Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

IS áiombat, 1564. július 11. ESZAKMAGYARORSZAG Teknosbéka — kőből- , e V in JJrdoUof? |( kZZntm uts KV íeB 3' i G TI * mi1 is­í 3 leleteket Őriznek a MAdl Ásványbánya As örlőmű v ^an* Az üvegvitrinek mögött csillogó, szebbnél szebb y°k, kőzetek. Valamennyi közül talán legérdekesebb az itt közölt megkövesedett teknősbéka. Foto: Szabados György Házilag készítenek szénosztályozót Ebben az évben már nem­csak vasércet, hanem fásbarna kőszenet is szállítanak Ruda- bányáról. A jó minőségű, csak­nem kétezer kalóriás lignitet a Vilmos-bányamezöben találták. Ezen a területen mintegy négy­millió tonna vasércvagyon ki­termelésére két évvel ezelőtt egy 100 méter külszíni fejtés kialakításához fogtak, A föld- történeti szempontból is érde­kes „akadályba” az idei tava­szon ütköztek. Harminc—negy­ven méter mélységben — a vasérctömzsek egy részét ta­karva — egymás alatt, három, SO—120 centiméter vastagságig terjedő, fásbarna kőszéntelepet, találtak. A geológusok becslése szerint a külszíni bányában csaknem 90 ezer tonna lignit- vágyon helyezkedik el, amely­nek kitermelése népgazdasági szempontból is hasznos. Ezért a bányaüzem vezetői úgy dön­töttek, hogy a fásbarna kőszén­telepek közelében helyi anya­gok felhasználásával, saját erő­ből egy kisebb szénosztályozót építenek, és augusztusban na­ponta már 300 tonna lignitet küldenek a borsodi községek TÜZÉP-telepeirc és a lőrinci erőműbe. így a még megnyitás előtt álló, de már vasércet adó külszíni bányából az eredetileg tervezett gépparkkal az év vé­géig 30 ezer tonna lignitet is fejtenek. A fásbarna kőszén üzemszerű kitermelését az osz­tályozó felépítése után augusz­tus elsején kezdik meg. II utsy®g hcselést Ráfizettek a tejtermelők i trf nst' 3ZJf aJ1* 1SS*» 'ári; Öla i # A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta azt a jelentést, amely a hernádbüdi Dózsa Tsz közlése alapján a Beásod megyei Tejipari Válla* lat központjában, tartott ellen­őrzésről készült. A Dózsa Tsz ^Pán a hernádbüdi tejkezelő ellen tett bejelentést, aki. megítélése szerinh a tejár el­számolásánál nem a tényleges zsírtartalomnak megíelelő ösz­szeget vette figyelembe sem a tsz. sem a háztáji gazdasá­gok esetében. B tsz több mint 400 farínnal kapott kevesebbet A vizsgálat során kiderült, h°gy a hernádbüdi tejkezelo egyrészt gyakran. fiktív alapon kalkulálva, mintavétel nélkül állapította meg a tej asirlartal- **■ mát. másrészt a minta átvéte-Y le idején nem megfelelő üveg-, ben végezte a vizsgálatot. Ez ^ a másfajta üveg viszont ke-. Vesebb zsírtartalmait mutatott. Id, mint amennyit a tej való-, ban tartalmazott. Ugyanakkor! figyelmetlen is volt, olyankor, is elszámolt valamit, amikor a^ tejtermelő nem is szolgáltatott k be semmit, és műszere, amely- a nek hibás voltára hivatkozva* Védekezett — nem volt rossz, a Kérdés, hogyan ellenőrzik f ezt a tejkezelőt, mert ugyan- ^ ázon. a napon, amikor a né- I pi ellenőrök mindezt délben tapasztalták, az őket reggel megelőző körzeti ellenőr sem­mit sem jelenített minderről, A bekecsd tejüzemnél, ahová ez a kezelő tai-tozik. a népi el­lenőrök megtalálták az elszá­molásokat, és a vizsgálat végül is megállapította: a Dózsa Tsz bejelentői igazat mondtak, az év első negyedében az tsz-nek 423,51 forinttal fizettek ki ke­vesebbet a tej alapáraként, mint amennyit kellett volna. B bekecs! központ is rosszul számolt Természetessen nemcsak a tejkezelő dolgozott rosszul. Hanyagul vezették az elszámo­lást a bekecsi tejüzemben is. A tejelszámoló ugyanis nem a tejszállító könyv, hanem a tejkezelő üzemi napló alapján számolta ei a termedőszövetke- | zeibet. Ä tej szállító könyvben viszont a zsiradékra vonatkozó adatokat még csak össze se adta senki. «• Tovább vizsgálva a dolgot, kiderült, hogy számos terme­lőnek rossz összeadás követ­keztében nem a tényleges tej­alapárat fizették ki. Mégpedig nem is csekély összeggel té­veditek a vállalat javára: csak­nem 2470 forinttal. A NEB megvizsgálta a kér­dést és úgy döntött, hogy a Dózsa Tsz-nek meg kell kap­nia az elmaradt 423,51. a meg­károsított gazdáknak pedig a 167,84 forintot. Ami a helyte­len központi elszámolásból ered (majd 2470 forint), az ille­tékes állami forgalmi adó­számlára kell befizetni. Ennél az összegnél ugyanig már nem lehet kimutatni, leinek a já­randósága, Máté Iván Növekvő lehetőség és igény . .. ... '[tudható be, hogy mind keve­fl Marxizmus Lenmizmus [ sebb a „lemorzsolódás”, az Esti Egyetemén az idén már a hetedik évfolyam fejezte be ta­nulmányait. Ez az oktatási for­ma egy évtized alatt is nevet, patinát szerzett. Fejlődése kü­lönösen az utóbbi években szembetűnő. Borsodban az 1961/62-es oktatási évben a hallgatók száma 519, a követ­kező évben, már 747, és 55-en szakosított tagozaton folytat­nak tanulmányokat. A most be­fejezett 1963/64-es oktatási év­ben 1128 gazdasági, politikai, kulturális vezető és értelmiségi dolgozó ismerkedhetett meg egyetemi szinten a tudományos szocializmussal. A tagozatok száma is háromról ötre nőtt. Az érdeklődés ma már sok­kal nagyobb, mint a felvételi lehetőség. Az új, 1964/65-ös tanévre 636-an jelentkeztek, s ebből 451-en feleltek meg a fel­tételeknek, illetve ennyi érdek­lődőnek biztosíthat helyet az egyetem. Mindezek azt bizonyítják: ma a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen tanulni meg­tiszteltetést jelent. Ennek is olyanok száma, akik évfolyam vagy év közben megszakítják tanulmányaikat. Elsősorban azok hagyják abba tanulmá­nyaikat, akik munkahelyet, la­kóhelyet változtatnak, vagy — az ilyenek száma minimális — nem tudnak megbirkózni az egyetem magas követelményei­vel. A legörvenrietesebb. hogy mind több értelmiségi ér­deklődik a tudományos szocia­lizmus iránt, és kéri felvételét az egyetemre, A most befeje­zett tanévben Miskolcon a hall­gatók 62 százaléka egyetemi, főiskolai végzettséggel rendel­kezett. A 121 vizsgázó összeté­tele is érdekes. Az értelmisé­giek részvétele szempontjából: 47 pedagógus, 20 műszaki értel­miségi, 7 orvos, 15 egyéb értel­miségi, alkalmazott hallgatta az előadásokat, vitatkozott a szemináriumokon három évig. Eredményük is példamutató: az első évet 3,9, a második évet 3,8, míg az utolsó, a harmadik Több mint száz vagon szörp a borsodi erdők vadon termő gyümölcseiből Amikor a narancsszörpöt, vagy a hasonló, kátrány- és sárgarépa ízre emlékeztető bambi és híisi-féléket kortyol­gatjuk, vigasztalódjunk azzal, hogy ezeknél kellemesebb, va­lódi, erdei gyümölcsből készült szörpök is léteznek. A Bükk és általában megyénk erdőségei gazdag lelőhelyei a különböző vadon termő gyümölcsöknek. S ezekből évről évre több ke­rül az ország asztalára és a külföldi piacokra különböző finom szörpök formájában. Miskolci autósok nemzetközi túrája A Magyar Autóklub mis­kolci csoportja érdekes, nem­zetközi kirándulást rendezett a miskolci IBUSZ szervezésé­ben. A napokban 11 miskolci gépkocsi robogott ki a város­ból harminc utasával, hogy végigjárja, a Román Népköz- társaság legszebb vidékeit, majd néhány napot a Fekete­tenger partján, Konstancában, Mamaiában és Eforiában tölt­sön. A nemzetközi autótúra részvevői július 14-én érnek vissza Miskolcra. Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat Szentpéteri-kapuban levő szörpüzemében most fejez­ték be az elmúlt évben termett erdei gyümölcsök feldolgozá­sát. Összesen több mint száz súlyvagonnyi szörpöt készítet­tek az erdei málnából, a sze­derből és társaikból. És mire az elmúlt évben gyűjtött kész­letet feldolgozták, beérkeztek a szörpüzembe az első idei gyümölcsök, a málna, az áfo­nya és’ sajmeggy is. Málnából például már mintegy száz hek­tolitert préseltek ki. Az időjá­rás eléggé kedvező volt a va­don termő gyümölcsfélékre,, s igy málnából például az el­múlt évi mennyiség duplájá­ra számítanak. A később érő erdei szederből Ígérkezik a leg­gazdagabb szüret. évet 4,35-ös tanulmányi átlag­gal zárták. A marxizmus—leninizmus is­mereteit tanító oktatási forma a hallgatók mindennapi mun­káját segíti. Bár a tanulás ese­tenként megterhelő (rengeteg irodalmat kell „átvenniük” a hallgatónak), a tapasztalat az, hogy az intézmény hallgatói nemhogy visszaesnének min­dennapi munkájukban, éppen ellenkezőleg: körültekintőbben, emberségesebben, nagyobb odaadással veszik ki részüket a termelő, irányító munkából, mint annakelőtte. Ennek ma­gyarázata egyszerű: a marxiz­mus—leninizmus,eleven segítő erővé válik. Nemcsak párttagok igénylik ma már a tudományos szocializmus ismeretét, hanem azok is, akik a szocializmus építésében legjobb szakmai tu­dásukkal vesznek részt, de mindeddig nem kérték felvéte­lüket a pártba. Például a most végzett évfolyam 32 hallgatója pártonkívüli volt. Az egy ériized rövid idő. Mégis: hétszázhárman végeztek megyénkben a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemén. A lehetőségek egyre bővülnek. Nem csupán a Miskolcon és környékén lakók kaptak lehe­tőséget a'tanulásra. Ózdon, Sá­rospatakon, Edelényben és Mezőkövesden tagozatok mű­ködnek. A megyei pártbizott­ság végrehajtó bizottsága a na­pokban hagyta jóvá, hogy az encsi járás székhelyén is tago­zatok működjenek 1964 szep­temberétől. A járás területén eddig negyvenhatan nyertek felvételt a hároméves Marxista —Leninista Esti Egyetemre. politikai, Elsősorban társadalmi, tömegszervezeti, gazdasági és kulturális életünk vezetői, ak­tívái vegyék igénybe e lehető­ségeket, hiszen ma már az esti egyetemen szerzett ismeretek el­engedhetetlenül szükségesek munkájukhoz. A társadalmi fejlődés, szocialista rendünk építésének ez az időszaka már megköveteli a marxizmus— leninizmus alapvető tételeinek ismeretét. S a jövőben mindin­kább szükség lesz a tételek tel­jes ismeretére és alkalmazá­sára. Baráth Lajos A miskolci ifjúsági harmonikazenekar koncertje Megérkezett a várva-várt nyár, a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás ideje. A minap harminc fiatal, az ifjúsági har- monikazenekar tagjai vidám, könnyűzenei összeállítással kedveskedtek a Nevelők Háza Az Befejezik Borsota a jégkár becsléseket Az elmúlt hetekbe községét több oen megyénk érte kisebb- * nagyobb jégverés. Az Állami! Biztosítóhoz a megyéből 112* termelőszövetkezet küldött be* jégkár jelentést. A károsult* termelőszövetkezetek háromne- § gyed részében a kalászosokat is^ jégverés érte. A kárbecslésekre^ mindenütt a legrövidebb időn ^ belül sor került s az Államig Biztosító szakemberei azokat ^ már be is fejezték. A jégverte ^ kapások úgynevezett elöszem-^ lézését is befejezték. , _ * z autót öt-hait ember nézegeti Egy trapéz-nadrágos fiú két karjával ránehezedik a motor- házra, és megringatja a kocsit. — Jó rugózás! Egy overálos ember elismerően hu­nyorít. — És Diesel Merci! — jegyzi meg va­jaid . Négyen érkeznek a kocsihoz, egyikük kezében megcsörren a slusszkulcs. — Itt a tulaj — mondja a trapéz-nad­rágos. A nézelődők félreállnak. A négy idegen mosolyog. — Good? — kérdezi a „tulaj” a félre­húzódókat. . — Good — hagyja rá a trapéz-nad­rágos. Az idegenek szeme felcsillan. — Do you speek english? — fordul egyikük a fiúhoz. Az elpirul és angolul feleli, hogy nem. Aztán még oroszul hozzáteszi: sajnos — k szozsalényiju. Az idegenek szótárt vesznek ki a ko­csiból. A félrehúzódók ismét körbeáll- nak. Hamarosan papír és ceruza kerül a kezekbe, és a papírra címeket írnak. Tovább megyek a miskolci fő utca forgatagában. Egy kirakat előtt szlová­kul beszélő kis csoport. Idős nénike megy él mellettük, karján a szatyorban krumpli, zöldség, gyümölcs. Visszafor­dul, szlovákul szól a csoporthoz; és be­kíséri őket az üzletbe. Kazincbarcikán a vegyikombinátban keresem a KISZ-títkárt. — Szathmáry Feri Moszkvában van *~ hallom munkatársaitól. — Es Szabó Gyula? — Ö is. Tanulmányúton vannak. Nem hagyhatom szó nélkül. Megjegy­zem: — Most a Szovjetunióban, tavaly Né­metországban. Ez igen. Tóth Éva, a IHSZ-bizottság politikai munkatársa nevet. ..u :, — Németországban? Ott az idén is voltunk, májusban, négyen. Már vagy három éve összebarátkoztunk a wolfeni műanyaggyár fiataljaival. A savüzem­ben egy ifjúsági brigád levelezett ve­lük. Azóta minden évben hol mi me­gyünk hozzájuk, hol ők jönnek ide. Most Szoboszlai Jánossal, Balkányi Ala­dárral és Ollári Istvánnal együtt én is voltam Wolfenben, sőt három napig Berlinben is. Éppen akkor, amikor az össznémet ifjúsági találkozót tartották. Igen megszerettük őket. Fiatalok, sok közös témánk van nemcsak a hétköz* nagytermét zsúfolásig meg­töltő hallgatóiknak. A fiatal, alig egy éves múltra visszatekintő együttes Jánosi József és Harsányt László har­monika-tanárok irányításával készült fel műsorára, melyben a népszerű zenekari számokon . kívül harmonika-kettősöket js ▼ hallhattunk. Akik megalakúlá- § sa óta figyelemmel kísérték az együttes munkáját, azok nem A egyszer találkozhattak vele kü- I lönböző rendezvényeken. Ta- Ywaíy például a nyugatnémet VAkkordeana együttessel adtak V közös műsort, de többször szó- rakoztatták a lillafüredi Palota ^Szállóban üdülő vendégeket is. $ A változatos műsor sok lehe­napi dolgokkal, hanem az ifjúsági szer­vezettel kapcsolatban is. Ezen kívül a wolfeni műanyaggyárat testvérgyárunk­nak tekintjük, és munkánkról is beszél­gettünk, gyűjtöttük a tapasztalatokat... A napokban wolfeni fiatalok érkez­nek a Borsodi Vegyikombi nátha. Ide­gen országok fiataljai barátokként ér­keznek hazánkba. Barátság. A szeretet szőtte erős köte­lék idegen országok népei között. A Ka­zincbarcikai Vegyikombinátban mindig emlékezni fognak arra az emberre, aki a szitáló áprilisi esőben a gyár udvarán arról beszélt a munkások százainak, hogy mennyivel szebb, értelmesebb, emberhez méltóbb dolog barátsággal közelednie egymáshoz az idegen orszá­gok népeinek, mint anélkül. Ez az ember bejárja a világot, és erő­síti a szeretet, a barátság szálait. Né­hány nappal ezelőtt éppen egy olyan eyúrbán járt, amely hasonló a faazino: barcikaihoz. Ez a gyár Norvégiában van és Norsk Hydro Heröy-i műtrágyagyár­nak nevezik. Ott is épp oly közvetlenül beszélgetett a munkásokkal, mint ná­lunk, vagy hazájában, vagy szerte a vi­lágon. És az emberek, akiknek szíve mindenütt vonzódik a jóhoz, megtanul­tak mindenütt egy orosz szót: druzsba. Egy hónappal ezelőtt francia, lengyel, német és szovjet újságírókkal beszél­gettem Bulgáriában, a várnai nemzet­közi újságíró üdülőben. A francia em- tőséget nyújtott a zenekarnak bér Mao Ce-tung nyilatkozatát idézte: A ás vezetőinek egyaránt. Strauss „a világot csak puskával lehet átépí- Y Denevér-egyvelegétől a Kávé- teni... Az emberiség csak a háború »daráló-twistig több ismert hídján át juthat el az új történelmi kor- T számmal találkoztunk, így a ba... Lehet, hogy egy atomháborúban az $ Malom o Fekete-erdőben, a egész világ 2 milliárd 700 milliónyi la- é Hullámok felett, s Stefánia- kossagánalc egyharmada, vagyis csu- x, gavott, a Perzsavásár, vagy ép- párt 900 millió ember elpusztul. Csupán Tpcn Strauss Falusi fecskék és 900 millió... s egy évszázad alatt a la- ▼.Intermezzo című műve, Hacsa- kosság fele ismét megnövekszik...” fturján bravúros Kardtánc-a És elmondta a francia újságíró: em- $ mind nagy sikert aratott. Szé­fterek ezreit ismeri Párizsban, de még A pen muzsikáltak a szólisták is, senkitől sem hallotta: „én kívánom az * elsősorban a Bakos-testvérek, atomháborút...” , , Y de Bazsányi György, Aranyosi A lengyel újságíró új építkezésekről f Győző, Molnár Attila, Bíró beszélt, gyakran említette a KGST-t, a ^ Béla, Kazár Katalin, Nagyné és német népek egymáshoz közeledését, többiek egyaránt részesei egyetértését sürgette, a szovjet pedig Áttoltak a sikernek. mindnyájunk véleményét, elemezte, és T végül ezzel a szóval fejezte ki a „közös v Sofc lehetősége van egy ilyen nevezőt”: druzsba. Barátság. A z Aranyparton voltak amerikai­ak. afrikaiak, ázsiaiak, euró­paiak. Együtt csodálták a Fe­kete-tengert. amikor méteres hullámo­kat korbácsolt rajta a vihar, vagy ami­kor haragoszöld. vagy szürke színűre változott. Do mindnyájan akkor örültek legjobban, amikor csendes volt a ten­ger. kék mint az ég, napsugarak ját­szottak tükrén, és a halászhatok gazdag rakománnyal futottak be a kikötőbe. 1. Kuttkay Anna « $ együttesnek. A tapolcai üdü- A lökben, a szabadtéri színpada­ikon bizonyára szívesen holla- T nák őket városunk lakói és az ▼ üdülő dolgozók. $ Reméljük, az együttes a kez- Qdéti sikereken felbuzdulva, to- A vább halad a megkezdett úton, í bővíti, repertoárját és a köny- t nyűzene kedvelőinek nemes, $ színvonalas szórakoztatását kí- Ä ván ja szolgálni a jövőben is. r-fa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom