Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-10 / 160. szám
150 ezer fiafal ügye a megyei tanács előtt Mire büszke Mráz Tibor brigádja ? Világ proletárjai, egyesüljelek^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 160. szám Ara 50 fillér Péntek, 1964. július 10. A rekousirukcíó támogatására EflV szép igazolvány, és ami mögötte van Vakáció idején Egy kisfiú hőstette Bikaviadal Napoatcs már 5000 holdról aratják á c>;gj áí Az esős időjárás után felszáradtak a gabonaföldek megyénkben, s csütörtökön már 500 kombájn és 134 aratógép vágta a rendet a kijelölt táblákon. A napokig tartó kényszerpihenő után most nyújtott műszakban üzemeltetik a gépeket, hogy az esős napok lemaradását behozzák, s minél kevesebb szemveszteséggel takarítsák be a megye déli részein teljes érésben levő terményt. A Mezőcsáti, a Mezőkövesdi, a Mezőnyárádi Gépállomáson mintegy 50 gépet csoportosítottak át az északi, lejtős területekről. Amíg ott is beérik a gabona, ezekkel az alföldi jellegű vidéken aratnak. A teljes üzemben dolgozó gépek naponta mintegy 5000 holdról vágják le a kalászosokat. A learatott terület nagysága az elkövetkező napokban még növekszik. A gépállomásoknak a mintegy félezer kombájn munkába állítása gondot okozott, mert üzemeltetésükhöz nem volt elegendő szakember. Ezért az ipari üzemekhez, valamint a tsz-ekhez fordultak segítségért. Ezeknél ugyanis sokan vannak olyanok, akik a korábbi években már kombáj- noztak. Mintegy 200 tsz-dolgo- zó és üzemi munkás a diósgyőri Lenin Kohászati Művektől, a Borsodi Szénbányászati Tröszttől segíti most a mezőgazdaság egyik lcgnaBenn a kapa - kinn a széna, hibapontos kombájn Határsaemlcn hét járásban hány tsz-tag várakozik. Szóba elegyedünk. — Kapálni, vagy kaszálná?... — Mosolyognak a kérdésen. — Nálunk? .., Bég elfeledtük. Eső előtt túl voltunk a harmadik kapáláson. Olyan a határ, hogy csak __Ha jó lesz a z idő, rendesen felszárad a föld. folytatjuk az aratást. — Miért van az, hogy 'Végig a járáson napokon át ázott a takarmány. — Meghökkennek, de nem sokáig tart. — Hát. nem éppen, végig, mert nálunk ugyan egyetlen szál sincs kint Mi lekaszáltunk. beho-rdtunk idejében. Akik nem úgy tettek, rosszul tették. Hiszen mindennek megvan a maga ideje. A szászfái „zöld határ“ Jobbra csehszlovák, balra magyar termelőszövetkezetek földtáblái. Itt is, ott is levágott kalászostáblák. Aratógépek. rendrevágók dolgoznak. Haragoszöld kukoricatáblák, a sorok között sehol gyom. Hozzáértő. dolgos kezek sokatigé- rő munkája nyomán jó termést ígér a föld... Azután lelcanya- rodunk Szászfa, az encsi járás legészakibb községe felé és... Az út bal oldalán hatalmas, zöld táblák. De nem kukorica, hanem... közelebbről látni, hogy cukorrépa lehet. De répa csak itt, ott. térdigérő gyom viszont mindenütt. Ödább kukorica. ugyanilyen „zöld” terítésben. Itt bizony alighanem ben t hevert a kapa. amikor Inni kellett volna dolgoznia. A szomszédos krasznokvaj- dai határ már olyan, a kapások sorok közötti tisztaságát értve ezen, mint a patyolat Pedig a két község nem mesz- sze van egymástól. A krasz- nokvajdaá utat B—62-es kombájn zárja el telies szélességé, ben. Csak két bakancsos láb kandikál Id a hatalmas kerekek fölött. — Csak nincs valami baj? — Az olajos, maszai os kom- bájnos lassan előbújik. — Nincs a fenét. Begyulladt a fék. Hát hogyan javították ki? En is ezt kérdezem. Mert mennék dolgozni. — Régen dolgozik a gépállomáson? — Két hónapja kerültem oda, de gondolkodom, meddig maradjak Mérán. ha ilyen lesz a munka folytatása is. • Méra, Forró. Csóbád... Itt már a legkutátóbb tekintet i3 valóban csele jót. biztatót láthat. Milyen jó lenne, ha már nem találkozna az ember nem- tetsző kivételeikkel! (Barcsa) gyobb munkáját, a betakarítást. Több gépállomáson, mint például a mezökeresztesin, a mezőcsátin, a kombájnokat most reflektorokkal is felszerelik. hogy ha szükségessé válik, éjjel is arathassanak. Gondoskodtak arról is, hogy a kombájnosoknak meleg élelmet vigyenek a mezőre, s megszervezték a dolgozók frissítővel történő ellátását is. Megérkezett egy újabb prépalap henger hidraulikus eme lő szekrény, ami lehetővé teszi, bőgj’ a bengerde az eddiginél pontosabb idomdarabokat gyártson. Foto; Kardos Gyula Ipari szeminárium Miskolcon a földgáztüzelésről A KGM Tüzeléstechnikai Kutató Intézete, valamint az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Borsod megyei csoportja rendezésében csütörtökön Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen háromnapos ipari szeminárium nyílt a földgáztüzelésről. Az összejövetelen az ország csaknem minden részéből több mint két" száz tüzeléstechnikai szakember jelent meg olyan ipari üzemektől, vállalatoktól, ahol a földgáztüzelésre már rendszeresen rátértek, illetve ahol az újfajta fűtőanyag bevezetését nemsokára megkezdik. Csirmaz Istvánnak, a Kohő- és Gépipari Minisztérium főenergetikusának megnyitója után sor, került a szakéi őadáAutomatisáíás sokra, illetve a felvetett kérdések szemináriumszerű, kérdés-felelet formájában való megvitatására. Dr. Diószeghy Dániel tanszékvezető egyetemi tanár, a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet igazgatója egyebek között áttekintést adott a hazai és külföldi gázfogyasztás helyzetéről, majd a hazai föld- gázvagyon hasznosítási lehetőségeit, távlatait boncolgatta. Megállapította, hogy a földgáz használata mind a háztartásokban, mind pedig az iparban — főként a kohó- és vegyiparban — egyre növekszik* s a hazai feltárás is mind jobban emelkedik. F öldgáztermelésünk 1965-ig közel kétmilliárd köbméterre fog majd növekedni. A szeminárium első napján még további hat előadáson foglalkoztak a résztvevők a földgáz ipari felhasználásának módjaival. A földgáz- tüzelésnek a nagyolvasztókban, a martin-, öntödei- és hőkezelő kemencékben, valamint a tűzállóanyagiparban történő alkalmazásával. A szeminárium ma, pénteken folytatja munkáját. Kiállítási csarnok épül Ä Miskolci Tervező Vállalat munkacsoportja társadalmi munkában készíti a város egyik reprezentatív létesítményének, az új kiállítási csarnoknak terveit; A csarnok felépítését szükségessé tette, hogy a miskolci művésztelepen élő alkotók, akik rendszeresen megrendezik az országos miskolci képzőművészeti kiállítást, kétévenként pedig az országos grafikai biennálét, már nem tudják hol bemutatni alkotásaikat; Kiállítási igényt jelentettek be a miskolci nagyüzemek, mint többek között a Diósgyőri Gépgyár, a Lenin Kohászati Művek is, hogy időről időre bemutathassák üzemük új termelvényeit, amire eddig helyiség hiányában nem volt lehetőség. A kiállítási csarnokot a város új közigazgatási központjában építik meg. A helykijelölés már mestörtént. A csaknem ötvenszer ötven méteres, kockaalakú épület három szintes lesz. Az alagsorába építik a raktárakat, a műhelyeket, valamint az olajtüzelésű hőközpontot. Földszintjén két bejáraton lehet az előcsarnokba jutni, ahonnan négy lépcső vezet az emeleti galériára. Ez nyolc részre osztható, s így egyszerre több kiállítás is megrendezhető benne. A galéria alatt a földszint körbe járható, teljesen üvegfalú. Itt kapnak helyet az irodák, a tárgyalószobák és a klubhelyiségek. A galériát mesterségesen világítják meg. Az árnyékmentes fény lehetővé teszi a képzőművészeti alkotások fényhatásainak tökéletes érzékelését Különleges megoldással készítik a tetőszerkezetet, amelyet négy, egyenként húsz méter magas árbócra függesztenek sodronykötéllel. A kiállítási csarnokot zöldövezet, parkosított rész veszi körül, s két oldalról is megközelíthető. Mellette parkírozó helyet is kialakítanak. Az ország legkorszerűbb vidéki kiállítási csarnoka a tervek szerint mintegy 25 millió forintba kerül. Hová, merre? Az rendben van, hogy a Baross Gábor utcai volt tüzérlaktanyában vállalatok, intézmények raktárai kaptak helyet. Az azonban már egyáltalán nincs rendben, hogy e vállalatokat igen nehéz megtalálni. A laktanya volt épületei ugyanis jó néhány kisebb-nagyobb tömbből állnak, egymástól elég messze, s aki nem ismerős a hatalmas udvarban, bizony jócskán „sétái ga’h at”. míg megtalálja a keresett céget. A kapu bejáratánál ugyan Magas oktánszámú benzint évben már 150 ezer tonna ki-, előállító, automatizált üzem váló minőségű benzint állít» épül a Komáromi Kőolajipari elő. Magyarország növekvő £ Vállalat szőnyi telepén. Az autó- és autóbusz forgalma» automatizálás szocialista tér- mindenképpen szükségessé J ÍJ. té^^rmlánT melőviszonyok között nem tette ezt a beruházást, amely5 ki van téve (taMn> m,nden okoz munkanélküliséget, ellen- működése révén igen gyorsan* ben hatalmas méretekben fo- amortizálódik. « kozza a termelékenységet. Képünk két magyar szak-» A legkorszerűbb technoló- munkást ábrázol. Már eltanul-, giával működő lepárló ez év ták a holland szerelőktől az» szeptemberében kezdi meg a úgynevezett előköszörüléses he-J ott található vállalat ríme, ez azonban vajmi kevés. Sőt. még azzal se sokra megír az idegen, hogy a bei árat közelében lévő fákon nyíllal ellátott útbaigazító táblákat helyeztek el. A nyilakat ugyanis tréfálkozó emberek más irányba állítják be, s e feliratok zöme egyébként is igen sablonos, szűkszavú, legfeljebb arra szorítkozik, hogy közölje: jobbra, vagy balra menjen-e az ember. Az épülettömbök bejáratánál azonban, noha három- négy vállalati központ nem ott. hiába keresed egy-egy vállalat céntábláiát.. Igr/ aztán kénytelen vagy emeletenként minden második embert megszólítani, benyitni az irodákba, míg nagynehe- zen eléred uHcélodat. Aki. nem hiszi, javaslom, keresse meg a Borsod megvár Tejipari Vállalat központját. (f) próbaüzemelést, s a következő gesztő módszert. oly?tennészetesen fentí. címből test levonni a fez edeiénvi' o, y a két >árás bias terűm. - az Encsii) hatal- semmi mozgás ferinést • . a határ. közepes S a 'Sernek a kalászosok. *épa . Pds°k? Olyan a cukor- jobbm t"1*0”03, hogy szebbetAzonb h'vánni. sem lehetne. ii.üüv3b talalm bizony olyan hoZ2.; ■} 's. amely nemcsak a hímemrtÖ szakember, hanerr. ja. 60 bbfajáró szemét bántak ezer vizes szénacsomó ’>^ÍTld p-r, , , , aranyat * „ S2aí takarmány Vég;™ a^^nytől Bódvaszilasig, fen m» JJ?elényl járás terüle- ílfefcve ^ se naSy°n látni, fen. mint*** se Jfenk fel bán- ezepnvi . 32 ót két oldalán is barna”12 í®°tö1 immár nem “fenacsomö , 1Cm feketehátú Pötrence! °’ közismert nevén nem tudnihárom-négy tsz-ben ' nvínyt. ^.«hordani a takar- kaszáiá<..,„.a;|n<>s, megvárták a Wán kö2K„--a.z -űrnapját”, az- tájékozfca^J°tl, az eső. — így rá« vezetöj b©nnünket a jácót. néhány petrenVatójában mlí?^7fs az aliáig’ Kem hasznúm ^ 311 alomként szeles d ba* bfeíű. Termé- meBkérdezi =' bogy ilyenkor ■Miért ném mmL ember: miért?! ntán a^nn . efefe összegyűjtés Vel Voltai. beszállítani. Mi- béttgj -, e^°glalva három kezetek- ° a, iermelőszövetlítóeszközei gepabomasok szál- BzálifthnZő,’*.• Ha már nem hál főm,., ÍLÍ? valamilyen okba raktál ’ nem bogiyűkÄaaÄ^ +Ig,y 80 kérdés, hl mán ? HZ ,Uto1’ «tWs efe"£ä* SSX “k, miért n*» 33©1. szárítják és végre srál ‘tiák a majorokba az ig6n ^ fe^eg takarmányt? Kivételes Hidvégardő eolr A:z az igazság, hogy az lca^2 járásban erősek még a a kapálást illetően a ©gy hagyományok, pedig ezek res% ellentmond az agro- 1á_.nikának — emlegették a Liir Si yezelűi.. — Pedig vankivételek.-j^ncs még egészen reggeli a hil ?ra’ amikor megállunk Az fűszerbolt előtt, italbolt ajtaja körül né-
