Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MI GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 191. szám Ara 50 fillér Szombat, 19G4. augusztus 15. Négyezer ragon kenyérgabona már a raktárakban van Termelőszövetkezeteink több­sége, elsősorban azok, ame­lyekben túlnyomórészt kom­bájnok vágták a kalászosokat, az aratással párhuzamosan megkezdte a kenyérgabona értékesítését, a felvásárló vál­lalattal kötött szerződések tel­jesítését. Az igazi szállítási, értékesítési „szezon” azonban augusztus, hiszen sok helyen aratógépek dolgoztak, s most csépelik az asztagokba hordott termést. A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat raktárai, át­vevőhelyei igen forgalmasak, az átvétellel ennek ellenére, sehol nincs késedelem. Az át­vevőhelyek a nap bármely idő­szakában fogadják a kenyér- és takarmánygabonát. /"•ik átadják feleslegeiket és akik nem nyérgabonatermésüket oda­adják a népgazdaságnak. Nem törekszenek fölösleges tartalé­kolásra. Azonban néhány ter­melőszövetkezetben. elsősor­ban a sátoraljaújhelyi járás területén, még érthetetlenül tartja magát a gyűjtögető né­zet. Ezt a gyenge minőséggel, s részben az igen alacsony ta­karmánygabona terméssel ma­gyarázzák. őszintén szólva, egyik sem helytálló. Igaz, hogy a kenyérgabona fajsúlya ala­csonyabb a szokottnál, azon­ban a 70-en aluli fajsúlykülön- bözet árértékét az állam ma­gára vállalja, tehát a tsz nem jár rosszul, ha terménye ala­csonyabb fajsúlvú is. Ami vi­szont a takarmánygabona-kér­dést illeti: a sátoraljaújhelyi járás máris kapott segítséget az államtól. Igv, joggal várja az ország, a népgazdaság is, hogy a termelőszövetkezetek A felvásárló vállalat szerint értékesítik kenyérgabona fölös- ■ i ~'J legüket, s nem törekszenek a való helyzet sötétebb beállítá­megyénk közös gazdaságai ed dig több mint 4 ezer vagon kenyérgabonát értékesítettek. Bár a termésátlag a várakozás alatt maradt, s az aszály né­hány helyen, elsősorban a Bodrogközben jelentős Írárt okozott, az elmúlt, illetve a korábbi évekhez viszonyítva sen a megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmag. A leg­több közös gazdaságban már az aratás előtt kijelölték azt a táblát, amely a vetőmagot szolgáltatja majd, s a terményt külön raktározzák, külön keze­lik. Több helyen azonban, fő­leg ahol a csapadék hiánya miatt apróbbak, „szorultak” lettek a búzaszemek, feltétle­nül szükség van jobb vetőmag­ra, illetve vetőmagcserére. Ügy hisszük nem árt megemlí­teni, hogy elsősorban az ilyen aszálysújtotta részeken, nem elegendő csupán a csíraképes­séget vizsgálni, ha a vetőmag minőségéről van szó. Hiszen előfordulhat, hogy a csíraké­pesség szempontjából meg­felelő, azonban alacsony faj­súlyú, apróbb vetőmag nem válik be, mert nem bír élet­erős hajtást hozni, növényt nevelni, még megfelelő talaj­erő mellett sem. Helyesebb, ha az ilyen, alacsony fajsúlyú magot a termelőszövetkezetek indokolatlan tartalékolására. Lesz elegendő jő minőségű vetőmag Bár idő még van bőségesen, lényegesen több kenyérgabona a termelőszövetkezetek többsé- termett. S ebben az esztendő­ben, a megtermelt mennyisé­get véve alapul, mind a me­gyében, mind országosan biz­tosítani tudjuk a kenyérellá­tást, anélkül, hogy jelentősebb behozatalra, kiegészítésre szo­rulnánk. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha a megter­mett kenyérgabona valóban bekerül az élelmiszerellátás körforgásába. sára, illetve a kenyérgabona becserélik. A Gabonafelvásárló gében már megkezdődtek az előkészületek az őszi vetésre. Az elmúlt év őszének szerve­zett, gyors és szakszerű mun­kája megmutatkozott az idei termésben. A korán megerősö­dött, s jó talajba került őszi vetések a kedvezőtlen időjárást is jól birták. Elsősorban ez ösztönzi a szakembereket arra. hogy most, 19G4-ben lehetőleg még alaposabb legyen a fel- A mezőkövesdi, az encsi, az készülés és a munka egyaránt, edelényi járás termelőszövet- A jövő évi jó termés egyik kezetei minden fölösleges ke- alapvető feltétele természete­Vállalat eddig már több mint 500 vagonnyi fémzárolt Bezosz- tája, fertődi és kompolti vető­magról gondoskodott. A termelőszövetkezetek már most, a cséplőgéptől beszállít­hatják a cserére kijelölt ter­ményt, hogy ne legyen gond a külön raktározással, s a vető­magot a szükséges időben meg­kapják. Ez helyes és szükséges, hiszen, bár még több mint egy hónap van hátra, jó, ha a fel­készülés, a feltételek biztosí­tása hetekkel megelőzi a mun­ka kezdetét. így elkerülhető a kapkodás, a késedelem, a fö­lösleges, még. az elmúlt év őszén is előfordult idegeske­dés. Barcsa Sándor Izsó Miklós emlékszobát rendeznek be a szobrász szülőfalujában A falusi lakosság növekvő kulturális igényeinek kielégí­tésére tavaly az országban egyedülálló kezdeményezést Valósított meg a megyei ta- hács művelődésügyi osztálya. A ) • épzőművészeti Szövetség helyi csoportjának segítségé­vel' Erdőbényén falusi képtá­rat, majd a Hemád völgyének központjában, Szikszón gra­fikai tárlatot létesített. A két állandó jellegű falusi ki­állításon a közönség neves festő- és grafikusművészek több minit száz alkotását lát­hatja. A falusi kisgalériák iránt a vártnál is nagyobb érdeklő­dés nyilvánult meg. Az idén Például a gazdag festmény és Statikai anyagot több mint 15 °2ren (köztük igen sok cseh­szlovák, lengyel és bolgár turista) tekintették meg. A két képtár idegenforgalmi szempontból is egyre jelentő­sebb tényezővé válik. Ezért a tanács most úgy határozott, h°gy a két állandó jellegű fa­tusi kiállítás színvonalát or­szágos rangra emeli. Ezért sok búndent tesznek. Az idén pél­dám az országos képzőművé­szeti kiállításokon csaknem 70 eZsr forint értékű képei, vásá­réinak. amelyekkel a kisgalé- V’ák anyagát bővítik. Az őszi téli hónapokban a falusi képtárakban a megye festő és ^afileusművészei havonta mü- vészettörténeti előadásokat, a Zeneiskolák tanárai pedig klubhangversenyoket; rendez­lek. Ezenkívül a falusi la­kosság részvételével öntevé­keny képzőművészeti köröket szerveznek, amelyeknek veze­tését élenjáró művésziekre u*Zzák. A szakkörök tagjai évente kiállítást tartanak leg­szebb munkáikból, Erdőbé­nyén, már megalakult a szak­kör. és Lavottha Géza festő­művész irányításéval több fiatal sajátítja el a rajzolás és festészet alapfogalmait. A tanács kezdeményezésére előreláthatólag a tavaszi hóna­pokban újabb képzőművészeti érdekességgel gazdagodik a megye egyik Ids bányásztele­pülése. Izsó Miklós szülőfalu­jában. a róla elnevezett Izsó­falván emlékszobát rendeznek be a híres szobrászművész tiszteletére. Ebben a kis „mú­zeumban” Izsó Miklós szob­rainak kicsinyített, gipszből készült másolatait, fennma­radt emlékeit és a munkáját méltató írásokat helyezik el. A községben pedig a Képző­művészeti Alap támogatásával szobrot állítanak a nagy ma­gyar művésznők. Megalakult a Magyar Amatőrcsiflagászok Baráti Köre A Miskolcon megrendezett országos amatőrcsillagász ta­lálkozó második napjának egyik legfontosabb mozzanata a Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Kőiének megalakulása volt. A társaság célja, hogy egy táborba gyűjtse az. amatő­röket, s utánpótlást neveljen a TIT csillagászati szakosztá­lyaiba. A baráti kör a TIT elvi irányításával működik majd. A pénteki találkozón a rész­vevők megválasztották az or­szágos vezetőséget A társaság elnöke dr. Dctre László, <a Magyar Tudományos Akadé­mia esti 1 ag vizsgáló intézeté­nek igazgatója lett, ügyvezető elnöknek dr. Kulin Györgyöt, a budapesti Uránia Csillag- vizsgáló igazgatóját, titkárnak ifjú Bartlia Lajost, a buda­pesti Uránia Csillagvizsgáló munkatársát választották meg. Az amatőrcsillagász találko­zó részvevői számos tisztelet­beli tagot is beiktattak a tár­saság névsorába, többek kö­Nem szerepelt az ütemtervben Augusztus 14-én reggelre sűrű köd borította Miskolcot. A kérdés jogos: neut lesz ez kissé koral7 Foto: Sz. Gy. zött a találkozón megjelent, s a magyar amatőrök munkáját már eddig is segítő külföldi csillagászokat. A találkozó pénteki prog­ramjában ismét számos érde­kes tudományos előadás hang­zott el. majd a kétnapos kon­ferencia záróalckordj aként oda­ítélték a szentendrei városi ta­nács által alapított emlékér­met. Az 1964-ben legjobban dol­gozó amatörcsillagósznak: dr. Szabó Gyulának, a miskolci csillagvizsgáló vezetőjének dr. Kulin György nyújtotta át a kitüntetést, s a véle járó ok­levelet. Gy. K. Augusztus 20-án kezdődnek a balatoni hetek Augusztus 20-tól szeptember 17-ig rendezik meg a magyai tenger mindkét partján az ide' balatoni szezon utolsó jelentős eseménysorozatát, a hagyomá­nyos balatoni heteket. A négyhetes eseménysorozr.i augusztus 19-én este Siófokon színpompás tűzijátékkal kez­dődik. Az ünnepélyes megnyi­tóra a 20-án Siófokon rende­zendő Kálmán Imre ópérett- est keretében kerül sor. • A balatoni hetek idején a tó mindkét oldalán gazdag, vál­tozatos program, operett- és színházi estek, az Országos Rendező Iroda előadásai, nem­zetközi divatbemutató, a Fil­harmónia hangversenyei és különböző alkalmi rendezvé­nyek, sportműsorok szórakoz­tatják majd a nyaralókat. Sajóecseg és Sajóhídvég reset X Miskolci járási Tanács végrehajtó bizottsága megvi­tatta a községfejlesztési mun­kák helyzetét, különös tekin­tettel arra, hogy azokhoz a la­kosság milyen társadalmi munkával járul hozzá. Az ara­tás befejezése után a falvak­ban most ismét előtérbe kerül­nek a községfejlesztési mun­kák, a különböző építkezések, amelyekből a lakosság mind nagyobb részt, vállal. A cél: a járás községeiben év végéig el­érni a 60 forintos átlagot. Mái eddig több kilométer új járda, parkok, vízlevezető árkok gyomtalanított legelők bizo nyitják a lakosság aktivitását, s több községben a kitűzött célt is magasan túlszárnyalják Az elmúlt hónapokban külö nősen jól haladtak a község­fejlesztési munkák Sajóecse- gén, Sajóhídvégen, valamin! Kisgyőrbesn és Szirmabese- nyőn. Országos tanácskozás a Földművelésügyi Minisztériumban A megyei tanácsok vb el­nökhelyettesei és a mezőgaz­dasági osztályvezetők országos tanácskozásán pénteken a Földművelésügyi Minisztéri­umban a soron következő őszi betakarítási, szántás-vetési fel­adatokat tárgyalták meg az országos irányító szervele ve­zetőivel. Hont János, a földművelés- ügyi miniszter első helyettese nyitotta meg a tanácskozást, majd Keserű János miniszter- helyettes tartott előadást, elöljáróban többek között el­mondotta, hogy az előirány­zat szerint kenyérgabonát az idén összesen 2 370 000— 2 380 000 holdon vetnek, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a korai vetés még az aszályos esztendőkben. is jobb termést ad, ezért aján­latos, hogy a búzákat min­denütt szeptember 15. és ok­tóber 31. között, vessék el. Majd a legközelebbi mezőgaz­dasági feladatokról szólt. Az őszi vetőágykeszítésben különösen Hajdú-Bihar, Pest és Heves megye ért el jó ered­ményeket, viszont Fejér. So­mogy és Borsod megyében erős a lemaradás. Az idei őszön a tavalyinál keretien 30 000 holddal nagyobb területről kell betakarítani a cukorrépát. A nagyobb termés betakarítását és feldolgozását csak korábbi kezdéssel 'ehet megoldani, ezért a cukorgyá­rak nagyobb felárakat fizet­nek a korábbi cukorrépaszál- lítmányoliórt­Világ proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom