Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-10 / 160. szám

150 ezer fiafal ügye a megyei tanács előtt Mire büszke Mráz Tibor brigádja ? Világ proletárjai, egyesüljelek^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 160. szám Ara 50 fillér Péntek, 1964. július 10. A rekousirukcíó támogatására EflV szép igazolvány, és ami mögötte van Vakáció idején Egy kisfiú hőstette Bikaviadal Napoatcs már 5000 holdról aratják á c>;gj áí Az esős időjárás után felszá­radtak a gabonaföldek me­gyénkben, s csütörtökön már 500 kombájn és 134 aratógép vágta a rendet a kijelölt táb­lákon. A napokig tartó kény­szerpihenő után most nyújtott műszakban üzemeltetik a gé­peket, hogy az esős napok le­maradását behozzák, s minél kevesebb szemveszteséggel ta­karítsák be a megye déli ré­szein teljes érésben levő ter­ményt. A Mezőcsáti, a Mező­kövesdi, a Mezőnyárádi Gép­állomáson mintegy 50 gépet csoportosítottak át az északi, lejtős területekről. Amíg ott is beérik a gabona, ezekkel az alföldi jellegű vidéken arat­nak. A teljes üzemben dolgozó gépek naponta mintegy 5000 holdról vágják le a kalászoso­kat. A learatott terület nagy­sága az elkövetkező napokban még növekszik. A gépállomásoknak a mint­egy félezer kombájn munkába állítása gondot okozott, mert üzemeltetésükhöz nem volt elegendő szakember. Ezért az ipari üzemekhez, valamint a tsz-ekhez fordultak segítség­ért. Ezeknél ugyanis sokan vannak olyanok, akik a ko­rábbi években már kombáj- noztak. Mintegy 200 tsz-dolgo- zó és üzemi munkás a diós­győri Lenin Kohászati Mű­vektől, a Borsodi Szénbányá­szati Tröszttől segíti most a mezőgazdaság egyik lcgna­Benn a kapa - kinn a széna, hibapontos kombájn Határsaemlcn hét járásban hány tsz-tag várakozik. Szóba elegyedünk. — Kapálni, vagy kaszálná?... — Mosolyognak a kérdésen. — Nálunk? .., Bég elfeled­tük. Eső előtt túl voltunk a harmadik kapáláson. Olyan a határ, hogy csak __Ha jó lesz a z idő, rendesen felszárad a föld. folytatjuk az aratást. — Miért van az, hogy 'Végig a járáson napokon át ázott a takarmány. — Meghökkennek, de nem sokáig tart. — Hát. nem éppen, végig, mert nálunk ugyan egyetlen szál sincs kint Mi lekaszál­tunk. beho-rdtunk idejében. Akik nem úgy tettek, rosszul tették. Hiszen mindennek meg­van a maga ideje. A szászfái „zöld határ“ Jobbra csehszlovák, balra magyar termelőszövetkezetek földtáblái. Itt is, ott is levá­gott kalászostáblák. Aratógé­pek. rendrevágók dolgoznak. Haragoszöld kukoricatáblák, a sorok között sehol gyom. Hoz­záértő. dolgos kezek sokatigé- rő munkája nyomán jó termést ígér a föld... Azután lelcanya- rodunk Szászfa, az encsi járás legészakibb községe felé és... Az út bal oldalán hatalmas, zöld táblák. De nem kukorica, hanem... közelebbről látni, hogy cukorrépa lehet. De répa csak itt, ott. térdigérő gyom viszont mindenütt. Ödább ku­korica. ugyanilyen „zöld” terí­tésben. Itt bizony alighanem ben t hevert a kapa. amikor Inni kellett volna dolgoznia. A szomszédos krasznokvaj- dai határ már olyan, a kapá­sok sorok közötti tisztaságát értve ezen, mint a patyolat Pedig a két község nem mesz- sze van egymástól. A krasz- nokvajdaá utat B—62-es kom­bájn zárja el telies szélességé, ben. Csak két bakancsos láb kandikál Id a hatalmas kere­kek fölött. — Csak nincs valami baj? — Az olajos, maszai os kom- bájnos lassan előbújik. — Nincs a fenét. Begyulladt a fék. Hát hogyan javították ki? En is ezt kérdezem. Mert mennék dolgozni. — Régen dolgozik a gépállo­máson? — Két hónapja kerültem oda, de gondolkodom, meddig maradjak Mérán. ha ilyen lesz a munka folytatása is. • Méra, Forró. Csóbád... Itt már a legkutátóbb tekintet i3 valóban csele jót. biztatót lát­hat. Milyen jó lenne, ha már nem találkozna az ember nem- tetsző kivételeikkel! (Barcsa) gyobb munkáját, a betakarí­tást. Több gépállomáson, mint például a mezökeresztesin, a mezőcsátin, a kombájnokat most reflektorokkal is felsze­relik. hogy ha szükségessé vá­lik, éjjel is arathassanak. Gon­doskodtak arról is, hogy a kombájnosoknak meleg élel­met vigyenek a mezőre, s megszervezték a dolgozók fris­sítővel történő ellátását is. Megérkezett egy újabb prépalap henger hidraulikus eme lő szek­rény, ami lehetővé teszi, bőgj’ a bengerde az eddiginél ponto­sabb idomdarabokat gyártson. Foto; Kardos Gyula Ipari szeminárium Miskolcon a földgáztüzelésről A KGM Tüzeléstechnikai Kutató Intézete, valamint az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület Borsod megyei csoportja rendezésében csütör­tökön Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen háromna­pos ipari szeminárium nyílt a földgáztüzelésről. Az összejö­vetelen az ország csaknem minden részéből több mint két" száz tüzeléstechnikai szakem­ber jelent meg olyan ipari üze­mektől, vállalatoktól, ahol a földgáztüzelésre már rendsze­resen rátértek, illetve ahol az újfajta fűtőanyag bevezetését nemsokára megkezdik. Csirmaz Istvánnak, a Kohő- és Gépipari Minisztérium fő­energetikusának megnyitója után sor, került a szakéi őadá­Automatisáíás sokra, illetve a felvetett kér­dések szemináriumszerű, kér­dés-felelet formájában való megvitatására. Dr. Diószeghy Dániel tanszékvezető egyete­mi tanár, a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet igazgatója egye­bek között áttekintést adott a hazai és külföldi gázfogyasztás helyzetéről, majd a hazai föld- gázvagyon hasznosítási lehető­ségeit, távlatait boncolgatta. Megállapította, hogy a földgáz használata mind a háztartá­sokban, mind pedig az iparban — főként a kohó- és vegyipar­ban — egyre növekszik* s a hazai feltárás is mind jobban emelkedik. F öldgáztermelé­sünk 1965-ig közel kétmilliárd köbméterre fog majd növe­kedni. A szeminárium első napján még további hat elő­adáson foglalkoztak a résztve­vők a földgáz ipari felhaszná­lásának módjaival. A földgáz- tüzelésnek a nagyolvasztók­ban, a martin-, öntödei- és hő­kezelő kemencékben, valamint a tűzállóanyagiparban történő alkalmazásával. A szeminári­um ma, pénteken folytatja munkáját. Kiállítási csarnok épül Ä Miskolci Tervező Vállalat munkacsoportja társadalmi munkában készíti a város egyik reprezentatív létesítmé­nyének, az új kiállítási csar­noknak terveit; A csarnok felépítését szük­ségessé tette, hogy a miskolci művésztelepen élő alkotók, akik rendszeresen megrende­zik az országos miskolci kép­zőművészeti kiállítást, két­évenként pedig az országos grafikai biennálét, már nem tudják hol bemutatni alkotá­saikat; Kiállítási igényt jelen­tettek be a miskolci nagyüze­mek, mint többek között a Diósgyőri Gépgyár, a Lenin Kohászati Művek is, hogy idő­ről időre bemutathassák üze­mük új termelvényeit, amire eddig helyiség hiányában nem volt lehetőség. A kiállítási csarnokot a vá­ros új közigazgatási központ­jában építik meg. A helykije­lölés már mestörtént. A csaknem ötvenszer ötven méteres, kockaalakú épület három szintes lesz. Az alag­sorába építik a raktárakat, a műhelyeket, valamint az olajtüzelésű hőközpontot. Föld­szintjén két bejáraton lehet az előcsarnokba jutni, ahonnan négy lépcső vezet az emeleti galériára. Ez nyolc részre osztható, s így egyszerre több kiállítás is megrendezhető ben­ne. A galéria alatt a földszint körbe járható, teljesen üveg­falú. Itt kapnak helyet az iro­dák, a tárgyalószobák és a klubhelyiségek. A galériát mesterségesen vi­lágítják meg. Az árnyékmen­tes fény lehetővé teszi a kép­zőművészeti alkotások fényha­tásainak tökéletes érzékelését Különleges megoldással ké­szítik a tetőszerkezetet, ame­lyet négy, egyenként húsz mé­ter magas árbócra függeszte­nek sodronykötéllel. A kiállítási csarnokot zöld­övezet, parkosított rész veszi körül, s két oldalról is meg­közelíthető. Mellette parkíro­zó helyet is kialakítanak. Az ország legkorszerűbb vi­déki kiállítási csarnoka a ter­vek szerint mintegy 25 millió forintba kerül. Hová, merre? Az rendben van, hogy a Baross Gábor utcai volt tü­zérlaktanyában vállalatok, intézmények raktárai kap­tak helyet. Az azonban már egyáltalán nincs rendben, hogy e vállalatokat igen ne­héz megtalálni. A laktanya volt épületei ugyanis jó né­hány kisebb-nagyobb tömb­ből állnak, egymástól elég messze, s aki nem ismerős a hatalmas udvarban, bizony jócskán „sétái ga’h at”. míg megtalálja a keresett céget. A kapu bejáratánál ugyan Magas oktánszámú benzint évben már 150 ezer tonna ki-, előállító, automatizált üzem váló minőségű benzint állít» épül a Komáromi Kőolajipari elő. Magyarország növekvő £ Vállalat szőnyi telepén. Az autó- és autóbusz forgalma» automatizálás szocialista tér- mindenképpen szükségessé J ÍJ. té^^rmlánT melőviszonyok között nem tette ezt a beruházást, amely5 ki van téve (taMn> m,nden okoz munkanélküliséget, ellen- működése révén igen gyorsan* ben hatalmas méretekben fo- amortizálódik. « kozza a termelékenységet. Képünk két magyar szak-» A legkorszerűbb technoló- munkást ábrázol. Már eltanul-, giával működő lepárló ez év ták a holland szerelőktől az» szeptemberében kezdi meg a úgynevezett előköszörüléses he-J ott található vállalat ríme, ez azonban vajmi kevés. Sőt. még azzal se sokra megír az idegen, hogy a bei árat köze­lében lévő fákon nyíllal el­látott útbaigazító táblákat helyeztek el. A nyilakat ugyanis tréfálkozó emberek más irányba állítják be, s e feliratok zöme egyébként is igen sablonos, szűkszavú, legfeljebb arra szorítkozik, hogy közölje: jobbra, vagy balra menjen-e az ember. Az épülettömbök bejáratá­nál azonban, noha három- négy vállalati központ nem ott. hiába keresed egy-egy vállalat céntábláiát.. Igr/ az­tán kénytelen vagy emele­tenként minden második em­bert megszólítani, benyitni az irodákba, míg nagynehe- zen eléred uHcélodat. Aki. nem hiszi, javaslom, keresse meg a Borsod me­gvár Tejipari Vállalat köz­pontját. (f) próbaüzemelést, s a következő gesztő módszert. oly?tennészetesen fentí. címből test levonni a fez edeiénvi' o, y a két >árás bias terűm. - az Encsii) hatal- semmi mozgás ferinést • . a határ. közepes S a 'Sernek a kalászosok. *épa . Pds°k? Olyan a cukor- jobbm t"1*0”03, hogy szebbet­Azonb h'vánni. sem lehetne. ii.üüv3b talalm bizony olyan hoZ2.; ■} 's. amely nemcsak a hímemrtÖ szakember, hanerr. ja. 60 bbfajáró szemét bánt­ak ezer vizes szénacsomó ’>^ÍTld p-r, , , , aranyat * „ S2aí takarmány Vég;™ a^^nytől Bódvaszilasig, fen m» JJ?elényl járás terüle- ílfefcve ^ se naSy°n látni, fen. mint*** se Jfenk fel bán- ezepnvi . 32 ót két oldalán is barna”12 í®°tö1 immár nem “fenacsomö , 1Cm feketehátú Pötrence! °’ közismert nevén nem tudnihárom-négy tsz-ben ' nvínyt. ^.«hordani a takar- kaszáiá<..,„.a;|n<>s, megvárták a Wán kö2K„--a.z -űrnapját”, az- tájékozfca^J°tl, az eső. — így rá« vezetöj b©nnünket a já­cót. néhány petren­Vatójában mlí?^7fs az aliáig’ Kem hasznúm ^ 311 alomként szeles d ba* bfeíű. Termé- meBkérdezi =' bogy ilyenkor ■Miért ném mmL ember: miért?! ntán a^nn . efefe összegyűjtés Vel Voltai. beszállítani. Mi- béttgj -, e^°glalva három kezetek- ° a, iermelőszövet­lítóeszközei gepabomasok szál- BzálifthnZő,’*.• Ha már nem hál főm,., ÍLÍ? valamilyen ok­ba raktál ’ nem bogiyűk­ÄaaÄ^ +Ig,y 80 kérdés, hl mán ? HZ ,Uto1’ «tWs efe"£ä* SSX “k, miért n*» 33©1. szárítják és végre srál ‘tiák a majorokba az ig6n ^ fe^eg takarmányt? Kivételes Hidvégardő eolr A:z az igazság, hogy az lca^2 járásban erősek még a a kapálást illetően a ©gy hagyományok, pedig ezek res% ellentmond az agro- 1á_.nikának — emlegették a Liir Si yezelűi.. — Pedig van­kivételek.-j^ncs még egészen reggeli a hil ?ra’ amikor megállunk Az fűszerbolt előtt, italbolt ajtaja körül né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom