Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

Vasárnap, 1964. június 14. """ ESZAKTWAGTAKORSZAa Gyermekköfények Csíkos kartonból készült, egyenes szabású kötény. A jobb oldalon elhelyezett zseb­től eltekintve, elől-hátul egy­forma. Kétoldalt egy-egy nagy gombbal csukódik. Második rajzunk vászonkö­tény, nagy beleszabott zse­bekkel, tűzés díszítéssel. Ha­gyományos módon, hátul kan- tár-szerűen gombolódik. A pöttyös kötényke az első modellhez hasonlóan elöl-hátul egyforma és oldalt csukódik, csa.k nem gombbal, hanem sza­laggal megkötve. Negyediknek szabályos susz­terkötényt mutatunk. /Anyaga lüszter. Körbe és a uqpy zseb­nél élénk piros szegélyezés dí­szíti. S végül: még egy fiú-kö­tény, Középkék kartonból, na­rancs-fehér csíkozású három­szög alakú zsebbel cs díszítés­sel. A kulturált falusi otthon A faluvégek az utóbbi idő- ben nagyon rangosak let­tek. A főutcák folytatása a két­szobás, jóelosztású házakkal villasoroknak nevezhető. Ma, ha valaki családi házat épít, két szobát, lakókonyhát, élés­kamrát, sőt fürdőszobát tervez és építtet — mert ezek a kor­szerű életmód követelményei. Nem egy ilyen családi házat néztünk meg belülről. S addig, amíg a házak külsőleg csino­sak, belső térelosztásuk korsze­rű — a berendezésük — telje­sen érthetetlen okokból — nem ritkán túlságosan „igénytele­nek”. A legtöbb házban az egyik szobát régi típusú, sötétre po­litúrozott hálószobabútorral rendezik be. A másik szobába általában kombinált szobabe­rendezés kerül. De mindez — dísznek. A család kicsinye, nagyja a konyhába beállított egy vagy két fekhelyen alszik. A konyhában zajlik a család élete, s a szobát csak vendég­járás esetén nyitják ki, mint valami díszt, s mint a család jólétének bizonyítékát. Pedig ezek, — a csipkékkel díszített, szöttespokróccal fel­terített, magasra tornyozott ágyneművel megtöltött háló­szobák és azok a kombinált- szobák, ahol a rekamiéra nem szabad még ráülni sem, — nem a jólét, hanem az igénytelen­ség jelképei. ÍVJ a már nem készítenek kü- lön falusi berendezést: ágyat, lócát nehéz asztalokat. Ma. már a kereskedelem ugyan­azt nyújtja bútorban a falusi embereknek, mint a városiak­nak. Ezért nemcsak a házak építészeti stílusában, hanem belső berendezésében is szakí­tani kell a régivel, a célsze­rűtlennel. Elsősorban ott, ahol a házban előszoba van, a falusi sárra és porra való tekintettel oldjuk meg az átköltözés lehetőségét. Cipőtárolóhely, a felsőruhák­nak megfelelő fogas, vagy szek­rény nem hiányozhat. A kony­ha elsősorban főzőhely, a házi­asszony „munkahelye”. Szám­űzzük innen az éjszakai fek­helyet, az ágyat. Sem az ágy­nemű szellőztetését nem lehet megfelelően megoldani, sem' a konyhában szükséges higiéni­át nem szolgálja a fekvőhely. A szobák a korszerű lakás­ban nem a szerzett javak táro­lására^ kiállítására, hanem az ember kényelmére szolgálnak. Éppen ezért a lakószobába úgy válogassuk egybe a bútorokat, hogy a család szabad idejét, egy-egy tagjának kényelmét és szórakozását tegyék lehetővé. A variálható szobaberendezé­sek, a „ Hangul at”, a „Varia”, a „Csillag” a „Kába” nemcsak az emeletes városi házakba, hanem a falusi otthonokba is jól illenek. Célszerűbbek, mint az egész szobát betöltő kettős ágy, a háromszekrényes toalett- tükör, (ami elé sohasem ül le szépítkezni a háziasszony). A hálószobabútorhoz nem készül könyvszekrény, mert régen ez­zel az emberi igénnyel, a könyv szeretetével nem számollak.- A régi berendezéshez nem lehet televízió-asztalkát vásárolni. S vendégjárás esetén kelleme­sebb feladat, a vendégeket egy korszerűen berendezett szobá­ban asztalhoz ültetni, mint a hálószoba kis asztalkája köré vagy a tükörszekrény elé. Az sem melléke? körülmény, nogy a hálószoba-berendezések ese­tenként drágábbak, mint a kor­szerű, s két szobára mérete­zett bútorok. A korszerű falusi családi ott­hon nemcsak a felnőttek, Ira­nern a gyermekek kényelmét is szolgálja. Nem elegendő a gyer­meket az „ágyközépre” fektet­ni. Legyen külön kiságya, vagy fekhelye, ahol nyugodtan pi­hen. Kis szekrénykéje, ahol holmiját, játékait elrakhalja, rendberakhatja. fT’ gy lakás akkor barátságos és hangulatos, ha falaira képet, az asztalaira térítőt, ab­lakára függönyt, padlójára sző­nyeget rakunk. Ne idegenked­jünk az új mintáktól, a színek­től. Mindenkinek, — de főleg a fiatal házasoknak, akik ott­honukat most rendezik be, — közösen kell eldönteniük, hogy mennyire engedik érvényesülni otthonuk berendezésében a korszerűt, s hogyan teremtik meg a falusi lakáskultúrát. Mert, erre minden lehetőség adott — csak a maradi nézete­ket kell száműzni. , Borápolás Ha duzzadt és cserepes a ke­zünk, áztassuk meleg vízbe, majd tíz-húsz percre csavarjuk be tej­színbe mártott ruhával, s utána öblítsük le. Éjszakára kenjük be citromos glicerinnel, de hogy az ágyneműt, ne kenjük össze, húz­zunk rá régi, tisztára mosott pa­mutkesztyűt. Lábunkat hasonló­képpen kezelhetjük. (Éjszakára tiszta patentharisnyát húzzunk rá.) — Merre van a tanácsftáza? — szólítottunk meg a múltkor egy olvasgató fiatal leányt va­lamelyik községben. A kislány ott ült a kiskertjükben, a szé­pen bontakozó virágágyak partján,' s szemmel láthatóan igen érdekelte a vaskos könyv, amelyet a kezében tartott, Kér- désünkre azonban felállt* gon­dosan behajtotta az egitik lap sarkát, aztán kijött a kapuhoz, és mutatta, merre menjtünk. S mert az embereket axról is meg lehet ismerni, hogy mit ol­vasnak, sietve megnéztem a könyv címét: Móra Ferenc egyik híres, szép regejnye volt. — Tetszik? — kéiedeztem a lánykát. Elpirult, s úgy fellalte: — Nagyon. — És/ hozzátette még: — Szeretem a könyve­ket. ... Ezt is a "köny vtárból hoztam __ N em akartam kedvét ronta­ni azzal, hogy megkérdezzem: — Hát akkor, tiniért hajtot­tad. be a la-p csifeskét.? Mert, mi voin/p., ha. mindenki minden lapot behajtogaina.? Mi volna, ha azzal a jelszóval tízóraiznánk, a könyvön, hogy: — Nem az enyém... Úgyis könyvtári.... Vagy pedig azt cseleked­nénk, aminek én is tanúja, vol­tam. a múltkor. Egy fiatal di­ák, alkalmasint az iskolai dol­gozathoz, anyagot. . forrást ke­resett a könyvtárban. S talán js % níi Ko*s\i/wßk.«• If mert nem volt ideje kijegyez­ni, amire szüksége volt, de az is meglehet, hogy lustaságból, — egy óvatlan pillanatban bi­zony kitépett vagy három la­pot. a könyvből. Ilyen és ehhez hasonló „vandalizmus” miatt sok olva­só éppen a regény legizgal­masabb részét nem találja a könyvben... Lehetséges, hogy a. könyvrongáló legközelebb ugyanúgy bosszankodik majd, mikor ő leap hiányos könyvet a könyvtárból. ■,rHja, ma nekem, holnap ne­ked!” Hanem azért tó mégsem le­het jelszó. S főképpen nem le­het szótlanul tudomásul ven­ni. Következnek a derűs, nyá­ri vasárnapok, a diákok vaká­ciója, amikor elviszik a köny­vet a strandra, kirándulásra stb. Helyes. Pompás szórako­zás a. jó olvasmány. De ne bánjunk gondatlanul a kedves baráttal, a. könyvvel. Gondol­junk arra. hogy némelyik kö­tetre hetekig várnak a. könyv­tárakban. mert mindig .,kézben van”. Amikor visszaadjuk, ne rontsuk mások örömét a. be­szennyezett olvasnivalóval. Ma már nagyon sok min­dent lehet kölcsön kapni. Ház­tartási gépeket, báli ruhát, vagy kiránduláshoz sátrat. Nos. ha. azon hibát talál a köl­csönző. irgalmatlanul megfi­zetteti a kárt,. A könyvön nem mindig lehet azonnal észre­venni a kártevést. De bosszan­tunk vele másokat — az pedig nem méltó a könyv' barátai­hoz .., H®U®M»0®B OOOCOOOQOOOOOOOOOOQOOOOO.QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOC* TANÁCS Mark Tipaint egy alkalommal ismerőse az­zal untatta, hogy rész­letesen beszélt neki sú­lyos álmatlanságáról: — Semmi, egyáltalán semmi sem segít, őszin­tén szólva, már nem tu­dom mit tegyek ... ■— Nem próbálkozott még saját magával be­szélgetni? NEM KÖZÖMBÖS Két férfi beszélget kö­zös ismerősről: — Nem iszik, nem dohányzik, nem kártyá­zik, s egy hét múlva ün­nepli 80. születésnapját. — De milyen módon? — De szívem, hiszen már ta­valy megtanultál úszni! MAGABIZTOSSÁG A hivatalban két tisztviselő kollégájukról beszélget: — Annyira magabiz­tos, hogy a keresztrejt­vényt nyomban tintával tölti ki. PRECÍZ meghatározás Járókelő a síró gyer­mekhez: — Kinek a gyereke vagy, kicsikém? — A bíróság anyuká­nak ítélt! SZENTENCIA — A férfiak számára nem azok a nők veszé­lyesek, akik elbuktak,- hanem azok, akik azért könyörögnek, hogy fel­emeljék őket. — De Róbert! Hiszen itt ad­tál találkát nekem! BUMERÁNG A vállalat, igazgatójá­nak szobájába egy fia­talember lép be: — Nem emlékszik rám? En vagyok az, akinek néhány évvel ez­előtt felmondott. — Nos, mi járatban van? — Közölni szeretném, hogy revizor lettem, és ellenőrzést kell itt tar­tanom. MEGOLDÁS A jövőre vonatkozó elképzeléseit “Szövögető feleség a férjéhez: — Tudod, ha egyi­künk hamarabb meghal, úgy visszavonulok és fa­lura költözöm. — Kérek egy bécsi szeletet zöldborsóval és ... egy fél kiló rothadt paradicsomot! Féltékenység Rajongó A Szaharán át gépko­csival utazik egy tudo­mányos expedíció. Út­közben fürdőruhába öl­tözött. és kezében törül­közőt tartó, vígan me­netelő emberrel talál­koztak. — Hová-hová? — Fürödni. — De uram! Hiszen 200 kilométerre van a tenger. — Az igaz! De mi cső-' da strand ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom