Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-08 / 158. szám
ESEAKMAGYARORSZÄG Szerda, I9S4. július 8. • • Oti millió forint szépítésre és jkorszerűsitésre U'jávaráxsf< borsodi maxik — 25 új heakenyfilmvetítő Szélesvásznú vándotr-moxi Abaújszántón féhrúllió forinttal a községi tanács is hozzájárult az átalakításhoz, a további 400 ezer forintot a MOKÉP biztosítja. A megszépülő mozi előreláthatólag november 7-én ad újból műsort. Ssélesvtísxon a kiesebb községekben is — Beszámolhatok egy örvendetes újdonságról — hallottuk a műszaki osztályvezetőtől. — ’A Művelődésügyi Minisztérium intézkedése nyomán szélesvásznú vándor-mozit kaptunk. így lehetővé válik, hogy olyan helyeken, is vetítsünk szélesvásznú filmekéit, ahol az emberek egyébként esak kes- kenyfilmet láthatnak! A vándor-mozi, egy Skoda gépkocsin elhelyezett 11 bőröndnyi gép, sorra látogatja majd a borsodi községeket. A munkatervet is elkészítették már. Felkeresi többek között Ároktőt, Bogácsot. Megyaszót, Ricset, Ti szakarádat, Szendröt. Elmegy olyan helyiekre is, ahol a nyári idényben magy az idegenforgalom — például Tokajba, Jósvafőre. Korszerűbb berendezések Az idén számos községben, s Miskolcon is kisebb-nagyobb összegű berendezés-cserére kerül sor. Uj gépeket is munkába állílanak. A harmadik negyedévben nyílik meg Miskolcon az átalakított Ságvári filmszínház. A tapolcai kertmozi új ívlámpaházat, Szerencs két új. nagy teljesítményű gépet, s modern hangleadó berendezést kap. Hasonló gépcserére kerül sor Tokajban is. Izsófalván megjavítja!: a nézőtér akusztikáját, belső korszerűsítést végeznek a szikszói moziban is. •— Az idén kicserélünk 25 keskenyfilm-vetítő gépet, 1500 székkel. 35 új kályhával, ventillátorokkal, vászonnal, ajtófüggönnyel javítjuk sok helyen a berendezést:, tesszük kulturáltabbá a körülményeket a nézőtéren — mondta befejezésül Adám Ottó, a MOKÉP osztályvezetője. Gy. K. Hogyan fejlődik a posta Új központ a Kiliánban — Könnyebben jntiaatnnk-e telefonkészülékhez? — Újítások a posta munkájában Ki veheti át a küldeményt? Interjú Andrássy Aladárral, a Miskolci Postaigazgatóság vesetőjével pi Elválaszthatatlan mindenna- életünktől. Ezernyi szállal szövi át munkánkat, tevékenységünket, éppen ezért nyomban érezzük fejlődését is, visz- szaesését is. Természetesen az előbbit szeretnénk gyakrabban. Hogy az országgyűlésen is foglalkoztak vele, ez ugyancsak az előbbrelépést, a korszerűsítést szolgálja. Egyben bizonyítja ennek szükségességét is. Mit várhatunk mi a postától megyénkben? Lépést tud-e tartani a mindinkább növekvő igenjükkel, vagy sem? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Andrássy Aladárral. a Miskolci Postaigazgatóság vezetőjével. — Milyen beruházások várhatók az elkövetkezendő években? — Bevezetőként talán hadd mondjam el,-hogy az igazgatóHAT/VANY LAJOS: Emberek és korok (Szépirodalmi Kiadó) „Regényes liorrajzok, naplók, cikkek” -r ez az alcíme a kétkötetes gyűjteménynek, mely a magyar irodalom nemrég elhunyt ...(nagy öreg”-ének széles skálájú életművéből tartalmaz írásokat. , Az első kötet, tnagyobb lélegzetű korrajzai ldözül kiemelkedik a Drahsim nemzetség krónikás történjete. Ebben egy Magyarországra szakadt sötét- múltú kalandor-lovag homályos eredetének és a Hábsburg-uralom idején történt érvényesülésének kulisszatitkait bogozza ld az író. Megtudjuk, hogy a család ősanyját, boszorkányságért, megégették a német birodalomban. Leszármazottai a Habsburgoktól nemességet, domíniumot és vagyont szereztek, pusztán azért, mert híven kiszolgálták a Habsburg-uralom feneketlen étvágyú vezetőit. A Gyalu A Napjaink négy novellája lapszám négy novellája közül ezt tarthatjuk a legigényesebbnek. Nehéz lenne azt állítani, hogy a Napjaink eddig megjelent huszonnyolc száma közül ez jeleskedik a legjobb szépprózai írásokkal. Általában mind a négy novella érdekes, értékes írás, de igényesség dolgában csak a Sipkay Barnáét tudjuk kiemelni és Tóth Lajosnál lehet témaválasztásbeli, közérthetőségbeli előrelépésről szólni. A NAPJAINK júliusi számának novellái, a lapszám egyéb írásaihoz hasonlóan — a maguk sajátos eszközeivel — nagyrészt mai életünket tükrözik. A fentiekben említett gyengéikkel együtt is szívesen fogadtuk valamennvjt. Benedek Miklós ság felügyelete alá megyénkben 211 postahivatal. 98 fiókposta és 11 műszaki szerv tartozik. .Ezek közül 156 postahivatalnak és 70'fiókpostának elhelyezése nem megfelelő. A nagyméretű felújítás, beruházás mindenképpen indokolt, de nem kielégítő ütemű. A harmadik ötéves terv során legalább 65 kispostaház megépítése szükséges ahhoz, hogy a megye területén a tűrhetetlen elhelyezések száma elviselhető mértélvre csökkenjen. Az elkövetkező évek egyik légjelentősebb beruházása a Kilián- lakótelepi új központ. Miskolc második fő központjának megépítése lesz A terveik szerint a központot befogadó épület 1967 végére készül el. — Ugjrancsak a harmadik ötéves terv során épül Mezőkövesden, Kazincbarcikán. Tisza- palkonyán új postahivatal, valamint szerte a megyében számos kisposta. —• Nagyon sok a telefonigénylő, de nem mindenki kap készüléket. Ezzel kapcsolatosan számíthatunk-e javulásra? grófnő című regényes história a polgárosodó Pest. múlt század eleji felfelé kapaszkodásának egy epizódjával foglalkozik, A történelmi és emberi emlékek gazdag ismeretéről tanúskodnak a Széchenyi-nem- zetség felemelkedéséről. a Kossuth és Görgey viszonyáról, a száműzött Szalay Lászlóról írt fejezetek. A második kötetben ezernyi újságcikk, araiak idején a Jövendőben napvilágot látott, 1918-as, terjedelmes forradalmi napló, a korüársakról írt méltató cikkek és a polgárság csődjét illusztráló feljegyzések kaptak helyet. Ezek közül közvetlenségével és szuggeszti- vitásával kiemelkedik az 1918- as októberi polgári forradalom színes krónikája. Szinte tapintható közelségben láthatjuk az Astoriában székelő Nemzeti Tanács sodródását a forradalom felé. kis és nagy szereplőinek bátor vagy íog- vacogó szereplését, s főként Károlyi Mihály roppant emberien meglátott és megformált alakját. Felbukkannak a naplószerű írások között Hatvány emigráció® életének, majd a Horthy-börtönben való rabos- kodásának érdekes epizódjai, kortársairól írt személj'es megemlékezései séget. Gépekre van szükségünk. Sok és jó konstrukciójú gépre. Nehézségeinken úgy lehetné* segíteni, ha. az ipar nagyobb mennyiségben. tudna távbeszélő központokat, kábeleket és munkagépeket gyártani. — Nézzünk egy másik ágazatot. A legtöbb cm hív a délelőtti órákban dolgozik. A számukra érkezett küldeményt nem tudják átvenni és hosszadalmas utánjárás következik. Lesz-e valami módosítás, újítás, ami elejét veszi ennek a jelenségnek? Irodalomtudósokon. történészeken kívül minden érdeklődőnek sok tanulságos olvasnivalóval szolgál az Emberek és korok két gazdag kötete. —• A posta hírközlési munkája kettős: a lakosság igényeinek kielégítésére építi a köz- használatú hálózatot, az üzemek, vállalatok, intézmények részére pedig az üzemi hírhálózatot. Az igények mindkét ágazaton olyan hatalmasai:, hogy maradéktalan kielégítésüket, sajnos, egyik helyen sem tudjuk biztosítani. Javulás természetesen várható. A miskolci főközpontot 1968-ra kétezres kapacitással növeljük meg, így 7600-as számkapacitással rendelkezik majd. Hogy a munka nagyságát érzékelhessük: ez a beruházás körülbelül 65 millió forintot igényel. A második, a Kilián-la- kótelepi főközpont 5000 kezdeti kapacitással indul. Említettem már. hogy a Kiliánban, a központot befogadó épület 1967-re készül el. de a távválasztással kiegészítve, a hozzátartozó kábelhálózattal egjütt 1970-ben kezdi meg működését. Ez egy teljesen új rendszerű — modem, korszerű — központ lesz. A megyében is számos helyen építünk központot. Jelenleg folyamatban van az ózd-bolyoki lakótelepen egy 300 számkapacitású .automata létesítése, Özdon egyébként 1966—70 között kétezres kapacitású központot építünk. Tiszapalkonj’án és Kazincbarcikán 1200-as, Mezőkövesden 800-as központ épül. Az elkövetkező években automatizáljuk a nfciskolci járás minden községét. Itt szeretném még megemlíteni, hogy a légvezetéket számos helyen távkábellel cseréltük ki és több városban. járási székhelyen szereltünk fel nagy teljesítményű CB-központot •—Az említett jelenség a postának is sok bosszúságot okoz az újrafelkereséssel. a különmunkával stb. Ebben a kérdésben éppen az új postatörvénytől várunk sókat. Úgy gondoljuk, hogy megoldás az is. ha megbízott emberek —1 például a házmester — veszi majd át a küldeményt. Egyáltalán: megpróbálunk a gyakorlati élethez igazodó, rugalmasabb ügykezelést megvalósítani. Tudomásul kell vennünk, hogy a megnövekedett feladatoknak,' mivel a posta dolgozóinak szánra nem emelkedett, bizonyos újításokkal,, módosításokkal tehetünk eleget. Ide tartozik például a levelezőlap-* a bélyegárusító automaták elterjesztése, a bérházi levélszekrény gondolata és főképpen; szeretnénk a postát minél függetlenebbé tenni a vasúttól. Munkánk eredményesebb lenné, ha saját szállító eszközeinkkel dolgozhatnánk. Tudjuk például azt is, hogy gyakran, késnek a táviratok, a levelek. Mindezeken ■ változtatni szeretnénk., szállító eszközeink számának bővítésével. A vándoibojt — Említette Andrássy elvtárs, hogy a fokozatosan növekvő igényeknek a posta nem tud még így sem maradéktalanul eleget tenni. Mi lenne mégis a megoldás? — Milyen lehetőségek vannak a szakmai tudás bővítésére, mi a helyzet a tanulással, az utánpótlással? — A szakképzettséggel, a tanulás lehetőségével elégedettek vagyunk. A posta tisztviselői között csak nagyon kevés az olyan ember, aki jelenleg még nem rendelkezik megfelelő képesítéssel. Mindig olyan továbbképző tanfolyamot szervezünk, amilyen éppen szükséges. A miskolci szakközépiskolából remek utánpótlást kapunk. A tisztképzésnek ez a módja jól bevált, érdemes lenne fejlesztésére törekedni. Végezetül szeretném hangsúlyozni: a jövőben rugalmasabban, a gyakorlati élet kívánalmai sserint. akarunk dolgozni. (pt) ESZARMAGYARORSZAG A Magy ti/ Stoci&Usts Munkáspár« Borsod m**cvel BI?ottsáeAoak lápia — Az ipartól várjuk a segííA Magyar Rácüó és Televízió miskolci «stncliniának műsora (188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) A riportereké a szó. Hétköznap a mólyi tavon. Az üdülés örömei. Nyaralóhelyen . . . Percy Faith zenekara játszik. Az egészségügyi kultúra kérdései. A nők életéből: kitüntetett óvónők a mikrofonnal. Liszt: Gesz-dur consolation, zongorán előadja; Papp Zoltán, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola művésztanára. Sporthlradó. Főszerkesztő: Sárközi Andor Szsrke'isrtőség? Miskolc, Tanácsház tét 8. Tele fon számok 5 Titkárság: KultúrrovatS 16-067. rpari rovat: I6~0S5. Pártrovat: 16-078. Mezőgazdasági rovat S3-637. Sportrovat: t6-osft Belpolitikai rovat..- Dán3?? ügyek: 16-045. Kiadja? Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter. Kiadóhivatal: Kossuth utca II» Telefon? Sft-isi. Hirdetés fel vétel: Széchenyi utca tS—TI. Telefon: 16-515. Terjeszti a costs. Kapható minden Borsod megyei oosta hivatalban és kézbesítőnél. indexszám: $3.035. Készült a Borsodi Nyomdában, Felelős vezető; Méry György. js ' Négy NOVELLÁT közöl a ..apjuink legutóbbi, július 1-én megjelent száma. Első pillantásra számszerűleg talám soknak is tűnik, hogy a tizenkét ujságoldalas irodalmi és kulturális lap egyetlen számában négy elbeszélésnek is helyet tud biztosítani, de a lapszám változatos tartalma, több mai, kultúrpolitikai jellegű írás megnyugtat, hogy a négy novella egyike sem vette el a helyet más jellegű, vagy műfajú írások elől. Mind a négy novella szerzője ismert író, — részben országosan is ismert nevek, több kötet írói, (Sipluiy Barna, Ba- t áth Lajos), részben pedig ■ a Napjainkból és helyi irodalmi rendezvényekről ismertek (Tóth Lajos, Ku2inániú Gusztáv). A nyíregyházi Sipkay Barna kivételével valameny- nyien miskolciak, de Sipkay irodalmi tevékenysége is ösz- Mzefonódott Miskolccal. Sajnálatos, hogy a prózával viszonylag ritkán jelentkező Kuzmányi Gusztáu novellája — A legjobb esüzlis — mind mondandóját, mind pedig kifejezési formáját tekintve nem tartozik a sikeres alkotások közé. Az élet egy apróbb mozzanatát kapjuk, kicsit széteső szerkesztéssel, kevés tömörítéssel, az írás rövidségén belül is, a témához mérve, terjengősen. A novella vége leié odatévedt valami di.daktikuí tanmese szála. Az írás égésik)- ben többet sejtet, «nint ah Több igényességet kívánt ver! na e kis téma is, s akkor nigp kellene a szerző stagnálása regisztrálnunk. A NAGY TERMELßKENfS SÉGt3 Baréth Lajps Röngß'o című novellájával jelentkezik, lai A Rongyos névre hallgató kó- ez, bor cica .-tragédiájának megraj- 7ie zolásávíji az ellen a még felfelbukkanó hangulat ellen ha emel ssiót, amely kisebb és na- jel gyobb {közösségeken belül ár- zü tatlanutt megvádoltakkal sz< szembún végzetes tetteket szül- ha hét. Ijjen plasztikusan rajzó- de lódnál;, ki novellájában a fel- sé korbácsolt indulatok, és mar- káns vonásokban mutatkozik Te meg.p, szerző ítélete. hr 0ll Táth Lajos korábbi írásaiban {megszoktuk az extrém té- málgat, a társadalom peremén bolyongó figurák történeteit. A most publikált Siratófal cí- n( mii novellája szerkezetileg ki- ^ lép a „klasszikus” keretből, a ^ néf’y részre oszlott elbeszélés- ^ bein az első történet végeredményben a második rész végé nél lezárul, és huszonegy évvel később folytatódik, — egry másik történetben: az el- si > rész hőse fiának szerepel te- t/ésével. Ez a novella Tóth Lajosnál kétségtelenül előrelépést jeleni, mert korábbi té- ilfnáihoz képest közérthetőbb. Stílusa, közvetlenebb, állásfog- Üalása azonban nem egészen tiszta, világos, s ez árnyékot vet a műre. I A lány a címe Sipkay Barna £ elbeszélésének. Egy lejtőre csúszott tisztviselőnő megmen- 1 lésével próbálkozik az új igaz- ' gató, de talán mór késő. Vajon ; esak a lány a hibás?. Erre keresi és részben meg is adja a ■ választ Sipkrfrí ballada szerű - szerkesztésű, feszült izgalmas- 1 Sággal telített novellájában, t miközben hűen rajzolódik fel előttünk egy mai vállalat éledének, ha nem is tipikus, de s gyakorta adódó részlete. A Minden túlzás nélkül állít-1 hatjuk: az egyik legnépszerűbb szórakozás- a moziba járás. Sokakat érdekel tehát, mennyit költünk ez évben a filmszínházak bővítésire, korszerűsítésére, hogyan/ szépítik meg a mozik bérrendezését, hol kap modernebb, új gépet a községi filmszínhá/z. Ezekről beszélgettünk az illetékessel: Adám Ottóval, a "MOKÉP műszaki osztályának; vezetőjével. bívtzl-betül új köntös A vállalat 1Ö64. évi hálózatfejlesztési programijában szerepel, hogy négy községben a keskenyfiim vetítésről normál rendszerűre tormák át. Megtudtuk. hogy Szirrn abeseny ön, Szentistvónon, Mádon és Ti- oolddarócon az/ ezzel kapcsolatos építési mr/nkák már a befejezéshez közelednek, s hamarosan megnyitják kapuikat 32 újjávarázsolt modernebb technikával, vetítő filmszínházak. A mozit/ több helyen szélesvásznúvá alakítják-át. — Tis:/alúcon mintegy 350 ezer foi/Lntós költséggel megvalósul, a teljes gépi berendezés rekonstrukciója. Munkánkhoz itt sok támogatást kaptunk a köz/ség vezetőitől — mondta Adárp Ottó. Néhány nap múlva kezdődik meg; ismét a vetítés a mezőke- reszjtesi moziban. Erre mintegy 700 ezer forintot költött, a vállalat. Felüjitották az épüle- tot, s modem, új gépekkel szerelték fel. Az utolsó simításoknál tartunk Sajószentpéteren •s. Az eddig községi kezelésben filmszínházat átvette a MOKRp. s 800 ezer forintos költséggel impozáns, szinte 'eljesen új mozit ad majd át a közönségnek. Valamivel nagyobb lesz a nézőtér, 310-en férnek majd el. A szélesvásznú vetítőberendezésen, kívül korszerű légfűtéssel, s modern ■sellőztelő művel szereltél? fel sajószentpéteri filmszínházt
