Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-03 / 128. szám

Szerda, 19G4. .június 3.’

BszakmagtarorszAO

3

m

B:

A gépgyár és a rekonstrukció

„Összkomfortos falu”

Két hengersor „hereien66 hívni — Kezdeti nehézségek Sikeres kooperáció — „Házi66 megoldások A gépgyáriak dicséretet érdemelnek

Egy különleges jármű hagyja el nagy, erőteljes berregéssel a Diósgyőri Gépgyárat. A járókelők akaratlanul is megtorpannak, kíváncsian, s kicsit csodálkozva figyelik a kerekeken guruló nagy monstrumot, amely a nyitott gyárkapun át belemerül a nagy kohómű épületrengetegébe. Első pillantásra is megállapíthatják, hogy a termék a durvahengerdei berendezés egy része, de kevesen tudják például: a kormánypadot csak úgy tudták kihozni a gépgyárból, hogy levágták a kapu koronáját. Ez a termék kicsit jelkép is, kommentár nélkül beszél arról, hogy a Diósgyőri Gépgyár talán fennállása óta a legnagyobb feladatra, alkotásra vállalkozott. És az eddigi tapasztalatok, szakvélemények azt igazolják, hogy talán egy kicsit a várakozáson felüli sikerrel. , 1

A durvahengermű két modern, automatizált hengersora, amely már 95 százalékban elkészült a KGMTI és az LKM tervei alapján, hazai rekonstrukció, hazai termék. A Diósgyőri Gépgyár a durva- hengerműi blokk- és triósor- . nál már nagyobb berendezést ' is készített. (Itt vannak például a csőgyárak, amelyek , súlya megközelíti a négyezer tonnát.) A durvahengerműi monstrumot „kereten” kívül gyártották le. Mészáros Gyula, a programiroda vezetője, a rekonstrukció „fővezére” ezt mondja:

— Ez a „kereten” kívüliség köznyelven soronkívüliséget jelent. Ugyanis normális ütemben csaknem 5 hónap kell, amíg a megrendelésre elkészül a buga, aztán jön a kovácsolás, a forgácsolás, a kikészí-Y tés. A „zöld út” azt jelenti,® hogy 24 hónap helyett líl hó-? nap alatt elkészülünk a művel.?

lis lesz. Végül az LKM egyik speciális közúti járművén sikerült megoldani az oda- és visszaszállítást.

0

A gépgyáriak sok bonyolult feladatot „házilag” oldottak meg. Hat bekezdéses csigakoszorúkra volt szükség. Az országban, s itt a gyárban is, csak három bekezdésest tudnak készíteni. Maradjanak az utóbbinál? Ez a duplájára növeli a tervezett hengerállítási időt. A műszaki kutatók sok töprengéssel kidolgozták az eljárást. amelynek segítségével az óhajtottnak megfelelően gyárthatták le a csigakoszorúkat.

A görgősarokhoz rengeteg kúpfogaskerék kell. A gyár csak több hónapos késéssel tudta volna egyedül legyártani. A dunaújvárosiak azt mondták:

— Mi húszat tudunk vállalni.

— Mi nyolcat — ígérték az ózdiak. De hát ez nem volt segítség, hiszen nagy mennyiségre van szükség. És itt megint az újítók léptek közbe. A Fauter fogazógép. illetve az újítás segítségével az egyszál foevéső is élvégezhette a munkát.

Ä Diósgyőri Gépgyár nagyot alkotott. És hogy elsősorban kiknek érdeme? Mészáros Gvula egy mondatban válaszol:

— Kollektív munka volt.

És kicsit több, mint az általános értelemben vett kollektív munka. Beszélhetnénk a párt, a KISZ, a szakszervezet

lenyűgözően szép nevelő, szervező munkájáról. Lehetne beszélni a fizikai dolgozókról. A gyárkürt hiába jelezte a műszak végét, ha a munka úgy kívánta, nem mozdultak el a munkadarab mellől, dolgoztak tovább. Lehetne beszélni a műszakiakról, az adminisztratív dolgozókról, akik sokszor dolgoztak a rekonstrukció sikeréért reggel 7-től este 8—10-ig, s gyakran előfordult, hogy valaki a hajnali órákig munkálkodott, s reggel folytatta, ahol abbahagyta.

Egy bizonyos: a lelkesedés, az alkotnivágvás, a munka pátosza sok száz ember munkáját fogta egyetlen nagy tetté. És a rengeteg gond, akadály ellenére sem késnek a munkával, sok millió forint megtakarítást ..forgácsoltak” össze a nagv közösségnek.

Csorba Barnabás

Valaki

nemrégiben ezzel a frappáns kifejezéssel jellemezte Mezőkeresztest, így adván tudtára hallgatóinak: a maga rangsorolásában igen előkelő helyet biztosít ennek a községnek. Es aki ellátogat ide, aki megismer valamit belőle, igazat is ad a fenti megállapításnak. Az árnyas sétány, a sok virág, az üzletekkel, presszóval, étteremmel, taxiállomással kiépített központ, a rendezettség, a tisztaság, a sok-sok új létesítmény mind arról tanúskodik, hogy a község gazdái szeretettel és hozzáértéssel munkálkodnak az „összkomfortért”. Természetes, hogy nemcsak a vezetők, hanem a lakók jóakaratára is szükség van, hiszen enélkül a falu nem lehetne olyan rendezett, olyan szép, mint amilyen.

Nyilván nem véletlen, hogy amikor a községfejlesztési alap felhasználásáról kezdünk szót váltani, Prágai István tanács- titkár egy ünnepségről beszel. Jelvénykiosztó ünnepségről. Nemrégiben tartották a faluban. A legtöbb társadalmi munkát végzőknek arany, ezüst és bronz jelvényt adtaié. Olyan ember is volt'közöttük, mint például a nyugdíjas Fehérpataki András bácsi, aki most már a második aranyjel- vényt kapta. Ez évben eddig 400 órát dolgozott társadalmi munkában. Nem, nem véletlen, hogy a titkár ennek az ünnepségnek a leírásával kezdte a beszélgetést. Hiszen a községfejlesztési alapot csak úgy lehet hasznosan, a közérdeknek megfelelően felhasználni, ha az elképzelés találkozik a falu többségének egyetértésével, helyeslésével. Ez a többség aztán erejét is latba veti a megvalósulásért.

születnek meg a községfejlesztési

Hogyan

alap felhasználásáról szóló ötletek, elképzelések? Magától kínálkozik a legkézenfekvőbb megoldás, amit Mezőkeresztesen évek óta kiinduló alapként is használnak: a közvéleménykutatás. A falu népe mondja el, mit szeretne, mire lenne leginkább szüksége.

güi gépek —ű| módszerek...

Méghozzá a tanácstagokkal

folytatott beszélgetések során. A tanácstagok feljegyeznek mindent, aztán a község vezetői, szakemberei egyeztetik, mérlegelik a javaslatokat, a megvalósítás lehetőségeit. Aztán a reális alapokat figyelembe véve készülnek a tervek, melyeket sokszorosítva minden tanácstag kézhez kap.

Mezőkeresztesen általában az a gyakorlat járja, hogy a községfejlesztési alapot nem aprózzák szét, hanem minden évben egy-két nagyobb célkitűzésre összpontosítanak. Éppen az eddigi eredmények bizonyítják a gyakorlat helyénvalóságát Az utóbbi években így született meg például a kádakkal, zuhanyozókkal ellátott fürdő, mely hétfő kivételével mindennap nyitva tart, és nagyon szép forgalmat bonyolít le. így építették meg a két buszvárótermet, előbb a strandot, és így korszerűsítik ez év egyik fő feladataként a közvilágítást. A faluban ezer méternél nagyobb szakaszon két oldalt higanygőz lámpákat szerelnek fel. A szükséges ^anyagnak csaknem teljes egé- A szét a tanács szerezte be. Ez Yév másik nagy feladata a jár- v daépítés. A következő években v pedig egy korszerű művelődési ? otthont

?

?-1 Az automatizált egysége-A két eddig — mondja Mészáros» elvtárs — határidő előtt szál- f lítottuk le. Ez év első negyed-v évében 13 berendezéssel készí-? tettünk többet. A jelen pilla-A natban 5 egység van hátra,* amelyet július 30-ig kell át-J szállítanunk az LKM-be. y A gyártást a múlt év első ? hegyedében kezdték. A munka ? eleinte igen nehézkesen ment. ? Késett a dokumentáció, s ezt. a követően késve kapták meg a? nyersanyagot is. Volt anyag, ? amely csak 8 hónapos késéssel $ érkezett meg. Mi volt a követ- ? kezménye? A gépeket és azl embereket a rekonstrukcióra Y állították be. Anyag nem volt,# így kénytelenek voltak idösza- ? konként más munkát vállalni,? ami 18 millió forint kapacitás-I kiesést okozott. És nagy döe- Y centikkel készítették a henger-« sorokat a harmadik negyedév- ? ben is. ., ^ ,u , ?

A gépgyár ez év januárjától T kapott „zöld utat”. De ez sem ? jelentett gond nélküli munkát.? Széleskörű kooperációt', nagy 6 összefogást kellett teremteni a az ország sok gyárával, hogy™ egyes.- komplikált munkát cl-A végezhessenek. Nagy gondot T okozott például a blokksori Y hengerállvány megmunkálása. ? Súlya 200 tonna körül van. s? egv-egv darab R0 tonnán felüli. ^

A gépgyárban nincs gép. A amelyen a forgácsolást elvé- * gezhették volna. Itt Csepel Y segített. És ez még a jobbik? eset. De mit 1 csináljanak a ? hidraulikus olló. léghengeré- ? vei? Itt nem tudták forgó- * csolni. Bárhová kopogtattak. Y sajnálattal jelentették ki:

— Szívesen segítenénk, de a? mi gépeink nem alkalmasak ? erre. ?

Már-már úgy volt. külföldre* kell kiszállítani. Ez idő- és« sok ezer dollár veszteség. AJ gépgyáriak töprengtek, aztán? megszületett egv újítás, amelv-? nek segítségével gépgyári szak- Ä munkások a Ganz-M^VAG* gépein forgácsolták. És itt? megint új gond. A léghenger? nacvon érzékeny. Ha vasúion ? szálUtiák. tönkremegy. Ha te-Á hergépkocsin — könnyen óvá- —

Permctci az új német gép.

Fagy ellen küdsavval védekeznek.

ttnpnt akarnak epitem. a siket már kijelölték, a pénz 5 gyűlik, de a munkát nem karják megalapozatlanul el:ezdeni.

________________

A tanácstagokra, ^

andó bizottságokra a község- ejlesztési tervek elkészítéseiéi is, a tervek valóra váltásáéi is rendkívül fontos szerep lárul. A szó tiszta értelmében ett szoros kapcsolatot, em- erközelséget tudnak teremte- i a lakókkal, gyakran talál- oznak velük, hiszen közöttük lnek, dolgoznak, ismerik ki- ánságaikat, gondjaikat, pana- zaikat és tudnak közös nyélén szót váltani egymással. Ez dja azt a plusz erőt, ami a özségfejlesztési alaphoz ok- etlenül szükséges. Egy adatot nnek érzékeltetésére: a falu alcói az idén „ személyenként 0 forint értékű társadalmi nunkát vállaltak. Igen jelenős összeg, jelentős erő ez a özség rendezéséért, fejleszté- éért.

összkomfortos falut említett

lemrégiben valaki. így válik

izzá.

Priska Tibor

úniusban az üzletekbe kerül a magyar zsebrádió

Ä Székesfehérvári Vitlamoet ági-, Televízió- és Rádióké- izülékek Gyárának vásári uj- ionságai közül elsősorban a iatalok körében aratott nagy ókért a tranzisztoros zsebrá- lió.

A nemzetközi szinten ig íelytálló, 12x7x3 centiméter nagyságú, nyomtatott áramvörös. 5 tranzisztorral és egy termánium diódával, valamint ) voltos miniatűr teleppel mű- tödé. középhullámsávos zsebrádió. A gyár Ígérete szerint iúnius második felében az izletekbe kerül. Az Idén 16 :zret adnak belőle a belkereskedelemnek.

110 külföldi vendég az akusztikai konferencián

Az Optikai, Akusztika! és Fiimtechnikai Egyesület rendezésében kedden reggel a Technika Házában megkezdődött a harmadik akusztikai konferencia. Az öt napig tartó an ácskozósokon a magyar szakembereken kívül 12 országból 110 külföldi vendég is részt vesz.

Tekintve, hogy a híradás- technika fejlesztése az egész világon előtérbe került, a mostani konferencia tudományos részletességgel foglalkozik a fizikai és szubjektív akusztika, továbbá az akusztikai méréstechnika sok fontos kérdésével. Ugyanakkor megvitatnak olyan problémákat is, mint a nagyvárosi zaj elleni védekezés. »

yo

védő öltözetet, s kétfelé per-Ä ^ metező gépet. Az egyikhez (a« j, magyar géphez) két ember«g szükséges, akik kézi szórófej-? ^ jel permeteznek, az SP—50 ti-? pusú. nagy teljesítményű.' mo-^ toros gép már egyedül, auto-A 1 mata szóróval permetez. Mind-^í össze egy ember szükséges. *r aki az erőgépet vezeti. Az új#r német permetező azonban ? I csak törpe gyümölcsösben ? \ használható, mert a magasabb?! fákat nem éri a permetlé. Air vendégek körében nagy tét-11 szést aratott az új gép. hiszen ?é mentesíti őket a kényelmetlen, ? v meleg védőruhától. , ?s

Ezenkívül a gyümölcsfák^' kétféle sorközi talajápolását isvf bemutatták: az egyik tárcsával?' történt. Ezt akkor kell alkal-?' mazni, amikor a talaj nagyon Aj tömött, és sok a gyom, mert*,; mélyen fellazítja, s egy kicsi! Y meg is forgatja a földet. A?, kultivátoros talajápolás pedig?], a gyommentes részeken hasz-? ^ nos. mert nem forgat, csak la- A' zft. T .

Ezután 8 látogatókat a kö-f ! Vetkező üzemrészbe. Hemád-J németibe vitték. Itt a gazda-? ság 60 holdas, középmagas tör-? zsű almása van, amelyben az? elmúlt évben 80,5 vagon alma a , termett és 4 millió forintot*« jövedelmezett. Itt is permete-f zést mutatták be négysugarú, v kézi szórófejjel, mert itt már? az automata gép nem használ-? ható. Majd megmutatták a A; fagy elleni védekezés legha-X< tásosabb módját, amely hon-f( védségi ködsáwal történik. A ? j köd befekszik a fák alá és?< megakadályozza a hideg leve-?< gő oda jutását. Sok gondot a okoz a középmagas gyümöl-A] esősben a talajápolás, mert a a fák alá a kultivátor nem tud Ti bejutni. A gazdaság bemutat-?! ta az oldalozó tárcsát, amely?! könnyen befér a magastörzsű?] fák lombjai alá. s egészen a Ä törzsig megmunkálja a talajt. A

A következő állomás Gyom- A1 rőpuszta volt. Itt a korszerű.*« teljesen gépesített lucemabe-f takarítást és lisztté való fel-? dolgozását láthatták a tapasz-? talatcsere résztvevői. Gépi fű-? kaszával vágták le a lucernát,! amelyet a rendsodró ..hurká- * vá” csavart. Ezután a rendfel-T szedő a mögé kapcsolt kocsiba? „repítette” a lucernát. A két? fűkasza, egy rendsodró és egv? felszedő naponta 15—16 holdéi lucernával végez. Tavaly öt-1 szőr kaszálták a 150 holdas lu-* cernatáblát. anélkül, hogy ké-? zi munkaerőt igénybe vettek? volna A vendégek megtekin-? tették a lucernaliszt készítést? is. Itt megismerkedtek a kor-a szerű új gépek működésével. T A gyár napi teljesítménye há-Y rom vagon. ?

Ezután a lombos fák árnyé-? kába letelepedve beszélgettek? a gazdaság vezetői és dolgozói? a vendégekkel, válaszoltak a A kérdésekre, kölcsönösen beszá-Y mohák gondjaikról, probléma. ’ ikról és az elkövetkezendő? évek terveiről. f

Juhász—Szabados A

A NagyrmsKotö Aiiami uraz- daság 13 éve alakult. Ez idő alatt területe csaknem háromszorosára növekedett, jelenleg mintegy ötezer holdat tesz ki. Az állami gazdaság a „mintagazdaság” büszke címet viseli. Úgy is, mint nagyüzemi gazdaság, úgy is, minit régi. tapasztalt közösség, sok segítséget nyújthat a termelőszövetkezeteknek. Ezért rendszeres bemutatókat, tapasztalatcseréket rendeznek, ahol az új gépekkel és az újabb művelési módszerekkel ismertetik meg a termelőszövetkezetele képviselőit. küldötteit.

A napokban gyümölcsfa ápolási és lucerna béták arí tárt bemutatót tartott az állami gazdaság, (amelyen a miskolci járás termelőszövetkezeteinek küldöttei sok érdekes és hasznos dolgot láthattak.

A bemutató a gazdaság fel- sőzsolcai. orsóíves törpe gyümölcsösében kezdődött. Az 1959-ben telepített almásból 24 hold már tavaly termőre fordult. s mintegy öt vagon almát adott, amelynek 85 százalékát exportálták. Az idén már meglesz e tábláról a 15 vagon is. Jelenleg a sziromhullás utáni második permetezésnél tartanak. Lisztharmat és más. szívó, rágcsáló kártevők ellen permeteznek. A gazdaság dolgozói bemutatták a megfelelő