Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
Vasárnap, Í9S4. jfinfas 14. BSZAKMAGTARORSrAO — Leszaladnak az ötven méter kötélért... Hol a. Boros ... Szóltam neki. Rögtön ,iön ... Meg van Zsófilca? __Vágót vig yenek. A kiliáni bérházerdő tövében, az egyik felvonulási épületben nagy dinamikával csattognak a szavak. Aztán csend lesz. A hang tulajdonosa — Uram József főépítésvezető — már a harmadik épületnél jár, valamit javasol, tanácsot ad. A geodéta, névszerint Popo- vics Komád este 0 óra tájban nak mindig mély tartalma van. Nemcsak remek ács, jó biágád- vezető, hanem érti — olyan kezdő technikusi szinten — a rajzokat is. A munka sürgős. Csinálni tinim Jőzseí — Ebben az évben — mondja Uram József — 737 lakást kell átadnunk. Egyik átadás a másikat éri... Egyébként tavaly országos viszonylatban egyedül mi nem maradtunk le az építésben. És az idén is mindent elkövetünk. A főépítésvezetö az ötvenes évek elején került ide. Alikor a Kilián még. szántó, kukoricás volt, egyedül árválkodott a gimnázium. Azóta az építők irányításával — 3200 lakást — több mint 10 ezer ember otthonát —, iskolákat, üzleteket s,varázsoltak” ide. Az éven a nagy megbízatás lejár. De... •— Ninas megállás — mondja — jövőre a Szentpéteri-kapu- ban kezdünk meg több mint kétezer lakás építését. Igaz, Van sok baj, kínlódás. De mindent felold az öröm. Mert mindig örömet okoz, ha egy- egy családnak sikerül otthont teremteni. Popovics Komád már halálos fáradságot érzett* s hazafelé készülődött,* ifj. Fülöp Sándor művezető kérése azonloan megállította. — Jelölje ki három oszlop- elem. helyét. Behozom. Popovicsot húzta az ágy, de erősebb volt a gondolat, hogy az egy-két óra ráadás sokat jelenthet a blokksor építésében. Munkához látott. Fülöpék fürgén mozogtak a vasbetétekkel* hamar a helyére rakták. — Ejnye — mondja Popovics —, de csúnya így. Mennyivel szebb lenne, ha behoznák a negyediket is. — Jó — mondta a művezető* beszállították a negyedik elemet. A geodétának így sem volt szép. Kijelölte az ötödik helyét. így sem' tetszett. A hatodik után a művezető megmakacsolta magát; sürgős, nagyon sürgős a rekonstrukció, de azért mindennek van határa. Másnap is szükség van a geodétára. Nagynehezen hajnalban sikerült liazaküldeni. De másnap reggel 7 órakor megint ott volf a blokksori gödörben. — A Popovics elvtárs — mondja Tóth Imre ácsbrigád- vezető — igen felelősségteljes. Egy centi tévedés sok és nagy . bajt okozhatna. De ő eddig — mint sole helyen — a diósgyőri rekonstrukción se tévedett. Tóth igen szavahihető ember. Olyan, aki keveset szól, de anEz egy kicsit jellemző is rá. Nem ismer lehetetlent. Csodál- nivaló energiával dolgozik. A domaházi cigánylány egész véletlenül lett építő. A faluban 1950-ben építkezést kezdtek. Arra jártában kíváncsian nézegette. A művezető megszólította: — Látom lányom jó erős vagy. Nem jönnél ide dolgozni? Másnap munkába állt. A részleg levonult az ózdi Béketelepre. így került a lány az ózdi főépítésvezetőségre. Hajnal 4-kor kel, este 8-kor ér haza. A munkáját szereti. Megbecsülik, hiszen háromszorosan kiváló dolgozó. — Bárcsak sok ilyen segédmunkásom lenne — óhajtja Vass Emil. Jó véleménye van róla a brigádvezetőnek, Na- dabán Trajánnak is. És akiről Nadabánnak jó véleménye van, az nem lehet akárki. Nadabán pontos, lelkiismeretes, kiegyensúlyozott ember. Magától és mástól egyaránt jó munkát, s fegyelmezettséget kíván. A lakása Járdánházán van, onnan jár az ózdi építkezésre. Hogy ne késsen, vásárolt egy Bervát, s azon közlekedik. — Az a brigádvezető — mondja —. aki nem tud pontosan megérkezni, nem tud fegyelmet teremteni. Hogy most az ózdi. főépítésvezetőségről ötvenedmagával miért dolgozik a Műszaki Egyetemnél? Ladányi „apróságok €$ Tóth Imre kell! — mondja olyan hangon* amelyben ki nem mondott rosszalás van, hogy lehet ilyet kérdezni is. Nadabán Trajón I Balfcras Julianna Az egyetemi építkezés második szintjén az egyik munkásnő — Balázs Julianna — hatalmas tehernek feszül neki. Vass Emil művezető a fejét csóválja. — Julia — figyelmezteti — olyan nagy terhet nem szabad emelni! — Sürgős a munka, őszre el kell vele készülni. Segítünk. Még egy-két hét, az itteni megbízatásuk véget ér és folytatják az ózdi városnegyed épí. tését, * Talán kis kommentár is kívánkozna ide. De nincs rá szükség. A hat és a sokezer építő tettéről szebben beszélnek az épülő művek, az iskolák, az üzletházak,' s a napfényes otthonok. Csorba Barnabás Rajzok: Csabai Kálmán Egyrészről öröm, másrészről gond. hogy egyetlen szót, az „apróságok”-at idézőjelben kell emlegetni, ha Tiszala- dányról, még pontosabban, a tiszaladányi Magyar Róna-Ter- melőszövetkezetröl, annak eredményeiről, gondjairól beszélgetünk. Beszélgetni viszont érdemes. Érdemes, mert a szerencsi járás égjük legeredményesebben gazdálkodó, leggjrorsabban fejlődő, mind a tervek valóraváltásában. mind a közösség erősítésében példamutató közös gazdaság a ladá- nyi Magyar Róna. Kedv és hozzáértés... Mindennek mozgatója, sürgetője természetesen két igen fontog követelmény, s feltétel jelenléte; égjük • a tsz-tagság, a tiszaladányiak földszeretete, termelési kedve, a másik; hozzáértő szakemberek, elsősorban Sári Gjmla mezőgazdász személye, rátermettsége. Mind a község vezetői és lakossága, mind a járás vezetői, szakemberei elismerik és hangoztatják. hogy — a jelenleg Zsám- békon tanuló tsz-elnök mellett — elsősorban a mezőgazdásznak köszönhető, hogy a Magyar Róna komoly hírnevet vívott ki magának a környező termelőszövetkezetek körében. Elegendő végigböngészni az éves tervet vagy csupán egyetlen, de igen fontos munkaperiódus. a közeledő • aratás, betakarítás terveit ahhoz, hogy kimotiidathassék; a iadá- nyi termelőszövetkezetben minden jóelőre elhatározott és igen alaposan megszervezett tettek következménye. Mindezek egyébként* —- a isz négyéves működését, s a négj'éves pozitívumokat figjre- lembe véve — természetesnek, s természetes „apróságnak” könyvelendők el Tis-zaladá- nyon. Azonban már előreveti árnyékát egy olyan gond. — s Tiszaiadéig esetében nevezzük ezt is „apróságnak” —, amely az elkövetkezendő időben komoly problémákat okozhat a Magyar Róna munkájában, fejlődésében. De ugyanakkor nem egjredá dolog, Megyénk számos közös gazdaságában találkozhatunk hasonló megítéléssel, jelenséggel. Melyik a drágább... ? Bényei elvtárssal, a tiszala- dánjü községi tanács vb-elnö- kével beszélgettünk a tsz nagj’szerű munkájáról és a várható holnapról. S hadd idézzük Bényei elvtárs jogosan következtetett aggályait; — Ma valóban, rendjén megy, helyén van minden a termelőszövetkezetben. Azonban az év végén letelik Sári Gyula mezőgazdász, — különben. helybeli születésű, mindenki által becsült, szeretett fiatalember — kiküldetése, szerződése... Uj mezőgazdászra van szükség, Mert Sári G.yula továbbképzésre jelentkezett. tanár szeretne lenni. Hiába, az elért siker, a holnapi távlatok, lehetőségek, ő tanítani szeretne, egyetemen tanítani. S ehhez megvan a tehetsége is, mi több; senki nem vethet gátat elképzeléseinek. terveinek. Hívták a járáshoz. a megj’-ei tanácshoz, nem vállalta a beosztást; mert ragaszkodik korábbi elképzeléseihez. .. Elmegy és Id jön helyette? Mert a ladányiak többsége, annak ellenére, hogy igen értelmes, gazdálkodáshoz értő emberek, olyan furcsa véleményen van. hogy; nem hajlandók saját erőből fizetni egy hozzáértő szakember megérdemelt munkadíját. íme, itt a probléma, ami sajnos nemcsak ladányi jelenség. Az állam száznál több szakemberrel segítette az elmúlt években a termelőszövetkezetek erősítését, végered- ménj’ben a isz-tagság boldogulását. A kiküldetés, az állami dotáció ideje azonban lassan lejár. A termelőszövetkezetek jelentős többsége elismeri. mennyit, mi mindent köszönhet az új agrotechnikának. a szervezett gazdálkodásnak, meljmek úttör® éppen a mezőgazdászok voltak. Mégis* — még Tiszaladányon is — bőségesen akad olyan tsz-tag* aki bizony sajnál néhány ezef forint fizetést azoktól, akiknetf — több más tényező mellett természetesen — a fejlődést köszönheti. Ladányon Sári Gjmlának még ma sincs kijelölt „utódja”. A járás, a község^ a terme! őszövetkezet vezetői. már három évvel ez- előtt javasolták; adjanak valamelyik , fiatalnak ösztöndíjat. hogy legyen majd utánpótlás. S bizony leszavazták* mondván; a pénz, a pénz!! ..; Őszintén szólva, furcsa, viszi szás dolog ez. S kérdés; mi a drágább? Az-e, ha a tez-tag- ség úgyszólván filléreket áldozva biztosít magának: hozzáértő mezőgazdászt, akinek sokat köszönhet, akinek munkája, tudása milliókat ér vagy az. ha sajnálja a filléreket és a hozzánemértés következtében esetleg milliókat fizet rá a termelésre, a gazdálkodásra? Barcsa Sándor Á kincset reit© Bódva-völgy ! 1 IV. . A Bódva folyó 70 kilométer hosszan kígyózik hazánkban — ezt az utat az cdclényi járás területén teszi meg. Árvíz idején 111 köbméter a víz mennyisége másodpercenként, amikor nagy a szárazság, ez a szám 1.9-te csökken. Alacsonyabb vízállást nem mérhetnek, mert a Raltacai Víztáróból segítik a folyót. E tájolóban 5 millió köbméter vizet fognak fel — így mindenkor biztosítani tudják a járás ipartelepeinek vízellátását. © SÄ „száraz" valóság — mondák nélkül ez a szám kerek 10 millióval növekedett. S ez csak a községi tanácsok összesített eredménye — a járásban döntő az ipar,' ahol a szakszervezetek külön s nem ins összeggel rendelkeznek. A Bódva kanyarog... Hol nekiiramodik, hol álló víznek tetszik, tükrén hamvas tavi- rózsát, is láttam. A legtöbb hcl.yen siet. Még nagy utat kell megtennie... Közel egy hetet időztem a Bódva-völgyben. Kerestem azokat a kincseket, amikről a nép mondáiban beszél. A népnek joga van a rejtőzködő kincsekhez. Azokhoz, amiket az ekék fordítanak ki a földből, azokhoz is, amiket, a szendrői vár titkos alagútjai, kútiai rejtenek. De joga van más kincsekhez is. Például: amivel egy táj, egy hosszú völgy több mint hatvan községe felemelkedett húsz év alatt: a fel- emelkedés. a meggazdagodás lebetőséveihez. Az edelényi járásban 'Hifiiben a kereskedelem 343 millió forintot forgalmazott. A következő évben 355, — 1963ban pedig 364 milliót költöttek el a Bódva-völgyiek boltjaikban, éttermeikben. Ruhára? Élelmiszerre? Könyvre? Mindenre! De azt statisztikailag lehetetlen kimutatni, hogy az igénj-esebbje Miskolcra vagy Pestre jár ruhát vásárolni, hogy a miskolci Fehérteremben és a Polóniában mit költ az az edelényi vagy szendrői fiatalember, aki menyasszo- njtaval a Nemzeti Színház előadására érkezett. S mindehhez még hozzátehetjük, hogy e járás kereskedelmi hálózata nemcsak elavult, szűk — a legrosszabb a megyében! Költekezés szempontjából viszont a legjobbak közt emlegethetjük a Bódva- völgvjeket. Tehát megtaláltak már valamennyit abból az elrejtett kincsből a Bódva völgyében, amiről oly sokan beszélnek? Igen! Pe ... A kihasználatlan lehetőségekről példa: Ott van a Bódva vize. (A maevar szűzföldek után- a legtöbb lehetőség-et az öntözés rejti magában. — ba a mező- gazdaságról beszélünk.1 Ttt főijük 70 kilométeres szakaszon. A tsz-ek. alig gazdálkodnak öntözéses területen. De ebben nem is hibásak. Hatvankét község, átlag alig ezer eml>er eev-egv telenülésen Kis szövetkezések. kis erőt jelentenék. A Vízügyi Igazgatóság öntözéses berendezést kölcsönöz — egy órára 50,28 forintot kérnek (!), ha áll a gép — mégha nem is a tsz hibájából —, akkor pedig 17 forintot. Lehetetlen, hogj’' ezt, egyetlen tsz is kibírja fizetni. Mint ahogyan a szegénj-ebb s kisebb szövetkezetek nem képesek öntözőberendezést vásárolni. (Emiatt marad az elfekvő öntözőberendezés továbbra is elfekvő, a víz pedig elfolyik...) Talán, ha összefognának a Bódva-völgyi szövetkezetek, azok, amelyek közel fekszenek egymáshoz területileg. A talaj meszezésére országosan sor került. De egy oljum járásban is, mint az edelényi, évi 600 holdat me- szesitenek. Ha megtízszereznék, még akkor is lassan haladna ez a munka. Pedig sürgető! Javítani kell a Bódva- völgyi földeket, ha azt akarjuk, hogy gazdagságot adjon. Hiszen ezen a vidéken elsősorban laza hordaléktalajt, középkötött agyagtalajt és erodált erdei talajt találni. Kiásatlan kincsek, haszon- talanságra ítélt lehetőségek. Bizonyára az idő a Bódva-víz és a földek jobb kihasználásának kedvez. De látnunk kell, hogj- ezek a lehetőségek ma is itt vannak. Mert az idő solcmindenre megtanítja az embert. Mint ahogyan megtalálták a közösség, a társadalmi összefogás adta, lehetőséget is a Bődva-völgjdek. A kilencéves községfejlesztési rendszer 50 millió forintot eredményezett: a faluk gazdagodtak ezzel. Ez évben 8 milliót adnak össze a faluk, telepek népei. Társadalmi munkában pedig 15 millió forintos értéket végeztek el az edelényi járás lakói. * Ha valaki közelebbről megismerkedik a Bódva völgyé- vel, lépten -nyomon a nagy, s mozgalmas történelmi múltjával találkozik. A várak és a kastélyok a régmúlt időket idézik, a szenvedő, történelmi mozgásokkal terhes századokat. Az ezer évekről a kiásott régészeti leletek beszélnek. Időszámításunk előtti emberek hagyták ránk kezük munkáját. cserepek, csont-amulettek formájában. A bronzkoriak és a szkíták, s itt húzódtak meg a hunok ‘és az avarok utódai, miután birodalmuk széthullott, Bors vezér kabar törzse talált rájuk a honfoglalás után. * A lerombolt várakat feltárjuk. megpróbáljuk rekonstruálni az egj’kori építész munkáját, múzeumainkban féltve őrizzük a bronzkéseket, az elfakult papiruszokat, — mert mindezek hirt adnak .őseink életéről: munkájukról, szenvedéseikről, szerelmükről. Miközben azon munkálkodunk. amit majd mi hagyunk hátra utódainknak. Mert késői unokánk éppen úgy felkutatja majd. hogy ősei milyen rendet. ipart, kultúrát teremtettek a maguk' korában, mint ma. S hogj- megtették-e mindazt. amit a korszak reájuk bízott. arra az unokáink is kíváncsiak lesznek és következtetnek ... Baráth Lajos (Vége.) Szloboda Mihály J 5 Egy fiatalember, Szloboda « Mihály, 250 tagú komplex-bri-, gád vezetője robban elő az< egyik munkahelyről. « — Hogy megy a tanulás? —« kérdezi a főépítésvezetö. * — Kicsit nehezen —- vallja s ke Szloboda. — Nincs jól meg-, alapozva . Apám elpusztult a * háborúban." Anyám ott maradt' az öf gyerekkel. Az elemiből* ki-ki kellett maradoznom, hogy j Begítsek anyámnak a minden- ^ napi falat előteremteseben., Ezt most érzem a technikum-« kan. Dupla erővel kell tanul-, hóin. ‘ Szloboda az ötvenes évek kö < Kepén került ide Rakamazról, | Először segédmunkásként kezd-, te, aztán félév múlva nekiállt« szakmát tanulni. A íopPl1*;sv‘:' < Zető — aki az első naptól kezd-1 Ve figyelte működését ha-( tnar felismerte a fiatalember-, ken rejlő rátermettséget, veze. ] tőkészséget, négy éve megbízta, a brigádvezetéssel. Es két eve hlár rá mert bízni 250 embei t. Szlobodában nem is csalódtak a brigádtagok, és nem csalódott a főépítésvezető sem. «* rr --- - — — — — * Edelénj« járás. A megye Regjük legsűrűbben lakott teil rülete. Hatvankét község so-, 11 rakozik egymás mellett, közelebb, távolabb egymáshoz. »Hatvanötezer ember él • a Ü Bódva-völgyben. Ennek a fele . ipari munkás. Földművelésből j 20—22 ezren ' élhetnek. Egy- j harmada ez a járás lakosainak. £ Majd húsz évvel ezelőtt a s hatvankettőből csali négy köz- i ségnek jutott világosság. Ma ■már minden községben van B, villany. Öt községben volt ■ járda és kultúrotthon — ma J ötven falu, telep lakéinak »nem kell rettegnie az őszi és Ja tavaszi esőzéstől, sártól — * járdát kaptak. Művelődési ott- •hon? Negyven községben van. e Elsőósztályú utak kötik össze * a falukat egymással. Az utak J.50 százalékát teljésen felűjí- ® lottók az Utóbbi időben. * Tanácsai önállóan gazdál- 0 kodnak. 1001-ben 29, a követ- skező években, sorrendben: 34. esn. — ez évben pedig 44 millió Jforintból. Míg 1961-ben 13 miiéi li ót. költhettek szociális és .‘".kulturális célokra, ez évben.
