Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-18 / 167. szám

eszakmagyarorszaq 3-bat, 1964. Túli ns 18. ««uagMwnini'iiTiiraniiw postává!! három azo- tartalmú levél érkezik a fi Mélyépítő Vállalathoz. A feladó: a Miskolc városi Pártbizottság. A címzett: Szo- molya Pál igazgató. Karvaj- l szky István főmérnök. Pecse­nye Miklós, az egységes párt­vezetőség titkára. A szöveg tö­mör, de sokatmondó. Lényege: a párt-vb értékelte az LKM ? rekonstrukciós munkákkal r\ kapcsolatos pártmegbizatások e teljesítését. Megállapította, hogy az említettek, kommu­* nista vezetőkhöz méltóan haj­it tották végre megbízatásukat, 1< ezért a párt-vb köszönetét és <3 elismerését fejezi lei. i ri IS nappal korábbam * Bár a címzett a három ve- b zető, az elismerés végered- é menyben sok száz ember el- :i.;tmerésre méltó, helyenként . hősiességszámba menő mim­g, kájának szol. Annak, hogy a 1/mélyépítők, az eredetileg ter- T vezett 69 nap helyett 54 nap £ alatt befejezték a durvahen- ’ germűi bloklcsor hengei'állvá- , nyánalc alapozását. i A mélyépítők munkájáról )i érdemes néhány adatot ismer­Intermetalí kalmázott anyagi ösztönzésnek, ez pártmegbizatás. de az em- de ez nem magyaráz meg min- - - ­dent. e • Mii Ä Els® a közösség ügye! igaz. nemet alig-alig mond, de® bos a társadalom számára. Ég többletldadást. aal: • • • , o az emberek, nemcsak óhajtják, hogy hazánk Is egyre inkább kiaknázza a szocialista világ- rendszer létéből fakadó elő­nyöket ős új, fejlett együtt­működési formákat választ. Ebben az értelemben az In- termctall létrehozása szerves folytatása annak a fejlődés­nek, amelynek a közös KGST- bank megalakítása, a közös vasúti teherkocsi-park, az egyesített energiarendszer központi elosztó-szolgálatának létrehozása voltak kiemelkedő állomásai. Híven elődeihez, az Intcr- metall is a résztvevő országok nemzeti szuverenitásának tel­jes tiszteletben tartásán épült fel és egyformán szolgálja a három ország s az egész szo­cialista világrendszer érde­keit. Ennek szervezeti kifeje­zője, hogy az Intermetalí munkáját irányító tanács csakis enryban'té döntéseket hozhat. Az Intermetalí szüle­tése így a nemzeti és az in­ternacionalista érdekek ma­gasrendű közös szolgálatának •nyersvasat, 17,6 millió tonna példája. Mivel foglalkozik az ÉGSZ! ? osztály csak egy évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét. A jelenlegi körülmények között, a szervezés másfél esztende­jének befejezése után azonban sokkal nagyobb lendülettel és intenzitással láthat munkához. Erről számolt be ifj. Horváth Béla, tudományos intézeti osz­tályvezető. Az osztály feladatai részben helyi, részben országos jellegű kutatási témák megoldásából állnak. Igen fontos feladatuk a lakáspolitikai kutatási témák megoldása. Ez a hazai és a nemzetközi lakáshelyzet elem­zéséből, a különböző életszo­kások vizsgálatából és a lakás­építés konstrukcióinak elemzé­séből adódó feladatok és ku­tatások készítéséből tevődik össze. Eddig eit végeztek Rövid fennállása alatt a mis­kolci kutató osztály, az Építés­ügyi Minisztériumtól kapott feladatok alapján számos, je­lentős feladatot oldott meg. Például az építőanyagipari csoport foglalkozott a bodrog- kereszturi üzem termékfélesé­geinek vizsgálatával, a Hcjő- csabai Cement- és Mészműnél önköltségvizsgálattal, létszám- szükséglet meghatározással, TMK szervezéssel, a sájószent- péteri és zagyvapálfalvi üveg­gyár helyzetfelmérésével, a gázszilikáttal kapcsolatban a középblokk-gyártó üzemek to­vábbi hasznosításának felmé­résével és hasonló témákkal. Több, igen érdekes feladatot oldottak meg az építőipari ter­melésszervezés területén, töb­bek között például részt vettek a Lenin Kohászati Művek dur- vahengerdei rekonstrukciójá­nak építéselőkészítő munkájá­ban. Sajnálatos, hogy ez irá­nyú munkásságukat az építő­vállalatok még nem igénylik kellően. A nagyközönség előtt legérdekesebbnek mutatkozik talán a lakáspolitikai csoport munkássága, amely a különbö­ző foglalkozási rétegek életszo­kásainak vizsgálatával, műsza­ki. gazdasági kérdésekkel, a hazai és a nemzetközi lakás- helyzet, a lakástörekvések fo­lyamatos elemzésével, a magán lakásépítési tevékenységgel, a húszéves lakásépítési terv la­káspolitikai eél ki tűzéseinek vizsgálatával, általános demog­ráfiai, statisztikai és egyéb, ezzel összefüggő vizsgálatok­kal foglalkozik. Folyamaiban van Debrecen. Győr. Miskolc. Pécs és Szeged lakáspolitikai cellánu 1 mányárnak elkészítése is. Élénk társadalmi tevékenység Az ÉGSZI miskolci kutató osztályának munkatársai terv­szerű kutatási munkájukon kí­vül bekapcsolódtak részben Észak-Magyarországon. rész­ben a fővárosban különböző műszaki, gazdasági és társa­dalmi munkába, több előadást tartottak, részt vesznek a MTESZ, a TIT és a Népi^ El­lenőrzési Bizottság feladatainak ellátásában. Együttműködésük a társszervekkel. valamint a pártbizottságokkal jó, egészsé­gesen gvümölcsöző. A miskolci kutató osztály felállítása és tevékenysége va­lóiában része annak a törek­vésnek, amelv az Énítésiigvi Minisztérium láttató apparátu­sát decentralizálni és ezzel munkáiénak hniékopvc-icrát fokozni kivárna. Az o-Miei munkásságról a sattótálékoz- tatón résztvevő szakemberek és a vezető szervek képviselői elismeréssel szóltak. (bin) Érdekes kiállítások a Szegedi Játékok idején Szegeden, a Szabadtéri Játé­kok idején a rendező szervek több más. érdekes látnivalóról is gondoskodnak. A minden bizonnyal most is nagyszámú közönség ezen a nyáron virág- kiállításra, őszibarack, bor és növényvédelmi kiállításra is ellátogathat. Az őszibarack, a bor és a növényvédelmi kiállítást júli­us 24-től augusztus 2-ig, a vi­rágkiállítást augusztus 6-tól augusztus 9-ig rendezik meg. A kiállítás területén borkós­tolót. ajándékboltokat állíta­nak fel, szakkönyveket árusí­tanak, termelési, értékesítési tanácsadót, tolmácsszolgálatot bocsátanak a közönség ren­delkezésére. Akik a szép bé­lyegeket szeretik, bizonyára örülnek majd az őszibarack postabélyeg-sorozatnak. me­lyet ugyancsak megtalálhatnak a kiállítás területén. augusztus 23-án nyílik meg a Mezőgazdasági Kiállítás Ä kiállítási főbizottság csütörtöki ülésén jóváhagyta az augusztus 28-án megnyíló 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár végleges programját Keserű János földművelésügyi miniszter- helyettes, a főbizottság elnöke pénteken a kiállítás területén fogadta a hazai és külföldi sajtó képviselőit, s tájékoz­tatta őket a főbizottság dön- tcseirői, r S V oltaképpen a termelőszö­vetkezet elnökét, Bá­jt Xázs Lászlót kerestem ti Szőllősardón,, ő azonban nem tartózkodott a faluban. S hogy mégis papírra vetem tapasz­talataimat. anélkül, hogy vele I beszélgettem volna, azt azért : teszem, mert a gond, amiről ) szó lesz, nem tűr halasztást. Nagyon, de nagyon gyorsan » tenni kell valamit! Ez a véte­li menye a járási tanács elnöké­ül nek. és ugyanez a községi ta- I nács elnökének is. 1 Az Égervölgye Termelőszö- 1 vetkezet három kisközség ha­il tárában fekszik, egyesülés ré­vén hozták léire. Akkor, ami­kor elindultak a közös úton, nagy remények töltötték el az embereket. — Hiszen ha a föld nem is elsőrendű, van mód a gyarapodásra — mondták. Bő- I ségesen van legelő, és az állat- tenyésztés szép jövedelmet biztosíthat. Azóta négy év telt el. A re­ményei« egyre foszladoznak. Az embereken csüggedő» vett erőt, némelyeken már a két­ségbeesés. V. Ritó István a szó szoros értelmében sírva pa­naszkodott a tanács elnökének; „Mit tegyek, elnök elvtárs, a j mi szövetkezetünkben nem le- { hét becsületesen megélni.” És * nem ő az egyedüli, áld így kese­reg. Azok. akiknek családjából valaki az iparban dolgozik, még elviselik valahogy helyze- j tűket. De mit tegyenek azok, akik kizárólag a szövetkezettől I várják a megélhetést!? ■ 1— Minek titkoljam — rán- I colta homlokát a szöllÓsardói tanácselnök — megmondom, I bár minket is nagyon bánt. Nem ritkaság nálunk a fekete fakitermelés, a fekete fuvar... I Akik nem ezt teszik, azok meg ! a maszek munkát csinálják, i Azt mondják az emberek, mi- ; nek ott a -munkafegyelem, ahol : a szövetkezet nem fizet. fe És a .szövetkezet valóban Tisztoj.ee é: ben az évben, a gratuláció já.'érint, a tagok szerkesztőknek r műszakiaknak Gmbernek, a szoknak, akik a van televízió- ráfiai viszony, .'soda, ha az évi sokszor aggaszkétségbeejtő- ... ,. . esztendőben hat­Wpette is po< , Dp onn,,ien ki ismeretesen így a lélekszá­múnkba juttattá ileg nem je­toinden héten A-ki pedig é,. . , , , ipari munkás, mert .. -i<u dolgozójának nem telik miből. — De hát a vezetőség, az elnök miért nem csap az- asz­talra, hogy: márpedig ez így ' nincs rendjén! Ha igv nem meg, csináljuk másképpen! S ajnos, a vezetőség sem kevésbé csügged, mint <rság. Tóth Lajos Szívmelen, <ira belefáradt a íuk majd az „lembe, hogy sza- ezredik kötet lemcsak a vezető- s’eggél. ms yz jj, szövetkezet tel is. Mások- még bírják, s mon­danák. hogy állami kölcsönnel próbáljanak szerencsét, de hát mire vegyenek fel állami köl­csönt? Még annyi értéket sem *- termelne!?, hogy az SZTK-t fe-J- dezze. Némelyek még az el-e í nőktől várjál? a megoldást. Azt® í mondják, értenie kell a gaz- • 7 dálkodáshoz, hiszen volt őmár“ . osztályvezető is a járási tanácsé » mezőgazdasági osztályán. J t — És erre mit mond az el- », 1 nők? J :. Azt, hogy öt elnyomja a ta-t i nács. Javasolta például, enge-» . délyezzék a mészégető megépí-J- lését. De húzzák, halasztják az»- ügyet. Bár az is igaz, hogy a J; szövetkezetnek nem a mész- e, . égetés adná az igazi hasznot. J . Jószágot kellene nevelni, kát-e szer. háromszor annyit, mint* . most. Mindenekelőtt juhot:. hi-f szén a hatalmas legelő ott tá-® \ rulkozik, ott kínálja magát aj j három falu határában. • x — Az elnök ... — legyinite- * nek a már bízni nem tudók.—e Mit törődik ő a mi gondunk-® t kai..; Nem rossz ember, az» igaz. nemet alig-alig mond, de® hát... J I 't s ez a „de háif* valami* j olyasmit fed, amiről? csal? egymás között sut-» j fognak. Ez a de hát azt jelenti,» . hogy ha az elnök legalább any-* : nyit: törődne a szövetkezettél,» i mint a maga gondjával, haj _ csak annyit tervezne a közös» 9 ügy érdekében, mint a sajátJ - portáján feszi, ha csak annyi«: 1 fáradságot fordítana a tagság® . Vagyonának gyarapítására,« _ mint amilyen buzgósággal aj , maga gyarapodását szorgal-c I mázzá — akkor nem lenne baj. J; „Az, elnöknek könnyű, neki f, nem gond a megélhetés .. Az* ] j elnök elvtárs százezer forintot® < nyert a kölcsönsorsoláskor.o 1 kapott a százalékok levonása J j után nyolcvan ezret. Éppen jól ® 1 jött neki, hiszen házat épít. EzJ ; nem is volna erkölcsileg kifo-® gásolható, sőt, örvendetes do-* ; | log. Hanem ... Hanem a nyert®' , összegből autót vett, utána pe-®' dig az államtól kért kölcsön ki-J' lencven ezer forintot, abból«: ’ építkezik most... A házával,J 1 meg az autójával törődik. Er-« j : kölcsös dolog ez? Erkölcsös J 1 azok után. ahogy mi élünk? • ‘ így kesei-egnek az emberek * 1 Nem a ház és nem az autó fáj« í nekik. Ahhoz mindenkinél? jo-* ‘ 1 ga van. Az viszont fáj, hogyj’ amíg az elnök olyan nagysze-® rűen tervezi és intézi saját jö-JJ 1 vőjét. addig vajmi keveset - törődik a szövetkezet sorsával. Jj " Azért miért nem tud vereked-«1 : ni? Tervezni? Az, hogy ő nem?' ’ egyezik a járási tanáccsal,»' 1 vagy hogy milyen házat épít,®; mire költi a pénzét, kér-e kö!-» • : csont, vagy sem — kizárólag*! - az ő magánügye. Énnél sokkal r fontosabb a közösség dolgai* i Emellett minden más eltörpül!J J N em tudom, de ebből aj, szempontból most nem»; t is lényeges, mi eredmé-J, ) nyezi egész pontosan a mosta-e i ni helyzetet. Egy azonban bi-J . zonyos. Az emberek most rósz-* . szül élnek Szőllősardón! Egy-® ] általán nem alapozhatták sor-, ] - suknt arra, amit a szövetkezetT ■ 1 nyújt nekik. És ez így nem me-J, | t hét tovább. Valamit, tenni kell.*' - Méghozzá nagyon gyorsan! J1 ) Csala László j Mint lapunk szombati szá­mában hírül adtuk, csütörtö­kön a koraesti órákban sajtó- tájékoztató volt Miskolcon, as Építésgazdasági és Szervezési Intézet miskolci kutató osztá­lyán. E sajtótájékoztatón az in­tézet feladatairól, a miskolci kutató osztályról, valamint az eddig elvégzett feladatokról kaptunk tájékoztatást. Miért Miskolcon szervezték 1 Dr. Gcrő István, az Építés­gazdasági és Szervezési Inté­zet (ÉGSZI) igazgatója elmon­dotta, hogy a vonatkozó párt­ós állami határozatokkal össz­hangban, a korábban kizáró­lag Budapesten folyó építés­gazdasági és építésszervezési kutatások egyes profiljait az ország nagy ipari centrumai­ban kívánják fejleszteni. En­nek során hozták létre tavaly az intézet egyik legfontosabb szervezeteként az ÉGSZI mis­kolci kutató osztályát, elsősor­ban lakáspolitikai és építő­anyagipari üzemszervezési ku­tatások céljából. Az osztály­nak Miskolcon történő szerve­zését indokolta egyrészt az, hogy építőanyagipari termelé­sünkben országosan döntő sze­rep jut Borsodnak, másrészt pedig az ország?» hatósugarú lakáspolitikai kutatásokhoz Miskolcon találták meg azo­kat a szakembereket, mérnö­köket. közgazdászokat, akik ezen a területen már korábban is igen tevékenyen és eredmé­nyesen működtek. A miskolciak feladatai A miskolci kutató osztály, mely most új otthonában, meg­felelő körülmények között kezdheti meg tulajdonképpeni munkáját, a valóságban már régen működik. Aawnhap mint hasiem igénylik is az élisme- J rést Sokat dolgozott a főmér-J nők is. Sokszor előfordult,« hogy egész éjjel a rekonstnik- < cián volt s másnap folytattad munkáját És a példát követ- J ték az építésvezetők. Kende- ] ressy József elvtárs naponta < 14—16 órát is ben t tartózko- i dott, lelkiismeretesen irányi-1 tóttá, ellenőrizte a munkát. Az ] ő érdeme is, hogy a blokksor 1 alapjai idő előtt elkészültek, i Róla még érdem?» elmondani, I hogy remek törzsgárdát alakí­tott ki. A törzsgárdába be­jutni nála nem könnyű dolog, de kikerülni is nehéz, mert az emberek szeretik és n?im szíve­sen mennek á| más építésveze­tőségre. A művezetők között nagy tekintélynek örvend Ko­vács Miktós elvtárs. Ügyesen szervezi a munkát, jól dolgo­zik. Egyszer „megijesztette” a vezetőket. Beteg lett. De hát a betegséget nem neki találták ki. nem bírta ki sokáig, gyó­gyulása előtt kiíratta magát, s a rekonstrukción gyógyult meg igazán. És a példa hatással van a pártonkivüliekre. Hernádi Pé­ter vasbetonszerelő brigádve­zetőre, Bartha Zsigmond ács- brigádvezetőre és természete­sen tovább gyűrűzve, a brigád- tagokra. Bajiba például meg­csinálta, hogy új munká­nál éjjel hazavitte a tervraj­zot, alaposan áttanulmányoz­ta, s reggel már a „kisujjában” volt. Egyébként gyakran lehe­tett látni, hogy építésvezető, művezető, brigádvezető, vagy tag hajlik egyik-másil? rajz fö­lé, kölcsönösen tanulmányoz­zák a tennivalókat, s ez a köl­csönösség mutatkozott meg a munkáknál is. Bárhogy is vesszük, a mély­építők országos jelentőségű si­kert értek eL A határidő rö­vid és feszített volt, mégis a BMV. az LKM és a honvédség segítségével. -15 nappal hama­rább végezte el a munkát. — És ez — mondotta Énekes Sándor, az LKM vezérigazga­tója — lehetőséget ad arra, hogy a kritikus helyzetbe ke­rült Lenin Kohászati Művek teljesítse évi tervét, elkerülje a többletldadást j Csorba B. HÁROM LEVEL I meter betont, 9 ezer mázsa vasat, 5 ezer méter kábelvédő csövet építettek be, s 24 ezer négyzetméter zsaluzást készí­tettek. A hátralévő munka, mennyiségben, már jelentékte­len, de a mélyépítők még so­kat segíthetnek a rekonstruk­ció idő előtti megvalósításá­ban. A rekonstrukción általában, így a mélyépítők munkájában is remek szellem, s minden számítást túlszárnyaló munka­ritmus alakult ki. Igaz. szere­pe; van ebben a helyesen al­kalmazott anyagi ösztönzésnek, de ez nem magyaráz meg min­dem t. „Nyughatatlan“ emberek — Van itt valami a levegő­ben — mondotta néhány hete a geodéta, Popovics Konrád — ami nyughatatlanná teszi az embert, s ösztönzi még többre, még jobbra. Ez az ösztönzés a pártszer­vezettől, a kommunistáktól in­dult ki. Pedig itt kevés, alig félszáz párttag dolgozik. LIa valaki úgy gondolja, hogy bi­zonyára sokat értekcízhettek vitázhattak, töprengtek — té­ved. Pc-csenye Miklós elvtárs az egység?» pártvezetőség tit­kára hi rieten ében maga sí tudta megmondani, mikor is tartottak itt utoljára „hivata­los” tanácskozást. — Azt hiszem — mondja —i talán áprilisban. És hogy adtak-e az emberek­nek pártmegbizatást? — Ha a szokott értelemben vesszük, nem. Adtunk megbí­zatásokat, nem mondtuk, hogy ez pártmegbizatás, de az em­berek kimondatlanul, a meg­szokott formák nélkül is tud­ták, érezték, hogy az. Egy nagyon jellemző eset Egyik éjjel, úgy 11 óra tájbar az egyilc műszaki Pecsenye elvtárs segítségét kéri. Méj egy órai munkáról lenne szó A I-Iernádi-brigád már nerr vállalja. Pedig, ha most éjjé nem csinálják meg, 24 órai ké. sés keletkezik. A párttitkár < brigádban dolgozó egyik párt­taghoz, Szemán Istvánhoz for­dul, mi ennek az oka. — Nagyon fáradtak vagyunl — mondja — reggel öttől dol­gozunk. Kell egy kicsit pihen­ni is, mcírt reggel ötkor isimé munkába kell állnunk. — Igaza van. Megértem. D? gondolja csak meg, ha ígj hagyják a munkát, a többié! megakadnak, s máris egy naf a késés. Nagyon sürgős i munka. Szemán beszélt az emberek­kel, azok kicsit töprengtek, i „belevágtak”. És másnap ö órakor újból kezdték a mun­kát. A jó példa hatása A vállalat igazgatója, Szó molya Pál sűrűn kijárt a- építkezésre. Nem tudom, tuda­tosan tette-e. vagy emberség­ből, de itt is, ott is megállt szót váltott az emberekkel. É! ez igen jólesett. És ha egy bri­gád munkájára azt mondta: — No, fiúk, ez jó műnk; volt — a „fiúkkal” madara lehetett fogatni. Des hát e. érthető. Az emberekben él a: alkotási vágy. mindenki sze réti. érezni, hogy munkája fon. to» a társadalom számára. É az embereik nemcsak óhajtják szervezeti formáit. A moszk­vai KGST-székházban, ma­gyar, lengyel és csehszlovák politikusok aláírásával meg­született az Intermetalí, a közös magyar—lengyel—cseh­szlovák vaskohászati szerve­zet. Apró Antal, a magyar kormány elnökhelyettese, aki hazánk nevében az egyez­ményt aláírta, rámutatott ar­ra, hogy az Intermetalí tevé­kenysége magasabb színvo­nalra emeli az együttműkö­dést először a hengerelt áruk, a* acélcsövek és az úgyneve­zett kohászati másodtermékek termelésében, majd javaslato­kat fog kidolgozni a három ország vaskohászati szakosí­tására, a beruházások össze­hangolására és a termelési tervek részletes, választék szerinti összeegyeztetésére. A majd Budapesten székelő Intermetalí megszületésével három olyan ország között jött létre ilyen magas szintű együttműködés, amelyek együttvéve 11,5 millió tonna nyersvasat, 17,6 millió tonna Űjabb állomásához érkezett az a törvényszerű fejlődés, amely az utóbbi időben létre­hozta a szocialista nemzetközi munkamegosztás újtípusú acélt és csaknem 12 millió tonna hengerelt árut állíta­nak elő. Az egyezmény, közvetlen jelentőségén túlmutatva, jelzi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom