Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

4 ESZAKMAGYAKORSZAO Csütörtök. 1964, augusztus 20. ma gaaMBME Mta MHattfflHaHMMMBWBBMBB Sok a jelentkező... Bár a hivatalos beiratkozá­sok augusztus 28-tól szeptem­ber 10-ig tartanak, az LKM üzemi iskolájába máris sokan jelentkeztek: eddig több száz ember jelentette be tanulási igényét. Ebben a tanévben most már nem kísérleti jelleggel szerve­zik a két. tantárgyas tagozatot. Az itt tanuló felnőttek egy év alatt végzik el a hetedik és a nyolcadik osztályt. Ezenkívül természetesen a már eddig is­mert többi tagozatra is várják a felnőtteket. Uj teíFOEíatok Már az Ózdi Kohászati Üze­mek Munkásakadémiájának el­nöksége is elkészítette a kö­vetkező oktatási év tervét. A dolgozók általános képzettsé­gének, kulturális igényének, tanulási vágyának gondos mér­legelése alapján az új tanévben 13 tagozatot szerveznek. A munkásakadémia két új tago­zattal jelentkezik: A „népi el­lenőrök tagozatán” azok vesz­nek majd részt, akik az ellen­őri tevékenységhez szükséges tudást akarják megszerezni, a „szocialista brigádok tagozata” pedig a brigádtagoknak a kö­zösségi élettel, etikával kapcso­latos ismereteit gyarapítja. JUHÁSZ JÓZSEF: S-íiIj/új téma Súlyos a téma, mi kering agyamban, — Vennéd el tőlem felelőtlenség! Sarát, mely arannyá válik a megoldásban, mégis csak a tályogra vetem; S megnövekszik önbizalmam azzal, mit a képzelethez még hozzáadhatok. Míg a szőlőskertek, boglyák és utak széjjel szórják nyári hangulatukat; Felsóhajtok ahhoz, ki azonos velem: —t Tartsd bennem ébren a köteiességérzet szikráit, és az igényt magadban, hogy már örökké szeresselek; törekvésem frissességét, hogy aki voltam, az maradjak s irányítson, aki leszek. Hogy tudjak mindent idején tenni: maga helyére az embert s a dolgokat, indulatot és a nyugodt szemléletet, a bizonytalanság örvényeit, sorompóit és a biztonság bazalt támasztékait; Hogy mi a nagyoknál erény s dicsérendő, nálam se legyen bűn, mit torolni kell. Kik a négy lépés távolságot tartják, ne nyújtsanak se balt, se jobbot! — Ennyiről az el nem érhető! És íe sem azért tiszteld a mai palotákat, hogy oly hatalmasok, hanem mivel te alkottad őket: S ha hódolsz a szépnek és a jónak; Csak a munka előtt hajtsd meg a fődet! ..... . gg j ge érdekes és hasznos kiállttá megnyitásán vettem rész Maga a kiállítás valójában eg állandó jellegű kereskedelni létesítmény megnyitására ren dezett ízlésnevelő megnyilvá nulás volt, amely azt célozta hogy felhívja a figyelmet . korszerűbbre, a modernebbrí a huszadik század má sodik fele emberének job ban megfelelőre, tanáeso adjon: így is lehet kényelme környezetet teremteni maguni körül, korszerűen, jó ízléssel kultúráltan. Lakberendezés kiállításról van szó, amely ■ tu lajdonképpen nem lehet egy szeri alkalom, hiszen az ezze foglalkozó kereskedelmi szerv nek, intézménynek mindenko be kell töltenie a korszerű be rendezés jó propagálóra szere pét. Még akkor is, ha ez nen mindig találkozik a tájékozat lanabb közönség érdeklődésé vei, ízlésével. Az egyik vezeti beosztású kereskedelmi dolgO' zó már a megnyitáskor el­mondta, hogy szép-szép ez c korszerű lakberendezés, de c t,nagyközönségnek nem ez kell ’ hanem az, amit mi elavultnál tartunk. De ők majd kielégíti! azokat az igényeket is, ha_ pe­dig az áruellátásban nehézsé­geik lesznek, megtalálják a se­gítés módját. — Enyhe aggoda­lommal jöttünk el: vajon e nyitó kiállítás alkalmával meg­mutatkozott szép törekvés. £ korszerű lakberendezes segíté­se nem csúszik-e előbb-utóbl zátonyra, legalábbis a tájéko­zatlanabb vásárlóknál, ha a közvetítő, a kereskedelem egyes egyedei nem állnak szik- iaszilárdan mellette? Néhány hete korszerű, szesz­mentes éttermet adtak át ren­deltetésének. Előre lehetett, hal­lani az aggályokat: szesz nélkül halott dolog, nem fog menni legalább a palackozott^ sori engedélyezni kellene. Koráb­ban több hasonló kezdeménye­zés fulladt kudarcba ilyenfélt kishitűség miatt. Most serr voltunk híján azoknak a vész- huhogásoknak, ho^y Miskolcon nem válhat be a korszerű tö­megétkeztetés e másütt jól be­vált formája, és elhangzott olyan „szakvélemény” is, hogy jó-jó megpróbáljuk, de majd aztán bevezetjük a szeszt. Az élet, az étterem eddigi forgal­ma alaposan rácáfolt a „szakvéleményekre.” A vendéglátóipari műsorok sok kívánnivalót hagynak ma­guk után. Tudunk azonban nem egy olyan központi törek­vésről, amely ezen a területen, a művelődési élet perifériájá­nak tartott szórakoztató mű­fajban is jobbat, .kulturáltab­bat, művészibbet kívánt ad­ni. És a sok jó törekvés éppen a közvetítők, egyes vendég­látóipari egységvezetők ma­gatartásán hiúsult meg, mert arra hivatkoztak, hogy a java-: sóit módon, a kínált program­mal nem tudnak tervet teljesí­teni, jöjjön hát helyette a se­lejtesebb, a csökkent értékű, vagy éppen az értéktelen szó­rakoztatás. I 7 7 1 könyvhét si­I Az ünnepi kerét a hivata­los szervek is a forint-bevételi terv teljesítésében mérik. Ma­gas beosztású vezető is így ér­tékelte. Már-már gondolkodó­ba kell esnünk: a könyvhét a könyvnek, a tudás forrásának, a könyv és az olvasó, az író és az olvasó találkozásának ün­nepe, vagy kereskedelmi jelen­ség, könyveladási kampány? És ha forintban mérik a sikert, mennyiben érdekelt a könyv­terjesztési dolgozó abban, hogy milyn könyvekből teljesíti be­vételi tervét? Gondoljuk, a műkereskedelem is forintokban szabja meg a tervet, nem mű­tárgy-féleségekben, és talán nagyobb feladat mai alkotómű­vészeink műveit aiánlani az új lakásokba, mint a kurrensebb árucikkeket „forgalmazni”. A közönségszervezők (tiszte­let a kevés kivételnek) elsősor ban jegyeladók. Vajmi kevéssé érvényesülnek kultúrpolitika: törekvéseink ebben a társadai- masított elővételi jegyeladás­ban. (Sajnos, még azt serr lehet mondani, hogy minder, darabra, mindenféle műsorra egyformán szerveznek.) Nem------------------------------------------• ..................... .................. .................................................................................... V étkes vállalatok, fasa elleasői*sés, rendet a lbéa®e&é§I „dzsungelben** S Alkotmányaink ünnepén ta Ián nem árt elemeznj azt ; munkát, amelyet megyén! parlamentje, a megyei tanács és annak szűkebb — mondjul — kabinetje a végrehajtó bi zottság végzett a legutóbbi idő ben. A július—augusztus munka ugyan részlete az égés: évinek, azonban ennek sorai vitatták meg az első féléi gazdálkodásának eredményeit művelődésügyünk anyagi ellá tottságát, bíróságaink műkő d-ését és utoljára, de nerr utolsónak ifjúságunk problé máit. Nos, ezek a témái együtt talán alkalmasak arra hogy bemutassuk, miként, tűk rözödik megyénk élete, megye parlamentünk munkájában. Hogyan gazdálkodtunk ? Az első félév pénzügyi ter­veinek teljesítéséről, valamin' tanácsi vállalataink ilyen irá­nyú munkájáról folytatott vita és az ennek eredményekénl megszületett határozatok egy­aránt a tanács gondos és kö­rültekintő alaposságát dicsérik Ugyanakkor, amikor örömmé; nyugtázhatjuk az első félév: bevételi tervek 48,8 százalé­kos és a kiadások 47,3 száza­lékos teljesítését, foglalkozni kellett a meglevő hibákkal is A határozatok utaltak is í i- javítás módozataira. Elsősor- a ban fel kellett figyelni arra, k hogy bár a pénzügyi terveket s, teljesítették, mégis akadt nyolc k olyan vállalat, amely túllépte t- a megszabott költségszintet, i- és tíz olyan is, amelynek ;i eredményei alatta- maradtak z a múlt évinek. Vigyázni kell n arra’ is. hogy egyes vállalatok v a jövőben ne hanyagolják el, t, különösen az építkezéseknél, a mát eltervezett munkát. Súlyos i- felelősség terheli és kötbérrel n is sújtható a vállalat, ha hi- ■- ába készült el egyes beruhá- k zások terve, hiába kötötték i, meg a szerződést, a munka :- mégiscsak elmaradt. Az épí­ti tőipar számos hibája arra fi­gyelmeztet, hogy véget kell vetni a szervezés krónikus nehézségeinek, és meg kell szilárdítani a munkafegyelmet. Ennek egyik legfőbb eszköze- az lesz, ha rendet teremtünk t végre a bérezési „dzsungel­- ben”, mert a többféle bérka- a tegória okozza azt a munka­it, erő-fluktuációt, amely hova­- tovább minden munka legfőbb- gátlójává válik. 1 Humánusan, de a 1 íöpvény szigordral,.. Pénzügyi terveink és taná­ri esi vállalataink eredményei- ;. nek tárgyalása során szóba a került, hogy az ellenőrző szer­vek 414 vizsgálata eredmé­nyeként 95 személyt kellett felelősségre vonni. Ez a prob­léma már bíróságaink munká­jához csatlakozik, amit a me­gyei tanács vitatott meg. Mi­után öt esetben nemcsak fe­gyelmi, hanem bűnvádi eljá­rást kellett indítani, megyei bíróságaink munkája szorosan kapcsolódik a gazdasági terv­teljesítés problémájához is. Szerencsére itt csak néhány esetben. „Megyénkben a leggyako­ribb bűncselekményfajták a társadalmi tulajdon elleni, a polgárok személye és javai elleni cselekmények, továbbá a közlekedési szabályok meg­szegéséből eredő veszélyezte- tési ügyek”. Ez a mondat jel­lemezte legpregnánsabban megyei bíróságunk elnökének jelentésében a bűnözés alaku­lását. Az az öt eset, amely gazdálkodásunkat magasabb szinten veszélyeztette, épp­úgy a társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények közé tartozik, mint a kisebbek. A megyei bíróság elnökének jelentése szerint, a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűn- cselekményekkel foglalkozva két dologra kell figyelemmel lenni. Egyrészt szembe kell szállni azzal a nézettel, hogy ez bocsánatosabb bűn, mint a magánosok ellen elkövetett Ezzel a polgári szemléletté kell szembeállítani azt, hogj az egyéni és a közérdek éppé? a szocialista ' társadalombar függ össze legjobban. A kői megkárosítói az egyének élet- színvonalát rontják, a közös­ségét. hiszen minden a közös­ségé. Másrészt fokozni keli az ellenőrzést és ezt jól szolgál­ta a pénzügyi tervek végre­hajtásánál alkalmazott 4L vizsgálat is. Művelődés és ifjúság Á gazdasági élet helyes és szabályos menete biztosítja a kulturális élet kibontakozá­sát. Megyei tanácsunk ezzel is foglalkozott. Miután elsősor­ban ez is anyagi probléma, a művelődési . intézményei; anyagi ellátottsága lényeges kérdés. „Centralizált munká­val, tervszerűbben és szerve­zettebben kell javítanunk mű­velődési intézményeink anyagi ellátottságát”. Ebben a mon­datban foglalta össze dr. Pap;: Lajos, a megyei tanács vb.-el- nöke ennek a vitának lénye­gét. Tény ugyanis, hogy sai- nos, kevés a tanterem, külö­nösen a középiskolai, nincs elég műhely a munkaoktatás­ra. Kevés a pedagóguslakás. A tanács úgy döntött, hogy a jövőben különös gondot kell fordítani a helyi kezdeménye­zésből, állami támogatásból lé­tesülő tantermek építésére. Minél centralizáltabb, ponto­san meghatározott, tervszerű munkára van szükség. A művelődés szinte elvá­laszthatatlan az ifjúság gond­(• jattól. Megyei tanácsunk ez- ‘1 zel is foglalkozott. Fontos ez, y hiszen „megyénkben 90 ezer n 14—26 éves fiatal él, a 6—13 n évesek száma több mint 88 z ezer. ami azt jelenti, hogy e- két korosztály megyénk össz- " lakosságának 31 százalékát te- " szí ki. Szóról-szóra idéztük z ezt a mondatrészt Varga Gá- ■ boriiénak, a megyei tanács " elnökhelyettesének jelentésé- 4 bői. Ez a számadat; már ön­magában igazolta, miért dön­tött úgy, hogy alsófokú taná­csaink is tárgyaljanak róla még ebben az esztendőben. s Hogy művelődési intézmé- a nyeink nevelő munkájának ‘ milyen nagy szerepe van az ifjúság szellemének alakításá- 3 ban, azt a közismert érveken í kívül az is bizonyítja: a hely- s telentil viselkedő, nem egyszer bűncselekménybe keveredők- 60 százalékánál a, felnőttek, 1 főleg a szülők rossz hatása ' mutatható ki. A művelődési 15 intézményeink megfelelő anyagi ellátottságának bizto- " sítása, a pedagógusokkal való törődés fontossága éppen ezért jelentős, sőt. bizonyos esetek- 3 ben a bíróságok humánus, de erélyes beavatkozása is. Főleg L az ifjúsági bűncselekmények j megelőzése érdekében. így függnek össze ezek a . problémák végeredményben? • és ezt tükrözte megyei taná- 7 esünk számos vitája, ezt cé­lozták fontos határozatai csu- . pán a legutóbbi időkben is. Máté Iván r Uj magyar filmek, bemutató előtt \r •s.T&.ac*\er nvnlr> maovnr Olr+AT\#vr \T&0é-nr\ viVi/iiÁlr Tcpríil hrico ppv mai fipfaliam'Kpv ; Á kisTetítct felelősségé követik a kultúrpolitikai-célki- :űzéseket mindenben filmszín­házaink műsorai: az országos filmválaszték, az 'egyes filmek :ervezett játszásideje és müve- .ődési politikánk nincs mindig leljes összhangban. Kiváló szakemberek munkál­kodnak azon, hogy mind kor­szerűbb kislakások adjanak cényelmes, kultúrált otthont a kisembereknek. Országos kon- 'erenciák foglalkoznak ezzel a kérdéssel, óriási választék áll •endelkezésre, és nem is ritkán >lyan családi házak születnek, ímelyek semmiképpen nem iáinak dicsőségére sem az építt­etőnek, sem a tervezőnek, a civitelezőnek, de annak a hiva- ali szervnek sem, amely en- ;edélyezte felépítését. Építé­szeti magánvállalkozások, a ájékozatlan megrendelő hi- ;zékenységének kihasználása, íem egyszer az építési hatóság élrevezetése, a korszerűt íjánló központi jótanácsok tel­es elvetése eredményezi az >lyan létesítményeket, amelyek cözül nem egyet a hatóságok itasítására le is kellett bon- ani.- , ... példát sorakoz­• okfele tat tunk itt fel az let legkülönbözőbb területei­éi, de mindegyikben fellel- ;ető az azonos vonás: egyes özponti jellegű intézkedések, ezdeményezések, amelyek jók, elyesek, és amelyek célja a ultúráltság terjesztése, a kor- zerű szocialista műveltség je- yeinek mind több helyre, und szélesebb tömegekhez brténő eljuttatása, amelyek a orszerűséget, a kultúrált szó- akozást, a jobb művelődési, nművelődési lehetőségeket kí- ánják biztosítani — közvetí- 5k, közbeeső szervek kezén izonyosfokú módosulásokon lennek át, s esetleg vesztenek ; hatásukból. A közvetítő, özbeeső szerv idegenkedik a lodern lakberendezéstől, a lásik bizalmatlan a szeszmen- es étteremmel szemben, a o'ltvezető keresztülhúzhatja a abb műsortervet, könyv­iadásunk nemes tettei keres- edelmi akcióvá devalválód- atnak, képző- és iparművé- seti alkotásaink szintúgy, íűvészeti intézményeink jegy- ladásban gondolkoznak, és iccsek nőnek fel új házsorain- on. Művelődési politikánk ered- íényeként mind jelentősebb redmények születnek az élet ígtöbb területén. Fejlődik a íráskultúra, mind több az új, orszerű lakásokba való, han­gulatos, világos tónusú bútor ran törekvés a közétkezteté: nind kulturáltabbá tételére ryesegetjük a vadhajtásokat ; ;zórakoztatózenei műsorokban cönyvkiadásunk, képző- é parművészetünk világszínvo lalon helytálló, művészet Hetünkben, színházban, filméi s sokat léptünk előre, és var /álogatási lehetőség, ki lehe :melni értékeket, építőművé ;zetünk is jól törekszik a kor szerűre. — De minden jó irá- lyítás, korszerű, célszerű kéz- leményezés és intézkedés csal ikkor érhet el jó hatást, csal ikkor segíti széles tömegei Hetének mind kultúráltából mlását, ha maradéktalanu iljut a közönség minden rété léhez, nem akad el a közvetí ők, a középfokok, vagy a vég •ehajtók meg nem értésén, é lem emeljük vele szemben min fig a — már szinte misztifi iáit — gazdaságosság gondo atát, A gazdaságosságra törté lő hivatkozás nem egyszer el entétes irányban ható feszítő ’.rőként jelentkezik. Nem lehe sersze a gazdaságosságot fi' 'yelmen kívül hagyni, de i lét nézőpontnak feltétlenü óbban kellene egymáshoz kö- elítenie. A közvetítők 1 71 hétnél; msztán „eladók”, akik közöm- >ös árut adnak el, és akiknél; :özömbös, hogy a vevő mii :ezd vele. A művelődési élei ninden rendű és rangú dolgo- ója, minden társadalmi aktí- ája, a kultúrált életkörülmé- lyeket, környezetet biztosító lindenféle szerv, intézmény (a ereskedelem is!) munkaválla- ója egyben a szocialista jelle- ű művelődési lehetőségeknek. kultúrált életkörülmények­ek, a korszerűnek propagan­distája. is. S mint ilyen, felelős s azért, hogy művelődési poli- ikánk az ő területén miként ealizálódik, a sokféle helyes :ezdeményezés, a korszerű :ultúráit élet ezernyi lehető- ége miként jut el az embe- ehhez, miként válik a törne- ek közkincsévé. Ehhez persze zakértelem, ügyszeretet, a :ultúráltság és a korszerűség :ánti érdeklődés kell. Ez alól em lehet felmentés, mert a elelösség elmulasztása ember- ömegek tudatának helytelen ormálódásában bosszulhatja neg magát. Benedek Miklós j Az ev végéig nyolc magyar ‘ játékfilmet tűznek műsorra í filmszínházaink. Az új évad bemutatóinak sorát Gertler J Viktor özvegy menyasszonyok ; című vígjátéka nyitja meg ma, augusztus 20-án. Szeptember első hetében lesz a Négy lány egy udvarban premierje. Zol- nay Pál filmje fiatal tanító­nőkről szól. A hónap végén mutatják be Révész György Igen című mai problematikájú, lélektani filmjét, amely Boldi­zsár Iván forgatókönyve alap­ján készült. Két főszereplője: Béres Ilona és Darvas Iván. Oktober végén vígjáték kerül a közönség elé, a Másfél millió Forgatókönyvét Tabi László és Palásthy György írta, rendező­je Palásthy György. A szelle­mes, szatirikus hangvételű film főszerepét Maikláry Zoltán játssza, partnerei: Márkus László, Sinkovits Imre, Kiss Manyi, Garas Dezső, Agárdy Gábor. Novemberben két új magyar film szerepel a bemutató terv­ben. Banovich Tamás egész es­tét betöltő táncfilmjének címe: Az életbe táncoltatott lány. A Ha egyszer, húsz év múlva ... hőse egy mai fiatalember, ap­jának nyomát kutatva felidézi az 1944-es év kritikus idősza­kát. Apa és fiú szerepét Bujtor István alakítja, a többi főbb szerepet Semjén Anita, Bar» Margit, Gábor Miklós és Sin- kovits Imre játssza. December­ben műsorra tűzik az amerikai —magyar koprodukcióban ké­szült Aranyfej című színes? szélesvásznú kalandos filmet! A. mozik karácsonyi program­jának elői-eláthatólag nagy si- <erű bemutatója lesz a Mit zsinilt felséged 3—5-ig? című színes, szélesvásznú film, ame- yet Makk Károly modern, sza- irikus hangvételben rendezett Mikszáth Kálmán Szelistyel asszonyok című művéből. Á kétrészes."színes A kőszívű. ?mber fiai felvételeit külső színhelyeken és műtermekben forgatja Várkonyi Zoltán ren- iező. A nagyszabású filmben 3aradlayné: Sulyok Mária, fial, Richard: Mécs Károly, 7) cl ön: Bitskey Tibor, Jenőt fordy Géza. Alphonsine szere­iét Béres Ilona játssza, Plan- cenhorst Antoinette: Szemere /era, Pál tisztiszolga: Páger ^ntal, Aranka: Nádassy Mir- yll, Edit: Polonyi Gyöngyi. 3 ; Kiállítás a kiállításon Az Országos Mezőgazdasági eredményeiről. Eredetiben ta- ■ Kiállítás alkalmából, amelyet nulmányozhatják a hazai, a i augusztus 28 és szeptember 20 szocialista országok mezőgazda- L között rendeznek meg, a fő pa- sági jellegű könyveit és folyó- , vilonban Nemzetközi Mezőgaz- ji-atait, valamint a hazai ter- [ dasági Könyvkiállítás nyílik. mészeti visZOTiyok között feI_ A kiállításon csaknem két- használható egyes tőkés orszá- 1 ezer szakkonyvet mutatnak be,- köztük mintegy ötszázat tőkés tapasztalatait. , országokból. Az érdeklődők A kiállításon a Mezőgazda- ( ezekből képet kaphatnak a leg- sági Kiadón kívül az Akadé- újabb, a munka termelékenysé- mia, a Közgazdasági és Mü­gét leginkább segitő módsze- szaki Kiadó gondozásában meg- > rek alkalmazásáról és azok jelent könyvek is szerepelnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom