Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

4

BaaaSBBBBBBBBHB

ÉSZAKM AGYARORSZÁG

Vasárnap, 1984. augusztus 9.

Á népművelés szűkei)!)-, és tágat!) értelmezése

Időszerűnek látszik a népművelés szűkebb és tágabb értelmezésének elemzése. Az indokokat az eddig tapasztalt tapogatózás, útkeresés és tájékozatlanság szolgáltatják. Lassan valami bűvös varázs öleli át a népművelés berkeiben sokat hangoztatott „differenciáltság” fogalmát. Nem szerrtel- tünk még kellő figyelmet annak magyarázására, mit is értünk differenciáltságon. Bizony, sokszor magyarázgattuk már, hogy a'különböző műveltségi fokon álló emberek képzését és önművelését különböző módszerekkel és eszközökkel kell szolgálni. De ezen túl nem mondtunk el semmit sem a differenciáltság jegyében zajló valódi népművelési követelményekről.

A párt VIII. kongresszusán hangzott el a következő kívánság: „ ... meg kell tanítanunk az embereket szocialista módon élni, dolgozni, gondolkodni ...” Ez a kívánság világosan körvonalazza: szocialista viszonyok között a népművelés a társadalom egészének művelését, nevelését jelenti, beleértve az önművelésben jártasabb értelmiséget is, mért az iskolák legfeljebb a korszerű műveltség alapjait rakhatják le.

Ezért helytelenítjük a „szűkebben vett népművelés” elméletének hangoztatását, csak a „hézagpótlásra” irányuló népművelési törekvéseket. Már azt is sokszor elmondottuk, hogy alapvetően három réteggel kell „birkóznia” a népművelésnek. Azokkal, akik nehezen mozdulnak a művelődés forrásai felé, azokkal, akik sok esetben rontott ízlésűek és azokkal, akik aktívan igénylik a kultúrát. Erről a rétegződésről falun és városon gyalcran megfeledkeznek a népművelők. Nagy általánosságban azt hirdetik: művelődjenek azok, akik a múltban nem művelődhettek. Távolról sem akarunk vitatkozni ennek az igénynek jogosultságával és realizálásával. Pusztán azt vetnénk fel, mennyire szerteágazó feladatokat ró népművelőinkre a műveltségi differenciáltság.

Falun nagy általánosságban a hézagpótlás jelszavát tűzték zászlajukra a népművelők. A tömegeket tekintve, valóban e jelszó realizálááá a legfontosabb. De ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a falu nagy létszámú és egyre gyarapodó értelmiségét sem. Iskolázott, művelt emberekről van szó, de figyelnünk kell e réteg önigényére is, s a népművelés áramában ezt az értelmiségi csopoi'tot is be kell kapcsolni.

Sokan népművelési munkának csak a művelődési házak és közművelődési könyvtárak, a műkedvelő művészeti mozgalom területein mutatkozó munkálkodást tekintik. Pedig a felnőtt oktatás segítése, a

szakmunkásképzés, a műszaki propaganda stb. mind a népművelés körébe tartozó feladatok.

Népművelőink körében manapság még élesen külön választódik a kultúra alkotó továbbfejlesztésének, „újratermelésének” fogalma és a kultúra „társadalmi elfogyasztásának” fogalma. Az alkotás és társadalmi felhasználás elválasztásával a népművelés egyszeri^, közvetítő funkcióként jelenik meg a köztudatban, afféle transzmissziós szíjként. Még1 közelebbről: sokan úgy gondolják, hogy az „alsóbb” népművelési intézményeknek pusztán az a feladatuk, hogy a kultúra értékeit eljuttassák a tömegekhez. Pedig mindennél fontosabb az önálló teremtés, az önálló alkotás. Ezt úgy is szoktuk mondani: a helyi viszonyokhoz igazodó eredeti ötlet. Meg kell mondanunk: a „helyi alkotáson” nem ördön- gős dolgokat értünk, hanem kívánságok színes, ötletes kielégítését, a ludat olyanfajta formálását, amelyen nem érződik az erőszakoltság. Erősen tartja magát még az a szemlélet is, amely szerint a népművelők kizárólagos feladata abban áll, hogy kapcsolatot teremtsenek a tudományos szakemberek, a művészet és a közönség között. 3 e találkozások érdekében programokat, rendezvényeket szervezzenek. Természetesen a népművelő feladatkörébe tartózik a szervező munka is. De emellett nagy gondot kell fordítani a helyi ötletek kibontására, a gazdag tartalmú munka megszervezésére, az illető terület rétegkívánságainak teljesítésére.

Jó úton jár az a népművelő, aki horizontálisan látja a népművelés feladatait. A leszűkítés és egyszerűsítés sablonokhoz, mechanikus népművelési gyakorlathoz vezethet.

Az a népművelő, aki csak „a háza körül”, vagyis a művelődési ház környékén „n ép-mű - vel”, az nem juthat túlságosan messze. Sokszor elmondtuk már,' hogy a népművelőknek már be kell kacsintgatniok az általános iskolák padjaiba,

hogy megeredjen ifjúságunkban az iskolán kívüli művelődés utáni vágyakozás.

Napjaink sürgető követelményei közé tartozik az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése — mind szélesebb körben. Népművelőinknek oda kell hatniok, hogy a különböző hézagpótló ismeretterjesztő előadások hallgatói végül is huzamosabb ideig beüljenek az iskolák padjaiba. A felnőttek iskolarendszerű továbbtanulása napjaink kulcsproblémája, ilyen értelemben a népművelés „besegítő” és „pótlólagos” funkciója, hosszú ideig megmarad.

Népművelőink „pótlólagos funkciója” tarlósnak mutatkozik hazánkban, mert a mind tökéletesebb, mind eszményibb embertípus kialakítása csak az állandó önművelődés és művelődés közben teremtődhet meg. Ismert dolog: egyik iskola sem tudja maradéktalanul nyújtani a társadalmilag szükséges teljes ismeretanyagot. Mivel a kultúra, a művelődés nem le. zárt „anyagban” gondolkodik, így számolni kell az állandóan elavuló és az állandóan fejlődő és változó mozzanatokkal, amelyeket az emberi tudatban pótolni, korszerűsíteni vagy frissíteni kell. Ilyen értelemben a népművelésnek tágas határai és lehetőségei vannak. Ezeket zsugorítani, leszűkíteni nem szabad.

A tágabb értelmezés elvezetheti a népművelőt a pótló funkció felismeréséig, amelybe beletartozik a szakmai, politikai műveltség, fejlesztése, művészetek befogadására való alkalmassá tétel, a különböző fokon történő felnőtt oktatás, a szakmunkásképzés, a különböző tudományágaknak egy emberben való „koordinálása” stb.

Természetesen a vezérelv és a kiindulási pont mindenkor az lehet: milyen igény mutatkozik. Ennek preciz és tudományos felmérése után indulhat csak meg a körültekintő népművelési terv elkészítése és annak még körültekintőbb realizálása.

P. L.

Bükkszentkereszt! jegyzetek

1200 diósgyőri bohászfisla! va!f a; időn országjáráson

A Lenin Kohászati Művek KISZ-bizottsága évről évre rendszeresen gondoskodik róla, hogy minél több fiatal ismerje meg az ország nevezetességeit.-: Az ifjúsági szervezet kényelmes autóbusza a nyári Időszakban szinte naponként rója az utakat, hogy újabbnál újabb kiránduló csoportok gyönyörköd,- hessenek a Balaton szépségeiben, megtekinthessék a főváros, Pécs, Debrecen érdekességeit, a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Eddig negyven KlSZ-alap- szervezetböl mintegy ezerkétszáz kiválóan dolgozó fiatal vett részt jutalomként hosz- szabb-rövidebb ideig tartó országjáráson. Az év végéig az országjáró fiatalok száma meghaladja majd a kétezret is.

Bükkszentkereszt valójában kicsiny falucska, a hegyi települések között azonban nagyobbnak * számít Mintegy másfélezer lakosa van. Hatszáz méterrel a tengerszint fölött fekszik, remek gyógyhatású levegője már évtizedekkel ezelőtt is vonzotta a hegyek között nyaralni vágyókat. Az akkor még Üjhuta nevű falucskába mind gyakrabban jöttek el a városi kisemberek, hogy albérletben, Vßgy a község közelében, az erdőben, sátort verve, töltsék el szabadságukat, de eljöttek tehetősebb, jobbmódú polgárok is, akik villákat, nyaralókat építettek, szélesítették a községet, el-ellopva ezzel egy- egy kis darabot az erdőből. A falu ma is ismert, és napjainkban is sokan keresik fel, jóllehet, idegenforgalma meglehetősen megcsappant. A közelmúltban arra jártunk, hogy megnézzük: miként él napjainkban ez a bükki község.

Megváltozott az élet a faluban

Bükkszentkereszt lakosságának korábban alapvetően a mészégetés volt a foglalkozása. Meszes szekereikkel lejártak az Alföldre, ahol ter- melvényüket terményre cserélték. Ez az ősi cserekereskedelem nemzedékről, nemzedékre öröklődött, és nyomai, maradványai még napjainkban is fellelhetők. Jóllehet, alaposat változott a világ Bükkszentkereszt felett is, és a község dolgozóinak többsége gyári munkássá lett, a diósgyőri nagyüzemekben, vagy az erdészetben dolgozik, a teljes átalakulás, főleg ami az emberek lelki átalakulását illeti, még nem ment végbe. Termőföldje olyan kevés van ennek a községnek, hogy szinte számba sem vehető. Ennélfogva termelőszövetkezet sem alakult a községben, s ennek hiányában, meg az ezzel járó közös öröm, közös gond hiányában nem is lcová- csolódolt eléggé össze a község lakossága. A mészégetés, mint a községre jellemző tevékenység és bevételi forrás, az elmúlt két évtizedben fokozatosan szűkebb körre szorult, ez évben már csak mintegy hatvan család foglalkozott vele, de egy nemrégiben kelt rendelet alapján, ezek tevékenységét is hamarosan felszámolják. A volt mészégetők pedig, akik megszokták a barangolást szerte az országban, a cserekereskedelmet. nehezen illeszkednek be a kötöttebb keretek között folytatandó gyári munkába. A község irányítói meg1964 nyarán

próbálták őket bevonni a közéletbe. Többet közülük a tavalyi tanácsválasztáson tanácstagnak is megválasztottak, de nehéz felkelteni érdeklődésüket a közügy iránt, mert az évszázadokon át megszokott életmódtól való elválás nem megy könnyen. Legalábbis az idősebbeknél, hiszen a fiatalok könnyebben beletalálnak a nagyüzemi munkák közösségeibe.'

Nehéz lehet egy község élete, ahol az idősebb generáció nagy része a jövőbetekintés helyett, inkább a múltba fordul. Adminisztratív úton nem lehet az emberek gondolkodását megváltoztatni. De neveléssel, a művelődés új lehetőségei n'ok felhasználásával igen.. Milyen művelődési lehetőségeket

nyújt ma lakosainak és részben az oda utazó nyaraló vendégnek Bükkszentkereszt?

A felnövekvő fiatalok új életre vágynak

Elsősorban a felnövekvő ifjúságot kell figyelembe vennünk. A 11 tanerős iskola, amelynek igazgatóját, Keresztes Nagy Lajost jó munkájáért éppen a közelmúltban tüntették ki, a helyettesét pedig, mivel erre alkalmasnak bizonyult, magasabb funkcióba emelték, az elmúlt tanévig részben osztott iskolaként működött. A most kezdődő tanévben a közeli Répáshután megszűnik a felsőtagozatos oktatás és Bükkszentkereszt. lesz a körzeti iskola székhelye. A gyermekek autóbuszon járnak majd a körzeti iskolába, s így Bükk- szentkereszten biztosítva lesz a. szakos oktatás, és megkezdik az orosz nyelv tanítását is, ami eddig nem volt. Márpedig a középiskolákba jelentkező bükkszentkereszt] fiataloknak erre feltétlenül szükségük van. a jövőben nem lesz semmi hátrányuk a más iskolában végzett fiatalokkal szemben. Ismeretes, hogy a községben sok szlovák anyanyelvű lakos él. Korábban a szlovák nyelvet az iskolában órarend szerint tanították, a jövőben fakultativ lesz a szlovák nyelv oktatása, mert éppen a szülők kérték az orosz nyelv tanítását. A szlovákot csak azok fogják tanulni, akiknek szülei nemcsak szlovák anyanyelvűek, hanem kívánják is gyermekük. ilyen irányú tanítását. Az elmúlt évben 3,7 volt a tanulmányi átlag és a tanulók közül 103 volt úttörő és 119 kisdobos. Nem tartozik ugyan a gyerTíz év alatt a Szovletunió lakosságának fele új vagy jobb lakásba költözött

Mint Vlagyimir Butuzov, a polgári építésügyi és építészeti állami bizottság tagja közölte, a Szovjetunióban 1000 lakosra 'számítva kétszer annyi lakás épül, mint az Egyesült Államokban és Franciaországban, s több mint kétszer annyi, mint Angliában vagy Olaszországban.

Az utolsó 10 év folyamán a városokban és a munkás lakótelepeken több mint 17 millió lakás, falun pedig körülbelül 6 millió családi ház épült. Mintegy 103 millió ember, körülbelül a lakosság fele költözött új, vagy jobb lakásba.

A lakásépítés terjedelmének mintegy kétharmadát állami építőipari szervezetek realizálják, ’ állami beruházásokból. Az állami lakásokban a lakbér a dolgozók keresetének mindösz- sze 4—5 százalékát teszi ki.

A városokban a tömeges építkezést ipari módszerekkel valósítják meg. A téglaházak egész szerkezetét, a külső és a belső falak kivételével, előregyártott nagy vasbetonelemekből szerelik össze. Az új lakóházak túltíyomórészt típustervek alapján, szabvány épületelemek felhasználásával épülnek, Ezen kívül az épületelemeket, amelyekből a házakat összeszerelik, nagymértékben szabványosították.

Az alapszervezet élén

— Jóska bácsi? Rendes ember.

— Jó fiú, ki lehet vele jönni.

— Becsületes ember és igazi kommunista.

Ezeket akkor hallottuk róla, mikor várakoztunk rá a megbeszélés szerint. (Vezetőségi ülést tartott, nem hagyhatta félbe a mi kedvünkért.) Azok szóltak róla tisztelettel, akikkel együtt dolgozik nap na»-' után, immár hetedik éve a Lenin Kohászati Művek tűzállótégla-gyáréban.

Lassú Józsefet nemcsak szeretik az üzemben. Ez „kijárhat” mindazoknak, akik elvégzik feladatukat s megbecsülik embertársaikat. Az üzemi pártalapszervezet titkárát tisztelik is. És ez az, aminek okát, gyökerét érdemes keresni, kutatni.

Fiatal ember, harminchat' éves, a 1 szárnzvölgvi Büttösön született, s kapcsolódott be a mozgalomba. Előbb a falu EPOSZ szervezetében dolgo. zott. majd — 1952-ben — tagja lett a pártnak. 1949-ben felkerült Miskolcra, az iparba. Katonatiszt, határőr hadnagy. 1957-ben pedig visszaérkezik oda, ahonnan elindult, a Lenin Kohászati Művekbe. Soksok évszám, tele munkával, eseménnyel.

— Ma tíz éves a lányom — mondja. Mutatia fényképét. — Ez régi felvétel™ — feleségét is bemutatja fényképről; a Bodrogközből származott ide, de most már miskolciak, hiszen ebben a városban született a másfél éves Józsiira és Ibolya is itt nő f el...

A Komlóstetőn laknak, itt jutottak, lakáshoz 1959-ben.

— Mi építettük, 2 ezer órát kellett ledolgozni...

Nyugodt és szép családi életet él Lassú József. Ez is segítség ahhoz, .hogy mindazoknak a feladatoknak eleget tudjon tenni, amire vállalkozik, ami önként vállalt feladata a kommunistának.

Az üzemben közel félezer ember dolgozik. Nehéz, egészségre ártalmsa munkát végeznek: por száll, a kemencékből forróság árad.1 havonta kétezerkétszáz tonna samot- tot készítenek, igen jó minőségben, hiszen ez az ő esetükben is még a mennyiségnél is 'fontosabb. Óriási hőt kell elviselnie az itt készült téglának. Sok-sok műszaki gond, baj. Hogyan érti meg magát a műszakiakkal?

— Ha segítjük az" üzem munkáját, akkor nincs baj. Márpedig mi — az üzem kommunistái, az alapszcrvezel vezetői — segíteni és nem gán- csoskodni akarunk, — mosolyog. — Lehet, hogy vannak olyan párttitkárok, akik a maguk véleményét minden áron rá akarják kényszeríteni a műszaki vezetőkre, munkatársaira, még ha rossz is. Én nem ezek közé tartozom... — elgondolkozik, aztán ösz- szefoglalja az erről alkotott véleményét. — Megértés kell! Ez a legfontosabb.

A termelés mellett más munkája is van. Például az emberek nevelése, a párttagok képzése, ősszel az alapszervezet négy tagja tanul majd a marxista középiskolában. A párttitkár is tanul, a kohóipari technikumban. Vizsgál hopvan sikerültek?

— Sikerültek! — Diákosan örül. s visszaaondol a ..nehéz” napokra. — Fiatalabbak, nőtlenek buktak el mellettem . .. Pedig azoknak nincs annyi

munkájuk, mint nekem ill

Hétfőn, szerdán és pénteken iskola. Este fél nyolc, amikor végeznek, otthon tanulás. Mert kedden és csütörtökön mindig akad tennivaló áz alapszervezetben. Értekezlet, megbeszélés, vita. Azonkívül a nagyüzemi pártbizottság tagja, és tagja a városi párt- bizottságnak is.

— Szórakozás?

— Hát... — gondolkozik, mire lehetne azt mondani, hogy szórakozás. A tanulás éppen úgy kemény munka, mint az alapszervezet irányítása, az új samottsoron az egyik csoport vezetése, a különböző megbízatások elvégzése. — A gyerekek .. .

A tisztelet és szeretet ára tehát, amit Lassú József szaktársaitól megkap — a munka. Rövid eszmecsere arról, hogy sokat „fizet-e”, megéri-e?

Ö egészen másként látja ezt.

— Felelősség kérdése, ha egy kommunista elvállal valamit, azt hogyan végzi el. Ezerkilencszázhatvankettő őszén bíztak meg az alapszervezet irányításával, megtiszteltetésnek vettem, szívesen dolgozom.

Kikísér, gyorsan elbúcsúzik.

— Várnak, — mentegetőzik. Az üzem vezetői keresik, hogy megbeszéljék a teendőket.

K. L.

mekek tanításához, de az i kólához igen: megszervezte a felnőttoktatást is és nyolc általános hiányzó oszt lyainak elvégzésére beíratk zott 29 felnőttből 19-en vií gáztak sikerrel. A tanúimén átlag 3,7 volt itt is.

Ezek az adatok azt tanúsl ják, hogy az iskolareridszei nevelés jó úton halad Bük' ,szentlceresztén, és azok a fi talok, akik majdan kikéri nek az iskolából, már nem régi Bükkszentkeresztrc, nt a ponyvával fedett mcsi szekérre vágynak. Érdem megtekinteni a nemrégíb* épült új iskolát; amelybe t cai cipőben be. sem lehet lé ni. Az Alföldet járó mesa fuvarosok unokái, sőt fi posztópapuccsal vigyáznak fényes parkettre.

Észre kell venni a mai életet

Van kulturális élet az kólán kívül is. Annak ellet re, hogy a község művelődi házát tavaly a hegyekből zúduló ár elmosta, illet úgy megrongálta, hogy le Id lett bontani, a művelődi élet nem állt meg, nem vá nak az új művelődési ottW felépítéséig. A népművelő nehéz külön választani iskola munkájától. A pei gógusok igen erős összekü kapcsot jelentenek, mert p dagógus a községi könyvt vezetője, pedagógusok fogll koznak a kiszesekkel, bel folynak' a televíziósklub-sze foglalkozásokba, a kiszeS klubjának pezsgő életébe,' sakk és asztalitenisz szaket tály munkájába, a fiatal felkészítésébe az évente métlődő seregszemlékre, s tálában mindenbe, ami a ki ség művelődési vonatkozó megnyilvánulásai közé tad zik. Sőt, meg kell említeni! két olyan jelenséget is, a! nem művelődési vonatkozá' Az egyik, a fiatalság von* dása a téli sportok irátit, másik pedig, ami nagy seg séget jelent a községnek, t vezetesen az, hogy az isko gyakorlati foglalkozások kertészkedéssel foglalkozr és zöldséglcrmelvényeikl igen jelentősen enyhítik egyébként nagyon rosszul látott község élelmezési got fait. Fontos népművelési bá a helyi mozi is.

Van tehát művelődési él Bükkszentkereszten még s kor is, ha az idősebb lakói közül sió néhányan ezt n< akarják észrevenni, és a föl tonos visszatekintéstől n< látják a mát', s nem láthatj a jövőt.

Egy alapvető gond

Nagy probléma azonb Bükkszentkereszten az üdül számának csökkenése. Ez ne! csak azért probléma, mert idegenforgalom mindig bi* nyos gazdasági fellendülést lent, az alapvető baj, $ csökkenés oka: Bükkszentt resztnek víz-gondjai vannt Nem fürdő, vagy strandol' lehetőségek hiánya, ban* ivóvíz-gondok felhőzik be község lakóinak és az enn1 ellenére odautazó üdülökn napjait. A községben mi* össze két gyér vizű kút vf Az odautazó üdülőknek, fiz* vendégeknek a legjobb eS* ben személyenként egy vö« vizet tudnak biztosítani P ponta ivásra, tisztálkodási Az út portalanítása is neh< kés, és a hosszú száraz* idején finom, csaknem fel1 mészkőpor üli meg- a házal* a fák leveleit. Már több n1’ egy éve, éppen a vízeond P att, nincs orvosa BilkksZd keresztnek. Miskolcról jár ideiglenesen egy helyettes1 orvos. Természetesen Ü>' körülmények között csoki* az üdülők érdeklődése, ért!' tőén emelkedik az Halb1 forgalma, s szaporodnak ráncok Bükkszentkereszt zetőinek és lakosainak hoj lokán. Ezen segíteni azonb1 már meghaladja a községi a miskolci járási tanács jét, és megyei, vagy őrs? gos segítséget, kíván.

így él hát BükkszentkereS a festői fekvésű hegyi f* napjainkban, 1984. nyarán Benedek