Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-16 / 165. szám

<CMK6rt5&, IS®4. jfőBos Ifi. bskakmactakorszAo Hogy elegendő legyen a kajszi termés Mind a belső fogyasztást, mind az export biztosítását fi­gyelembe véve, a távlati terv szerint 3500 hold kajszit telepí­tünk. Az első száz holdas tele­pítés az ősszel történt, egy tag­ban, gépi művelés biztosításá­val, a göncruszkai tsz-ben. Ez évben a vizsolyi, a hernádcé- cei és a gönci tsz telepít 50— 50 holdat, a göncruszkai tsz pedig a tavalyi mellé még száz holdat telepít, így 200 hold lesz egy tagban. Göncruszkán a tavalyi telepítés szépen sike­rült, a szakemberek szerint két év múlva teremni fog. A kiváló minőség biztosítá­sára a Földművelésügyi Mi­nisztérium engedélyt adott rá, hogy a gönci tsz húsz holdas kajszi faiskolát létesítsen. A helyi, évszázadokon keresztül jól bevált, alanyba oltott és beiskolázott, csemetékkel in­nét történik majd a telepítés. Ezzel a helyi szaporító anyag­gal kívánjuk biztosítani a ki­váló fájta megőrzését. A ci tsz faiskolájában már tele­pítésre alkalmas csemete van, s mintegy ötvenezer, magról kelt palánta vár beiskolázásra. Két év múlva, az évi három­száz holdas telepítéshez már ez a faiskola szolgáltatja a szaporító anyagot. kertekben és udva­rokon lévő kajszi­A sült galamb nem repül az emberek szájába A házi fák termésének biztosítására a helyi földművesszövetkezetek permetező brigádokat szervez­nek, s házról házra járva, szakszerűen permetezik a gyü­mölcsfákat. Ha átmenetileg hiány mu­tatkozik kajsziban, esetleg más gyümölcsben, megnyugtatásul s7,olgáljon, hogy 2—3 év múl­va, ha termőre fordulnak me­gyénkben az újonnan telepített gyümölcsösök. nemcsak a „Gönci magyar kajszi”-ból, ha­nem sokféle más gyümölcsből bőven jut piacra, s exportra is. Németh Imre Országszerte • gyorsan fejlődnek % a burgonya ültéivé nyék : A Földművelésügyi Minisz-S térium növénytermesztési fő-® igazgatóságán tájékoztatásul “ közölték, hogy burgonyaül tét-® vényeink az idén általában jó-J kor és megfelelő mennyiségű» csapadékot kaptak, s csupán aj szabolcsi; valamint a borsodi a tájakon — ahol kissé megkés-J tek a vetéssel — kezdték érez- « ni a június eleji nagy szá-® razságot. A burgonyatáblák « jelenleg országszerte ápoltak,» gyorsan fejlődnek, a termelő-« üzemek általában jó időben J kapáltak, töltögettek. A búr-* gonyabogár nagyobb arányú • pusztítását mindenütt sikerült* meggátolni vegyszeres kezeié- * sekkel. A gumókötődés szinte J minden vidéken kielégítő. KÜ-» lönösen dús fejlődésű bur go- J ~nyaüKötvényeket lehet látni a» dunántúli vidékeken. J A burgonyaültetvényeknek • az idén körülbelül 25 százaié- J kát már a leginkább kedvelt» rózsa-fajták foglalják el, ígyj remény van arra, hogy ősztől • tovább lehet majd bővíteni az J étkezési burgonyaellátás vá- « laszbékát. • A művelődésügy " fejlődése ; «* sxámok tükrében! Kórház, ahol szalunál tanulnak a betegek X miskolci megyei kórház mozgásszervi' rehabilitációs osztályán kezelik azokat a betegeket, akiknek baleset, vagy betegség részlegesen megbénította végtagjaikat. A több hónapos utókezelésen azok a betegek, akik sérülé­sük miatt nem folytathatják régi munkájukat, a kórház­ban új szakmát sajátíthatnak el. Szakemberek irányí­tásával vagy szőnyegszövést, háziszőttes készítést, vagy könyvkötészetet tanulhatnak. A pszichológusok szerint az új mesterség tanulása nemcsak a betegek önbizalmát adja vissza, hanem gyógyulásuk is gyorsabb ütemű. Az eddigi tapasztalatok alapján a miskolci megyei kórház­ban további új szakmák tanítását is tervezikj A Központi Statisztikai Hi- J Vatal munkatársai tanulságos a összeállítást készítettek a mű- J Velődésügy fejlődésének ada- ® teiról. Jj Az óvodák száma például az • 1963—64-es esztendőben elérte • a 3136-ot, az óvónők száma * Pedig megközelítette a tízezret, • az óvodás gyerekek száma * most 184 345. Érdekes, hogy az* éltalános iskolák száma az J előző évekhez viszonyítva né- • mi csökkenést mutat. A mostani tanévben első íz- • ben érte el és haladta meg a J középiskolai pedagógusok szá- • ma a tízezret. A fejlődést jól * mutatja a közéoiskolás diák- J serce számszerű növekedése is: • az. idén több mint 385 000 volt. J Az egyetemeken és főiskolá- • kon az idén pedig 82 280-an J tanulnak. a Kulturális intézmények kő- • Ziil tavaly 115 millió nézőjeJ Folt a mozielődásoknak — ke- • kesébb, mini az előző években J •— az idei első évnegyed ada- • fai emelkedést mutatnak. Ta- J Vály a színházi és operaházi « előadásokat ötmillió nvolcszáz- ® ezren tekintették meg. c A statisztikái adatok arréi • Is számot, adnak, hogv évről Q évre gyarapszik az irodalom« harátninalr fótiéra A kinvem- m tafofct művek száma tavnlv« 23*774 veit, a nólrlénrcsóm J Peójjj 72,7 millió. A szénire- • dalryi művekből a műit esz- J fenéiben pedig 762 látott nap- • Vfláfl*. " Pcnszky Júnosné oktató Baranvl Jónást szóuyCKCSomózásra tanítja. értékesítenek 50 darab süldőt Az esős idő­járás kedvezett a lucerna és a vömöshere-mág- fogásnak. (A lejtős talajok javítására nagy te­rületen termesztenek lucernát és vörösherét.) Eredetileg 10 mázsa lucerna és 30 mázsa vö­rös h ere- ma got terveztek. Lesz 30 mázsa lu­cerna és 50 mázsa vöiöshereanag. A lucerna- mag ára 3600 forint, a vörösheremagé 2500 fo­rint mázsánként. Csak össze kell adni. Ösz- szesen 233 000 forintot várnak apróma górt, 122 000 forinttal többet, mint ahogyan tervez­ték. Jól fizet a borsójuk is. Száz mázsát vár­tak, lesz 150 mázsa. Egy mázsa átvételi ára 360 forint. Ez ismét 18 000 forintot hoz terven felül. Ha tehát mindent összeadunk, a hízó- anyagként értékesítendő süldők árát is. ki­derül, hogy minimum negyedmillió forintot kapnak a terven felül termeit és értékesítendő, egyébként népgazdasági szempontból különö­sen értékes és fontos árukért. Az állami do­tációból megmaradt 260 000 forinttal együtt több mint félmillió forint váratlan pénzzel számolnak. És mégsem tudnak előleget fizetni. E z, persze, elsősorban a termelőszövet­kezet vezetőinek mulasztása. Az igaz­ság az, hogy a tervet már májusban módosítani kellett volna. Igen ám, de van szövetkezeti tagság is. Azt mindenki tudja, hogy a tsz jól áll anyagilag, de a tervmódosí­tástól már félnek. Attól félnek, hogy a beter­vezett 23 forintot nem kapják meg természet­ben. Mert a kenyér és a háztáji jószág takar­mánya, ezt hangsúlyozni kell, valahogy dva­kítja az embereket. Pedig, ha számolnának, hamarosan megértenék, hogy nem kell félte­niük a természetbeni részesedést. Az is meg­lesz. És ha megszavazták volna a tervmódo­sítást — már lenne pénzük is. De nem olyan könnyű az ilj7esmit megmagyarázni az embe­reknek. Érdeklődtem, a járási tanács vezetői és szakemberei ismerik-e a szövetkezet visszás helyzetét? — Igen, ismerik. — Ezt válaszolta a mező­gazdász és a községi tanács elnöke is. — És mégsem segítettek? — Nem — hangzott a választ — Mi mindig elmondjuk problémáinkat a járási elvtársak­nak, meg is hallgatják, de' édes-keveset segí­tenek. Ez viszont elég nagy baj. Mert a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya, a tanács vese­tői hivatottak lennének arra, hogy ilyen ese­tekben segítsenek a termelőszövetkezet veze­tőinek. Bár hangsúlyozni kell: hibás a tsz ve­zetősége is. Az igazság az, hogy a sült galamb nem repül be az ember szájába. Ilyen esetek­ben kopogtatni, kilincselni, ha szükséges, ve­szekedni kell. És ha nem segít a járás, men­jenek a megyéhez. Valahol biztos, hogy segí­tenek. Ha nem a tanács, akkor a pártbizott­ság. Van nekünk elég olyan szervünk és fó­rumunk. ahol tudnak segíteni. A z égervölgyi valóság ennyi. Tanulsá­gát mindenki levonhatja. Ám cselek­vés nélkül továbbra sem lesz pénzük az emberelőnek. Cselekedni kell. Ha nem töb­bet, legalább öt forint előleget fizessenek ki az eddig téliesített munkaegységekre. Ez kö­rülbelül 75 000 forint. Fedezet van. Csak a kifizetés módját kell megtalálni. Ilyen eset­ben viszont az sem lehetetlen. Szendrel József Iskola a termelőszövetkezetek segítségével • KÖRZETI iskolai központtá «jelölte ki a sátoraljaújhelyi •járás művelődésügyi osztálya jMikóházát, ahol szeptembertől •kezdve a szomszédos Vilyvi- Jtány, Alsóregmec és Felsőreg- •mec felsőtagozatos diákjai is Jtanulni fognak. Ezért, amint Deák Imre osztályvezető és Tölgyesi Sándor gazdasági igazgató elmondotta. Mikóhá- zán új iskolát kell építeni. Az építőipar azonban csak 1965- ben tudta volna elkezdeni a munkát, mire a négy község „;.üä A kórház műhelyében. A műhelyben dolgozó betegeket állandóan ellenőrzik, nehogy tülcrőltessék magukat. A kénen: Csillag Júlia fonó vér a betegek pulzusát méri. fitTI-íoto: Birgés ArpAi termelőszövetkezetei felaján­lották segítségüket.­Közös építőbrigádjuk: vállal­ta. hogy a két tanteremből és politechnikai műhelyből álló ■” iskolát még ezen a nyáron eelépítí, és fvleoiéir* át is adja rendeltetésének Azonnal munkához is láttak, s amint az eddigiekből kövek keztetni lehet, a tsz-mesterek állják a szavukat. A félmillió forintos költséggel énülő új is­kola szeptemberre elkészül, és a négy község 133 felsőtagoza­tos diákja megkezdheti maid a tanulást. A közös gazdaságok egyébként 150 ezer forintnyi fuvarral, különféle anyagok­kal is hozzájárulnak az iskola felépítéséhez, a költség többi részét a művelődésügyi osz- tá'v fedezi. yyr-v ő »75; j, sátoraljaúj­helyi járás területén, Tiszaka- rádon 3 tanterem, 1 napközi­otthon és 2 pedagóguslakás, Bodrogolasziban egy 4 tanter­mes éij iskola énül nevelői la­kással, Cigándon emeletráépí­téssel 6 tantermet nyernek, Sátoraljaújhelyen 4, Füzéren 1 tanterem, Zemnlénagárdon és Tiszacsermelyen 1—1 politech­nikai műhely, Ricsén, Bodrog- halmon, Filkeházán 1—1 neve­lői lakas épült, vagy épül még a nyár folyamán. — AZ IDÉN 800-nál tol egyetemi és főiskolai hallga utazik több hetes nyári te melési gyakorlatra Bulgáriát Csehszlovákiába, Lengyelc szagba és a Német Demokrat kus Köztársaságba. Az era’ tett országokból körülbel ugyanennyi fiatal jön hason céllal és időre hazánkba. I u I aimikor a mostoha wost» I időjárás folytán ke­vés barack termett, s a házi­asszonyoknak gondot okoz a befőzés és a lekvárkészítés, szükségesnek tartom megemlí­teni. milyen tervszerű mun­kálatokkal kívánjuk biztosí­tani a jövőt illetően azt, hogy mindenkor korlátlan mennyi­ségben álljon kajszibarack a háziasszonyok rendelkezésére és jusson exportra is. Megyénkben, Tokaj-Hegyal- ja északi nyúlványának nyu­gati lejtőin, a határszéli Ké­kedtől Vizsolyig terjedő táj­egységben terem a kiváló mi­nőségű, világpiacon is elismert gönci kajszi. Az Országos Pomológiai Bi­zottság 1957-ben önálló fajtá­nak ismerte el és „Gönci ma­gyar kajszi” néven törzsköny­vezte. . Eddig csak a házi kertekben . és az udvarokon lévő kajszi.- ' fák termését értékesítették,' nagyüzemi telepítés nem volt. Mégis, tavaly 34 vagon kajszit” vásárolt fel a MÉK, melyből« 22 vagonnal exportra is jutott.» Ez évben kevesebb terem itt is.J lehet, hogy exportra sem Jut» belőle, pedig népgazdaságunk-J nak nagy szüksége van devi-» zára. % K icsi patak az Éger, völgyében három falu, Teresztenye, Szöllősardó és Égerszög népe egy termelőszövetke­zetben gazdálkodik, amennyire lehet megter­mékenyítik a kövek közét is, mert kevés erre a termőföld, a jó talaj, és, bizony, elég ala­csonyak a terméshozamok is, bár az elmúlt három esztendőben sokat javítottak a gaz­dálkodás egészén. Mégis, itt az emberek el­sődleges törekvése: az évi kenyér biztosítása. Ennek megfelelően készítették el idei tervü­ket is. Fillérek hiján harminc forintot tervez­tek egy munkaegységre, s ebből 23 forint ér­tékű természetbeni részesedést. Ez egyben azt jelenti, hogy mindössze hét forint készpénzt terveztek munkaegységenként. éppen az imént említett törekvés, a kenyémekvaló és a háztáji jószág takarmányának biztosítása miatt. A terv gyakorlatilag még az elmúlt év vé­gén készült, s februárban hagyták jóvá. Ak­kor még nem is számíthattak több pénzre, mert ezen a hegyes, köves vidéken csínján kell bánni a tervezéssel is. De éppen a rossz termelési adottságok, a nehezen művelhető és keveset termő hegyvidék miatt váratlan, s egyben kellemes meglepetés érte az Égervöl­gye Tsz tagjait. Májusban megtudták, hogy az állam 560 000 forint vissza nem térítendő összeggel segíti őket, mégpedig kettős céllal. Egyik: a gazdaság fejlesztése, a jobb termelési [lehetőségek kialakítása, a másik: a jövedelem, ►elsősorban a munkaegységekre jutó készpénz [összegének növelése. Ebből 300 000 forintot ►már fel is használtak az elsődleges célra. [ Maradt még 260 000 forintjuk. Ezt szerették »volna kifizetni a teljesített munkaegységekre, [elsősorban (60 százalékát) előlegként. De nem »lehet, mert a bank nem fizetheti lri. A ren- [delkezések értelmében ugyanis a bank csak (a készpénzben tervezett összeg 60 százalékát ►fizetheti ki munkaegység-előlegként. Az ál­lami dotációt viszont nem tervezték be, nem ► is tervezhették, mert azt sem tudták, hocv [kapnak, s hiába van pénzük, a bank nem fi- ►zeti ki. [ Ha a rendeleteket nézzük — ez érthető is. ► A bank eljárása szabályos. Amit lehet, a be­ltervezett hét forint 60 százalékát, ki is fizeti. iDe ez igen kevés pénz. Mindössze 12 000 fo- [rint havonta. Ebből be kell fizetni az SZTK- íjárulékot 180 tsz-tag után. Ez 6750 forint. A [maradék összegből mindössze kettő forint, elő­lieget tudnának fizetni munkaegységenként. ►Annyit viszont — igazuk van az emberelmek I— nem érdemes kifizetni, csak a kedélyeket ►izgatnák vele. i Most aztán az a helyzet, hogy elméletileg [pénz van, az emberek mégsem kapnak előle- [get. Mert ha nem lenne pénz? Az megint más. ►Akkor az emberek belenyugodnának abba, [hogy nincs. » * problémával kapcsolatban eí kell A még mondani azt is, hogy az Éger i völgyében jól dolgoznak az emberek. [Igaz. óvatosan terveztek, de inarkodtak. Most, ihogy az időjárás jóra fordult, jelentős terv­itől tel j elitesekkel számolnak. ► Nézzük csak sorjában. [ Terven felül meg tudnak hizlalni 50 darab ►sertést. 110 küó átlaggal. Értéke: csaknem [90 000 forint. Ezenkívül, szintén terven felül i i - —— — .......■■■ — ........ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom