Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-08 / 210. szám

Kedd, 1964. szeptember 8. tommr-.M.ia—.mi I I BSZAKMAGYARORSÍAO a n£> ai> el' mi :se :un u é_ Sül ! po IS ts* tál lés ijá :o' ág* á<S Követésre méltóan * «•* , „ aís Ostli Kohászati Üzemek finom-hengerművéről Az a hír járja megyénkben és lassan az egész ország ipari üzemeiben is, hogy az ózdi íi- nomhengermű igen szépen termel, s hogy az itt dolgozók szinte mindennap pontosan, az előírás szerint teljesítik tervü­ket. Jó hír, igaz hír ez; A terv szerint a finomhen- Eerműnek havi 32 ezer tonna hengereltárut kell adnia. S az emberek úgy dolgoznak itt, hogy gyakran még túl is telje­sítik tervüket. Pedig az ő munkájuk sem könnyű. Bár ... Hogy is mondta Marosi Tibor, Vállalati emelőgép-ügyintéző? — A finomhengerművet év­ről évre korszerűbbé tesszük. Most már a berendezések (a termelés és a műszaki fejlesz­tés szempontjából) magas szín­vonalúak. A jobb munkához tehát adottak a tárgyi feltéte­lek. És a személyi feltételek? Van-e elég szakmunkás és akik vannak, azok mennyire érzik felelősségüket, milyen lelkiismeretesek? A kérdésekre választ kap­tam, amikor a finomhengermű közösségének egy kicsi, de fontos csoportjával, a villamos karbantartó műhelyben dol­gozó Peták Imre brigádjával beszélgettem. Találomra kiválasztott bri­gád volt ez a 13 tagú, amelyről elmondhatjuk: magán viseli a szocialista brigádok jellem­ző vonásait. — Pia valaki szabadságra megy közülünk, természetesen dolgozunk helyette is — je­gyezte meg Hankó An'drás villanyszerelő, nem részletezve, hogy a többletmunka nagyobb erőfeszítéssel jár. Török Ist­ván is csak ennyit fűzött tár­sa szavaihoz: — Szóval, munkahiány, az nincs nálunk. Ha mi nem dol­goznánk, leállhatnának a fi­nomhengermű gépei..: — Sőt, még többen is dol­gozhatnának — mondta Dán­osok Pál főművezető. — Ha öt­hat villanyszerelő jelentkezne most ide, nyomban felven­nénk! Kell a jó szakmunkás a fi­nomhengerműbe is, hogy az üzemrész még többet, még jobban termelhessen. Ezért ta­nulnak itt szinte szüntelenül a dolgozók. Bodráska Lajos emelőgép-ügyintézőtől tudtam meg, hogy 84 karbantartó, 89 darukormányos, 42 motorkeze­lő rendszeresen részt vesz szakmai és balesetvédelmi tan­folyamokon: A párt- és a KISZ-alapszervezet taggyűlé­sein pedig közösen beszélik meg tennivalóikat. É's sok, követésre méltó dol­got sorolhatnánk még fel a fi­nomhengerműről. Csupán né­hány közülük: súlyos baleset az idén itt még nem történt. Lőrincz Oszkár rvárrészlegve- zető gondoskodott róla, hogv a megyei munkásvédelmi fel­ügyelőkkel közösen tárják fel a baleseti forrásokat, a hibá­kat. S a dolgozók tudják: az új berendezések az ő életüket is védik. Két éve például a vil­lamosgépek kezelői még té- len-nyáron szabadban állva irányították a gépeket. Most nyáron szellőző, télen fűtött kezelőfülkében, ülve dolgoz­nak. Újításokon töprengenek-e az emberek? Dancsok Pál vá­lasza: — Az idén több mint 40 újí­tást adtak be az üzem dolgo­zói. Ezek közül mintegy har­mincat megvalósítottunk. A finomhengermű emberei tehát, legyenek vezetők, hen­gerészek, karbantartók, betaní­tott-, vagy segédmunkások — összhangban, lelkiismeretesen dolgoznak. Tudják, hogy mun­kájuk eredményét, a havi 32 ezer tonna hengereltárut vár­ják a feldolgozó üzemek, ame­lyeknek termékeire számít az ország. Ezért nem sajnálják az erőfeszítéseket, ezért dolgoz­nak a terv szerinti pontosság­gal — követésre méltóan. <R.) Ölési tartott a Hazafias léptet megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége hétfőn, szeptember 7-én, Németh Imre országgyű­lési képviselő elnökletével ülést tartott. Első napirendi pont­ként, dr. Tóth István megyei titkár előadásában megtárgyal­ták a megyed tanácstagok mun- kájának felmérésére vonatkozó javaslatot. Ezután Hegyi Imre, Óvoda és bölcsőde telepítés — 20 éves távlatban Hasznos és érdekes tanulmány a Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága eiett ig számol előre Maczonlcainé, majd a jelenlegi helyzetet elemzi. Megállapítja, hogy „bölcsőde —, de különösen óvodahálózatunk, nem tudja kielégíteni a jelenlegi igénye­ket”. Ezután táblázatokkal il­lusztrálva mondja el a bölcső­dei és óvodai egységek elhe­lyezésének lehetőségeit, a kü­lönböző ötéves tervek idején. Csak örömmel üdvözölhet­jük ennek a tanulmánysoro- zatnak első kötetét, és érdek­lődéssel várjuk a továbbiakat, Máté Iván a népfront munkatársa ismer­tette a népfront szerepét az őszi mezőgazdasági munkák előkészítésében. A borsodi nyári egyetem és a Herman Ottó ünnepségek szervezésére tett intézkedésekről szóló szóbeli tájékoztatás után az 1964/65. évi népfront akadémiák meg­szervezését vitatta meg az el­nökség. Ez váltotta ki a leg­nagyobb tatát. Különösen az akadémiai előadások tematiká­ja során vetődött fel számos probléma. Ez utóbbi két refe­rátum előadója H. Szabó Béla, a népfront munkatársa volt. — AZ ORSZÁG bányavidé­kein az idén ismét színes, vál­tozatos eseménysorozaton ün­nepelte a lakosság a bányász­napot. A Borsodi Szénbányá­szati Tröszt perecesi bányate­lepén a fiatalok zenés, lampi- onos felvonulást tartottak. Va­sárnap délelőtt a tröszt hat üzemében ünnepi gyűléseket rendeztek és százötven bá­nyásznak átadták a 10 és 15 éves szolgálati érmet. Nemzetközi mezőgazdasági mííszcrbemiitató A mezőgazdasági kiállítás nemzetközi műszer bem utaló­jának az a célja, hogy egyrészt áttekintést adjon a legújabb mezőgazdasági műszerekről, másrészt a bemutató országok közötti tapasztalatcsere révén elősegítse az újabb eszközök előállítására irányuló kísérle­teket, és a gyakorlatban leg­jobban bevált műszerek szé­leskörű elterjesztését. A mű­szerkiállításon a KGST or­szágai vesznek részt. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága határozata értelmében a bemutatónak kü­lön kiemelt xésze az állator­vosi és állategészségügyi mű­szerek csoportja, itt a reszté vevő országokban használatos valamennyi műszer kiállítás­ra került. A látogató szakem­berek figyelmét különösen ma­gukra vonják az állatok mes­terséges megtermékenyítését szolgáló berendezések, vala­mint a betegségek elleni oltást meggyorsító készülékek. Ez utóbbi célra szolgáló eszközök közül kiemelkedik egy szovjet gyártmányú és egy. a Német Demokratikus Köztársaságban előállított készülék. Ugyan­csak a szovjet műszeripar ter­meli e a mágneses gyomorszon­da, amellyel a nagyobb állatok gyomrába került fémdarabok könnyen eltávolíthatók. Sok nézője van Csehszlovákia állatorvosi műszerbemutató­jának, különösen a kisállatok sebészeti gyógyításában hasz­nált műtőasztalnak. Á növénytermesztéssel kap- szakemberek érdeklődését, csolatos különböző műszerek Külön kell beszélni a mű- között is számos újdonságot szerpavilont látogató közönség talál a látogató. A talajvizs- égjük, állandóan népes cso- gálat, a vízkutatás és nedves- portjáról: Ök — amellett, hpgy A képen Ábrázolt félautomata fecskendő alkalmazása megoldja az anyajuhok mesterséges megtermékenyítését. Ex gazdasági hasznán kívül — elősegíti a legmegfelelőbb fajták gyorsabb el- szaporítását is. ségméres, valamint a gépek teljesítményvizsgálatának mű­szerei keltik fel leginkább a Színes diafilmef- készítenek a legszebb népi hímzésekről Borsodban A mezőkövesdi Matyóházban A szakkörök fejlődésének se- kiállításon mutatják be az idei gítésére a Borsod megyei Ta- Kis Jankó Bori pályázatra be- nács & a Népi Iparművészeti érkezett legszebb népi hímze- , , , seket. A kiállításnak, amely Tanacs most egy erdekes kez- augusztus 20-a óta tart nyitva, deményezést valósít meg. A igen nagy sikere van. A több kiállítás legszebb népi himzé- mint száz, modern lakásba is seiről, amelyek az ország kü- felhasználható, maijtó rózsák- lönböző tájain készültek, színes kai, kalocsai és sárközi min- diafilmet vesznek fel. A húsz tákkal díszített térítőkről, sorozatban készülő diafilmet függönyökről, párnákról és pedig már a téli hónapokban fali futókról nemcsak a Mező- kikölcsönzik a borspdi és más kövesdre látogató külföldiek megyék díszítőművészeti szak­nyilatkoznak elismeréssel, ha- köreinek, hogy az újszerű nem az ország legjobb himző- mintákat minél többen megis- asszonyainak munkáit a kü- merjék és elsajátítsák. A kiál- lönböző díszítő művészeti litás gazdag anjTagát, a múze- szakkörök tagjai is tanulmá- umi hónapban, Miskolcon is nyozzák. bemutatják. áttekintik a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kutatá­sok műszerekkel felmérhető és egyre bővülő területét — fő­képpen azokat a műszereket keresik, amelyek az üzemi gyakorlatban közvetlenül is használhatók. A pavilon baji van is számos ilj’en műszer, akár talajvizsgálatra, vágj’ meteorológiai mérésekre, akar áUattenj’észtési, illetve állat­egészségügyi vizsgálatokra gondolunk. A termelőüzem­ben dolgozó agronómus, vagy állattenyésztő azonban rögtön felteszi a kérdést: kaphatók-e nálunk megfelelő számban az egyszerű, de a termelés mai színvonalán már a gyakorlati gazda számára is nélkülözhe­tetlen műszerek? A legtöbb esetben — pl. a természetes csapadék mérésére, vagy a talajvízszint megállapítására szolgáló műszerek esetében is — „sajnos, nem”-el feleinek kérdésére. A nemzetközi műszeridálli- tás, amely nagjr segítséget ad a tudománj'os kutatás műszer- ellátásához, arra is jó alka­lom, hogy felhívja a figyelmet az üzemi gyakorlat műszer­szükségletére. Ez pedig hasz­nos tanulság a műszereket gj’ártó ipar számára is. Erdei Sándor Hogy Felsőáobsza is egy nagy család legyen... f, Jó szóval és segítő szándék­♦ kai fordulok a felsödobszaiak- | hoz, minden emberhez, aki eb- 4ben az encsi járási, szép vi- ♦<lékű, mégis egy kicsit elszi­geteltnek és idegennek tűnő § falucskában él. A jó szót és a | segítő szándékot azért hangoz­♦ tatom előre, mert ahogy hal- flottam és tapasztaltam is, a «felsődobszaiak sok mindent fél­♦ reértenek. Az elszigetelt és az ♦idegen jelzőt éppen ezért kel- Jlett leírnom: félreértések bizo- ♦nj’os kérdésekben manapság Jmár csak olyan emberek kö­rzőit jöhetnek létre, akik egy ♦kicsit elszakadtak a körülöttük Száj ló világtól, akik nem isme­érik eléggé az ország céljait. ♦ Bizonjrára sokak számára ♦ meghökkentő ez a megállapí- ítás. Nagyon őszintén: nem törültem én sem, amikor le ^kellett írnom. Pedig meg kell «tenni az ilj’en megállapításo- ♦kat is, beszélni kell a hibák­éról, ha változtatni, javítani ♦akarunk rajtuk. « De hát mi is a hiba Felső­♦ dobszán? ( í — Néhány család kiskirály- ^koő.ik... A veszekedések napi- trenden vannak. A vízierőmű­ében tarthatatlan a helyzet. ♦ Pártéletről beszélni sem le­lhet... — ilj’en megjegyzések ♦ jutottak el a megyei pártbi- Jzottság illetékeseihez. Alapta- Zlanul, vagy nem? Mi az indító­tok? Kiben van a hiba? Mit a csinálnak a vízierőmű párl­♦ tagjai? ..I Rendkívül érdelves, gondosan megszerkesztett, hasznos ta- nuhnányt fogadott el legutób­bi ülésén a Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága. Maczonkai Gézáné, a tervosz­tály munkatársa készítette az egészségügyi, a művelődés- ügyi, valamint az építési osz­tály közreműködésével az óvo­dák és bölcsődék telepítésé­ről. A különböző szempontok szerencsés egyesítése teszi még értékesebbé a jól sikerült mun­kát, amelynek leglényegesebb érdeme, hogy a demográfiai szempontok messzemenő fi­gyelembevételével készült., Másik jelentősége, hogy nem • a munkahely, hanem a lakó-J körzetek szerint építi fel a ter-< Vet. Ez a mű csupán első köte-\ te egy sorozatnak. A követke-« ző az általános iskolák telepi-1 tési terve lesz ugyancsak húsz« éves távlat figyelembe vételé- < Vei. Vagyis a gyermekek nö-s Vekedésének sorrendjében. < A városrendezési tervekkel <j összhangban < Mindkét munka elején a * szerző hangsúlj’ozza, „a tanul-- mány cél ja elsősorban az,* hogy feltárja a váx-os terű le-f t«ín jelentkező férőhelyhiányt,* meghatározza a szükségletet., javaslatot tegyen a szükségle-J tek kielégítésére, másodsor--* ban, hogy a városrendezés* távlati terveit összehangolja í a bölcsőde, illetve az óvoda-* építéssel”. A tanulmány először elemzi* a demográfiai helyzetet, tel-1 dolgozza a demográfiai adató-* kát, szól a lakókörzetek kiala-* kitásáról, és a telepítés elvei-\ ről. Ezután elemzi az ellátott-< . Ságot, meghatározza az igé-* by ekei, és végül az egységek<j elhelyezését tárgyalja. A szer-4 Ző táblázatok tömegével, szí-* bes térképmellékletekkel gaz-^ dagítja mondandóját, hogy* még jobban alátámassza meg-J állapításait. * Távlatok és napi realitás * A szerző áz általános város-1 fendezésd terven kívül első-< sorban a demográfiai számi-* tásokra támaszkodott, vagyis! a lakosszám, a születési, arány-* szám, a 0—2 és a 3—5 évesek? tsánaánálfi alakulására. 1980-* Ezekre a kértfeekre vártunk választ, amikor felkerestük az ÉMÁSZ felsődobszai vízierő- művében Gáspár Zoltán párt­titkárt és Király Tibor üzem­vezető-helyettest, Első meglepetésünket az okozta, hogy az emberek bizal­matlanok, s ami ebből követ­kezik: nehezen tárják fel gond­jaikat. Idegrar tünet ez, hiszen ma már bármerre járunk me­gyénkben, országunkban, az emberek csaknem mindenütt őszinték, örömmel fogadják a segítséget. Egészség«» politikai légkörben ez természetes is. A másik furcsaság: a íelső- dobszaiak mennyire csak az „enyém "-hez ragaszkodnak. Sa­ját vagj’onuk gyarapításával igen sokat, törődnek, de a kö­zös vagyon sorsa, az egész ország életének jobbá tétele már mintha kevésbé fontos lenne számukra. Apró dolgo­kon civódnak és nem veszik észre, hogy közben nagy ügyek­nek ártanak: A vízierőmű területén van néhány holdnyi kaszáló. (Ré­gebben lóval dolgoztak az erő­műben, kellett a kaszáló.) A kaszáló mellett gyümölcsfák is vannak, a fákat a telepen lakó párttitkár gondozza. Az embe­rek pedig azon veszekednek: kit illet nagyobb rész a terü­letből. És közben elhordják a füvet, a gj'ümölcsöt. Az embe­rek közölt elmérgesedett a vi­szony, megtört a baráti, jó munkatársi kapcsolat, A mun­kafegyelemmel bajok vannak. 13 ember dolgozik az erőmű­ben. Ha egy faluban 13 ember nem ért egyet és valamennjdt ismerik a falu lakói, nj-omban megoszlik a lakosság vélemé­nye. Ki ennek ad igazat, ki annak. Kis csoportokra bomlik a falu. És ami szomorú: ellen­séges csoportokra. Ez történt Fclsődobszán «ís ez sok min­denre kihat. A heljü termelő- szövetkezetre is. Sajnos, ma már a tsz-ben sincs egyetértés. De ha erről beszélünk a felsö- dobszaiakkal, mit mondanak, ki a hibás? A vezetőség. A szö­vetkezetben is, meg az erőmű­ben is. És ha a vezetőség tagjai meg­próbálnak rendet teremteni, akkor „kisldrályok". Nos, „kiskirályokat” ugjran nem találtunk Felsődobszán, de elkeseredett és csaknem re- ménjrtv«2sztett embereket igen. Persze, egy határozott, jó mód­szerekkel dolgozó vezetőnek nem szabad il.venné válnia. „De ezt csak az érti meg, aki itt él, itt hallja nap, mint nap a zak­latásokat, az ellenségeskedést, a nemtörődömséget...” — ilyen megjegj’zést is hallottunk, mentségképpen. — Nehéz itt még elkezdeni is azt, ami közös ügy — mond­ta a párttitkár. — Az emberek, ha beszélgetni akarunk velük, a munkaidőn kívül egy percet sem hajlandók itt tölteni. Az erőmű 13 dolgozója közül 10 párttag. A községi párttaggyű­lésekre égjük se megy el, ha meg az üzemben hívjuk össze őket, csak akkor beszélnek, „ha nem lesz benne a jegyző­könyvben"! A politikai kiadvá- nj'okat vissza kell küldenünk a feladónak. Ha valaki ki is fizet egy-egy tájékoztatót, el se viszi, nem olvassa el... Király Tibor egy szerződést mutatott. Az üz«m minden dolgozója aláírta, hogy a szo­cialista címért dolgozik. A vál­lalások között szerepel az is: munkánkon kívül a szocialista tudat kialakítása is égjük fő feladatunk. Iskolában senki sem tanul. Szakmai továbbképző taníolya- mot nem lehet indítani addig, amíg a dolgozók el nem vé­gezték a nyolc általános isko­lát. — Tavaly beszéltem két em­berrel a továbbtanulásról — hallottam Király Tibortól. — Mindketten megígérték, hogy elvégzik az általános iskolát. Beírattam őket. Szeptemberben egyikük sem ment cl az isko­lába. Mindkettő párttag... Felsődobszán takarosak, szé­pek a házal,. A kertekben gon­dozott. veteményes ágj’ak, gj'ü- mölcsfák, az udvarokon ba- romfik. Az egykori urasági cselédek, kep<isek, napszámo­sok asztalán nemcsak kenjtór van mindig, hanem más is. A szép bútort és a szép ruhát már nem csodálják meg egj’másnál a falubéliek. A múlt keservéből, küszkö­déseiből az emberek külsej«2n nem maradt meg semmi. De belől, a gondolkodásukban igen. Valamikor a vagj’onszer- zéssel alapozták meg életüket- az emberek. Az egj’én érdeke neon kapcsolódott szorosan a közösségéhez, mint ma. Felső­dobszán ezt még nem látják tisztán. Petiig könnyen érthető a mi sz«ip célunk: közösen megteremteni az ország népé­nek jólétét. Közösen, jó mun­kával. Sokszor és sokféle for­mában elmondtuk már ezt, a felsődobszaiak mégis ilyeneket kérdezgetnek: „Miért törjem én magamat a közösben? ... Mi hasznom van nekem abból, ha az erőmű több áramot ad? .. .Miért tanul jak tovább?" Ismételjük hát meg egj’sze- rűen: a közös, a termelőszö­vetkezet nemcsak a falubéliek­nek biztosít megélhetést, ha­nem terméket, vagyont ad az országnak is. És nálunk az or­szág szétosztja vagyonát lakói között. Ha nem pénzben, búzá­ban, kenj’érben, akkor iskolák­ban, lakóházakban, üdülőkben. De az ország csak azzal tud gazdálkodni, csak azt tudja szétosztani, amit megtermel­tünk. Ha többet termelünk, akkor több jut új építkezések­re, új gépeikre, amelyek meg­könnyítik munkánkat. Az erőmű áramot ad a gé­peknek, világosságot, kénj’el- met az otthonoknak. Több árammal több gépet tudunk működtetni, s a legkisebb ta­nyához is eljut a fenj’. Az új gépeket nem tudja ke­zelni, irányítani az, aki nem ismeri szerkezetét, működési elveit. Az ismereteket csak ta­nulással lehet megszerezni. Ta­nulni pedig nem lehet, veszeke­dések, ellenségeskedések köze­pette ... A felsődobszaiaknak mind­erről még beszélgetniük ke1!, jó szóval és égjem ás iránti se­gítő szándékkal. Ruítkay Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom