Észak-Magyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-27 / 227. szám
Vasárnap, 1581. szeptember 27. ÉSZAKMAGTARORSZAG Mit jelent egy iskolai kirándulás? masszázs, mint gyógymód Háztartási újdonságok A masszázs célja a bőr fokozottabb vérellátása. Masszírozni mindig az anatómiai szempontból egésznek számító testrészt kell, mégpedig a szív irányába haladva. As egész test masszírozása esetén figyelembe kell venni egyes olyan megbetegedéseket, amelyeken a masszázs esetleg ronthat. Ilyenek például a különféle bőrbajok, a hőemelkedés, a fertőző betegségek, a gyulladások, a visszér-megbetegedés, a vér-, a szív- és az érmegbetegedés, a cukorbaj. stb. A masszírozás olyan mozdulatokból áll, mint a simítás, a dörzsölés, a gyúrás, az iitoga- tés, a rázás (vibrálás). A kozmetikában is alkalmazzák ezt a masssirozási módot, főképp a kozmetikai intézetek dolgozói foglalkoznak vele. Az egyszerű, úgynevezett auto- masszázst ki-ki maga elvégezheti. Segítségével fokozhatják az arcbőr vérellátását, de nem pótolhatják vele a kozmetikai intézetekben alkalmazott szakszerű masszázst. Az arcmasszázs úgy történik, hogy ujjaink hegyével a szív irányába haladva, simogatás- szerűen masszírozzuk arcunkat. Hogy a masszázs hatásosabb legyen, a zsíros arcbőrre alkoholos oldatot, a száraz arcbőrre zsíros krémet kenünk. A zsíros arcbőr alkohollal való lemosásakor jó hatása van a gyúrásnak is. Ujjainkkal széthúzzuk a bőr ráncait, s a faggyúmirigyekböl kinyomjuk a felgyülemlett faggyút. A masszírozás iránya ebben az esetben is az előbb említett legyen. Száraz bőrnek jót tesz az ütögetés. Ennek helyes módja: hol az egyik, hol d másik kezünk kissé behajtott ujjaival ütögetjük arcunkat. Jó. ha az automasszázst <tz arc krémezésekor is alkalmazzuk, s hogy hatásosabb legyen, az előírt módon végezzünk, hogy előmozdítsa a vérkeringést. Ha nem vagyunk bizonyosak benne, hogyan és mikor alkalmazzuk, inkább kérjünk tanácsot szakembertől, mert a nem megfelelően alkalmazott masszázs többet árt, mint használ. Fent: Rozsdamentes, modern formájú evőeszközök.' Évek múlva is megtartja eredeti fényét, ha nem sikáljuk durva szemcséjű tisztítószerrel^ pl. VIM-mel. Tisztításához melegvizet és mosogatószert használjunk. Jobbra: autóülések behúzására készített, duplaszéles, len. vászon búlorhuzat. Modern szoba bútoraira is szép és ízléses. Balra: ötletes, zárt hagymavágó. Ha a háziasszony ezzel vágja a hagymát, nem könnyezik a szeme. Lényegében “áSíc? hírben: a miskolci 6. számú általános iskola jól sikerült kirándulást rendezett tanév elején a Blikkbe. S hogy mégis, többet írunk róla, ennek oka van. Sokat beszélünk róla: az iskola egy nagy család, amelyben a gyerekek megszeretik a közösségi életet, tanulás közben megtanulják egymást is segíteni, az úttörőcsapatban megismerik és megszeretik a szervezettség előnyeit. Igenám, de a tananyag növekedésével legtöbb idejüket és figyelmüket mégis csak a tanulásra fordítják az iskolások, s ez helyes is. Természetesen tanulás közben is kibontakozik a közösség szeretetének érzése, de azért félévente nem árt egy-két napot rááldozni, hogy az iskola' osztályainak tanulói megismerjék egymást, s ezáltal egységesebbé váljék a gyerekek nagy családja. Bartha Ernőnével, a miskolci 6. számú általános iskola egyik új tanárnőjével beszélgettem a napokban arról, hogy az órák közti szünetekben a gyerekek már a következő órák tananyagát ismételgetik, tanítás után sietnek haza, vagy napközibe — tanulni. Nem eminens-diákokról van szó, hanem általában a mai általános iskolás gyerekekről: keveset játszanak. Es főleg: keveset játszanak együtt. Pedig a játék (de nem a haszontalankodás!) hozza leghamarabb közelebb a gyerekeket egymáshoz. Amelyik gyerek játék közben barátkozik össze a másikkal, az már tanulás közben is bizalmasabban, bátrabban kér, vagy nyújt segítséget. Egymás után épülnek fel az új iskolák. Üj iskola a miskolci 0. számú, Fazekas utcai is. Ilyen helyeken a gyerekek alig ismerik egymást. És'mit jelent ezeknek a gyerekeknek egy tanév eleji kirándulás? Rz,.-Ti Klára és Pongrácz cias r.í. Erzsébet az említett iskola VIII/A osztályába járnak. Velük beszélgettem a kirándulás titán. Mindketten örömmel számoltak be az izgalmas úttörő-j árőrverseny- ről, amelyet a Királyasztalnál bonyolítottak le. A gyerekek megmutatták ezen a versenyen, hogyan tudnak elsősegélyt nyújtani, sátort verni, kötelet mászni, tüzet rakni, főzni. Plúk, lányok, jóbarátok és ismeretlenek — együtt. Ha valaki lemaradt valamiben, nyomban segített néki valaki, vagy mindenki. Volt például egy feladat: minden őrs kapott egy betűkkel teli borítékot. A betűkből 10 perc alatt ki kellett rakni egy jelmondatot. A jelmondatot a versenyzőknek, kellett kigondolniuk. — Nehéz feladat volt — hallottam Bárczi Klárától. —* Egyedül még nehezebb lett volna 10 perc alatt megcsinálni. És milyen jelmondatot gondoltak ki a gyerekek közösen? — Tanulj szorgalmasan! — Más őrs pedig ilyeneket rakott ki a betűkből: Sportolj sokat! Élj az úttörőélet szabályai szerint! — jegyezte meg Fongrácz Erzsébet. Kiránduláson, közben születtek ezek a jelmondatok. de bekerülnek az iskola faliújságaira is. Sőt fényképek, Iris írások is kerülnek majd a faliújságokra, nem csak a királyasztali járőrversenyről. számháborúról, hanem a kis elsősök forrásvöígvi, s a többi osztály tapolcai és egri kirándulásáról is. (Ruttkay) d Uékedi A Szurok-hegyi csodakereszt Beszélnek a faluban sok mindenről. Nemcsak Kékeden, hanem a környező falvakban is... Arról, hogy e hónap 12-én Kékeden, a Szurok hegy felett este 9 óra körül megjelent egy fényes kereszt. „Ä fény-kereszt dögvészt, háborút, éhínséget jelent!” Száll szájról szájra a mendemonda, és a furcsa sus- mus megborzon gatja az embereket, azokat, akik az űrhajózás korának kezdetén hisznek a csodákban. Kékeden sokan hisznek benne. Még akkor is, ha ezt. kevesen vallják be az újságírónak. A falu híre A kékedi gyógwíz híres, ahogyan elismeréssel beszélnek tájai szépségéről: hegyeit fenyőerdők nőtték be, a fák közt szenvedélyének élhet, a vadász: vaddisznóra, őzre leshet. Kisebb üdülőt is találni a faluban, mely, bizonyára, lakott település volt Mátyás király korában is.' erről tanúskodik a korabeli, műemléknek számító kastélya és műemlékjellegű temploma is. Vasút nem köti össze a világgal. Néhány éve viszont rendszeres autóbuszjárat Indul ide Miskolcról. Méais. mintha a világ végére csöppenne az ember, amikor Kékedre érkezik. Szeles őszi idő járja már. Az emberek még kínt dolgoznak a határban, Aliikét a faluban találni. behúzódnak n családi ház „várfalai” mögé. Utánunk les égy-két kíváncsi ember, de ha megfordulsz, gyorsan behúzód, nak... Kékeden, úgy tűnik, nem szeretik, ha zavarják a látszólagos nyugalmat. Mert ez a nyugalom erőltetett. Kifelé, az érkezőnek mutatják. De milyen nyugalom honolhat ott, ahol a gyerekeket esténként, csodákkal rémísztik álomba? „Én nem törődöm az ilyesmivel..." Az iskola igazgatónőjét keressük. Nemecz Józsefné 1940 óta tanít a faluban. Ismernie kell hát a községet, mint a tenyerét. — Hallott valamit a vereskereszt csodáról? — Semmit! — siet a válaszszák — Mendemonda se járja? — Maguktól hallom először! — mondja csodálkozva az igazgatónő, és sok dolgára hivatko- t zik. A faluban augusztus elsejétől hepatitis (fertőző májgyulladás) járványa van, de ahhoz, hogy’ a járási szervek intézkedjenek, egy hónapnak kellett eltelnie, a községi tanácsnak határozatot hozni, és közben 11 gyermeket kórházba szállítani!! — Mégis, hiszen mi hallottuk ... — erősködünk. — Hát.., valamit hallottam— ismeri be végül is. — Valamelyik gyerek: említette. Valaki mondta, de én nem törődöm az ilyesmivel. — Behívatná a gyerekeket? Sokáig gondolkozik. Végre eszébe jut kettő is. „Anyuka keresztet, meg angyalkát látott" Molitorisz Nándor az első. Második osztályos. Nyúlt, tekintetű gyerek, értelmes és bátor. — Anyuka is látta. A keresztet meg az angyalkákat. Az angyalkák a kereszt körül voltak. A másik Budai Terézia, negyedik osztályos. — Mizsik Karcsiéi? látták a Szurok felett. Közben a kis Molt tori sz-gye_ reket hazaküldtük: híy’ja el anyját az iskolába. Molitoriszné nem néz szemünkbe. Elfigyel oldalt, vagya padlót kutatja tekintetével. — Látott maga angyalokat, meg keresztet? — Nem láttam én ... Pedig akkor, szombaton, tizenegykor végeztem a munkával — s már panaszkodik is. hocv nehéz az élet. Férje az Ütéoítö Vállalatnál dolgozik, n föld alig terem valamit. — Háromszáz négyszögöl földről 9, zsák krumplit ástam ki, abból is egy’ zsákkal fonnyadt volt. .. — Nem is hallott a fény- keresztről? — Valamit beszélnek. K. Bodnárék... ök látták. Este kilenc és tíz között jelent még... Csak a gyerek mer igazat mondani ? Molitoriszné mindent tagad, s amikor azt mondjuk neki, hogy a gyerek mindent bevallott, akkor sem emlékszik. — Nem láttam én semmit —• erősködik. — Nekem azt tetszett mondani. hogy’ angyalkákat is. meg-, keresztet is látott — mondja kisfia a szemébe. — Nem mondtam — néz el az any’a a sarokba. A gyerek megdöbben, de most már nem hagyja igazát, és másodszor is meghazudtolja anyját. K. Bodnárokhoz is mi vittük a hírt... — Maguktól hallom először — mondja a férfi. Ebédel éppen, aztán a mezőre készülhet, a lovak az udvar sarkában, szekér elé fogva várakoznak. — Van más K. Bodnár Kékeden? — Nincs! — mondja felesége. — Ha csak apád ... De ő 73 éves, nem mehet ő már a Szurokra ... Mi egy szóval nem említettük, hogy’ a csodát a Szurok hegyen vélte látni valaki, vagy’ valakik.., — Honnan tudja, hogy a Szűrökön történt, ha egyszer nem is hallott a csodáról? Zavartan keresi a kibúvót. •— Most mondták, ebben a percben a gyerekek... Eddig egyetlen felnőtt sem merte megmondani az első szó. ra, hogy’ mit hallott a csodáról. Molitoriszné annvit elárult, hogy’ ez ..háborút, dögvészt és éhséget jelent”. Hrustyákné: Én láttam... 1 Á szálak Missikékhez vezetnek. Mizsik Károly 18 éves fiatalemberhez. Sajnos, ő nincs odahaza, Miskolcon dolgozik. Nagyanyja- azonban őszinte, néni tagad semmit. — Karcsiba elment tv-t nézni a szomszédba, mert a mienk elromlott. Kilenc után kijött cigarettázni, hát akkor jelent meg a Szurok felett, öt percig tartott, aztán eltűnt. Szólt az apjának is, de az .olyan mélyen aludt, hogy nem tudott felkelni ... — Maga szerint csoda volt? — Honnan tudjam én azt? Ha csoda lett volna, akkor’ megírnák az újságok. Meg a plébános úr is mondta volna.’ (Dajcs György’ plébános kill-' földre utazott éppen, vele nem tudtunk beszélni. A falu viszont beszél „a csodáról”, sőt á környéken is ..tudnak” a vereskeresztről, mégsincs, aki felvilágosítaná őket. hogy’ miről van szó. s miről nem lehet szó...) Mizsik nagymama segít. Elvezet ahhoz, aki „látta” a csodát, azaz a „fénykeresztet”. Közben elbeszéli, hogy egy’ alkalommal járt ő már Mátra- verebély-szentkúton, három vagy négyszer pedig Máriapó- cson ... — Igaz, sose láttam csodát — ismeri el. — Ezt se hinném, hogy csoda lenne. Talán a katonák rakétáztak. Megtaláljuk Hrustyák Gyu_ lánét. Első kérdésünkre bevallja, hogy’ igen, ő látta a fény- keresztet. — Nem is annyira kereszt volt az, csak valami volt a nagy fény’ességben. Az uram azt mondta, hogy az kereszt volt. Két óráig láthattuk. Tehát már nem öt percig láthatták, hanem két óráig. 1 i „Ne szóli senkinek, mert..." Nem nagy’ baj származik ilyen mendemondákból. Kárát elsősorban a szülő látja, amikor megszégyenül, mert másodikos kisfia szemébe mondja, hogy hazudik ... Aztán a tár-' sadalom is kárát vallja. Azotí a kékedi everekek, akiket ilyen? csoda-históriákkal mesélne!® álomba, sebzett lélekkel nőnek fel, korán eltanulják az igaztalan szót. s art. hogy’ a hazugság megtorlatlanul szállonghat-’ Mások azonban kihasználják az alkalmat, a susmust. —'Megjelent a mi falunkban’ is a veres kereszt... De ng szólj róla senkinek, meri: mát elvitték ezért más faluból embereket. — mondta P. M. egyik ismerősének. (A nevét is tudjuk, ho°y kinek mondta, de minek ideírni?) Senkit nem tartóztatott lé a rendőrség, mert „csodát vélt”. Éppen ezért fogtunk tollat mi,’ hogy a nyilvánosság segítségével útját álljuk az esetleges szélhámoskodásnak, mert volt már rá példa a hasonló „látomásokból” bőséges vámot szedtek ügybuzgó emberek. S legalább annyira sajnos? hogy vannak emberek, akik hinni tudnak ezekben a „csodákban”, s meg is fizetik a bőséges vámot. Kékeden, s máshol is. Baráth Lajos 81 iiiliflés üiefyeft, 100 milliós kapacitás Miután 1965. január elsejével összevonják a Borsod me- gy’ei Építőipari Vállalatot, valamint a Borsod megyei Villany’ és Épületszerelő Vállalatot, a megyei tanács vb. az 1965. évi építőipari kivitelezői kapacitást 100 millió forintban határozta meg. (1964-ben csak 81 és- fél millió volt.) A tervek szerint Edelényben. Mezőcsá- ton és Szerencsen új építésvezetőséget szerveznek. Az Építőipari Vállalat még 10 ipari tanulót szerződtethet Továbbképzés Ä tanácsi munka fokozott differenciálódása, az ügy’kö- rök növekedése, egy’re szükségesebbé teszi a tanácsapparátus dolgozóinak továbbképzését. Noha korántsem mondhatjuk még el, hogy’ minden rendben van, kétségtelen, eredményekről mégis csak beszélhetünk. Eddig a járási és a városi tanácsok végrehajtó bizottságai vezetőinek 50 százaléka végezte el a tanácsakadémiát, és ugyanennyi az egyetemet. 20 százalék most jár egyetemre és 17 százalék felsőfokú technikumba. Ami a községeket illeti, itt is nagy előrehaladást tapasztalhatunk. tanácsainknál Ami általában valamennyi tanács szakapparátusának dolgozóit illeti, 70.7 százalékuk rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel. A nehézségek főleg a községi apparátusok, dolgozóinál mutatkoznak még mindig. A vezetőknek persze a szervezett továbbképzésen kívül szükségük van bizonyos, speciális anyagok ismeretére is.' Ezt szakmai továbbképzéssel biztosítják. Nagy segítséget nyújtott, ehhez a megyei to- vábbképzési munkaközösség jó munkája.
