Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-23 / 197. szám
Vasárnap, 196-1 augusztus 23. sas ESZAKMAGVAKORSZAÖ HAARLEMI EMLÉKEK Frans Hals művészete Egy későőszi hollandiai barangolásom emlékeit is rögzítem akkor, amikor szállásadóm tanácsát fogadva („ha Haarlemben jár, feltétlenül keresse fel a Halsmuseumot, mert olyan szépet csak ritkán láthat!”) felkeresem az egyik kis utcában emlékére létesített intézményt. Talán egy szép ékszerdobozhoz hasonlítható az a bájos németalföldi stílust tükval Malle Babbe-t a „Matrózok anyját” Ijesztő nevetésével, hátborzongató csúnyaságával. Ez nem felületes nevetés. Gyerkőcöket festett, csavargó kamaszokat, kikötők és halászfaluk népségét. Aztán a jótékonyságot játszó, puritán allűrökkel tetszelgő garasosság vén banyáit, az aggok háza elöljáróit. őket festette. Semmisemmi mást, csak a társadalom „szelídebb” életre figyelmeztetlek, ugyanakkor határozott ígéretet kellett tennie, hogy az ivópoharat félreteszi és meg tartóztatja magát a gyakori részegségtől. Második házasságából három leány- és hat fiúgyermek született, közülük négy, atyjuk hivatását követve, festő lett. Pénzével gazdálkodni1 nem tudott. 1652-ben már súlyos anyagi helyzetbe kerül H® U* M® O® R OCOOOOOQDOOOOOCX200QOOOGOQOQOOOOOC>OOOCK)0000000000000000000* REJTÉLY — Drágám, tulajdonképpen a mai napig nem. ludom, hogy igazán szeretsz-e engem'.’ — Egyetlenem, ez még kérdés formájában sem vetődhet lel. — Lehetséges, de ez nem válasz. TITOK Mindenki előtt köztudott, hogy o vadászok szeretnek dicsekedni, s ha nem tudnak vadat ejteni, úgy a kereskedésben vásárolják azt meg. De az ördög tudja: ki lőtte az üzletben árusi- tott vadakat?! Frans Hals egyik híres festménye: A Szent nadrlán lövészek tisztjelnek lakomája. 1G27. röző ház, amely arra hivatott, hogy az utókor számára bemutassa annak a férfinak életművét, akit a művészettörténet Frans Haliként tisztel. Ki volt ő? Erre röviden nehéz válaszolni, hiszen egész élete a bizonytalan adatokra •„épül”. Így tisztázatlan pontos születési ideje, csak annyit tudunk, hogy 1580 körül látta meg Németalföld egét. — Családjának Haarlembe költözését, festészeti tanulmányainak befejezési idejét és még egy egész sor adatot a rejtély fátyla takar. Tudjuk róla azonban a legfontosabbat: nagy művész volt és énjét az ecseten keresztül megrázó pontossággal vitte a vászonra annyira, hogy a festő szót — mert az volt igazán — stilszenj lenne valami ■ mással helyettesíteni, talán a i,lényét elevenítő varázsló” jelzővel. Ötven éven keresztül hatalmasat adott. A nagy csoportportrékból kilencet, az arcképekből pedig megszámlálhatatlan mennyiségűt alkotott. Mi volt Hals művészi nagysága? Mint arcképfestő rendkívül tájékozott volt. Előtte és utána alig-allg akadt olyan, aki emberi vonásokat olyan éleseit tudott volna kidolgozni, mint ő. Az akkori idők egész társadalmát megfestette. Nem volt sem egyarcú, sem egyhúrú művész. Első, 1611-ben festett arcképe még nem sokat sejtet, de öt évre rá már az érett, kész művészt bizonyítják munkái. Teljésen önálló volt, nem tartozott semmilyen iskolához vagy irányzathoz. Fáradhatatlan volt megfigyeléseiben, leleményességben és munkában egyaránt. Megfestette az előkelő polgárokat, a következetes presbitereket, bibliájukkal hadakozó lelkészeket. Megfestette az elöljárókat, vidám katonákat, kötekedő borisszákat, a csúíolódó és hetyke gavallérokat. Tisztes matrónákat festett és háztartásukra büszke polgárasszonyokat, akiknek énje nem terjedt túl a háztartás gondjain, a szoba, a konyha, a kamra rendtartásán. Megfestette a sznob kereskedőket, akik csípőre tett kézzel állták a pózt, akár a XIX. század nyárspolgárai a fényképezőgép előtt, s csipkés gallérjuk gőgje mögül játszották az arisztokratát. De megfestette a polgárság perifériáján élőket is, így Mulattja Szembenevet a világgal, arcán a bor vörös ragyogásáarcképét, özeket az embereket Lenyűgöző ez a fáradhatatlanság, ijesztő és emberre vadászó kedv. Mekkora erőre vallott ez! Milyen mesterkélten ösztönző odaadásra! Hiteleket vesz fel, pár év múlva pedig már a város vezetősége támogatja anyagilag. A mester egyre erőtlenebbé válik, de a pislákoló szilem még egyezer meggyullad és olyan lángA Frans Halsmüseum Haarlemben. Képei mind az európai, mind a tengerentúli arcképcsarnokok méltó díszei. Budapesten a Szépművészeti Múzeum őrzi Jan Asselin című arcképét. De Amszterdam, München, Lipcse, Párizs, Becs, Berlin, Stockholm, New York múzeumlátogatói szívesen keresik fel ennek a hányatottéletü mesternek any- nyira eleven alkotásait. Igaz, hogy életét a munka és az élet nagy szeretete jellemzi, de ha teljes egészében jellemezzük, akkor meglátjuk az árnyékok kontúrjait is. Első feleségét sokszor megverte, ezért 1616-ban a haarlemi városi elöljáróság elé idézték, ahol l'a lobban, amely messze távlatokra elvilágít. 1664-ben a szegényház megbízza két kép festésével és ez a két mű halhatatlan emléket, állít- számára A „Regentenstukken”-jei (elől- járókép) méltó befejezése a halsi művészetnek. 1666. augusztus 29-nek délutánján egy egészen egyszerű temetés volt a záróakkordja annak az életműnek, amelyet a közel kilenc évtizedet élt aggastyán adott az utókornál-: és amelynek emléke háromszáz év után is olyan élénken megmaradt a szép után annyira vágyó emberiségnek. Drégely Vilmos A LA CARTE Fiatal házaspár belép egy olasz étterembe. A feleség így szól: —- Látom, hogy simoni vermaticelli van. Én azt kérem. A férj ránéz az étlapra és ezeket mondja: — Sajnos drágám, azt nem fogják neked felszolgálni. — De miért? — Mert Simoni Vermaticelli az étterem tulajdonosa. Némely befektetésről USED Ügy látszik, meg kellett volna nézni a házat belülről U, mielőtt megvettük... ÉRDEM — Tudod, végeredményben jelentősen hozzájárultam a városi közlekedés nehéz problémájának megoldásához. — Hogyan? — Eladtam a gépkocsimat. A KOR KÉRDÉSE Két ifjú ül a folyó partján s mossa a lábát. Az egyik így szól a másikhoz: — A te lábad piszkosabb az enyémnél. — Na és? Idősebb vagyok nálad. No. végre tudom, hogy ki lopja a szivarjaimat!.... KARRIER Két úr beszélget az együk ismerős festőről: — Valahogy mint festő nem tudott karriert csinálni, tellát áttért, a színpadra... — S most jobban fest? DrVATB EMUTATÓ A.z egyik hölgy a másikhoz a divatbemutatón: — Ezek a manökenek kivétel nélkül olyanok mint az állványok, amelyek segítségével fel lehet építeni a. nőt. EGY KIS FILOZÓFIA Az emberek imáikban rendszerint azt kérik, hogy kettő meg kettő ne legyen négy.’ M)ÁRÁ5 SZÖVEG NÉLKÜL
