Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-09 / 159. szám
ßSZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1964, július Néhány sző Tusdomára^ és Nezőgazdaság első számáról I Mezőgazdasági | remk, s a mezőgazdasági munkák szervezésével, segítésével foglalkozó szakemberek régóta igényeltek már egy olyan szaklapot, folyóiratot, amely elemzőén foglalkozik a mezőgazdasági termelés egyes folyamataival, s ezzel párhuzamosan ismerteti a mezőgazdasági termelés nemzetközi helyzetét, tapasztalatait, az egyes, fejlettebb termelési szervezettséggel és gyakorlattal rendelkező államok eredményeit, illetve problémáit. Igaz, hogy külföldi mezőgazdasági szalclapokhoz, a termeléssel, a gépesítéssel foglalkozó folyóiratokhoz eddig is hozzájuthattak azok, akik beszéltek idegen nyelveket. Az ilyen szakemberek száma azonban kevés és különösen ott kevés, (termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban) ahol a leírt módszereket kipróbálni, átültetni, hasznosítani lehetne és kellene. Hiszen a gyakorlattal, a mezőgazdaság fejlesztésével, átformálásával foglalkozó fiatal és idősebb mezőgazdászoknak igen kevés idejük juthatott és jutott idegen nyelvek tanulására, elsajátítására. Ezért fogadták országszerte örömmel és megelégedéssel agronómusok, termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetők a Tudomány és Mező- gazdaság című, első ízben márciusban, s ezt követően kétha- vonként — megjelenő folyóiratunkat. szomszédos, hasonló területek- [állapítani, hogy kel rendelkező országok eddig | bizottság egy-egy elért eredményeire, végzett munkájára is hivatkoznak. szám a mezőeaarrkesztö alkalomA második gazdaság gépe- helyzetét öleli részletességgel. sítésének mai fel sokoldalú Hiszen nem csupán a gépesítés jelenlegi fokának közgazdasági hatását, a gépállomások átszervezése következtében jelentkező új problémákat elemzi sokatmondó statisztikai adatok felhasználásával, hanem ismerteti a további fejlődés irányzatait is. A folyóirat e száma is hivatkozik külföldi tapasztalatokra. Az Egyesült Államok mezőgazdaságának gépesítéséről tájékoztató írás többek között választ ad több termelőszövetkezeti vezetőnek arra is; hogyan lehet biztosítani mindenkor a gépekhez szükséges szakembert; mennyire fontos dolog, hogy egyre több termelőszövetkezeti tag érjen el minél magasabb fejlettségi fokot a termelést, a gépek kezelését illetően. Sőt, Kassay László írásával a folyóirat második száma vitát indít a gépesítés kérdéseiről. Az első két. igen tartalmas szám alapján nem nehéz megmal egy-egy fontosabb problémát, kérdést kíván tárgyalni, ismertetni. Ez lehetőséget ad arra. hogy a szakemberek sokoldalúan érveljenek, bizonyítsanak, több területről, sőt a világ több tájáról hozván példát. Ez a módszer talán bizonyos mértékig gátolja a váltó-'te-ságot, egy-egy szám sokoldalúságát, azonban a szakemberek szempontjából így hasznosabb, mi több, így kényelmesebb. Hiszen könnyíti az egyes problémák sokoldalú áttekintését és később könv- nyebb visszakeresni, megtaláni a kívánt cikket, ismertetést. Urv'is l'hetne mondani; afo- Ivóirat eev-egv szárna fetór »gv szakkönyvvel, sőt. a vál- tera tossá »ot. a sva korlati példákat tekintve, túl is szárnyalja azt. mindenki Mindenesetre érdeklődéssel várja a Tudomány és Mezőgazdaság következő számait és bizonyos, hogy sokat segít majd a mezőgazdasági termelésben közelebb hozni a gyakorlatot és a tudományt, megvalósítani a tudományos termelést hazánk mezőgazdaságában. Barcsa Sándor Közlemény Egy új, s különösen ennyire várt, tudományos jellegű szak- j lappal szemben természetesen nagyok, magasak az igények. Hiszen mindenki, már a kezdet-kezdetén választ várna az őt foglalkoztató termelési kérdésekre. Ez persze lehetetlen. Azonban lehetséges az idők folyamán. S lehetséges akkor, ha a szakemberek nemcsak olvassák, hanem magukénak érzik a lapot, s kérdésekkel, hozzászólásokkal segítik munkáját. A Tudomány és Mezőgazdaság első két számát lapozgatva megállapítható, hogy a nálunk legégetőbb, leginkább megoldásra váró, vitatott és még kiforratlan problémák boncolgatásával mutatkozott be, méghozzá igen érdekesen. Az első szám anyagainak többsége ugyanis, s ez,megyénk jelentős részét közelről érinti, a hegyvidéki, a lejtős területek gazdálkodásával, gondjaival foglalkozik. A cikkek szerről (kiváló szekemberek) a A Központi Statisztikai Hivatal elnökének rendelete értelmében 1964. július 13-tól augusztus 19-ig Borsod-Abaúj- Zemplén megyében is összeírják a szőlőket. Az összeírás célja, hogy megállapítsuk a megye szőlőterületét, az alkalmazott művelési és metszési módokat, a szőlők támaszrendszerét, a termelt fajtákat, a szőlők állapotát és korát. Az összeírást a Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága által kiadott igazolvánnyal rendelkező, és „KSH” feliratú, kékszlnű karszalaggal ellátott számlálóbiztosok végzik. Az összeírás a megye minden városára és községére kiterjed. Tekintettel arra, hogy megyénkben ilyen szőlőösszeírás még nem volt, a munka sikere érdekében ezúton is felkérjük a vállalatok, intézmények vezetőit és a megye lakosságát, hogy támogassák a szőlőösszeírók munkáját. E nagy munka végrehajtása során a megye lakosságának megértő támogatására számítunk. Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgató- ságának vezetője Miért nehéz Mlskoken a Kossuth Rádió vétele? Nyilatkozik a Magyar Rádió műszaki igazgatója, 9. I 520Í A napokban a Magyar Rádió budapesti, Bródy Sándor utcai székhazában jártunk. Megnéztük a rádió új kapcsolótermét, több stúdióját, számos műszaki berendezését. Az új kapcsolóterem a műsorjel- vétel jobb. korszerűbb lehetőségeit biztosítja. Általában a műszaki fejlesztés igyekszik a követelményekkel lépést tartani, hogy a jó műsorszerkesztésnek a rádiónál műszaki jellegű akadályai ne legyenek. Azonban minden jó műsorterv, megvalósított elképzelés, felvett adás csak akkor ér a gyakorlatban valamit, ha a Bródy Sándor utcából eljut a haliga-, tök több milliós tömegéhez. Ez pedig napjainkban nem mindig biztosított Legalábbis megközelítően kielégítő vétel formájában nem. Az országgyűlés legutóbbi ülésén dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a rádióval kapcsolatban elmondta, hogy hazánkban száz lakosra 25 előfizető jut, vagyis minden negyedik lakosnak van rádiója. „korántsem lehetünk azonban elégedettek a vételi lehetőségekkel, s még sok tennivaló vár ránk, míg az egész ország területén jó műsorszórást biztosíthatunk.’’ Nos. ennek a megállapításnak igazát Miskolcon és Észak-Borsodban különösen érezzük, hiszen a Kossuth Rádió műsorát alig-alig lehet időnként fogni még a legjobb készülékkel is. a tavaly óta működő URH-s erősítés vétele pedig igen kevés készüléken hasznosítható. Miért nehéz Miskolcon és Borsodban a Kossuth Rádió adásainak vétele, és milyen javulás várható? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be Bley-Itt Üzemanyag-utánpótlás AűL. Ferenc főmérnökhöz, a Magyar Rádió műszaki igazgatójához. Emelkedett a xajsasint — A miskolciak és borsodiak kérdése indokolt, azonban, bár ez nem vigasz az ország északkeleti részén élőknek, nem kizárólag helyi probléma: hasonló bajokkal találkozunk végig az ország peremvidékein, — mutat a dolgozószoba falain elhelyezett térképekre, melyek a vételi lehetőségekre vonatkozó felméréseket tüntetik fel. — Tulajdonképpen a válaszra sem mi vagyunk illetékesek, hanem, a posta, hiszen a műsor sugárzását nem a rádió, haziem a posta műszaki szervei végzik. A panaszok azonban elsősorban hozzánk érkeznek. és mi próbálunk segíteni felmérésekkel, adatokkal. Érdemben tenni azonban csak a posta tud. Felméréseink szerint Miskolc környékén jelentősen emelkedett a zajszint, ami ■ napvon károsan befolyásolja a vételi lehetőségeket. A rádió mérnökei három évvel ezelőtt jártak Borsodban, de mint vizsgálataink kimutatják, a kömvék zajszintje, elsősorban az ipari zaj emelkedéséből adódóan, azóta,is erősen emelkedik. — Ez lenne az alapvető oka a rossz vételi lehetőségnek? — Nem. De jelentősen befolyásolja. Az alapvető ok. hogy a sugárzási erősség, míg a szomszédos országokban más- félszeresére emelkedett, nálunk 1946 óta lényegileg nem változott, viszont a már említett zajszint emelkedett. Az Északmagyarorsz' -? olvasóit. Miskolc és Borsod rádióhallgatóit bizonyára érdekű, hogy ha az ideális rádáóvételi lehetőségeket 100 százalékosnak tekintjük, úgy Miskolcon a Kossuth Rádió vételi lehetőse' csak 36 százalékos, a Péti>% pedig, tekintettel a helyi réő re, 67 százalékos. Ezzel ben az ungvári adó 56. a |f mesvári pedig 72 százaléK térerősséggel fogható MisW con. éppen,a szomszédos állj mok már említett sugár# erősség fejlesztése követke#, ben. Relé-állomás felállítása szükség?1 — Mi hát a teendő? — Miskolcon és Borsodi** az lenne a legjobb, ha a Kfj suth Rádió adásainak erőst', sére egy kisebb relé-állóim állítanának fel. (Ennek hat nossága Miskolcon a Pe^ adásaiban már igen régen 1 mérhető.) Még a tervezett *J kihegyi adóállomási rel<£Í strukció után is kívánj hogy a posta Miskolcon, a i) lenlegi URH-relé helyett, C:, minimum 5—10 kilóiért] URH-relét és azon felülj Kossuth adásainak erősítés1 középhullámon egy 20—50 1 lowattos erősítőállomást F sitsen. Miskolc térségében, zavartalan vétel szerinti*' csak így biztosítható.. — Van-e szó ezekről az sítőkről? — Erre mi nem tudunk ' demben. válaszolná, és nei* vagyunk illetékesek, hogy posta esetleges beruházási ^ veiről nyilatkozzunk. A lehetőségek javulásához az] ban elengedhetetlenül szüW gesnek tartjuk. . még sok tennivaló ^ ránk. míg az egész ország 1 rületén jó műsorszórást b& szíhatunk” — mondta par; menti expozéjában dr. Csert György miniszter. íme, 1 egvik tennivaló a sok közül- Benedek Miidó*. A miskolci mozik műsora BfiKB 0—13: Halhatatlan melódiák. Olasz. 14—15: Egy taxisofőr halála. Mb. lengyel. Előadások: hn. 4, 6, n. 9. Matiné 12. de. fél 10 és fél 12: Szent Péter esernyője. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 9—10: Halhatatlan melódiák. Olasz. 11 és 13: A törvény balkeze. Angol. 14—15: Nincs többé válás. Mb. lengyel. Előadások: de. 9 és fél 12: KOSSUTH filmszínház délutáni műsora 9—15: A törvény balkeze. Angol. Előadások: fél 4, hn. 6, 8. Matiné 12. de. fél 10 és fél 12: Francia kandalló mellett. FÄKXYA 9—10: Az arénában. Me^j 11—12: Miért rosszak a magyaí, mek. 13—14: Emberek és fark»*. Olasz. 15: Felmegyek a miniséhez. Magyar. Előadások: fél 6 Matiné 12. de. íél 10 és iél J*' kölyök. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A boldogság első órája „A lámpás én vagyok... Nálam nélkül vak a látó is.” (Gárdonyi Géza) Csöndesek az intézet termei, folyosóin sem hallatszik a vizsgázók ideges léptei, az udvarok kavicsai sem csikorognak a szurkolótársak talpai alatt. Minden csendes, mert már megtörténtek a vizsgák. Patak is csendes, mert kiröpültek — ki új útjára, ki pedig csak a nyarat átpihenni — diákjai. A hetedik századában megfiatalodó vár tornya únottan nézi magát a Bodrog vizében, a fülledt nyári meleg fellebben az utca porával, hogy aztán békességesen megülepedjék a fák lombjain. Az egyik sarkon még felemlítik: kik is tanultak itt három hosszú évet? kik készülődtek arra. hogy világítók legyenek a sötétben, hogy az értelem fáklyáját fellobbant- s-ák ezer és ezer apró emberi koponyában? Néhány név. feljegyezve az apró noteszkába. pár arc. megjegyezve az emlékeket őrző agyrekeszekben. S szemtanúja lenni azoknak a perceknek, amikor a tanító sápadtan, iz- zadtan kilép a professzor szobájából. Igen. már a tanító lép Id a vizsgáztató szobájából! Ilyenkor boldog az, aki diák Volt, aki három évig tanult. Rosszabb a jeleseknek? A folyosón érezhetően hűs a levegő. Mégis, minden izzik. Második napja államvizsgáznak a Sárospataki Tanítóképző Intézet hallgatói. Izgalmas hírek járnak vizsgázótól vizsgázóig. A vizsgáztatók közül ki szigorú, ki pedig elnéző és megértő. — Tegnap kettőt „elhúztak”. Borzongás. Vajon mire gondol most a diák. aki utolsó vizsgája előtt úgy érzi: semmi sem maradt meg fejében, pedig hát tanult? — Nincs egy didaktikád? — Frigyesfalvi Évának még hátra van a didaktika. — Most akarod tanulni? — kinevetik.— Higgye el, nem jó jelesnek lermi... Sokat várnak az embertől — panaszkodik Éva. Sápadt és ideges is.' kerülgeti az asztalokat, székeket. Kis-falvi Julianna merően fieveli a kőkockákat. Ö csak holnap vizsgázik. S megérkezik csoportunkhoz az első kitűnő: Horváth Ferenc. Csobajra készül. Most még szurkol egy keveset menyasszonyának. Barczi Ilonának. akivel már mint férj és feleség indulnak majd első munkahelyükre. A többiek is tudják, hová kerülnek, hol tanítanak majd: Kormos Zsuzsa. Bácsi Ágnes és Bodnár Olga Tiszadorogmá- ra készül. Barátnők. Hármasban könnyebb lesz a távoli vidékén. Zsuzsa miskolci. Olgi sátoraljaújhelyi; bizony nem könnyű megszokni a falut Hogy szívesen vállalkoznak-e mindezek ellenére? Fele-fele. Van, aki lelkesedik, s már szeretne ott lenni, tanítani, például Lőrincz Éva, aki Nagyhután tanít már az új iskolai évben, és akad köztük olyan is, aki fél. Talán azoknak a legkönnyebb, akik haza. szülőfalujukba kapták beosztásukat Német Hona. Cseh Erzsébet Cigándcm, illetve Nagyrozvá- gyon kapott helyet. Síró tanítók Á hangulat ideges, feszült. Nemcsak nappal, a vizsgák idején egy barátságos kávéházban is érződik a végzetteken. hogy megfeszített idegekkel készülődtek a sikeres vizsgákra. Patak diákközpontja most kivételesen nem a Tanítóképző Intézet, s nem is a kollégium. A végzett, néhány órás tanítók ünnepük itt a sikert, azt, hogy felnőttek, diplomások. Egyszerűen örülnek ennek, s talán jobb lenne a szülőkkel találkozni, és az 6 örömüket leírni. Egyszerű szülők — diplomás gyermekek. Teljesedik a kimondatlan törvény: gyermekedből különbet, többet nevelj. Kormos Zsuzsa édesapja tsz-tag. Mezei Ilonáé pályamunkás. Német Ilonáé vasúti kalauz. Nekik mindaz, hogy érettségi után. főiskolát végeztek.. « még a vizsgák' előtt megtudták, hogy hol kapnak katedrát, természetes. Hogy boldogok-e? Furcsán hangzik a riporteri kérdés. Most idegesek. Mezed Hona sír. Miért sir? Talán a módszertani kettes miatt? Nem is tudja. Úgy jobb, megkönnyebbül. S fáj az is. hogy talán egyedül a közel félszáz végzett közül, messzire, más megyébe indul. Pályamunkás édesapja a Nógrád megyei Tolmácson él. ő Rétsá- gon tarüt majd. Messze a társaktól. akikkel három évet együtt töltött, tanult, táncolt. É® hát Patak is visszahúzza egykori diákjait. A többiek vigasztalják — a boldogság első órájában. „Borsodnak kinézünk tanítókat“ Délután. A vizsgákat erre a napra már befejezték. Még nagyobb a csönd. Az igazgatói szobába az utcai zaiok se jutnak el. Komáromy Béla. az intézet igazgatója szívéi vés és őszinte ember. Fáradtnak látszik. meg ez az izgalom . Igen, a tanárokat, a vizsgáztatókat is megviseli a vizsgaidő- szak. Hiszen valóban, ők is vizsgáznak most. — Negyvennyolcán tesznek államvizsgát Az első csoportból kettőt utóvizsgára küldtünk. De ősszel ők is taníthatnak — s még elmondja az igazgató, hogy évfolyamonként 60 hallgató tanul az utolsó évben gyakorlatra is kikerülnék a diáikok, éc bogy a követRHSKOLC TÁNCSICS 9—10: Karambol. Magyar. Ü'' Szédülés, cseh. 13—14: 2x2 nél>* Magyar. Előadások: fél 6 Matiné 12. fél II) és tél 121 és a nagyapám. SAGVARI 8—10: 2x2 néha 5. Magyar. Majdnem baleset. Angol. 1 f, 3 plusz 2. Színes szovjet. El®*, . sok: íél 5 és 7, vasárnap fél 3'J ^ is. kező tanévre nyolcvan jelent-^ <Nép*crt) „ ,! kezőt vesznek fel intézetük^.* A törvén^1 első osztályába. Lehetőségei-A 13: Halhatatlan melódiák. OlaSÍ- két növeli az Ú1 kollégium. —a £?c,ca,°‘;10 ’70- n- Színes olasz-,. Borsodnak képezünk tanítókat!* jet. Előadások: este fél ti. A sárospatakiak az elsők, ^ Miskolc szikra akik felső szinten képeznek ki £bojBä‘”; HauyödírWfJ 9—10: A kapitány. Mb. 5# olgár. 11—12; Hattyúdal. MaSJ általános iskolai pedagóguso- 14: Minden az embereké * , , „ , . «rád. Szovjet. Előadások: hn. *. kát. S bar mindössze ötödik in. 8. Matiné 12. de 10: A vb**' éve dolgoznak, a felsőbb szer- 1bolygója. vek és. mert ez is nagyon fon-j ^“^^"srine. sz®f~ tos!, a községek megelégedés-111—12: sodrásban. Magyar. 1*. , , ... , , ®A kandúr és a sisak. JugoS* sei nyilatkoznak az itt vegzet- J, Előadások: hétfő, csütörtök., 7 óra, péjj tek munkájáról. Érdekes azon- I^omba/V kedd ban, hogy az intézet hallgatói-112. de. 10 óra: a k ban, hogy az Intézet hallgatói nak 90 százaléka nő. Az ipari' _ . 7 óra. tés'i A keltétört anti*' ♦ rvij 1 (i iipoicaj — a erem, , 9—10: A szerelem másik lüuiiimumuft „trivuiijcm a n- a olasz. 11-12: A kapitány. Úkat ;nes bolcár. 13—14: Gitár és s# ^lem. Mb. csehszlovák. Előad»’ Jó feltételek vannak itt ah- £du- 6 érakor, hoz, hogy a tanárok tanítsa-A (Tapolca) => Kert. . nak, a diákok pedig tanulja- A Olasz. 11—12: ontimista tratffl nak. Például öt év alatt IsjÄÄÄ» ezer kötet könyv áll az intéző-^fé1 n 6ra- tiek rendelkezésére és hetven A diadal , kulonbozo bel- és külföldi iro-i 14—15; szerelmesek taláUKÍ dalmi, természettudományos és pedagógiai szakfolyóirat. ^Matiné te. fél 11: ordasok k8' A pedagógus továbbképzés^ n—a gyilkos és a iány-J központja Sárospatak, mindinkább az lesz. éo&leneyel. 14—15: Frnnela k«0°, vmellett.. Mb. NDK. Előadások^, ^közrian 7. vasárban fél 5-köí| S azok a pedagógusok, akik$Matiné 12' de' 11: Kristályéig8*' itt tanultak, hogy a kis faluk- § ban és tanyákon is lámpások £ DiesGTGPT VARAS legyenek, idővel elfelejtik FIIMRTTNhAZ , vizsga okozta izgalmat, a sí-T Július 9-én 5 ér 7 órákor. ,< , . _ , , »csak 5 órakor: Korzikai testei rést. De megmarad bennük, sjszéles. Színes olasz film. 1 érzik majd munkájuk közben Tnj^'lus u_12.én du. 5 é3 i[ mindazt, amit az Alma Mater Jkor: Az aranyember. Széles* An es magyar film. Korh. nci*l ♦ v Július 13—14-én csak du. kor: Nincs többé válás. uaiaiu JuajvD beszélő lengyel film. Korb- v
