Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

4 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1964. augusztus 6. A ugusztusi film újdonságok II ország 15 filmjét tűzik ugyancsak Gertler Viktor műsorra a mozik augusztus- rendezett. Gábor Andor mű- ban. Az évad első új magyar vének filmváltozatában Rajz játékfilmje Gertler Viktor János és Darvas Iván játszik özvegy menyasszonyok című főszerepet. Az 1962. évi can- vígjátéka — augusztus' 20-án nes-i filmfesztiválon a legjobb jelenik ^ meg — Fedor Agnes női alakitás díjával jutaima- n-ovellája alapján készült; a zott Emmanuele Riva játssza főbb szerepeket Garas Dezső, a Tékozló szív főszerepét. Pécsi Sándor, Sós Edit, Mezei Mauriac regényének filmvál- Mária, Máthé Erzsi. Sütő tozatát Franju rendezte. Irén, Békés Itala, Böröndy Ugyancsak kiváló színészi ala- Kati, Vay Ilus és Szakáts Sán- kítást láthatunk az Előzés dór játssza. rendezőjének, Dino Risinek A Felújításban műsorra tűzik Matador című. filmjében. Tör- a nagy sikert aratott Dollár- ténete egy szélhámos karrier- papa című fimszatírát, amelyet jéről S'zól, s a főszerepet, . számtalan kitűnő maszkban, a kiváló olasz színész. Vittorio Gassman alakítja. Az emlékezetes sikerű Ro- semarie alkotója, Rolf Thiele rendezte az időszerű témájú Moral, 1963. című nyugatné­met filmet, amelyben Nadja Tiller játssza a főszerepet. A Minden megtörténhet című. színes zenés filmet augusztus 20-án országszerte műsorra tűzik a mozik. A főszerepet az ismert fiatal angol dzsesszéne- kes. Tomy Steele játssza. Egy másik zenés film a komoly muzsika világába visz el, szovjet művészek előadásában megeleveníti Csajkovszkij ro­mantikus operáját. René ki­rály lánya (Jolanta) címmel. A szatíra műfaját képviseli Berlanga spanyol rendező ma­ró hangú filmje, a Placido, a ..jótékony" gazdagok könyör­telen leleplezése. Eredeti té­mát dolgoz fel a modern film eszközeivel Chytilová rendelő, Éva és Vera című filmje, amelyben az ismert tornász világba.inoknő, Éva Bosaková önmagát alakítja. IMOZI17ZEMI VÁLLALAT! MŰSORR BEEJS Augusztus 6—12: Morál 1963. Nyu­gatnémet film. Előadások: hn. 4, 6 és n. 9. Matiné 9. de. f. 10 és í. 12: Kopaszok bandája. KOSSUTH filmszínház délelőtt} műsora 6—7: Veszélyes vállalkozás. Mb. jugoszláv. 8 és 10: Morál 1963. Nyugatnémet. 11—12: Dollárpnpa. Magyar. 13—14: A matador. Elő­adások; de. í. 11. KOSSUTH filmszínház délután) műsora 6—7: Veszélyes vállalkozás. Mb. jugoszláv. 8—10: Kéné király lá­nya. Szovjet. 11—12: Dollárpapa. Magyar. Előadások: f. 4. hn. 6, 8. Matiné 9. í. 10 és f. 12: Kandúr és a sisak. ADY (Tapolca) — Terem. 6—7: Éva A—5116. Magyar. 8—9: Magánélet. Színes francia. 10—11: A trubadúr. Olasz. Előadások; G óra. ADY (Tapolca) — Kert*. 6—7: Egy asszony, meg a lánya. Mb. olasz. 8: A púpos. Színes fran­cia. 9: Magánélet. Színes francia. 10— 11: Az ördög és a tízparan­csolat. Francia. Előadások: este f. 9. FAKLYA 6—7: 3 plusz 2. Színes szovjet. 8—9: Jánosik II. Színes csehszlo­vák. 10—12: Karambol. Magyar. Előadások: f. 6 -és 8, vasárnap f. 4-kor is. Matiné 9. f. 10 és f. 12: A kétéltű ember. MISKOLC TÁNCSICS 6—7: Minden az embereké ma­rad. Mb. szovjet. 8—9: Férjek. Mb. jugoszláv. 10—11: Poganyok ideje. Angol. Előadások: f. 6 és 8. Matiné 9. í. 10 és £. 12: Ordasok között. SAG VARI 6—7: A trubadúr. Olasz. 8—9: Minden az embereké marad. Mb. szovjet. 10—11: Magánélet. Színes francia. Előadások: í. 5 és 7, va­sárnap f, 3-kor is. SZABADTÉRI (Népkert) 6—7: Morál 1963. Nyugatnémet. 8: Dollárpapa. Magyar. 9; M éh­király nő. Olasz. 1U: René király lánya. Szovjet. 11: Férjhez menni tilos. Magyar. 12: Majdnem bal­eset. Mb. angol. Előadás: este í. 9. MISKOLC SZIKRA 6—7: Férjek. Mb. jugoszláv. 8—9: 8 és fél. Olasz. 10—11: Útban Pá­rizs felé. Lengyel. Előadások: hn. 5 és n. 8. Matiné 9. de. 10: Az el­nök úr látogatása. MISKOLC PETŐFI 6—7: 2x2 néha 5. Színes magyar. 8—9: Majdnem baleset. Mb. an­gol. 10—11; Jánosik II. Színes csehszlovák. Előadások: csütör­tök, vasárnap, hétfő f. 5 és 7, kedd, péntek, szombat 7. Matiné 9. de. 10: Igazság a hazugságról. DIADAL 8—9: 3 plusz 2. Színes szovjet. 11— 32: Férjek. Mb. jugoszláv. Előadások: kedd, vasárnap n. 5, f. 7, szerda, szombat f. 7. Matiné 9. de. f. 11: Az elnök úr látoga­tása. BÜKK 8—9: Egy év kilenc napja. Szov­jet. 11—12: Hitler élete. Mb. nyu­gatnémet. Előadások: kedd, szer­da, szombat 7. vasárnap f. 5-kor Is. Matiné. 9. de. 11; Amikor egy •íny 15 éves. Lesz-e elég tüzelő? •Szeptember 30-ig váltják be a SZOT-utalványokat Vége felé járunk a nyárnak, vállalat 106 százalékra teljesí- nére két héten belül eljut Aki eddig nem gondoskodott tette második negyedévi érté- megrendelőhöz a szén. róla, most igyekszik beszerezni kesítési tervét, s elsősorban a téli tüzelőjét. A SZOT 39 ezer lakosság igényeit igyekezett szénutalványt adott ki az idén gyorsan, maradéktalanul telje- Borsodban. Hogyan halad ezek síteni. beváltása, lesz-e télre elegendő .... , tüzelő? Ezekre a kérdésekre Nehez a szállítás kértünk választ az illetékesek, tői. Hol lehet beváltani az utalványt? A TÜZÉP áruforgalmi e adója elmondta, hogy Mist con négy helyen: a Sajó-pa a diósgyőri, a Márta- és 33 ezren megkapták a tüzelőt — Mennyi idő alatt kapja meg tüzelőjét az utalvány-tu_ Anna-bányaí telepen le lajdonos? SZOT-utalvánnyal tüzelőt m — Különösen Miskolcon sok rendelni, vidéken pedig a W gondot okoz a szállítás. A beli TÜZÉP-telepen. — Április 1-én kezdtünk hoz. Széchenyi utca átépítése miatt a vállalat jelenleg több ri zás a SZOT-utalványok bevál- meglassűbbodott a közlekedés. 4100 tonna szénkészlettel r tásához — hallottuk Veréb Já- akik ott laknak, nem is tudják delkezik, s nagy mennyisi nőstől, a TÜZÉP áruforgalmi tüzelőjüket a ház előtt leszórni, tűzifa is a vásárlók rendelke előadójától. — Eddig jó ütem- s a pincébe vinni. söre áll. A TÜZÉP kérése ben történt a szén szállítása. — Az utalványokat pedig — hogy az utalványokkal ne Természetesen készpénzért is amint hallottuk — csakis szép- utolsó percben jelentkezzen vásárolhatnak nálunk tüzelőt tember 30-ig váltják be... akik idejében meg akai'i az emberek, de mindig előny- — Igen. Éppen ezért az a ká- kapni a szükséges tüzelőjük ben részesítjük az utalvánnyal résünk a fő utcán lakó utal- Lesz elegendő szén — hangi , , , vány-tulajdonosokhoz, hogy az Ígéret —, szeptember 3 rendelkezőket. vállalatuknál adják át másnak után kezdik nagyobb mért Megtudtuk, hogy augusztus a cédulát, hogy kárba ne vesz- ben kielégíteni a készpénz 1-ig mintegy 33 ezer utalvány- szén. vásárlók szükségletét, ra szállított szenet a TÜZÉP. A A szállítási nehézségek eile- Gy. A rendezvény-szemléletről .cuiaut '-Sü ^ L tvica öbciuaj j a jogok és a kötelességek meretére. még kevésbé V megtanítani őket munká tökéletesebb ellátására és í dolkodásuk szocialista al» kon történő megváltoztató ra. A szocialista forinálása napjainkban got sabb műhelymunkát kíván szobrász műtermében. önJ ga zárt világában alkotja Z művét, a népművelő az 1 béri lélek mind tökéletes1 megismerésével válhat C alanyainak „szobrászává”. Tudjuk nagyon jól. hogl elmondottak megvalósítási személyi és tárgyi fel tét« szükségesek. A tárgyi felt' lek nem kis gondot oko? népművelőinknek. Művelői házaink többsége egy rosí : konstruált nagy teremből 'll-‘ ahol bizony a klubfoglalk« sok megtartása nehézségi ütközik. Könyviárki ut szakköri szobák kisebb k# geinkbem bizony elvétve ak nak. S ahol együtt áll min' tárgyi feltétel, ott sem In nyos az eredményes min1 mert gyakran hiányoznák személyi feltételek. Az imént arról beszélÜ1 hogy ha népművelőink é menyesen akarnak mun* kodni. be kell pillantaJ1 az emberi lélek „titkos Iá ráiba is”. Ez a kívánság n! pedagógiai-lélektani istnf teket és' gyakorlatot tárn* népművelőinkkel szerr^ Ma már bizonyosan tud) hogy a rendezvény-szem!' követői és hívei elsösot< azok. akik félnék a tudat1 málás sajátságos formáitól klubfoglalkozásoktól, az Ü ..tanítói” munkától. p ezeknek a népz| "egip velőknek is meg * érteniük; a dolgozók a tá lást. a szórakozást aktivan alkotó módon csak úgy W sek birtokba vennni, ha e. művelődési intézmény5' megfelelő formát és móds* biztosítanak. Az általános légüres térben mozgó nép’' velői tevékenység ma ^ teljesen korszerűtlen. Az 1 berek többet akarnak tuj érzelmeikben, lelkiviláguk1 magasabb fokra szeretn^ emelkedni, és eredmény®5' ben szeretnének dolg^ mind a társadalom, mind ' maguk hasznára. Ennek . gítése népművelőink meg*1 telő feladata és kötelesség5. Párkány Lás*1 A Matrvar Rádió és Televízió miskolci strdinioctik mű5'’ Cl 88 méter*, numtmho«s*fl<l 18—18 Aráig) Megyénk életéből. Néhány perc statisztika. A karosai „kincsek”. „ A mezőkövesdi állami ált®1 iskola kórusa énekel. , Ismerkedjünk! ... Az ró diósgyőri mezőgazdasági 5 körrel. . Szünidei beszélgetés diákok* Nyári dallamok. tak. hogy nem gyűlt még több. áldozatra hajlandó, fogékony slméjű és szívű munkás, pa­raszt és értelmiségi a marxiz­mus—leninizmus zászlaja alá. De a Sailai Imrék. Fürst Sán­dorok, Karikás Frigvesek, a parasztságot szervező Busi Vin­cék, az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék csatáit vezető, s azok­ban résztvevő harcosok küzdel­me nem távoli hagyomány, hanem az életnek, a remény­nek, a forradalmi hitnek olyan forrása, amelyből a ma felada­taihoz is lehet, s kell is erőt meríteni. Megváltozott körül­mények között, az egész népet mellettük tudva, dolgoznak a mai magyar kommunisták. De a marxizmus—leninizmus meg­valósítható igazsága már az il­legalitás éveiben kézzelfogható­vá lett számukra. S már akkor megtanulták, ami későbbi harcok, eredmények, és kudar­cok nyomán csak megerősödött bennük, hogy a forradalmár­nak nem a szándékokban élő, elképzelt valóságból, hanem a tudományosan felmért, s a problémákat „lakkozás” nélkül megmutató valóságból kell ki­indulnia. Nagyon nehéz és na­gyon felelős, ám mindennél szebb feladat legnemesebb ál­mainkhoz hajlítani a valósá­got. (A. G.) Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből (1929—1935) M ásodik kötete jelent meg most a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizott­sága Párttörténeti In- ézete által összeállított új do- lumentum-sorozatnak. Már •égebben is ismert, s mellettük ijonnan előbukkant jegyző- cönyvek, röplapok, rendőri je- entések, korabeli újságcikkek terepeinek ebben a vaskos cötetben is, amelyek érdekesen. ; minden külön kommentár léikül is vallanak arról a kor- izakról, amelynek történetét zgalmas események jelzik, így ;öbbek között az 1930. szeptem- ser 1-i nagy budapesti tünte- ,és, az Egyesült Szakszervezeti ellenzék megszületése, Sailai is Fürst mártírhalála, a „dina- nikus” Gömbös Gyula kbr- nányalakítása, Hitlerék ura- omra jutása, a Kommunista tnternacionálé javaslata anti­fasiszta egységfront megterem. :ésére, egy sor sikeres sztrájk 3udapesten és a nagyobb ma­gyar városokban st.b„ stb. A lemzetközi fasizmus előretöré­sének tragikus időszaka ez. A nagyér ellenforradalmi rend­szer is ekkor veti le „konszoli­dációs” álruháját, és siet csat­lakozni természetes szövetsége­séhez, Hitlerhez. Ugyanakkor azonban a Szovjetunió egyre erősödik és a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalomban is új felismerések, új tapaszta­latok, új módszerek hozzák meg gyümölcseiket. Magyaror­szágon, ahol az egész Horthy- rendszer alatt iszonyú nyomás nehezedett a munkásosztályt és szövetségeseit képviselőkre, s ahol a jobboldali szociáldemok­rata vezetők árulása, gyávasá­ga is nehezítette a tömegek for­radalmi nevelését, mozgósítá­sát, új harcosok gyülekeznek a forradalmi zászló alá. S bár a szektás koncepciók és hibák a harcnak ebben az időszakában is érvényesülnek, a kommunis­ta emigráció, a Kommunista Internacionáié segítségével, megszabadul a' frakciós torzsal­kodásoktól, hathatósabb segít­séget ad az országban illegáli­san és félillegálisan küzdő kommunistáknak. Számos dokumentum igazol­ja: milyen komolyan vette Hort.hv rendőrsége és egész közigazgatása a „kommunista veszély ”-t. Voltak pillanatok, amikor csak a szociáldemokra­ta vezetők ingadozása, megtor­panása akadályozta meg, hogy ne legyenek még kiterjedteb­bek. s eredményesebbek a kommunisták által vezetett és ihletett politikai, gazdasági ak­ciók. Nem mindegyik akció volt messze világító máglya-lobo- gás. Voltak, amelyek csak kis értüzek voltak az el­lenforradalom éjszakájában. De, s ez ebbő] a sokféle anya­got tartalmazó dokumentum­könyvből is világos, nem volt egyetlen nap 1929. és 1935. kö­zött sem. amikor a kommunis­ták ne adták volna valamilyen formában jelét annak, hogy él­nek és remélnek, hogy a ma­gyar nép életéért, jövőjéért harcolnak. A z ezekben az években hozott párthatároza­tok. elvtársi levelek és elemzések részben már elavultak. A sú­lyos objektív okokon kívül bi­zonyos szubjektív okai is vol­Germaine Vollaire és Ernest Voltaire francia pedagógusok­kal a sárospataki várban ta­lálkoztam össze. A vár egy­kori ura, II. Rákóczi Ferenc éppen az ő hazájukban talált egy időre menedéket, amikor szabadságharca elbukott. Az örökké nevető szemű, egészsé­ges színű arcú, harsogó vi- dámságú, kissé köpcös alakú Vollaire úr tipikus dél-francia. Marseille-ben él. Onnan jött hozzánk látogatóba feleségével, aki földrajzot tanít a líceum­ban, és mint a térkép hivatal­ból jó ismerője — ő vezeti a kocsit. Germanie Vollaire már nyugdíjas iskolaigazgató. „Meglep, hogy mindenütt fázasan építkezne!*“ Már járt tavasszal, egy de­legációval hazánkban. Most, mint magánember jött hoz­zánk, és elhozta feleségét, lás­sa ő is azt az országot, amely r' ki úgy megtetszett. — Meglep, hogy mindenütt lázasan építkeznek — kezdi mondókáját. — Önök Miskol­con panaszkodnak, hogy fő utcájukat feltúrták az útépí­téssel, Nos, engem éppen az lepett meg, hogy Miskolcon is és mindenütt, amerre jártam, lelkes építkezés folyik. Igen, igen, ne csodálkozzanak. Ez a nagy tevékenység egy ország­ban. amely mindent saját erejéből, kapitalista segítség nélkül tesz — valóban megka­pó. — Nekem meg az a megle­pő — teszi hozzá felesége — hogy én odahaza mindig azt tanítottam: Magyarország ag­rárország. Most pedig azt lá­tom, hogy óriási ipar épült fel. „Ha nem haragszik, adok egy ianácsol“ — De ha nem haragszik — mondja Vollaire úr — adok egy tanácsot. Most már sokat felépítettek az egykor hiány­zó iparból, fordítsanak hát na­gyobb figyelmet a turistákra, akik pénzt hoznak be. Azt a motell-fajtát, amelyben Ti­hanyban laktunk, el kell ter­jeszteni mindenütt, és akkor lőhetnek a külföldiek. Nálunk, Franciaországban még a na­gyobb falvakban is van egy­két kis szálloda. És ez jó. Közben Filep Antal, a sá­rospataki vármúzeum igazga­tója tovább kalauzolja fran­cia barátainkat, és magyaráz­za a vár érdekességét. — Látja, ez is meglep — fordul hozzá vendégünk — ilyen fiatal ember és már tu­dós, igazgató. Ezt én, a 63 éves nyugdíjas, szeretem. Egyáltalán szeretem azt a fia­talos lendületet, ami maguk­nál látható. Miközben mondja, olyan fürgén siet. hogy mi „fiatalos lendületünkkel”, alig tudjuk követni. Pedig a mostani út lem volt gyerekjáték. Autóval Vlarseille-böl hozzánk, aztán lutóval végig az országon, és utazni haza! Mindezt 63 éves íorba.n! De járt ő már ezzel 1 kocsival Szicilia déli csücs­kétől Norvégia legészakibb vontjáig sok helyen. Tegyük még hozzá, hogy öt évet töl- -ött a francia összeomlástól tezdve német hadifogságban. Most mégis fürgén siet. És nem haragszik ma már a né- net emberekre sem. Csak a német revansistákra és ágyú- 'cirályokra. Borban a barátság Köztudomású, hogy a fran­cia csak akkor iszik vizet, ha beleesik. Vollaire-ék is kíván­csiak a bor világhírű hazájá­ra. Tokajra. Nem maradnak ki ebből sem. Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront miskolci titkára jó- /oltából Bárány István, a to­kaji református pap, a me­gyei tanács tagja fogad a hí­res bortermő helyen bennün­ket, és visz le saját pincéjébe. Hamarosan kiderül, hogy francia vendégünkkel már ta­lálkozott Budapesten, amikor azon a bizonyos összejövetelen tavasszal itt járt delegációjá­val. Akkor keveset beszélget­tek egymással, most annál többet. És- a bor mellett valóban megszületik a szívbéli barát­ság. Germaine Vollaire úr el­mondja. hogy mindenütt, ahol jár. lehetőleg magánházakhoz megy, mert csak így ismeri meg más országok igazi életét. Csak- így tud valóban barát­ságba kerülni idegen országok embereivel. Már pedig ez szol­gálja a békét, és ő annak lel­kes harcosa. Ha egyszer Marseille-ben járnak, okvetlenül keressenek fel bennünket — búcsúzott vendéglátóitól. Máté Iván _ aerexan irrunir avasz- I néhány gondola­tot a szakköri munkák „sza­kosításáról”, azokról a kis lét­számú, de nagy hasznot hajtó klubfoglalkozásokról, amelyek faluszerte nagy látogatottság­nak örvendenek. Hamarosan választ kaptunk egy lelkes bükkaljai népművelőtől, aki többek között ezeket írta: ,.Szívesen szervezek én cuk­rásztan folyamot, kertészeti szakkört, „házunk tája” fog­lalkozást, de nem mondhatok le a nagytermes rendezvé­nyekről, mert ezek hozzák a pénzt”. Talán bevezetésnek ennyi is elég ahhoz, hogy alkalom­szerűen ejtsünk néhány szót a rendezvény-szemléletről. Most a népművelési terv ké­szítések (és tervmódosítások!) szakában aktuális még egy­szer belepillantani azokba a „rubrikákba”, amelyek a jövő évad népművelési programját rejtik. Tagadhatatlan, hogy még mindig . nagyon sok népműve­lőnk gondolkodik „rendez­vény-fogalmakban”. A rendez­vényeknek „hagyományai” vannak. A „volt” jobban eszünkbe jut. mint a „lesz”. Színdarabok előadását szorgal­mazzuk, no meg táncestéket, látványos szüreti felvonulá­sokat, s egyéb összejövetele­ket. és jószerével alig jut idő, energia, pénz a valóban hasz­nos. mindenkor mérhető, job­ban eredményre vezető szakköri tevékenységekre, hé­zagpótló tanfolyamokra, a dolgozók szakműveltségét, kétkezi ügyeskedését segítő akadémiák, szakkörök szerve­zésére. Pedig már elérkezett az idő annak felismerésére: „a szo­cialista módon élni, dolgozni és gondolkodni” jelszó reali­zálásához csali az intenzívebb népművelési formák és mód­szerek vezethetnek el. A ren­dezvény-szemlélet korábban történelmi, társadalmi szük­ségletként is tartotta magát. Helyeseltük azokat, mert egy- egy rendezvény, tömeges rész­vétel esetén demonstrációnak számított, ügyünk igenlésé­nek. Sajnos, művelődési ott­honainkat is úgy építettük, hogy kifejezetten ez a szem­lélet, vagyis a „nagyterem­szemlélet” juthasson csak ki­fejezésre. Pedig napjaink for­radalmi tette népművelőink körében az, ha az MSZMP VIII. kongresszusának jelsza­va maradéktalanul a megva­lósulás útjára kerül. A mód­szerek változatossága, gaz­dag tárháza szükséges ahhoz, hogy a jelszó hármas fogalma realizálódjék. Ma elsősorban a kis közösségek, a klubfoglal­kozások, a szakköri munkál­kodások és- egyéb kis rendez­vények alkalmasak arra. hogy embertársaink megtanuljanak szocialista .módon élni,, dol­gozni és gondolkodni. Inten­zív kapcsolat előadó és hall­gatók között, a gondolatok és a rejtett tanulságok ismerete — csak ezek a téiiyezök segít­hetik népművelőinket a. haté­konyabb embernevelő felada­tok megvalósításához. Rendez­vényeken aligha lehet megta­nítani az embereket a szó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom