; a budapesti dolgozók küldöttei meleg szeretettel köszöntötték a jugoszláv vendégeket. Az unnerves fogadtatás a díszzászlóalj díszmenr- -vei ért véget. Joszip Broz Tito, Jo- vanka Broz és a jugoszláv ál­lamfő kíséretének tagjai a ma­gyar államférfiak társaságában gépkocsiba ültek és szállásuk­ra haitattak. Az útvonalakon, amerre elhaladtak, mindenütt százak és százak üdvözölték a vendégeket, valamint a ma­gyar államférfiakat. Mivel bízunk eszméink ere­jében, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének, a két rendszer békés versenyének híveiként külpolitikánkban is a tárgyalások, a kapcsolatok bővítésének útját járjuk, sem­mit fel nem adva szocialista elveinkből. A szocialista tár­sadalmi rendszer felsőbbren­dű, mint a kapitalista rend, győzni fog a békés gazdasági versenyben és így és ezzel se­gíti elő a szocializmus győzel­mét az egész világon. Kedves elvtársak! Jó, hogy sok kérdésben a jugoszláv elvtársakkal egyező módon vélekedünk. Ez hasznos együttműködést tesz lehetővé szocialista országaink viszony­latában és számos nemzetközi kérdésben. Mi ezzel a hasznos baráti együttműködéssel szá­molunk, — ezen munkálko­dunk. A társadalmi haladás élén Jugoszláviában is elvtársaink, a kommunisták járnak. A ju­goszláv kommunisták sok ered­ményes csatát vezettek a régi kizsákmányoló rendszer ellen, a háború időszakában a Hitler- fasiszták ellen, s most, a szo­cialista építésben népük, or­száguk anyagi felemelkedésé­ért. A kommunisták két keze minden szocialista országban teli van a szocialista építés, a! állami vezetés, a napi munkä feladataival. Mi sikert kívánunk önök nek, pártjuknak és minden jugoszláv kommunistánál1 mai és jövendő munkájuk' hoz. Emelem poharam Tito elv' társ kedves egészségére, vala­mennyi jugoszláv elvtársunk mindannyiunk egészségére; n szocialista Jugoszlávia népére barátságunkra, a béke, a szo­cializmus ügyének győzelmére! (Taps.) Dobi István és Kádár János fogadta Joszip Bros Titot Joszip Broz Tiío: A békés egymás mellett élés politikája, mint a nukleáris korszak nemzetközi kérdései rendezésének egyetlen lehetősége, egyre általánosabban elfogadottá, válik Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár- János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztár­saság kormányának elnöke pénteken délben az Országház Munkácsy-termében fogadta Joszip Broz Titot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökét, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárát, valamint Veljko Vlahovicsot, Kocsa Popovicsot, Nikola Dzsuverovicsot, Bogdan Crnobrnját, Milan Venisniket és Dusán Csalicsot. A látogatásnál jelen volt Gáspár Sándor, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tasja, Péter János kül- üfzvminiszter, Zágor Gvörgv, a Magyar Népköztársaság bel­grádi nagykövete és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bizottsága ebédet adott Tito elnök és felesége tiszteletére A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága pénteken az Országház va­dásztermében ebédet adott Joszip Broz Tito. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége. Jovanka Broz tiszteletére. Részt vet­tek az ebéden a Tito elnökkel együtt hazánkba érkezett ju­goszláv vendégek is. Az ebéden részt vett Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és felesége, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a kor­mány elnöke és felesége. Apró Antal. Biszku Béla. Fock Je­nő. Gáspár Sándor. Kállai Gyula. Komócsin Zoltán, Ne­mes Dezső. Szil-mai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány több tagja és a po­litikai élet más vezető sze­mélyiségei. Azon kell dolgozni, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom minden harei osztaga egyesítse erejét, s együtt lépjen fel az imperializmus ellen A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott ebéden Kádár János pohárköszöntőt mon­dott. Kedves Tito elvtárs! Tisz­telt asszonyom! Kedves jugoszláv vendé­geink! Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsá­ga nevében szívből üdvözlöm kedves vendégünket, Tito elvtársat, a kíséretében érke­zett többi jugoszláv elvtár­sat. találkozónk minden részt­vevőjét. Magyarok ég jugoszlávolc, akik ma itt együtt vagyunk, mint saját népünk szülöttei és neveltjei különbözünk egy­mástól anyanyelvűnkben és sok minden másban, de közös bennünk, hogy a je­lenlevők valamennyien ko­ra ifjúságuktól a kommunis­ta eszme hívei és az eszme győzelméért, a nemzetközi munkásosztály ügyéért har­colnak a kizsákm-involók. a burzsoá rend, az imperializ­mus ellen. Most száz éve annak, hogy a Kommunista Kiáltvány — „Világ proletárjai egyesülje­tek” — jelszavát követve sok nemzet fiai összefogtak és lét­rehozták az I. Intemacioná- lét. Kitérők, kudarcok is vol­tak, osztályellenségeink ezer­szer ujjongtak és temették a marxizmust, de az eszme diadalmaskodott, a szocializ­mus 14 országban már meg­valósult és világrendszerré, a béke legfőbb őrévé, a törté­nelem meghatározó erejévé vált. A 14 ország fiai között, amelyben már megdöntötték a kapitalista rendszert és sza­badon. a nemzeti függetlenség birtokában építik a szocializ­must. ott vagyunk mi ma­gyarok és. jugoszlávok is. Ez öröm és büszkeség számunk­ra. közel hoz és arca ösztönöz bennünket, hogy működjünk együtt országa­ink, népeink érdekében, a békéért, a szocializmusért, a gyarmatosítás ellen, a népek javára. Ma viszonyunk világos, jó, tanultunk a múltból, és nem hátra, hanem előre tekintünk. Arra építünk ami közös, ami­ben egyetértünk. Jó feltéte­lekkel rendelkezünk ahhoz, hogy fejlődjön országaink és pártjaink viszonya, együttmű­ködése. Jelenlegi találkozá­sunk sokat segít ebben. A szocialista társadalom építésének éppen ügy megvan­nak a nemzetközi, közös fő törvényszerűségei, mint ahor gyan megvannak minden népnek a maga történelmi, nemzeti sajátosságai, minden országnak a maga adottságai. A tapasztalatok arra intenek, hogy egyik ellen sem lehet a szocializmus ügyének megká­rosítása nélkül véteni. Az egyes, szocializmust épí­tő országok tapasztalatait éppen úvy nem lehet gépie­sen lemásolni, mint ahogyan teljesen figyelmen kívül hagyni sem lehet. Nemzetközi síkon most vita folyik mozgalmunkban. Mi, magyar kommunisták elítél­jük a szovjetellenességet, a nacionalizmust, a kalandor­politikát. a szakadár tevé­kenységet, mindazt, ami az utóbbi időben az 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozás fő' irányvonala, a szocialista országok, a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége ellen irányul. Véleményünk szerint min­denkinek, aki szívesen viseli a haladás ügyét, azon kell munkálkodnia, hogy még job­ban tömörítsen minden im­perialistaellenes. a gyarmati rendszert megsemmisíteni, és a békét megőrizni kívánó erőt. Azon kell dolgozni, hogy a szocialista világrendszer minden országa, a nemzet­közi kommunista mozgalom minden harci osztaga egye­sítse erejét, s együtt lén jen fel az imperializmus ellen. A vitában nincs helye a szi­tok-átok módszernek, nincs he­lye az egységbontó aknamun­kának, tanácskozni kell. A marxista—leninista elmélet fé­nyénél kell megvizsgálni a té­nyeket, elemezni a nemzetkö­zi helyzetet, s mozgalmunk kérdéseit. Tudományos világ­nézetünk választ ad minden kérdésre. A marxizmus—leni- nizmus eszméi eddig is le­győztek mindenféle jobboldali és „baloldali” elhajlást, győz­ni fognak a téveszmék felett a mostani vitában is. Mi magyar kommunisták meg vagyunk rvőződve erről. Szilárdan kitartunk elveink, gyakorlatban bevált politi­kánk és a nemzetközi kom­munista mozgalom közösen kidolgozott és elfogadott fő irányvonala mellett. Az ebéden pohárköszörrtőt mondott Joszip Broz Tito. Kedves Dobi elvtárs! Kedves Kádár elvtárs! Kedves barátaim! Azzal a meggyőződéssel jöt­tünk önökhöz — mondotta —, hogy a szocializmust építő or­szágaink közötti viszony mind kedvezőbben fejlődik, s hogy együttműködésünk egyre szé­lesebb körű és sokrétűbb lesz. Közös harcunk a béke megőr­zéséért. azonos céljaink a szo­cializmus építésében és közös érdekeink — amelyek abból következnek, hogy szomszédos szocialista országok vagyunk — szilárd alapot képeznek, s ezen tovább építhetjük népeink ba­rátságát, és a kölcsönös biza­lom jegyében sokoldalúan fej­leszthetjük együttműködésün­ket. Ebből az alkalomból szeret­ném hangsúlyozni, hogy a Ká­dár J ános elvtárssal és munka­társaival egy esztendeje Kara- gyorgyevoban folytatott tár­gyalásaink kedvezően hatottak kancsolataink fejlődésére. Örömmel állapíthatom meg, hogy az utóbbi években bővül­nek és élénkebbé válnak gaz­dasági kapcsolataink is. Az árucsere-forgalom növekedése mellett hasznos egyezményeket kötöttünk az ipari együttmű­ködés terén is. Ebben jelentős szerepe volt a jugoszláv—ma­gyar gazdasági és a műszaki­tudományos együttműködési bi­zottságnak is. Elmondhatom, hogy a jugoszláv kormány és gazdasági szerveink érdekeltek a szélesebbkörű és hosszabb le­járatú gazdasági egyezmény megkötésében; abban, hogy az egyenjogúság elve alapján tel­jes mértékben kihasználhatjuk lehetőségeinket a gazdasági együttműködés további fejlesz­tésére. A múltban mind kulturális, mind egyéb területeken sok érintkezési pont volt országa­ink között. A jugoszláv és a magyar munkásosztály harcá­nak története is azt bizonyítja.1 hogy országainkban a dolgozo emberek érdekei nem ellen­tétesek, hanem azonosak, szoros kapcsolatban állnak. Meggyőződésem, hogy ma — a nemzetközi munkásmozga­lom negatív örökségének fel­számolására tett nagy erőfe­szítések után — kedvezőek a feltételek forradalmi mozgal­munk együttműködésének eredményes fejlesztésére. Kedves elnök elvtárs! Kedves barátaim! A mai bonyolult nemzetközi helyzetben országaink azonos, vagy hasonló álláspontot fog­lalnak el a nemzetközi politika egy sor kulcskérdésében, és egységesek a békepolitika és a békés egymás mellett élés támogatásában. A békés egy­más mellett élés politikája, mint a nukleáris korszak nem­zetközi kérdései rendezésének epvetlen lehetősége, egyre ál­talánosabban elfogadottá vá­lik és jelentős mértékben hoz­zájárult a néoek eeyenjogúsí- tásának meggyorsításához, az újonnan felszabadult országok megerősítéséhez, a feilődőben levő országok helyzetének ja­vulásához és különösen a hi­degháború elemeinek vissza­szorításához. Külön Is hangsúlyozni sze­retném, hogy a Szovjetunió és személyesen Nyikita Szergejevics Hruscsov sok­ban hozzájárult ehhez. Ez a pozitív irányzat bizonyos mértékben abban is megnyil­vánul, hogy a Nyugat egyes vezető hatalmai rugalmasab­ban nyúlnak a nagy nem­zetközi problémákhoz. Még mindig messze vagyunk azonban attól, hogy a Jelenle­gi nemzetközi helyzettel elége­dettek legyünk. A világ pozitiv fejlődési folyamataival szem­ben nemcsak a hagyományos reakciós erők ellenszegülése figyelhető meg, hanem csatla­koztak hozzájuk a nemzetközi munkásmozgalom konzervatív, dogmatikus elemei is, amelyek egységbontó kísérletekkel igyekeznek akadályozni a bé­kéért vívott harcot. Mind jobban érzékelhetővé válik a Kínai Népköztársa­ság jelenlegi vezetői káros, kalandorpolitikájának igazi arculata. E politika már csak azért is veszélyes, mert a marxizmus—Ieninizmus köntösébe burkolódzik, s fe­lelőtlenül dobálódzik álfor­radalmi jelszavakkal. A közelmúlt eseményei — Cipruson, Vietnamban, Kongó­ban és másutt — erőszakos be­avatkozást jelentenek a bel- ügyekbe, s komoly aggodalom­ra adnak okot, mert nemcsak a nevezett országok (területek) függetlenségét, s ezek önren­delkezési jogát veszélyeztetik, hanem a nemzetközi kapcsola­tok nagy erőfeszítések árán elért eredményeit is. Nekünk is gondot okoz a fegyverkezési verseny, mely még ma is tart. Mindannyi­unkra, — de különösen az Egyesült Nemzetek Szerveze­tére — komoly feladat hárul, hogy a tárgyalások meggyorsí­tásával és újabb nemzetközi egyezményekkel hozzájárul­junk, mindenekelőtt a nukleá­ris és rakétafegyverek tovább­terjedésének megakadályozá­sához. A Genfben nemrég befeje­zett világgazdasági és kereske­delmi konferencia, amelyet ENSZ rendezett, jelentős sike­reket ért el. Az egység, amelf a fejlődő országok álláspont­ját jellemezte, és amely a jö­vőben is jelentős politikai té­nyező lesz a nemzetközi élet­ben, megmutatta a vizsgált problémák akut jellegét. X5tf véljük, hogy a fejlődés feladatainak mef oldásában a mai világhal1 nagy jelentősége van a stfi‘ cialista országok megértő tá­mogatásának. Abból kiindulva, hogy a> ENSZ-ben és azon kívül is ál­landóan harcolni kell a1 együttélés elveinek megerőí téséért, a világszervezetnek !' kellene fogadni és törvényt* kellene iktatni ezeket az ebei­ket, mint a nemzetközi kapcso­latok szabályait. Arra szánt tunk, hogy az Egyesült Nemzt tek közgyűlésének legközeleO bi ülésszakán a békeszeré népek egységes fellépése, szí repe méginkább kifejezésé jut mindazon kérdések megöl dásában, amelyektől a béli1 függ. Meggyőződésem, hogy az ® nem kötelezett országok veze­tőinek értekezlete, amelyet \ jövő hónap elején tartana! Kairóban, jelentős mértékbe11 hozzájárul a gyarmatosítás mi­előbbi felszámolásához, a neO' kolonialista irányzatok meg­fékezéséhez, a jobb nemzetköz’ megértéshez, a békés és egyen­rangú együttműködéshez, a bó keharchoz ugyanúgy, mint a( előző belgrádi tanácskozó — mondotta Tito. Végül kifejezte meggyőződé­sét, hogy a jelenlegi tárgyaié sok hasznosan szolgálják or szágaink kapcsolatainak V vábbi fejlődését, valamint 1 béke megerősítésének nem*1 ügyét Megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalásai Pénteken délután az MSZMP fél szívélyes elvtársi eszmi Központi Bizottsága székházá- cserét folytatott a kűlpolitil11 ban megkezdődtek a magyar és a nemzetközi munkásmoí —jugoszláv tárgyalások. A két galom időszerű kérdéseiről, Tito elnök magyarországi útjáról A jugoszláv közvélemény nagy érdeklődéssel követi Tito magyarországi látogatását. A lapok első oldalon, nagy terje­delemben számolnak be az el­nök elutazásáról és méltatják a látogatás jelentőségét. A ju­goszláv rádió híradásaiban szinte minden más eseményt háttérbe szorítanak a látoga­tással kapcsolatos hírek. A rá­dió és a televízió helyszíni köz­vetítésben számolt be az elnök Budapestre érkezéséről. A Borba kommentárjában Magyarország és Jugoszlávia kapcsolatával foglalkozik. — A két ország együttmű­ködésének lehetőségei — írja a többi között —, gyakorlatilag korlátlanok. Két szomszédos, szocializmust építő országról van szó, és ez a tény kedvező feltételeket biztosít az egy üt' működés területének kiszéleí tésére. A jugoszláv nép különös!1 örül annak, hogy szivélyö közeli viszony szövődik Kádí és Tito között, akik olyí, nagy szerepet játszottak a k* nép kapcsolatainak fejlesztés^ ben. A két ország baráti kapcs5 tatainak jelentősé~ét méltat ja a jugoszláv rádió kömmel1 tátora is. — Magyarország és Jug* szlávi a — állapítja meg a liíj magyarázó — túlságosan köz' él egymáshoz ahhoz, hogy ti vol maradjon egymástól. TÜ magyarországi látogatása eí régen megérett barátság elrn* lyítésének fontos szakasza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom