Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-10 / 134. szám

// ommomm»0mm——————ir—*><>—»— Miskolc közlekedési helyzete ® : Hogy kevesebb baleset : legyen az albertteíeps j aknában ; A mezítlábas sejk Újabb gépek az aratáshoz Az aratás nagy munkájában évről évre mind több külföld­ről vásárolt gép és szállító- eszköz vesz részt. Milyen újabb gépek segítik az idén a gabonabetakarítást? — Erre a kérdésre kért választ az MTI munkatársa a mezőgazdasági gépek importjával foglalkozó TECHNOIMPEX Külkereske­delmi Vállalatnál. — A kombájn-szükségletet a Szovjetunió elégíti ki a ha­zánkban is jól bevált SZK 4-es arató-cséplőgépekkel. Az idén várhatóan ezernégyszáz­zal több új kombájn dolgo­zik majd földjeinken, mint. tavaly'. Erre az évre 1200 kombájnt rendeltünk és a kereskedelmi megállapodás értelmében június végéig hét­százat ad át a szovjet partner­vállalat. — Ezekben a hetekben több ezer új traktor is megérkezett a Szovjetunióból és Csehszlo­vákiából. — Mezőgazdaságunk szá­mára ez évben 8000 pótkocsit kötöttünk le. Mintegy négy­ezer pótkocsi már a gabona-- betakarításban is részt tud venni. Világ proletárja!, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 134. szám Ara 50 fillér Szerda. 1901. június 10. Ózd fejlesztéséről tárgyalt a Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottsága A Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottsága kedden ülést tartott Özdon, amelyen részt vettek az Országos Terv­hivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselői, vala­mint Űzd város végrehajtó bi­zottságának tagjai és az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői. Szrogh Károly, a városi ta­nács vb elnökhelyettese ismer­tette a megjelentekkel Ózd fejlesztésének problémáit. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, meghallgatva az ismertetést, valamint az ülé­sen résztvevő országos szervek kiküldötteinek véleményét, számos határozati javaslatot hozott. Megállapították, nogy Ózd város fejlesztését tovább­ra is kiemelt beruházásként kell kezelni. Ennek megfele­lően a harmadik ötéves terv­ben mintegy 35—40 százalék­kal kell emelni a megépítendő lakások számát. Ki kell alakí­tani az új városközpontot. En­nek akadálya, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek tömörítő és hulladékvas telepe az erre ki­jelölt területre esik. Ezért ja­vasolják a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak, hogy ennek kitelepítését mihamarabb old­ja meg. Határozat született, hogy a Tervhivataltól kérik a nagyobbmérvű szanálás en­gedélyezését, mert enélkül a város fejlesztése nem oldható meg. A vízellátással kapcsola­tosan megállapították, hogy a már épülő Bán-pataki vizkivé- teli mű jövőre már 2 ezer köb­méter egészséges ivóvizet ad a városnak. A probléma végle­ges megoldását azonban csak az 1969-re megépülő lázbérci víztározó jelenti majd. Ezzel egyidejűleg oldják meg a vá­ros tisztasági fürdőjének, illet­ve strandjának megépítését is. A nyomasztó tanteremhiány enyhítésére az állami támoga­tást. megpótolva a város lehe­tőségeivel két. egyenként 8 tantermes általános iskolát építenek, jövőre pedig meg­kezdik a közgazdasági techni­kum építését. Megállapította a végrehajtó bizottság, bogy a város fejlő­dését szol váló egyes beruházá­sok már jövőre, mások a har­madik ötéves tervben valósul­nak meg. A megyei, tanács tervosztálya és Ózd város Ta­nácsának végrehajtó bizott­sága elkészíti és összhangolja a fejlesztéssel kapcsolatos be­ruházások ütemezését. A megyei tanács végrehajtó bizottsága Ózdon megtartott ülésének részletes ismerteté­sére visszatérünk. A város fölött Június 14: Építők Napja Néhány nap múlva újból sor kerül az építőipari dolgo­zók nagy nyár elejei találkozó­jára, az Építők Napjára. A hagyományoktól eltérően ez évben minden vállalat saját elképzelése és tehetsége sze­rint, maga választotta meg azt a területet, ahol az Építők Napját rendezi. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat a selyem­Fontos tanáeshosás a • munhásvédeiemről Fontos tanácskozás színhe­lye volt tegnap, kedden a Szákszervezetek Megyei Ta­nácsának székhaza. A köz­ponti NEB, a megyei pártbi­zottság, a megyei főügyész­ség. a városi ügyészség, vala­mint az SZMT képviselői száz vállalati igazgató és szb-tit- kár részvételével a munkás­védelem időszerű kérdéseiről, eddigi tapasztalatairól tár­gyaltak. Korábban ugyanis a NEB, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és,a Borsod me­gyei Főügyészség vizsgálatot tartott több ipari üzemben, köztük az LKM-ben, az Ózdi Kohászati Üzemekben, a két vegyikombinátban, hét bá­nya-, valamint, kilenc mező­gazdasági üzemben. A mun­kásvédelmi és balesetelhárítá­si szabályok betartásának törvényességét tanulmányoz­ták, az ezzel összefüggő ta­pasztalatokat gyűjtötték ösz- sze. A tegnapi tanácskozáson, amelyen Jakó András, az SZMT vezető titkára tartott beszámolót, a három szerv ál­tal összeállított jelentést tár­gyalták meg. Ugyancsak napi­renden szerepelt egy másik fontos téma: a termelési ta­nácskozások vizsgálata, ame­lyet a NEB és a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa ejtett meg. A tanácskozás részleteire visszatérünk. réti ÉM-szállóban és környé­kén, a Borsod megyei Magas- Építő Vállalat a Herczeg F. u, 21. szám alatt lévő központja területén rendez ünnepséget, ahol sátrakat, szabadtéri szín­padot biztosít. A Közúti Üzemi Vállalat Miskolc-Tapolca terü­letén. a Cementipari Gépjavító V. és az Éptiletanyagfuvarozó Vállalat az Egyetemváros mel­letti erdőben, az Alsózsolcai Épületelemgvár a Sajóparton, a 31. sz. Építőipari Vállalat Kazincbarcikán, a Berentei Könnyűbeton a Kazincbarcika melletti erdőrészen ünnepel. Több vállalat, mint például a Borsod megyei Tátarózó Vál­lalat. a Miskolci Építőipari Vállalat autóbuszlri rándulást rendez Jősvafőre, Aggtelekre és Királykútra. Régi építőmunkás hagyomá­nyok élednek újjá ezen a na­pon. és veteránjaink a régi harcokat idézik, amikor csak titokban gyűlhettek össze az erdők tisztásain, hogy erét gyűjtsenek a kizsákmányolás az elnvomás elleni harchoz. S most érzik csak igazán, hogv harcuk nem volt céltalan és hiábavaló. Megváltozott az építők élete is. Partunk, kor­mányunk és az ország népe el­ismeri és megbecsüli munkán­kat, s ez jóleső érzéssel tölt el minden építő-, fa- és építő­anyagipari dolgozót. Éppen ezért, ezen az ünnepi napon, amikor számvetést ké­szítünk az eddig végzett mun­káról, eredményeinkről, arról is szólnunk kell: mit tegyünk, hogy a második ötéves tervet sikeresen befejezzük és az ez évben hozott párthatározat szellemében a ránk háruló feladatokat minél eredménye­sebben végrehajtsuk. Az Építők Napja alkalmával, vállalataink egésznapos szóra­kozást biztosítanak az építő­munkásoknak. Legtöbb helyen reggel 10 órakor a vállalat igazgatója üdvözli a megjelent dolgozókat, majd kultúrműsor, ünnepi ebéd, délután pedig sportműsor, utána szabadtéri tánc szerepe] a programban. Több vállalat ezen a napon osztja Id a jó munkáért járó pénzjutalmat. Építők Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága esztendőt ünnepeltek a zár­számadó közgyűlés után. Furcsa ellentmondások ezek. De ismerek olyan községet is a Hemád-völgyön. ahol két tsz van, az,egyikben jól megy a tsz-tagoknak. a másikban nincs mit osztani. A magyarázat szinte mindenütt ugyanaz: a munkához való viszony tesz jóvá, vagy gyengévé egy-egv termelőszövetkezetet, és a jó, hozzáértő vezetés. Most d6I el: sikeres lesz-e az esztendő Az esztendő delelőjén nem árt hangoztatni mindezt, annál is inkább nem, mert a most soron lévő munkafeladatok el­végzésén múlik elsősorban, si­keres lesz-e az év. A kedvező időjárás nem segíthet azon a termelőszövetkezeten, mely önmagán nem képes segíteni, ha parlagon hevertetik a ka­pát. amikor kapálni kell. A növekvő igények türelmetlen­né teszik az embereket, s art hajtogatják: adj uram. de máris... De az is igazság: ahová nem tettél, ott ne ke­reskedj. ha nem fektetted munkádat-a földbe, a föld nem segít rajtad. Egyre többen éb­rednek rá olyan igazságokra, melyek egyébként mindenki által ismertek: ha nem dolgo­zunk, nem boldogulunk. Vég­telenül egyszerű igazság ez. s mégis akadnak, akik nem ér­tik. Az ináncsnak már értik, er­ről győzött meg az ináncsi ha­tárban szorgoskodó sok-sok ember. Legyen hozzájuk ke­gyes és bőkezű az időjárás is, most már igazán megérdem­lik. Történet az Igényekről A reggeli órákban történt. A kis bükkaljai falu fe­lé kanyargó bekötő úton fiatalember kéredzkedett fel a gépkocsinkra. Szabadko­zott, hogy poros a ruhája. A főútvonaltól négy kilométert kerékpáron tett meg, s ilyen­kor, száraz időben, a robogó gépkocsik nyomában bizony, jócskán nyelheti a port a ke­rékpáros. Azután kidurrant az első kerék. Néha ez is előfor­dul. A kerékpárt betolta az egykori malomban lakó család­hoz, s most siet munkahelyére, a még vagy három kilométer­re levő kis falu iskolájába. Még nincs elég pedagógusla­kás a faluban. Szerencse, hogy szülei alig 9 kilométerre lak­nak iskolájától. Negyedik éve csinálja. Télen-nyáron kerék­párral. Még két-három év, ad­digra biztosra ígérik a pedagó. guslakást. Mindezt mosolyogva meséli, e amikor a kis iskola előtt ki­száll a gépkocsiból, táskájából ruhakefét vesz elő, rendbeteszi poros ruháját. Igen, a tanító mindig jelenjen meg rendesen, pedánsan a gyermekek előtt. — És ha két-három év múl­va sem lesz pedagóguslakás? — Akkor is kibírom még va­lameddig ... — Nőtlen? — Igen... Még egyelőre.. i !Ba előbb nősülnék, mint ahogy az tgért lakás elkészül, akkor, sajnos, kénytelen leszek az át­helyezésemet kérni. Talán si­kerül ... Nevetve búcsúzik, s megígé­ri, hogy majd meghív a lakás­avatásra. Jó lenne mielőbb megkapni ezt a meghívást. * Dél felé a járási székhelyen •fc egyik előadó aktacsomagot *KZ elém. Megérdemelné, hogy írja­nak róla... Lapozgatom az iratokat. Ha­tározatok, fellebbezés, járási tanács vb határozata, indoklá­sok, különböző csatolt iratok, nyilatkozatok, helyszínrajz stb. Az egyik közeli iskola igaz­gatójának „vitája” a községi tanáccsal. A tanács az iskola igazgatóját arra kötelezte, hogy a szolgálati lakásánál lévő ga­rázs után fizessen havi tíz fo­rint lakbért. Az igazgató felhá­borodottan fellebbezett. Miért fizessen ő havi tíz forintot, amikor a garázs egy átalakí­tott fáskamra. Ha építenek ré­szére új fáskamrát, akkor ta­lán majd fizet. így ő. Igen ám, de a tanács is elő­szedte érveit. A fáskamrát az igazgató kérésére, az állam több ezer forintjából alakítot­ták át garázzsá. S akkor az igazgató olyan nyilatkozatot is adott, hogy nem igényel fás­kamrát. De nincs is rá szüksé­ge. A szép lakásnak tüzelő tá­rolására alkalmas pincéje, üre­sen álló nyárikonyhája és más helyisége is van. Ennek alapján döntött a já­rási takács is. Elutasította a fellebbezést. A havi fiz, évi 120 forintot fizetni kell a garázs­ért. S a fellebbező most úgy érzi: súlyos sérelem érte. Igaz­ságtalanok vele szemben. Ha valakinek szép gépkocsija van, akkor már ilyen „magas” bért fizessen azért a garázsért?! Hát nem szörnyű?! * A fiatal, naponta oda-visz- sza összesen 18 kilomé­tert kerékpáron közle­kedő, poros, de vidám tanító jutott eszembe. Vajon ha egy­szer ilyen szép szolgálati laká­sa és autója is lesz. akkor talán nála is megismétlődhetik a ga­rázs-ügy? Aligha, mert embere válogatja... (P. s.). Á múlt csütörtökön szűkebb hazámban, az encsi járásban voltam. Ha már itt vagyok, ki­nyitom a szemem — gondol­tam —. a téma az utcán hever ugyan, de hát ha nem látom meg, elheverhet az ott ítélet­napig is. Akikkel összeakndta.m. arra panaszkodtak, hogy nincs eső. igazán hozhattam volna ma­gammal. Ami késik, nem mú­lik — mondtam, mivelhogy optimista vagyok. És rászól­tam. Mire Göncre értünk, esett akkora eső. hogy a „kis embe­rek állva itták a vizet”. A gönci tanácselnök egyenesen úgv fogadott: — Jöjjenek leg­alább kéthetenként, és hozza­nak ilyen kiadós esőt. Leg­alább két mázsával növelte a termést, legalább két mázsá­val ... Szép termésre számí­tanak Göncön, mert az eső­hozta két mázsa nélkül is jó­val tíz mázsa fölöttre becsül­ték egy hold búzatermését. A haszonért meg kell dolgozni Ináncs mellett elhaladva, meglepetten láttuk, hogy a ku­koricaföldön mennyi az ember, talán az egész falu kivonult. Ügy látszik, már Ináncson is végbementek azok a kívánatos változások, amelyek a közös boldogulás legfőbb feltételei: rájöttek, hogy ha nem dolgoz­nak. előbb-utóbb rajtuk is be­teljesül a szocializmus egyik fontos alaptörvénye — nem fognak enni. Vagy két éve ka­tonák csépelték el helyettük a termést. Vasárnap a katonák dolgoztak, izzadtak, az inám- csiak templomba mentek, dél­után meg körülállták a fut­fiat június 15. után „szabadkaszá­lás” lehet mindenütt, ahol a réti fű betakarításét erre az időre elmulasztottéit. Nagyon jó ez, serkenti a tulajdonoso­kat a munkára, s hogy' meny­nyire, ezt magam is tapasztal­tam. Estefelé jöttünk vissza, s száznál több kaszással talál­koztunk az árokparton, a töltésoldalon. mindenfelé. Iparkodjanak is. Ha hasznát akarják venni a szénának, nyilván időben kell levágni, különben az elöregedett fű alig ad értékesebb takarmányt, mint az árpaszalma. És az is biztos, akad olyan ember — és sok akad — aki él a törvény- adta joggal, és lekaszálja a mások tulajdonát képező fű­vet. így nem megy kárba, a népgazdaság hasznára lesz. Vajon a hemádvölgyi em­bereket nem gondolkoztatja el, hogy ugyanolyan adottságú, éghajlatú faluban egészen má­sok az eredmények? Az inán- csiak szorgalmában, mai igye­kezetében az a felismerés is bennfoglal tátik, hogy amikor ők szűk esztendőt mondtak, a tőlük alig két kilométerre lé­vő Hemádszentandráson több mint negyven forintos munka­egységgel Zárták az évet. Az ő földjük sem különb, a mun­kához való viszonyukban le­hetett a különbség. Az encsi Zója Tsz mérleghiánnyal mon­dott búcsút 1963-nak, pedig azt mondják, az encsi földek szinte egytől egyig kifogásta­lanok. ugyanakkor a halmaji lennelGszövetliezetben gazdag ballpályát. s drukkoltak a he­lyi csapatnak... A katonák bizony szidták őket, mint a bokrot, ők erae csak a vállu- kat rángatták: vasárnap van... Most hallom, hogy a bizako­dás nemcsak szavakban ölt testet Ináncson. abból nem lesz magasabb munkaegység, a haszonért — tetszik, nem tet­szik — meg kell dolgozni. Nehéz esztendők állnak mö­göttünk. Közös gazdaságain­kat nemcsak a kezdet ezernyi nehézsége tette próbára, ha­nem a sorozatosan rossz évű időjárás is. Ez az év jónak ígérkezik. Nem az év reggelén tartunk, hanem a felénél, g délben már bízhatunk, hogy nyugtával is dicsérhetjük a napot. A szemnek tetsző határ­képből a biztatás árad. Az vi­szont elkeserítő, hogy a töltés magoséról széttekintve, az el- sőkaszálású pillangósok egy részét még mindig boglyában lehet látni. Tudom, kevés az ember, nem jut. mindenüvé, egyéb munkák is összetorlód­tak. De a megértés egyben nem jelenthet türelmes váll- legyintést is. hogy hát így van. mit csináljunk... Meggyőző­désem. hogy másképp is lehet­ne. A lucerna nő a boglyák kö­rül. a boglyák alatt nem, sőt. még ki is pusztulhat, s ha volt erő a kaszáláshoz, a legtöbb helyen kézi kaszával vágták, akad erő a betakarításhoz is. Furcsa „ellentmondások” Nagyon bölcs intézkedésről adott hírt nemrégiben a sajtó;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom