Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-07 / 184. szám
II 0 Világ proletár?crf, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 184. szám Ara 50 fillér Péntek, 1964. augusztus 1. Uj nevelők megyénkben S zocialista és nemzeti fejlődésünk alapkövetelménye a kulturális forradalom bázisának erősödése. E tekintetben plafon bines, a már elért eredmények sohasem lehetnek véglegesek, mindig magasabbra kell törekednünk. A „kiművelt emberfők sokasága” a szó szoros értelmében nemzeti kincs. Oly hatalmas szellemi és anyagi erő, amely újabb, nagy célok' kitűzését és megvalósítását teszi lehetővé. Iskolapolitikánk egésze elsősorban és mindenekelőtt ezt a célt szolgálja. Iskoláink a valóságos élet valóságos követelményeinek megfelelően igyekeznek tanítani és nevelni az új generációt, a jövendő építő nemzedékét. A honfoglalásnak egy sajátos forradalmi formája ez, hiszen a honfoglalás végtelen folyamat, amely, ha átvitt értelműnek tűnik is e helyen a szó, a nemzeti lét új, meg új területeit hódítja hieg. Kulturális forradalmunk már elért eredményei olyan ugródeszkák, amelyek eleve feltételeznek bizonyos tervszerű intézkedéseket a további előrejutás eszközeinek és lehetőségeinek megteremtéséhen. Ebben a vonatkozásban fontos énítő feladat ecy új és népes, sót, egyre népesebbé váló pedagógus tábor kiképzése. A feladat nem mai keletű. Eddig is sok minden történt és ezután is sok minden történik majd, mégnedig tervszerűen és intézményesen, e cél megvalósítására; örvendetes azonban, hogy az idén csaknem két és félezer új nevelőt kap a magyar iskolahálózat. Borsod megyében 175, Miskolc iskoláiban Pedig 76 új nevelő kezdi meg a munkát szeptember 1-én. összesen 251 új nevelővel gazdagodott hát szűkebb pátriánk. A megyében 15 új óvónő, 45 képesítés nélküli nevelő (Pedagógiai politechnikás osztályokban érettségizettek), 85 új általános iskolai tanár és tanító, valamint 30 új középiskolai tanár, Miskolcon pedig 6 óvónő, 16 általános iskolai nevelő és 54 középiskolai tanár lát munkához értékesen Gazdagítva Borsod és Miskolc Pedagógusainak táborát. Mindenütt örömmel fogadták őket, a napokban már átvették kinevezési okmányaikat is, ünnepélyesen letették a hivatali fogadalmat, s a legtöbb helyen baráti vendéglátás közepette ismerkedtek a művelődésügyi osztályok vezetőivel, munkatársaival; E z év szeptemberében tehát, az iskolaév kezdetén, az új pedagógusok közreműködésével indul meg az oktatás. Az illetékes tanácsok jól előkészítették az új pedagógusok elosztását, s fennakadás a szervezőmunkában nem lesz. De nemcsak az elosztásról van szó, hanem az új pedagógusok fogadtatásáról is. Mindenütt, ahol megjelennek és megkezdik áldozatos, egész életre szóló munkájukat, segítse őket a közösség. Segítse őket mindenekelőtt a „kartárs”, a helyi viszonyokkal ismerős, régi pedagógus. Az ő tapasztalatai, eredményei, helyismerete igen nagy segítséget jelenthet a pályája kezdetén álló ifiú pedagógusnak. Segítse őket a Hazafias Népfront, a nőszövetség, a tanács — mindazok a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak, amelyek igen sokat segíthetnek, anélkül, hogy ez fölösleges, vagy éppen terhes dédelgetéssé fajulna. Ezek az új pedagógusok ragyogóan fénylő „erkölcsi bizonyítvánnyal” keltek útra az alma mater falai közül. Valamennyi fiatal tanár szívesen vállalta a vidéki beosztást. Mindannyian tudják, hogy némelyik falunkban por ugyan még akad, talán nem is kevés, de a kultúra már ott van, meggyökeresedett és évről évre sikeresen harcol minden ellen, ami mé« — noros. Ez az új nemzedék hittel- lelkesedéssel zárkózik fel az őt megelőző nemzedékekhez és velük együtt kívánja folytatni a „szent háborút”, a kulturális forradalom újabb eredményeiért. Ha volt értelme valaha „a pedagógus hivatása” szavaknak, úgy ma van értelme és belső tartalma. Ha nem nagyobb is a réginél, de lehetőségeiben mozgalmasabb. Ez pedig azt jelenti: engedni kell ezt a nemzedéket is alkotni. Készen állnak a nagy munkára, megérdemlik, hogy mindenütt szeretettel fogadják őket. Otthont kell teremteni nekik. Erezzék, hogy „hazaértek”, hogy ott. ahol megkezdik emberfor- máló, alkotó munkájukat,szeretik is őket, megbecsülik erőfeszítéseiket, velük tart minden tisztességes ember. A z új Magyarország új polgárainak neveléséről van szó. A most csatasorba álló 2475 új nevelő pályakezdése, hite, forradalmi lelkesedése nagy értékünk. Gazdálkodtunk értelmesen vele. becsüljük meg fiatal pedagógusainkat! Világszerte elítélik az USß békét veszélyeztető lépését Védnökség a diósgyőri rekonstrukción Kongresszusi műszak Alsózsofcán Lefülelték az ál-újságírót Határidő, óh...! Miért üres az ózdi ifjúsági klub? Befefezßdott az aratás A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságán Bajcsy Ede főigazgatóhelyettes tájékoztatást adott a fontos nyári munkák jelenlegi helyzetéről. Közölte többele között, hogy augusztus 6-ra országszerte befejeződött az aratás. A legutóbbi felmerések szerint a cséplést az alföldi megyékben valószínűleg augusztus húszra, az ország más vidékein augusztus végére befejezik. Most fokozni kell a szalmaletakarítás ütemét. A tárlót most a legsürgősebben mindenütt munkálják el. <? a friss szántást hengere- zéssel rögtön zárják le. hogy megóvják az értékes nyári csapadékot. A következő hetek legsürgősebb feladatai közé tartozik a silózás. továbbá a nyári -istállótrágyázás meggyorsítása és az őszi vetések előkészítése. A cukorrépa különösen mcRhálál.la az öntözést. Jő talajban, öntözéssel, dupla termést hoz. Kü- lönösßn ilyenkor, esutlen, aszályos időben kívánja a vizet. Tiszaluc alatt, a dobi telken a Tisza egyik holt áfából öntöznek. Av esőágyúk szüntelenül ontják a vizet. Ha egy-egy parcella elegendő mesterséges csapadékot kapott — a berendezést tovább telepítik. így ötvcn-liatvau hold répái öntöznek meg naponta« Vízimalmok, yillanymalmok 'Ahol. valamirevaló patak csörgedezett, ott igencsak volt vízimalom hajdanán. Ügyes- kezű falusi mesterek, leginkább a molnárok ácsolták ezeket a lassú járatú, nyikorgó alkotmányokat. Egy duzzasztó kellett csak. néhány irdatlan fogaskerék, fából voltak bizony azok is!, no meg a jellegzetes vizi-kerék. ügyes molnár, s olyan lisztet adtak azok a szerkezetek, hogy máig is sóhajtozva emlegetik, akik még emlékeznek rá... Az ám, akik még emlékeznek! Mert hol vannak már a vízimalmok? Eltűntek mind. legfeljebb mutatóba maradt, meg néhány, s azt féltve őrzik, mint értékes műemléket. Pedig de sok i>olt belőlük! Százegy éve, 1863-ban. amikor lajstromba vették őket 13 426 vízimalmot írtak össze. Tizenhárom és félezer vízimalom! S egyben megannyi falusi, tanyai, erdei Icaszinó is. Mert a kovácsműhely, s a malom volt valamikor az a hely. ahol a várakozó emberek me ghány ták-vetették a világ dolgait. Tizenhárom és félezer Icaszinó. vagy klub, ha úgy tetszik, s még ebben nincs is benne a sok másféle malom. Mert a lapos, szeles, vízióién Alföldön ugyan mit kerestek volna a vízimalmok. Ott a szélmalom vitorlája kalimpált. Más helyeken meg szárazmalomban őrölték a kenyérnek valót. A nagyobb folyók pedig hajómalmokai hordtak a hátukon. Ennyiféle malom! S eltűnt, már majd mind. a nagy versenytárs, a gőzmalom a század eleiétől szép lassan kiszorította őket. De lám, a hódítók sorsa: eltűnnek lassan a gőzmalmok is, s a még nagyobbak, a még modernebbek lepnek helyükre. Villanymotorok surrognak ezekben, modern gépek őrlik a kenyérnek, rétesnek való lisztet, szebbet, s tán jobbat, is. mint apró elődeik a. kií patakok melleit. Hanem ezek már nem alkalma sale kaszinózásra. E) az egy dolog lenne hát, amiért sajnálnunk kell a régieket? Ne sajnáljuk ezeket ezért sem, hiszen tere-ferére, szórakozásra másféle épületeket emelnek mostanában. Tudósító: a fsz-ehwk Amikor az alábbi levelet olvastuk, az a mondás jutott eszünkbe, hogy „ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez”. Valami ilyesmi történt. Székely Gusztáv elvtárs, a takta- szadai termelőszövetkezet elnöke levelet küldött szerkesztőségünkhöz, s e levélben részletesen beszámol közös gazdaságuk tagjainak nyári munkájáról. Tekintetbe véve, hogy valóban régen jártunk Taktaszadán, örömmel közöljük Székely elvtárs levelét, hiszen egy kész tudósítás. • Termelőszövetkezetünkben ezen a nyáron 1375 hold gabonatermése várt betakarításra. A munkát június 29-én kezdtük el négy kombájnnal, egy rendrevágóval és egy kévekötő aratógéppel. Ezzel az erővel egy hónap alatt, július 30-ig be is fejeztük az idei aratást. A kombájnok, 2 darab SZK—3-as, egy Balaton és egy Velence típusú, 1165 holdról takarították be a termést. Az aratógép 210 holdról vágta le a gabonát. Tagságunk általában jól, szorgalmasan dolgozott. A vezetőség azonban külön is megdicsérte Balogh András, Borz János, Kovács Tibor és Kovács András kombájnost, valamint Hojdák Lajos, Szűcs Dániel és Iván Imre segéd-vezetőt, akik szorgalmas munkájukkal nagyon sokat tettek az aratás gyors befejezéséért. De igen jól dolgoztak a szállítómunkások és n magtisztítók is, férfiak, s nők vegyesen. Nem túlzás: éjjel-nappal fáradoztak. hogy a kombájnoktól beszállított termény megtisztítva kerüljön biztonságos helyre, vagyisj magtárba. A gabonabetakarításban dolgozó tagjaink szorgalmának köszönhetjük az aránylag gyors, zökkenőmentes munkát. A keresztekbe rakott termény hordását is befejezzük, mire ezt q levelet megkapják. Bodnár László és Kovács András fogatos különösen nagy szorgalommal tevékenykedik, de nincs panaszunk egyetlen fogatosra sem. Az asztagrakásban Kovács Lajos és munkacsapata jeleskedik. A cséplést Bódi János csapata végzi jó ütemben és jó minőségben. Termel őszövetkezetünkben megkezdődött a dohánytörés is. Eddig csaknem ezer póré dohány törését és fűzését fejezték be a dohén ykertészek. A dohánvtermesztésben 30 asszony dolgozik, vezetőjük idős Tóth Mihály, akit mi a „dohánytermesztés atyjának” nevezünk. Tekintettel a kedvezőtlen időjárásra — kevés eső volt — dohánykertészeink a minőség biztosításával kívánják pótolni az esetleges mennyiségi kiesést. Igen nagy gonddal dolgoznak, és Tóth Mihály bácsi különös szeretettel, nagy hozzáértéssel irányítja a munkát. Már negyedik éve gondoskodik róla, hogy termelőszövetkezetünkben a dohánytermesztés megfelelő jövedelmet hozzon. A dohánytermesztők egy része szintén négy éve végzi ezt a munkát, és igazán csak dicséretet érdemel. Fel is sorolok néhány nevet, a legjobbakat, akiket a vezetőség elismerésben részesített, özvegy Cseh Jánosné és Cseh Istvánná, B. Nagy Sándorné, és a mindig kedélyes, jókedvű Szoboszlai Istvánná, valamint Bárdi Fe- rencné és T. Harsányi Lajosné is ehhez a lelkes gárdához tartozik. És mind-mind, a többiek is, a megértő, tréfáskedvű, lelkiismeretesen dolgozó asszonyok. Brigádjuk versenyben áll a járás többi nő brigádjával, és természetesen, szeretnék meg is nyerni. Mint a fentiekből kiderül, taglóink szeretnek dolgozni, igazán szorgalmasak. De szeretnek pihenni, fürdőzni is. Ez természetes. Kérésükre a vezetőség már többször szervezett közös kirándulást. Voltunk Végardón és Hajdúszoboszlón. Most ismét Végar- dóra készülődünk. Ugyancsak szépen dolgoznak kertészeink is. Ez a mun- kacsa‘'a' ’ -ow.- pss’7'" kból áll. Hogy néhányat meg is említsek; Hosszú Jánosné, Iván Józsefné, Márkus Imréné és Hutka Józsefné, asszonytársaikkal együtt mindent megtesznek a kertészet gazdaságosságáért. a minél nagyobb haszonért, ök is versenyeznek. vállalásaik vannak és eddig még minden vállalást sikeresen teljesítettek. A vöröshagyma és fokhagyma termelési tervének teljesítése után most a paradicsom termelési terv túlteljesítésén fáradoznak. Evészen biztos, hogv nem hiába. Munkájuk és szorgalmuk csak sikereket hozhat az egész közösség javara. Székely Gusztáv tez-ejpökj Taktaszada