Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-05 / 208. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MÜGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJX XX. évfolyam, 208. szám ARA; 50 fillér Szombat, 1964. szeptember 5. Elhatározásukat végrehajtották Növekedett a kör set es itett iskoláit száma a sátoraljaújhelyi járásban A~, elmúlt tanév végeztével megírtuk, milyen erőfeszítések árán törekszik a Sátoraljaújhelyi Járási Tanács arra, hogy magasabb szintre emelje az általános iskolai tanulók nevelését. A határozat értelmében már régebben megkezdték az apró, osztott iskolák körzetesítését. A tanév befej eztekor a járásnak hét körzetesített iskolája volt, a mostani évkezdéskor már tizennégy van. Köszönet érte A tanács' a körzetesített székhelyeken minden feltételét megteremtette a szakosított oktatásnak: gondoskodott tantermekről, pedagógusokról (nagy „tanár-mozgósítás” volt a nyári hónapokban), ugyanakkor a Közlekedési Vállalat segítségével megoldotta a tanulók szállításának bonyolult problémáját is. „Ez úton is elismerésünket kell kifejeznünk Bíró Tibornak, a vállalat főelőadójának, aki megértette célunk fontos voltát, s a legnagyobb készséggel fáradozott a szállítási gond megoldásán. A szülők megértő magaMegkenitélk a gépi szerelést a Hejőcsabán épla Éj EiiÉsziiiil$en A Hejőcsabai Cementgyárban az építőanyag-szükséglet Jobb kielégítésére több mint Százmillió forint költségelőirányzattal, korszerű mészmű épül. A beruházó és a kivitelező vállalat jól összehangolt Együttműködésének eredményeként az építési munkák Annyira előrehaladtak, hogy a béten, jóval a tervezett idő előtt mind az öt aknakemen- Ce gépi szerelését megkezdhették. Az építési munkában részvevők arra törekednek, hogy az eddig elért több hónapos időnyereséget mecsak tartsák, hanem tovább növeljék, s az egyik kemencét a megadott határidőnél sokkal előbb, a jövő év közepén átadhassák. Erre azért van szükség, hogy az országban elsőként földgázzal működő, új típusú égető kemence üzemeltetéséhez időkiesés nélkül tapasztalatokat szerezhessenek, s azokat a többieknél hasznosíthassák. Az új üzem, amelyhez munkás- szállás, hatszáz személyes korszerű öltöző-fürdő, üzemi konyha és étterem tartozik majd, a terv szerint a jövő év végére készül el. A korszerű mészmű üzembe helyezésével (miután minden munkát gépek végeznek, automatikusán oldanak .meg),- évente, száztízezer tonna égetett mész készül majd az építkezésekhez. Hasznos kísérletek A miskolci Tüzeléstechnikai Kutató Intézet szakemberei igen értékes segítséget nyújtanak a budapesti üzemeknek is, hogy azok, az országos terveknek megfelelően, minél előbb rátérhessenek a magas kalória jú, kénmentes tüzelőanyag, a földgáz rendszeres használatára. Az elmúlt évben hatszáz fővárosi ipari kemencét Vizsgálták meg. h-ogy megállapítsák: a földgáz-tüzelés bevezetéséhez milyen átalakításokra. konstrukciós változtatásokra van szükség. A vizsgálatok eredményét az ajánlott megoldásokkal, megfelelő műszaki dokumentációval a kívánt módosítások elvégzéséhez már korábban átadták. A kutató intézet által kikíKögsöntriik n Kassai Állatni Ssinhásat Ma este lép először a miskolci közönség elé a Kassai Aiiaini Színház opcraegyiiUe- Sc, hogy Verdi örökbecsű művének, a Nabucco-nak bemutatásával művészi értékű élménnyel gazdagítsa a miskolci operakedvelőket. Holnap a balett kedvelőinek igényeit elégítik ki a kassai vendégművészek Csajkovszkij Hattyúk tava című balett-játékának bemutatásával. Kassai vendégeink most viszonozzák a Miskolci Nemzeti Színház júliusi kassai vendégjátékát. Szeretettel köszöntjük x őket Miskolcon, érdeklődéssel várjuk előadásukat, s hisszük, hogy színházi együtteseink cserei tovább erősítik barátságunkat, a két nép kulturális kapcsolatait, és nemcsak a most következő két estén, hanem a későbbiekben is sok emlékezetes művészi élménnyel gazdagítják majd mind a miskolci, mind pedig a kassai közönsé- CeL sérletezett égőfajták nagy előnye, hogy azok jóval olcsóbbak, ezenkívül a korszerűség, a tartósság, a hatásosság tekintetében azonos értékűek a külföldivel. Az égők behozatalának elkerülésével, illetve azok hazai gyártásával mintegy félmillió dollár kiadástól mentesül a népgazdaság. tartásáért és hozzáállásáért is elismerés jár. Néhány esetben szükség volt ugyan rá, hogy meggyőzzük a szülőket: ne sajnálják a havi útiköltséget, mert a kiadás megtérül gyermekük nagyobb tudása által — végül azonban teljes lett az egyetértés.” Az utazás havi díja 11-től 44 forintig terjed, do hát... valamit, valamiért. „Célunk: az összevont osztályok megszüntetése“ A járásban nagyon sok a kisközség. Természetesen sok az apró iskola is, így elkerülhetetlenek az összevont osztályok. A körzetesítés kialakításával tantermek szabadulnak fel, ami azt jelenti, hogy 1968- ra a legtöbb iskolában megszűnik a zsúfoltság. A felső tagozatú tanulók nem kényszerülnek rá, hogy összevont osztályokban tanuljanak; az alsó tagozaton viszont szülcségte- lenné válik a „kétműszakos" tanítás. A körzetesítést tervszerűen és lépcsőzetesen hajtják végre. A tanácsnak szilárd elhatározása, hogy addig sehol „nem vágnak bele”, amíg a feltételeket nem biztosították. A programban változatlanul szerepel a fejlesztés állandó gondja: újabb szaktanárok alkalmazása, tantermek létrehozási», és ami nagyon fontos: a gyermekek szállításának biztosítása. Ez utóbbinak pedig az az elsőrendű feltétele, hogy megjavítsák az utalóit, valamint rövidítő bekötő-utakat építtessenek. A gondok-bajok ellenére egy azonban bizonyos: ha a járási tanács ezentúl is szívén viseli az iskolarefonumal ösz- szefüggö körzetesítés sorsát, 1968-ig kétséget kizáróan új alapokra helyezi az. általános iskolások korsz.erű nevelését, s egyben megteremti a lehetőségét annak, hogy a kisközségek kisdiákjai középiskolákban folytathassák tanulmányaikat. (—la) Az aggteleki cseppkőbarlang (Riport a 3. oldalon.) Miníenv huszaneíezsr fonna vasércMfglíel köszöntik a fcásyssznapo! a rudabányofak A ruclabányai dolgozók az év első két hónapjában több mint 15 ezer tonna vasérccel termeltek kevesebbet, mint amennyit tervük előírt. A jelentős mennyiségű ércre azonban a hazai nagyolvasztóknak mielőbb szükségük volt. Ezért az üzemben az adósság törlesztésére széleskörű múnka- vei-senyt indítottak,' amelyet a műszaki vezetők számos intézkedés bevezetésével tettek eredményessé. így a vasérc zömét adó külszíni fejtéseken,’ ahol nagy teljesítményű gépek segítségével bányászkodnak, az idén először szerveztek önálló fúró- és rebbantó-brigádokat. A nagy szakmai gyakorlattal rendelkező csapatok az előre kijelölt területeken, egymást váltva dolgoznak, és az üzemidő jobb kihasználásával biztosítják a termelés folyamatosságát. Az éj szervezéssel, valamint a nagy termelékenységű, úgynevezett pados robbantás bevezetésével a í-uda- bányaiaknak a félév végéi'e sikerült behozniuk elmaradásukat. Így a bányászok a termelésen kívül már a költségek csökkentésére is nagyobb gondot fordíthattak. A mélyművelésű Cagarin-aknában, a szovjet tapasztalatokat hasznosítva. olyan fejtés-rendszert vezettek be, amellyel a drága elővájási munkáltat szinte a felére csökkentettéit, és az ed-, diginél jóval nagyobb érctömegeket robbanthatnak le. A műszaki és a fizikai dolgozók közös összefogásának eredményeként, a bányásznap tiszteletére péntek reggelig mintegy 25 ezer tonna barna- és pátércet adtak terven felül a hazai nagyolvasztóknak. Kilenc éra; X „Mezőgazda- sági Kiállításhoz” feliratú villamosolt szorgalmasan szállítják a vásán-a igyekvőket. A türelmetlenebbek már az előző kocsikra felkapaszkodtak, s most már idegesen topognak a kapu előtt. Végre kinyitnak a pénztárait, a kapusok helyükig állnak — megkezdődik a nap. Az előrelátók már í-égen, még otthon, vagy az utcai árusoknál megvették a belépőjegyeket. Előttük máris szabad az út. A jegykezelés után a legtöbben megállnak tanácskozni: hol is kezdjék a vásár megtekintését. Jobbra menjenek először, vagy talán balra? Aztán a többség balra indul el, mert ott közelebb van az első pavilon. Növénytermesztés — olvasható a felirat. A pavilon belseje Ízléses, szép elrendezésű. Éppen most igazgatják a miniatűr zsákokban, hárem oldalú. világoskék maslival összefogott üvegprizmákban országunk leghíi-esébb. legtöbbet és legjobbat, termő búzájából. kukoricából, árpájából a „maroknyi” mintákat. Előttük a tábla: melyik tsz, vagy állami gazdaság földjén termett, milyen területen, és milyen átlagtermést adott. Természetesen a legjobbaknak járó díjak is ott vannak. * Könnyű megkülönböztetni ebben a pavilonban a magyarokat a külföldiektől. A külföldiek mindent figyelmesen, megnéznek, a tolmáccsal minVásári mozaik den felii'atot elolvastatnak, sokszor szó szerint jegyzetelnek. összesúgnak, vitatkoznak, de a kiállítók neveit nemigen olvassák. Nekik nem jelent túl sokat néhány, számukra ismeretlen tsz. vagy falu neve. Azonban a magyarok első dolga figyelmesen végigolvasni az apróbetűs táblácskákat. Pedig van belőle bőven. De nem számit, minden fáradságot megér, ha az ember egy ilyen jelentős helyen megtalálhatja saját faluja, termelőszövetkezete nevét. * Éppen a répa „telep” előtt állok. A kis. fonott kosarakban két-hárem répa fekszik, vagy áll. A pavilon közepén hatalmas piramisba rakták össze a kosarakat. — Tetszik látni, az a miénk! — mutat szomszédom a piramis legmagasabb pontján álló hatalmas répafejre, amelyen a „fő díj” feliratú tábla áll. — A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezeté — mondja máris, szinte kérdezés nélkül Győrfi Antal növénytermesztési brigádvezető. — Nagyon örültünk, amikor meghallottuk. hogy miénk az első díj. Igaz. sokat dolgoztunk érte, de országos hírnevű tsz vagyunk — teszi hozzá büszkén —. ki kellett rukkolnunk. Hírünkhöz méltó termést akartunk produkálni.' Sikerült. 592 holdon 308 mázsás átlagtermést értek el. A tsz tagjai örömmel jönnek a kiállításra, hogy saját szemükkel is lássák: az ő cukorrépájuk, amelyet nagy gonddal vetettek és ápoltak egész éven, pompázik ott fenn a magasban. A termelőszövetkezet ar- »•a foi'dítja idei szociális keretét. hogy lehetőleg minden tsz-tag eljusson a vásárra. Eddig százan voltak fenn. de a jövő héten is kétszer fordul majd az autóbusz. Persze, nemcsak a répa nyert díjat, elvitt még néhány arany-, ezüst-, bronzérmet a nádudvari búza. árpa is. Egy idős házaspár már hosz_ szú ideje álldogál a lencsomók előtt. Különösen a néni nézegeti nagy szakértelemmel. Lajosmizséről jöttek. Nyugdíjasok. Kertjük azonban, mint megtudjuk, még mindig csodálni való. Tele sok-sok féle, szebbnél szebb virággal. — Valamikor én is jártam lent nyűni — mondja Horváth néni. Bizony régen volt. De még most sem felejtettem el. milyen az igazi len. Ez itt — mutat a hasábba összefogott lenre — nagyon szép. Jó magas. Micsoda vásznat szőttünk mi az ilyenből! — Hogy tetszik a kiállítás? Kérdésemre mindketten örömmel, szinte egymás szavába vágva válaszolnak. — Minden kiállítást megnézünk, már éveli óta. Négy évvel ezelőtt is voltunk itt De ilyen szép, ilj’en sok látnivaló. ennyi pavilon még sosem volt. Legjobban talán a kertészet tetszik. Csodálatosan szép virágokat láttunk. Találtunk olyanokat is. amelyek még hiányzanak kertünkből. Ezekből már be is vásároltunk. Még s»k mindent nem láttunk, de még előttünk a nap. Csak az utolsó vonattal megyünk haza! Tíz óra. Most már nehéz közlekedni a pavilonban. Itt is, ott is nagy csoportok állnak. Most érkezett hatvan csehszlovák, az előbb harminc román látogató. A szakmai tanácsadók. akik a gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói közül kerültek ki. szorgalmasan magyaráznak a kérdezőknek. Borsodiakkal, sajnos, nem volt szerencsém találkozni. de biztos közülük is lesz olyan, aki szorgalmasan végigböngészi a kiállítók nevét., keresve a hazaiakat. S nem teszi hiába, talál majd ismerős nevet, hiszen itt van a tak- taharkányi Haladás Termelő- szövetkezet aranyérmet nyert tavaszi árpája, a Taktaközi Állami Gazdaság és a takta- harkányi Uj Élet Tsz ezüstérmes tavaszi árpája, bronzérmes szójája, illetve dohánya is. Juháss Judit • »ociegce<««ieMtm Jaj, de szcinbáiiíó! Igazán derűs látvány Tiszaszederkény-V jvá- ros, amint a nyárvégi napsugár végigpásztázza pasztellszínű házait, ezer színben villantja fel a gondosan ápolt parkocskák, virágágyások szemkápráztató, tarka foltjait. Gyönyörködtető szép látvány, kultúrálj környezet. Azonban i'annak olyan foltok, látványosságok is, amelyekre árnyék esik. Nem. egy helyen gazos az út széle, a gyepsávból nem irtják a gyomot, és ez bizony nincs összhangban a városkép egészével, bántja a szemet, káros kö vctkezlctéscket enged levonni a környező házak lakóinak társadalmi buzgalmáról és az utak, terek, parkok kezelésével hivatalból foglalkozók munkájáról egyaránt.. És még valcmi. Az egyik nagyobb téren (de kár, hogy még mindig nines neve egyetlen utcának, vagy térnek sem!) az étteremből kijövet balra, szinte orgiát ülnek a színek, viliódzva pompázik a solcszínű virág a füves térséggel határolt mértani idomokban, de előtte, beleépítve a gyepbe (jaj. de szembántó!) két, kátránnyal telített oszlopcsonkon ormótlan vasszerkezet, áramkapcsoló, vagy ilyesmi. Tönkreteszi az egész tér 1 képét. Tudjuk, hogy szükség van rá, de azt is tudjuk, hogy a kulturált környezetben, a jó ki képzésű téren lehetett volna valami esztétiku- sabb megoldást is találni, mint ahogy számos városban a trafókat, kapcsolókat már korszerű, ízléses szerkesztésű szekrényben helyezik el, ami harmonikusan illeszkedik a környezethez. Szeretnénk hinni: Ti- szaszederkényben sem sokáig éktelenkedik e provizórikusnak látszó, de igen szembántó, elavult megoldást tükröző létesítmény. ftt •••••••••••••••••••a