Észak-Magyarország, 1964. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

Csütörtök, 1964, augusztus 20, ESZAKMAGYARnnsrAG 3 ESS Húszezer forint jutalom a munkásvédelmi őröknek A múlt évben mindvégig kedvezően alakult az Ózdvi- déki Szénbányászati Tröszt baleseti statisztikája. Országo­san is az elsők közé kerültek, mert csökkent a könnyebb balesetek száma, s már hosz- szú ideje nem történt halálos A Iíoii£rcsszusra készülnek A fiatalok minden üzemnél, vállalatnál, intézménynél ké­szülődnek a KISZ közelgő kongresszusára. A Diósgyőri Gépgyárban több alapszerve­zet célul tűzte ki, hogy min­den erejével segíti az igen nagy fontosságú CSZ—2 auto­mata gépsor határidőre törté­nő elkészítését. Az F-gyáregy- ség KISZ-fiataljai a gépsorhoz szükséges kovácsolási munká­kat készítik el időre, a villa­mos főosztály fiataljai pedig nz elektromos berendezések­hez szükséges végleges doku­mentációk elkészítésére aján­lottak fel társadalmi munkát. kimenetelű szerencsétlenség a tröszt üzemeiben. S mindez nem véletlen. A tröszt szakszervezeti bizottsá­ga az aktivistákkal, a baleset- védelmi őrökkel közösen, igen szívós küzdelmet folytatott és folytat a balesetek ellen. Az eredményes tevékenység egy jelentés formájában a Bánya­ipari Szakszervezet elnöksé­gének is tudomására jutott, s az elnökség így határozott: 15 ezer forint jutalmat ad az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsá­gának. A megérdemelt jutalmat a tröszt igazgatója, Lőcsei Lajos elvtárs további 5 ezer fo­rinttal egészítette ki, így 20 ezer forint áll a trösztbizott­ság rendelkezésére. A leg­utóbb megtartott biztonsági értekezleten úgy határoztak, hogy a 20 ezer forintból a leg­jobb, körülbelül 200 munkás- védelmi őr, az üzem javasla- I ta alapján, tárgyjutalmat kap. I Új gépek üzembeiieSyezésével növelik a betonliuzaíok gyártását A Miskolci December 4 Drót- művekben az idén az országos drótkötél szükséglet jobb ki­elégítésére, illetve az import csökkentésére az idén öt, úgy­nevezett pászmasodró gépet helyeztek üzembe, amelyekkel mintegy harmadával több drótkötélféle készül ebben az évben. Ezenkívül a napokban három új, korszerű egyenes húzógépet is felszereltek, ame­lyek üzemi próbáit már szin­tén megkezdték. Az új beren­dezések rendszeres üzemelteté­sével az év végéig közel négy­ezer tonnával — a tavalyinak közel 30 százalékával — több acélhuzalt adnak az építő­I anyagiparnak az előfeszített betonelemek gyártásához. Augusztus 19-én, szerdán este ünnepélyesen átadták az ÉM Borsod megyei Állami Építőipari Válla­lat és a Magyar Beruházási Bank megyei fiókjának székházát. SZÉKHÁZAVATÁS SIETŐ EM Augusztus 11-én múlt het­ven éves. Elvtársai, a sátoraljaújhelyi járási pártbizottság tagjai, ün­nepélyesen köszöntötték Sze­derkényi Ferencet, születésé­nek évfordulóján. A hetven évből negyven éve tagja s ak­tívája a pártnak, a munkás- mozgalomban pedig 1915-től vesz részt. Elgondolkodtató beszélni, látni Szederkényi Ferencet. Nem hetven évesnek, hatvan­nak se mondaná, alti nem is­meri. Bár megőszült, vonásai fiatalosak, frissesége, mun­kakedve irigylésre méltó. Lakásán kerestük fel. — Mikor van ő itthon? — tsodálkozik ránk a felesége. Városi vb-ülés a tanácson, ott ül, vitázik — Üjhely szak­maközi bizottságának titkára. önéletrajza történelem is. 'Az első világháború, a mun­kásmozgalom kibontakozása, erősödése hazánkban — mind­ez formálta, alakította életét. Alighogy felszabadult, s ke­zéhez kapta a lakatos szakmá­ról szóló segédlevelet, már a frontra vitték. Sebesülése után „frontszolgálatra alkal- matlan”-nak minősítik, s az Albertfalvai Repülőgyárba kerül. Itt szervezték be a szakszervezetbe. Hamarosan bizalmi, majd főbizalmi mun­kahelyén és a bértárgyaláso­kon vesz részt. 1917-ben újra front, innen az őszirózsás for­radalom hívja haza. Olaszor­szágból gyalogosan, szekérrel, vonaton jut hazáig. A Tanácsköztársaság hónap­jai aztán végleg meghatároz­ták életét. Fegyverrel harcolt azon az éjszakán, amikor a ludoviká- sok ellenforradalmat szervez­tek. Ök, a repülőgyár munká­sai és az I. kerület vöröskato­nái, tartották tűz alatt az aka­démiát, amíg megérkezett a Vasas ezred ... 1924-től igazolták párttagsá­gát. De amíg felvételét meg­kapta, nyolc hónapot bújkált, majd internálták, kilakoltat­ták, s nélkülöző családja el­pusztult. Kislánya, felesége meghalt, 6 pedig a rendőrség „tanácsolására”- elhagyta Bu­BÉR dapestet — Miskolcra költö­zött. A Szilágyi és Diskant Gép­gyárban szívesen alkalmazták. Szederkényi Ferenc kitűnő szakmunkás (ő és munkatár­sai készítették azt a repülő­gépet, amelyen Szamuely Ti­bor Lenin elvtárshoz repült!) Bekapcsolódik a szakszerveze­ti munkába, tagja lett a szer­vező bizottságnak. Együtt dől­Tiszta égbolt Mád felett A kép, amely évek hosszú során rajzolódott ki az ember előtt az újhelyi út mentén, megváltozott. A „ködbe bur­kolt” gyár felett tiszta az ég­bolt. A kellemetlen, apró szemcsés takaró, amely mint valami finom bársonyos lepel befedte az örlőművet, szinte jobb körülmények között. Az egész néhány „nyugta­lan” ember elgondolása, amely már hónapok óta testet öltött. Az elektromos agy. A mádi örlőmű modern üzem diagramok vonalai rajzolód­nak, műszerek mutatói imbo- lyognak a fehér skálában — s közben óramű pontossággal megy minden az egész gyár­ban. A vendég sok élettelen tár­gyat — kapcsolót, vezetéket, lámpát, műszert és mutatót — Gépek végzik a munka nehéz részét. Az ember pedig irányít. egyik napról a másikra eltűnt. Eleinte szokatlan volt. Az arra járóknak is, a község la­kóinak is, meg az üzem dolgo­zóinak is. Megszokták a lom­hán gomolygó felhőket, s azt, hogy az emberek ruháján és arcán megtelepszik a por. Az ablakok télen-nyáron zárva voltak. Mégis beszök­tek a finom szemcsék. A ha­tárban rátelepedtek a növé­nyekre és beborították a fá­kat. És most messziről is jól lát­hatók az örlőmű épületeinek, berendezéseinek merész vona­lai. Mádon megnyíltak az ab­lakok. S a határ is zöldebb, üdébb. Sipos István mérnökkel, a portalanítás egyik nagy mesterével járom az üzemet. Nekem is szokat­lan a jó levegő. Emlékszem, amikor esztendővel ezelőtt er­re jártam, még... Nézem és megtapintom a „csodazsákokat”. Melegek és a magasba nyúlnak, mint a kémények. Sűrűn sorakoznak egymáshoz tapadva. S az a sok por, amely esztendőikön át belepte Mád vidékét, most szűkös gyomrukban kavarog. Óránként vagy 8 ezer köb­méter levegő áramlik át raj­tuk, hogy aztán a lebegő te­hertől, megfosztva, a szabadba kerüljön. Több mint 100 ilyen „cso­dazsák” tisztítja a bentonit- poros levegőt. És sok ezer ember él, dol­gozik ideál isabb, kellemesebb, gozott Frank Miklóssal, Mráz Ferenccel és Oszip Istvánnal. Pártmunkáját a Szociáldemok­rata Párt végrehajtó bizottsá­gában végezte. 1945. után Nóg­rádi cs Rónai elvtárssal együtt a két párt összekötőiéként dolgozik, együtt az MKP-val. Az MDP-ben gazdaságvezető, majd igazgatónak nevezik ki a miskolci közlekedéshez. És észre sem vette, hogy az idő szalad ... Talán nem is volt ifjúsága. Háború, sztrájkok, bérharcok, pártmunka — és a kenyérke­reset. 1923-ban újra nősült, második felesége két gyer­mekkel ajándékozta meg. ma már persze nagyapa, s szüle­tése napjára lányai is elláto­gattak Sátoraljaújhelyre, ott­honukba. Csak hát... Nagyapa ke­veset van otthon. Most ezt kell elintézni, majd arra a megbeszélésre siet. Siet min­dig. lábait és szellemét nem fárasztotta meg hét évtized sem. A tanács vb-üléséről hivat­juk ki. Szívélyes, egyszerű ember. Nyoma sincs rajta a fáradt­ságnak. fásultságnak. Beszél életéről, munkájáról. Mi volt a legkedvesebb, amit az em­berektől elismerésként kapott? — Tudják, megyek Pes­A „csodazsákok“. Sípos István üzemvezető, a diszpécser tábla adatait ellenőrzi. ten ..; Rámköszönnek. Fiata­lok elsősorban. „Hogy tetszik lenni, Feri bácsi?” kérdik. Én meg: Honnan ismersz, fiam? Hát magánál tanul­tam!” Szederkényi Ferenc hosszú ideig gépkocsivezető iskolá­ban dolgozott, mint műhely­vezető. — Vasas vagyok. A vasas szakmának minden csinját- binjét ismerem ... Papírom is van mindenről — s erre na­gyon büszke. A beszélgetés végén meg­egyezünk: felkeressük laká­sán, ahol majd több időnk lesz, mert a vb-ülés tart, visz- sza kell mennie. Az unokák fogadnak ben­nünket. — Nagyapa? Hivatták vala­hova. elsietett __ í géretét csak részben tudta betartani. Fénykénét kikészí­tette. Az emlékekről majd máskor, most sok a dolga, várják: tanácsát, meleg embe­ri szavát, döntését. S útban hazafelé, láttuk, amint: a városba vezető úton siet. léptei frissek. Egy szóval sem említette, hoev valaha is elfáradt volna. Lehet, hopv elfáradt már so­kat. csak feleslegesnek tartot­ta elmondani. Barálh Lajos lát ebben az alig 8 négyzet- méter alapterületű kis szobá­ban. A szakember viszont az egész örlőmű „mechanizmu­sát” áttekinti pillanatok alatt * I a »*«,<6.1 *£*£Ä ahol port szív a dolgozó. De nem sokáig. Vezérlő „asztalá­hoz” valóságos űrhajós öltö­zéket kreálnak. S ez a furcsa , ruha megvédi majd a portól. »A plexit búréban tiszta leve- J gő lesz és napfény. | Naponta 2000—2500 zsák »bentonitot tölt meg az auto- » mala. S ha egy is elszakad, »ködbe csavarodik az egész te- J rém. » • a » Gondosan kiszámított ada- Jtok, ügyes rajzok, megfontolt »feljegyzések, sok dokumen- Jtum. néhány jól értelmezett. »nyugtalanságtól fűtött ember * összefogása. » Mád felett nincs többé J „benlonit-pára”. * Tiszta az égbolt J Paulovits Ágoston * Q » » l Műszaki konferencia : az LKM-ben a A Lenin Kohászati Művek- Jbcn műszaki konferenciát tar­tottak. melyen a vállalat mű- északi, gazdasági vezetői vettek 0részt. A konferencián a gyár 'műszaki fejlesztési helyzeté- Jröl, valamint a harmadik ne- ég.vedévi terv kiszállítási köte­lezettségének végrehajtásáró' •esett sző. hírében áll. Különösen azok szemében, akik még emlékez­nek a régi, rozoga örlőműre. Alig akarja elhinni az em­ber, hogy mindaz, ami a több­szintű műhelyekben, a szom­szédos csarnokban történik, hajszálpontosan leolvasható a néhány négyzetméteres mű­szerasztalon. Hol piros, máskor zöld, vagy éppen kék lámpák villognak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom