Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-28 / 175. szám

\/ í 1/•'V/-tr ö,? Ari rrl Y ?? öfűlf 1 \ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 175. szám ÄRA: 50 fillér Kedd, 1964. július 28. r—----------------------------~v H cséplésiéS is szükség van a kombájnok segítségére Zuzmarás iádák, jégcsapok — kánikulában V^. Sport@recIméi%Y©fc Életünk tükre Még csak hét hónapos, de már nem „csecsemő“ p/ ülönleges világ a számok ** birodalma, o statisztika. Sajátos nyelvezetén az adathal­mazok beszédes képét vázolja az ember elé. S aki ért ezen a furcsa nyelven, lemérheti, ösz- nzeha.son lithatja életünk gya­rapodását, mindennapi mun­kánk „hatékonyságának” gyor* sulását, egyszóval fejlődésünk ütemét. De szempillantásnyi idő alatt rátapinthat azokra a fogyatékosságokra, amelyeknek jelenléte semmiképpen sem kívánatos. Másrészt figyel­meztető, ha úgy tetszik serken­tő hatása is van a statisztiká­nak. Mert nemcsak elénk tá­lalja hónapok munkájának eredményeit és fogyatékossá­gait, hanem egyszersmind fi­gyelmeztet is: hol kell többet tennünk. S a ma emberének gondol­kodására aligha jellemző csu­pán az, hogy „kielégül” az ada­tok regisztráló jellegével, ha­nem leszűri a statisztika tük­rében megrajzolt kép tanulsá­gait — s közben előre néz, számbaveszi a holnap tenniva­lóit. A ki ilyen nézőpontokból vizsgálja a Központi Sta- tisztilcai Hivatal jelentését a népgazdaság 1964. első félévi fejlődéséről, sok érdekes és egyben tanulságos adattal is- merkedhetik meg. És ha kör­vonalakban is, de beletekint­het életünk tükrébe, s abból a valóságnak megfelelő, minden mesterkéltségtől, retusálástól mentes kép tárul elé. Nézzük hát: mit mutat ez a tükör? Jó érzéssel konstatálja az ember, hogy állami iparunk 1964, első félévében 2 százalék­kal túlteljesítette a tervidő­szak teljes termelési előirány­zatát., miközben a napi átlagos termelés 10 százalékkal volt nagyobb mint 1963, első felé­ben. Ez egy olyan mutató, amely egyértelmű bizonysága annak, hogy ipari üzemeink­ben többnyire a kor követel­ményeinek megfelelően, az ob­jektív és szubjektív lehetősé­gek tervszerű kihasználásával dolgoznak. Igaz, Borsod kissé alatta maradt az országos át­lagnak, mert a mi vidékünkön az ipari üzemek mindössze 8 tized százalékkal növelték ter­melésüket. Az ipar termelésének ilyen kedvező alakulásával semmi­képpen sem lehet megfeled­kezni azokról a tényezőkről, amelyek hozzájárultak az eredményes munkához. Gondo­lunk itt elsősorban arra, hogy az év elején nem befolyásolták ely kedvezőtlenül termelésün­ket a rendkívüli időjárási vi­szonyok. Más szóval lényege­sen jobban sikerüli az ivar téli felkészülése és a következő év feladatainak előkészítése. S ez már vonatkozik Borsodra is. azok az erőfeszítések, időt és energiát inénylő cselekedetek, amelyekkel a téli felkészülési terveket valóra váltották üze­meinkben, bányáinkban és építkezéseinken, később a ter­vek teljesítése során kamato­sán megtérültek. Csakis ezzel magyarázhatjuk, hogy a napi átlagos termelési színvonal már az év első negyedében 12 százalékkal meghaladta a múlt év azonos időszakának szintjét. S a második negyedévben is 8 százalékkal múlta azt felül. Bányászaink becsületes helytállásáról gyakorta beszá­moltunk. Most ismét olyan adat került elénk, amely aláhúzza jó munkájukat. Hiszen a ne­héziparon belül a széntermelés négy százalékkal múlta felül 1963 első félévi termelési szín­vonalát. Borsodban is elértük az országos átlagot, hiszen a legutóbbi jelentések szerint két szénbánj'ászati trösztünk is 4 százalékkal növelte termelését. Az ózdiak valamivel jobban dolgoztak, mint a Borsodi Szénbányászati Tröszt munká­sai. , Á magyar gépipar, amely- nek termelése nagyrészt exportra kerül, 10 százalékkal adott többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Azonban így sem teljesítette teljes ter­melési tervét. A párt gépipar­ra vonatkozó határozatának végrehajtása sok helyütt bi­zony manapság is nehézkesen, lassan halad. Pedig ha e do­kumentum még inkább testet ölt a mindennapi munka során, nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásokra, is szá­míthatunk. A Diósgyőri Gép­gyárban meglehetősen nagy a lemaradás. Különösen a ká­belgépek. a szivattyú- és hűtő- berendezések termelése során vannak gondjaink. A vállalat viszont teljesítette exportter­vét. Legnagyobb nehézségeink az építő és építőanyagiparban van­nak. Jóllehet a fejlődés itt sem maradt el. Hiszen 1964. első félévében az állami építő­ipar 12, a Borsodi Állami Épí­tőipari Vállalat 13,5 százalék­kal termelt többet, mint 1963. első félévében. Mégis nagy gondjaink vannak! Megyénk­ben is mintegy 10 százalékos termelési lemaradásról adha­tunk számot. Ennek sokfajta oka van: a létszámhiány, időn­ként anyagellátási zavar stb. Mégis olyan erőfeszítéseket kell tennünk, hogy határidőre elkészüljenek az iskolák, a szociális és kommunális létesít­mények. hogy minél hamarabb beköltözhessenek a lakásra váró családok. Az iparágon be­iül már hozzákezdtek a febru­ári párthatározat, végrehajtá­sához. Az építkezéseken és a főépítésvezetőségeken sok élet­revaló, hasznos kezdeménye­zés bontogatja szárnyait. Ke­mény van rá. hogy a most kö­vetkező hónapokban felszá­molják a lemaradásokat, s a jövő esztendőt „tiszta lappal” kezdik. Az építőanyagiparban még nehezebb a helyzet, hiszen nagymértékű a cementipari vállalat lemaradása, és jelen­tős a cserép- és téglagyárak adóssága is. Iparunkban a termelés nö­vekedésének felét a termelé­kenység fokozásával produkál­ták. Az ilyen tertnészetű mu­latók Borsodban is jól alakul­tak. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben. a Borsodnádasdi Le­mezgyárban, a December 4. Drótművekben és az Özdi Szénbányászati Trösztnél pél­dául igen kedvező a termelé­kenység alakulása. Legtarkább a beruházási programunk megvalósítása. A Lenin Kohászati Művek dur- vahengerdéjének rekonstruk­ciója. is példaképül állítható. Jónak mondható a TVK beru­házási munkája is. viszont nem kielégítő a helyzet az Északmagyarországi Vegyimű­veknél és Kazincbarcika tér­ségében. | Íven kép tárul elénk a ■ statisztikái adatokból. életünk tükréből, fél esztendei munkánk alapján. Eredmé­nyeink csillogását: itt-ott bi­zony elhomályosítják a fogya­tékosságok. amelyeknek fel­számolása egyre . sürgetőbb. Nincs szükség itt valamifajta új határozatokra, programok­ra. csupán arra, hogy a koráb­bi párthatározatok, gazdasági programok még inkább testet öltsenek mindennapi munká­ban. Ezen kell hát fáradozni az év hátralévő hónapjaiban! Faulovils Ágoston Huszonnyolcán áBlamvSzsgáztak — sikeresen Á napokban első alkalom­mal osztották ki a putnoki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban az államvizsga bizonyítványokat. Romany Pál, az MSZMP Központi Bi­zottságának munkatársa, az államvizsga bizottság elnöke, 28 sikeresen állam vizsgázott hallgatónak adta át az okleve­let. A végzett szakemberek két évet (gyakornokként) a Bor­sod megyei termelőszövetke­zetekben töltenek. Az a 13 hallgató, aki társadalmi ösz­töndíjat kapott a sárospataki, az alsózsolcai, a mucsonyi és más termelőszövetkezettől, gyakornoki idejét is ott tölti. Az államvizsga bizottság megállapítása szerint a hall­gatók felkészültsége jó volt, s ez különösen azoknál mutat­kozott meg, akik mezőgazda- sági technikum után folytat­ták tovább tanulmányaikat. A most végzett hallgatók a nö­vénytermesztési szakismerete­ken kívül foglalkoztak a lej­tős területek különleges mű­velési kérdéseivel is — ők az elsők, akik ilyen irányú szak- képesítést is szereztek. A hazánkban tartózkodó ro­mán újságíró-küldöttség tag­jai, Constantin Floera, a Lu- mca című külpolitikai hetilap helyettes főszerkesztője. Ale­xandra Popescu, a Sciteia szerkesztője, valamint Nicolae Popescu-Bogdaneski, a Con- temporanul szerkesztője, jú­lius 26-án, vasárnap Borsodba érkeztek. Vasárnap Miskolc­A fő utcán sétálva, nap minti nap szemünk elé kerülnek az | üveg- és porcelánboltok kira­katában a Miskolci Műanyag- és Vegyicikkgvártó Vállalat termékei, az ízléses műanyag­tálcák, poharak stb. — Melyek a gyár termékei? — kérdeztük a gyár igazgató­jától. — Tulajdonképpen kétféle terméket gyártunk, amint azt „nevünk” is mutatja. Egy­részt műanyag használati cik­keket és alkatrészeket, más­Néhány éve már, hogy a Kereskedelem- és Postaügyi Minisztérium beruházásából megkezdték a Bodrogközt át­szelő, elavult út újjáépítését. Az építkezés kissé lassan ha­lad, de azért már mintegy fele elkészült. Nem egyfolytában építik, hanem egyes szakaszo­kat vesznek munkába, s aztán ezeket később összekötik. He­lyenként az út irányát is meg­változtatják, a meredekebb kanyarokat átvágásokkal meg­szüntetik. A bodrogköziek érthető örömmel figyelik a hosszú út építését, hiszen ilyenformán Borsodnak ez az egyre növek­vő forgalommal rendelkező tefc. járdák többek között Ta­polcán, majd hétfőn délelőtt felkeresték szerkesztőségün­ket. ahol hasznos eszmecserét folytattak lapunk munkatár­saival. tájékozódtak Borsod megye és Miskolc helyzetéről. Hétfőn a román vendégek a Lenin Kohászati Művek egyes részt pedig vegyi termékeket, mint a népszerű Hypo (napi 7—8 ezer üveggel egész É'szak- és Kelet-Magyarország ellátá­sára), a hordó kezelésnél hasz­nált kénlap, a szappanfőző­szer, a légyfogó, a fertőtlení­tő Lizoform. A vállalat nemcsak belföl­di piacra gyárt, hanem termé­kei közvetve eljutnak kül­földre is. Műanyag alkatré­szekben például az egyik leg­nagyobb megrendelőjük a székesfehérvári Rádió- és Te­tája hamarosan korszerű út­hoz jut. Nagyrozvágyig elké­szült, s tovább folytatják egé­szen Zemplénagárdig. és Rév­leányvárig. Nagyszabású út­építésbe fognak a közeli he­tekben Cigandon és Sárospa­takon is. Az előbbi helyen a Petőfi, az utóbbin pedig a Dobó utcát újítják fel 2,5— 2,5 millió forintos összeggel, amelyet a két község megyei hozzájárulásként kap. Huszonnégyezer egyetemis­tának és főiskolásnak biztosíta­nak helyet a kollégiumokban, diákotthonokban. A veszprémi Vegyipari Egyetem új kollé­giumába a tanév kezdetekor hatszázan költözhetnek be. Miskolcon a Nehézipari Mű­szaki Egyetem korábban más célra használt épületében 400 hallgató juthat otthonhoz. A debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem 100 személyes kollégiummal gazdagodik, to­vábbá elkészül a korszerű ebéd­lő is. levíziókészülékek Gyára, amely exportmegrendelésre is dolgozik. Alig múlt négy hete, hogy az Arany János utcában meg­nyílt az üzem műanyagjavíu boltja, melyet már az első napokban is igen sokan keres­tek fel. Ez a bolt (és a jövő ben létesítendő, „testvérek”) ? lakosságot szolgálják, strand­cikkeket, esőkabátokat és sok más műanyag tárgyat javíta­nak majd ezekben. A kis üzem sokféle, rangos gyártmánnyal vesz részt ve­gyi- és műanyag iparunk ter­melésében. Meglepő ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy erry nagyon fiatal létesítmény­ről van szó. 1964. január 1-én egyesült a Vegyi- és a Mű­anyag Gyár a városi tanács végrehajtó bizottságának ha tározata alapján. Azóta hét hónap telt el. de ez a kevés idő is igazolja az intézkedés helyességét, életképességét, hiszen a gyár 106.3 százalék­ra teljesítette első félévi ter­vét. (B. r.) Az ösztöndíj juttatásban ré­szesülők köre az elmúlt évek­ben fokozatosan bővült, s 1963 —64-ben már mintegy húszez­ren kaptak tanulmányi ösztön­díjat. Előreláthatólag az új ok­tatási évben az ösztöndíjas di­ákok száma is tovább emelke­dik. s eléri a hallgatói létszám hatvan százalékát. Növekvő tendenciát mutat a kiemelt ösztöndíjban részesülők száma is. A népköztársaság tanulmá­nyi ösztöndíját — a havonkénti ezer, illetve hétszáz forintot — 1962—63-ban 152-en, a most befejezett tanévben már 746- an érdemelték ki kiváló elő­menetelükkel. r • Obi h isso igá ló presszógép Az önkiszolgáló presszógép tervrajzai elkészültek már. A berendezés két részből áll. Az egyik egység, a forgalomtól függően, 5, vagy 10 literes ká­véfőzőgép, a másik pedig az adagoló tartálv. \ szívóra el- lenőrzés mellett egyszerre le­főzött nagyobb mennyiségű ká­vét — anélkül, hogy a kezelő hozzányúlna — az adagoló egységbe töltik. Ez a berende­zés, megőrizve a kávé vala­mennyi tulajdonságát, zama- tát, erejét, automatikusan ál­landó 40—50 fokon tartja az ital hőmérsékletét. Egy adago­ló-kar elforgatásával maguk a vendégek töltik ki a kávét pontosan az előírt dupla meny. nyiséget. Aki úgy szereti, még „fel is gőzölheti” italát a be­rendezésen található gőzcsati segítségével. Az önkiszolgáld presszógépen félpercenkéní juthat egy-egy vendég a dup- láhoa. üzemeit keresték fél. Útjavítás — gyorsan r%­Megyeszcrtc érdekes megoldással javftfák az utakat. Egy teherautó hüzza az utána kapcsolt tartálykocsit, melyben állandóan forró szurok rotyog, Csövön ezt a javítandó részre szórják, és az egészet apró kaviccsal hintik be. éhoí ~ a brigád megjelenik, ott azüStségtelcn kitenni a táb­lát: „Útjavítás — lassan!« ' Foto: Szabados Qo/fiKV. Mosásáéi újságíró-küIdöUség Borsodban cal és környékével ismerked­üli! a Bodrogközben Huszonnégy eser egyetemistának biztosítanak helyet a kollégiumokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom