Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

; I9*t JőBiw 4. fiSZAKMAGYARORSZAG 3 Ä mull és e leien YJH?~ Semmelweis Ignác születésnapján az egészség­ügy! miniszter „Kiváló or­vos” és „Érdemes orvos’* kitüntetést adományozott 100 orvosnak és 18 gyógy­szerésznek. Derűs alkonyat ' Botjára támaszkodva, nyu­godt léptekkel ballagott ki a miniszter elé. Átvette az Ér­demes orvos kitüntetést és fo­gadta a jókívánságokat dr. Ke­mondhatom, hogy életem teljes, és ezért vagyok mindig derűs. Mosolygó szemmel nézi az elismerést, a címet: Dr. Kere­kes János. a.Magyar Népköz- társaság érdemes orvosa. Tevékeny jelen Fejjel kimagaslik a körülöt­te állók közül dr. Sülé Mihály, az encsi járás vezető körzeti orvosa. Robusztus termetű, jó­nak. a rokonolmak á látoga­tás. Ha a kórház közelebb ke­rül, kevesebb a költség. Miért ne maradjon hát ez a pénz dolgozó parasztjaink zsebé­ben? De van. egy másik sta­tisztikád adatom is: í év alatt a Miskolcra történő betegszál­lítások költségén 2 mentőautót vásárolhatnánk a járásnak. Ezért kell a járási kórház. Sze­rencsére a járási pártbizottság »A* emberek szerepe iibmIís sres JBeszélgetés Ráski László elvíárssal, a Miskolci Járási Tanács vh-elnnkével Ä miskolci járás mezőgazda­ságáról általában keveset be­szélünk, mintha ennek a terű. letnek nem is lenne mezőgaz­dasági jellege, mintha az em­berek itt csak ipari munkával foglalkoznának. Az igazság az, hogy a miskolci járás is első­sorban mezőgazdasági jellegű, hiszen maga a város és az üze­lmek, vállalatok nem tartoznak a járási tanács hatáskörébe. Ezzel szemben a járás területén 41 községben 33 termelőszövet­kezet gazdálkodik, és a járás hatáskörébe tartozik az öt mis. kolci termelőszövetkezet is. A járás mezőgazdasági jellegét bizonyítja még az is. hogy a 41 községben összesen 30 000 hol­don termelnek gabonaféléket, amelyek aratása, betakarítása a napokban megkezdődött. Igaz viszont, hogy a járás mezőgaz­dasága általában nehezebb helyzetben van, mint a többi járásé, mert az ipari üzemek közelsége miatt a termelőszö­vetkezetekben kevés a munka­erő, elsősorban a fiatal. E tények ismeretében beszél, gettünk , a minap Ráski László elvtárssal, a Miskolci Járási Ta­nács vb-elnökével. Megkér­tük: tájékoztassa lapunk olva­sóit a járás mezőgazdaságának helyzetéről. — Járásunkban a 30 000 hold kalászos betakarítására elég jól felkészültünk — mondotta Ráski elvtárs. — Már minden községben megtartottuk a be. takarítással foglalkozó tanács­üléseket, és minden termelő- szövetkezetben a közgyűlést. Befejeztük a határ, és a gép- szemléket is. Két község. Bocs és Hernádkak kivételével az aratás megkezdéséig mindenütt elvégezték a tavaszi növény, ápolási munkákat, és befejez­ték a szálastakarmányok beta­karítását. Ez megnyugtató, mert az aratás és cséplés za­vartalan elvégzésének éppen ez az egyik alapfeltétele. A gép­szemlék során csak apró hibá­kat találtunk. Segítettel!; az ipari üzemek — Járásunk területén, éppen a fokozottabb munkaerőhiány miatt, a gépesítés aránya na­gyobb, mint más járásokban. A rendelkezésünkre álló gépek­kel biztosítani tudjuk a kalá­szosok 80 százalékának betaka­rítását. Hatvannyolc kombájn és 35 aratógép áll a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére. Egy kombájnra átlagosan 220, egy aratógépre 140 hold jut. Kézi aratás körülbelül 10 000 holdon lesz, ennek jelentős része vi­szont egyéni terület. — Néhány héttel ezelőtt még ijesztő problémáink voltak. Hiányzott harminc kombájn- és traktorvezető. De áz ipari üze­melt segítettek. — Ezzel kapcsolatban, fel­használva a sajtó nyilvánossá­gát, külön kéréssel fordulok a termelőszövetkezetek vezetői­hez és tagjaihoz. Az ipari mun. kasoknak mindent adjanak meg, a lehetőségek szerint maximálisan, lássák el őket. — Az aratással kapcsolatban általában elmondhatjuk, hogy a felkészülés jó. Már minde­nütt megszervezték az arató, szállító, szalmaletakarító, kéve­hordó és cséplő brigádokat. Re­méljük, nem is lesz különösebb problémánk. A kombájnszérük mindenütt rendben vannak, magtárprobléma is csak két- három helyen mutatkozik, de ezt is megoldjuk. A Termény­forgalmi Vállalat átvevő helyei nyújtott műszakban tartanak nyitva, és vasárnap sem zárnak be. — A gabonabetakarítás ma már egy másik nagy feladat­tal, a nyári talajmunkák elvég­zésével párosul. ■ Célunk az, hogy a gabonavetésterületen mindenütt elvégezzük a nyári talajmunkákat, elsősorban a nyári mélyszántást Erő- és munkagépünk van. Igen fon­tos, hogy a mélyszántás minő­sége jó legyen, s hogy a talajt mindenütt lezárják. — A nyári talajmunkák gyors elvégzésének, egyben a gépek maximális kihasználásá­nak alapfeltétele a tarlók gyors letákarítása. A szalmalehordó brigádok mindenütt megala­kultak. Munkájukon sok mú­lik. Ezzel kapcsolatban kérem is a tsz-vezetőket, hogy ragasz­kodjanak az ütemterv betartá­sához. A községi KlSZ-szerve. zetek, fiatalok ígéretükhöz hí­ven, segítsenek a kévehordós­ban és a szalma gyors letakarí- tásában. Szükséges ez azért is, mert szeretnénk minél nagyobb területen másodvetéseket vé­gezni. Sava?« állattenyésztés, öntözés és szakemíses'- eSEátottsáfj — Ennyit az aratásról. Járá­sunk mezőgazdaságának hely­zetéről elmondhatom még, hogy az állatállomány szám­szerűen fejlődött, a hozamokat tekintve is sok a javulás az el­múlt évhez viszonyítva, de még mindig nagyon magasak az ön­költségek. Örvendetes viszont, hogy egyre több termelőszövet­kezetben alkalmaznak szakkép­zett állattenyésztőket. — Fejlődik, javul az öntözé­ses termelés is. A járás terüle­tén ebben az esztendőben 2300 holdat öntözünk. Ahol az el­múlt években szőlőt és gyü­mölcsöst telepítettek — már kint vannak a szakemberek. — Szakemberellátottságunk általában jó. Már minden ter­melőszövetkezetben dolgozik szakember. A gépesített ter­melőszövetkezetekben gépcso- porlvezetők is működnek. NYÁR Két hete tart az esős. csapa­dékos időjárás megyénkben, és a rakacai víztároló környékén ezen időszak alatt mintegy 200 milliméternyi csapadék hul­lott. Máskor, ősszel két hónap alatt esett ennyi eső ezen a vidéken. Bár a csapadék na­gyobb része a tó alatti része­ken. Meszes és Edelény kör­nyékén hullott, s ígv elsősor­ban a Bódva patak vízhozamáJ növelte, a mesterséges tó mint­egy 200 nécvzetkilométemy' vizgvűitő területe is kiadós csapadékot kapott. A földbe szívódott víz na­gyobb része a Rakaca patakor keresztül már a tóba vándo­rolt A júniusi kánikulában a tó szirtije erős elpárolgás következtében több mint húszig centimétert apadt. A most hvl-^j, lőtt csapadék ebből valamit^ oótolt, mert a vízszint 10 cen-A H méterrel emelkedett. Kere-Y ken fél millió köbméternyi víz! került újólag a tóba, amely! már több mint 5 millió köbmé- ! ‘ vizet tárol. A korábban! .szárazra” került partok most! ;smét víz alatt vannak. ! Bódva alsó folyásán hűl-! lőtt bőséges csapadék oly mér-! tőkben megduzzasztotta a Pa-! tak vízhozamát, hogy az abból í kiemelt víz teljes egészében, fedezi a borsodi regionális víz-\ műhöz tartozó ipartelepek ésV települések ivóvíz és ipari víz! igényét, A — Az állati termékek és a V hízóállat felvásárlása az első ! félévben elég jó, az elmúlt év_ ! hez képest lényegesen javult. a Hízott sertésből félévi tervün- J két teljesíteni tudtuk, a ba- Vromfihizlalási és nevelési tervet ! pedig túl is teljesítettük. A ! második félév kilátásai viszont A már nem ennyire kedvezőek. T Intézkedésekre lesz szükség, ▼ hogy a tervet teljesíteni tud­' ; ! juk. v — Röviden összefoglalva kö- !riilbelül ez a járás mezőgazda- óságának jelenlegi képe. De Á visszatérve még az aratási-a, Y mint a legfontosabb munkára,- ® ismét az emberekhez fordulok, • ! Kérek mindenkit, vegyék fi­! gyelembe, hogy a gépesítés ön- Ómagában nem minden. A gépek ! munkája is az embereken mú. !lik. Az emberek szerepe, szor­galma, munkakedve a gépesítés ! ellenére is elsődleges — fejezte vbe nyilatkozatát Ráski László !olvtórs, a Miskolci Járási Ta- ! nács vb-elnöke. V ! (sz—j) ♦ ! ! Több betétkönyv, mint ház Foto: Sz. Gy, Agyonkája. v Borsod nemrégiben szerezte 4- meg a Takarékos megye cí- *met. Számos borsodi község­iben legalább annyi a takarék­V betétkönyv, mint a házak ! száma. A vizsolyiak ezen is ^túltesznek. A Hernád-völgy e ! történelmi múltú községében ^az utóbbi években jelentősen Imegszapoi’odott a takanékos­Y kodé emberek és ezzel a be- T tétkönyvek száma. Az elmúlt ▼ évben aratás előtt 540 ezer fo­rintjuk volt a vizsolyiaknak !posta takarék betétkönyveken, ^ Az év végére már 915 ezer fo- Arintra-növekedett ez az összeg, ♦ ’ s csaknem negyven ezer forint kamatot írták a betétkönyv- ! tulajdonosok javára. Jelenleg !már jóval több takarékbetét- !könyv van a faluban, mint ^ház. És aratás küszöbén jelen- íleg már több mint egy millió ”:í17 ezer forint a vizsolyjak őrzött va­. ; forint a Y postatakarékban r eless János Krasznolcvajdó körzeti orvosa. Nincs talán még egy olyar derűs, jókedélyű ember a me­gyében. mint a krasznokvajda: körzeti orvos. Rendelőjébe szí­vesen. mennek az emberek ta­nácsot kérni, gyógyulást keres­ni, jó szót hallani, elbeszél­getni. — 1919-ben helyeztek az or­szág legészakibb, sokak szerint istenhátamögötti községébe. Ott élek azóta, s nincs igaza an­nak, aki egy község életéi unalmasnak és eseménytelen­nek találja. Már nem lehet unatkozni, ha figyelembe vesz- szűk az orvosi szakirodalmat. Mennyi újdonságot, mennyi felfedezést tartalmaz a nagy­világ eseményeiből, mennyit ad egy-egy szakfolyóirat. És persze a gyógyítás új módsze­reit is meghozza. — Meg azután nem vagyok én helyhez kötve. Kilenc köz­ség tartozik hozzám egészség- ügyi felügyeletre, gyógyításra. Kerek száz négyzetkilométer­nyi . terület Van ott tennivaló bőven, gyógyítani kell hol a beteg testet, hol a beteg lelket. Egyszóval, hivatástudat nélkül, no meg a vezetők segítsége nélkül ezt nem lehet. Én nagyon örülök, hogy eny- nyi esztendőt megértem, hogy 74 évesen is aktívan szolgálha­tom az egészségügyet, meg an­nak is, hogy elismerték mun­kámat a kitüntetéssel. Mint régi ember mondom, engem megáldott az ég, jó gyérmekekkel. hosszú és tevé­keny öregséggel. Jó emberek­kel vagyok körülvéve, és a társadalom is elismert. Azt hi­szem, ha valaki, akkor én el­A kánikulai elpárolgás után ismét emelkedik a rakacas víztároló! vízszintfe ; A két kitüntetett i kedélyű ember, s amikor mun­kájáról faggatjuk, szerényen ! beszél: — Valahogy mindig úgy l van, hogy a „rohamcsapatba” _ kerülök. Mindig újat kezdemé­. nyezni, mindig újat. jobbat ke- - . resni. ez a célom. Egyetemi : . tanulmányaimat munka mel­lett végeztem el. Voltam se­gédmunkás, de leginkább men- • j tőtisztként jártam a falvakat. : j s mi csináltunk először vastü­dővel felszerelt mentőkocsit. A j. vidéki roham (mentőkocsik lé- _ tesítése életveszélyes helyzetek. 6 esetén) szintén nálunk, a deb-! . receni mentőszolgálatnál va-v lósult meg. Mindkettőért ki-! [ tüntetést kaptam. Voltam kör- ! zeti orvos. Autóval, sok pénz-a . zel nem büszkélkedhetem. de Y | azzal igen, hogy az én. köz-J \ ségem, Nagyréde. volt az első! szocialista község az ország-! ban. ! — Aztán a szikszói kórház! igazgatójává neveztek ki, majd! amikor egyesült három járás, Y járási körzeti orvos lettem. ▼ Most én vagyok a „megtalál-! ' hatatlan” ember. Járom a fal-! ; vakat. mert sok a tennivaló. 82^ községünk van, 70 ezer em- a be-rrel, s csak 22 orvossal. E15-T 1 szőr a rendelőintézeteket kel-Y lett felszerelni. Az Egészség-! ■ ügyi Minisztérium rendtartása! ' szerint 333 orvosi műszernek! ■ kell lennie egy korszerű ren- A delőben. Ezelőtt két évvel aligfy 15—20 műszer volt. Ma járási A rendelőink műszerellátottságai 90 százalélcos. Hat új rendelőt Y építünk, és 430 ágyas kórházat! tervezünk Encsre. Azt is meg-v mondom, miért. Ki számítót-! tűk. hogy ha egy beteget a! miskolci kórházakba viszünk,a nagyon sokba kerül a család-^------------------- | és a tanács vezetői ezt megér­tik, ég semmiféle költséget nem sajnálnak az egészségügy­től. Öröm velük együtt dol­gozni. így együttműködve sze­retnénk megteremteni a szo­cialista egészségügy minta já­rását az encsi járásban. Ö a legfiatalabb orvos ma hazánkban, aki a Magyar Nép- köztársaság kiváló orvosa cí­met viseli, az egészségügyi el­látásban végzett munkájáért. Kovács Margit 4» <

Next

/
Oldalképek
Tartalom