Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-26 / 199. szám

■w Szerda, 1964. augusztus 26.

ESZAKMAGYAPO»tS7,AG

P®

Lépésről ^lépésre

Szendrői jegyzetek

p

Ó!

I

II kö1 li

5sSi

ial1

— Valóság. Csaik egy-két számadat, ötmillió termelési tervünk van, és bár búzából csak hét és fél mázsa termett holdanként, mégis meglesz az öt millió. Többet hizlaltunk, két mészégető kemencét is beállítottunk, a tejtermelés is növekedett. Mindez pótolja a gabonakiesést. És itt van az előlegkimutatás. Mindenki pontosan tudja, mennyit kapott. milyen értékben, s még mennyire számíthat. Ha valakinek szüksége van pénzre, a takarékból mindenkor adunk, mert van pénzünk...

■— De nem volt könnyű, ugye? Hiszen egy évvél ezelőtt még... — Az elnök közbevág.

— Az az érdekes, hogy nehéz sem. Nem tudom miért, de néhány hét alatt úgy megkedveltük egymást, mintha légi ismerősök lennénk. Hogy miért? Talán azért, mert látták. hogy amit tervezünk, az megvalósul, amit ígérünk, az nem marad csupán ígéret.

— És hogyan mutatkozott ez meg a termelésben?

— Talán csak két dolog. Az egyik: tavaly hatszáz forint volt az egy szán tóegységre vetített termelési érték. Ez évben 1300 forint körül lesz, tehát már közepesnek tekinthető. És rendszeresen adtunk előleget, meg segítséget is annak, aki kért így aztán dolgozik mindenki szívesen ...

Három ifjú szakember

Megváltozott a majorok környéke. Tisztaság mindenfelé. Az épületele frissen meszelve. A szérűskertben bálázott szénából és szalmából rakott csinos kazlak.

Bent az irodában precíz számadások. Kimutatások a teljesítményről, a ráfordításokról. az előlegről és a kit-kit megillető pénzösszegről. S ezek másolatai leint a brigádoknál, a tagságnál. Mindenki tudja, hogy áll mimikával, keresettel egyaránt.

Az aratás gyorsain, zökkenő- mentesen bonyolódott le. Ha akadály volt, azonnal tudták azok. akik intézkedhettek. Precíz munkára vall mindez.

‘heeélWéihen "'ivPvaf ~ha~véif És hogyan, miért volt pre- , gelhetesben. MmtJia ^kell. cíz? _ _ _ Mert szakembereié

irányították, mert hozáértő kezek munkálkodtak.

A termelőszövetkezetbe az utóbbi hónapokban három ifjú gazdász érkezett. Egy fiú és két lány... És a tsz-tagság örömmel fogadta őket. örömmel, mert Hartmann Bálint, az elnök példája bizonyította: ha szakember van. eredmény is van. Egyelőre csak egy éves, kötetlen szerződés alapján dolgoznak, de mindhárman szeretik a munkát, és ami igen fontos, megvan a kölcsönös vonzódás és tisztelet közöttük. valamint a tagság között. Persze, ezzel párhuzamosan megjött a tagság kedve is a tanuláshoz. Jelenleg tizenhat’ fiatal szerződött tanulónak, s egyre többen jelentkeznek traktorosnak. Csak egyetlen érdekes példa.

Gyébári János bácsi már a hatvanadik életévét tapossa. Eddig kazlazott. a trágyát rakta mintaszerűen szarvasokba, de sokat forgolódott a gépek körül, sőt ki is próbálta őket. Most jelentkezett traktorosnak. ^Elfogadták. S több mint valószínű, hogy Gyébári bácsi elvégzi a tanfolyamot is!

Ha több segítséget kapnának ...

Á holnapi tervek készen vannak. A fő profil: az állat- tenyésztés, főleg a szarvas- marha. A járás vezetői, a szakemberek egyetértenek ezzel. és segítenek. De a helyi tanács, a földművesszövetkezet és a tsz közötti kapcsolat még nem kiforrott. Előfordult, hogy a tanács alkalmazott olyan férfit, akire a tsz-ben lett volna szükség. Augusztus 20-án a tsz közös ünnepséget rendezett Azonban a földmű- vesszövetikezet vezetősége ezt nem nézte jó szemmel, mondván:

— Ha meglesz, kevesebb lesz a mi forgalmunk. — És kijelentették: nem adunk sört az összejövetelhez. — Szerencsére az egyik italboltos, saját felelősségére adott. Dicséret illeti érte... Viszont mielőbb jó lenne, ha megvalósulna a legteljesebb együttműködés R tsz és a tanács, valamint más helyi szervezetek között!

Természetesen ami lényeges: a tsz-em belül már megvan a szükséges együttműködés. És ez a legfontosabb, a legörvendotesebb dolog.

Barcsa Sándor

Ifjúság útja

i \

lakónegyed utcája az „Ifjúság útja”

Hódmezővásárhelyről való A KISZ városi bizottsága már be is költöztek a boldog ez a szívderítő kép. A szép, támogatásával — és az érdé- fiatalok, új, komfortos családi házak Kelt ifjú párok közreműködé- Az új

közűi többnek a kéménye é j _ Hódmezővásárhelyen stílszerűen

árulkodik arról, hogy gazdara ^ nevet kapta. Rövidesen a meg

talált. S nem is akármilyen felépült az ifjúsági lakone- üresen álló házak falai között

gazdára, hanem ifjú házasokra, gyed 28 családi háza, s többe is megindul az élet...

Készül az 1500 tonnás KGST-hajó terve

vízre. Ez a típus máris jól bevált, és a jövő év végéig tizennyolcat exportálnak belőle. A felhasználás helyének megfelelően azonban további új változatokat kell kidolgozni, például azt a típust, amely a szibériai vizeken is biztonságosan közlekedik.

A KGST-hez tartozó országokon kívül más államok is rendeltek, vagy kilátásba helyeztek újabb rendeléseket. Az egyik norvég céggel például eddig összesen 15 tengerjáró szállítására kötöttek megállapodást, vagy előzetes szerződést. Több ázsiai ország különféle teljesítményű kikötői vontató hajó-, úszó- és portáldaruk iránt érdeklődik. A Magyar Hajó- és Darugyár viszonylag rövid idő alatt kialakítja a 600, a 800, az 1200, az 1600, a 2000 és a 2400 lóerős kikötői vontatókat, amelyeket egyben tűzoltóhajóknak is fel lehet használni. Portáldarukat a jövőben 2 és 15 tonna között ugyancsak többféle változatban gyártunk. Hasonlóképpen rátérnek az úszódaru teljes sorozatának előállítására. Pillanatnyilag csupán 5 és 100 tonnás uszódaruk készülnek, de néhány éven belül a 16, a 32, az 50, a 160 és a 200 tonnásak gyártását is megkezdik. A 16 tonnás úszódaru rajzai már készek, jövőre átadják a mintapéldányt, és csupán ebből az egy típusból ötvenet szállítanak a Szovjet- úniónak 1966 és 1970 között. A 160 tonnás' úszódarunak még csak a műszaki tervei készek, gyártása 1968-ban kezdődik meg.

A magyar hajóipar az utóbbi időben nagy nemzetközi tekintélyt szerzett kitűnő termékeivel, s elsősorban a Szovjetunió hosszú időre elhalmozta rendeléseivel a Magyar Hajó- és Darugyárat. A hazai és külföldi igények 1970-ig a gyár teljes kapacitását lekötötték, sőt mintegy másfél milliárd forint értékű rendelést egyelőre még be sem tudtak illeszteni a tervbe. Nagyrészt előlegezett bizalomról van szó, mert a rendelések a bevált, hagyományos hajókon és darukon kívül egész sor olyan vízi járműre vonatkoznak, amelyeknek tervei csak most vagy a közeljövőben készülnek el.

Ä hajógyártás jövőjével a KGST illetékes szekciója és a kormányközi bizottság is foglalkozott. Megvizsgált 70-féle tengeri áruszállító hajót, ebből tizennyolcnak szabványosításáról és szakosításának előkészítéséről döntött 1500-tól 20.000 tonnáig. Az 1500 tonnás tengerjáró terve és később maga a hajó is nálunk készül, a legkorszerűbb távvezérlő műszerekkel, szabványosított berendezésekkel, és 1260 lóerős lengyel gyártmányú motorral felszerelve. A mintapéldányt 1966-ban adják át, addig a hagyományos 1200 lóerős tengerjárókat exportálja a magyar külkereskedelem.

Másik fontos gyártmány a 2000 lóerős toló- vontató hajó, amelynek első, korszerűsített változatát éppen a napokban bocsátották

;le!j egy közösség boldogulásához. J vl!jA kérdés igen széles skálájú,áf de Hartmann Bálint nem so- *

roi

rrtf

ad'

a 1 ián

ryrl

Sl

inií

été'

Ao

ide'

ilif*

jít*

íny’

si«;

lati

e°, íM

ere

bel1

a#*

M

p *

«1«

Életszínvonalunk emelésének alapja

lehetővé minden igény kielégítését, és csak akkor valósulhatna meg, ha a kohászati üzemekben nagyobb méretű specializálódás történne.

Gépesítés, gépesítés

Jelentős szerepet játszik a termelékenység növekedésében a gépesítés. Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiben ez évben a tervezettnél 16, a múlt évinél 31 ezer tonnával termeltek több szenet. Mint Szili főmérnök elvtárs erről beszámolt, a termelés növekedését kizárólag a termelékenységből biztosították. Hogyan? Többek között acéltámos. hidraulikus működésű frontokat hoztak létre Putnokon, Farkas- lyukban, Egercsehiben. Pán- célkaparókat alkalmaznak, amelyre rárobbantják a szén égy részét. Ezzel részben mentesítik a bányászokat a nehéz munkától.

Tévedés lenne azt hinni, hogy a termelékenység csak beruházással, felújítással növelhető. Az ózdi acélműben például a dolgozók vállalták, hogy három kilóval csökkentik az egy tonna acél előállításához szükséges fémbetétet. Ezt főleg a második félévben, jelentősen túlteljesítették, a megtakarítás eléri a tizenegy millió forintot. Itt jelentős szerepet játszik a minőség is. Ez évben több ötvözött anyagot termeltek. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok az emberek, ugyanazokkal a berendezésekkel, nagyobb értékeket állítanak elő. A Mezőgazdasági Gépi art tó

Vállalatnál a ciklizált üzemben a technológiai folyamatoknak megfelelően helyezték el a berendezéseket, s ezáltal 40 —50 százalékkal lerövidítették az anyag útját. S csak helyeselni lehet, hogy a ciklizálást az egész gyárra ki akarják terjeszteni. A December 4 Drótművekben a múlt évihez viszonyítva 8,8 százalékkal nőtt a- termelékenység. Ezt elsősorban jobb munkaszervezéssel és többek között azzal érték el, hogy a hőkezelő kemencéknél áttértek a földgáz tüzelésre. A Borsodi Szénbányászati Trösztnél az év második felében új robbantási és omlasztási módszert vezetnek be, amelynek alkalmazása várhatóan jó kihatással lesz a termelékenység alakulására.

3 millió javaslat

Sokszor és helyenként elfeledkezünk a termelékenység növelésének olyan forrásáról, mint az újító és ésszerűsítő, valamint a munkaverseny mozgalom. Pedig ezekben nagy lehetőség rejtőzik. Magyarországon tíz év alatt 3 millió javaslat 12 milliárd forint megtakarítást eredményezett.

A termelékenységi és a gazdaságossági mulatók nem minden esetben tájékoztatnak pontosan a lehetőségekről. Üj számítási módszerek kidolgozása vált szükségessé. Így jött; létre az optimum-számítás, amelynek legtöbbet ígérő területe napjainkban a matematikai programozás. Ennek segítségével megállapítható, hogy a termelékenység különböző tényezői hogyan helyettesíthetők egymással, miként használhatók ki legtökéletesebben. A megyében elsőnek az LKM- ben alkalmazták az optimum- számítást. A kibernetikai csoport végzett előzetes számítást az acélmű termelésével kapcsolatban. Meglepő dolog derült ki. Egy matematikailag kidolgozott programozás alapján ugyanazokkal a berendezésekkel, ugyanazokkal az emberekkel három százalékos termelés növekedés érhető el. Feltételezhető, hogy másutt és más üzemben is van egy sor ilyen lehetőség.

Az üzemekben, vállalatoknál sok rejtett, vagy kevésbé rejtett lehetőség, tartalék van a termelékenység nagyobb arányú növelésére. Hogy ez menynyire így van, érdemes összehasonlítani a szocialista országok termelékenységi mutatóinak alakulását. Egy sor országhoz viszonyítva a termelékenység növekedésében lényegesen elmaradtunk, s a növekedés sem egyenletes, vissza-vissza- esünk. Ez is arra hívja fel figyelmünket, hogy az eddiginél jobban, hatékonyabban, sokoldalúbban foglalkozzunk a termelékenység növekedésével, amely összefügg a társadalom és az egyén célkitűzéseinek megvalósításával.

Csorba Barnabás

Játszik a beruházás, a felújí- ' tás. Itt van például a durva- • hengermű. Lényegében változatlan létszámmal, korszerű, : automatizált berendezés segítségével duplájára növelik a termelést. A technika korszerűsítése kihat az emberekre is.

A nehéz fizikai munkát a gé- pék végzik, az emberek irá- , nyitók és karbantartók lesz- ' nek. Az irányítás kevesebb fizikai munkát, viszont nagyobb szellemi intenzitást követel, ez ' maga után vonja a dolgozók , tudásának, műveltségének | szükségszerű növekedését. ' Egyébként az LKM-ben a tel- ' jes rekonstrukció befejezése 1 után várhatóan 40—50 száza- . lékkai nő a termelékenység.

Az új, vagy korszerűsített j üzem technikai színvonala ( döntő hatással van a termeié- . kenységre. Ha így van, kérdez- , hetné valaki, miért nem alkalmazzuk minden esetben a legkorszerűbb beruházást?

Ennek több oka van. A legmodernebb technika általában nagyobb beruházást igényel, feltételezi a termelés nagyobb fokú specializálódását és megfelelő képzettségű kádereket kíván. Az elkövetkező években például előbb-utóbb sor kerül az ózdi durvahengermű re- : konstrukciójára. A legmodernebb megoldás az lenne, ha a folyamatos öntést valósítanák meg. (Akkor nincs szükség durvahengerműre.) A folyamatos öntés azonban nem teszi

Általában keveset beszélünk és esetenként a szükségesnél kevesebbet folgalkozunk a termelékenységgel. Pedig a mindennapi életben ki tudja hányszor kerülünk kapcsolatba vele. Akkor is, ha ruhát, bútort, élelmiszert vásárolunk, akkor is. ha a háztartási gépet működtetjük, bekapcsoljuk a villanyt, nézzük a tv-t. A termelékenység alakulása kihatással van az árak alakulására, a nagyobb tömegű használati értékek forgalomba kerülésére. A termelékenység növekedéséről akkor beszélünk, ha nő az egységnyi munkaidő alatt előállított terméktömeg. Ez tulajdonképpen az idővel való takarékosságot jelenti, amely azonban végső soron általános takarékossággá alakul. Nézzük néhány gyakorlati példát.

— A Lenin Kohászati Művekben — mondotta Zámbó Pál főmetallurgus — 1938-hoz viszonyítva ötszörösére nőtt a termelés és háromszorosára a létszám.

Változatlan létszámmal dupla termelés

Á termelés „felfutása” voltaképpen alig egy-másfél évtized alatt következett be. Az első időben inkább a létszámnövelésből, később egyre inkább a termelékenj'ség növekedéséből származik a termelésnöveke- ■dés. Ebben jelentős szerepet

•s» utoljáira altkor irtunk a aipZendrói Szabad Föld Tennc- i (öszővetkezet gondjairól, prob- ajfétnáiról. amikor új elnök, az gSreyik hortobágyi állami gaz- igftaságból érkezett szakember, aljpartmamn Bálint vette kezébe n(r közösség ügyét. Őszintén ilt pZólva tengernyi volt a baj. el Pervszerű(fenség, ráfizetés', ci- , kódás-vívódás. A lehetőségek if'^iszont kiválóak: jó fekvésű, ,’olpól termő földek, s eszményi gojtörülimények például az állattenyésztéshez. Hartmann eltpálint. a szakember, már né- ié|>ány hét múlva látta, milyen nptányban kell elindulni. De .««jennek első és legfontosabb fel- ohfétele volt: meggyőzni, terv- u'tteerű munkára serkenteni a bapgságot. És a tsz új vezet őséÍ

ének mindez, ha nehezen is, e szívósan, lépésről lépésre “került.

—- Szendrő az egyik fényes ;zi Példája annak, mit jelent, ha rioyalóban hozzáértő kéz és szív Dl irányítja a munkát — mond- ícíiák a járási tanácson és a já- inttásí pártbizottságon egyaránt.

el Ősszel is jönnek a „fecskék“

CCt1

. Belépünk az irodába, azaz i Jóformán befurakodunk. Ki- hf csi a helyiség is. igaz. de a fő •)(]i akadály, hogy sokan vannak, ej párom fiatalember az elnökié ,el az asztal fölé hajol, s va- ttj járni papírlapot nézegetve d isti Aurát.

ni -p Itt vannak a feltételek.. 1 ilcMűszaiknoi'mán.kónt harminc n. ír>rin,t, készpénzben, előlegként.

—- És ha. mondjuk, ara- kink?

—- Erre is itt van a számadás. Bál-milyen is a munka* kereseti feltételek harmóni- San kiegyenl í tődnek ■— No és a tél?

Télen szecska zás, szállí- 32 í®8’ ka javítják a gépet, hat pl érintős órabér, s előleg min- L den lónapban, rendsizere- r<y*si..\ Nos?... ef, — Természetesen jövünk, sj fhszen érdeklődtünk mi már, ismerjük a helyzetet... a; 1— Hát akkor a visaontlátás- 1Ü to •.. — Kezet fognak, s ahogy it kilépnek, Hartmann Bálint ’Mosolyogva mondja, j Most már ősszel is jön- jfyk a tavasz hírnökei, a fecskék .... Három traktoros jön L;~rtnk a gépállomásról, örü- ^rünik neki, mert kellenek. Ta- ij tosszal néhányan elmentek J] Miás vidékre, nem bíztak a j Megélhetésben. Most ha kell. 1^ kétszerannyi jön helyettük

Mi szükséges ,íI « boldoguláshoz ?

.Beszélgetünk az elnökkel, bj Kérdezzük: tudja-e, mi kell közösség boldogulásához. Á kérdés igen széles skálájú, n‘ Hartmann Bálint nem so- lC kát gondolkodik rajta, s ez j Mit jeleníti: korábban is sokat ® %>rengett ilyen dolgokon.

— Először is, hogy becsüljék, to ítéljék egymást az embc- ’ tok. Tudják, mit kell lenniök, 5 s azt is. hogy nem hiába telj ?dk. s ^ már azt jelenti, hogy a munkát Is szeretik, r .ern élőié mennek, hanem Mtána.

. És ez már valóság Szend- ton?

—--------------1 .SÜSÜK

N

emzetköz?

i gyümölcstermesztés?

\ szemináriumot rendez f a FAQ Magyarországon

.Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO tondezésében augusztus végén Mörnzetközi gyümölcstermesz- szeminárium kezdődik a Kertészeti és Szőlészeti Fő- ’«kolán.

1 Az augusztus 28-tól szeptem- I1 26-ig tartó szemináriumra í yddig hét külföldi ország — 1 rí. Egyesült Arab Köztársaság, j yöfögoi-szág. Irán, Izrael, Juli "°szlávia, Marokkó és Tunisz ;/ í" jelentette be összesen húsz ií Jtokemberénok részvételét. A ,1 Jtominárium programján sze- I y-bel három nagyobb tanul- I jMányiit is, amelyek során a p külföldiek megismerkednek I Mlajd az ország jelentősebb j gyümölcstermesztő vidékeivel ?? a magyar gyümölcstermesz- tosi, nemesítési kutató munká_______________

__LLd.l bi—