Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-05 / 208. szám
Szombat, 1964, szeptember 5, ESEAKMAGTAKÖRSZÄ« 3 Új műalkotás: a kerámia táblakép Eschenbach Jenő keramikus művész érdekes, új alkotással, a különleges eljárással készült kerámia térképpel lépett a közönség elé. A modern lakások és épületek díszítésére kiválóan alkalmas táblaképek a művész Fényes Adolf terembeli kiállításán nagy érdeklődést kelletlek. Kfiszlct a műteremben. Előtérben a Házak című táblakép. Fiatalok, felnőtt poszton A megbecsülés aranyfedezete a munka Kacskaringós utak — A mélyből a magasba — A brigádt mint családfő — A megtalált hivatás Baradiai barangolás Az etimológusok szerint a páradió szóból ered a név, elferdítve persze. A pára a barlangok száján ömlött ki télvíz idején, s egy időben páradiónak nevezhették a hegyet. A másik feltevés, hogy aszkéta barátok lakták a barlangot, s a barát-lakból formálódott Baradlának, a világ második legnagyobb cseppköbarlangjá- nak neve. Hossza 22 kilométer (az amerikai Karlsbad Cave-i 30 kilométer), Domicától Jósvafőig. Már az ősember is ismerte, s tömegesen lakta, ma is találni még értékes archeológiái leleteket az új oldalágakban. Petőfi kéziegye a barlang falán Szépségét rég csodálják már. Olyanok is, mint Csokonai Vitéz Mihály, aki 1801. július 5- én meglátogatta Ragályi Gedeon gömöri nótáriust. A költő elragadtatva ír a barlangról — az egykori -diákok soraiból tanulták a természetleírás stilisztikáját. Petőfi útleírásában említi Aggtelek szépségeit. S azt is, hogy otthagyta kézjegyét a barlang falán. A kézjegyet megtalálták — ovális hosszú betűkkel vezetéknevét jegyezte ide a nagy költő. Kossuth Torinóban élt, s emigráns éveiben 100 oldalas tanulmányt írt az aggteleki cseppkőbarlangról. Townson. a híres kanadai földrajztudós is elzarándokolt Aggtelekre, mely akkor a világ legnagyobb cseppkőbarlangjának számított. De az ő neve oda kívánkozik. ahová a kutatókét, a bátor felfedezőket jegyzik fel. Mert amíg a mai ember vonattal, autóbusszal könnyedén, rövid idő alatt meglátogathatja a természet remekbeszabott csodáját, addig tudósok, kutatók százai ugyanezért éveiket áldozták fel. resztély nevéhez fűződik. Az aggteleki bejáratot is leírja, s mintegy másfél, két kilométert tárt fel a barlangból. A múlt században Vass Imre gömöri bányamérnök kutatta a barlangot. Ismeretlen helyekre jutott el, feljegyzései nehéz munkájáról vallanak. „1822—23—24. évek hosz- szantartó szárazsága azon reménységet gerjeszté fel bennem, hogy a tó talán meglábalható lett, s a barlang bel- jebbi részeibe juthatnék, s azoknak felfedezésével a barlangot nevezetesebbé, s a hazámnak ebbeli ritkaságát a külföld előtt nagyobb figyelemre méltóvá tehetem... S végre az 1825. esztendő Szent Iván hava első napján (augusztus 1-én) által vergődtem a Vaskapunka kelepcés vermein, egészen a tóig.” Piros villanymécses őrzi a nagy kutató emlékét a Nagyteremben, ahonnan a Vaskanu „kelepcés vermeit” megközelítette ... Kaffka beleőszült és tönkrement... Vass Imre a Styx pataknál megpróbált átjutni. Aztán mert nem sikerült neki, hát abban bízik — mint írja —, hogy majd a szerencsés utódok valamelyike. Kaffka Péter volt az a szerencsés. aki a barlang utolsó halszáz méterét felfedezte. Az ő javaslatára vágtak Jósvafőn. a Farkas-torokban mesterséges bejáratot a Baradlán. A költségek felét ő vállalta — tönkre is ment. bele is őszült, s elkeseredésében kivándorolt Kanadába. Ma is ott él. s az illetékesek gondolhatnának rá: meghívni az óhazába, hogy megtekintse, meggyőződjön róla. munkája, áldozata nem volt hiábavaló, a barlang valóban minden ember számára hozzáférhető. épít. Említésre méltó a Barad- la cseppkőbari an g volt igazgatójának. Jakucs Lászlónak munkássága. Könyveit több nyelvre lefordították. Százezrek vándorolnak ide... Érdekesen alakult a csepp- köbarlang idegenforgalma. A múlt században havonta ezer ember tekintette meg a barlangot. A harmincas évektől már havi 4—5 ezerre növekszik. A felszabadulás után tízezer a számuk. Azóta egyenletesen növekszik. 1963-ban már 124 ezren látogattak el Aggtelekre. Jósvaíőre. Ez tette szükségessé. hogy a. létesítményeket korszerűsítsék. Magyari Gábor igazgató elmondotta. hogy nagyszerű terveket készítettek. s bővítik az idegenforgalom lehetőségei l. Jelenleg elsőosztályú szálloda üzemel Jósvafőn. Aggteleken pedig turistaszálló. Aggtelek világítását is korszerűsítik, még ez őszön kicserélik a 30 kilowattos berendezést 240-es- re. Egyre sűrűbben koncerteznek a barlangteremben, s ha a személyzetét bővítenék, nem lenne gondjuk a hosszú túrák levezetésével sem. Baradla jó kezekben van. A fiatal igazgató képzett geológus, s szenvedélyes barlangkutató. A barlang szépségeit leírni — nehéz vállalkozás. Ajánlani megtekintését, ez a legtöbb, amit tehetünk. Baráth Lajos X fiúk mind a tizenkettőn eljöttek. Egy kis haditanács titán a brigádvezető. Kupái Ferenc intésére megkezdődött a -munka. Úgy belemeleged lek a vaspakolásba, ebbe a kis különmunkába (terven felül), hogy az első pillanatban nem is hallották, amid«»' egyikük elkiáltotta magát: — Nézzétek csak! Itt van a lányunk is... A brigád egyetlen nőtagja, Hermann Pirosika a következő percben már rájuk is köszönt, aztán megeredt a szava: — Nagyon szép, mondhatom. Engem Iri akartatok hagyni ebből a munkából... Talán féltetek, hogy túlteszek rajtatok? — fordította tréfá- sabbra a szót. Amazok csak álltak, és egy szusszanásnyi idő után kibökték. hogy kímélni akarták, mert hát a vaspakolás mégsem lánynak való dolog. De azért titokban tisztelettel néztek rá. hiszen Piroska eléggé kacskaringós utakon talált önmagára. Próbaidősként lépte át a gyár. ott is az elektrolízis üzem kapuját. A napok gyorsan teltek, de Piroska munkája, magatartása bizony kívánnivalót hagyott maga után. Egy csapásra az a vélemény alakult ki róla, még az idősebb szaktársak között is, hogy fe- 'r'l'!'Uen, pökhendi. Egymás titán követte el a felelőtlenebbnél felelőtlenebb hibákat. Egy vegyiüzemben a laboratórium munkája szinte sarkköve a gyárfásnak. Az elemzések. a mérések pontosságán igen sok múlik, a kislány főleg ebben volt pontatlan. S ha szóltak érte. félvállról felelt. Pedig mindenki jószívvel Volt hozzá. Óránként kellett elemzést adnia, s ha adott, az nem volt pontos. Gyakran pe- f,’g egyszerűen megfeledkezett róla ... Nem ismerte az. üzemet. úgy tűnt, hogy nem is akarja megismerni. Nem tudta, mit. miért csinál, pedig munkatársai állandóan segítették. A próbaidő lejárt. Az üzem Vezetői, a könnyebb megoldási: választva, nem hoszabbítolták meg szerződésót. Ekkor lépett közbe a brigád. Mert akármin*, akárhogy is volt. maguképak tekiptették Hermann Piroska ügyét, s minden hibáin ellenére is megszerették, mint a brigád egyik tagját. A műszak végén rendkívüli brigádgyűlés* hívtak egybe. Mikor mindannyian együtt voltak, a brigád vezetője közölte; — Piroska, rólad van szó... A jövődről, az életedről .. > Mondd el nekünk, hogyan képzeled el az életet, mit akarsz tenni, milyen terveid vannak? Tizennyolc éves vagy. előtted az egész élet. A komoly szavak, és az a ’tény. hogy foglalkoznak, törődnek vele ezek a fiúk, akikkel eddig együtt dolgozott, de foghegyről dobálta feléjük a szavakat, meglepte. De itt már majdnem eltört a mécses. Lehajtott fejjel ült, a meglepetéstől a szavak is elakadtak. Biztatták, bátorították: — Ne félj, beszélj nyugodtan. hiszen segíteni akarunk... — De hiszen már... A mondat közepén megtorpant. Amit gondolt, kimondták a fiúk. „... már úgy gondolod. minek, úgy is elmégy.” — Nem! Éppen azért vagyunk most itt, hogy megbeszéljük: tudsz-e változtatni eddigi magatartásodon? Mi szeretnénk, ha így lenne. Vállaljuk a felelősséget. S az üzem vezetősége megváltoztatta határozatát. Meghosszabbították a szerződést. A garancia, amit a brigád nyújtott, olyan dokumentum, amelynek értéke van. Az üzem vezetői is belátták; ez a helyes út. hiszen a brigád úgy lépett fel. mint féltő, aggódó családfő, áld védelmébe veszi becsületes, de könnyelmű gyermekét. S Piroska, a brigád tagja, a közösség „tékozló” gyermeke sorsáról volt most szó. A mélypontról nehéz felkapaszkodni egy magaslatra, de ha valaki nagyon akarja, s hisz is benne, hogy lehet, akkor sikerül. S ha olyan támpont van, mint egy brigád ereje, akkor a nehézségek is könnyebbeknek tűnnek. S Hermann Piroskának sikerült ez a küzdelem. A fiúk mindig találtak módot és lehetőségei arra, hogy magyarázzanak. tanácsokat adjanak, mit, hogyan kell csinálni, mii gyártanak, s hogyan. Piroskát, miután mindinkább megismerte ■ a gyártás technológiáját, egyre jobban érdekelte, amit csinál. Ma már úgy ügyel munkájára, mint szeme fényére. Váltóműszakra járnak. S különösen az éjszakás műszakon éber a kislány. Szinte inspekciót tart. Ha észreveszi, hogy valamelyik fiú kissé fáradt. odamegy hozzá, szóval tartja, nehogy véletlenül elaludjon. Mindig tettrekész és lelkiismeretes. S ami a legfontosabb, megtalálta helyét, hivatását— magára talált... Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy ma már így nyilatkoznak róla: — A brigád egyik legértékesebb tagja. Mindig lehet rá számítani. Olyan a munkája, hogy nyugodtan, dolgozhatunk. Megállja helyét. S ezt nemcsak a brigád tagjai mondják, hanem az üzem vezetői is. Most az a legnagyobb gondja Hermann Piroskám a1;, hogy vajon íelveszik-e a vegyipari technikumba. Mert jelentkezett a levelező tagozatra. Reméli. hogy sikerül. Azok az idők. amikor kifelé állt szekere rúdja. már csak mint kellemetlen, rossz emlékek bukkannak elő néha-néha. Megbecsülés övezi, aminek, ő is tudja, aranyfedezete a munka. S mindennek írásos bizonyítéka az is, hogy végleges munkaerőként tartják nyílván az üzemben. S ezért nagyon hálás munkatársainak, a brigádnak. (— th) Pénzhamisító masina A népek jól ismerték az aggteleki cseppkóbarlangot. A török-tatár dúlások idején ide menekültek, itt találtak biztos búvóhelyet. A középkorban a pénzhamisítók „fellegvára” volt a barlang. Feltehetően a Túróczy-család veretett itt pénzt, a gépet, ócska, masinaszerű tákolmány, meg is találták. Tudományosan már a XVIII. században foglalkoztak a cseppkőbarlanggal, sőt ezekben az évtizedekben megindult az idegenforgalma is. Az első részletes felmérés Raisz KcKaffka nem bírta kivárni, hogy fellendüljön az idegen- forgalom Aggteleken, s Jósvafőn. Pedig akkor már elindult a hír, mely . emberek százezreit vonzotta Baradlára. A tudósok, a felfedezők sorába tartozik Kessler Hubert neve is. Uj feltárásokkal gazdagította a barlangot, megtalálta a barlang alatti határ összekötő folyosóját. Az ő érdeme, hogy a Vass Imre által feltérképezett 8,5 kilométerből 22 lett Kessler fáradhatatlannak bizonyul. Elkészíti a barlang villanyvilágítási tervét gondozásba veszi a Tengerszem tavat, szállodákat válón bemutatták. Az élet árnyékos oldala című francia filmet, amely a kritikusok és a közönség körében egyaránt ellentétes véleményeket váltott ki. — FURCSA kis állatcsalád alakult ki Csikóstöttös Baranya megyei községben. Égy kutyamama kiskutyája mellett két elhagyott malackát is felnevelt. A kiskutya és a malacok elválasztás után is együtt játszadoznak, egy vályúból esznek, s jelek szerint tartósnak ígérkezik a kutya-malac barátság. Csipke9 som, szeder Äz illatos málna és az áfonya szüret je után most szedik a csikkét, a somot és a szedret a zempléni hegyek erdőrengetegében az Erdei Termeli Vállalat sátoraljaújhelyi üzemegységének szorgalmas dolgozói. — A csipkeszüretnek még az elején vagyunk — mondja Mezey József, a vállalat vezetője. — Tíz vagon az őszi csipkeszállítási tervünk, s olyan kitűnő termés mutatkozik a makkoshotykai, az erdő- bényei, a hutai erdőrészekben, hogy ezt a mennyiséget minden bizonnyal sikerül is be- gyűjtenünk. Igen gazdagnak mutatkozott a nyár folyamán a szedertermés is, sajnos, az aszály sokat ártott neki, a gyümölcs létartalma lényegesen csökkent. Eddig száz mázsát szállítottunk belőle a miskolci léüzembe. Nagyon értékes erdei gyümölcsünk a som is. Ebből ötven mázsát adtak át a szedők, de a zempléni erdőkénél sokkal gazdagabb a bükki erdők terelése, főképp Szin, Perkupa, Jósvafö, Aggtelek környékén, ahonnan eddig 700 mázsát szállítottak be a miskolci üzemegységbe, és még legalább 300 mázsányira lehet számítani. — Az őszi erdei gyümölcsök közül szintén most szüretelik a vadalmát, a vadkörtét, s később kerül sor a kökény szedésére. Ezekből is tekintélyes (mennyiséget igyekszünk átadni a miskolci feldolgozó üzemnek, ahol hétféle szörpöt készítenek a bükki és a zempléni erdők illatos gyümölcseiből. Kitűnő som-, áfonya-, csipke-, szeder-, vadalma-, vadkörte- és vegyes szörpjeink iránt olyan nagy a kereslet, hogy a keleti és a nyugati országokba bármennyit szállíthatunk, minden mennyiséget átvesznek belőle. Fúvószenekari térzenék Diósgyőrbe:: és Miskolcon A Bartók Béla Művelődési Ház fúvószenekara szeptemberben öt alkalommal tart térzenei koncertet a különböző lakótelepeken. Szeptember 2-án adták az elsőt, majd ezt követően, 9-én a Kilián-dél lakótelepen, 16-án a Kilián- északon, 23-án a Nyírjesben, 30- án pedig a Gyula utca környéki bérházak lakóit szórakoztatják. A fúvószenekari térzenék minden héten szerdán, este 6 arakor kezdődnek. Bányásznap előtt Egys _ r könvözer mar költ^m itt. Akkor is szeptember eleje volt — nézett körül az öreg az üzletben. A mennyezeten függő csillárok pajkosan dobták az öreg ráncos arcába a beóvatoskodó napsugarakat. Húszán, huszonötén álltak, válogattak a boltban. Bányászok, asszonyok, vegyesen. Az öreg félkönyölcre támaszkodott a pulton, úgy beszélt. — De akkor még Gerbhardt úr volt a boltos. Itt! Ebben a helyiségben. Fűszert árult Gerbhardt úr. Mondom neki: Aranyos Gerbhardt úr, az a szegény asszony a citromos teát áhította meg. Halálán van szegény. Nincs! Fizesse ki a két hónapi elmaradását, aztán lesz tea is. citrom is. A fiókból kivett egy kövér citromot. De halálán van. Gerbhardt úr. Az isten megáldja. Nem adott. Úgy halt meg szegény asszony. Nem ihatott utoljára citromot se. — Most meg, ni csak. televíziót akarok vásárolni — nézett vissza az elárusító pult köré tömörülő bányászokra büszkén, kihívóan. — No, öreg! Elég a propagandából — hegyeskedett egy fiú. de rá se nézett az öregre. A Pannóniát becézte simogató ujjaival. — Bolond gyerek — horkant fel az öreg. — Tudsz is te valamit? Mit. éltél te? Mit kínlódtál? Elibéd gurult a szép élet. mint az egészséges jo- nathán alma. Te meg csak harapod. Meg csámcsogod. Ha meg valaki a légi keserűségéről beszél, hát csali vicsorogsz, mint akinek foga közé szorult az alma héja. — Hol vagyunk már attól az időtől apuskám — hetykél- lcedett a fiú. A féket, a kuplungot próbálgatta a kinézett ««motoron. Két nap múlva ezen a csodapiros muszikáló gépen; száguld végig a telepen. Ezt > félre teteti magának. J — Bizony hol! Négy lányt< adtam férjhez — bólingatottj az öreg saját bizonygatására.! — Négyet! Most meg a hűség-« pénzt magamra költőm. Tele-J víziót veszek. < — Aztán minek az magá-J nak? Maholnap íajrontot mond magában az élet... —« mondta volna még a fiú, de] egy markos kéz kituszkolta az« ajtón. Szeme ijedten rebbent.; Nem is látta, amikor az üz-i leibe jött, annyira el volt fog-; lalva a motorral. i — Tűnj el, te szemét. Az1 öreg harminc évet töltött a, föld alatt. Te meg négyet. Ak-« kor járjon a pofád, ha te is ... j Nem mondta fölösleges. Ez a szemtelen csil- ! lés soha sem fogja élni az1 öreg keserves bányászéletét. J Vitocze Zoltán <
